Komplementer Pénz II. - Helyi Pénz - Zöldforint - helyi, közösségi, alternatív, kiegészítő, komplementer, pénz, pénzhelyettesítő, munka, felelősségvállalás, együttműködés, üzlet, lets, magyar, beruházás, gazdasági, élénkítés, kamat,

1. Használd az idődet okos dolgokra! Cseréld el áruidat és szolgáltatásaidat pénz nélkül!
1998 novemberében a British Council támogatásával a Nonprofit Humán Szolgáltatók
Országos Szövetsége 12 f s tanulmány-csoportjának lehet sége nyílt az Angliában már több
éve m köd Local Exchange Trade System (LETS-Helyi Cserekereskedelmi Rendszer)
megismerésére.
A rendszer megismerése és a tapasztalatok összegzése alapján a fejleszt csoport kidolgozta a
magyar sajátosságokat is figyelembe vev Közösségi Önsegít Rendszert (KÖR), amely
elméleti és gyakorlati minta alapján ma már számos önsegít kisközösség m ködik
magyarországon.
A fejleszt k a külföldi és hazai példákon is tapasztalták, és tisztában is vannak azzal, hogy
nincs egynem és mindenek felett álló megoldás a helyi kisközösségek problémáinak
kezelésére, egy rendszerben való modellezésére, ezért jelen honlap segítségével kívánják
bemutatni azt a sokszín séget, ami a már létrejött KÖR-öket, vagy hasonló csoportokat
jellemzi, teret kívánunk nyújtani a témát érint elméletek alkotó vitájának, tanulmányok,
kutató munkák és más vélemények szabad és cenzúramentes cseréjének, és meg szeretnénk
teremteni a már m köd , vagy alakulófélben lév önsegít csoportok közötti kapcsolattartás,
kommunikáció és együttm ködés internet alapú lehet ségét.
Források;
• Liz Shepard; LETS Infopack, Letslink UK
• Jan Wyllie ; Trend Monitor Steven Knight,
• Nigel Leach; LETS Solutions Liverpool LETS Development Team
• Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége; 1998 11 26-1998 12 09
Tanulmány csoport Angliában a British Council szervezésében
• Izsák Éva; egy tanulmányút tapasztalatai
• LETS Hungary-KÖR fejleszt csoportja; LETS Projekt Megvalósítási terv

2. Tartalomjegyzék
I.) Helyi érvényességű pénzek a múltban és a jelenben.......................................................................... 3
1.) Történelem ..................................................................................................................................... 3
2.) Zöldforint? .......................................................................................................................................... 5
3.) A KÖR és más szervezetek, intézmények kapcsolata! .................................................................... 6
4.) Hogyan támogatja a KÖR a helyi kisvállalkozásokat?..................................................................... 7
5.) A KÖR adózásának kérdései ........................................................................................................... 8
6.) A KÖR Szabályai .............................................................................................................................. 9
7.) GYAKORI KÉRDÉSEK A KÖR-ről: .................................................................................................... 10
II.) Tanulmányok .................................................................................................................................... 12
1.) MESE............................................................................................................................................. 12
2.) Mi a baj Globális Gazdasággal? .................................................................................................... 13
3.) Mi a baj a pénzzel? ....................................................................................................................... 15
A.) A helyi, vagy alternatív pénzek szerepe: .................................................................................. 16
B.) A ZöldForint használatának elõnyei: ........................................................................................ 18
4.) Együttműködés............................................................................................................................. 18
III.) Magyar KÖR-ök................................................................................................................................ 20
1.) Szolnoki KÖR csoport ................................................................................................................... 20
2.) BP Talentum ................................................................................................................................. 20
3.) BP Krajcár Kör ............................................................................................................................... 21
4.) Miskolci ÓraKÖR ........................................................................................................................... 24
5.) Ászokfa ......................................................................................................................................... 28
IV.) Külföldi KÖR-ök ............................................................................................................................... 29
V.) Jótékonysági Cserebolt .................................................................................................................... 30

3. I.) Helyi érvényességű pénzek a múltban és a jelenben.
1.) Történelem
A helyi pénzek (amint azt a történelem is bizonyítja) az
egyik leghatékonyabb és azonnal alkalmazható
megoldást kínálják a magas munkanélküliség által
sújtott területeken.
A helyi pénzek - melyek a múlt stabil gazdasági
gyakorlatán nyugszanak - lehet vé teszik, hogy az
emberek javaikat és szolgáltatásaikat helyben cseréljék,
függetlenül attól, hogy van-e hivatalos pénzük vagy nem. Ez a gyakorlat srégi elveken
alapszik.
A helyi, vidéki, vagy regionális városi pénzek használata gyakorlatilag mindenütt elterjedt
volt egészen a múlt századig, a bank és pénz-rendszer általános központosításáig.
A reneszánsz kor jólétének hihetetlen virágzása a helyi és városi pénzre épült. Megszokott
dolog volt a helyi pénz használata a helyi kereskedelem tevékenységében, s ezzel egy id ben
számos különböz nemzetközi pénzt is használtak az export és import során. Ez a többszint
pénzrendszer lehet vé tette a városok és régiók saját bels gazdasági biztonságának és
összetartó erejének fenntartását, és egyúttal a nemzetközi kereskedelembe való
bekapcsolódását.
Még ma is léteznek helyi pénzek egy-egy szerencsés helyen, mint például Tokióban,
Szingapúrban és Guernsey-n (Nagy-Britanniától délre fekv sziget).
Jelent s sikerrel vezettek be helyi pénzeket az elmúlt években vidéki/tartományi
önkormányzatok a világ más részein is, mint például Salta és Nyugat Argentína más részei,
ahol ez gazdasági fellendülést okozott.
1984-ben Salta tartományában a kormányzó (akire akkoriban üres kassza sandított) saját
váltó kibocsátását határozta el. A gazdaságot infláció sújtotta, így a váltók használata, mely
azonnali kifizetést tett lehet vé, értéket jelentett. Az utalványokat elfogadták fizet eszközként
az üzletekben, a helyi önkormányzatnál adót lehetett befizetni ilyen módon, s hamarosan
elterjedt a használata. 1986-ban a helyi utalványok újraélesztették a gazdaságot, és a
pénzforgalom 60%-át tették ki.
Az els LETS-t Michael Linton 1983-ban alapította Kanadában, Brit Kolumbiában. A
pénzegység a Zöld Dollár volt, értékében azonos a kanadai dollárral, és az els év alatt
250.000 zöld dollárnyi forgalom valósult meg.
Az Egyesült Királyságban jelenleg több mint 450 csoport m ködik, 14-t l 500 f s
létszámmal. A legnagyobb csoport Ausztráliában, Új Dél Wales-ben, Sidney köze-lében

4. m ködik 1991 óta, 1800 tagja van, évi forgalmuk egyenértéke 270.000 USD. Ehhez már
üzleti vállalkozások is csatlakoztak.
Az id dollárt Edgar és Jean Cahn találták ki. Jean azóta meghalt, de Edgar Cahn heti 80 órán
át dolgozik a diákjaival és önkénteseivel az id dollár terjesztése érdekében. Miamiban a
csoportnak 800 tagja van, s ezek havonta mintegy 8000 órát dolgoznak, összekötve egymással
fiatalokat és id seket.
El Paso nagyon szegény település, az id dollár rendszer mégis m ködik egy n i szerzetesrend
támogatásával. Kidolgozták az emberek részvételét Pl. betegeket szállítanak, várandósoknak
tanácsadást szerveztek, beteg gyermekeket riznek otthon, bevásárolnak a házhoz kötöttek
részére.
Tallózás az angol weblapon; www.communities.org.uk/lets

5. 2.) Zöldforint?
Pénzhiány, avagy a krónikus tétlenség!
Soha nem értettem meg azt, hogy a mai felvilágosult világban egyébként tanult, intelligensnek
és értelmesnek tartott emberek, férfiak és n k miért üldögélnek otthonukban magukba
roskadva és azon dilemmázva, hogy nincs pénzük a mások munkájának megfizetésére, illetve
másoknak nincs pénzük az munkájuk megfizetésére.
Mintha a pénz fizikai megléte, vagy meg nem léte
számítana is ebben valamit.
A pénz, - ez a tetszet s és színes papírdarab - valójában
pedig nem más, mint csak egy közvetít eszköz az
embereknek az egymás között elvégzett munkájuk
elszámolására. Ahogy kapom, már adom is tovább. Nem
mindegy hogy mi van arra a papírdarabkára ráírva addig a rövid ideig, amíg nálam van? Ft.
vagy ZöldForint.
A ZöldForint vagy helyi pénz legfontosabb - és legforradalmibb - jellemz je, hogy
fizet eszközként nem egy központi testület, bank, vagy az állam, hanem a cserében szigorúan
résztvev személyek hozzák forgalomba, náluk keletkezik pont annyi amennyi kell, és addig
"él" amíg el nem számoltak a csoporttal.
Hogyan keletkezik a ZöldForint?
Akkor keletkezik, amikor két résztvev fél cserélni kíván egymás között, ám az egyiknek
éppen nincs semmi olyanja, amit cserére kínálhatna. Az átadott áru/szolgáltatás értékét tehát a
valódi pénzhez hasonló alku során ZöldForint-ban fejezik ki. Ezúttal az elfogadó esetében
mínusz, az átadó esetében plusz irányban mozdul el a személyes Zöldforint egyenlegük. Majd
egy másik alkalommal, a csoport egy másik tagjánál kompenzálódhat az egyenlegünk. A
cseréket és ZöldForint egyenlegeket számfejtjük, nyilvántartjuk. Ehhez segítséget ad a
KÖRMÖL nyilvántartó program.
A ZöldForint használatának el nyei;
• Mindig éppen annyi van bel le, amennyi kell - hiszen a cserében részt-vev k hozzák
létre éppen akkor és annyit, amennyi kell
• Nincs kamat - hiszen soha senkinek nem kell kölcsönöznie vagy kölcsön adnia
• Nincs fizetési határid - mivel a -PONT negatív egyenlege csak egy határozatlan
"kötelezvény" arra, hogy a jöv ben visszaadjuk a közös-ségnek akkor, amikor
alkalmunk lesz rá
• Az értékek az adott közösségben maradnak, nem lehet kivonni, exportálni stb., és
mindig visszaforgatódik a helyi gazdaságba - hiszen máshol nem használható
Mire használható a KÖRPONT vagy Zöld Forint?
• Beszerezhetjük mindazon dolgokat, amelyek megvásárlására nincs elegend
készpénzünk - bármi, amire szükséged van, s amit a közösséged felajánl a tied lehet,
vagy kérheted

