1. Beszámoló
a When Everything is
Programmable: Life in the
Computational Age
konferenciáról, amit Cupertinoban,
Kaliforniában rendezett
az Institute For The Future (IFTF) intézet
(www.iftf.org)
2009. október 13.-án és 14.-én
2. A konferencia a Hewlett-Packard Executive Briefing
Center épületében volt megtartva, minden
tekintetben kiváló körülmények között, elsőrangú
szervezésben. A konferencián Dömölki Bálinttal
vettem részt.
A konferencián mintegy 50–60-an voltunk. Hangulata
közvetlen, nem formálisan szigorúan vett
konferencia jellegű volt. Gyakorlatilag bárki bármikor
szólhatott, s még csoportokra osztott
megbeszélések is voltak.
3. A konferencia fő üzenete az volt, hogy a közeli jövőben
mindenkinek
„számítógépes módon, általános értelemben
programozottan”
lehet csak élnie a társadalomban.
4.
5. A konferencia értékét az adta, hogy vezető amerikai
kutatók számoltak be a témakörbe illő kutatásaikról,
elképzeléseikről és tapasztalataikról.
A téma és a konferencia jellegéből adódóan az állítások és
nézetek nem szigorú tudományos levezetések formájában
jelentek meg.
A programba néhány bizonytalanság miatt rögtönzött
elemek is beépültek.
A konferencia utáni napon meglátogattuk a kutatóintézetet,
ahol az ügyvezető igazgatóval a kereskedelmi
vezetővel és az egyik vezető kutatóval beszélgettünk a
témáról, illetve az együttműködés lehetőségeiről.
6. A konferenciáról
• Az első előadást Marina Gorbis, az IFTF ügyvezető
igazgatója, a Technology Horizons téma vezetője tartotta.
• Arra hívta fel a figyelmet, hogy az ember számára az új
technológiák használatával lehetségessé válik, hogy
megtervezze vagy módosítsa a környezetét és saját magát
is. Ezt a helyzetet vagy állapotot a programozható világ
úgynevezett térképével szemléltetik, melyen három
egymással összefüggésben álló réteg van:
– a (földi) környezet (Environment)
– a társadalom (Society) és
– az egyén (Self)
rétegei, melyeket körülvesz a rendelkezésre álló, állandóan
fejlődő technológia.
• Bevezetőjének fő gondolata: az új tudományos eredmények
lehetővé fogják tenni, hogy világunkat igényeink,
elképzeléseink, akár vágyaink szerint programozzuk.
9. A második előadás (beszélgetés) előadója (levezetője), David Pescovitz arról
szólt, mi történik ha az informatika szemüvegén keresztül szemléljük a világot?
Mivel minden szimulálható és szimulálandó is, azt mondhatjuk, mindent ki tudunk
fejezni nullákkal és egyesekkel. Felvethető a kérdés, vajon az Univerzum nem
számítógép-e, s életműködése nem egyéb-e, mint információfeldolgozó folyamat?
Végeredményben mindnyájan egy szimulációban élünk…
Az előadó itt hivatkozott Nick Bostrom angol kutatóra, akinek ez a — sokat
idézett — elmélete. (Lásd például a www.simulation-argument.com helyen.)
Mike Liebhold felvetette az alapkérdést: Tudunk-e mindent modellezni, illetve
mindent ki tudunk-e fejezni a szimulációs eszközökkel? A programozható
sejtautomata talán megfelelő eszköznek látszik… Mi a helyzet az önmagukat
átalakító programokkal?
Ez után számomra nehezen követhető dolgok jöttek: valaki beszélt a World Game
játékról, amely a Világ szimulációján alapul (, s mint azóta megtudtam oktatási
intézményekben játsszák fiatalok?).
Szó volt még egy „láthatatlan ruha” (invisible garment) projektről, ahol a ruha
elejére rávetítik a hátulján elhelyezett kamerák által felvett képet, aminek
következtében a ruha (és viselője) teljesen beleolvad a háttérbe, azaz
láthatatlanná válik.
10.
