2. Vázlat
A gyűjtemények átalakulása. A
gyűjteményszervezés menedzselése
Új dokumentumtípusok megjelenése
Az IFLA Állománygyarapítási-és
Fejlesztési Szekciója
Az állományalakítási politika fontossága
Néhány példa
Az egyes állománytestek szerepe
2012. szeptember 27. 2
3. A gyűjteményszervezés menedzselése
a menedzsment módszerek megjelenése
ezen a területen is ⇒ mérhető,
összehasonlítható, jobban tervezhető
a dokumentum és az állomány, mint forrás.
- A dokumentum nem egyszerűen az
állomány eleme, legkisebb egysége, hanem
a korszerű menedzselési módszerek
kiinduló pontja, feltétele, forrása.
új utak és lehetőségek a dokumentumkincs
társadalmi hasznosításában
speciális szolgáltatások és hasznosítási
formák
2012. szeptember 27. 3
4. Új dokumentumtípusok megjelenése
Elektronikus úton előállított dokumentumok
Analóg dokumentum
Folyamatosan változó módon tárolt
információk, kevés könyvtári kapcsolódása van.
Digitális dokumentum (számjegykódolású)
A/ tartalom alapján:
- adatok: szám, betű, kép, grafika, hang,
ill. ezek kombinációja
- programok: bármely feladat
végrehajtására, működtetésére vonatkozó
eljárások összessége, beleértve az
2012. szeptember 27. 4
adatfeldolgozást is.
5. Digitális dokumentum
B/ hozzáférés alapján:
- lokális hozzáférésű, offline
- távoli hozzáférésű, online, hálózati, vagy
virtuális
C/ struktúra alapján:
- homogén, egyetlen fizikai egységből áll, pl.
szöveg-, video-, hang stb. file. Véges
terjedelmű és állandó tartalmú, egy vagy
több önálló szerző munkájaképpen jön létre
- homogén elemekből álló, heterogén
szerkezetű. Egymáshoz kapcsolt file-ok, az
alkotó elemek között kapcsolat van, pl.
tartalmi, formai, közös szerző stb.
Képviselői: Internetes magazinok,
multimédiás CD-ROM, stb.
2012. szeptember 27. 5
6. Digitális dokumentum
- hipertext alapú, nyitott szerkezetű. Már
nem a szerkesztők, szerzők, hanem a
felhasználó akaratából kapcsolódnak
össze az egyes elemei. Tulajdonságai:
képlékenység, változékonyság,
felhasználónként egyediek, terjedelmük
meghatározhatatlan (⇒∞)
2012. szeptember 27. 6
7. Rózsa György
Rózsa György: „a virtuális kultúra
elképzelhetetlen
dokumentumgyűjtemények nélkül”
⇒ továbbra is nélkülözhetetlen lesz
az információhordozók eredeti
formában való rendszerezése,
viszont az elektronika, a
digitalizálás segít az eligazodásban
és a gyors , közvetlen hozzáférés
biztosításában, szervezésében.
2012. szeptember 27. 7
8. Az IFLA Állománygyarapítási- és
Fejlesztési Szekciója
1996-ban alakult az isztambuli IFLA
konferencia után.
nyilvánvalóvá vált, hogy különböző
praktikus dokumentumok
kiadásával kell segíteniük a
könyvtárak munkáját. ⇒
Kulcsfontosságú kérdések az e-
források állománygyarapításában.
Útmutató könyvtárak számára
2012. szeptember 27. 8
9. Állománygyarapítási- és Fejlesztési
Szekció
Célja
A szekció módszertani és aktuális témákat
vizsgál az állományfejlesztés és beszerzés
folyamatával kapcsolatban (a könyvtári
anyagok hasznos és kiegyensúlyozott
gyűjteményének tervezése és építése több
éves időszakra vonatkozhat)
Az állományfejlesztés a használók
igényeinek folyamatos mérlegelésén, a
használói statisztikák elemzésén, a
demográfiai változásokon, és a költségvetés
által meghatározott kereteken, a pénzügyi
megkötéseken alapszik
2012. szeptember 27. 9
10. Az állományalakítás folyamata
magában foglalja
A válogatás kritériumainak szabályokba foglalását
Az erőforrások megosztásának tervezését, pl.
