Jel-előidézett sóvárgás kóros vásárlásban: Empirikus bizonyítékok és klinikai vonatkozások

1. Jel-előidézett sóvárgás kóros
vásárlásban:
Empirikus bizonyítékok és klinikai
vonatkozások
Trotzke, P., Starcke, K., Pedersen, A., Brand, M.
Psychosomatic Medicine 2014. 76: 694-700
Folyóirat referálás
Kakuszi Szilvia
2015. 01. 29.

2. BEVEZETÉS
• A kóros vásárlás kifejezés nem újkeletű, már a XX.
század elején leírták pszichiátriai vonatkozásait.
• Jellemzője: elhúzódó, kiterjedt foglalatosság a
vásárlással, ami gyakori, intenzív vásárlási késztetést
és/vagy szükségtelen termékek beszerzésére irányuló
epizódot jelöl.
• A vásárlási viselkedés időben elhúzódó,
kontrollálatlannak éli meg a személy, illetve a negatív
következményekkel szembesülve (pl. distressz,
szociális, foglalkozási következmények) is folytatja azt.

3. • Becsült prevalencia: 5,8-8% (USA, No.)
• Nők körében gyakoribb ugyanakkor egyes cikkek szerint
nincs nemi eltérés
• Gyakran komorbid más pszichiátriai betegségekkel:
hangulatzavar, szorongásos kórképek, szerhasználat,
evészavar.
• Besorolás szerint: Nem meghatározott szokás- és impulzus
kontroll zavarok alá de sorolható lenne még a
kényszerspektrum zavarai vagy viselkedési addikciók
közötti említés.
• (A cikk a semleges „kóros vásárlás” kifejezést használja a
kényszeres vásárlás vagy a vásárlási függőség kifejezések
helyett.)

4. • Az etiológia és a patogenezis különböző affektív
(pl. élvezet keresése, hajszolása, negatív érzelem elkerülése vagy a
sóvárgás) és kognitív (pl. önreguláció hiányossága, impulzivitás,
döntésképtelenség) aspektusát írja le a jelenségnek.
• Viselkedési szinten a bizonytalan,
kiszámíthatatlan megerősítő tényezők biztosítják a
visszatérő vásárlási késztetést és a kóros vásárlás
kialakulását (jell.: a vásárlás a hatalom és a presztízs
érzését kínálja, a rossz, negatív hangulatból kisegíthet)

5. • A viselkedés hosszú távú fennmaradásának egyik
lehetséges magyarázata a sóvárgás jelensége.
• A függőségekkel kapcsolatos vizsgálatokban a
sóvárgás: ellenállhatatlan vágy, késztetés az anyag
megszerzésére, amit a droggal kapcsolatos dolgok
idéznek elő pl. a drog képe vagy a használt felszerelés.
• Ez a cue-reakctivity (jel-reaktivitás) ami vélhetően
tanulási folyamat következménye, gyakran használatos
függőségek vizsgálatában, hogy feltárják az egyén
szubjektív és pszichológiai válaszát a droggal
kapcsolatban olyan ingerekre, ami kapcsolatban áll a
droggal, a fogyasztási epizóddal, vagyis ezekre enged
asszociálni.

6. • Feltételezés szerint a függő személy sóvárgását a
jel-reaktivitás pszichológiai, érzelmi és
motivációs faktorai adják.
• A jel-reaktivitást az arousal szinttel, a szubjektív
sóvárgás szintjével valamint fiziológiai és idegi
reakciók mérésével határozzák meg.
• Tapasztalták, hogy a játékszenvedély kapcsán
szintén megemelkedett sóvárgási szint és
különböző agyi válaszok írható le. (u.ezt
tapasztalták a kóros online játékosok illetve az
Internetes szexfüggőség kapcsán is)

7. • A kóros vásárlás a viselkedési addikciók
számos kulcsjellemzőjét hordozza: vásárlás
sürgető szükséglete, kontrollvesztés élménye,
a negatív következmény ellenére az aktus
folytatása.
• Ugyanakkor a jel-reaktivitás és sóvárgás
vizsgálata kóros vásárlók körében eddig nem
vizsgált területnek bizonyult.

8. • Hipotézisük szerint: a kóros vásárlással bíró
személyek az egészséges kontroll
személyekhez képest emelkedett sóvárgási
reakciót és emelkedett válaszreakciókat
mutatnak a bőr vezetőképességnek vizsgálatán
(SCR) amikor vásárlással kapcsolatok jeleket,
ingereket exponálnak nekik ugyanakkor ez
nem lesz kimutatható semleges ingerek
bemutatása esetén.

9. MÓDSZEREK, ESZKÖZÖK
• Résztvevők: Vizsgálati csoport: 30 fő (22 nő, 8 ffi),
egészséges kontroll csoport 30 fő. (átlag életkor: 18,9)
• Toborzás: No. különböző területeiről, önsegítő
csoportokból, kóros vásárlási szokások miatt
pszichoterápiás kezelésben részt vevők közül.
• Telefonos megkeresés, tájékoztatás
• Kizárási kritériumok: megelőző neurológiai betegség (pl.
Parkinson kór) Sch., Szkizoaffektív zavar, Bipoláris zavar,
Kleptománia, Major Depresziós epizód, Szuicid tendencia,
jelenlegi szerhaszálat vagy függőség (kivéve dohányzás).
• Írásos beleegyeztetés, etikai eljárás folytatása.

