Ce diaporama a bien été signalé.
Nous utilisons votre profil LinkedIn et vos données d’activité pour vous proposer des publicités personnalisées et pertinentes. Vous pouvez changer vos préférences de publicités à tout moment.
Alkalmazott vezetéselmélet
Szigorlat
(4. félév)
Készítette: 11. tankör
Konzulens: Tornyosiné Nagy Éva
II. évfolyam
2014. á...
VÁZLAT
0. A vezetés, vezetéselméleti irányzatok
1. Klasszikus megközelítés
1.1 Taylor
1.2 Fayol
1.3 Max Weber
2. Emberközp...
2. Emberközpontú irányzatok
2.1 Az emberi viszonyok tana - Elton Mayo
 Human Relations – HR
 az emberi tényező fontosság...
3.2 A kibernetika - Neumann János
irányítás: beavatkozás a rendszer működésébe, a folyamatok fenntartása, módosítása, ille...
Vezetéselméleti fogalmak tartalmi megközelítése:
Vezetés: változó környezeti feltételek között a szervezet rendszerjellegű...
Irányítás típusai:
TOTALITÁRIUS
(hierarchián túli):
TELJES KÖRŰ
(hierarchikus):
KORLÁTOZOTT
(hierarchián kívüli):
 korlát...
Vezetés, irányítás és az igazgatás
Közös jellemzők: valakik más emberek tevékenységét bizonyos célok elérésére szervezik. ...
VÁZLAT:
A laedership fogalma
Jellemzői:
˗ team
˗ közös siker
˗ interaktív kapcsolat
A menedzsment és a leadership összehas...
1
dr. Kalicz Éva – dr. Mezei Gyula - alkalmazott vezetéselmélet – BME jegyzet 42. – 43. o
VÁZLAT:
1. Vezetés a köznevelésb...
2
Vezetési szintek a szervezeti hierarchiában:
Vezetési szintek Vezető Feladat Példa
stratégiai szint felső vezetés meghat...
3
- a jogszabályokban foglaltak szerint gyakorolja a kiadmányozási jogot, különösen az intézmény által a
tanulói jogviszon...
4
4.b) Helyi felsőbb vezetési szintekhez kapcsolódó hatáskörök, felelősségek:
Az intézmény általános helyettesére átruházo...
5
A sportiskolai feladatokért felelős intézményvezető – helyettesre átruházott feladatok:
- Elkészíti a havi programot, az...
6
A Csik Ferenc Ált. Isk. és Gimn. vezetés szervezeti felépítése - Az intézmény vezetési szerkezete, a vezetők közötti mun...
7
Az ig. h . konkrét feladatköreit lásd a tétel előbbi
részében
Tanügyi
intézményvez
ető
helyettes
Általános
intézményveze...
8
A közoktatási intézmény szervezeti ábrája
Utazó
gyógypedagógusok,
logopédus
Utazó
gyógypedagógusok,
logopédus
Intézményv...
Vázlat:
1. A tervezés folyamata
2.A tervező tevékenységek fontossági sorrendje
3. Tantárgyfelosztás
Tervezés: célkitűzés é...
A tervezés részét képezik a következő döntések:
 a szervezet céljai,
 a teendő a célok eléréséhez,
 a felelősök kijelöl...
Távlati (stratégiai ) terv: a szervezet küldetése
A stratégiai menedzsment folyamatábrája
D)Irányelvek
Megjelölik, hogy a ...
 Legyen kevés az osztályokban a tanárváltozás, lehetőleg egy tantárgyat egy pedagógus
vigyen végig. Ha még sincs lehetősé...
(Forrás: ALKALMAZOTT VEZETÉSELMÉLET 3.3.2.1. Szervezés… 68.o-70.o
3.3.2.2. A szervezés alapelvei, a szervezési feladatok a...
 rugalmasság (változó körülményekhez való alkalmazkodás) A szervezet akkor rugalmas, ha hosszú
időn keresztül nem igényel...
 szabadidős tevékenységek, tanórán kívüli tevékenységek, illetve kiemelt nevelési területek
 az intézmény alkalmazotti –...
Vázlat: (Forrás: Alk. vezetéselmélet 86-87, 244-251, Közokt. int. hatékonysága 24-25, 89-92)
1. A személyes vezetés fogalm...
b. Nevelés
- Célja az elkötelezettség, a lojalitás, a hűség kialakítása, ill. az alkalmazottak felkészítése a szervezeti
n...
