SlideShare une entreprise Scribd logo
1  sur  39
Télécharger pour lire hors ligne
Nemzetközi kitekintés az
    állománymenedzsment
       aktuális kérdéseire


Barátné Hajdu Ágnes
Vázlat
           A gyűjtemények átalakulása. A
            gyűjteményszervezés menedzselése
           Új dokumentumtípusok megjelenése
           Az IFLA Állománygyarapítási-és
            Fejlesztési Szekciója
           Az állományalakítási politika fontossága
           Néhány példa
           Az egyes állománytestek szerepe



2012. szeptember 27.                      2
A gyűjteményszervezés menedzselése
           a menedzsment módszerek megjelenése
            ezen a területen is ⇒ mérhető,
            összehasonlítható, jobban tervezhető
           a dokumentum és az állomány, mint forrás.
            - A dokumentum nem egyszerűen az
            állomány eleme, legkisebb egysége, hanem
            a korszerű menedzselési módszerek
            kiinduló pontja, feltétele, forrása.
           új utak és lehetőségek a dokumentumkincs
            társadalmi hasznosításában
           speciális szolgáltatások és hasznosítási
            formák


2012. szeptember 27.                     3
Új dokumentumtípusok megjelenése

      Elektronikus úton előállított dokumentumok
      Analóg dokumentum
       Folyamatosan változó módon tárolt
        információk, kevés könyvtári kapcsolódása van.

      Digitális dokumentum (számjegykódolású)

           A/ tartalom alapján:
                - adatok: szám, betű, kép, grafika, hang,

                  ill. ezek kombinációja
                - programok: bármely feladat

                  végrehajtására, működtetésére vonatkozó
                  eljárások összessége, beleértve az
2012. szeptember 27.                          4
                  adatfeldolgozást is.
Digitális dokumentum
        B/ hozzáférés alapján:
           - lokális hozzáférésű, offline
           - távoli hozzáférésű, online, hálózati, vagy
              virtuális
        C/ struktúra alapján:
           - homogén, egyetlen fizikai egységből áll, pl.
              szöveg-, video-, hang stb. file. Véges
              terjedelmű és állandó tartalmú, egy vagy
              több önálló szerző munkájaképpen jön létre
           - homogén elemekből álló, heterogén
              szerkezetű. Egymáshoz kapcsolt file-ok, az
              alkotó elemek között kapcsolat van, pl.
              tartalmi, formai, közös szerző stb.
              Képviselői: Internetes magazinok,
              multimédiás CD-ROM, stb.
2012. szeptember 27.                        5
Digitális dokumentum
            -   hipertext alapú, nyitott szerkezetű. Már
                nem a szerkesztők, szerzők, hanem a
                felhasználó akaratából kapcsolódnak
                össze az egyes elemei. Tulajdonságai:
                képlékenység, változékonyság,
                felhasználónként egyediek, terjedelmük
                meghatározhatatlan (⇒∞)




2012. szeptember 27.                       6
Rózsa György
           Rózsa György: „a virtuális kultúra
            elképzelhetetlen
            dokumentumgyűjtemények nélkül”
            ⇒ továbbra is nélkülözhetetlen lesz
            az információhordozók eredeti
            formában való rendszerezése,
            viszont az elektronika, a
            digitalizálás segít az eligazodásban
            és a gyors , közvetlen hozzáférés
            biztosításában, szervezésében.

2012. szeptember 27.                  7
Az IFLA Állománygyarapítási- és
        Fejlesztési Szekciója
           1996-ban alakult az isztambuli IFLA
            konferencia után.
           nyilvánvalóvá vált, hogy különböző
            praktikus dokumentumok
            kiadásával kell segíteniük a
            könyvtárak munkáját. ⇒
            Kulcsfontosságú kérdések az e-
            források állománygyarapításában.
            Útmutató könyvtárak számára


2012. szeptember 27.                 8
Állománygyarapítási- és Fejlesztési
        Szekció
        Célja
         A szekció módszertani és aktuális témákat
          vizsgál az állományfejlesztés és beszerzés
          folyamatával kapcsolatban (a könyvtári
          anyagok hasznos és kiegyensúlyozott
          gyűjteményének tervezése és építése több
          éves időszakra vonatkozhat)
         Az állományfejlesztés a használók
          igényeinek folyamatos mérlegelésén, a
          használói statisztikák elemzésén, a
          demográfiai változásokon, és a költségvetés
          által meghatározott kereteken, a pénzügyi
          megkötéseken alapszik

2012. szeptember 27.                    9
Az állományalakítás folyamata
        magában foglalja

           A válogatás kritériumainak szabályokba foglalását
           Az erőforrások megosztásának tervezését, pl.
            együttműködésen alapuló döntések a könyvtári
            konzorciumokon belül, ill. más könyvtárakkal
            történő együttműködés
           Új gyűjtemények vagy gyűjteményrészek
            tervezését
           Az elvesztett vagy megsérült dokumentumok
            pótlását
            A kiválasztás folyamatát és a döntést a nem
            kiválasztásról is
           A hozzáférés lehetőségeinek értékelését, pl.
            formátumválasztás, tulajdonjog vagy liszenszelés


2012. szeptember 27.                           10
Az állományfejlesztési politika
           Mindezeket a folyamatokat az
            állományfejlesztési politika irányítja,
            mely elsősorban prioritásokat ad, de
            megkönnyíti a döntések
            meghozatalát is az
            állománygyarapítás területén.




2012. szeptember 27.                   11
Állománygyarapítási- és Fejlesztési
        Szekció
        Ezek a tevékenységek társulnak a
          különböző dokumentumok (nyomtatott,
          más tradicionális könyvtári formátumok
          és elektronikus források) beszerzésével
          (vétel, csere, ajándék, vagy köteles
          példány, beleértve:
         a megrendelést, az érkeztetést,
          reklamálást, fizetést
         a válogatást és kínálat kiértékelését
         a beárazást
         az elektronikus források liszenszét)




2012. szeptember 27.                   12
A szekció speciális érdeklődése
           állományfejlesztési politika,
           módszerek, technikák,
           az állománybecslés gyakorlata,
           a használati statisztikák, a dokumentumok
            árbecslése,
           a tulajdonlás vagy hozzáférés kérdései,
           a nyílt hozzáférés biztosítása,
           a formátumok duplikációja,
           a tudományos szakirodalom,
           a könyvtárosok kapcsolata a kiadókkal és
            kereskedőkkel,
           az új technológiák használata az információ
            források eléréséhez és megjelenítéséhez.


