A táplálék intolaranciáról biopszichoszociális megközelítéssel, korai gondozási és kötődéselméleti fókusszal

1. A táplálék intoleranciáról
biopszichoszociális megközelítéssel, korai
gondozási és kötődéselméleti fókusszal
Dr. Riskó Ágnes
Gyógytornász, klinikai szakpszichológus, pszichoanalitikus
Kréné Pszichoterápiás Rendelő
Kréné Szombat, 2017. Szeptember 23

3. Interjúrészlet egy táplálék intoleranciában
érintettel, Péterrel
• „Már régóta voltak időnként jelentkező emésztési problémáim. Először arra jöttem rá, hogy ha
tejet nem teszek a kávémba, akkor nem lesz tőle azonnal hasmenésem. Ezután kezdtem kerülni a
tejet tartalmazó ételeket, italokat és ez a rohamszerű dolgokon segített. Azonban nem múltak el a
panaszaim, időnként „indokolatlanul” fájt a fejem, rossz kedvem lett, felpuffadtam. Máskor
viszketett a bőröm a hajlataimban, vagy apró, piros pöttyök jelentek meg a mellkasomon, vagy
anélkül éreztem fáradtságot, szokatlan ügyetlenséget, hogy előtte bármi erős fizikai mozgást
végeztem volna. A panaszaimmal szakemberekhez fordultam, mindenféle vizsgálatokon átestem,
szervi elváltozást nem állapítottak meg, egyértelműen az ételintolerancia lett a diagnózis. Ezután
kaptam egy listát, amin felsorolták azokat a táplálékokat és tanácsokat, aminek betartása segített
egy többé-kevésbé kiegyensúlyozott testi-lelki állapotot elérni. Ez hosszú folyamat volt, mert a
listázott ételek is okoztak néha gondot, tehát nekem öntanulással kellett rájönni mik a kerülendő
dolgok, kombinációk, bevásárlási és konyhatechnikai fogások.
• A betartott szabályokkal élni érzelmileg olyan nekem, mint a dohányosnak cigaretta nélkül, vagy a
nagy sörivónak sör nélkül. Más szavakkal olyan, mint ha valaki egy távoli vidékre települ és csak
olyan táplálékhoz jut, amit a helyiek fogyasztanak. Ilyenkor tudja meg az ember, hogy mennyi
kedvenc étel tartalmaz tejterméket és hogy a megszokott ízek, illatok elvesztése mennyire tud
hiányozni. E hátrányok ellenére mégis a korlátozások betartása a megoldás, mert amióta ezekre
ráálltam megszűntek a panaszaim.”

4. A táplálék intolerancia (TI) témához vezető
utam fő állomásai
1. Anyai működés: a „tartalmazás” lehetősége, élménye; a csecsemőgondozás és hatásai;
különös ismeretek gyarapodása; saját korai együtt-levési és kötődési emlékek aktiválódása
2. Cisztás fibrózissal küzdő gyermekekkel és szüleikkel történt terápiás tapasztalatok: a
diagnózis mint aktuális és „ongoing trauma”, a kapcsolatok és a szükséges
együttműködések buktatói, a korlátozások elfogadásának komplexitása, a korai, és az
aktuális lelki történések összefüggéseinek felismerése
3. Tanulmányok: gyógytorna, klinikai pszichológia, pszichoanalízis
4. Pszichiátria: evészavarral küzdő páciensekkel végzett komplex pszichoterápiás munka
mozgásterápiás és pszichoanalitikai vonatkozásai (pl. orális, emésztési, üldözési fantáziák)
5. Onkológia: egyes rákbetegek testkép-, testfunkció-, kötődési és evészavarai, a
bizonytalanság és életveszély érzés okozta lelki regresszió hatásai (hangulatzavarok,
kuruzslás, stb.) – a pszichoanalitikai megfigyelés és az alkalmazott pszichoanalízis értékei
6. A TI létezésének, fogalmának, komplex kezelésének, nehézségeinek belülről történő,
személyes megismerése, ami elvezetett ehhez az előadáshoz.

5. Miről lesz szó ? 1.
1. Alapvető tudnivalók a TI-ről: tünetek, út a tudás, a tudatosulás és
tudatosság felé, diagnózis, kezelés, rendszer-szemlélet
2. Korai hatások pszichoanalitikus megközelítése: intrauterin miliő,
kezdeti szenzibilitás, érzetek, tapasztalatok, tanulás nélküli tudás
3. Szó lesz az anyatejről, az anyáról mint az első érzékelhető,
megjegyezhető tárgyról és projekciós felületekről, szerepükről a TI
pszichoszociális tényezőinek psa elemzésében. Beszélni fogok a
mindenkori ételekről-italokról, mint projekciós felületekről.
4. Ugyanígy a táplálkozással összefüggő gondozási-, kapcsolati-
rendszerről, mint a kötődés első prototípusáról. Szó lesz a korai
életjelenségektől, működésekről és az erre a legkoraibb időszakra
történő, akaratlan, lehetséges regresszióról a TI manifesztálódása,
diagnosztizálása, kezelése során.