6. • Kihasználatlan szakértelmedet a közösség szolgálatába állíthatod - mindenki ért
valamihez és valakinek pont arra szüksége is van, csak legtöbbször nem tudja
megfizetni. A KÖRtagoknak azonban mindig éppen annyi PONT-ja van, amivel
megvásárolhatja azt.
• Meglév és új készségek, képességek fejleszthet ek ki, megteremthet a bizalom -
nem elég az, hogy szeretünk valamit csinálni, a KÖRben megszerezhet a tapasztalat,
kiépíthet a bizalmi t ke és kapcsolatrendszer, új vállakozássá is kin hetjük magunkat
3.) A KÖR és más szervezetek, intézmények kapcsolata!
A rendszer alkalmas más intézmények, civil szervezetek vagy közösségek bels
szükségleteinek kielégítésére, saját bels er forrásainak hatékony kihasználására.
Sok olyan intézmény van, - Alapítványok, Egyesületek, klubok, óvodák és iskolák,
m vel dési házak stb. - amelyek valamely kétoldalú kapcsolatot tartanak fenn az emberek
csoportjaival.
Ismertek számunkra a támogatók, segít k hálózata, vagy a szül i munkaközösségek
intézménye.
Mind arról szól, hogy valamely emberek csoportja munkájukkal, támogatói hozzájárulással
segíteni kívánnak az intézménynek. A KÖR kiváló közvetít lehet ezekben az esetekben is.
De a rendszer alkalmas bármilyen más támogatói kötelezvények arányosítására is.
Ismerjük azt a konfliktust, amely pl. egy óvodai szül i munkaközösséget feszélyez.
Történetesen mindig vannak olyan szül k, akik túl-, míg mások alulvállalják önmagukat, s
különböz okokból, de mindig vannak olyanok, akik sokat tesznek, s olyanok is, akik keveset,
vagy alig tesznek a közösségért, példánk szerint az óvodáért. Ez nem mindig a szándék, vagy
az akarat hiányán múlik, sokkal inkább a lehet ségeken. A KÖR kiválóan oldhatja fel ezt a
konfliktust, ugyanis ezután bárki eldöntheti képességei és lehet ségei alapján azt, hogy
munkájával (Pl. egy óvodai kert rendbetételével), vagy KÖRPONTokkal támogatja az
intézményt. Egy szül i munkaközösségben például arányossá tehet a tagok leterheltsége
úgy, hogy ezután nem csak néhány lelkes segít aktivitásán múlik a cél megvalósulása, a
többiek passzív bólogatása mellett. Így az a szül , aki többet dolgozik a Közösségért, az adott
esetben akár visszatérítést is kaphat. Az óvoda így pl. PONTban fizetheti meg a
többletmunkáját azokból a bevételekb l, amit a többiek egységesen befizettek. S t, ezek után
ugyanez az óvoda más, kiegészít szolgáltatásokat is képes nyújtani a tagoknak PONTokért
cserébe. Alkalomszer en az id n túli gyermekmeg rzés, vagy egy különleges
gyermekprogram megvalósítása mind további bevételi forrása lehet az intézménynek. S
megoldódni látszik az intézmény örökös finanszíroztatási elégtelensége is. Hiszen a PONTjai
segítségével számos szolgáltatást (festés, mázolás, kisebb javítások, felújítások, új vagy
használt játékok beszerzése stb.) lesz képes megfizetni. A felhasználás módját csak a
szükségletek és az érintettek fantáziája korlátoz-hatja.

7. 4.) Hogyan támogatja a KÖR a helyi kisvállalkozásokat?
A KÖR kiszélesítheti az üzletek és a vállalkozások ügyfélkörét, s így növeli az áru és a
pénzforgalmat. Emiatt sokan lépnek be bartelhálózatokba, ám a KÖR amellett, hogy azoknál
olcsóbban kínálja a szolgáltatást, más el nyöket is biztosít.
• Mivel a megkeresett pontokat helyben kell elkölteni, ezért a vásárlók újra és újra
visszatérnek.
• A növeli a keresletet is, hiszen azok, akik pénzben nem tudnak fizetni bizonyos
árukért, az érték bizonyos százalékát a fizet eszközével kiegyenlítve megengedhetik
maguknak a vásárlást.
• Más résztvev üzleteket, szállítókat és beszerz ket is ki lehet KÖR egységben fizetni.
A KÖR a gazdasági recesszió idején már segített a kisebb üzletek felszínen tartásában,
munkalehet séget biztosított, és olyan új vev ket és megrendel ket vonzott, akik készpénzzel
is tudtak fizetni. Számos új vállalkozás (teljes és részid s egyaránt) indúlt el a KÖRön
keresztül, ahol nagy segítségükre volt a kamatmentes hitel és a vállalkozásbarát támogató
hálózat.
vissza
A.) Miért hasznos a egy helyi kisvállalkozásnak?
• Csökken a kisvállalkozás m ködtetési költsége - végeztesd el a munkát (szállítás,
takarítás, raktárpakolás stb.) a taggal, és fizesd ki KÖRPONT-tal.
• Új vállalkozás bevezetése -próbáld ki ötletedet, szolgáltatásodat a KÖRben, s kiderül
van-e rá igény, csökkentsd a bevezetési költségedet, nem kell Ft.-hitel, hiszen van
elegend PONT-hiteled
• Növeld bevételeidet - a KÖR a helyi piac, amelyben vegyes árképzéssel (Ft.-PONT)
vev ket hódíthatsz meg magadnak, és növelheted forgalmadat
• Használd a KÖRt marketing eszközként - hirdessél, adjál kedvezményeket, kérdezd
meg a piacot, ismertesd árudat/szolgáltatásodat,
• Használd ki a KÖRPONT kamatmentességét - keress üzleti partnereket, KÖRPONT
befektet ket
B.) Bristol, Helyi Élelmiszertermel k Hálózata
A Hálózat Katalógusában sikerült összehozniuk a helyi
élelmiszer kistermel k, kiskertek tulajdonosainak
ajánlatait az élelmiszer kiskeresked kkel. A katalógus
szakmai b vítéseket is tartalmaz arról, hogy pl. hogyan
termelj különféle élelmiszereket, bio-növényeket, vagy
a termel i kapacitások megosztásának ajánlatai.
Fellendült a helyi piac, versenyképesekké váltak az
olcsó nagykereskedelmi láncolatok áraival. A helyi
beszállítókra alapítva létrehoztak egy bioélelmiszer

8. kiskereskedést, de megél egy kif zde is bel le.
5.) A KÖR adózásának kérdései
A KÖR a szabad gyülekezési jog alapján létrejött - bejegyzés nélküli, azaz nem jogi
személyiség társaság - kategóriájába tartozó, non-profit jelleg , helyi önsegít közösség
(mint egy baráti focicsapat, vagy pecázók baráti köre), amelynek tagja lehet bárki, nemre,
korra, vallásra való tekintet nélkül úgy mint magánszemély, illetve szervezet, vagy
vállalkozás is.
A csoport tagdíjbevételeit illetve költségeit elegend egy kockás papíron vezetni bizalmi
alapon abból a célból, hogy a tagoknak el tudjunk számolni vele.
A KÖR csoportok javasolt alapszabálya tartalmazza azt a kitételt, hogy: " 8.-pont, A KÖR
nem vállal felel sséget és nem foglalkozik adóbevallási és ÁFA visszaigénylési ügyekkel.
Minden tag felel s a saját adóbevallásáért"- de felhívja arra a figyelmét minden tagnak, hogy
minden értékesítés adóköteles a hatályos adóügyi jogszabályban meghatározottak szerint.
Ez a pont jogilag mentesíti a csoportot a tagok saját adózási gyakorlatától. Egy esetleges, a
csoport valamely tagjára vonatkozó APEH ellen rzés során a tag köteles lesz bemutatni saját
és más tagok közötti forgalmát, de csakis az t érint tevékenységet.
A csoport tagjai közötti forgalom nyilvántartással megbízott tagot érint APEH ellen rzés
esetén azonban az ellen rzött tag nem köteles kiadni a többi tagok egymás közötti
csereforgalmát, hiszen az már nem az tevékenysége, így az már kiesik a rá vonatkozó
ellen rzés (mint az ellen rzött alany) alól.
Ezért meg kell nyugtatnom mindenkit, az adatvédelem hatályos
szabályai alapján egyetlen tag egyéni számlaforgalmát sem leszünk
kötelesek átadni.
A továbbiakban gondoljuk végig a tagok helyzetét.
Itt meg kell különböztetnünk egyéni tag, és vállalkozó, vagy egy
vállalkozás mér-tékét megüt tevékenységet végz tagokat. (Pl.: ha eladod a biciklidet, vagy
hetente bicikliket adsz-veszel)
A Magyar adózási jogszabályok jelenleg a világ egyik legmerevebb szabályozójának
számítanak, amely abból indul ki, hogy minden jövedelem adóköteles, és a jövedelem
forrásától függ en (mez gazdasági termék, szolgáltatás, áru jellege stb.), különböz mérték
adót vet ki. (Ennek értelmében tulajdonképpen azt is be kellene vallani, és le kellene utána
adózni, hogy a feleséged kivasalt, megf zött, kitakarított rád, vagy te oktattad t a
számítógépeden).
Mindezek ellenére az adóhivatal a következ esetek között tesz különbséget:
A.) eseti, vagy nem kereskedelminek min síthet (gyakoriságában ill. bizonyos értékhatár
alatt maradó) cserekereskedelem. Nem valószín , hogy bármely tag átlépi ezt a bizonyos