2012. szeptember 27.                           13
Hozzáférhetőség, megosztás
           A hozzáférhetőség biztosítása válik egyre
            inkább a tulajdonlás valódi alternatívájává.
           A szekció közösen gondolkodik és
            együttműködik a Sorozatok és egyéb
            folyamatosan megjelenő források; ill. a
            Dokumentumok szállítása és a források
            megosztása szekciókkal, velük közösen, mint
            egy tanácsadó testület közvetít a kiadók,
            elektronikus dokumentumokat előállítók és
            kereskedők valamint a könyvtárak szakemberei
            között az IFLÁ-n belül.
           A szekció tevékenysége ugyancsak érinti a
            szükséges technológiai fejlődéseket és
            újdonságokat, mint például az elektronikus
            adatcserét (EDI-Electronic Data Interchange ),
            a liszensz megállapodásokat, és az
            együttműködő állományalakításokat.
2012. szeptember 27.                            14
                                          Last update: 12 September 2012
Kulcsfontosságú kérdések az e-források
        állománygyarapításában. Útmutató
        könyvtárak számára


           Szerzők: Sharon Johnson, Ole Gunnar
            Evensen, Julia Gelfand, Glenda Lammers,
            Lynn Sipe, Nadia Zilper
           Az IFLA Állománygyarapítási-és Fejlesztési
            Szekció vezetőségének kiadása, beleértve
            Jérôme Frontyt, Joseph Hafnert, Judy
            Mansfieldet, Regine Schmollingot




2012. szeptember 27.                       15
Bevezetés
           Az elektronikus források, e-források egyre inkább
            fontos alkotó elemei az állományalakítási
            tevékenységnek a könyvtárakban.
           A kézikönyv elsősorban a felsőoktatási és
            tudományos könyvtárak céljaira koncentrál, bár
            fontos adalékokkal szolgálhat a többi
            könyvtártípus számára is.
           Az elektronikus forrásokhoz azok a
            dokumentumok sorolhatók, melyek használatához
            számítógép szükséges, a nagy számítógépektől
            egészen a mobil készülékekig. Ezek távoli elérésű,
            Interneten keresztül használható, vagy helyi
            hozzáférésű dokumentumok egyaránt lehetnek.


2012. szeptember 27.                           16
Néhány gyakran előforduló e-forrás
           e-folyóiratok
           e-könyvek
           teljes szövegű adatbázisok
           indexek és tartalmi kivonatok adatbázisai
           Referensz adatbázisok, pl. életrajzok,
            szótárak, lexikonok, telefonkönyvek,
            enciklopédiák, stb.
           numerikus vagy statisztikai adatbázisok
           digitális képek
           elektronikus AV források

2012. szeptember 27.                     17
Az útmutató
           Az útmutató kizárólag olyan e-forrásokra koncentrál,
            melyet vásárlással vagy liszensz szerződéssel
            szereztünk, ingyen van az Internetről, digitálisan,
            vagy több formátumban is keletkeztek, pl. egy
            könyv CD-ROM melléklettel.
           Az e-források beszerzése még számában nem
            összehasonlítható a hagyományos hasonló tartalmú
            dokumentumokkal, de ajánlatos a könyvtáraknak
            ezekre a dokumentumtípusokra vonatkozóan is
            világos szerzeményezési politikát és menedzsment
            módszereket kialakítaniuk.
           Ezek majd megvilágítják és biztosítják, hogy a
            könyvtáron belül az e-források, az elektronikus
            kiadások, a technikai alkalmazhatóság a liszenszek,
            a hozzáférés és megóvás tekintetében is megfelelő
            helyre kerüljenek.


2012. szeptember 27.                             18
Célok
           tudatosítani a kulcsfontosságú területeket
           minden könyvtár számára szükséges
            megfontolnia és kialakítania egy e-portfóliót.
           nem ad minden kérdésre kimerítő és sokoldalú
            választ, de tájékoztató és gondolatébresztő kíván
            lenni a legszélesebb értelemben az e-forrásokkal
            kapcsolatban
           folyamatosan aktualizálni kell, ez a mostani
            útmutató is a februári változat már aktualizált
            alakja
           a jelenlegi dokumentum csak a legjobb
            gyakorlatok egy pillanatfelvétele



2012. szeptember 27.                           19
Érvényességi terület
         Az útmutató minden könyvtár számára hasznos
          tanácsokat kíván adni függetlenül attól, hogy
          milyen tapasztalata van az e-forrásokkal
          kapcsolatban, ill. hogy milyen típusú
          szolgáltatásai, felhasználói vannak, pl.
          felsőoktatási – vagy közkönyvtári.
        Négy nagy területtel kíván foglalkozni:
         gyűjteményfejlesztés
         kiválasztás és értékelés
         liszenszelés
         felülvizsgálat, meghosszabbítás

        A dokumentumot egy függelék egészíti ki, melyben
          a különböző fogalmak meghatározásai vannak, ill.
          a források listája.


2012. szeptember 27.                        20
A dokumentum nem foglalkozik
           az állománybeszerzéssel
           a szállítással
           a hozzáférés biztosításával, menedzselésével
           a reklámmal
           leolvasó berendezésekkel, vagy a
           felhasználóképzéssel és támogatással
           a saját állomány digitalizálásának

        Ez majd a következő lépés lesz. A közel jövőben egy
          másik útmutatóban az elektronikus források
          menedzselésével kívánnak foglalkozni a
          könyvtáron belül.


2012. szeptember 27.                           21
1.0 Az állományalakítási politika –
        utasítás belső használatra
           Mialatt a tradicionális gyűjteményépítés
            kritériumai, mint a tárgy, szint, a megcélzott
            használó, stb. világosak, addig az e-források
            esetében ezek a kérdések sokkal komplexebbek,
            pl. elektronikus formátumok, jó gyakorlatok a
            kiegészítő források fejlesztési politikája
            tekintetében.
           Ennek az új állományalakítási politikának a
            tradicionális gyűjteményalakításával összhangban
            kell kialakulnia és nem elkülönülten.
           Ennek a politikának segítenie kellene a kiválasztás
            és az állománybeszerzést, és elsősorban az
            elvárásokra és a preferenciákra kellene alapulnia.


2012. szeptember 27.                            22
2.1 Tartalom
        Az e-források kezelésével kapcsolatban kezdetben
          hasonló elvek alapján döntünk a tartalom
          vonatkozásában, mint a nyomtatott
          dokumentumoknál:
         támogassa az intézmény legfontosabb kutatási
          céljait
         tartalmilag kiegészítse, mélyítse, vagy szélesítse
          a meglévő gyűjteményt
         megbízható minőséget garantáljon, pl. lektorált,
          vagy jó hírű cég adja ki
         elégítse ki a legfontosabb felhasználói elvárásokat
         a használat egy elfogadható szintjét alakítsa ki




2012. szeptember 27.                          23
2.2 Technikai megvalósíthatóság

        a) hozzáférhetőség, pl. távoli elérés, hálózattól
           függetlenül, önállóan működő hozzáférés
        b) felhasználó azonosítása, hitelesítés, pl. IP szűrés,
           vagy jelszó használat
        c) hardver és szoftver kompatibilitás és kapacitás
        d) raktározás és fenntartás, pl. távoli vagy helyi
           számítógép, elérhetőség
        e) platformok, melyek megkönnyítik az e-források
           használatát, hozzáférését.