6. Miről lesz szó ? 2.
6. Pszichoszociális életminőség kérdéseiről: a tünetek jelentkezése,
a diagnosztizálási folyamat, a diagnosztikus és terápiás diéta, a
rendelkezésre álló gasztrológiai kínálat,
7. Pszichológiai lehetőségek a TI-val küzdők, az őket kezelők és a
hozzátartozók segítésében belső tapasztalatok alapján (tudományos
eredmények, releváns információ gyűjtés, QL kutatás,
pszichoedukáció, tanácsadás, lelki támogatás, pszichoterápia)
8. Kitekintés (a minél koraibb edukáció és gondozás jelentőségének
hangsúlyozása, lehetséges pszichológiai problémák azonosítása,
megnevezése: hangulatzavarok, az öndestrukció kérdése, kényszeres
tünetek lehetősége, pszichoterápiás lehetőségek)

7. Alap-fogalmak: TI definíció (Nékám K, 2011; Enders,
2015)
• Szinte bármely táplálék vagy táplálék-összetevő felvételével
összefüggő, abból következő, minden kóros, szokatlan reakciót,
tünetet, tünetcsoportot túlzott étel/táplálék-reakcióként,
túlérzékenységként értékelhetünk.
• Akkor beszélhetünk TI-ról, ha a már nem tolerált táplálék
elfogyasztásának hatására sajátos tünetek alakulnak ki; ha ezen
táplálékok felhasználásának csökkentésére, vagy elhagyására a
szimptómák eltűnnek; de újra megjelennek a szóban forgó táplálék/ok
újbóli evésére, ivására
• Fontos tapasztalat: a túlérzékenységi reakciók kezelés hiányában nem
kívánatos gyulladásokhoz, sejtek és szövetek károsodásához vezetnek.

8. Alap-fogalmak: csoportosítás
(Nékám K, 2011, Figler, 2015, wikipédia, EAACI)
• 1. csoport: ha az allergén anyagra kimutatható adverz immunológiai
reakciók következnek be, ezek elsősorban táplálékallergiák (hal,
földimogyoró, szója, tej, tojás, gabonafélék, glutén, de bármi kiválthatja az
allergiás megbetegedést). Gyermekek között 4-8%, felnőtteknél 2%-os
előfordulás valószínű
• 2. csoport: a TI-ák, amelyek kóros, de nem immun-mediált történések.
Tehát nem zajlik a szervezetben kóros immunreakció. Nem allergiás jellegű
táplálék hiperszenzitivásról van szó, ami az elfogyasztott táplálék (és
adalékok) lebontási, emésztési nehézségét okozzák, immunológiai, vagy
pszichés eltérés nélkül. A létrejött klinikai kép hasonlíthat a táplálék
allergiára – „pszeudoallergia”. Leggyakoribbak a laktóz-, kazein-, fruktóz-,
szalicil és hisztamin intoleranciák, a lakosság 7-20 %-át érinti.

9. Alap-fogalmak: toxikus és nem toxikus
eredetű intoleranciák
(Nékám K, 2011, Enders 2015)
• A TI tünetei közül a fertőzéses, toxikus eredetűek (pl. kórokozó miatti
ételmérgezés) bárkiben, bármikor előfordulhatnak.
• A nem toxikus hátterű intoleranciák létrejöttében főleg az egyedi
érzékenység játszik szerepet. Alig van olyan táplálék, amely ne okozhatna
allergiát, vagy intoleranciát. A létrejövő reakciókat maga a táplálék, (pl. tej,
összetett cukrok, tojás, glutén) bizonyos alkotóelemek jelenléte, minősége,
kombinációja, az elkészítés módja, az emésztőrendszer esetleges eltérései
(pl. enzimdefektus, tejcukor bontó enzim hiánya, vagy enzimaktivitás
gátlása, túl sok hisztamint tartalmazó étel fogyasztása, stb.) okozzák. A
tünetképzést az adott személy aktuális pszichoszociális életminősége (pl.
fokozott stressz) is befolyásolhatja.
• Megfelelő diéta nélkül a panaszok súlyosbodnak, krónikussá válnak.

10. A diéta és a dietetikus
(Wikipédia, Figler, Kubányi, 2015
• A görög eredetű diéta szó tágabb értelemben szabályozott életmódot,
szűkebb értelemben szabályozott élelmezést, táplálkozást, gyógy-
élelmezést jelent. A betegségekhez kapcsolódó hosszú távú diéták
célja a szervezet megváltozott állapotához való igazodás segítése.
Bizonyos diéták a rehabilitáció részei, az egészséges életmód, és a
prevenció eszközei
• A dietetikus a táplálkozástudományban jártas, felsőfokú végzettséggel
rendelkező szakember, aki a táplálással, táplálkozással kapcsolatos
kérdésekkel, feladatokkal, edukációval foglalkozik.
• Hazánkban, finanszírozás hiányában nincs lehetőség a dietetikus
tevékenységeinek TAJ szám alapján történő igénybevételére, bár
számos országban erre van mód.