9. határt az alkalomszer kutyasétáltatással, a szomszédnéni kertjének felásásával vagy a kin tt
gyermekbicikli eladásával, így ezeket bizonyosan nem fogják megadóztatni.
B.) Azok a cserék, amelyeket egyéni vállalkozóként bonyolítasz le, vagy amelyet ugyan
magánszemélyként teszed, de gyakoriságában vagy értékhatárában kimeríti egy vállalkozási
tevékenység mércéjét. Ebben az esetben vedd fel a kapcsolatot egy adószakért vel, és
konzultáld meg a teend ket vele.
6.) A KÖR Szabályai
1. A KÖR egy nonprofit jelleg kezdeményezés a helyi közösségekért.
2. A KÖR rendszeresen, naprakész nyilvántartást
készít, amely kínálatot és keresletet tartalmaz,
ennek segítségével a tagok árukat és
szolgáltatásokat cserélhetnek egymás között.
3. A KÖR tagjai egyetértenek azzal, hogy
adataikat, valamint azokat az információkat,
amelyek a cserék lebonyolításához szükségesek
(pl. név, csereforgalom, számlaegyenleg) - az
adatvédelem keretein belül - nyilvántartják és a
tagság rendelkezésére bocsátják.
4. A tranzakciók PONTban folynak, vagy
részlegesen készpénzben. Csak a PONT értékek
kerülnek be a könyvvitelbe. A tagok saját maguk
döntik el, hogy kivel akarnak kereskedni. Erre vonatkozólag nincs kötelezettség.
5. A könyvel feladata, hogy jóváírja a PONTokat egyik számláról a másikra. Mindenki
számlája nulláról indul, ezért az új tagok is azonnal elkezdhetik a kereskedést. Nincs kamat
illetve kezelési költség.
6. A KÖR meghatározhatja az igénybe vehet hitel maximális értékét. A KÖRb l való kilépés
el tt a tagok kötelesek nullára egyenlíteni számlájukat.
7. A KÖR nem vállal felel sséget és nem foglalkozik adóbevallási és ÁFA visszaigénylési
ügyekkel. Minden tag felel s a saját adóbevallásáért.
8. A visszautasíthatja olyan tranzakciók beiktatását a nyilvántartásba, amely törvényellenes,
vagy más okból szabálysért .
9. A KÖR fenntartása érdekében évi tagdíjat kell fizetni, PONTban és készpénzben. Ennek
mértékér l a csoport dönt.
10. A szervez csoportjának joga van visszautasítani bárki felvételét, vagy a tagságból
kizárni, ha tevékenysége ellentmond a rendszer érdekeinek.

10. 11. Egyéni gazdálkodással kapcsolatos (limit, kölcsön, támogatás) kérést vagy kérvényt
els sorban a szervez csoport felé, másodsorban pedig a ta-gok Közgy lése felé kell küldeni.
12. A tagoknak joguk van részt venni a Közgy léseken, és döntéseket hozhatnak, 1 szavazat/1
tag alapján.
13. A szervez csoport új szabályokat, módosításokat hozhat létre, de csak 2/3-os többségi
szavazattal a Közgy lésen, vagy 21 napon belül egy Rendkívüli Ülés keretén belül.
A tagok elfogadják e szabályokat, valamint az Alapszabály feltételeit és rendelkezéseit.
7.) GYAKORI KÉRDÉSEK A KÖR-ről:
MI A KÖR?
A az egy helyen él emberek (város, városrész,
kerület) olyan csoportja, amelyben egymás között
árukat és szolgáltatásokat cserélnek valódi pénz
felhasználása nélkül.
MI AZ A KÖRCSEKK?
Az áru/szolgáltatás csere megvalósulásának
regisztrációjára szolgáló nyomtatvány, amelyben
rögzítésre kerül hogy ki, kivel, mikor és mennyiért
cserélt. A PONT-könyvel a hozzá eljuttatott csekk
alapján számfejti az egyéni számlákon a PONT-okat.
Mi történik a CSATLAKOZÁSKOR?
Minden tagjelölt kitölt egy kínálat/kereslet nyomtatványt, amit a szervez csoporthoz kell
eljuttatni. Ekkor megkapja azt a nyilvántartást, amely tartalmazza az összes kínált és keresett
árut és szolgálta-tást, vagyis a katalógust. Máris keresgélhet benne. Majd az éves tagsági díj
befizetése után megkapja a cserére jogosító csekk-könyvet és a saját egyéni kódját, valamint a
kapcsolatfelvételi listát a tagokról.
MI A KATALÓGUS?
Egy olyan rendszeresen frissített kiadvány, amelyben a tagok kereslet-kínálat ajánlata szerepel
a tagok kódjelével.
MI A KAPCSOLATFELVÉTELI LISTA?
A katalógus azon része, amelyben a tagok kódjele mellett a kapcsolatfelvételi telefonszám és
a friss pontszámla egyenlegük is megtalálható. Ezt azonban csak a KÖRtagok kaphatják meg.
MIÉRT NYILVÁNOS AZ EGYÉNI PONTSZÁMLA EGYENLEGE?

11. Ha valaki csak vásárol és csak igénybe veszi a többiek szolgáltatásait, az egyéni számlájának
egyenlege nagy mínuszba csúszik, amit csak az általa nyújtott szolgáltatásokkal tud
kiegyenlíteni. A túlságosan nagy mínusszal rendelkez taggal egyre kevesebben, egy rövid
id után pedig már senki sem akar cserealkut kötni, neki eladni vagy szolgáltatást végezni,
ráadásul minden KÖRtag a kapcsolatfelvételi lapon megtudhatja hogy kir l is van szó.
SZÜKSÉG VAN E VALÓDI PÉNZRE?
A költségeket lehet részben készpénzben, részben PONTban is téríteni; pl: készpénzt
használhatsz anyagok kifizetésére, utazásra, stb., de csak a PONTok szerepelnek a
könyvvitelben.
HOGYAN HATÁROZZUK MEG A CSERE ÉRTÉKÉT?
Az egyesség a két fél között jön létre, akik a cserét lebonyolítják. Mindenki ideje, tudása
értékes. Meghatározhatod saját áraidat egy átlagos órabér, vagy az aktuális piaci ár alapján,
vagy a nyilvántartásban feltüntetett árakat is figyelembe veheted.
HOGYAN LEHET CSALNI?
Sehogy ! De felajánlunk tízezer forintnak megfelel PONT-ot annak, aki a nyilvánosság el tt
hitelt érdeml en be tudja bizonyítani, hogy be lehet csapni a rendszert. (a Rendszerszervez k)

12. II.) Tanulmányok
1.) MESE
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kis falu
valahol a homokdombok között.
Ebben a faluban volt tíz fodrász.
Mivel a faluban az embereknek nem volt
pénzük, ezért csak nagyon ritkán keresték fel a
fodrászokat.
A fodrászok többnyire tétlenül üldögéltek üzletükben, a rossz forgalom
miatt kevés volt a jövedelmük, s mivel nekik maguknak sem volt
pénzük, ezért így néztek ki;
Történt egyszer, hogy az utcában a suszter kapott egy koronát
egy szép csízmájáért.
Reggel mondta is a suszter a kislányának, "eregyj jányom a
boltba, s hozzál kenyért meg kolbászt vacsorára."
Ám amíkor a leányka az egyik fodrászüzlet el tt haladt el, a pénz véletlenül kiesett a
zsebéb l, s elgurult, pontosan a fodrász ajtaja elé.
Amikor a fodrász szokásos reggeli kávécskájának elfogyasztása után kiállt az üzlete elé,
egyszercsak meglátta a pénzt. Nosza meg is örült neki, felvette a földr l, s immár er sen
elgondolkodott, hogy most mit is vegyen bel le.
De mivel ábrázata rettenetesen nézett már ki a sz rt l és a hosszú hajától, hát gondolt egyet, s
átment a szomszéd fodrászhoz.
Az bizony megörült a jó vendégnek, s pontosan egy koronáért szépen
megnyírta az els fodrász bozontos fejét.
De miután végzett munkájával, s megkapta érte fizetségét,
er sen elszégyellte magát saját bozontos ábrázatán, s ezúttal
ment át a harmadik fodrászhoz egy kis szépítkezésért.
Amaz is megörült vendégének, hiszen már rég nem
gyakorolhatta szakmáját, tán kicsit tartott is attól, hogy kijön