2012. szeptember 27.                            24
2.3 Alkalmasság (funkcionalitás) és
        megbízhatóság
        a) a keresés és visszakeresés funkciója, pl.
            csonkolás, böngészés, keresés története,
            transzliterálás
        b) exportálás és letöltés, pl. nyomtatás, e-mail,
            gépre letöltés, valamilyek elektromos
            készülékre, pendrive-ra való mentés
        c) az adatbázis eredményeinek rendezése és sorba
            állítása, pl. szerző, cím, dátum, relevancia,
            facetták, stb. szerint
        d) Interface, pl. intuíción alapuló rendszer,
            navigáció, segítség és tutorálás
        e) Integrálás
        f) Megbízhatóság és elérhetőség, pl. válaszidő, 24/7
            hozzáférés


2012. szeptember 27.                          25
2.4 Kereskedői támogatás
        a) felhasználóképzés és támogatás
        b) kipróbálás és termékbemutató
        c) technikai támogatás és rendszerüzenetek
        d) statisztikai jelentések
        e) testre szabás, adaptálás, pl. márkanévvel
           ellát
        f) a bibliográfiai adatokról való
           gondoskodás, pl. MARC rekord
        g) adatbiztonság, archiválási politika

2012. szeptember 27.                    26
2.5 Kínálat, szállítás
        a) vásárlási modell, pl. vásárlás,
           feliratkozás, betekintés, kölcsönzés
        b) becsült, árazási modell, pl. válogatva
           vagy egybe mindent
        c) hozzáférési beállítások, pl. egy
           felhasználó, több felhasználós,
           párhuzamos használat
        d) archiválási és végpont jogosultságok
        e) fenntartási költségek
        f) törlési, visszalépési jogosultságok


2012. szeptember 27.                     27
3.0 Liszensz megfontolások az e-
        forrásokkal kapcsolatban
        a) modell/Standard liszensz
        b) kormányzati jogszabályok
        c) az illetéktelen használat felelőssége
        d) a jogosult felhasználó meghatározása
        e) a jogosult oldalak meghatározása
        f) a tisztességes üzlet, vagy tisztességes
           használat biztosítása (gondoskodás)
        g) végpontok
        h) kártalanítás
        i) a szerződés időtartama
        j) a könyvtári jogszabályoknak vagy a
           konzorciumi előírásoknak való megfelelés
           (terület, megye, ország)
        k) a liszensz nyelve

2012. szeptember 27.                        28
Az Állománygyarapítási- és Fejlesztési
        Szekció témái– mint az aktuális kérdések
        indikátora
           2012 Helsinki - nyilvános ülés
            A nyomtatott dokumentumok a növekvő
            digitális gyűjteményben: kérdések,
            dillemmák és tanácsok –
            állománybeszezés és
            gyűjteményfejlesztés
           2012 Kuopio - Satellite
            Globális intézkedések, sürgető teendők és
            megoldások a jól működő nyomtatott
            források menedzsmentjére vonatkozóan
            és hozzáférés a kevésbé használt
            dokumentumokhoz

2012. szeptember 27.                     29
Nyilvános ülés
           A már meglévő nyomtatott dokumentumok a kínai
            közkönyvtárak digitális gyűjteményeiben
           A könyvtári gyűjtemény újraépítése: közös útmutató
            segíti közművelődési könyvtárakat korszerűsíteni
            agyűjteményeiket (Turku-Helsinki)
           Összekapcsolt állománytestjeink a vizualizálás
            segítségével (Byrne)
           EVA (ErwerbungsVorschlags-Assistant) segít a
            gyűjteményépítésben! Az ILL adatok használata
            segít a gyarapításban
           Harmonizációs taktika a nyomtatott és digitális
            anyagokra vonatkozóan: menedzselés és emlékezés
            a szabványos kibővítés, a hozzáférés, a forrás
            megosztás és a nyomtatott anyagok
            gyűjteményének megóvása érdekében (német)
           Hibrid gyűjtemény a Tshwane University of
            Technology egyetemen (Dél-Afrika)
2012. szeptember 27.                           30
2012 Kuopio - Satellite
           Tartalom, marketing és a mi intellektuális
            jövőnk tulajdonjoga
         A könyv életciklusa
         Menedzsment és hozzáférés a nyomtatott
            dokumentumok gyűjteményéhez a nemzeti
            és a megőrző könyvtárakban Európában
         Együttműködő gyűjtemények és
            repozitóriumok jövője: esettanulmány a
            Kutató könyvtárak Központjában (Center
            for Research Libraries)
         Fenntartható modell a nyomtatott
            dokumentumoktól az e-gyűjteményekig?
         …
2012. szeptember 27.                       31
Néhány példa 1.
           2010 Götheborg, Springer előadások az e-
            folyóiratok és –könyvek sikeréről (Lund, Hollandia),
            70%-os használat
           British Library középtávú stratégiát határozott meg
            a gyűjteményfejlesztéstől a tartalomszolgáltatás felé
            vezető úton címmel 2006-ban
           Az 1990-es években a felsőoktatási könyvtárak az
            állománygyarapításról áttértek a
            gyűjteményszervezésre. A jelenlegi fejlődés iránya a
            gyűjteményszervezést ötvözi a hozzáférés
            biztosításával, ahol a hangsúly azon van, hogy a
            megfelelő elektronikus dokumentumokat az olvasók
            számára a megfelelő időben rendelkezésre
            bocsássák
           Egy brit szabvány 8 és fél évente lecserélteti a
            kölcsönzési állományt

2012. szeptember 27.                              32
Néhány példa 2.
           Egy oregoni példa, Western Oregon University
            2005-ből: A könyvtári gyűjtemények építése az
            eBay segítségével
           A könyvtárak az internetes antikvár
            könyvvásárlás: gyorsan és előnyösen hozhatnak
            létre új profilú gyűjteményrészeket, továbbá
            pótolhatják a valamilyen okból elveszett
            /elhasználódott példányokat. Az OCLC a WorldCat
            adatbázisát 2005 elején összekötötte az Alibris
            keresőfelületének 50 milliós választékával, ezzel
            is ösztönözve az antikvár vásárlásra
           Digitális forrásmegosztás



2012. szeptember 27.                           33
Már csak morzsák…
        Rongált könyvek megmentése
        Ajándékok
        Maurice Line szerint a könyvtárak állományát három
          részre lehet osztani:
          1. A nagyon értékes, jó dokumentumok ⇒ ezeket
          már ellopták.
          2. A további még érdekes dokumentumok ⇒ ezek
          nem találhatók a polcon, mert kikölcsönöztek
          őket.
          3. A maradék, legkevésbé érdekes, amelyeket
          bőszen őriznek és óvnak a könyvtárosok.



