1. Médiajog I
2013 ősz

3. Demokrácia felfogások
Többségelvű felfogás.
Demokratikus az, amit a többség, a többség által elfogadott keretek között eldönt.
„ A többségi kormányzás esetleg igazságtalan, talán méltánytalan valamely kisebbséggel
szemben, ám attól még demokratikus. Ez nagyon fontos! Mert azt jelenti, hogy ha
korrigálni akarjuk azt, amit igazságtalannak tartunk, akkor azt demokratikus módon kell
megtennünk. Vitatkoznunk kell az emberekkel, elég sok ember gondolkodását
módosítani kell, hogy a helyzet megváltozzon.” (Dworkin)
A többségelvű felfogás szerint tehát demokratikus az, amit a mindenkori többség
elfogad, igazságosnak tart.
Partnerségi felfogás
A politikai közösség tagjainak morális egyenlőséget biztosító rend.
„…a politikai döntések tétje mindenki számára egyenlő kell legyen: mindenkinek a sorsa
pont ugyanannyit kell számítson, mint bárki másé, aki a döntésben érintett. E feltevés
nélkül nincs partnerség. Továbbá a közösség mindenkinek meg kell adja az egyenlő
tiszteletet; ez az egyenlő tisztelet pedig további dolgokat is megkövetel: nemcsak azt,
hogy mindenkinek legyen szavazata, hanem azt is, hogy minden egyes személy
véleményét figyelemre érdemesnek tartsák. A tisztelet ebben az értelemben azt jelenti,
hogy szólhatok, eljuttathatom másokhoz a véleményemet.”(Dworkin)
A partnerségi felfogás a döntésekben való részvétel egyenlőségének lehetősége.

4. Demokrácia felfogások hatása az alapjogokra
„A méltósághoz való jog (másik) funkciója az egyenlőség biztosítása. … Az
emberi méltóságban mindenki osztozik aki ember, függetlenül attól, hogy mennyit
valósított meg az emberi lehetőségből és miért annyit.”
23/1990 AB határozat Sólyom László párhuzamos véleménye
Az egyenlő emberi méltóságon alapulnak az egyéni autonómiát és a szabadságot
biztosító alapjogok és ez fogja össze a politikai közösség egészét meghatározó
normákat is. (Tóth Gábor Attila)
„Nincs általános egyetértés abban, hogy a közjó miben áll és miként valósítható
meg, az emberek saját érdekeik, meggyőződésük, tudásuk szerint mást és mást
gondolnak arról, hogy az adott lehetőségek közül mi szolgálja legjobban őket,
csoportjukat, a közösség egészét. „Mivel a közösség ügyeiben véget nem érő
diskurzusra van szükség, meghatározóak a közügyek megvitatásának és
eldöntésének alkotmányos fórumai.” (Habermas)

5. Tárki felmérés 2009
Bizalomhiány, normazavarok, igazságtalanságérzet és paternalizmus a magyar társadalom
értékszerkezetében
„Különbséget jelent, hogy egy adott ország mennyire jutott túl a nyers materiális túlélés
értékein, mennyire válnak benne általánossá az önmegvalósítás, a demokratizálódás, a
társadalmi nyilvánosság értékei. Másképpen: milyen mértékű a bizalom és tolerancia,
mennyire hatja át a társadalom tagjainak mindennapjait a civil együttműködés, az
egymással való kapcsolattartás és a társadalom demokratikus intézményeinek tényleges
használata. Ebben a dimenzióban a kutatás eredményei szerint ma Magyarországot
értékválasztásaink és preferenciáink a világ értéktérképén sok tekintetben a nyugati
keresztény kultúrkör szélén, egy zárt, magába forduló társadalomként helyezik el.”
Az önkifejezési értékek (nyitottság/zártság) dimenziójának elemei alapján mi a nyugateurópai nem-posztszocialista országok átlagához viszonyítva kevésbé tartjuk fontosnak a
civil és politikai szabadságjogokat; kisebb mértékű a mindennapi aktív politikai
szerepvállalásunk; kevésbé toleráljuk a többségi gondolkodástól eltérő véleményeket;
értékszerkezetünkben kisebb szerepet játszik az önmegvalósítás; valamint kevésbé bízunk
másokban.

