1. A MEGISMERŐ FOLYAMATOK

2. ÉRZÉKELÉS:
 Az a megismerési folyamat, amelyben a valóság
tárgyainak, jelenségeinek egyes tulajdonságai
tükröződnek vissza. A külvilág jelenségeiről
érzékszerveinken keresztül veszünk tudomást.

3. ÉRZÉKELÉS FAJTÁI
Ingere Szerve Receptora
Ízlelés íz nyelv ízlelőbimbók
Szaglás Illat, szag Orr szaglóhám
Tapintás Hő és nyomás bőr idegvégződések
Egyensúly A függőleges Belső fül:
érzékelés tengelytől való labirintus szerv
elmozdulás
Hallás Hang Fül halócsontok
Látás érzékelés Fény Szem retina

4. ÉRZÉKELÉS FELTÉTELEI
 érzékszerv vagy fogadószerv léte
 inger
 központi egység

5. ÉSZLELÉS
 Az észlelés az a folyamat, amelyben az agy értelmezi
az érzékleteket, rendet és jelentést adva azoknak. Az
észlelés az érzékszervekre támaszkodik.
ÉSZLELÉS LEHET...:
 tárgyak észlelése, a tér észlelése, a mozgás észlelése
KONSTANCIÁK:
 világosság, szín konstancia
 alak, hely konstancia
 nagyságkonstancia


6. FIGYELEM
 A figyelem az a lelki jelenség, amelyben a tudatunk
a valóság jelenségeire, információira, tárgyaira
irányul. Két alapvető funkciója az ingerek közti
szelekció, és az inger kiemelése.
 FAJTÁI: önkéntelen (hirtelen, váratlan inger),
szándékos (ha a tudatunk direkt módon irányul
valamire)
 SAJÁTOSSÁGAI: megosztott figyelem, éber és
lankadó figyelem.

7. FIGYELEM
 ÉBERSÉG ÉS ÉNTUDAT: Az éberség a szervezet főként a központi
idegrendszer általános aktivitástól függ. Reggel és délelőtt vagyunk a
legéberebbek, majd étkezés után éberségünk drámaian csökken.
 Az éberség 4 szintje:
 szendergés, alvás, ájulás, kóma
 REM: Gyors szemmozgás jelenik meg a mély alvás során, ekkor
jelennek meg az álmok.
 JELLEMZŐI:
 gyors szemmozgás
 gyors szívritmus
 gyors agyi anyagcsere-folyamatok
 ÁLOM: Freud szerint az álom vágyteljesítő hatású, amely a tudatalattiból
származik.
 MÓDOSULT ÁLLAPOTOK:
 Addikció- hozzászokást jelent, pl.: valamilyen szerhez való függőség
 Hipnózis- az egyén számára alkalmazott befolyásolás, vagy gyógyítás is
lehet. A hipnózis során az egyén lemond akarata kontrolljáról.

8. TANULÁS ÉS EMLÉKEZET
 A tanulás tágabb értelemben minden új elsajátítása, szűkebb
értelemben pedig szándékos bevésés.
 KÉT TANULÁSI FORMA: klasszikus kondicionálás, és
operáns vagy instrumentális gondolkozás.
 Generalizáció: ingerek közötti hasonlóság
 Diszkrimináció: ingerek közötti különbségek.

 OPERÁNS TANULÁS: Kulcsszava a megerősítés. Lényege- a
megerősített válaszok megismétlése.
 Büntetés= averzív – kellemetlen inger
 BELÁTÁTSOS TANULÁS: Lényege- egyszeri, hirtelen
megvilágosodás
 KOMPLEX TANULÁS: Az egyén a valóságot megkettőzve
önmaga számára megjeleníti, reprezentálja

9. EMLÉKEZET
 A korábbi élmények újra felidézése, ez egy megváltozott
állapot az idegsejtben biokémiai változás van a memóriában,
emléknyomot hagy.
 AZ EMLÉKEZET KÉT FAJTÁJA:
 STM=short time memory: rövid távú memória (általában 7+2 ,
-2 karaktert tudunk megjegyezni, korlátozott kapacitású, 5-
20másodperc)
 LTM=long time memory: hosszú távú memória ( kapacitása
korlátlan időtartamú, befogadó képessége szinte határtalan)
 TÁROLÁS:
 -szenzoros tár: viszonylag nagy kapacitású, belépnek akkor is
ingerek, ha nem is vesszük figyelembe őket.
 Két -féle érzékelés által vagyunk képesek tárolni
(ikonikus=látás, echoikus_hallás)

10. KÉPZELET
 A képzelet csak elemeiben tükrözi a valóságot.
Legtöbbször vizuális és képi formában jelenik meg.
 Kulcsszava- anticipáció=megerősítés
 FAJTÁI:
 szándékos vagy akaratlagos
 reális, irreális
 konkrét (absztarkt=elvont)
 produktív (alkotó), reproduktív

11. GONDOLKODÁS
 A gondolkodás a valóság közvetett megismerése.
Beszélhetünk közvetett ill. közvetlen gondolkodásról.
 A gondolkodás más értelemben problémamegoldást is
jelent.
 PROBLÉMA MEGOLDÁS MENETE:
 a feladat megértése
 tervkészítés
 Kivitelezés, megoldás, végrehajtás
 ellenőrzés kritika
 A GONDOLKODÁS 3 SZINTJE:
 szemléletes cselekvő
 szemléletes képszerű
 elvont

12. MOZGÁS ÉS JÁTÉK
MEGHATÁROZÓAK
 kapcsolat kezdeményezése- az anya apa jelenléte fontos a
kapcsolatteremtésben
 játszótárs igénye- igényt tart a gyermek a felnőttek társaságára, hogy játszanak
vele
 az első lépések- az első lépések bizonytalanok, de összpontosítja figyelmét, az
első pottyanások nem kedvtelenítik el.
 biztos fogás- 1 éves kor után odanézés nélkül képes elvenni a gyermek egy
bizonyos tárgyat. Apró tárgyak megfogása 1 éves korban alakul ki.
 mozgás és intelligencia fejlődése a második évben-
 futás- a járás megtanulását mintegy fél évvel követi a futás.
 Ügyesedés- a kisgyermek egyre tökéletesebben tudja összehangolni
érzékszerveit és mozdulatait.
 firka és rajz- 2évesekre a félkör a jellemző, firka. A 3 éveseknél megjelenik a
síkidom.
 a világ megismerése- 2-3 éves korukban a gyermekek képesek az általuk jól
ismert tárgyak osztályozására
 az anyanyelv elsajátítása- első év végén megjelennek a hangadásban az első
szókezdemények. Az 1. év végére a gyermek hangjai hasonlítanak a későbbi
elsajátítandó anyanyelvre.
 a beszéd fejlődése- egybeszédes beszéd – távirati stílusú beszéd