2012. szeptember 27.                        34
Túl a gyarapításon, Chris Anderson

           Az elnyúló szakasz (the long tail)
            koncepciója, az ajánlás remek
            marketingeszköz
           Az elnyúló szakasz használói
            háromszor annyit használják a
            könyvtári szolgáltatásokat, de még
            fontosabb a kulturális nyereség: a
            sokszínűség biztosítása


2012. szeptember 27.                 35
Módszer
           Tegyél mindent elérhetővé! Sokkal drágább
            a kiválasztás (melyik is a kelendő egység),
            mint maga a közzététel
           Radikálisan csökkentsd a hozzáférési
            költséget! A közzétehető régebbi anyag
            már úgyis kitermelte az árát
           Segíts megtalálni a tételeket! Nem éri meg
            csak slágereket árulni, ugyanúgy, mint
            azokat elhagyni. Jó vegyítés mellett legyen
            jó szűrés ; könyvtári környezetben:
            olvasmány- és forrásajánlás
           A modell a nyomtatott dokumentumok
            esetén működik leghatékonyabban


2012. szeptember 27.                      36
Az állományalakítási stratégia főbb
        jellemzői

           hosszútávra ható, jövőbe tekintő,
            prognosztizáló
           rugalmas, a változásokra figyelő,
            reagáló
           a környezet alakulását figyelembe
            vevő
           és …


2012. szeptember 27.                 37
Kölcsönzés – helyben használat




                           Zottegem
2012. szeptember 27.           38
Köszönöm a figyelmet!




                  hajdu@jgypk.u-szeged.hu
2012. szeptember 27.                 39

Contenu connexe

Similaire à Hajdu trendek

The Library Cooperation in Open Source Environments: FOLIO, Reshare, HNLP
The Library Cooperation in Open Source Environments: FOLIO, Reshare, HNLPThe Library Cooperation in Open Source Environments: FOLIO, Reshare, HNLP
The Library Cooperation in Open Source Environments: FOLIO, Reshare, HNLPLendvay Miklos
 
Mitől interaktív a pedagógia? - IKT eszközök az interaktív pedagógia szolgála...
Mitől interaktív a pedagógia? - IKT eszközök az interaktív pedagógia szolgála...Mitől interaktív a pedagógia? - IKT eszközök az interaktív pedagógia szolgála...
Mitől interaktív a pedagógia? - IKT eszközök az interaktív pedagógia szolgála...hulberl
 
Strategiai fejlesztesek a konyvtarugyben
Strategiai fejlesztesek a konyvtarugybenStrategiai fejlesztesek a konyvtarugyben
Strategiai fejlesztesek a konyvtarugybenDaniel Takacs
 
Az én könyvtáram program megvalósult fejlesztései
Az én könyvtáram program megvalósult fejlesztéseiAz én könyvtáram program megvalósult fejlesztései
Az én könyvtáram program megvalósult fejlesztéseiAz én könyvtáram
 
Elektronikus médiumok és tananyagok (2)
Elektronikus médiumok és tananyagok (2)Elektronikus médiumok és tananyagok (2)
Elektronikus médiumok és tananyagok (2)mjada
 
OCLC Terminology Services Project
OCLC Terminology Services ProjectOCLC Terminology Services Project
OCLC Terminology Services ProjectKámán Veronika
 
Ambrus Attila József: A könyvtári marketing alapjairól
Ambrus Attila József: A könyvtári marketing alapjairólAmbrus Attila József: A könyvtári marketing alapjairól
Ambrus Attila József: A könyvtári marketing alapjairólAmbrus Attila József
 
E-papír az osztályteremben
E-papír az osztályterembenE-papír az osztályteremben
E-papír az osztályterembenAttila Főző PhD
 
Digitális kompetenciák fejlesztése: kihívások és lehetőségek a könyvtárakban
Digitális kompetenciák fejlesztése: kihívások és lehetőségek a könyvtárakbanDigitális kompetenciák fejlesztése: kihívások és lehetőségek a könyvtárakban
Digitális kompetenciák fejlesztése: kihívások és lehetőségek a könyvtárakbanAz én könyvtáram
 
Tudásmegosztás a világhálón
Tudásmegosztás a világhálónTudásmegosztás a világhálón
Tudásmegosztás a világhálónszszptr
 
A mesterséges intelligencia oktatási alkalmazása, különös tekintettel az e-le...
A mesterséges intelligencia oktatási alkalmazása, különös tekintettel az e-le...A mesterséges intelligencia oktatási alkalmazása, különös tekintettel az e-le...
A mesterséges intelligencia oktatási alkalmazása, különös tekintettel az e-le...Dr. Ollé János
 
Digitális bölcsészet Dr. Kalcsó Gyula blogja
Digitális bölcsészet Dr. Kalcsó Gyula blogjaDigitális bölcsészet Dr. Kalcsó Gyula blogja
Digitális bölcsészet Dr. Kalcsó Gyula blogjaKiss Ágnes
 
LXP rendszerek összehasonlító pedagógiai elemzése
LXP rendszerek összehasonlító pedagógiai elemzéseLXP rendszerek összehasonlító pedagógiai elemzése
LXP rendszerek összehasonlító pedagógiai elemzéseDr. Ollé János
 
MELT - Summer School 1 (2008)
MELT - Summer School 1 (2008)MELT - Summer School 1 (2008)
MELT - Summer School 1 (2008)Krisztina Varga
 

Similaire à Hajdu trendek (20)

Fodor_peter
Fodor_peterFodor_peter
Fodor_peter
 
The Library Cooperation in Open Source Environments: FOLIO, Reshare, HNLP
The Library Cooperation in Open Source Environments: FOLIO, Reshare, HNLPThe Library Cooperation in Open Source Environments: FOLIO, Reshare, HNLP
The Library Cooperation in Open Source Environments: FOLIO, Reshare, HNLP
 
Webkettes szolgaltat
Webkettes szolgaltatWebkettes szolgaltat
Webkettes szolgaltat
 
Mitől interaktív a pedagógia? - IKT eszközök az interaktív pedagógia szolgála...
Mitől interaktív a pedagógia? - IKT eszközök az interaktív pedagógia szolgála...Mitől interaktív a pedagógia? - IKT eszközök az interaktív pedagógia szolgála...
Mitől interaktív a pedagógia? - IKT eszközök az interaktív pedagógia szolgála...
 