11. Majd Jerry Michalski tartott előadást a
TheBrain szoftverről, mellyel könnyen
lehet felépíteni egy fogalmi-tárgyi
hálót. Az ő építménye mintegy
150.000 bejegyzést tartalmaz.
(Átvettem a kipróbálható példányt a
Mac OS X-be, s kipróbálása közben
— valószínűleg egy régi Java
programról van szó — úgy elszállt a
rendszer, hogy ki kellett a gépet
kapcsolni, ami példátlan.)
12. Christine Peterson, a palo altoi The
Foresight Onstitute vezető
munkatársa az alulról felfelé építkező
nano-technológiáról beszélt
13. Rudy Rucker előadását azzal kezdte, hogy a véges szabályrendszerrel leírható
dolgokat matematikailag és informatikailag
lehet kezelni. A biológia nem más, mint számolás. (Lásd a Synthetical Biology témát
a The New Yorker-ben és a Wikipédián.)
Van biológiai memória:
– genetikus memória: DNA
– organikusan élő memória: az élő szövet (tissue system)
– viselkedési memória: az idegrendszeri mintázatok (neural patterns)
Rudy megjegyezte, hogy nehezen képzelhető el, hogy a természet gyorsabban
lenne szimulálható a saját sebességénél…
Idézte The Lifebox, the Seashell and the Soul című 2005-ben megjelent könyvét,
The Lifebox, the Seashell, and the Soul: What Gnarly Computation Taught Me About
Ultimate Reality, the Meaning Of Life, and How To Be Happy (Thunder’s Mouth Press,
October, 2005). See www.rudyrucker.com/lifebox for more about the book.
amiben egy fejezet foglalkozik a „gnarly computation” témájával.
(A „gnarly” slang kifejezés valami olyasmire, hogy rendhagyó, valami félúton lévő a
predictable és random között. Lásd: a www.rudidrucker.com/blog-ot illetve a
http://www.rudyrucker.com/pdf/historyofgnarl.pdf-et.)
Érdemes még róla valamit kideríteni, mert érdekesnek látszik az a gondolata , hogy
minden „computation” és erre példákat is hoz az idézett anyagban.
14.
15. Programmable self címen a következő témákról volt szó panel-beszélgetés
(kiselőadások) formájában:
•neuro-programming
•synthetic biology
•mind over morpholgy
•quantified self
Ezek közül elsősorban a stanfordi Bret Schneider beszélt érdekes kísérletekről az
agy EEG-szerű sugárzásának hasznosításáról.
4
5
17. A Social Programming panel fő témái:
• new Taylorism @ work
– productivity through packet switching 2
• designer social networks
– algorithm-based decisions &
interactions
• embedded governance 3
– laws & policy downloaded into physical
environment and objects
• smart cities
– sense(able) planning
4
• neurocentric learning
– new pedagogy
6
18. Eckart Walter, a Social Programming panel egyik résztvevője a virtuális munkatársi
gárdáról (Building Virtual Workforces) tartott előadást. Az Internet fizikailag
láthatatlanná teszi a munkát. A feladatokat szokatlanul sok, a vállalkozás irányítóival
kizárólagosan hálózati kapcsolatban lévő munkatárssal oldják meg. Ekkor előtérbe
kerül az együttműködési készség, a megbízhatóság és a tekintély. Ezekre alapozva
létre lehet hozni és működtetni is lehet egy munkát végző, láthatatlan légiót.
Ezt a dolgot outsourcing (kiszervezés) helyett cloudsourcingnak (ki tudja magyarul?)
nevezik. A cloudsourcing
előnyei technológiája
az igényeknek megfelelő munkaerő-mennyiség crowdsourcing
a tehetségeket is el lehet érni eloszló kiképzés
megtakarítás a minőség/ár mutató szerint képességek és tekintély figyelembe vétele
önkiszolgálás nyitott programkapcsolat-leírások
Gyakorlati tapasztalatai alapján azt mondta, hogy ez a munkaszervezési mód
előnyös mind a vállalkozó, mind a dolgozó számára.
Kérdésemre, hogy mi a helyzet a dolgozók közötti kulturális valamint a különböző
oktatási rendszerek hatásából adódó különbségek kezelésével? azt válaszolta,
hogy eddig a problémáig még nem jutottak el, de foglalkozniuk kell a dologgal.