11. A TI története – Kr.e.
„Csak nem ártani.”
„A beteg java a legfőbb
törvény.”
„Gyógyszered legyen az
ételed, s ételed legyen a
gyógyszered.”
Hippokratész görög orvos, író,
antropológus (Kr.e. 460 - Kr.e. 377)

12. A TI története (deMonchy, 1991; Montanari, 1996, Enders, 2014)
• Bár a TI sok-sok évtizede jelen van a tüneteik miatt szenvedők és a szakemberhez
fordulók panaszaiban, nem véletlenül, hosszú idő kellett ahhoz, hogy önálló
szindrómaként meghatározzák.
• A tünetek okai Enders szerint: „ Míg vadászó és gyűjtögető őseink minden évben
ötszázféle különböző őshonos gyökeret, fűszert és növényt ettek, mai ennivalónk
nagyrészt 17 haszonnövényből áll. Nem csoda, ha beleinknek meggyűlik a bajuk
ezekkel a körülményekkel ... Az élelmiszer intolerancia testünknek teljesen
normális reakciója: egyetlen generáció alatt kell egy olyan táplálkozásra átállnia,
amilyen évmilliókkal korábban nem létezett.”
• deMonchy 1991-ben számolt be egy jelentős táplálék intoleranciára vonatkozó
konszenzusról Európában. Közel 500 allergológus, bőrgyógyász,
gasztroenterológus, tüdőgyógyász, háziorvos és dietetikus megegyezett a
terminológiában, mely szerint immun-mediált ételallergiát, nem immun mediált
táplálék intoleranciát és pszichológiai indíttatású táplálék averziót különítenek el.

13. A TI kórtana (Nékám, 2011, Enders,
2015)
Az emésztőszervrendszeri immunműködés természetes állapota a tolerancia, melyhez bizonyos
baktériumok jelenléte veleszületetten kívánatos a szervezetben, a bélrendszerben
A TI valójában egy emésztő enzim-hiányos betegség (enzim hiány, csökkent, vagy megszűnt
enzim aktivitás). Lehet örökletes eredetű, de kialakulhat első generációs betegségként is, lehet
átmeneti jellegű, de krónikussá is válhat.
A TI-ák immunreakciókat is aktiválhatnak, melynek következtében a szervezet a vérben, a
nyálkahártyák felszínére is kiválasztódó, kimutatható immunglobulin típusú (IgG) ellenanyagot
termel
A TI-ban érintett, azzal küzdő diagnosztizált és diagnosztizálatlan, emiatt terápiát nélkülöző,
veszélyeztetett gyermekek, serdülők és felnőttek száma növekszik a világon. Itt az ideje, hogy
beszéljünk róla!

14. A TI-val kapcsolatos tünetek általános jellemzői
Enders, 2015
• Váratlan, látszólag ok nélküli tünet-megjelenés, a szimptómák
repertoárja igen széles, különböző intenzitású-, gyakoriságú, a több
szerven egyszerre megjelenő tünetek összekapcsolódása is lehetséges
• A manifesztáció időtartama néhány perc - több nap között változhat,
függ az érintett személy szenzitizáltságának fokától és
mechanizmusától, az emésztési folyamatoktól és az aktuális
lelkiállapottól, életkörülményektől (pl. utazás és megváltozott
táplálkozási lehetőségek, nagy mentális, fizikai megterhelés)
• Stressz, hangulatzavar, nem kielégítő pszichoszociális QL és a TI
tüneteinek egymásra hatásai bizonyítottak

15. A TI fő klinikai tünetei 1.
• Bőr: kipirulás, ödéma, kiütés, pattanás, viszketés
• Gyakori a száj körüli terület sajátos érintettsége: száj körüli viszketés,
ajak-, nyelv-, szájüregi ödéma, rossz „szájíz”
• Emésztőszerv: étvágytalanság, hasi görcs, fájdalom, puffadás,
bélgázosság, hasmenés, székrekedés, émelygés, hányinger
• Légzőszerv: nehézlégzés (gyulladás, ödéma miatt)
• Kardiológia: már publikált a laktóz intolerancia és az akut koronária
szindróma együttjárása, vagy a szervezet immunválaszainak,
gyulladási folyamatainak alakításában részt vevő hisztamin súlyos ér-,
és hörgő reakciókat kiváltó hatása (ún. Kounis szindróma )