Strategiai fejlesztesek a konyvtarugyben
Strategiai fejlesztesek a konyvtarugybenStrategiai fejlesztesek a konyvtarugyben
Strategiai fejlesztesek a konyvtarugyben
 
Az én könyvtáram program megvalósult fejlesztései
Az én könyvtáram program megvalósult fejlesztéseiAz én könyvtáram program megvalósult fejlesztései
Az én könyvtáram program megvalósult fejlesztései
 
Elektronikus médiumok és tananyagok (2)
Elektronikus médiumok és tananyagok (2)Elektronikus médiumok és tananyagok (2)
Elektronikus médiumok és tananyagok (2)
 
OCLC Terminology Services Project
OCLC Terminology Services ProjectOCLC Terminology Services Project
OCLC Terminology Services Project
 
Ambrus Attila József: A könyvtári marketing alapjairól
Ambrus Attila József: A könyvtári marketing alapjairólAmbrus Attila József: A könyvtári marketing alapjairól
Ambrus Attila József: A könyvtári marketing alapjairól
 
B5
B5B5
B5
 
E-papír az osztályteremben
E-papír az osztályterembenE-papír az osztályteremben
E-papír az osztályteremben
 
Tudásmenedzsment konferenciák, tanfolyamok témái
Tudásmenedzsment konferenciák, tanfolyamok témáiTudásmenedzsment konferenciák, tanfolyamok témái
Tudásmenedzsment konferenciák, tanfolyamok témái
 
Digitális kompetenciák fejlesztése: kihívások és lehetőségek a könyvtárakban
Digitális kompetenciák fejlesztése: kihívások és lehetőségek a könyvtárakbanDigitális kompetenciák fejlesztése: kihívások és lehetőségek a könyvtárakban
Digitális kompetenciák fejlesztése: kihívások és lehetőségek a könyvtárakban
 
B5 ppt
B5 pptB5 ppt
B5 ppt
 
Tudásmegosztás a világhálón
Tudásmegosztás a világhálónTudásmegosztás a világhálón
Tudásmegosztás a világhálón
 
A mesterséges intelligencia oktatási alkalmazása, különös tekintettel az e-le...
A mesterséges intelligencia oktatási alkalmazása, különös tekintettel az e-le...A mesterséges intelligencia oktatási alkalmazása, különös tekintettel az e-le...
A mesterséges intelligencia oktatási alkalmazása, különös tekintettel az e-le...
 
Digitális bölcsészet Dr. Kalcsó Gyula blogja
Digitális bölcsészet Dr. Kalcsó Gyula blogjaDigitális bölcsészet Dr. Kalcsó Gyula blogja
Digitális bölcsészet Dr. Kalcsó Gyula blogja
 
Konyvtar funkciovaltozasai-palank
Konyvtar funkciovaltozasai-palankKonyvtar funkciovaltozasai-palank
Konyvtar funkciovaltozasai-palank
 
LXP rendszerek összehasonlító pedagógiai elemzése
LXP rendszerek összehasonlító pedagógiai elemzéseLXP rendszerek összehasonlító pedagógiai elemzése
LXP rendszerek összehasonlító pedagógiai elemzése
 
MELT - Summer School 1 (2008)
MELT - Summer School 1 (2008)MELT - Summer School 1 (2008)
MELT - Summer School 1 (2008)
 

Plus de Csongrád Megyei Könyvtárosok Egyesülete

Plus de Csongrád Megyei Könyvtárosok Egyesülete (20)

turista_konyvtarban.pptx
turista_konyvtarban.pptxturista_konyvtarban.pptx
turista_konyvtarban.pptx
 
konyvtarak_turizmus_szolgalataban_almadi.pptx
konyvtarak_turizmus_szolgalataban_almadi.pptxkonyvtarak_turizmus_szolgalataban_almadi.pptx
konyvtarak_turizmus_szolgalataban_almadi.pptx
 
Zold konyvtar - zold muzeum
Zold konyvtar - zold muzeumZold konyvtar - zold muzeum
Zold konyvtar - zold muzeum
 
Ezusthegyi_kvt_zoldprojekt
Ezusthegyi_kvt_zoldprojektEzusthegyi_kvt_zoldprojekt
Ezusthegyi_kvt_zoldprojekt
 
Zöld könyvtár
Zöld könyvtárZöld könyvtár
Zöld könyvtár
 
Beszamolo_2019
Beszamolo_2019Beszamolo_2019
Beszamolo_2019
 
Panteon
PanteonPanteon
Panteon
 
HKSZ 25
HKSZ 25HKSZ 25
HKSZ 25
 
Kulturalis orokseg
Kulturalis oroksegKulturalis orokseg
Kulturalis orokseg
 
Fodor Janos
Fodor JanosFodor Janos
Fodor Janos
 
Crowdsourcing
Crowdsourcing Crowdsourcing
Crowdsourcing
 
HKSZ tortenet
HKSZ tortenetHKSZ tortenet
HKSZ tortenet
 
Latogatokutatas
LatogatokutatasLatogatokutatas
Latogatokutatas
 
Sgk vksz 70
Sgk vksz 70Sgk vksz 70
Sgk vksz 70
 
Bha modern
Bha modernBha modern
Bha modern
 
2019 06-20 megyei-konyvtarosnap-vksz-70
2019 06-20 megyei-konyvtarosnap-vksz-702019 06-20 megyei-konyvtarosnap-vksz-70
2019 06-20 megyei-konyvtarosnap-vksz-70
 
Soreny Edina
Soreny EdinaSoreny Edina
Soreny Edina
 
Beszamolo 2018
Beszamolo 2018Beszamolo 2018
Beszamolo 2018
 
Gyermekkonyvtarak a határon túl
Gyermekkonyvtarak a határon túlGyermekkonyvtarak a határon túl
Gyermekkonyvtarak a határon túl
 
Kokay laszlo naploja
Kokay laszlo naplojaKokay laszlo naploja
Kokay laszlo naploja
 