Az igazgató hatásköre:
- pedagógiai vezető,
- tanügy igazgatási vezető,
- személyzeti vezető,
- felelős az iskola működésé...
1
Vázlat:
1. Ellenőrzés és kontroll
- ellenőrzés
- kontroll
2. Ellenőrzési folyamat elemei
- feladatai
- feltételei
- elle...
2
1.2. Kontroll
- szervezeti célok elérését segítő, visszacsatoláson alapuló folyamat
William Ouchi szervezeti kontroll ti...
3
Ellenőrzés formái
- óralátogatás, foglalkozások ellenőrzése, beszámoltatás, eredményvizsgálat, felmérések, helyszíni
ell...
4
- szaktanácsadó mire hívta fel a figyelmet
- mennyire követik a tanárok a pedagógiai programban foglaltakat
- minden tan...
5
- új anyag átadása (tagolás, tanulói munkáltatás)
- technikai szervezés, időbeosztás
- szervezési feladatok: jelentések,...
1
Vázlat:
I. A motiváció általános és vezetéselméleti meghatározása
II. A motiváció folyamata
III. Motivációelméletek
1) t...
2
III. Motivációelméletek
1) Tartalomelméleti modellek: az okokra koncentrálnak, amelyek a viselkedést kiváltják
a) az Abr...
3
b) Méltányosságelméleti modell:
Az emberek folyamatosan figyelik az egyenlőség érvényesülését a munkakörnyezetükben.
Öss...
Vázlat:
I. A motivációelméletek
II. A motivációelméletek csoportosítása
III. Tartalomelméletek
IV. Motiváció a nevelőtestü...
c) a szeretet szükséglete:
a másokhoz tartozás, befogadottság, a másokhoz való tartozás igénye
- szükségünk van arra, hogy...
- munka társas környezete (a közvetlen vezetővel, a munkatársakkal és a beosztottakkal való
kapcsolat minősége, a kivívott...
- egyéni különbségek (családi háttér, képzettség…)
- ellentéte a kudarckerülési motiváció. Az ilyen motivációval bíró embe...
öSszefűzött szigorlati tételek
öSszefűzött szigorlati tételek
öSszefűzött szigorlati tételek
öSszefűzött szigorlati tételek
öSszefűzött szigorlati tételek
öSszefűzött szigorlati tételek
öSszefűzött szigorlati tételek
öSszefűzött szigorlati tételek
öSszefűzött szigorlati tételek
öSszefűzött szigorlati tételek
öSszefűzött szigorlati tételek
öSszefűzött szigorlati tételek
öSszefűzött szigorlati tételek
öSszefűzött szigorlati tételek
öSszefűzött szigorlati tételek
öSszefűzött szigorlati tételek
öSszefűzött szigorlati tételek
öSszefűzött szigorlati tételek
öSszefűzött szigorlati tételek
öSszefűzött szigorlati tételek
Prochain SlideShare
Chargement dans…5
×

öSszefűzött szigorlati tételek

21 118 vues

Publié le

öSszefűzött szigorlati tételek

  1. 1. Alkalmazott vezetéselmélet Szigorlat (4. félév) Készítette: 11. tankör Konzulens: Tornyosiné Nagy Éva II. évfolyam 2014. április 14. BME GTK Műszaki Pedagógia Tanszék Közoktatási vezető és pedagógus szakvizsga szakirányú továbbképzési szak
  2. 2. VÁZLAT 0. A vezetés, vezetéselméleti irányzatok 1. Klasszikus megközelítés 1.1 Taylor 1.2 Fayol 1.3 Max Weber 2. Emberközpontú irányzatok 2.1 Az emberi viszonyok tana - Elton Mayo 2.2 A kvantitatív irányzatok - Harsányi 2.3 A társadalmi rendszerek elmélete - Chester Bernard 3. Az integrációs irányzatok 3.1 A rendszerelmélet- Churchman és Bertalanffy 3.2 A kibernetika - Neumann János 4. A mai irányzatok 4.1 A stratégiai szervezés 4.2 A szervezeti kultúra 4.3 TQM 0. A vezetés, vezetéselméleti irányzatok A vezetés definíciója: A vezetés a vezető által tudományosan megalapozott vezetési ismeretek és módszerek tudatos alkalmazásával - a változó környezeti feltételek között - a szervezet rendszerjellegű működtetése, valamint a célkitűzés - folyamat – a szervezet egyensúlyi állapotának biztosítása mellett a hatékonyság kívánt mértékű növelése. Vezetéselmélet - fiatal szakterület 1. Klasszikus megközelítés 1.1 Taylor  a szervezet működésének optimalizálását a rendszerben és nem annyira az emberben kereste  olyan szervezeti feltételek kialakítását tartotta szükségesnek, amelyben az egyén jól teljesít  a vezető feladata a termelés hatékonyságának biztosítása 1.2 Fayol i. jól megszervezett munkafolyamatok ii. a szervezeti tevékenység szakterületekre történő bontása iii. a vezetés legfontosabb funkcionális feladatai: tervezés, szervezés, közvetlen irányítás, koordinálás és az ellenőrzés iv. egyszemélyes vezetés 1.3 Max Weber  munkamegosztás (specializáció),  szabályozottság (pontos előírások, feladatokra és hatáskörökre),  hierarchia (szigorú ellenőrzés a felsőbb szintekről),  írásbeliség (mint a kommunikáció eszköze),  hivatástudat (kiválasztás csak szaktudás alapján),  személytelenség („szervezeti ember” megjelenése). A tétel száma A tétel címe Összeállította Lektorálta 1. Mutassa be a vezetéselméleti irányzatokat! Magyari Orsolya Bakos Erika