19. Programon kívüli előadásként a Social panelben Alexandra Charmichael „Self-
tracking, to understand the body program” címmel tartott előadást. Ennek
lényege az, hogy különféle érzékelési technikákkal az ember folyamatosan
adatokat gyűjhet saját élő szervezetének működéséről és állapotáról. Azzal a
kiindulási alappal, mi szerint ha valamit meg tudunk mérni, azt esélyünk van
javítani…
Alexandra egyik alapítója a CureTogether vállalkozásnak, amely internetes
kapcsolati eszközökkel szervezi az ez iránt érdeklődő embereket, akik
egymással megosztják egészségükkel kapcsolatos tapasztalataikat.
Együttműködnek a patientslikeme vállalkozással, akik a hasonló tünetekkel,
testi jelenségekkel küzdőketszevezik közösségekbe, azzal a céllal, hogy
egymás adatai alapján segítséget adhassanak a betegségek leküzdéséhez,
illetve az egészség fenntartásához.
Ezekhez kapcsolódik egy fitbitnek nevezett eszköz, amit egész nap
kényelmesen magunkon (a ruhánkon, ruhánkban) tarthatunk, s amelyről
teljesen automatikusan bemennek adatok az internetes szerverre, ha a saját
pc-nkhez elég közel megyünk.
A hölgy lelkesen magyarázta, milyen előnyei vannak az egészség-tudatos
életmódnak. Érdekes, gyakorlatban is működő dolognak látszik.
20. Anthony Towsend előadása elején arra hívta fel a figyelmünket, hogy
• a régi időkben a városok a vallási és állami élet terei köré épültek,
majd
• az ipari, fogyasztói társadalmak a tömeges piac, a tömeget elárasztó
média és a tömegeket befolyásoló ideológia terei köré,
• az ipar utáni (post-industrial) társadalom a mozgékony, örökké
változó, lüktető társadalmi csoportok együtteséből fog állni.
Ezt azt fogja eredményezni, hogy az emberek már nem irányítani vagy
ellenőrizni akarják egymást, hanem az együttműködést fogják keresni.
(Megemlítette Barabási László munkáját…)
Az érzékeny személyes adatok problémakörével kapcsolatban megjegyezte,
hogy az emberek általában nem törődnek személyes adataik biztonságával,
sőt, sokan fel sem tudják mérni a személyes adatok kiadásának hosszú távú
következményeit.
21. Mike Liebhold a harmadik panel (Programmable Natural and Built
Environments) bevezető előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a
természet vagy a mesterséges létesítmények modellezésekor a modell jól
látható, szemmel könnyen felfogható, áttekinthető bemutatása igen fontos. Új
ág alakult: a Geoengineering. Művelői a Föld globális éghajlatváltozásának
befolyásolását tűzték ki célul.
geoengineering options
3
22. A „programozhatóság” különböző szintjei
programmable human influences
unprogrammable phenomena
• programmable
– human influences and
– unprogrammable phenomena
http://www.solcomhouse.com/images/Air_pollution_pathways_textbox.gif
4
• programming the Earth programming the earth
5
– programmable earth computer
programmable earth computer
GLIF: Global Lambda Integrated Facility
GLIF, the Global Lambda
Integrated Facility – a high http://www.esf.org/index.ph
p?eID=tx_n
awsecu
redl&u=0&fil =fileadm
e in/be_user/research_areas/LESC/Docu
ments/Forward_L k ESCU
oo s/R E/80x120_RESCUE-post r _23
e July.pd
f&t=12530
63334&h
ash=a7c77fb9
73789fea5c28a6
5e965e570e
6
performance fiber optic backbone
linking international
http://www.ces.net/doc/2004/research /xl-gl if.jpg
programmable cities
supercomputer centers.