13. a gyakorlatból, ezért minden tudását latba vetette, hogy szépen megnyírja és megborotválja
utcabeli kollegáját.
S ahogy telt, múlt a nap - mint ahogy azt már ki is találhatják - a fodrászok szép sorban
átballagtak egymáshoz az egy koronával, s mire eljött az est, a pénz bizony annak rendje
módja szerint visszakerült az els fodrászhoz.
No, amint az csak úgy magában morfondírozgatott, hogy ugyan mit kezdjen most már megint
a hozzá visszakerült egy koronával, egyszer csak betoppant hozzá a reggeli kislány kisírt
szemekkel.
"Fodrász bácsi nem találta meg véletlenül az egy koronámat?"
S mivel a mi fodrászunknak igen jó napja volt aznap, ábrázata is barátságosan nézett már ki,
de meg becsületes ember volt maga is, szépen visszaadta a pénzt a kislánynak.
S mi történt volna, ha nem korona lett volna az a pénz, hanem valami más "külföldi" pénz,
nevezzük el pl. egy "talentum"-nak ?
Mit gondol a kedves olvasó, hány korona munkát ért az az egy pénz aznap? Mi történt volna,
ha a kislány nem veszíti el a pénzét? A tízszseresét, hiszen tízszer használták fel.
2.) Mi a baj Globális Gazdasággal?
(Rövid kivonat Bernard Lietaer Professzor úr, az EURO
létrehozójának és a "helyi" vagy "helyettesít " pénzek
szakért jének a LETSLINK UK "Helyettesít Pénzek
Konferenciáján" 1998 október 16-án elhangzott
el adásából)
A világ pénzügyi rendszerének jelenlegi m ködési
zavara nem egy csapásra alakult ki, hanem több mint 25
év folyamatának eredménye.
Az els az okok közül a lebeg pénzek rendszere. Ennek története még 1971-ben kezd dött,
amikor a Bretton Woods Egyezményt l eltávolodva az US dollárt elválasztották az aranytól.
Ez volt az az els pillanat, amikor a rendszert bevezették a világban.
A második elem az a világméretekben majdnem teljes mértékben elfogadottá váló szabad
financiális gyakorlat, ami a legjobb dolog azóta, amióta kenyeret esznek. A deregulációt
Thatcher asszony kezdte Angliában, Reagan Amerikája folytatta, ahonnan azután az egész
világban elterjedt. Az 1980-as évek elején 17 Harmadik Világhoz tartozó ország vált a szabad,
nyitott pénzügyi rendszer szószólójává, elfogadva az US politikáját a Kevésbé Fejlett
Országokat súlytó hitelválság után.

14. A harmadik elem az integrált, teljesen komputerizált világméret nemzetközi pénzváltási
rendszer.
E három elem hatására figyelhetjük ma meg a folyamatosan növekv súlyú spekulatív jelleg
valutáris átváltási tranzakciókat a világ t zsdéin. Az 1970-es években a külföldi valuták
spekulatív átváltásának volumene még csak az összes t zsdei tranzakciók mintegy 10-20%-
közé esett. Most azonban a számok azt mutatják, hogy a farok kezdi csóválni a kutyát, hiszen
a valutáris pénzváltások már 98%-a spekulatív célzatú, miközben a valós kereskedelmi
célzatú átváltások csupán 2%-ot tesznek ki. Mára ez lett a pénzbefektetések negyedik
eszközévé, az ingatlanok, a kötvények és a részvények után - A valuta.
A jelen pillanatban azonban ez az eszköz a többiek közül a legnagyobbá n tte ki magát, olyan
naggyá, amely kereskedelmi volumenében akár 100-szor nagyobb, mint a világ egész
részvénypiaca.
A külföldi valuták kereskedésének volumene lélegzetelhárító ütemben, évi 20-25%-al n ,
miközben a világgazdaság növekedése csupán évi 3%. Nyilvánvaló, hogy ez a helyzet nem
lehet tartósan fenntartható.
A következményeket Paul Volker, az US Federal Reserve korábbi igazgatója úgy fogalmazta
meg, hogy "Van egy növekv instabilitási tényez nk". Tradicionálisan a nagy pénz a
stabilitást jelentette a kormányok számára. Most azonban hatalmas pénzek halmozódnak fel
az asztal egy olyan oldalán, amelyek profitot facsarnak ki az instabilitásból.
A világ likvid pénzügyi tartalékjainak teljes összege 250-350 milliárd USD-ra tehet , és most
az egész miskulancia 2-3 órai aktív kereskedés alatt meg tud forogni.
Az 1994-95-ös Mexikói pénzügyi összeomlás tipikus esete volt a követ jelleg pénzügyi
válságnak, egy modellérték eseménye annak, ahogy a dolgok lejátszódhatnak. Senki sem
hibáztatható, maga a rendszer vált irányíthatatlanná.
Az Ázsiai krízis (1997) és az Orosz krízis (1998) pedig csak részei ugyanannak a gazdasági
folyamatnak, amelyben hatalmas pénzek gyorsan áramolnak be majd ki egy országból.
A rendszer mára már instabillá vált. De amikor eltörünk valamit, mint például egy tollat, az
egy szempillantás alatt kettétörik. Ugyanakkor az olyasmi, ami dinamikusan vibrál és pulzál,
el ször hullámokat vet miel tt darabjaira hullana. Amit ma a sorok közül kiolvashatunk, az a
növekv méret tovaterjed válsághullámok hírei. A következ hullám lehet Latin Amerika,
Európa vagy maga az US is. Senki sincs bebiztosítva ellene.
Az nyílt titok, hogy a pénzügyi irányítók nem a riogatók közé tartoznak. Alaptörvény, hogy
nem beszélsz arról, ha valami problémád van, s ha mégis beszélsz róla, akkor egy olyan
problémád van, amely növekv problémává válik. Így mindazokat a figyelmeztetéseket,
amelyeket Camdessus, Rubin és Greenspan küldenek a világnak megfontolandó
jelent ség nek kell tartanunk ebben a vonatkozásban.
Jelenleg 50-50% esélyünk lehet arra - még ha optimistán is nézzük a dolgokat - hogy a
fentebb jelzett problémák a következ három öt évben bekövetkeznek. A következmények
azonban drámaiak lesznek. Annak a valószín sége, hogy a kormányok és az üzleti világ

15. id ben meg tudja tenni a megfelel ellenlépéseket nagyon kicsi. Így nekünk kell
szembenéznünk azzal a lehet séggel, hogy az események alakulása kicsúszik a kezünkb l.
Ami az EURO-t illeti, amennyiben azt nem hozzák létre, Európának a jöv ben nem lesz más
lehet sége bármilyen befolyással is bírnia saját pénzügyi rendszerére, Amennyiben nem
valósul meg az EURO, Spanyolország és Olaszország le kell hogy értékelje valutáját 25%-al,
s Pl. Spanyolország esetében a 20% munkanélküliséggel antihumánus lenne, ha nem
engednénk meg. Ezután azonban Franciaország is hasonló lépésekre kényszerülne, s az 1930-
as típusú devaluációs spirálba kényszerítenénk magunkat. Az EURO az az eszköz, amellyel
elkerülhetjük ezt a veszélyt. Az EURO nélkül az európai integráció három-hat hónap alatt
darabjaira hullana.
Az EURO azonban csak akkor töltheti be jól a szerepét, ha ugyanakkor valamely jelent s
biztonsági háló jön létre valahol a nemzeti valuták szintje alatt. Ezt tudná adni a helyi
pénzrendszerek létrejötte. Más szóval jobb lesz egy olyan Franciaország, amely rendelkezik
az EURO-val és további 500 helyi pénzrendszerrel, mint egy olyan, amelyben csak a Frank
létezik.
Ebb l a szempontból Anglia reagálja le a legnagyobb érzékenységgel a helyi pénzek
kialakítását a világon. Önök pontosan azt csinálják, amir l én beszélünk, de sajnos még
mindig csak mellékesen.
Természetesen számos negatív vonatkozása lehet az EURO bevezetésének. A legnagyobb az,
hogy a nagyobb méret termel i és értékesítési gazdasági egységek létrejötte megnöveli a
helyi munkanélküliség mértékét. Ez annál is inkább igaz, mivel az EURO egy er s valuta
lesz, amely politikai életképességének gyenge, akár ultraliberális aspektusait hosszabb távon
csakis úgy kompenzálhatjuk, ha a szociális ellátásban a helyi pénzek kapnak szerepet.
Az Európa bank például a Bundesbank ellen fog dolgozni az els három-öt évben olyan
körülmények között, amikor az átlagos munkanélküliségi ráta 12%-körül van.
De mi mégsem haladhatunk hátrafelé, hanem fejest kell ugranunk az EURO-ba egy többszáz
lábon álló helyi pénzrendszerre támaszkodva. Reális lehet ség van arra, hogy az EURO
segítsen megsokszorosítani a helyi pénzek létrejöttét.
3.) Mi a baj a pénzzel?
Bár a pénzt általánosan a csere eszközének tartjuk, a dolog iróniája az, hogy a hagyományos
értelemben vett pénz épp olyan gyakran akadályozza meg a kereskedelmet, mint amilyen
gyakran azt lehetõvé teszi.
Egy készpénzhiányos régióban, a kézzelfogható jólét, szaktudás, erõ- és eszközforrás megléte,
valamint a nyilvánvaló szükségletek ellenére minden csere mégiscsak korlátozott lesz.
A KÖRben viszont mindaddig, amíg vannak helyi erõforrások és szükségletek, minden
gazdasági és szociális/társadalmi csereüzlet folyamatosan lehetséges.