  3. 3. 2. Emberközpontú irányzatok 2.1 Az emberi viszonyok tana - Elton Mayo  Human Relations – HR  az emberi tényező fontossága  csoportelmélet  a döntések centralizálása helyett a széles körű részvételre kell építeni,  a szervezet alapegységei inkább a csoportok, mint az egyének,  a kölcsönös bizalom az integráló erő, nem a tekintély,  a szervezet nemcsak formális, hanem informális csoportokból is áll,  az ember különleges termelési tényező, így eltérő bánásmódot igényel a munkafolyamatban 2.2 A kvantitatív irányzatok - Harsányi o korlátozott racionalitás o rosszul strukturált problémák, az elérhető információk köre korlátozott, o szervezeti rutinok, strukturált információk, döntési algoritmusok a racionalitást növelik o döntési folyamat, a heurisztika szerepe, o maximalizáló döntések helyett kielégítően jó döntések. 2.3 A társadalmi rendszerek elmélete - Chester Bernard  a szervezet nem más, mint számos ember kölcsönös társadalmi viselkedésének rendszere, szociális rendszer,  a vezetés feladata, hogy a hozzájárulás és a kielégülés egyensúlyának fenntartásával megteremtse a szervezeti célok elérésének feltételeit,  mindegyik résztvevő ösztönzőket kap a szervezettől a végzett munkáért cserébe,  a tagok csupán addig vesznek részt a szervezetben, amíg az ösztönzők nagyobbak, vagy megfelelnek a tőlük kért erőfeszítésnek,  a vezető hatalma nem elsősorban a pozícióból, hanem a beosztottak együttműködési szándékából ered  a szervezeten belül a kommunikáció eszköz a szervezeti tagok együttműködésének koordinációjára,  a vezetés első számú feladata a hatékony kommunikáció megvalósítása,  a szervezet addig marad életképes, amíg a résztvevők munkája elegendő az eszközök biztosítására. 3. Az integrációs irányzatok 3.1 A rendszerelmélet- Churchman és Bertalanffy  rendszer: közös ismérvek alapján együvé tartozó, egymással kapcsolatban álló elemek, melyek egészet alkotnak,  elem: a rendszer legkisebb önálló egysége,  folyamat: a rendszerben végbe ment állapotváltozások sorozata,  részrendszer: a vizsgált rendszer része, mely egyben önálló egészet alkot, de belső struktúrája van, azaz további részekre bontható,  alrendszer: olyan részrendszer, mely egy adott funkcióterületet fog át  környezet: azon elemek, melyek nem fontosak a rendszerben, de működését befolyásolják  zavarójel: a környezetből érkező vagy a rendszerben keletkező hatás, mely a rendszer működését zavarja,  struktúra: a rendszer adott pillanatbeli állapota (elemei és azok kapcsolatai)
  4. 4. 3.2 A kibernetika - Neumann János irányítás: beavatkozás a rendszer működésébe, a folyamatok fenntartása, módosítása, illetve megállítása érdekében. 4. A mai irányzatok 4.1 A stratégiai szervezés  stratégiai célok megfogalmazása,  erőforrások elosztása,  adaptáció a dinamikusan változó környezethez,  integráció (az összhang megteremtése a környezeti lehetőségek és fenyegetettségek, valamint a szervezet erős és gyenge pontjai között). 4.2 A szervezeti kultúra  a gazdasági környezet,  értékek  hősök  ceremóniák, szertartások  kulturális hálózat 4.3 TQM (teljes körű minőségbiztosítás) A három minőségi alapelv: 1) középpontban a partner, 2) a folyamatok javítása, 3) a teljes elkötelezettség. A hat kiegészítő elem a következő: 1. a vezetők kulcsfontosságú szerepe, 2. oktatás és képzés, 3. kiegészítő struktúrák, 4. a kommunikáció jelentősége, 5. jutalmazás és elismerés, 6. mérés.