16. A TI fő klinikai tünetei 2.
• Neurológia: fejfájás, szédülés, koordinációs nehézségek, már begyakorolt
mozgás pontatlanná válása, váratlan „ügyetlenség”
• Nőgyógyászat: inzulin rezisztencia, policisztás petefészek szindróma,
menstruációs zavarok
• Pszichológia/pszichiátria: fáradtság, szorongás, depresszió, pánikzavar,
hiperaktivitás, kötődési zavarok, evészavarok, bizonyos klinikai
pszichológiai/pszichiátriai állapotok
• Egyéb: sápadtság, gyengeség, csontfájdalom, izületi fájdalom, izomgörcs,
végtagzsibbadás, stb.
A pszichológiai/pszichiátriai tünetek általában a diagnosztizálási és kezelési
nehézségek, kísérő frusztrációk következményei, de származhatnak a TI előtti
időszakból is. A klinikai pszichológiai diagnosztika nagy teret kaphat-

17. A TI klinikai tünetei kisgyermekeknél
Ostblom E, Wickman M et alii, 2008
Kérdőíves kikérdezés és vérvizsgálat 2563 kisgyermeknél
A 4 éves kigyermekek 11%-nál állapítottak meg táplálékra való aktuális túlérzékenységet
Az elfogyasztott táplálékhoz köthető, TI-re utaló tünetek: ekcéma, szezonális kötőhártya- és
orrnyálkahártya gyulladás, arc-ödéma, légzési nehézségek, csalánkiütés, mely tünetek
jellemzően együtt fordultak elő.
A klinikai tünetek felismerésében, kontrollálhatóvá válásában, a gyógyulásban jelentős szerepe
van az elsőszámú gondozó/knak.

18. Mi volt előbb, a tyúk, vagy a tojás? A lelki tünetképzés,
vagy a TI?
Peveler R, Mayou, R. 1996; Rigó A. 2011, Jess P, 1994
• A kevés ismeret és a tehetetlenség érzés miatt a magyarázatot kereső, gyógyulást
ígérő hiedelmek és praktikák gyakoriak, az érintettek a kuruzslás „melegágyai”
• Peveler kérdőíves vizsgálata alapján (273 táplálkozási intoleranciával küzdő
felnőtt) nem találtak pszichiátriai betegségek jelenlétére utaló szignifikáns
adatokat. De azonosítottak egy alcsoportot, tagjaira jellemző: zavar a mindennapi
táplálkozási rutinban, gyakori konzultációs igény az egészségügyi szakemberekkel,
sokszor természetgyógyászokkal, fokozott lelki tünetek.
• A növekvő számú kutatási eredmények alapján bárkinek lehet TI-ja. Vannak
akiknél korábban is észlelhető volt valamely pszichés szimptóma aktivitása
(komorbiditás), vannak, akiknél a diagnosztizálás/kezelés vált ki lelki reakciókat,
tüneteket, és vannak, akik sikeresen, tartós lelki reakció nélkül alkalmazkodnak a
diagnózisukhoz, a ma még okilag gyógyíthatatlan állapotukhoz.
• Jess (1994): Dánia, 1964, teljes lakosság MMPI vizsgálata. Akiknél a későbbiekben
fekély alakult ki, megnézve a korábbi eredményeket: a lelki reakciókat a fekély
kezelési nehézségei okozták (enyhe emelkedés: Hs, D, Hy, Pt).

19. Kórisme megállapítása
Venter C, Laitinen K 2012; Turnbull JL, Adams HN, 2015, Knibb RC, Armstrong A, 1999, ASCIA
Alap: a gondos kórelőzmény (részletes családi-, és táplálkozási anamnézis; gasztroenterológus), szükség lehet
labor és egyéb vizsgálatokra, új, klinikai szempontnak javasoljuk a korai és aktuális kapcsolatok feltérképezését
Táplálkozási-tüneti napló – speciális diéta, mint diagnosztikai segédeszköz - dietetikus közreműködésével
A nehezen diagnosztizálható TI együtt járhat étel allergiával, ún. kereszt-reakciókkal, és más gasztroenterológiai,
illetve pszichés betegséggel is
A tájékozatlanságból fakadó, gátló tényezők: nem ismerik a TI-t sem a betegek/hozzátartozóik, sem sok orvos,
sem sokan mindazok közül, akik döntési helyzetben vannak az élelmiszeriparban és az egészség-politikában
A pontatlan vizsgálati eredmények és a precíz diagnózis hiánya nemcsak félrevezető, hanem eredménytelen, sőt
káros kezelésekhez is vezethet. Mindez késleltetheti a hatékony terápiát és a megelőzést!
Klinikai tapasztalat: az érintettek beszámolnak konkrét problémákról, de bőven vannak tudattalan, ezért
kimondatlan, megoldatlan releváns nehézségek is (pszichoanalitikus bevonása segíthet).