16. A ZöldForint vagy helyi pénz legfontosabb - és legforradalmibb - jellemzõje, hogy
fizetõeszközként nem egy központi testület, hanem a cserében szigorúan résztvevõ személyek
hozzák forgalomba. Mivel a rendszer minden egyes tagja egyformán képes hitelt adni, senki
sem válhat a "pénzkínálat" kizárólagos tulajdonosává.
Mivel ez a "pénz" nem egy ritka árucikk, ezért lehetetlen kamatra kölcsönadni. Tõkeigényes
világunkban a kamat minden dolog árába be van építve, amit csak meg-veszünk. Nyakig
benne vagyunk … Egy tanulmány szerint minden egyes elköltött forint fele valamilyen kamat
volt. A kamat a fiskális politika egyik legjobb "pénzszívó porszívója". Nem azt állítjuk, hogy
szükségtelen, hanem azt, hogy meg kell teremteni a természetes ellenpólusát. És ezt a mai
pénzügyi-gazdasági szakemberek legjobb tudása szerint is csak a ZöldForint jellegû helyi
fizetõeszköz bevezetésével lehet megteremteni. Lényegében a ZöldForint helyreállítja a pénz
csereeszközként szolgáló eredeti rendeltetését információ alakjában.
vissza
A.) A helyi, vagy alternatív pénzek szerepe:
Szükségünk van arra, hogy megtaláljuk annak a módját, hogy a társadalom szociális életét
felrázzuk.
(A "communitiy" szó önmaga is azt jelenti, hogy "ajándékokat cserélni".)
A közösségek széthullásának legnagyobb oka az, hogy a modern idõk társadalmi-gazdasági
folyamatai a múltszázad óta felerõsödtek, és a korábban kialakult informális árucserét a
pénzügyi rendszerek mesterséges természete váltotta fel.
Például az a tény, hogy Japán a mai napig a messze legerõsebb szociális védelmi hálóval
rendelkezik a fejlett országok közül a "butsu-butsu kokan" vagy "áru-áru csere"
hagyományának tradíció fennmaradásának köszönhetõ. Adok neked valamit, amit én
csináltam, egy kis versecske vagy rajz vagy csak egy tea ceremónia, és te csinálsz nekem
valamit egy másik alkalommal. És õk ezeket az apró cseréket a legváltozatosabb formában és
körülmények között végzik úgy a munkatársak, mint a szomszédok vagy vendégek között … s
ez az örökké tartó ajándék folyam a színfalak mögött képes összefogni az egész Japán
társadalmat.
Ezzel szemben a hagyományos nemzeti valutákat úgy alkották meg hogy versenyképesek
legyenek és hiányban legyenek. Ez általában a társadalom egyharmada részére kivételesen
kevés.
Így nekik különféle trükköket kell alkalmazniuk ahhoz - gyakran olyan kevésbé hatékony
eszközöket, mint a progresszív adók és ellátások rendszere - hogy ezek az emberek valamely
közepes szinten hozzájuthassanak a cseréhez.
Nem állítjuk, hogy a nemzeti valuták értékének megõrzésének ez a módja rossz lenne, de azt
tény, hogy szükség lenne valamely más, mindig rendelkezésre álló, azaz nem hiányban lévõ
alternatív pénz használatára.
Ez például a történelembõl már megismert helyi pénz bevezetésével oldható meg.

17. Szükségünk van mindkét eszköz, a nemzeti és a helyi valuták egyidejû használatára. A
közgazdászok csak részben látják a világot, a versenyképes gazdaságot, amelyet a nemzeti
valutával vezérelnek. De a másik részt azonban elfelejtik, azokat mint amelyek például a
tradícionálisan nõi munkavégzést jellemzik, a "láthatatlan ajándékok" gazdaságát. Szükséges
tehát megtalálni azt az új eszközt, amelynek segítségével beindíthatjuk a második gazdaságot.
Az olyan "Közösségi Hitelnyújtás Rendszerek"- mint amilyen a LETS-is - a leggyakrabban
használt megoldás a világon, mint olyan pénz, amely összhangban van az "ajándék
gazdasággal" pontosan azért, mert;
• mindig elegendõ van belõle, és nem a versenyre programozták be.
• akkor nyúlsz hozzá amikor szükséged van rá,
• abban a pillanatban keletkezik amikor megegyezés születik két réstvevõ között,
• a pénz azonnal a rendelkezésedre áll ezért nem szükséges versenyeznünk érte.
Az USA-ban bármely pénzt, amely nem dollár vagy font alapú, "alternatív" szóval illetik. De
ez a szó félreérthetõ. Az alternatív szó alapjában véve azt sugallja, hogy ez a pénz támogató
jellegû, pedig ez valójában nem támogatás.Ez egy olyan eszköz, amellyel olyan dolgokat lehet
csinálni, amit a nemzeti pénzzel nem, mert azt nem is arra tervezték.
Végezetül a helyi pénzek rendszerével egy olyan biztonsági hálót tudunk kifeszíteni, amely
mélyen a létezõ szociális hálók alatt lehet.
Ma több mint 2000 helyi pénz létezik már a világon, és számuk rohamosan nõ.
Anglia nem az elsõk között volt alkalmazásukban, de ma nyilvánvalóan a legnagyobb
számmal büszkélkedhet.
Franciaország a helyi pénzek leggyorsabb elterjedések példáival büszkélkedhet, hiszen 1994
óta több mint 250 rendszer jött létre.
Ezek a példák azt igazolják, hogy ha a feltételek adottak - ú.m. magas munkanélküliségi ráta,
alacsony szociális ellátási szint, a nemzeti valuta hiánya stb.- a helyi pénzek rendszere
nagyon gyorsan létrejöhet.
Sajnos be kell látnunk, hogy ezek a kondíciók jellemzõvé válnak Európában is.
Fontos emlékeznünk arra, hogy a helyi pénzekre való igény nem elõször alakult ki a
történelem során. Az USA-ban például az 1930-as években több mint 5000 helyi pénz jött
létre.
Néhányuk sokkal korszerûbb volt, a mainál, mint például a Silvio Gesell által megalkotott
pénz "stamp script".
Nagyon fontos azonban felismernünk azt a tényt, hogy a helyi pénzek a gazdasági
összeomlások elõtt kezdtek virágozni. Nem érdekes? Valahogy ezek a pénzrendszerek a
kollektív túlélés zálogai lettek. Ugyanakkor egy korai figyelmeztetõ jele lehet a bekövetkezõ
nem kis méretû katasztrófának.

18. B.) A ZöldForint használatának elõnyei:
• Mindig éppen annyi van belõle, amennyi kell - hiszen a cserében résztvevõk hozzák
létre éppen akkor és annyit, amennyi kell
• Nincs kamat - hiszen soha senkinek nem kell kölcsönöznie vagy kölcsön adnia
• Nincs fizetési határidõ - mivel a -PONT negatív egyenlege csak egy határozatlan
"kötelezvény" arra, hogy a jövõben visszaadjuk a közösségnek akkor, amikor
alkalmunk lesz rá
• Az értékek az adott közösségben maradnak, nem lehet kivonni, exportálni stb., és
mindig visszaforgatódik a helyi gazdaságba - hiszen máshol nem használható
4.) Együttműködés
Pénzhiány, avagy a krónikus
tétlenség!
Soha nem értettem meg azt, hogy
a mai felvilágosult világban
egyébként tanult, intelligensnek és
értelmesnek tartott emberek,
férfiak és n k miért üldögélnek
otthonukban magukba roskadva és
azon dilemmázva, hogy nincs
pénzük a mások munkájának
megfizetésére, illetve másoknak nincs pénzük az munkájuk megfizetésére.
Mintha a pénz fizikai megléte, vagy meg nem léte számítana is ebben valamit.
A pénz, - ez a tetszet s és színes papírdarab - valójában pedig nem más, mint csak egy
közvetít eszköz az embereknek az egymás között elvégzett munkájuk elszámolására. Ahogy
kapom, már adom is tovább. Nem mindegy hogy mi van arra a papírdarabkára ráírva addig a
rövid ideig, amíg nálam van? Ft. vagy ZöldForint.
A ZöldForint vagy helyi pénz legfontosabb - és legforradalmibb - jellemz je, hogy
fizet eszközként nem egy központi testület, bank, vagy az állam, hanem a cserében szigorúan
résztvev személyek hozzák forgalomba, náluk keletkezik pont annyi amennyi kell, és addig
"él" amíg el nem számoltak a csoporttal.
Hogyan keletkezik a ZöldForint?
Akkor keletkezik, amikor két résztvev fél cserélni kíván egymás között, ám az egyiknek
éppen nincs semmi olyanja, amit cserére kínálhatna. Az átadott áru/szolgáltatás értékét tehát a
valódi pénzhez hasonló alku során ZöldForint-ban fejezik ki. Ezúttal az elfogadó esetében
mínusz, az átadó esetében plusz irányban mozdul el a személyes Zöldforint egyenlegük. Majd
egy másik alkalommal, a csoport egy másik tagjánál kompenzálódhat az egyenlegünk. A
cseréket és ZöldForint egyenlegeket számfejtjük, nyilvántartjuk. Ehhez segítséget ad a
KÖRMÖL nyilvántartó program.

