2. A globális mobilpiac
•gyorsan fejlődő stratégiai ágazat
•kevés naprakész információ, leginkább statisztikák
•sztereotípiákkal ellentétben összetett tényezők alakítják
•fő tényezők a gazdaság, ipar színvonala, GDP, földrajzi adottságok,
urbanizáció szintje, állam támogatása, kulturális, szociális háttér
•mobil és vezetékes hálózatok aránya 91-ben 1:34, 95-ben 1:8, 2003-ban
már lehagyta a vezetékest a mobilpiac
•felhasználók aránya szerint Európa vezet, azt követi Kelet-Ázsia+Óceánia
és a harmadik az USA
•népszerű elképzelés, hogy a GDP jelentős tényező és a mobilkommunikáció
a fejlett országok jellemzője, de ezt a statisztikák cáfolják
6. A japán mobilpiac
•szerves része a mobilinternet, mely Japánban az elsődleges internetelérési
forrás (PC helyett)
•a telefonálás helyett jóval elterjedtebb a szöveges üzenet (e-mail) küldés
(tömegközlekedés, olcsó és egyszerű használat)
•a mobilinternet felülete a WAP (nem wifi vagy WAN) alapú i-mode
(egyszerű, széleskörű) (1999-től)
•egyetemisták 97,8%-a, középiskolások 76,8%-a használ mobilinternetet
•rugalmas, személyre szabott szolgáltatások jellemzik, regionálisan és kor
szerint is
•fiatalok körében önkifejezés eszköze, az individualizmus egyik formája
•kougyaru, kawaii keitai és deai jelenségek
•visszaélések kamerával, spam levelek, prostitúció, mobil etikett problémái
•állam szervező, támogató szerepe fontos
7.
8.
9.
10. Egy kis mobiltörténelem
•Először a személyhívók (pokeberu) elterjedése bizonyította,
hogy komoly igény van a digitális kommunikációra. Az
először még csak csörögni képes készülékek numerikus, majd
karakteres kijelzőket kaptak. Ezeket először céges célokra
szánták, de elterjedt más társ.-i rétegek között is, főleg az
iskolás lányok között
•A mobileszközöket először nem telefonálásra, hanem írásos
komm.-ra használták (1000 karakteres üzenetek, majd
megjelenik a mobilinternet)
•Érdekesség: egy adott szolgáltató összes készülékén
egyformák a csatlakozók (füles, töltő). A külföldi szolgáltatók
készülékei pedig gyakorlatilag esélytelenek.
11. NTT - DoCoMo
•tulajdonosa az NTT és a Japán Állam (33%)
•japán piac kb 54%-át uralja, a legnagyobb szolgáltató
• nevének jelentése: "do communications over the mobile
network" illetve dokomo japán kifejezés
•1991-ben vált el az NTT-től, 1999-ben indította az i-mode-ot
• jelentősebb szolgáltatásai: földrengés előrejelző, wellness mobil,
osaifu-keitai
12. A KDDI Corporation (KDDI 株式会社 KDDI Kabushiki Gaisha)
•1984. június 1-én alapították.
•CEO: Takashi Tanaka
•Eredetileg a DDI Corp., KDD Corp. és IDO Corp. egyesüléséből jött
létre 2000-ben
•Fő márkája az au, melynek a nevének többféle értelmezése is lehet
(angol: access, always és amenity szóbra utal, az „u” pedig az angol
universal és user szavakból ered,
vagy a japán „megismerni” ( 会う ) és az „egyesülni” ( 合う )
igén alapszik
•Az au eredetileg két másik hálózatból jött létre: DDI-ből és az IDO-
ból.
•Rengeteg szolgáltatása és alkalmazása van mint pl.:
oEZweb@mail, C-mail, EZchannel, EZ Machi Uta, EZnavigation stb.
•A au by KDDI a második legnagyobb mobilszolgáltató Japánban.
13. A Softbank
•japán távközlési és internet vállalat
•1981 szept.-ben alapították, azóta a 3 japán legnagyobb
mobilszolgáltató egyike
•egyéb alvállalatok is tartoznak hozzá, továbbá külföldi
cégek leányvállalataival is kapcsolatban áll (pl Yahoo!)
•1991-ban a SBI Group lett a Softbank központja
•érdekesség, hogy ők forgalmazták az iPhone-t, az iPhone4
megjelenéséig (azt már a KDDI is forgalmazza), továbbá
érdemes megemíteni azt is, hogy a Softbank igazgatója,
Mazayoshi Son Japán leggazdagabb embere
További szolgáltatók: Willcom (tulajdonos: Kyocera, KDDI,
Carlyle Group) PHS rendszerekre specializálódott. Illetve
EMOBILE az eAccess tulajdonában, melynek jellemző
platformja a 3G-s szélessávú mobilinternet
14. Szolgáltatások
Japánban minden országnál hamarabb jelennek meg a különféle
új szolgáltatások.
A főbb alkalmazások Japánban a következők:
E-mail, alakítható adatbázisok, telefonkönyv, ébresztőóra/stopper, mobil
játékok (például: szerepjátékok/Final Fantasy stb), határidőnapló, IM, stb.
A legérdekesebb szolgáltatások/alkalmazások, amelyek más
országokban még nincsenek, a következők:
•Cmode (árusító automatákból történő vásárlás)
•E-money (Edy)
•„Mobil Sucia” – ami vonatjegyként is használható
•NTT DoCoMo Osaifu- Keitai szolgáltatása (mobiltelefon
pénztárca funkcióval) stb.
15. Osaifu-keitai
•Lényege, hogy nem kell több kártyát, pénztárcát stb tartani
magunknál, a mobilunkkal tudjuk intézni a fizetést.
•Nincsenek arcátlan tranzakciós djak, csak egy minimális
havidíj, a felhasznált összeg pedig a havi mobilszámlával
együtt érkezik
•Legnagyobb arányban a 20-40 évesek között terjedt el
•Hátránya, hogy túl sok szolgáltatás, pénz
kapcsolható egyetlen telefonhoz, így a készülék elvesztése
komoly fejfájást okozhat gazdájának.
16. Felhasznált források:
•Manuel Castells: The Mobile Communication Society, University of
Southern California, Los Angeles, 2004.
•Ito, Mizuko: Personal, Portable, Pedestrian: Mobile Phones in Japanese
Life, The MIT Press, Massachusetts Institute og Technology, 2005.
•John Beck, Mitchell Wade: DoCoMo, Japan's Wireless Tsunami, Usa, 2003.
• http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_mobile_network_operators_of_the_
Asia_Pacific_region#Japan
•http://www.au.kddi.com/english/
•http://wireless.3yen.com/
•http://dvicenews.com/japanese-mobile-phone-company-softbank-sells-
transformer-inspired-3g-mobile-phones
•http://en.wikipedia.org/wiki/NTT_docomo
•http://japanmedia.posterous.com/