10. • Eszközök:
- SDID (Strukturált Klinikai Interjú)
- Patient Health Questionnaire (9 item, depresszió
modulból)
- Compulsive Buying Scale
- German Addictive Buying Scale
• A vizsgálatot képzett pszichológusok végezték
klinikai szakpszichológusok és pszichoterapeuták
ellenőrzése mellett.

11. Jel-reaktivitás vizsgálat
• Vásárlási és kontroll ingerek felvillantása
• A vásárlási ingerek két csoportba osztva:
• distalis jelek: vásárlással kapcsolatos jelenetek bemutatása:
pl.: bevásárló táskákkal elhagyja az üzletet, kassza jelenet
stb.
• próximális jelek: nem-re jellemző kategóriákból kerültek ki
pl.: nők esetében: CD/DVD, ruha, cipő, ékszer, háztartási
termékek, kozmetikai cikkek stb. Férfiak esetében:
CD/DVD, ruha, számítógép, elektronikai cikkek,
sportfelszerelések stb.
• A jeleket 2-szer mutatták be, 15 colos monitor, 700x500 v.
500x700 felbontásban.
• 1. bemutatás közben bőr reakció mérés történt
• 2. résznél önértékelő, szubjektív érzések felmérése zajlott.

12. Bőr reakció mérése
(1. vizsgálati rész során)
• Elektródák elhelyezése a személy nem
domináns kezére, hüvelykujj, tenyér részre.
• Minden jelet 7 mp-ig mutattak be, random
sorrendben speciális software segítségével
• Két jel között elsötétült képernyő, fixációs
kereszt-jellel 5 mp hosszan.
• Eredmények rögzítése V-AMP system
segítségével.

13. A 2. vizsgálati rész
• A teljes 80 jelet újra exponálták az értékelés idejéig a következő
szempontok alapján:
• Arousal értékelése (1-5)
• Besorolás, értékelés (1-nagyon negatív, 5-nagyon pozitív)
• Kiváltott vásárlási késztetés (1-egyáltalán nem, 5-erős késztetés)
• A sóvárgás felmérése érdekében: Desires for Alcohol Questionnaire
módosított változata kóros vásárlásra. Pl.: „Jelenleg a vásárlás
kielégítően hatna rám” „A vásárlástól kevésbé lennék feszült”
• 7 pontos skálán értékelés
• A kérdőív 2-szer került felvételre: A számítógépes vizsgálat előtt és
után.

14. EREDMÉNYEK
• H: a kóros vásárlók magasabb jel-reaktivitást
fognak mutatni a vásárlási ingerekre a kontroll
csoporttal összehasonlítva.
Szubjektív szinten:
• A kóros vásárlási csoport a vásárlási ingerekre
magasabb arousal szintet jelzett, sokkal
pozitívabban értékelte az ingereket, és nagyobb
fokú késztetést jelzett a kontroll személyekhez
képest a vásárlást implikáló és a semleges
ingerekre egyaránt.

15. Fiziológiai szinten: (SCR-vizsgálat eredményei)
•A kóros vásárlási csoport magasabb értékeket jelzett az
SCR vizsgálaton a vásárlási ingerekre mint a kontroll
személyek.
•A kóros vásárlási csoport közel azonos SCR reakciót
mutatott a vásárlási és a kontroll (semleges) jelekre.
•Magyarázatuk szerint: az általánosan magasabb SCR
eredmények a kóros vásárlók esetében azzal
magyarázhatók, hogy magasabb arousal állapot van jelen
a sóvárgási reakció okán, ami konstansan magas marad
még akkor is, mikor neutrális, semleges ingerekkel
találkoznak a random képfelvillantás során.

16. • A függőségek kutatásában, a sóvárgás kialakulása a
függő viselkedés kialakulását, fennmaradását segíti elő.
• A függőségi modellel megegyezően számos külső inger
kiválthatja, elősegítheti a vásárlási viselkedést.
• A patogenezisben a vásárlási inger kondicionált
ingerként van jelen.
• Ezek a kondicionált reakciók egy érzelmi-motivációs
bázist biztosítanak a sóvárgás kialakulásához így a
vásárlási viselkedés fennmaradásához vezetnek.
• A tanult jel-raktivitás néhány fenomenológiai
hasonlóságot magyarázhat a szerfüggőség és a
viselkedési addikciók között pl.: kontrollvesztés és a
sürgető késztetés, mint közös faktorok azonosíthatók.

17. Klinikai vonatkozások
• Terápiás folyamat szempontjából fontos a vizsgálat, az
alkalmazott és javasolt CBT terápia keretén belül a sóvárgás
csökkentése pozitív hatású lehet a kóros vásárlás esetében
is.
• Limitációk: elemszám (30) illetve a kóros vásárlás esetében
gyakran specifikus termékekre irányul a vásárló késztetése,
a jövőben ennek figyelembe vétele szükséges.
• Következtetés: a viselkedéses és fiziológiai összefüggések
alapján a kóros vásárlás esetében is hasonló mechanizmusok
illetve terápiás vonatkozások azonosíthatók, mint a szer- és
egyéb viselkedési addikciók esetében.