6. „A szabadságszerető ember (…) szüntelenül szem előtt tartja, hogy az emberi
szabadság és az emberi méltóság egy és oszthatatlan, és az egyik ember ellen akár
társadalmi helyzete, akár származása, akár neme vagy kora címén elkövetett minden
sérelem mindenki más szabadságát és méltóságát veszélyezteti…”
Bíbó István
„…éppen az emberi jogok az a határterület, ahol a jog egyrészt a politikával,
másrészt az etikával, filozófiával, a társadalomelmélettel, továbbá különféle
ideológiákkal kiváltképpen érintkezik, s mindezért a történelemtől elválaszthatatlan.”
Sólyom László
Nem konkrét emberi jogi jogsértéseket orvosló ítéletekből párlódott le, hanem
absztrakt normakontroll és absztrakt alkotmányértelmezés terméke
(Alkotmánybíróság).

7. John Milton (1608-1674)
Minden szabadságjogok között elsőként azt a szabadságot adjátok meg
nekem, hogy tudásra tehessek szert, beszélhessek és lelkiismeretem szava
szerint szabadon vitatkozhassam.” (1644)

8. Voltaire (1694-1778)
Nem értek egyet azzal, amit mond, de halálomig védelmezni fogom a jogát,
hogy elmondhassa.

9. Orwell (1903-1950)
Ha jelent valamit a szabadság, akkor azt jelenti, hogy azt is jogom van elmondani
az embereknek, amit nem akarnak hallani.

10. Oliver Wendell Holmes jr. (1841-1935)
Ha létezik elve az alkotmánynak, amely nyomatékosabb figyelmet követel, mint
minden más, akkor az a gondolatszabadság elve. Nem azok gondolatszabadsága,
akik egyetértenek velünk, hanem azon gondolatok szabadsága, amelyeket
gyűlölünk.

11. 1791
vallásszabadság
szólásszabadság
sajtószabadság
gyülekezési szabadság
sérelmek orvoslása, jogorvoslat
joga

12. Kommunikációs jogok:
Gondolatszabadság
Lelkiismereti szabadság
Szólásszabadság
Sajtószabadság
Gyülekezési és egyesülési szabadság
Kommunikációs szabadság:
személyiség szabad kifejeződése + politikai akaratképzés

13. Véleményszabadság igazolása
A véleményszabadság a kommunikációs szabadságok anyajoga
-egyéni véleménynyilvánítás, önkifejezéshez főződő individuális jog
-a közvélemény megfelelő működése, mint alapvető politikai intézmény garantálása
( a társadalom egészének érdeke, hogy valamennyi vélemény és gondolat, amely
képes hozzájárulni a problémák megoldásához felszínre kerülhessen)
„ez teszi lehetővé az állandó szellemi vitát, a vélemények harcát, ami a szabad ,
demokratikus államrend életeleme” (német alkotmánybíróság)
…a véleménynyilvánítási szabadság alkotmányos határait úgy kell meghatároznia, hogy
azok a véleményt nyilvánító személy alanyi joga mellett a közvélemény kialakulásának,
illetve szabad alakításának a demokrácia szempontjából nélkülözhetetlen érdekét is
figyelembe vegyék. (30/1992 – AB határozat)

14. A véleményszabadságnak része a hallgatáshoz, a „nem kommunikáláshoz” való jog is,
ami különösen az idegen vélemények sajátként történő kinyilvánítására
kötelezéssel szemben nyújt védelmet.
A véleménynyilvánítás szabadsága nem foglalja magába a meghallgatáshoz való jogot:
a beszélő joga a közlésre – erre vonatkozó törvényi előírás nélkül – senkit nem
kötelez arra, hogy e közléssel érdemben foglalkozzon.

15. A véleményszabadság korlátozása
Alapjogok összeütközése esetén, valamelyik ütköző jog korlátozására van szükség.
A véleményszabadságnak kitüntetett szerepe miatt csak kevés joggal szemben kell
engednie.
„Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme
érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az
alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.”
(Alaptörvény)
A korlátozást a közlés tartalma nem, csak annak hatása alapozhatja meg. (+/-)

16. 30/1992 – AB határozat
…a véleménynyilvánítás szabadságának kitüntetett szerepe van az alkotmányos alapjogok
között, tulajdonképpen „anyajoga”többféle szabadságjognak, az ún. „kommunikációs”
alapjogoknak. Ebből eredő külön nevesített jogok a szólás és a sajtószabadság, amely utóbbi
felöleli valamennyi médium szabadságát, továbbá az informáltsághoz való jogot, az
információk megszerzésének szabadságát. Tágabb értelemben a véleménynyilvánítási
szabadsághoz tartozik a művészi, irodalmi alkotás szabadsága és a művészeti alkotás
terjesztésének szabadsága, a tudományos alkotás szabadsága és a tudományos ismeretek
tanításának szabadsága.
Történelmi tapasztalat, hogy mindannyiszor, amikor a véleménynyilvánítás szabadságát
korlátozták, sérelmet szenvedett a társadalmi igazságosság, az emberi kreativitás, csökkent
az emberben rejlő képességek kibontakozásának lehetősége. A káros következmények nem
csupán az individuum, hanem a társadalom életében is megmutatkoztak és az emberiség
fejlődésének sok szenvedéssel járó zsákutcájához vezettek. Az eszmék, nézetek szabad
kifejtése, a mégoly népszerűtlen vagy sajátos elképzelések szabad megnyilvánulása a
fejlődni képes és valóban eleven társadalom létezésének alapfeltétele.