7
programmable cities
• programmable cities
– model of Beijing for 2008 Olímpics http://www.informaworld.com/ampp/image?path=/777764757/790358617/tjde_a_278271_o_f 0001g.jpeg
8
– IBM model of quantifying data programmable industries: manufacturing
htt p: // www. good.is /pos t/ the-s yst emat ic -c ity/
• programmable industries
9
programmable industries:
medicine
– manufacturing programmable industries: air transport
– medicine http://www.rockwellautomation.com/solutions /integratedarchitecture/images/processla y t.jpg
ou
10
– air transport programmable industries: fisheries
http://www.vi sualcomplexity.com/vc/project_details.cfm?id=548&ind ex=36&domain=Others
11
– fisheries programmable industries: forestry
ftp://ftp.hq.nasa.gov/pub/aer o/f acet24.mov
– forestry
12
• programmable ecosystems
http://www.w orldagroforestry.org/af2/?q=n ode/125
programmable ecosystems
http://www.opendx.org/inaction/oceanography/images/original/Fishes.jpg
The purpose of the SLIM software is to
compute canopy closure (an index of long
13 term light level) at any height above the
ground within a forest canopy. It was
initially developed as a module of the
dynamic forest growth model.
programming materials
• programing materials 14
http://www.gearthblog.com/i mag es/images2 006/sensornet.jpg
16
http://web.mit.edu/newsoffice/2006/batteries-nano-en larged.jpg
17
23. Paul Hensen igen látványos előadást tartott a Digital Earth System képeinek
a bemutatásával. Vállalkozása, a GeoFusion a geodéziai adatok látvánnyá
alakításával foglalkozik, igen magas színvonalon.
24. Saul Griffith előadásában két témát hozott elő: bemutatott egy térgeometria
rendszert, amely alkalmas arra, hogy mindenféle tárgyat fel lehessen építeni az
egyszerű elemekből egyszerű térbeli transzformációk alkalmazásával;
Másik témája a világ energiahasználata volt. Hatásos prezentációval bemutatta
a világ energiapocsékolását, s felhívta a figyelmet arra, hogy az energia-
problémát nem az újabb és újabb erőművek építésével, hanem mindennapi
életünknek, életmódunknak a megváltoztatásával, a technológiai fejlődés
eredményeit felhasználó kevés energiát használó megoldásokat keresve
kellene élnünk.
25. Seth Copen Goldstein a programozható anyagokkal foglalkozik. a Claytronic
kutatási téma vezető kutatója a Carnegie Mellon Egyetemen. Előadásában azt
fejtegette, hogy a jövőben — a három dimenziós nyomtatáshoz hasonlóan — a
szükséges tárgyakat egyszerűen ki lehet majd „nyomtatni” a számítógépen
létrehozott digitális tervből. A kísérletek arra irányulnak, hogy nano-robotok
millióiból használatra alkalmas tárgyakat hozzanak létre, sőt, a tárgyak önmagukat
építsék fel a programjuk alapján. (Hasonlóan az élő szervezetekhez?)
26. A konferenciához szervesen hozzá tartozott az, hogy munkacsoportokba osztották a
résztvevőket, és az IFTF munkatársai vezetésével minden egyes csoport megbeszélte a
bevezető előadásban már említett, A Map for the Programmable World címmel ellátott,
fogalmi kapcsolatokat leíró térképet. Mindenkinek módja volt az egyes dolgok fontosságáról,
jelentőségéről, illetve a térkép esetleges hiányairól kifejtenie a véleményét. A csoportmunka
eredményeképp kaptunk egy olyan „térképet”, amely a mi megjegyzéseinket és
válogatásunkat tartalmazza, s amit a csoport-megbeszélés vezetője állított össze.
27. Magam erre a megbeszélésre előkészítettem egy hozzászólást, amit kötetlen formában elő is vezettem.
Hozzászólásom témája a számítógépek jövőbeli használatával foglalkozott, hangsúlyozottan egy
szoftverfejlesztő nézőpontjából, íme:
A konferencia három utolsó előadásában szép példáját láttuk a számítógépek programozása két különböző
ágának:
– az abszolút professzionális programozásnak, amely a geodéziai adatok látvánnyá alakításával foglalkozott,
valamint
– a jó minőségű felhasználói szintű programozásnak, amely szép és hatásos képernyős bemutatót
eredményezett a trükkös térbeli konstrukciókkal és a globális energiafelhasználással foglalkozva.