20. A diagnosztizálási és kezelési szakaszban gyakori
nem-együttműködés (non-adherencia) fő okai
• A sikeres kezelés alapja: bizonytalan, sajátos tünetek után szakemberhez
fordulás és jutás, pontos diagnózis, hatékony kezelés, a beteg
együttműködésének elnyerése, fenntartása. De a TI-k esetén az egzakt
kórisme megállapítás elhúzódó, problémás; a kezelésben való
együttműködés kialakítása és fenntartása nem mindig felismert lélektani
elemekkel átszőtt mindkét fél oldaláról, a sajátos pszichodinamikai
ismeretek jórészt feltáratlanok; a diagnosztizálás és a kezelés mentális és
anyagi vonzata jelentős.
• A non-adherencia leggyakoribb okai : a betegség pontos ismeretének
hiánya, a betegség elfogadásának hiánya, tartós stressz, hangulatzavar, a
hozzátartozói támogatás hiánya, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés
nehézségei, problémás anyagi/szociális/kulturális helyzet

21. A diétához, egészséges
életmódhoz való „hűség”
fejlesztésének lehetőségei
• Hozzáférés a szükséges
ellátáshoz, „elég jó”
szocioökonómiai helyzet,
folyamatos tájékoztatás,
személyre alakított
edukáció, támogató orvos-
beteg kapcsolat, általában
„elég jó” kommunikáció,
motiváltság fenntartása,
érzelmi támogatottság a
személyes kapcsolatokban,
internet, mobiltelefon, mobil
applikációk (pl. tünet-napló)
alkalmazása.

22. Az unortodox vizsgálati módszerek alkalmatlansága, e
„terápiák” buktatói (ASCIA, 2014 Balaicza E)
• Az objektív diagnosztizálási nehézségek, a szenvedés-nyomás, a fokozott
elvárások és a gyakori lelki regresszió (pl. mágikus gondolkodás újbóli
térnyerése) miatt számos, nem-bizonyított vizsgálat népszerű: biorezonancia
teszt, kineziológia, írisz diagnosztika, hajszál analízis, stb.
• Food-teszt: az IgG (G típusú antitest) szint mérésén alapuló vérvizsgálat több
száz anyagra ígér pontos intolerancia reakció kimutatást. E teszt aktuális
állapotot rögzít és támpontot ad aTI felfedezéséhez, de nincs bizonyított
diagnosztikus értéke. Sőt, hamis eredményt is adhat, pl. ha valaki valamit régen
fogyasztott, a létező intolerancia aktuálisan nem mutatható ki
• A nem bizonyított „terápiák” feleslegesen korlátozzák a táplálkozást; néhány diéta
manipulatív, hiány-állapotokhoz vezethet, bizonyos táplálék kiegészítők
költségesek, veszélyeztetők is lehetnek, és érdemben nem segítenek. Figyelmet
érdemel a gyermekek diétáztatásának szükségessége, módszere!

23. Diagnózis megállapítása és a kezelés
– bizalom, türelem, kitartás
A diagnózis megállapítás orvosi feladat: önmegfigyelésen alapuló klinikai tünetek gondos észlelése, táplálkozási
anamnézis készítése, táplálék-tüneti napló a tünet provokáló élelmiszer kiszűrése érdekében, - a klinikai
vizsgálatok köre komoly megfontolást igényel. Gasztroenterológus és dietetikus együttműködése az alap
A kezelésben a gasztroenterológus - dietetikus -érintett/hozzátartozók folyamatos, megbízható kommunikációja,
együttműködése elengedhetetlen.
A táplálék intolerancia kezelésének alapja a tünetet okozó táplálék kiiktatása, a helyettesítő élelmiszerek
kiválasztása (cimkék!), ételkészítési technológiai ismeretek átadása, a diéta betartása.
Meddig?

24. A TI pszichoszociális tényezői
Cummings AJ, 2010 Warren, CM, 2016, Riskó Á, 2006, Rigó A 2011, 2013, 2014
• A TI ma még nem gyógyítható. A diagnózisra alapozott tartós tünetmentesség elsősorban
egyénre alakított, betartandó diétával és egészséges életmóddal érhető el, amihez
intelligencia, tájékozottság, tudatosság és kitartás egyaránt szükséges
• Bizonyított, hogy a diagnózis és adekvát terápia hiánya, hiányosságai fokozott betegség-
terhet okoznak. Emiatt folyamatos a testi és a lelki distressz, gyakori a depresszív
hangulat, és a szorongásos zavarok (generalizált szorongás, pánikzavar, reaktív
kényszeres tünetek, poszttraumás stresszbetegség), valamint szomatizációs hajlam,
olykor pszichotikus reakció is kialakulhat. Emiatt a nem jól menedzselt TI negatív hatással
lehet az érintett és hozzatartozói pszichoszociális életminőségére, és az
együttműködésére is – ördögi kör.
• Kutatási eredmények: a testi szimptómákkal együtt járó lelki változások nem teljesen a
betegségre adott reakcióknak tekinthetők, hanem a betegség által indukált központi
idegrendszeri változások velejárói is lehetnek. Alapvető ezen ismeretek megértése és
elfogadása a komplex kezelés és betegségélmény szempontjából is. Tehát a pszichés
élmények a szomatikus elváltozás következményeinek tekintendők, a szomatikus beteg
egyúttal nem pszichés problematikájú.