19. A.) A ZöldForint használatának el nyei;
• Mindig éppen annyi van bel le, amennyi kell - hiszen a cserében részt-vev k hozzák
létre éppen akkor és annyit, amennyi kell
• Nincs kamat - hiszen soha senkinek nem kell kölcsönöznie vagy kölcsön adnia
• Nincs fizetési határid - mivel a -PONT negatív egyenlege csak egy határozatlan
"kötelezvény" arra, hogy a jöv ben visszaadjuk a közös-ségnek akkor, amikor
alkalmunk lesz rá
• Az értékek az adott közösségben maradnak, nem lehet kivonni, exportálni stb., és
mindig visszaforgatódik a helyi gazdaságba - hiszen máshol nem használható
B.) Mire használható a KÖRPONT vagy Zöld Forint?
• Beszerezhetjük mindazon dolgokat, amelyek megvásárlására nincs elegend
készpénzünk - bármi, amire szükséged van, s amit a közösséged felajánl a tied lehet,
vagy kérheted
• Kihasználatlan szakértelmedet a közösség szolgálatába állíthatod - mindenki ért
valamihez és valakinek pont arra szüksége is van, csak legtöbbször nem tudja
megfizetni. A KÖRtagoknak azonban mindig éppen annyi PONT-ja van, amivel
megvásárolhatja azt.
• Meglév és új készségek, képességek fejleszthet ek ki, megteremthet a bizalom -
nem elég az, hogy szeretünk valamit csinálni, a KÖRben megszerezhet a tapasztalat,
kiépíthet a bizalmi t ke és kapcsolatrendszer, új vállakozássá is kin hetjük magunkat
"Ha a pénz az egyet-en reményed a függetlenedésedre, akkor sohasem fogod elérni. Az egyedüli igazi
biztonság, amivel az ember rendelkezhet ebben a világban az az, ha van tartaléka tudásból,
tapasztalatból és képességből." Henry Ford

20. III.) Magyar KÖR-ök
1.) Szolnoki KÖR csoport
Szolnokon 1999 nyarán alakult meg a helyi KÖR csoport, amelyben az aktív tagok létszáma
40-60 f között mozog. (a hosszabb id után sem válaszoló, inaktív tagokat töröljük a
katalógusból)
A csoport szervezését, a szervezéssel járó koordinálást az Országos KÖR fejleszt csoport
egyik tagja, Tóth Ferenc vállalta magára, aki számos helyi segít t nyert meg az ügy
támogatására.
A Szolnoki KÖR csoport alapítása óta eltelt id óta a szervez knek alkalmuk volt kipróbálni
számos módszert, eszközt, és helyi közösségépítési elméletet, amelyek során sok tapasztalat
halmozódott fel. Ilyenek voltak pl. a nagy tömegben alkalmazott szóróanyagok, helyi újság,
TV, rádió hírm sorok, vagy a már létez kiscsoportoknak tartott bemutató el adások,
egyének megkeresésének eredménye vagy eredménytelensége is.
A csoport munkáját nagy mértékben el segít elemek;
• a KÖR szervez csoport 5-6 f s aktivistái,
• a Civil Regionális Társulás Egyesülettel történ együttm ködés (pályázati források
bevonása, technikai eszközök igénybevétele),
• egy helyi Szoftverfejleszt cég, az Alföld Rt. segítségével kifejlesztett KÖRMÖL
számítógépes szoftver, amely alkalmas a tagok, a felajánlások és cserék
nyilvántartásától kezdve a katalógus színvonalas megszerkesztéséig.
Legújabb kísérletük a Jótékonysági Cserebolt vagy "Charity Shop" létrehozása Szolnokon,
amelynek tapasztalatairól e hasábokon is hírt adnak.
2.) BP Talentum
Megsz nt, további oldal kutatásra: http://www.etk.hu/talentum/
Az ország bármely KÖR csoportjának a bemutatkozásra a bemutatkozó anyagot Tóth Ferencnek,
civilreg@tvnetwork.hu, Szolnok KÖR eljuttatni!

21. 3.) BP Krajcár Kör
Szivárvány tanácskozás meghívó
Szivárvány tanácskozás jelentkezés
Kérd ív, egyben a Szivárvány tanácskozás témáinak bemutatása
Ez a felsorolás tartalmazza a mi véleményünket arról, hogy merre kellene keresnünk
a kiutakat. A tanácskozás kiscsoportos témái ezek közül fognak kikerülni. Kérjük,
adjon mindegyiknek 1-t l 5-ig érdemjegyet az A oszlopban, attól függ en, hogy
mennyire tartja fontosnak, hogy beszéljünk róla.
A B oszlopban kérjük, szintén 1-t l 5-ig jelölje, hogy melyik téma milyen súllyal szerepel az
Önök jelenlegi tevékenységében.
Ha eltér a véleménye vagy kiegészítése, megjegyzései van, kérjük, írja meg. Akkor is
kíváncsiak vagyunk véleményére, ha a tanácskozáson esetleg nem tud részt venni.
a. Önkormányzat, helyi demokrácia A. B.
Az önkormányzatnak (és általában minden választott vezet nek) nem
"uralkodnia", hanem szolgálnia kell a közösséget. Az önkormányzatnak
partnerként kell viszonyulnia minden helyi önszervez d civil folyamathoz. A
települést természetes egységekre (mérett l függ en akár több szintre is) kell
bontania felel s vezet vel és m köd bels renddel (szomszédságok, kerületek
hierarchiája). Biztosítani kell, hogy a döntéshozatalhoz szükséges információ
eljusson az érdekeltekhez.
b. Oktatás, helyi képzési lehet ségek A. B.
A tanulók életkorához és érdekl déséhez igazodó oktatás. Az óvodák és iskolák
sajnos egyre inkább a versenyre felkészítésként értelmezik feladatukat. Nem
megfelel k az elvárások és a módszerek, sok a természettudományokra, kevés a
készségfejlesztésre és a mindennapi életre felkészítésre szánt id .
c. Önképzés, mivel tud segíteni a közösség A. B.
A tanulás nem érhet véget az iskolák elvégeztével. A közösségnek érdemes rá
áldoznia, hogy meglegyen erre a lehet ség és a kell ösztönzés. (A
legnyilvánvalóbb példák: könyvtár fenntartásása, tanfolyamok szervezése.)
d. Beszerzési, értékesítési és termékpályás szövetkezetek A. B.
A kisvállalkozások általában túlságosan kiszolgáltatottak, a piacon náluk
nagyságrendekkel nagyobbakkal kell versenyezniük. Napjainkban nem az
biztosítja a megélhetést, ha valaki képes el állítani valamit, hanem hogy tud-e
piacot találni. Ha több termel összefog, akkor bejuthatnak olyan piacokra is,
ahová egyenként nem volt esélyük. A termékpályás szövetkezetben a termel k
az értékesítési lánc többi elemével is kiépítik a kapcsolatot, egészen a
fogyasztóig.

22. e. Helyi, közösségi tulajdonú vállalkozások A. B.
A múlt megtanított rá minket, hogy az állam nem tudja hatékonyan használni
termel eszközöket, a jelen viszont azt bizonyítja, hogy kifejezetten káros
mindent az egyéni önzésre bízni, vannak közösségi feladatok. Egy jól m köd
kisközösség azonban képes lehet felülemelkedni az egyén önzésén, és még
gazdája maradni a dolgoknak. Az egyén gazdaszemlélete addig marad meg,
amíg érzi, hogy köze van a dolgokhoz. Ez a vállalkozás méretét l, felépítését l,
az irányítás és az ellen rzés mikéntjét l függ.
A közösségi cég is termeljen hasznot a közösség számára, de ez csak egyike
legyen a céloknak.
A szövetkezet (eltér en a régi téeszekt l) nem közösségi tulajdonú vállalkozás!
f. A munkanélküliség kezelése, szociális foglalkoztatás A. B.
A segély nem oldja meg a problémát, ellenben rombolja az emberi méltóságot.
A közösségi vállalkozások, a helyi energiaellátás megoldása, a termékpályás
szövetkezetek stb. mind új munkahelyeket teremthetnek. A csökkent
képesség ek esetében a foglalkoztatást úgy lehet megoldani, hogy a
foglalkoztató kap némi támogatást.
A. B.
g. A közösség által támogatott mez gazdaság
A mez gazdasági kistermel értékesítési gondjait segíthet megoldani a helyi
végfogyasztókkal való közvetlen kapcsolatteremtés.
A termel vel szerz d fogyasztók csoportja el re leköti egy év termését,
átvállalva ezzel az id járási kockázatokból. Cserébe “megbízható” élelmiszert
kapnak: a termesztés bio vagy bio közeli módszerekkel történik. A termények
hetente - kéthetente egységcsomagokban kerülnek a fogyasztókhoz.
h. Helyi, kistérségi bank - a helyi beruházások (nagyobb A. B.
részt) helyi t kéb l történ finanszírozására
Az a legszerencsésebb, ha egy kisrégió vagy település a fejl déséhez szükséges
t két alapvet en saját forrásból teremti el . Ez korlátozza a fejl dés ütemét, ami
így megmarad emberi lépték nek és szervesnek, és a helyi lakosok a
változásokat sajátjuknak fogják érezni. A kiszolgáltatottság érzése helyett az
egészséges önbizalom er södik. Ha az emberek hisznek magukban, akkor nagy
valószín séggel boldogok is, azaz a helyi gazdaság, mint eszköz folyamatosan
beteljesíti feladatát.
A saját t ke el teremtésének egyik eszköze lehet a helyi vagy kistérségi bank.
Ez lehet közösségi tulajdonban, vagy egy nagyobb bank speciális fiókja. Egy
elképzelt példa: A Börzsönybank Rétság és Nagybörzsöny központtal m ködik.