együttműködésen alapuló döntések a könyvtári
konzorciumokon belül, ill. más könyvtárakkal
történő együttműködés
Új gyűjtemények vagy gyűjteményrészek
tervezését
Az elvesztett vagy megsérült dokumentumok
pótlását
A kiválasztás folyamatát és a döntést a nem
kiválasztásról is
A hozzáférés lehetőségeinek értékelését, pl.
formátumválasztás, tulajdonjog vagy liszenszelés
2012. szeptember 27. 10
11. Az állományfejlesztési politika
Mindezeket a folyamatokat az
állományfejlesztési politika irányítja,
mely elsősorban prioritásokat ad, de
megkönnyíti a döntések
meghozatalát is az
állománygyarapítás területén.
2012. szeptember 27. 11
12. Állománygyarapítási- és Fejlesztési
Szekció
Ezek a tevékenységek társulnak a
különböző dokumentumok (nyomtatott,
más tradicionális könyvtári formátumok
és elektronikus források) beszerzésével
(vétel, csere, ajándék, vagy köteles
példány, beleértve:
a megrendelést, az érkeztetést,
reklamálást, fizetést
a válogatást és kínálat kiértékelését
a beárazást
az elektronikus források liszenszét)
2012. szeptember 27. 12
13. A szekció speciális érdeklődése
állományfejlesztési politika,
módszerek, technikák,
az állománybecslés gyakorlata,
a használati statisztikák, a dokumentumok
árbecslése,
a tulajdonlás vagy hozzáférés kérdései,
a nyílt hozzáférés biztosítása,
a formátumok duplikációja,
a tudományos szakirodalom,
a könyvtárosok kapcsolata a kiadókkal és
kereskedőkkel,
az új technológiák használata az információ
források eléréséhez és megjelenítéséhez.
2012. szeptember 27. 13
14. Hozzáférhetőség, megosztás
A hozzáférhetőség biztosítása válik egyre
inkább a tulajdonlás valódi alternatívájává.
A szekció közösen gondolkodik és
együttműködik a Sorozatok és egyéb
folyamatosan megjelenő források; ill. a
Dokumentumok szállítása és a források
megosztása szekciókkal, velük közösen, mint
egy tanácsadó testület közvetít a kiadók,
elektronikus dokumentumokat előállítók és
kereskedők valamint a könyvtárak szakemberei
között az IFLÁ-n belül.
A szekció tevékenysége ugyancsak érinti a
szükséges technológiai fejlődéseket és
újdonságokat, mint például az elektronikus
adatcserét (EDI-Electronic Data Interchange ),
a liszensz megállapodásokat, és az
együttműködő állományalakításokat.
2012. szeptember 27. 14
Last update: 12 September 2012
15. Kulcsfontosságú kérdések az e-források
állománygyarapításában. Útmutató
könyvtárak számára
Szerzők: Sharon Johnson, Ole Gunnar
Evensen, Julia Gelfand, Glenda Lammers,
Lynn Sipe, Nadia Zilper
Az IFLA Állománygyarapítási-és Fejlesztési
Szekció vezetőségének kiadása, beleértve
Jérôme Frontyt, Joseph Hafnert, Judy
Mansfieldet, Regine Schmollingot
2012. szeptember 27. 15
16. Bevezetés
Az elektronikus források, e-források egyre inkább
fontos alkotó elemei az állományalakítási
tevékenységnek a könyvtárakban.
A kézikönyv elsősorban a felsőoktatási és
tudományos könyvtárak céljaira koncentrál, bár
fontos adalékokkal szolgálhat a többi
könyvtártípus számára is.
Az elektronikus forrásokhoz azok a
dokumentumok sorolhatók, melyek használatához
számítógép szükséges, a nagy számítógépektől
egészen a mobil készülékekig. Ezek távoli elérésű,
Interneten keresztül használható, vagy helyi
hozzáférésű dokumentumok egyaránt lehetnek.