  5. 5. Vezetéselméleti fogalmak tartalmi megközelítése: Vezetés: változó környezeti feltételek között a szervezet rendszerjellegű működtetésére irányul, amelynek célja a szervezet egyensúlyi állapotának biztosítása mellett a hatékonyság kívánt mértékű növelése. Ennek eléréséhez a vezető által tudományosan megalapozott vezetési ismeretek és módszerek tudatos alkalmazására van szükség. Tartalmi jellemzők: a vezetés sajátos emberi cselekvés, amelyben az egyik ember másokat késztet a közösségi cél eléréséhez, ehhez megteremti a legkedvezőbb feltételeket.  A vezetés olyan tevékenység, amelynek során meghatározzák a célokat és az azok eléréséhez vezető utakat, módszereket.  Vezetés lényege: emberek befolyásolása  A vezetés nem más, változtatási tevékenység  A vezetés a hatalom gyakorlása  A vezetés az üzleti életben a sikergyártás tudománya Irányítás: „Az irányítás olyan jogviszony, melyben a jogszabály által irányítási jogkörrel felruházott, az irányítottól elkülönült szervezet az irányított szervezetek részére reális célokat, teljesíthető feladatokat (magatartást) határoz meg, és az egyértelműen jogszerű akaratnyilvánítási (döntés) közvetíti az irányítottak felé.” (Bosánszky Lajos) Tartalmi jellemzők: az irányítás két szervezet közötti olyan hatalmi viszony, amelyben az egyik szervezet a másik szervezetre meghatározó befolyást gyakorol. A befolyás az irányító akaratának érvényesülését jelenti. Az irányítás mindig az irányított szerven kívül álló szervezet joga, ő az irányítás egyik alanya, a másik pedig az irányított szervezet, közöttük hierarchikus viszony van. Az irányító döntési hatáskörrel bír, mely kiterjed:  A cél meghatározása  A cél felé haladás és a haladás módjának előírása  A célszerű magatartás ellenőrzése A célnak reálisnak, a feladatnak teljesíthetőnek kell lennie, az erőforrások biztosításáról az irányítónak kell gondoskodnia.  Az irányító feladata: célokat, feladatokat, magatartásformákat részekre bontva meghatározza, formába foglalja.  Az irányítás tárgya: az irányított szervezet szervi és szakmai ügyei. Szervi ügyek: a szervezet létével kapcsolatos viszonyok (pl.: alapítás, pénzügyek…), szakmai ügyek: tevékenységek, amelyek ellátására a szervezetet létrehozták (pl.: közoktatás).  Az irányítás kötelezettségeket is tartalmaz: erőforrások biztosítása a célok, feladatok eléréséhez, teljesítéséhez.  Az irányítás jogi eszközei: az irányítás cselekmények útján valósul meg, melyek jogilag szabályozottak. Az irányítás nem jogi eszközei: olyan cselekmények, melyekre nincs jogszabályi előírás.  Irányítási hatáskör: az irányító szervezet cselekvéseinek összessége, mellyel az irányított szervezet működését befolyásolja.  Ellenőrzés: az irányító szerv információkat gyűjt az irányított szerv működéséről, arról, hogy feladatait milyen mértékben valósítja meg. Az ellenőrzés formái: beszámoltatás, jelentéskérés, adatszolgáltatás kérés, helyszíni ellenőrzés, vizsgálat. A tétel száma A tétel címe Összeállította Lektorálta 2. A vezetéselméleti fogalmak tartalmi megközelítése, kölcsönhatásaik: - a vezetés és az irányítás, - a vezetés és az igazgatás, - vezetés/menedzsment, ezek megjelenése a közoktatás rendszerében. Lukács Sándorné Magyari Orsolya