25. A TI pszichoszociális tényezőinek mérése
Cummings AJ, 2010 Warren, CM, 2016, Riskó Á, 2006, Rigó A 2011, 2013, 2014
• A pszichoszociális QL mérésének célpontjai: nem, életkor,
iskolázottság, kulturális-anyagi helyzet, a TI tünetek fajtája,
súlyossága, az elkerült táplálék/ok és a megváltozott étkezési
szokások befolyása, kisérő betegségek, környezeti hatások (a „házon”
kívüli étkezés lehetőségei, szociális aktivitások, utazások, stb.) a
hozzátartozók komplex terhei, érzelemszabályozás kérdése, társas
támogatottság, fizikai erőnlét, a fogyasztható táplálékokkal
kapcsolatos megelégedettség, megemelkedett költségek.
• A hazai lisztérzékenyek életminősége már vizsgált – Rigó Adrien
• A hazai TI-val küzdők életminőségének megállapítása a cselekvési terv
kidolgozása szempontjából sürgető feladat.

26. Pszichoanalitikai megfigyelések a
gasztroenterológiában

27. A 10 hetes magzat fürdik
a magzatvízben
(wikipedia, Ferenczi, 1924, Raffai, 1996,
Gergely, 1998)
Az anyai vérből eredő magzatvíz fő
funkciói:
1. komplex védelmet, szabad
mozgáslehetőséget biztosít
2. a lenyelt magzatvízből lesz a
magzat vizelete, széklete
3. biztosítja az emésztőrendszer
fejlődését, működését, a
táplálkozás-ízlés kifejlődését
4. az első, korai testi érzések
élményét, észlelését lehetővé
tevő „zug”, az első miliő az
anyaméh, a magzatburok és a
magzatvíz (anya táplálkozása,
illata, hangja, arca, test-határai és
testi működésének jelei)

28. Tudattalan lélektani tényezők, melyeknek szerepe lehet a későbbi TI
tudatosságban, együttműködésben Ferenczi, 1924, Fenichel, 1954, Cirio 2013, Bateman A,
Holmes J, 1995, https://en.wikipedia.org/wiki/Amniotic_fluid, Csabai M, 2011, Ajkay K, 2011
1. Korai, nem tudatos, de nem is elfojtott, adott helyzetben spontán aktiválódó
testi emlékek (intrauterin, preverbális kori történések) a magzatvízről, az
anyatejről, a gondoskodó anyáról, a facilitáló környezetről (psa pszichoterápia,
psa),
2. A korai tápláláskor és az ekörül működő anya-gyermek kapcsolat alapmintázat,
a kötődési működés első nyílt „tere”, az interszubjektív környezet
kiindulópontja, ezen belül a „táplálkozási-team rendszer” működésének érzelmi
etalonja (testi dialógus, hangulat, kétirányú, kölcsönösen szabályozó érzelmi
folyamatok)
3. Az anya táplálkozása, a magzatvíz, az anyatej, mint „jó” rész-tárgyak, az elég
jól gondoskodó anya, mint „elég jó” tárgy; vagy a magzatvíz, az anyatej
„rossz”-ként, mérgezőként, büntetőként megélése; a kontrolláló, üldöző,
büntető, nem „elég jó” módon gondoskodó anya „rossz” tárgyként való
érzékelése, és így válhat a kivetítés „tárgyává” a későbbi gondoskodókra, mint
a gasztroenterológus, dietetikus, családtag, sőt az intézmény ...

29. Tudattalan lelki tényezők ..... folytatás
4. A korai tárgykapcsolati mintázatok az aktuális tünetek és a
szükséges intervenciók miatt a páciensben aktiválódhatnak, sőt a
hozzátartozókban és a kezelő team tagjaiban is, és formálhatják a
kapcsolatokat, az együttműködést.
A kötődés a hozzátartozókkal, az egészségügyi szakemberekkel, az
együttműködéssel összefüggésben van az anya saját kötődési
rendszere alapján kialakított korai gondozással, a facilitáló
környezettel, a kialakult homeosztatikus szabályozórendszerrel, azaz
a kötődés típusával
5. A korai szenzoros érzékletek, a testkép-tudatosulása, a testi
működés alapismeretének és a szükséges érzelmi alapoknak
„lerakása” a megtartó, biztonságos anya/apa-gyermek kapcsolatban
és átmeneti térben történik - a magzati élettől kezdve, örökös
felhasználásra.