17. 30/1992 – AB határozat
"A véleménynyilvánítás szabadságának külső korlátai vannak csak; amíg egy ilyen
alkotmányosan meghúzott külső korlátba nem ütközik, maga a véleménynyilvánítás
lehetősége és ténye védett, annak tartalmára tekintet nélkül.
Vagyis az egyéni véleménynyilvánítás, a saját törvényei szerint kialakuló
közvélemény, és ezekkel kölcsönhatásban a minél szélesebb tájékozottságra épülő
egyéni véleményalkotás lehetősége az, ami alkotmányos védelmet élvez.
Az Alkotmány a szabad kommunikációt - az egyéni magatartást és a társadalmi
folyamatot - biztosítja, s nem annak tartalmára vonatkozik a szabad
véleménynyilvánítás alapjoga.
Ebben a processzusban helye van minden véleménynek, jónak és károsnak,
kellemesnek és sértőnek egyaránt - különösen azért, mert maga a vélemény
minősítése is e folyamat terméke.”

18. „Tízből kilencszer a Tokaj Kereskedőház valamely ezer forint alatti palackáron
hozzáférhető terméke reprezentálja a világ legjobb borvidékét, a Magyar Nemzeti
Büszkeséget és Kincset a mi teljesen átlagosnak tűnő családi körünkben, minden
borkulturális elvilágosító erőfeszítésem ellenére, és ettől sírni tudnék.
Nem csak az íz miatt, pedig az is elég volna, simán, egy kiadós zokogáshoz:
savanyú, buta, eloxidált izék, rossz minőségű, mindenféle resztlikből összehordott
alapanyag, szürkerothadás plusz egy kis szerencsi cukor, dohos hordók, hanem hogy
itt tartunk még mindig, tizennyolc évvel a kommerszek után, magyarok százezrei
isszák büszkén, sőt, áhítattal a szart; ez van megetetve (itatva) a sokat szenvedett
néppel, és legalább kétszer (vö.: állami vállalat) meg kifizettetve vele, be van
magyarázva a legsuttyóbb demagógiával, jobbról és balról is, bőven, hogy ez a
nemzeti kincs, ezt így kell csinálni, mindannyiunk pénzéből, és ez nekünk jó,
nagyon jó, és végül még jó pofát is kell vágni hozzá, ünnepélyeset. Így alázza meg
az ország lakóit (alattvalóit) a görénykurzus fél liter alkoholtartalmú italon
keresztül.”
(Új Péter – Népszabadság 2008. január 1.)

19. Az állami tulajdonú Tokaj Kereskedőház feljelentést tett.
Első fokon a II. és III. Kerületi Bíróság rágalmazás miatt próbára bocsátotta:
dr. Gál Péterné bíró mondta ki, hogy az olcsó bor leszarozása „mindenképpen olyan,
amely az újságírói szabadságot és a kritika szintjét jóval meghaladj, és alkalmas arra,
hogy a nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétségét megvalósítsa.”
A rágalmazás becsület csorbítására alkalmas tényállítás, nem vélemény, hanem tény.
Esetleg még elrendelhetett volna a bírónő egy valóság bizonyítást is.
A Fővárosi Bíróság másodfokon becsületsértéssé minősítette a bor leszarozását, és
megrovásban részesítette az újságírót:
dr. Masszi Katalin által vezetett tanács arra jutott, hogy „a szar minősítéssel már túllépte a
véleménynyilvánítás szabadsága folytán védett kört, annak szükségtelenül gyalázkodó, a
becsületcsorbító jellegével megsértette a magánvádló társadalmi megbecsüléshez fűződő
jogát.
A Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta az ítéletet:
dr. Édes Tamás tanácsa mást nem tett, mint megismételte a másodfok indokolását..