  6. 6. Irányítás típusai: TOTALITÁRIUS (hierarchián túli): TELJES KÖRŰ (hierarchikus): KORLÁTOZOTT (hierarchián kívüli):  korlátlan és megkérdőjelezhetetlen hatalmon nyugvó irányítás  az irányító beavatkozhat az irányított működésébe, egyedi utasításokat adhat, szervezetét, tevékenységét befolyásolhatja  rendelkezhet az erőforrásokkal  vezetési jogkört elvonhatja.  az irányítót megilleti a az irányítás tartalmát képező minden jogosítvány.  az irányító beavatkozhat a működésbe, korlátozhatja a vezetési jogkört, egyedi utasításokat adhat, kényszereszközöket alkalmazhat, tevékenységet, szervezetet, működést meghatározhatja.  jóváhagyja az SZMSZ-t  kinevezi a vezetőt , munkáltatói jogkört gyakorol  célokat és feladatokat határoz meg  teljes körű ellenőrzésre jogosult  dönt az erőforrásokról, szakmai és szervi ügyekben is rendelkezik. .  az irányítót megilletik az irányítás tartalmát meghatározó részelemek, de azokat csak korlátozásokkal alkalmazhatja  az irányítás nem terjed ki a szervi ügyekre és szakmai ügyekben is csak kivételesen élhet utasítással, egyedi döntéssel  az irányítás a szakmai ügyek ellenőrzésére és a döntések felülvizsgálatára terjed ki. Igazgatás: a vezetés folyamatának megszervezése. Rendelkezési jogot jelent emberek és eszközök felett meghatározott feladatok megvalósítása és a kitűzött célok elérése érdekében. Tartalmi jellemzők: az igazgatás az irányítónak, vezetőnek az a tevékenysége, mellyel másokat meghatározott magatartásra rávesz. Mozzanatai:  akaratnyilvánítás  az akarat hatalom birtokában történő kikényszerítése  az akaratnak megfelelő tényleges cselekvés  Befolyásoló tényezők:  vezetési stílus  szervezeti kultúra  vezetők társadalmi szerepvállalása Menedzsment: az erőforrások szervezésével és azok irányításával foglalkozó tevékenységek összefüggő sorozata, amelynek célja, hogy az erőforrások által végzett munka eredményeként egy adott idő- és költségkereten belül teljesüljenek a szervezet céljai. Vezetés és az irányítás Az irányító irányít, a vezető vezet; a vezető úgy vezet, ahogy őt irányítják. A vezetés nem kívülről hat a szervezetre, hanem a vezetés az irányított szervezeten belül működik, vagyis a vezetés belső irányítási jogviszony. IRÁNYÍTÁS VEZETÉS információgyűjtés, feldolgozás, szelektálás feladatok, célok kialakítása, lebontása folyamattervezés erőforrások mozgósítása, hatékony felhasználása végrehajtás ellenőrzése beavatkozás a folyamatokba, intézkedés irányító az irányított szervezeten kívül helyezkedik el vezető az irányított szervezeten belül helyezkedik el irányító jogi státusa különbözik az irányított státusától vezető státusa azonos e vezetett személyekével irányító a tevékenységével nem hagyhat fel vezető bizonyos feltételek mellett lemondhat irányító a célon, feladaton módosíthat vezető a célon, feladaton nem változtathat irányító az irányított státusán változtathat vezető csak kezdeményezheti a változást munkatársak egyedi ügyeiben nem dönthet vezető munkáltatói jogot gyakorol
  7. 7. Vezetés, irányítás és az igazgatás Közös jellemzők: valakik más emberek tevékenységét bizonyos célok elérésére szervezik. A célokat a munkatársak egybehangolt tevékenységével valósítják meg. Az igazgatás alanya az, aki igazgat, tárgyai azok, akiket igazgatnak. Az igazgatás ezért a vezetés, az irányítás folyamatának megszervezése, személyekre irányuló tevékenység. Az irányítónak és a vezetőnek rá kell vennie a személyeket, hogy a vezető, az irányító akaratának megfelelő cselekvést elvégezzék. A vezetés és az irányítás a szervezet egészére vagy folyamataira irányul, az igazgatás pedig az adott feladatnak meghatározása és annak a megvalósítása között helyezkedik el, amelynek teljesítésére az adott tevékenység irányul. Az igazgatás tehát az irányítás és a vezetés eszköze. Vezetés/menedzsment Az, hogy vezetésről vagy menedzsmentről beszélünk, attól függ, hogy a szervezet milyen piacon működik Az éles piaci versenyben résztvevő szervezetnél menedzsment van, hiszen ott létkérdés a tevékenység