2012. szeptember 27. 16
17. Néhány gyakran előforduló e-forrás
e-folyóiratok
e-könyvek
teljes szövegű adatbázisok
indexek és tartalmi kivonatok adatbázisai
Referensz adatbázisok, pl. életrajzok,
szótárak, lexikonok, telefonkönyvek,
enciklopédiák, stb.
numerikus vagy statisztikai adatbázisok
digitális képek
elektronikus AV források
2012. szeptember 27. 17
18. Az útmutató
Az útmutató kizárólag olyan e-forrásokra koncentrál,
melyet vásárlással vagy liszensz szerződéssel
szereztünk, ingyen van az Internetről, digitálisan,
vagy több formátumban is keletkeztek, pl. egy
könyv CD-ROM melléklettel.
Az e-források beszerzése még számában nem
összehasonlítható a hagyományos hasonló tartalmú
dokumentumokkal, de ajánlatos a könyvtáraknak
ezekre a dokumentumtípusokra vonatkozóan is
világos szerzeményezési politikát és menedzsment
módszereket kialakítaniuk.
Ezek majd megvilágítják és biztosítják, hogy a
könyvtáron belül az e-források, az elektronikus
kiadások, a technikai alkalmazhatóság a liszenszek,
a hozzáférés és megóvás tekintetében is megfelelő
helyre kerüljenek.
2012. szeptember 27. 18
19. Célok
tudatosítani a kulcsfontosságú területeket
minden könyvtár számára szükséges
megfontolnia és kialakítania egy e-portfóliót.
nem ad minden kérdésre kimerítő és sokoldalú
választ, de tájékoztató és gondolatébresztő kíván
lenni a legszélesebb értelemben az e-forrásokkal
kapcsolatban
folyamatosan aktualizálni kell, ez a mostani
útmutató is a februári változat már aktualizált
alakja
a jelenlegi dokumentum csak a legjobb
gyakorlatok egy pillanatfelvétele
2012. szeptember 27. 19
20. Érvényességi terület
Az útmutató minden könyvtár számára hasznos
tanácsokat kíván adni függetlenül attól, hogy
milyen tapasztalata van az e-forrásokkal
kapcsolatban, ill. hogy milyen típusú
szolgáltatásai, felhasználói vannak, pl.
felsőoktatási – vagy közkönyvtári.
Négy nagy területtel kíván foglalkozni:
gyűjteményfejlesztés
kiválasztás és értékelés
liszenszelés
felülvizsgálat, meghosszabbítás
A dokumentumot egy függelék egészíti ki, melyben
a különböző fogalmak meghatározásai vannak, ill.
a források listája.
2012. szeptember 27. 20
21. A dokumentum nem foglalkozik
az állománybeszerzéssel
a szállítással
a hozzáférés biztosításával, menedzselésével
a reklámmal
leolvasó berendezésekkel, vagy a
felhasználóképzéssel és támogatással
a saját állomány digitalizálásának
Ez majd a következő lépés lesz. A közel jövőben egy
másik útmutatóban az elektronikus források
menedzselésével kívánnak foglalkozni a
könyvtáron belül.
2012. szeptember 27. 21
22. 1.0 Az állományalakítási politika –
utasítás belső használatra
Mialatt a tradicionális gyűjteményépítés
kritériumai, mint a tárgy, szint, a megcélzott
használó, stb. világosak, addig az e-források
esetében ezek a kérdések sokkal komplexebbek,
pl. elektronikus formátumok, jó gyakorlatok a
kiegészítő források fejlesztési politikája
tekintetében.
Ennek az új állományalakítási politikának a
tradicionális gyűjteményalakításával összhangban
kell kialakulnia és nem elkülönülten.
Ennek a politikának segítenie kellene a kiválasztás
és az állománybeszerzést, és elsősorban az
elvárásokra és a preferenciákra kellene alapulnia.