23. Két helyi terméke a Börzsöny-betét és a Börzsöny-hitel. A betétesek, akik a
Börzsöny-betétet választják, megelégszenek egy a piacinál valamivel
alacsonyabb kamattal, de:
- a Börzsönybank garantálja, hogy a betétb l befolyó
t két csak a Börzsöny-hitel finanszírozására fordítja.
- a Börzsönybanknak a Börzsöny-hitelt csak a Börzsöny
területén m köd mikro- vagy kisvállalkozás részére
nyújtja.
- a Börzsöny-hitel felvételének feltétele, hogy a
vállalkozás teljesíti a szigorú környezet-, társadalom- és
"ember-védelmi" követelményeket
- a Börzsönybank évente tájékoztatja a betéteseket a
Börzsöny-hitel révén megvalósult fejlesztésekr l.
i. Fenntartható település- és kistérségfejlesztés, — a helyi igényeknek A. B.
megfelel en
Amit ma térségfejlesztésnek neveznek, az gyakran valójában a térség anyagi és
humán er forrásainak kifosztását jelenti. A túlzottan térségi exportra vagy
importra alapozott beruházások egyaránt kiszolgáltatják a települést (vagy a
kistérséget) a küls tényez knek. A kiszolgáltatottság megszüntetésének
legcélravezet bb módja a helyi igények helyben történ kielégítésére helyezni a
hangsúlyt természetesen a gazdasági racionalitás figyelembevételével. Ide
tartozik, de különösen fontos, ezért külön pontba került a helyi
energiaszükségletek helyi forrásokra alapozott ellátása.
j. Helyi cserekereskedelmi rendszer, zöld pénz A. B.
A helyi cserekereskedelmi rendszer a terület bels er forrásai közötti szabad
áramlást biztosítja, amely révén a munkanélküliség nem kárhoztatja tétlenségre
az embereket, helyben értékesíthetik munkaerejüket. Cserébe a területen
megtalálható más javakhoz juthatnak. A rendszer m ködését egy fiktív, a
területen belül érvényes pénz biztosítja.
k. Helyi energiaellátás megújuló forrásokból A. B.
Az energiaerd telepítése, a biodízel gyártása olajos növényekb l, a biomassza
hasznosítása mind ígéretes lehet ségek a mez gazdaság számára az EU
csatlakozás küszöbén. Az átállás új beruházásokat igényel. E technológiák
számára a település-rész az ideális méret. Az energiaerd hasznosítására kis
helyi h er m vet és távf t m vet hozhat létre a település, mellyel az “erd t l a
radiátorig” képes biztosítani saját energiaellátását, kiváltva ezzel a kívülr l
behozott energiát. A beruházás munkahelyeket is teremt.
Ezt a kérd ívet kérjük a jelentkezési lappal együtt április 20-ig postára adni címünkre:
VÉDEGYLET 1051 Budapest, Vörösmarty tér 1. Tel.: 317-64-82

24. 4.) Miskolci ÓraKÖR
Miskolci ÓraKÖR csoport
Szervez : Mészáros László
Megbeszélés: minden kedden 16.15 - t l az alábbi helyen.
munkahely: "Irányt " Avasi Szociális Szolgálat
Miskolc, Hajós A. u. 1.
telefon: 315-930, 360-951 este: 405-313
ÓRA KÖR - Közösségi Önsegít Rendszer
Az ÓRA Kör Alapszabálya
Értékek az ÓRA körben
ÓRA KÖR - Közösségi Önsegít Rendszer
Köszöntjük Önt az ÓRA körben. Örülünk hogy csatlakozott hozzánk, és reméljük, hogy
tagságát hasznosnak és eredményesnek találja majd.
Hogyan m ködik? - javaslatok
1. KÉSZENLÉT: Tartsa a Szolgáltatás jegyzéket, Taglistát a telefon mellett. Amikor szüksége
van valamilyen szolgáltatásra, hívja fel az adott terméket / szolgáltatást felajánló személyt, és
beszéljék meg a munka menetét. Ha az értéke nem egyértelm , vagy alku tárgya, akkor
egyezzenek meg a munka árában. Ha szükséges, ellen rizze az illet szakértelmét (ilyen
esetben az Szervez t is fel lehet hívni), és nyugodtan lehet a tagok szaktudása, tapasztaltsága
fel l érdekl dni. Ha olyan munkára van szüksége, amit senki sem ajánl a
Szolgáltatásjegyzékben, vagy ön kínál valami újdonságot, akkor hívja fel a szervez (ke)t,
mert lehet hogy k tudnak valakir l, aki elvégezné a munkát, illetve találnak valakit, akinek
az ön munkájára van szüksége. Az új igények a következ Szolgáltatás jegyzékben szerepelni
fognak.
2. FIZETÉS: A megrendel állítson ki egy KÖR csekket (a minta alapján) a kialkudott árról,
és adja oda a munkát elvégz személynek. azonnal felhasználhatja, illetve beküld egy
példányt a KÖR szervez jének. Az adatokat beviszik a számlájára, és feltüntetik az
értesít ben, amit a következ Taglistával együtt kap meg. Kérjük juttassa be a
csekkszelvényeit a legközelebbi határid re a szervez címére:
Mészáros László szoc. asszisztens Miskolc-Avas, Hajós A. u. 1. Tel: 315-930
3. ELLEN RIZHET SÉG: Mindig jegyezze fel a kiadásait, hogy összehasonlíthassa a saját
feljegyzéseit a központi kimutatással. Ha pl. ha a csekkfüzete hátsó lapján vezeti számlája
állását, akkor mindig tudni fogja aktuális egyenlegét. A tagok (csak a tagok!) érdekl dhetnek
maguk és mások egyenlegér l és forgalmáról, ezeket kb. havonta írásban eljuttatjuk.
Rendszeres megbeszéléseket tartunk a részletek pontosítására, más tagok és a rendszer jobb
megismeréséhez.
4. HASZON: Minél több kapcsolatot épít ki a többi taggal, annál több segít baráthoz jut. Ha
pontot akar gy jteni, nézzen körül, keres-e valaki Ön által nyújtott szolgáltatásokat, ha nem
csöng a telefon, ne üldögéljen tétlenül! Nézze meg a Keres rovatot, és hívjon föl valakit,

25. akinek valamilyen munkát kell elvégezni. Állandó szükség van a szakértelmet nélkülöz
munkákra.
NEM KELL PONTOKAT GY JTENIE AHHOZ, HOGY MUNKÁT VÉGEZTESSEN!
Mindenki számlája nulláról indul, és a tagság egy részének mínuszban kell lennie, hogy a
rendszer m ködhessen. Ezt látni fogja a Taglistához mellékel értesít ben, amely a rendszer
forgalmát is tükrözi.
A KÖRben soha nem számítanak fel kamatot.
Az ÓRA Kör nem haszon-érdek szervez dés, melynek szervezési költségeit a féléves
tagdíjak és a tagok számláiról levont, meghatározott számú órapontok (PERC) fedezik.
Amennyiben kérdései vannak, kérjük olvassa el a KÖR ismertet t, majd a szabályzatot, - ha
szükséges, a részletekkel kapcsolatban keresse meg a szervez csoport valamelyik tagját. A
heti megbeszéléseken az aktuális kérdésekr l, dolgokról van szó.
Miskolc, 2000. 12. 13. Mészáros László szervez
Az ÓRA Kör Alapszabálya
1. Az ÓRA Kör non-profit jelleg , tagsággal rendelkez társaság.
2. A Kör információs szolgáltatást tart fenn, melynek célja, hogy tagjai különböz javakat és
szolgáltatásokat cserélhessenek. Lehet ség, hogy a kapott segítség személyes
kötelezettségvállalással (KÖR csekk) a Körön belül kiegyenlíthet .
3. Mindenki saját tetszése és belátása szerint végzi cseréit, a Kör nem felel s a tagok által
felajánlott javak és szolgáltatások feltételeiért, értékéért és min ségéért.
4. Az "Ügyvitel" a tagok közrem ködésével minden Kör jelleg (KÖR csekk-es) ügyletet
rögzít, a tagok szolgáltatási helyzetét (adott-kapott egyenleg) nyilvántartja, rendszeresen
közzéteszi tagjai számára.
5. A nyilvántartás alapja az elvégzett munka ideje és min sége, illetve más szolgáltatás esetén
az általa megtakarítható munkaid . A nyilvántartás alapegysége a PERC (átlagos, egyszer
munkával eltöltött óra 1/60-ad része).
6. Az Ügyvitel nyilvántartásában minden tagnak "számlán" jegyzi a forgalmát, egyenlegét.
Minden számla nulláról indul. A tagok számláira hivatalos pénz nem kerül, onnan nem is
kerül levonásra. Egy személynek csak egy számlája lehet.
7. Az Ügyvitel legalább negyed évente kinyomtatja és eljuttatja a tagok egyenlegét és
csereforgalmi kimutatását (Szolgáltatás jegyzék és Taglista), ezek ügylet el tti
megérdekl désére is lehet ség van.
8. Csak a számlatulajdonos felhatalmazásával lehet számlájáról más számlára pontokat
átutalni (KÖR csekken = Szolgáltatás Átvételi elismervény).