30. Az orvos-beteg kapcsolatban, mindkét résztvevőben, akaratlanul megjelenhetnek a korai
kapcsolati sémák

31. A TI által kiváltott korai lelki előzmények pszichoanalitikus megközelítése a
Ferenczi által leírt, „Le az anyákig” gondolat jegyében
Howe L, Franxman, T, 2014, DunnGalvin A, Dubois A, 2015, Ferenczi S, 1917, 1932
• A magzatvíz, az anyatej szimbólum. Kielégülést okozó, vagy szorongást
provokáló korai „tárgy”. Az anya gondozásra való nyitottsága, ezirányú
aktivitása a duáluniós kapcsolatban a szeretet, az ősbizalom ősforrása
• Ongoing traumára (pl. diagnózis közlés, kezelés nehézségei, ok-okozati
összefüggés megértésének korlátozottsága, gyakran rossz közérzet)
akaratlan lelki regresszió következhet be akár a magzati élet, és/vagy az
ujszülöttkori időszakra - bármikor
• A nehezen kontrollálható testi tünetek okozta lelki regresszió, és a saját
testre (emésztőrendszerre) irányult libidó jelentős hatást gyakorolhat az
érzelmekre és a viselkedésre – Ferenczi kifejezésével élve „betegségi
narcizmus” lehet a következmény
• A későbbi, táplálékok iránti fokozott szenzitivitáshoz az egészen korai,
markáns, nem tudatosult percepciók és emésztési diszfunkciók
hozzájárulhatnak.

32. A TI-val kapcsolatos lelki folyamatok – az orvos-beteg kommunikáció
és kapcsolat pszichológiai légkörének jelentősége (Ferenczi S. 1928, 1931)
• A táplálkozási, emésztési, ürítési nehézségekről, az orvos és a páciens között
zajló beszélgetés akaratlanul korai, komplex pszichológiai tartalmakat, attitűdöket
és interakciós sémákat aktiválhat.
• A gasztroneterológia területén, hasonlóan a pszichiátriához, onkológiához, stb.
sokszor különösen barátságos, tapintatos, biztonságos, megértő, már-már
gyöngéd pszichológiai légkörre és orvos-beteg kapcsolatra van szükség
• Kedvezőtlen pszichológiai atmoszférájú vizsgálati/megbeszélési helyzet esetén
(pl. ha a szakember zárt, beszűkült, bosszankodó, sértett, tekintélyét előtérbe
hozó, vészjósló, stb.) a páciens a felnőttek, az autoritás elleni „infantilis harc”-
ának fájdalmas folytatásaként élheti át az ilyen légkörű beszélgetést. Ugyanazok
a jellem- és tünet-reakciók aktiválódhatnak, mint amilyeneket hasonló esetben,
kisgyermekkorában, az elsőszámú gondozó iránt mutatott: szenvedés,
tehetetlenség, fokozott szenzitivitás, szégyen, ellenállás, hárítás, elfojtás,
tagadás, eltávolodás az adott kapcsolattól, fokozott önmegfigyelés,
hipochondria, áldozattá válás, non-adherencia a táplálkozás, diéta stb. irányába.

33. A TI és a korai lelki jelenségek – nem verbális kommunikáció
(projektív identifikáció, áttétel, testi viszontáttétel) Bateman, A; Bion,
W. R, 1970, Fonagy, P, Target, M 2005, Holmes, J 1995, Ferenczi S, 1909, Winnicott, D. W. 1999, 2004, 2006)
• Korai kapcsolati, facilitáló helyzetben az „elég jó”, megtartó anya (Winnicott) valójában egy
mindent (testi-lelki tartalmakat) tartalmazó konténer (Bion). A csecsemő tudattalan projektív
identifikációja segítségével e konténerbe belevetíti „rossz” érzéseit, fantáziáit (kín, fájdalom,
félelem, irigység, gyűlölet, szorongás). A „konténer anya” folyamatos jelenléte, figyelme,
táplálása, beleérző képessége révén mintegy „detoxikálja” a rossz tartalmakat. A csecsemő átéli,
hogy nem magányos, lehetséges segítséget, kedvező változást, reményt kapni arra, hogy a jó
élmények túlsúlyba kerülhetnek.
• Az érzelmi áttétel (gyermekkorban fentálló negatív, vagy pozitív érzelmek, attitűdök, viselkedések
átvitele semleges személyre) minden kapcsolatban (sőt intézménnyel összefüggésben is) működik,
így az orvos és beteg között is, az első pillanattól kezdve. A testtel, a testi funkciókkal való,
gyógyító jellegű foglalkozás azonnal előhívja a gyakran tudattalan, könnyen kivetítésre kerülő
múltbeli, korai emocionális jelenségeket is a páciensből: dependencia, frusztráltság, szeretet,
birtoklási vágy, féltékenység, ödipális frusztráció, stb.
• Viszontáttétel: a szakember a beteg érzéseire, nem verbális kommunikációjára, viselkedésére
akaratlan, de beazonosítható érzelmi-, válasz-viselkedést is ad. A testi betegek nem verbális úton
szomatikus reakciókat facilitálhatnak a szakemberekben, mert intenzív a foglalkozás a testi
betegség tüneteivel, lefolyásával. Hat a páciens pszichoszomatikus jelenléte, regresszív testi/lelki
reakciói, főleg éretlen személyiség esetén, a nem kielégítő, folyamatos kommunikáció hiányában.