Hajdu trendek

  • 1. Nemzetközi kitekintés az állománymenedzsment aktuális kérdéseire Barátné Hajdu Ágnes
  • 2. Vázlat  A gyűjtemények átalakulása. A gyűjteményszervezés menedzselése  Új dokumentumtípusok megjelenése  Az IFLA Állománygyarapítási-és Fejlesztési Szekciója  Az állományalakítási politika fontossága  Néhány példa  Az egyes állománytestek szerepe 2012. szeptember 27. 2
  • 3. A gyűjteményszervezés menedzselése  a menedzsment módszerek megjelenése ezen a területen is ⇒ mérhető, összehasonlítható, jobban tervezhető  a dokumentum és az állomány, mint forrás. - A dokumentum nem egyszerűen az állomány eleme, legkisebb egysége, hanem a korszerű menedzselési módszerek kiinduló pontja, feltétele, forrása.  új utak és lehetőségek a dokumentumkincs társadalmi hasznosításában  speciális szolgáltatások és hasznosítási formák 2012. szeptember 27. 3
  • 4. Új dokumentumtípusok megjelenése Elektronikus úton előállított dokumentumok Analóg dokumentum  Folyamatosan változó módon tárolt információk, kevés könyvtári kapcsolódása van. Digitális dokumentum (számjegykódolású)  A/ tartalom alapján: - adatok: szám, betű, kép, grafika, hang, ill. ezek kombinációja - programok: bármely feladat végrehajtására, működtetésére vonatkozó eljárások összessége, beleértve az 2012. szeptember 27. 4 adatfeldolgozást is.
  • 5. Digitális dokumentum B/ hozzáférés alapján: - lokális hozzáférésű, offline - távoli hozzáférésű, online, hálózati, vagy virtuális C/ struktúra alapján: - homogén, egyetlen fizikai egységből áll, pl. szöveg-, video-, hang stb. file. Véges terjedelmű és állandó tartalmú, egy vagy több önálló szerző munkájaképpen jön létre - homogén elemekből álló, heterogén szerkezetű. Egymáshoz kapcsolt file-ok, az alkotó elemek között kapcsolat van, pl. tartalmi, formai, közös szerző stb. Képviselői: Internetes magazinok, multimédiás CD-ROM, stb. 2012. szeptember 27. 5
  • 6. Digitális dokumentum - hipertext alapú, nyitott szerkezetű. Már nem a szerkesztők, szerzők, hanem a felhasználó akaratából kapcsolódnak össze az egyes elemei. Tulajdonságai: képlékenység, változékonyság, felhasználónként egyediek, terjedelmük meghatározhatatlan (⇒∞) 2012. szeptember 27. 6
  • 7. Rózsa György  Rózsa György: „a virtuális kultúra elképzelhetetlen dokumentumgyűjtemények nélkül” ⇒ továbbra is nélkülözhetetlen lesz az információhordozók eredeti formában való rendszerezése, viszont az elektronika, a digitalizálás segít az eligazodásban és a gyors , közvetlen hozzáférés biztosításában, szervezésében. 2012. szeptember 27. 7
  • 8. Az IFLA Állománygyarapítási- és Fejlesztési Szekciója  1996-ban alakult az isztambuli IFLA konferencia után.  nyilvánvalóvá vált, hogy különböző praktikus dokumentumok kiadásával kell segíteniük a könyvtárak munkáját. ⇒ Kulcsfontosságú kérdések az e- források állománygyarapításában. Útmutató könyvtárak számára 2012. szeptember 27. 8
  • 9. Állománygyarapítási- és Fejlesztési Szekció Célja  A szekció módszertani és aktuális témákat vizsgál az állományfejlesztés és beszerzés folyamatával kapcsolatban (a könyvtári anyagok hasznos és kiegyensúlyozott gyűjteményének tervezése és építése több éves időszakra vonatkozhat)  Az állományfejlesztés a használók igényeinek folyamatos mérlegelésén, a használói statisztikák elemzésén, a demográfiai változásokon, és a költségvetés által meghatározott kereteken, a pénzügyi megkötéseken alapszik 2012. szeptember 27. 9
  • 10. Az állományalakítás folyamata magában foglalja  A válogatás kritériumainak szabályokba foglalását  Az erőforrások megosztásának tervezését, pl. együttműködésen alapuló döntések a könyvtári konzorciumokon belül, ill. más könyvtárakkal történő együttműködés  Új gyűjtemények vagy gyűjteményrészek tervezését  Az elvesztett vagy megsérült dokumentumok pótlását  A kiválasztás folyamatát és a döntést a nem kiválasztásról is  A hozzáférés lehetőségeinek értékelését, pl. formátumválasztás, tulajdonjog vagy liszenszelés 2012. szeptember 27. 10
  • 11. Az állományfejlesztési politika  Mindezeket a folyamatokat az állományfejlesztési politika irányítja, mely elsősorban prioritásokat ad, de megkönnyíti a döntések meghozatalát is az állománygyarapítás területén. 2012. szeptember 27. 11
  • 12. Állománygyarapítási- és Fejlesztési Szekció Ezek a tevékenységek társulnak a különböző dokumentumok (nyomtatott, más tradicionális könyvtári formátumok és elektronikus források) beszerzésével (vétel, csere, ajándék, vagy köteles példány, beleértve:  a megrendelést, az érkeztetést, reklamálást, fizetést  a válogatást és kínálat kiértékelését  a beárazást  az elektronikus források liszenszét) 2012. szeptember 27. 12
  • 13. A szekció speciális érdeklődése  állományfejlesztési politika,  módszerek, technikák,  az állománybecslés gyakorlata,  a használati statisztikák, a dokumentumok árbecslése,  a tulajdonlás vagy hozzáférés kérdései,  a nyílt hozzáférés biztosítása,  a formátumok duplikációja,  a tudományos szakirodalom,  a könyvtárosok kapcsolata a kiadókkal és kereskedőkkel,  az új technológiák használata az információ források eléréséhez és megjelenítéséhez. 2012. szeptember 27. 13
  • 14. Hozzáférhetőség, megosztás  A hozzáférhetőség biztosítása válik egyre inkább a tulajdonlás valódi alternatívájává.  A szekció közösen gondolkodik és együttműködik a Sorozatok és egyéb folyamatosan megjelenő források; ill. a Dokumentumok szállítása és a források megosztása szekciókkal, velük közösen, mint egy tanácsadó testület közvetít a kiadók, elektronikus dokumentumokat előállítók és kereskedők valamint a könyvtárak szakemberei között az IFLÁ-n belül.  A szekció tevékenysége ugyancsak érinti a szükséges technológiai fejlődéseket és újdonságokat, mint például az elektronikus adatcserét (EDI-Electronic Data Interchange ), a liszensz megállapodásokat, és az együttműködő állományalakításokat. 2012. szeptember 27.  14 Last update: 12 September 2012