26. 9. A számlatulajdonosok hozzájárulnak ahhoz, hogy a rendszer fenntartásához szükséges,
egységes minimalizált ráfordítást számlájukról félévente utólag levonják. A félévente
esedékes, forintban fizetend tagdíj felhasználásáról részletes kimutatást kell a tagság részére
közzétenni.
10. A Körben soha nem számítunk fel kamatot.
11. A Szervez csoport megbeszélésein és a döntéshozatalban a tagok jogosultak részt venni,
a véleményeket szívesen fogadjuk. A tagoknak jogában áll fellebbezni bármely döntés ellen.
A Szervez csoport fenntartja a jogot arra, hogy kivételes esetben, saját belátása szerint
megtagadja a tagságot egy egyént l vagy szervezett l.
12. A tagok egyénileg felel sek saját adózásukkal és járulékaikkal kapcsolatban. A Kör nem
vonható felel sségre tagjai adó és járulékügyeivel kapcsolatos ügyekben, továbbá nincs sem
jelentési kötelezettsége, sem kifizetések begy jtésére való kötelezettsége az adóval, illetve
járulékokkal foglalkozó hatóságok felé.
13. A Kör Ügyvitel visszautasíthatja olyan számlának vagy hirdetésének a nyilvántartásba
vételét, jogi vagy más szempontok alapján kifogásolható.
14. A tagok hozzájárulnak adataik számítógépes regisztrálásához, és azoknak a rendszer tagjai
felé való továbbításához, amennyiben az a cserék lebonyolítását szolgálja.
15. A tagok ismerik és elfogadják az alapszabály feltételeit.
Miskolc, 2000-12-19. Mészáros László szervez
Értékek az ÓRA körben
A. Üdvözlünk az ÓRA kör tagjai között! Reméljük hasznosnak fogod találni csoportunkat!
B. A szolgáltatások ellenértékét PERC-ekben kell feltüntetni. .
Tehát egy órai átlagos munka = 60 perc = 60 PERC egységgel.
C. Mivel a munkák nem azonos nehézség ek, a fizetségr l nyugodtan lehet alkudni!
Az alábbi értékmódosítások lehetségesek, pl.:
¨ 1 órát dolgozott valaki, ALAP 60 PERC / óra 100%
¨ fizikailag, szellemileg megterhel + 15-60 PERC /ó + 25-100%
¨ azonnali, vagy sürg s kiszállásra: + 30-60 PERC /ó + 50-100%
¨ Szakember, tehát gyorsan végez: + 30-90 PERC /ó + 50-150%
¨ felszerelését használja + 15-45 PERC /ó + 25- 75%
¨ MAXIMUMNAK javasolt 240 PERC / óra 400%
D. A Munkalapon hirdetett, kért szolgáltatásodat különböz módokon árazhatod,
jellemezheted, ha akarod:
A (alku tárgya); 1,5xP (a ledolgozott id másfélszeresét kéred PERCben) 50P (50
PERC, pl. kölcsönzésnél); 30P+KFt (a kiadásaidat forintban); szolg * (csillagozva
sürg s, alkalmi jelleg ); SZ (szakember vagy); T (tapasztalt); S (segédként); 25%P

27. (vállalkozás jelleg , az érték 25%-a PERC, a többi forint).
E. A keresleted - kínálatod változásait szintén az Ügyvitelnek juttasd el, ott mindenféle
segédanyag is kérhet :
¨ Ismertet , Átvételi elismervény, Minta a kitöltéshez, Szolgáltatás jegyzék, Taglista
¨ Kereslet-kínálat Munkalap, Tagfelvételi Kérelem, Alapszabály, Értékek tájékoztató
F. A belépési költség: 350 Ft, melyb l a kvázi-csekkfüzetet, és a sokszorosításokat
fedezzük.
G. A szolgáltatás ellenértékét jelent PERC egységeket az igénybevev (átvev ) Átvételi
elismervényen jegyzi föl, az els két példányt a szolgáltatónak átadja (3 példányos).
H. A szolgáltató az egyiket eljuttatja az Ügyvitelnek, amely az egységeket az Átadótól
levonja, a szolgáltatónak jóváírja (aki bármikor felhasználhatja).
I. Az újabb kvázi csekkfüzet: Átvételi elismervény (B. 13-67/A/V.) nyomtatványboltokban
beszerezhet , ára kb. 242 Ft. Használat el tt az Ügyvitelnél regisztráltatni kell!
J. A rendszer fenntartási díja félévente kb. 60 PERC, amit a számlákról szeptemberben és
márciusban vonunk le.
K. A Kör rendszer m ködésér l kézikönyvet adtak ki, ez, illetve további információk a heti
megbeszéléseken, keddenként 16.15-t l kérhet k a M.-Avas, Hajós A. u. 1. alatt.
L. 18 éven aluliak csak szül i közrem ködéssel vehetnek részt!
Az Ügyvitelt jelenleg Mészáros László szervez végzi, akinek elérhet sége:
napközben: "Irányt " Avasi Szociális Szolgálat Miskolc, Hajós A. u. 1.
Tel.: 315-930, 360-951
Este: tel.: 405-313
web: http://aranymalinko.fw.hu

28. 5.) Ászokfa
A Kanadában "Zöld dollár"-nak, az Egyesült Királyságban "LET System"- nek nevezett munkacsere
adatbank, melynek Magyarországon mint "KALÁKA" több száz éves hagyománya van, egy erkölcsi
kötelezettségvállalási rendszer, ahol egy számomra elvégzett munkát viszonzok valakinek, aki szintén
az adatbank tagja. Ezzel olyan minõségû szolgáltatáshoz jutok, amilyet igénylek, illetve elõre
elfogadok.
2011-ben is m köd oldal: http://www.c3.hu/%7Easzokfa/kalaka.htm

29. IV.) Külföldi KÖR-ök
Itt található a világ KÖR csoportjainak listája, elérhet sége
http://www.cyberclass.net/turmel/urlsnat.htm
Ma a világ 53 nemzetében több mint 7100 LETS KÖR, vagy ahhoz hasonlóan m köd helyi
közösségi önsegít csoport m ködik.
Ezek némelyike természetesen már a hálón is megtalálható.
Aki kíváncsi rájuk, a fenti linkeken megtekintheti bemutatkozó oldalaikat.
Jó böngészést!
LETS Edmonton, Kanada
http://www.freenet.edmonton.ab.ca/lets/
Strohalm, Holland
http://www.strohalm.nl/
S.E.L. Franciaország
http://asso.francenet.fr/sel//
LETS Link / UK
http://www.communities.org.uk/lets%20

30. V.) Jótékonysági Cserebolt
Képzeljünk el egy olyan boltot, amelyben nem forintért, hanem Zöld Forintért vagy PONT-ért
lehet vásárolni.
Természetesen csak tagok cserélhetnek benne, de bárki a helyszínen beléphet a rendszerbe.
A Jótékonysági Csereboltban a tagok Forint felhasználása nélkül vásárolhatnak vagy
cserélhetik el használható ruháikat, értékeiket, szolgáltatásaikat.
A csereértékek nyilvántartása a Forintot helyettesít PONT (vagy Zöld Ft) egyéni számlákon
történik, a KÖRMÖL számlázó és nyilvántartó program segítségével.
A Cserebolt árukínálata több forrásból tev dik össze;
• a KÖR tagok által behozott és felajánlott új vagy használt ruhák, eszközök, vagy
manufaktúrás módon saját maguk által el állított cikkek.
• más magánszemélyek, szervezetek, intézmények, gazdálkodó szervezetek adományai,
segélyei.
• alkalomszer en kedvezményesen vásárolt, árleszállított vagy csökkent érték áruk.
A polcokra kerül használt és új árufajták olyan alapvet létfenntartási cikkekb l kerülnek ki,
mint gyermek és feln tt ruhanem k, tartós élelmiszerek (pl. konzervek), illetve háztartási
m szaki cikkek, kézm vesipari cikkek.
A Jótékonysági Cserebolt alkalmas:
• adományok, segélyek, támogatások arányos és a rászorultság elvén alapuló
elosztására.
• ösztönzi a rászorultakat az önkéntes ellenszolgáltatások nyújtására, s ezen keresztül a
társadalmi-gazdasági közösségbe történ egészséges be- illetve visszailleszkedésre,
• alkalmas a helyi szociális véd háló kiterjesztésére.
A támogatások és a csere-tételek felajánlásuk során tételesen felértékelésre és beárazásra
kerülnek, amelyet Pontban, vagy "ZÖLD Forintban" jelölnek meg. A felajánló személy vagy
szervezet Zöld Forint Pont-számláján a kapott összeget jóváírjuk. Ebb l történik a kiválasztott
áruk ellenértékének törlesztése. A jóváírásokat a helyszínen és KÖRcsekkel adminisztrálják a
Jótékonysági Cserebolt alkalmazottai.
A Jótékonysági Cserebolt m ködésének ellen rzésére az ellen rz bizottsági tagokat
Szolnokon az alábbi társadalmi szervezetek vállalták magukra;
• Civil Regionális Társulás,
• Szolnok Városi Vöröskereszt
• Szolnok Görög-Katolikus Egyházközség,
• Kamasz Tanya Gyermek és Ifjúsági Egyesület
Minden adománygy jt és elosztó szervezet ismeri azt a különleges problémát, ami akkor
jelentkezik, amikor valakit l nagyobb mennyiség adományt kap.

31. Adott az adományozó személy vagy szerv, adott az adomány mint tárgy(ak), és megnevezhet
a kedvezményezettek köre.
De sajnos az esetek többségében a rászorultaknak nem pontosan arra az adományra van
szükségük, amit az adományozó adott, illetve a helyzetükb l adódó minden azonosságuk
ellenére mégiscsak más dolog segítene rajtuk mint a többieken.
A megoldás kézenfekv ; a szervezet beadja a kapott adományt (az adományozó külön
engedélyével) a Jótékonysági Csereboltba, megkapja ellenértékét PONT-ban, amit arányosan
eloszt a megnevezett kedvezményezettek között, azaz KÖRcsekkeket ad nekik át. A
kedvezményezettek pedig bemennek a Csereboltba, s a KÖRcsekjük erejéig azt választanak
maguknak, amire éppen szükségük van.
Miként ösztönzi az embereket a közösségi életbe való bekapcsolódásra?
Egy helyi közösségben mindig találhatunk olyan tagokat, akiknek felesleges értékeik vannak
(megunt ruhák, kin tt bicikli, lecserélt mosógép stb.), de házuk, kertjük, lakásuk
karbantartására idejük kevés van, s persze mindig akadnak olyanok, akiknek ezekre van
szükségük, és munkanélküliként számos szolgáltatást tudnak felajánlani.
A Jótékonysági Csereboltban mindenki csak saját egyéni pontszámának pozitív mértékéig
vásárolhat. Hozzál be egy értéket (cserélj ruhát), annak erejéig elvihetsz másikat, vagy végezz
el egy szogáltatást valakinek (fesd le másnak a kerítését) s az azért kapott PONTok erejéig
megint vásárolhatsz.
A témáról érdekl dni lehet emilen Tóth Ferencnél, vagy a 06 20 976-78-78 tel. számon.