optimalizálása. Képes követni a piac törvényszerűségeit, reagálni annak változásaira. A piac változásainak kevésbé kitett területeken működő szervezeteknél a vezetés a jellemző, hiszen a folyamatok optimalizálása a fennmaradás tekintetében nem létkérdés. De nem zárja ki a piacorientált szemléletmód jellemzőit. A fentiek megjelenése a közoktatás rendszerében Vezetés: Az iskola közoktatási intézmény: az iskolában folyó munka tartalma, stílusa, az igazgató tevékenysége, mind olyan természetű feladat, amelyet egyértelműen a vezetés fejez ki. Az iskola pedagógiai intézmény: speciális nevelési igényeket elégít ki. A vezető alapvető feladata a jó munkavégzéshez szükséges feltételek megteremtése, a munka megtervezése és megszervezése, döntések sorozata, a folyamatos segítő ellenőrzés és a végzett tevékenység elemzése. Nem elég a pedagógusokat hatékonyabb munkára bíztatni, hanem meg kell teremteni a vezetés folyamatában a szükséges feltételeket, a pedagógiai segítségnyújtást, alkalmazni kell motivációs módszereket. Irányítás: A közoktatásban érvényesülő intézményirányításban a teljes körű irányítás mellett a korlátozott irányítás van jelen és döntően ez utóbbi érvényesül. Az irányított szervek alávetettsége nem korlátlan, hiszen az intézményi autonómia, a jogszabályi keretek között, biztosítja a szakmai, a szervezeti, a működési, a személyzeti és az igazgatási önállóságot. Menedzsment: Nálunk még mindig nem indokolt a vezetés helyett a menedzsment elnevezés használata. Az oktatásügyben a vezetés fogalmát használjuk akkor is, ha ebben jelen vannak a menedzselés jellemzői is. A piac törvényei úgy érvényesülnek a közoktatás intézményeiben, hogy szolgáltatásait el tudja adni „a piacon”. Abban az iskolarendszerben, amelyben verseny folyik a gyerekekért, ismertté, keresetté kell tenni az intézményt a szülők között, meg kell mutatni az intézmény miben sikeres, miért érdemes ezt az intézményt választaniuk. El kell fogadtatni az intézmény céljait, programját az iskolafenntartóval is. Forrás: Dr. Kalicz Éva – Dr. Mezei Gyula: Alkalmazott vezetéselmélet 8-10. oldal, 11-22. odal
  8. 8. VÁZLAT: A laedership fogalma Jellemzői: ˗ team ˗ közös siker ˗ interaktív kapcsolat A menedzsment és a leadership összehasonlítása ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------- „egyre inkább különbséget tesztnek a menedzsment és a leadership fogalma között – kifejezve, hogy voltaképpen az igazi vezetést a leadership-hez tartozó tevékenységek jelentik.” A vezetés a vezető által tudományosan meghatározott vezetési ismeretek és módszerek tudatos alkalmazásával a szervezet rendszerjellegű működtetése, a szervezet egyensúlyi állapotának biztosítása mellett a hatékonyság kívánt mértékű növelése. A LEADERSHIP A tartalma alapján a leadership egy olyan vezető – beosztott kapcsolat, ami az együttműködésen, együttdolgozáson, egymás segítésén, egy valós kapcsolaton alapul. A leadership személyek és csoportok befolyásolási folyamata a célok meghatározása és megvalósítása érdekében. A leader funkciói a nevelés, tanácsadás, ítéletalkotás, képviselet. ˗ Teamben dolgoznak, nem csoportban. Azért nem, mert a csoport az embereknek egy egyszerű társulása valamilyen alapon, valamilyen formában. A team pedig azt jelenti, hogy van egy közösen megfogalmazott cél, amit mindenki elfogad, magáénak vall, és közösen dolgoznak a cél realizálásán, nem rivalizálnak. ˗ Nem az egyéni célok halmazából jön létre a közös cél és nem az egyéni sikerekből a közös siker, hanem fordítva, a közös siker segít az egyéni sikerben, az egyéni célok megvalósításában. ˗ Mind a leadership, mind a team