2012. szeptember 27. 22
23. 2.1 Tartalom
Az e-források kezelésével kapcsolatban kezdetben
hasonló elvek alapján döntünk a tartalom
vonatkozásában, mint a nyomtatott
dokumentumoknál:
támogassa az intézmény legfontosabb kutatási
céljait
tartalmilag kiegészítse, mélyítse, vagy szélesítse
a meglévő gyűjteményt
megbízható minőséget garantáljon, pl. lektorált,
vagy jó hírű cég adja ki
elégítse ki a legfontosabb felhasználói elvárásokat
a használat egy elfogadható szintjét alakítsa ki
2012. szeptember 27. 23
24. 2.2 Technikai megvalósíthatóság
a) hozzáférhetőség, pl. távoli elérés, hálózattól
függetlenül, önállóan működő hozzáférés
b) felhasználó azonosítása, hitelesítés, pl. IP szűrés,
vagy jelszó használat
c) hardver és szoftver kompatibilitás és kapacitás
d) raktározás és fenntartás, pl. távoli vagy helyi
számítógép, elérhetőség
e) platformok, melyek megkönnyítik az e-források
használatát, hozzáférését.
2012. szeptember 27. 24
25. 2.3 Alkalmasság (funkcionalitás) és
megbízhatóság
a) a keresés és visszakeresés funkciója, pl.
csonkolás, böngészés, keresés története,
transzliterálás
b) exportálás és letöltés, pl. nyomtatás, e-mail,
gépre letöltés, valamilyek elektromos
készülékre, pendrive-ra való mentés
c) az adatbázis eredményeinek rendezése és sorba
állítása, pl. szerző, cím, dátum, relevancia,
facetták, stb. szerint
d) Interface, pl. intuíción alapuló rendszer,
navigáció, segítség és tutorálás
e) Integrálás
f) Megbízhatóság és elérhetőség, pl. válaszidő, 24/7
hozzáférés
2012. szeptember 27. 25
26. 2.4 Kereskedői támogatás
a) felhasználóképzés és támogatás
b) kipróbálás és termékbemutató
c) technikai támogatás és rendszerüzenetek
d) statisztikai jelentések
e) testre szabás, adaptálás, pl. márkanévvel
ellát
f) a bibliográfiai adatokról való
gondoskodás, pl. MARC rekord
g) adatbiztonság, archiválási politika
2012. szeptember 27. 26
27. 2.5 Kínálat, szállítás
a) vásárlási modell, pl. vásárlás,
feliratkozás, betekintés, kölcsönzés
b) becsült, árazási modell, pl. válogatva
vagy egybe mindent
c) hozzáférési beállítások, pl. egy
felhasználó, több felhasználós,
párhuzamos használat
d) archiválási és végpont jogosultságok
e) fenntartási költségek
f) törlési, visszalépési jogosultságok
2012. szeptember 27. 27
28. 3.0 Liszensz megfontolások az e-
forrásokkal kapcsolatban
a) modell/Standard liszensz
b) kormányzati jogszabályok
c) az illetéktelen használat felelőssége
d) a jogosult felhasználó meghatározása
e) a jogosult oldalak meghatározása
f) a tisztességes üzlet, vagy tisztességes
használat biztosítása (gondoskodás)
g) végpontok
h) kártalanítás
i) a szerződés időtartama
j) a könyvtári jogszabályoknak vagy a
konzorciumi előírásoknak való megfelelés
(terület, megye, ország)
k) a liszensz nyelve
2012. szeptember 27. 28
29. Az Állománygyarapítási- és Fejlesztési
Szekció témái– mint az aktuális kérdések
indikátora
2012 Helsinki - nyilvános ülés
A nyomtatott dokumentumok a növekvő
digitális gyűjteményben: kérdések,
dillemmák és tanácsok –
állománybeszezés és
gyűjteményfejlesztés
2012 Kuopio - Satellite
Globális intézkedések, sürgető teendők és
megoldások a jól működő nyomtatott
források menedzsmentjére vonatkozóan
és hozzáférés a kevésbé használt
dokumentumokhoz
2012. szeptember 27. 29
30. Nyilvános ülés
A már meglévő nyomtatott dokumentumok a kínai
közkönyvtárak digitális gyűjteményeiben
A könyvtári gyűjtemény újraépítése: közös útmutató
segíti közművelődési könyvtárakat korszerűsíteni
agyűjteményeiket (Turku-Helsinki)
Összekapcsolt állománytestjeink a vizualizálás
segítségével (Byrne)
EVA (ErwerbungsVorschlags-Assistant) segít a
gyűjteményépítésben! Az ILL adatok használata
segít a gyarapításban
Harmonizációs taktika a nyomtatott és digitális
anyagokra vonatkozóan: menedzselés és emlékezés
a szabványos kibővítés, a hozzáférés, a forrás
megosztás és a nyomtatott anyagok
gyűjteményének megóvása érdekében (német)
Hibrid gyűjtemény a Tshwane University of
Technology egyetemen (Dél-Afrika)
2012. szeptember 27. 30
31. 2012 Kuopio - Satellite
Tartalom, marketing és a mi intellektuális
jövőnk tulajdonjoga
A könyv életciklusa
Menedzsment és hozzáférés a nyomtatott
dokumentumok gyűjteményéhez a nemzeti
és a megőrző könyvtárakban Európában
Együttműködő gyűjtemények és
repozitóriumok jövője: esettanulmány a
Kutató könyvtárak Központjában (Center
for Research Libraries)
Fenntartható modell a nyomtatott
dokumentumoktól az e-gyűjteményekig?
