2. Eszterházy Károly Főiskolamozgóképkultúra és médiaismeret szak KOMMUNIKÁCIÓELMÉLETTanár: Forgó Sándor Készítette: Fegyverneki Gergő magyar-mozgóképkultúra és médiaismeret tanár (MA)
3. A kommunikáció korszakai (0. Mimetikuskultúra) 1. A beszéd megjelenése 2. Az írás kialakulása 3. A könyvnyomtatás forradalma 4. Elektromos hírközlő eszközök forradalma 5. CMC: computer-mediatedcommunation
4. (0. Mimetikuskultúra) A beszédet megelőzően létezett Donald feltevése szerint az ún. mimetikus kultúra Mimézis: valamely esemény vagy cselekmény szimbolikus célzatú megismétlése Eszköze: gesztusok, arckifejezések, testtartás, zajok, hangok
5. 1. A beszéd megjelenése A beszéd megjelenését tulajdonképpen az emberré válás forradalmának nevezhetnénk
6. 2. Az írás kialakulása Jelentős pontja a fonetikus írás megjelenése
7. 3. A könyvnyomtatás forradalma Előkészítője a polgári forradalomnak McLuhan: Gutenberg-galaxis: a tipográfiai ember megjelenése
8. 4. Az elektromos hírközlő eszközök forradalma távíró, televízió, telefon, rádió Napjainkban egybefonódik az elektronikus számítógépes információ-feldolgozás forradalmával
9. 5. A CMC forradalma CMC: computer-mediatedcommunication, azaz számítógépek közvetítette kommunikáció (nyílt rendszerek összekapcsolása)
10. A korszakok arról tanúskodnak, hogy nagyon elterjedt fogalom a különféle diszciplínákban, így a meghatározás több százra tehető. communicatio, -onisfn Jelentése; 1. közzététel 2. teljesítés, megadás 3. reta gondolatok közlése a hallgatókkal kommunikáció lat 1. tájékoztatás, (hír)közlés, 2. infinformációk közlése és cseréje valamilyen erre szolgáló eszköz, jelrendszer (nyelv, gesztus stb.) útján, 3. ritkközlemény, összekötetés, közlekedés, érintkezés A komm. a társadalmi kohéziót is szolgálja. A kommunikáció fogalma
11. Bateson és munkatársai (Watzlawick-Beavin)szerint: mindaz, amit a szociálpszichológia az interakció (kölcsönhatás) fogalmában fejezi ki, lényegében kommunikáció. Buda Béla: az interakció fogalmának szinte szükségszerű tartozéka a kölcsönhatás, a megfelelő viszontválasz. Az interakció továbbá magában foglal mindenféle cselekvéses megnyilvánulást, nemcsak a kommunikációs csatornák működését.” A Palo-Alto-i iskola értelmezésében
12. Egyfajta szintézist alkotva azt mondja, a kommunikáció meghatározása akkor teljes, ha mindenfajta kommunikációt magában foglal. Ebben az értelemben kommunikáció a szó legszélesebb értelmében biológiai, kémiai, fizikai jelzések vétele és átadása, a legegyszerűbb állati jelzésektől az emberi tudatos, bonyolult kommunikációs történésekig. Buda Béla értelmezésében
13. A kommunikáció információelméleti-kibernetikaiértelemben: információ-átadás mindenféle rendszerben. (Az embertől is függetlenül létező kommunikáció az atomok világától a galaktikákig). A kommunikáció technikai értelemben:információ-átadás ember alkotta, technikai rendszerekben. (Kézírás, nyomtatás, telefon, számítógépek stb.) A társadalmi kommunikáció: információ-átadás az emberek között a társadalmi szféra rendszereiben. (az ember által kimunkált komm. – beleértve az ember alkotta technikai eszközöket is – humánkommunikációnak nevezzük. A komm. aspektusai Buda értelmezésében
14. Az elő rendszerek közös jellemzője: a kommunikáció által kapcsolódnak a külvilághoz Az előszervezet kommunikációs jellemzője: rendelkezik bemenettel, műveletekre (pl. tárolásra) képes, kimeneti oldalon nézve produktummal rendelkezik Tapasztalatainkat az érzékszerveinken keresztül szerezzük Érzékszervek feladata: a külvilági tárgyakat és a tárgyak tulajdonságait velünk megismertetni. Az általuk megragadott információt azonos formában, vagyis idegingerületként kódolva, az érzőidegen át juttatja el az agyba. A látás esetében pl. az első jelfeldolgozó egység a szem. A kommunikáció és az érzékelés
15. A kommunikáció a tudatban kezdődik és a tudatban végződik Megfigyelés: az az információátviteli folyamatot, amelynek csak a végpontján van tudat Vezérlés: az az információátviteli folyamat, amelynek a kezdőpontján van a tudat A kommunikáció feltétele akkor teljesül: ha mind a két oldalon van tudat Kommunikáció mozzanatai: kódolás-dekódolás, válasz és visszacsatolás A közlési folyamatok kimenetelei