20. http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=vtHTRFyO1sE

21. Kommentek:
„Te úgy gondolod, hogy nem illik csúnyán beszélni közszereplőnek, és ha csúnyán
beszél, hát ítéljék is el. Ez egy álláspont. Szerintem meg nem illik Tokaj nevét
felhasználva szar borokat csinálni. Ők milyen büntetést kapnak?”
„Az átlag/normális magyar ember rendszeresen mondja ki a szar dolgokról, hogy szarok.
Nem kell feltétlenül képmutatóan viselkednie az újságírónak sem. Nyugodtan kifejezheti
úgy magát, mintha ő is normális ember lenne. Én örülök neki.”
„Orbán Viktor miniszterelnök - LOL - olyanokat mondott a sajtótájékoztató szerű izén,
hogy a helyszínen lévő kis pöcsök lehaltak. Az MSZP most valszeg azon rugózik hogy
mijaf*szt fog holnap erre reagálni a parlamentben... Mesterházy Attila
miniszterelnökjelölt -WTF- meg félszavakat böfögött fel a parlamentben a megalakuló
frakciója első sajtótájékoztatóján, annyira kicsináltuk a kérdéseinkkel, hogy délután
Lendvai Ildi fogja a pelust cserélgetni alatta...” Ennyi erővel ez is simán belefér, hiszen
minek színészkedni, túljátszani... lehet őszintén is beszélni / írni.
„Ebben az esetben nem arról van szó, hogy van egy cikk, amiben keményen megy a
vulgáris észosztás elejétől-végéig. A szerző valószínűleg azért használta a "szar" szót,
mert a szövegkörnyezetből kiugrik, pofán csapás értékű. Reakciót akart kiváltani.
Mondjuk pont nem ilyet, épp ellenkezőt.”

22. Nem történt becsületsértés
Nem találta megalapozottnak az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) azt az
ítéletet, amelyben becsületsértés miatt elmarasztalták Új Pétert.
A strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság elismerte ugyan az érintett
cégnek azt a jogát, hogy megvédje magát a rágalmazó állítások ellen, ugyanakkor
úgy vélte, különbséget kell tenni egy személy és egy cég hírnevének megsértése
között, mivel az utóbbinak "nincs erkölcsi dimenziója".
Az európai emberjogi konvenció alkalmazásának felügyeletére létrehozott testület
úgy értékelte, az ügyben "nem igazolódott be meggyőzően annak szükségessége,
hogy az újságírót megakadályozzák szabad véleménynyilvánítási jogának
gyakorlásában".
Az EJEB ezen túl elrendelte, hogy a magyar állam fizessen Uj Péternek 3580 eurót
(közel 1 millió forintot) az üggyel kapcsolatos költségei megtérítésére.

24. "words you couldn't say on the public airwaves."
"Minap azon gondolkodtam, mik azok a szavak, amiket soha nem mondhat ki az
ember nyilvánosan, amik nem hangozhatnak el az éter hullámain ... amiket az
ember tényleg soha nem mondhat ki, mert egy hölgy az mondta a tévében, hogy
"bitch"... és kimondhatja az ember azt is, hogy "hell", meg azt is, hogy "damn", így
aztán el kellett gondolkodnom, hogy mik azok, amiket soha, de soha nem lehet
kimondani... hét ilyen szó van ...". - így kezdődött George Carlin humorista
"Mocskos szavak" című száma, amelyet egy színházteremben adott elő.

25. A hét szó:
–
–
–
–
–
–
–
Shit, (szar)
Piss, (húgyozni)
Fuck, ( baszik)
Cunt, (picsa)
Cocksucker, (faszszopó)
Motherfucker, (faszfej)
Tits (csöcs)

26. Az FCC "illetlen"-ként definiálta azt a nyelvezetet, amely "szexuális vagy kiválasztó
szerveket vagy tevékenységeket a kortárs közösségi normák szerint nyilvánvalóan
sértő módon ír le".
Ugyanakkor az FCC azt is hangsúlyozta, hogy összességében nem az ilyen beszéd
tiltásáról, hanem csak korlátozásáról van szó, hiszen a tiltás csak arra a napszakra
vonatkozik, amikor a hallgatók között nagy eséllyel gyermekek is vannak.
Legfelsőbb Bíróság
A testület megoszlott a kérdésben: az FCC álláspontjának helyt adó többségi
véleményt öt bíró támogatta, ám közülük kettő párhuzamos véleményt adott. Négy bíró
különvéleményben a többségi döntés ellen foglalt állást, közülük ketten az előbbi
mellett egy második különvéleményt is fogalmaztak.
A bírák véleménye nem csak az adott ügy kapcsán tért el egymástól: az "indecency"
(trágárság) fogalmának eltérő értelmezései mögött ott húzódtak a szólásszabadság
fogalmáról alkotott eltérő koncepciók.

28. Médiaszabályozás alkotmányos indoka:
- információhoz való hozzáférés, plurális tartalomkínálat, demokratikus közvélemény
biztosítása
- eszköz specifikus védelem egyes alapjogok érvényesülése érdekében