…
2012. szeptember 27. 31
32. Néhány példa 1.
2010 Götheborg, Springer előadások az e-
folyóiratok és –könyvek sikeréről (Lund, Hollandia),
70%-os használat
British Library középtávú stratégiát határozott meg
a gyűjteményfejlesztéstől a tartalomszolgáltatás felé
vezető úton címmel 2006-ban
Az 1990-es években a felsőoktatási könyvtárak az
állománygyarapításról áttértek a
gyűjteményszervezésre. A jelenlegi fejlődés iránya a
gyűjteményszervezést ötvözi a hozzáférés
biztosításával, ahol a hangsúly azon van, hogy a
megfelelő elektronikus dokumentumokat az olvasók
számára a megfelelő időben rendelkezésre
bocsássák
Egy brit szabvány 8 és fél évente lecserélteti a
kölcsönzési állományt
2012. szeptember 27. 32
33. Néhány példa 2.
Egy oregoni példa, Western Oregon University
2005-ből: A könyvtári gyűjtemények építése az
eBay segítségével
A könyvtárak az internetes antikvár
könyvvásárlás: gyorsan és előnyösen hozhatnak
létre új profilú gyűjteményrészeket, továbbá
pótolhatják a valamilyen okból elveszett
/elhasználódott példányokat. Az OCLC a WorldCat
adatbázisát 2005 elején összekötötte az Alibris
keresőfelületének 50 milliós választékával, ezzel
is ösztönözve az antikvár vásárlásra
Digitális forrásmegosztás
2012. szeptember 27. 33
34. Már csak morzsák…
Rongált könyvek megmentése
Ajándékok
Maurice Line szerint a könyvtárak állományát három
részre lehet osztani:
1. A nagyon értékes, jó dokumentumok ⇒ ezeket
már ellopták.
2. A további még érdekes dokumentumok ⇒ ezek
nem találhatók a polcon, mert kikölcsönöztek
őket.
3. A maradék, legkevésbé érdekes, amelyeket
bőszen őriznek és óvnak a könyvtárosok.
2012. szeptember 27. 34
35. Túl a gyarapításon, Chris Anderson
Az elnyúló szakasz (the long tail)
koncepciója, az ajánlás remek
marketingeszköz
Az elnyúló szakasz használói
háromszor annyit használják a
könyvtári szolgáltatásokat, de még
fontosabb a kulturális nyereség: a
sokszínűség biztosítása
2012. szeptember 27. 35
36. Módszer
Tegyél mindent elérhetővé! Sokkal drágább
a kiválasztás (melyik is a kelendő egység),
mint maga a közzététel
Radikálisan csökkentsd a hozzáférési
költséget! A közzétehető régebbi anyag
már úgyis kitermelte az árát
Segíts megtalálni a tételeket! Nem éri meg
csak slágereket árulni, ugyanúgy, mint
azokat elhagyni. Jó vegyítés mellett legyen
jó szűrés ; könyvtári környezetben:
olvasmány- és forrásajánlás
A modell a nyomtatott dokumentumok
esetén működik leghatékonyabban
2012. szeptember 27. 36
37. Az állományalakítási stratégia főbb
jellemzői
hosszútávra ható, jövőbe tekintő,
prognosztizáló
rugalmas, a változásokra figyelő,
reagáló
a környezet alakulását figyelembe
vevő
és …
2012. szeptember 27. 37