  • 15. Kulcsfontosságú kérdések az e-források állománygyarapításában. Útmutató könyvtárak számára  Szerzők: Sharon Johnson, Ole Gunnar Evensen, Julia Gelfand, Glenda Lammers, Lynn Sipe, Nadia Zilper  Az IFLA Állománygyarapítási-és Fejlesztési Szekció vezetőségének kiadása, beleértve Jérôme Frontyt, Joseph Hafnert, Judy Mansfieldet, Regine Schmollingot 2012. szeptember 27. 15
  • 16. Bevezetés  Az elektronikus források, e-források egyre inkább fontos alkotó elemei az állományalakítási tevékenységnek a könyvtárakban.  A kézikönyv elsősorban a felsőoktatási és tudományos könyvtárak céljaira koncentrál, bár fontos adalékokkal szolgálhat a többi könyvtártípus számára is.  Az elektronikus forrásokhoz azok a dokumentumok sorolhatók, melyek használatához számítógép szükséges, a nagy számítógépektől egészen a mobil készülékekig. Ezek távoli elérésű, Interneten keresztül használható, vagy helyi hozzáférésű dokumentumok egyaránt lehetnek. 2012. szeptember 27. 16
  • 17. Néhány gyakran előforduló e-forrás  e-folyóiratok  e-könyvek  teljes szövegű adatbázisok  indexek és tartalmi kivonatok adatbázisai  Referensz adatbázisok, pl. életrajzok, szótárak, lexikonok, telefonkönyvek, enciklopédiák, stb.  numerikus vagy statisztikai adatbázisok  digitális képek  elektronikus AV források 2012. szeptember 27. 17
  • 18. Az útmutató  Az útmutató kizárólag olyan e-forrásokra koncentrál, melyet vásárlással vagy liszensz szerződéssel szereztünk, ingyen van az Internetről, digitálisan, vagy több formátumban is keletkeztek, pl. egy könyv CD-ROM melléklettel.  Az e-források beszerzése még számában nem összehasonlítható a hagyományos hasonló tartalmú dokumentumokkal, de ajánlatos a könyvtáraknak ezekre a dokumentumtípusokra vonatkozóan is világos szerzeményezési politikát és menedzsment módszereket kialakítaniuk.  Ezek majd megvilágítják és biztosítják, hogy a könyvtáron belül az e-források, az elektronikus kiadások, a technikai alkalmazhatóság a liszenszek, a hozzáférés és megóvás tekintetében is megfelelő helyre kerüljenek. 2012. szeptember 27. 18
  • 19. Célok  tudatosítani a kulcsfontosságú területeket  minden könyvtár számára szükséges megfontolnia és kialakítania egy e-portfóliót.  nem ad minden kérdésre kimerítő és sokoldalú választ, de tájékoztató és gondolatébresztő kíván lenni a legszélesebb értelemben az e-forrásokkal kapcsolatban  folyamatosan aktualizálni kell, ez a mostani útmutató is a februári változat már aktualizált alakja  a jelenlegi dokumentum csak a legjobb gyakorlatok egy pillanatfelvétele 2012. szeptember 27. 19
  • 20. Érvényességi terület  Az útmutató minden könyvtár számára hasznos tanácsokat kíván adni függetlenül attól, hogy milyen tapasztalata van az e-forrásokkal kapcsolatban, ill. hogy milyen típusú szolgáltatásai, felhasználói vannak, pl. felsőoktatási – vagy közkönyvtári. Négy nagy területtel kíván foglalkozni:  gyűjteményfejlesztés  kiválasztás és értékelés  liszenszelés  felülvizsgálat, meghosszabbítás A dokumentumot egy függelék egészíti ki, melyben a különböző fogalmak meghatározásai vannak, ill. a források listája. 2012. szeptember 27. 20
  • 21. A dokumentum nem foglalkozik  az állománybeszerzéssel  a szállítással  a hozzáférés biztosításával, menedzselésével  a reklámmal  leolvasó berendezésekkel, vagy a  felhasználóképzéssel és támogatással  a saját állomány digitalizálásának Ez majd a következő lépés lesz. A közel jövőben egy másik útmutatóban az elektronikus források menedzselésével kívánnak foglalkozni a könyvtáron belül. 2012. szeptember 27. 21
  • 22. 1.0 Az állományalakítási politika – utasítás belső használatra  Mialatt a tradicionális gyűjteményépítés kritériumai, mint a tárgy, szint, a megcélzott használó, stb. világosak, addig az e-források esetében ezek a kérdések sokkal komplexebbek, pl. elektronikus formátumok, jó gyakorlatok a kiegészítő források fejlesztési politikája tekintetében.  Ennek az új állományalakítási politikának a tradicionális gyűjteményalakításával összhangban kell kialakulnia és nem elkülönülten.  Ennek a politikának segítenie kellene a kiválasztás és az állománybeszerzést, és elsősorban az elvárásokra és a preferenciákra kellene alapulnia. 2012. szeptember 27. 22
  • 23. 2.1 Tartalom Az e-források kezelésével kapcsolatban kezdetben hasonló elvek alapján döntünk a tartalom vonatkozásában, mint a nyomtatott dokumentumoknál:  támogassa az intézmény legfontosabb kutatási céljait  tartalmilag kiegészítse, mélyítse, vagy szélesítse a meglévő gyűjteményt  megbízható minőséget garantáljon, pl. lektorált, vagy jó hírű cég adja ki  elégítse ki a legfontosabb felhasználói elvárásokat  a használat egy elfogadható szintjét alakítsa ki 2012. szeptember 27. 23
  • 24. 2.2 Technikai megvalósíthatóság a) hozzáférhetőség, pl. távoli elérés, hálózattól függetlenül, önállóan működő hozzáférés b) felhasználó azonosítása, hitelesítés, pl. IP szűrés, vagy jelszó használat c) hardver és szoftver kompatibilitás és kapacitás d) raktározás és fenntartás, pl. távoli vagy helyi számítógép, elérhetőség e) platformok, melyek megkönnyítik az e-források használatát, hozzáférését. 2012. szeptember 27. 24
  • 25. 2.3 Alkalmasság (funkcionalitás) és megbízhatóság a) a keresés és visszakeresés funkciója, pl. csonkolás, böngészés, keresés története, transzliterálás b) exportálás és letöltés, pl. nyomtatás, e-mail, gépre letöltés, valamilyek elektromos készülékre, pendrive-ra való mentés c) az adatbázis eredményeinek rendezése és sorba állítása, pl. szerző, cím, dátum, relevancia, facetták, stb. szerint d) Interface, pl. intuíción alapuló rendszer, navigáció, segítség és tutorálás e) Integrálás f) Megbízhatóság és elérhetőség, pl. válaszidő, 24/7 hozzáférés 2012. szeptember 27. 25