34. Pszichoanalitikus fogalmak, jelenségek, folyamatok a
TI–val összefüggésben – összefoglalás (Ferenczi, 1931, 1932,
Lecanuet, 1996; Bowlby 2009,Versace E, 2015)
• Korai észlelés, mint a nem tanult tudás eredete (Ferenczi: észlelés, érzékelés az egész
testfelszínnel, modern prenatális kutatások: szenzoros stimuláció és válasz aktív; hallás, szaglás és
ízlelés érzékeny a második harmadtól – hatás a születés utáni tanulási folyamatokra; magzat
vizsgálata: ultrahang, MR, EEG, stb.,)
• Anya mint mentális és pszichoszomatikus konténer és komplex „átalakító”
• Az anya legkoraibb ízlés-formáló hatása az anyatej (magzatvíz?) útján
• Projektív identifikáció, érzelmi áttétel, testi viszontáttétel
• Korai testséma, korai testi dialógus mint a testi önismeret és a verbális kommunikáció előzetesei,
alapjai
• Biztos bázis, ősbizalom, duálunió, korai tárgykapcsolatok, későbbi biztonságos kötődés
• Oralitás, analitás, emésztés, általános közérzet, érzelmi légkör korai gyökerei
• A nem-együttműködés psa mozgatórugói: tudattalan önagresszió megvalósítási törekvése a
táplálkozás, a test, a testi működések szintjén.

35. A gasztroenterológia területén dolgozó szakemberek
lehetséges lelki eredetű nehézségei
Ferenczi, 1928; Riskó 2006
• Már Ferenczi felismerte, hogy bizonyos érzékeny emberek a tudatukkal nehezen
összeférő gondolataikat „ártatlan” tevékenységi körökre tolhatják át. Például a
táplálkozási és kiválasztási folyamatokat tudattalanul azonosítják a genitális
működésekkel (szexuális egyesülés, szülés). Téves elképzelések, elméletek alakulhatnak
ki, és a kommunikáció a táplálkozásról, az emésztésről nehezítetté válhat. Az érzékeny,
megértő, világos kommunikáció a hatékony eszköz a félreértések tapintatos
tisztázásában.
• Az orvos részéről megnyilvánuló szimpátia a gyógyítás fontos hatótényezője. De a
szakember jóindulatú, barátságosan megértő viselkedését (libidóját) egy időre vissza kell
vonja a betegéről, amikor a tényeket objektíven mérlegeli és döntést hoz. Ilyenkor nem
vezethetik érzelmei, hiszen döntéskor pontos, racionális információkat, tennivalókat kell
közölnie páciensével. A mindennapos, szükséges váltás a kognitív szintről az érzelmek
világába és vissza hozzájárulhat a gyakori kiégés bekövetkezéséhez is.
• A testi betegek kivizsgálása, kezelése és rehabilitációja potenciálisan tudattalan korai
emlékeket és tárgykapcsolati mintázatokat aktiváló hatású, hiszen mindig rendszer-
jellegű az érintettek együttműködése. A rendszer „részei” befolyásolják egymást:
„mindenki hat mindenkire”, elkerülhetetlenül.

36. Kitekintés: a korai megelőzés lehetőségei – újra le az anyákig!
A. Freud, 1994, R. Spitz, D. 1945-46, D. Winnicott, 2006,
Ferenczi S, 1917, 1932, R. Emde, 2014 Rigó A, 2011
• A korai években történő betegség-megelőzés
szempontjainak felismerése és kidolgozása összefügg a
várandósság és a preverbális életszakasz pszichoanalitikus
szempontú megfigyelésével, elemzésével. A megelőzés
fókuszában a szülővé válási időszak pszichoszociális
tényezőinek fejlesztése, a magzat, az újszülött fejlődésének
támogatása, a családon belüli kapcsolatok erősítése és a
prevenciós célú, személyre alakított, integrált intervenciós
programok biztosítása van.
• Stratégiai jelentőségű a komplex korai élmények,
tapasztalatok minőségének és az egészségesség
összefüggéseinek felismerése.

37. Pszichológiai módszerek alkalmazása
TI-val küzdők esetében
• A kedvező változás eléréséért: pszichoedukáció, alkalmas
kommunikáció és a megfelelő szocioökonómiai szint biztosítása
alapvető. Gyakorlati szempont a megfelelő diéta, és az elegendő
mozgás támogatása
• Terápiásan: fő célok az életminőség javítása, és a komorbid
pszichológiai zavarok kezelése. Fontos a krónikus testi tünetekkel
küzdő betegeket segíteni annak elfogadásában, hogy a pszichés
tüneteket maga a betegség, mint erőteljes stressz, másrészt a
betegségfolyamatban szerepet játszó biológiai
háttérmechanizmusok, harmadrészt az egyes kezelések is
magyarázhatják. A lelki intervenciók alkalmazása iránti motiváció
felkeltése is feladaunk. A kezeletlen lelki zavarok hátráltatják a
tudatosságot, rontják a megküzdést, és az adott betegség
menedzselését, valamint az érintett és hozzátartozói életminőségét.