A tanulási eredményekre épülő tanulásszervezés: kihívások és alkalmazkodási nehézségek”. A kétciklusú felsőoktatás tartalmi reformjának tapasztalatai – kutatási eredmények
Típus: Tudományos-közéleti-társadalmi megjelenés a projektben elért tudományos eredmények elterjesztésének céljával
Alprojekt: 5.4.3 Tanulás/tanítás kutatása és fejlesztése a felnőtt- és felsőoktatásban
Megjelenés: TEMPUS KA, 2011. január 17.
Résztvevő: Halász Gábor, előadó
1. A tanulási eredményekre épülő
tanulásszervezés: kihívások és
alkalmazkodási nehézségek
A kétciklusú felsőoktatás tartalmi reformjának tapasztalatai – kutatási
eredmények
TEMPUS KA, 2011. január 17.
Halász Gábor
ELTE PPK
2. A „tanulási
eredmények”
megközelítés
• Mit jelent a tanulási eredmények
megközelítés?
• Miért vált ez fontossá?
• Miért jelent ez kihívást?
• Mi várható a jövőben?
4. A LeO alapú programtervezés
és tanulásszervezés/1
• Globális oktatási trend
– A tanulás tervezésének, szervezésének
és értékelésének ma általánosan elfogadott módja
– A tanulási eredmények megközelítés és a „
kompetencia-alapú” oktatás
– A tanulási eredmények megközelítés és
a „tanuló-centrikus” oktatás
• Ez az európai felsőoktatási reform egyik
legfontosabb elemévé vált
5. A LeO alapú
tanulásszervezés
• TERVEZÉS: a tanulás tervezése annak
leírásával kezdődik, hogy a tanulóknak a tanulási
folyamat után mit kell tudniuk és mire kell
képesnek lenniük (intended learning outcomes)
• SZERVEZÉS: a tanulókat olyan tanulási
tapasztalatokhoz próbálják hozzájuttatni,
amelyek valószínűséggel elősegítik a tervezett
tanulási eredmények kialakulását
• ÉRTÉKELÉS: a tanulás akkor eredményes, ha a
tervezett tanulási eredmények ténylegesen és
igazolható módon létrejöttek
6. A LeO alapú megközelítés
meghatározó eleme az
egyeztetés és a kommunikáció
Kik között?
• Képzési programok
oktatói között
• A hallgatók leendő
munkáltatóival
• A munkaerő-piaci
pozíciójukat
javítani kívánó
Kölcsönös tanulási, bizalomépítési hallgatókkal
és tudásmenedzsment folyamat
• A tanulás
specialistáival
7. LeO és kompetencia
• A tanulási eredmények meghatározása sokféle
módon történhet…
• …de ez ma általában egyszéles
kompetenciafogalom alkalmazására épül
– Ismeretek (knowledge)
– Képességek (skills)
– Egyéb viselkedésbeli
jellemzők (pl. attitűdök)
• A LeO megközelítés a kompetenciaalapú
oktatás legfontosabb támogatója
9. A tanulási eredmény (learning
outcomes) meghatározása
„’learning outcomes’ means statements
of what a learner knows, understands
and is able to do on completion of a
learning process, which are defined in
terms of knowledge, skills and
competence”
Recommendation of the European Parliament
and of the Council on the Establishment of the
European Qualifications Framework for lifelong learning
(Brussels, 29 January 2008)
10. Miért vált ez
fontossá?
• „The humble learning
outcome has moved
from being a peripheral
tool to a central device to achieve
radical educational reform of European
higher education”
(Adam, S. : Learning outcomes current developments in Europe:
update on the issues and applications of learning outcomes
associated with the Bologna process (2008)
11. Miért vált ez
fontossá?
• A kvalifikációs reformok meghatározó eleme
• A munkáltatók igénylik
(„we need skills not qualifications”)
• A modern pedagógiai elméletek támogatják
(constructive alignment)
• A nem-formális és informális tanulást támogató LLL
számára meghatározó
• A minőség és bizalom hordozója
12. Kvalifikációs reform és
LeO
Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása a
tagállamok számára:
„use an approach based on learning outcomes
when defining and describing
qualifications”
Recommendation of the European Parliament
and of the Council on the establishment
of the European Qualifications Framework
for lifelong learning
(Brussels, 29 January 2008)
13. Miért jelent ez
komoly kihívást?
• Értelmezési kihívás (pl. kompetencia-meghatározások,
szintek - egy esemény, egy kurzus, teljes program)
• Egyeztetési kihívás (pl. munka világának képviselői)
• Pedagógiai kihívás (pl. pedagógiai kultúra)
• HR kihívás (pl. oktatók képességei)
• Szervezési, vezetési kihívás (pl. innováció,
programszintű oktató együttműködés)
• Implementációs kihívás (pl. idődimenzió,
rugalmatlanság, bürokratizálódás, formalizmus)
• Diverzitás kihívás (pl. képzési területek eltérései)
14. Mi várható a
jövőben?
• A LeO megközelítés a kvalifikációs
reformok hatására erősödni fog
• Az LLL politikák és a „képesség politikák”
(skills strategies) erősítik a LeO megközelítést
• Erősödni fog implementációs ügyesség és
óvatosság
• A felsőoktatás diverzitása nagyobb figyelmet
kap
• Felértékelődik a pedagógia felsőoktatásban
• A tanulási eredmények mérése (pl. AHELO)
különösen felértékeli a LeO megközelítést