  • 26. 2.4 Kereskedői támogatás a) felhasználóképzés és támogatás b) kipróbálás és termékbemutató c) technikai támogatás és rendszerüzenetek d) statisztikai jelentések e) testre szabás, adaptálás, pl. márkanévvel ellát f) a bibliográfiai adatokról való gondoskodás, pl. MARC rekord g) adatbiztonság, archiválási politika 2012. szeptember 27. 26
  • 27. 2.5 Kínálat, szállítás a) vásárlási modell, pl. vásárlás, feliratkozás, betekintés, kölcsönzés b) becsült, árazási modell, pl. válogatva vagy egybe mindent c) hozzáférési beállítások, pl. egy felhasználó, több felhasználós, párhuzamos használat d) archiválási és végpont jogosultságok e) fenntartási költségek f) törlési, visszalépési jogosultságok 2012. szeptember 27. 27
  • 28. 3.0 Liszensz megfontolások az e- forrásokkal kapcsolatban a) modell/Standard liszensz b) kormányzati jogszabályok c) az illetéktelen használat felelőssége d) a jogosult felhasználó meghatározása e) a jogosult oldalak meghatározása f) a tisztességes üzlet, vagy tisztességes használat biztosítása (gondoskodás) g) végpontok h) kártalanítás i) a szerződés időtartama j) a könyvtári jogszabályoknak vagy a konzorciumi előírásoknak való megfelelés (terület, megye, ország) k) a liszensz nyelve 2012. szeptember 27. 28
  • 29. Az Állománygyarapítási- és Fejlesztési Szekció témái– mint az aktuális kérdések indikátora  2012 Helsinki - nyilvános ülés A nyomtatott dokumentumok a növekvő digitális gyűjteményben: kérdések, dillemmák és tanácsok – állománybeszezés és gyűjteményfejlesztés  2012 Kuopio - Satellite Globális intézkedések, sürgető teendők és megoldások a jól működő nyomtatott források menedzsmentjére vonatkozóan és hozzáférés a kevésbé használt dokumentumokhoz 2012. szeptember 27. 29
  • 30. Nyilvános ülés  A már meglévő nyomtatott dokumentumok a kínai közkönyvtárak digitális gyűjteményeiben  A könyvtári gyűjtemény újraépítése: közös útmutató segíti közművelődési könyvtárakat korszerűsíteni agyűjteményeiket (Turku-Helsinki)  Összekapcsolt állománytestjeink a vizualizálás segítségével (Byrne)  EVA (ErwerbungsVorschlags-Assistant) segít a gyűjteményépítésben! Az ILL adatok használata segít a gyarapításban  Harmonizációs taktika a nyomtatott és digitális anyagokra vonatkozóan: menedzselés és emlékezés a szabványos kibővítés, a hozzáférés, a forrás megosztás és a nyomtatott anyagok gyűjteményének megóvása érdekében (német)  Hibrid gyűjtemény a Tshwane University of Technology egyetemen (Dél-Afrika) 2012. szeptember 27. 30
  • 31. 2012 Kuopio - Satellite  Tartalom, marketing és a mi intellektuális jövőnk tulajdonjoga  A könyv életciklusa  Menedzsment és hozzáférés a nyomtatott dokumentumok gyűjteményéhez a nemzeti és a megőrző könyvtárakban Európában  Együttműködő gyűjtemények és repozitóriumok jövője: esettanulmány a Kutató könyvtárak Központjában (Center for Research Libraries)  Fenntartható modell a nyomtatott dokumentumoktól az e-gyűjteményekig?  … 2012. szeptember 27. 31
  • 32. Néhány példa 1.  2010 Götheborg, Springer előadások az e- folyóiratok és –könyvek sikeréről (Lund, Hollandia), 70%-os használat  British Library középtávú stratégiát határozott meg a gyűjteményfejlesztéstől a tartalomszolgáltatás felé vezető úton címmel 2006-ban  Az 1990-es években a felsőoktatási könyvtárak az állománygyarapításról áttértek a gyűjteményszervezésre. A jelenlegi fejlődés iránya a gyűjteményszervezést ötvözi a hozzáférés biztosításával, ahol a hangsúly azon van, hogy a megfelelő elektronikus dokumentumokat az olvasók számára a megfelelő időben rendelkezésre bocsássák  Egy brit szabvány 8 és fél évente lecserélteti a kölcsönzési állományt 2012. szeptember 27. 32
  • 33. Néhány példa 2.  Egy oregoni példa, Western Oregon University 2005-ből: A könyvtári gyűjtemények építése az eBay segítségével  A könyvtárak az internetes antikvár könyvvásárlás: gyorsan és előnyösen hozhatnak létre új profilú gyűjteményrészeket, továbbá pótolhatják a valamilyen okból elveszett /elhasználódott példányokat. Az OCLC a WorldCat adatbázisát 2005 elején összekötötte az Alibris keresőfelületének 50 milliós választékával, ezzel is ösztönözve az antikvár vásárlásra  Digitális forrásmegosztás 2012. szeptember 27. 33
  • 34. Már csak morzsák… Rongált könyvek megmentése Ajándékok Maurice Line szerint a könyvtárak állományát három részre lehet osztani: 1. A nagyon értékes, jó dokumentumok ⇒ ezeket már ellopták. 2. A további még érdekes dokumentumok ⇒ ezek nem találhatók a polcon, mert kikölcsönöztek őket. 3. A maradék, legkevésbé érdekes, amelyeket bőszen őriznek és óvnak a könyvtárosok. 2012. szeptember 27. 34
  • 35. Túl a gyarapításon, Chris Anderson  Az elnyúló szakasz (the long tail) koncepciója, az ajánlás remek marketingeszköz  Az elnyúló szakasz használói háromszor annyit használják a könyvtári szolgáltatásokat, de még fontosabb a kulturális nyereség: a sokszínűség biztosítása 2012. szeptember 27. 35
  • 36. Módszer  Tegyél mindent elérhetővé! Sokkal drágább a kiválasztás (melyik is a kelendő egység), mint maga a közzététel  Radikálisan csökkentsd a hozzáférési költséget! A közzétehető régebbi anyag már úgyis kitermelte az árát  Segíts megtalálni a tételeket! Nem éri meg csak slágereket árulni, ugyanúgy, mint azokat elhagyni. Jó vegyítés mellett legyen jó szűrés ; könyvtári környezetben: olvasmány- és forrásajánlás  A modell a nyomtatott dokumentumok esetén működik leghatékonyabban 2012. szeptember 27. 36
  • 37. Az állományalakítási stratégia főbb jellemzői  hosszútávra ható, jövőbe tekintő, prognosztizáló  rugalmas, a változásokra figyelő, reagáló  a környezet alakulását figyelembe vevő  és … 2012. szeptember 27. 37
  • 38. Kölcsönzés – helyben használat Zottegem 2012. szeptember 27. 38
  • 39. Köszönöm a figyelmet! hajdu@jgypk.u-szeged.hu 2012. szeptember 27. 39