A múlt század hetvenes éveiben az volt az általános nézet, hogy a társadalom minden tagjának
programozónak kell lennie (éppúgy mint mindenkivel szemben elvárás, hogy tudjon írni és olvasni). Ez nem így
lett: gondoljunk csak a Basic sikerére és hanyatlására!
Mára világossá vált, hogy új fogalmat kell alkotnunk a felhasználói programozásra.
A hivatásos programozók új eszközöket fognak létre hozni — mint az Adobe az Acrobat technológiát a
dokumentumok kommunikációjára és bemutatására —, hogy az átlagos felhasználó képes legyen céljának
megfelelő programot készíteni, ha igényeit bármíly okból és bármilyen értelemben nem tudja kielégíteni a
rendelkezésére álló alkalmazásokkal.
Lássunk egy példát! Legtöbbször még az Excel programozása is meghaladja a felhasználó megszokott
tevékenységét vagy azért, mert igénye kielégítéséhez nem szükséges, vagy azért mert mint az átlagos
felhasználói réteg tagja, nagyon sokat kellene tanulnia az Excel megfelelő programozása érdekében.
Új programozási környezet fog kialakulni, nem a képzett programozók, hanem a közönség kiszolgálására. A
közönség számára lehetővé kell tenni, hogy saját alkalmazásokat építsenek fel — igazi programozói tudás
nélkül, mint ahogy a gyermekek képesek megfelelő és működő dolgokat építeni a LEGO jól ismert műanyag
elemeiből.
A legtöbb tevékenység egy új technika bevezetésével lesz segítve: az adatoknak felhasználói szintű
programozás nélkül be kell tudni mutatniok önmagukat.
Gondolnunk kell arrra, hogy a felhasználók semmi egyebet nem tudnak tenni a számítógéppel, mint amit mi, a
hivatásos programozók programjainkkal, alkalmazásainkkal, operációs és kommunikációs rendszereinkkel
lehetővé teszünk (megengedünk).
28. A konferenciát követő napon megbeszélést folytattunk az IFTF vezetőivel.
A konferencia anyagainak mellékleteként megkaptuk az IFTF 2010-es fő kutatási irányainak
az ismertetését is. Az alábbiak ennek a rövid összefoglalója.
A kutatás címe: Humans in a Designed World (Emberi lények egy megtervezet Világban).
A kutatásnak három fő területe lesz:
– Neuro-everything (Mindenféle ideg...)
Arról készítenek térképet, hogy az agy-módosítás, az ember–gép kapcsolat és
a gondolkodás befolyásolása mindenre hatással lesz, a hirdetésektől,
a kereskedelemtől, a kommunikációtól az oktatásig és a kormányzásig.
– Future of Persuasion (Az agymosás jövője)
Hogyan fogjuk a technológiát alkalmazni az emberi viselkedés megváltoztatására,
hogy elérjük a kívánt viselkedésmódot? Hogyan lehet olyan közbeavatkozásokat
tervezni, melyekkel egy jobb (szebb?) jövőt hozhatunk létre?
– Automated for the People (Automatizálás az emberekért)
Több éves spekulációt követően a robotok csak mostanában kelnek ki a
laboratóriumokból, hogy elárasszák otthonainkat és szervezett intézményeinket.
Közben önálló, különösen aktív rendszerek szétterjednek mind az állandóan
elérhető digitális (on-line), mind a fizikai valóság világában, a gyártással foglalkozó
intézményektől és a jól felszerelt otthonoktól a virtuális üzletek hadáig és a szociális
hálózatokig. Ebben a kutatási feladatban színpadképeket képzelünk el arról, hogy
az automatizálás drámaian megváltoztatja a társadalmat, az ipart és a mindennapi
életet.
29. Beszámoló
a When Everything is
Programmable: Life in the
Computational Age
VÉGE
konferenciáról, amit Cupertinoban,
Kaliforniában rendezett
az Institute For The Future (IFTF) intézet
(www.iftf.org)
2009. október 13.-án és 14.-én