működési forma egy interaktív kapcsolat a vezető és a beosztottak között. A menedzsment és a leadership összehasonlítása: Szervezetek vezetése (menedzsment) Emberek vezetése (leadership) A vezetés tárgya szervezet emberek A vezetés célja szervezeti eredmény elégedett ügyfelek, dolgozók Legfőbb értékeik teljesítmény, eredmény kreativitás, vállalkozás, atmoszféra Jellemző koordináció strukturális személyközi Jellemző viszonyok formalizált informális Vezetési módszere szabályozás, hatalom vezetői egyéniség, karizma, befolyásolás, kooperáció A leader hosszú távon gondolkodik, az irányvonalat és a megvalósításhoz szükséges stratégiákat vázolja fel. A menedzser a felállított célnak megfelelően tervez, és költségvetést készít, az erőforrások kialakításakor ellenőrző rendszert épít ki. Míg a menedzserek eredményességén azt értjük, hogy folyamatosan elérik a megkívánt eredményeket, addig a leadership szemléletű eredményesség kiemelkedően hasznos változások létrehozását, új termékek, új piacok, új módszerek felfedezését jelenti. A tétel száma A tétel címe Összeállította Lektorálta 3. A leadership. Az intézményvezetés feladatai abban, hogy a projektmunkában (pályázatok, szakmai teamek) a leadership vezetés érvényesüljön. Laboda Vivien Kis Róbert
  9. 9. 1 dr. Kalicz Éva – dr. Mezei Gyula - alkalmazott vezetéselmélet – BME jegyzet 42. – 43. o VÁZLAT: 1. Vezetés a köznevelésben 2. A vezető hatalmának forrásai 3. Vezetési szintek 4. Saját intézmény vezetési szintjei, hatáskörök, felelősségek 4.a) Helyi felsőbb vezetési szintek: 4.b) Helyi felsőbb vezetési szintekhez kapcsolódó hatáskörök, felelősségek ------------------------------------------------------------------------------------------ 1. Vezetés a köznevelésben A vezetés az a folyamat, amelyben a vezető a kívánt szervezeti célok elérése érdekében befolyásolja a vezetetteket. E folyamatban a vezetésnek figyelembe kell vennie a szervezet állapotának hullámzásait, a teljesítmények növekedését vagy csökkenését és a feladat végrehajtásához rendelt időbeni keretet. A szervezet egyrészt az a terület (tér), amelyben a vezető a tevékenységét kifejti, másrészt a szervezet a vezetés tárgya, amely /és legfontosabb jellemzői/ a vezetői tevékenység eredményeképpen változik. 2. A vezető hatalmának forrásai A vezetési folyamat különböző tevékenységeket foglal magában, amelyek végrehajtásához forrásokra van szükség. A vezetés forrásai: - anyagi erőforrások (pl. épület, berendezés, gép, stb.), - emberi erőforrások (alkalmazottak), - pénzügyi erőforrások (napi működés biztosítása, hatékony elosztása a célok között), - információs erőforrások (a versenyképesség fenntartásának nélkülözhetetlen eszköze). Az erőforrások felhasználásával biztosítható a vezetési folyamat végrehajtása, melynek szintjét az erőforrások közül a legszűkebb keresztmetszetű erőforrás fogja meghatározni. 3. Vezetési szintek Fontos, hogy az adott szervezetben kik a vezetők és hol helyezkednek el a szervezeti hierarchiában. A vezetési szintek közötti megkülönböztetés elsősorban azért szükséges, mert a hierarchia különböző szintjein lévő vezetők eltérő feladat- és hatáskörökkel rendelkeznek. Az egyes vezetési szinteken elhelyezkedő vezetők eltérő súlyú és típusú vezetési, szervezési feladatokat oldanak meg. A vezetési szinteket és az egyes vezetési szinteken tevékenykedő vezetők jellemzése. A tétel száma A tétel címe Összeállította Lektorálta 4. A vezető hatalmának forrásai, a vezetési szintek. Intézménye szervezeti és működési szabályzata alapján mutassa be a helyi vezetési szinteket, az azokhoz kapcsolódó hatásköröket, felelősségeket! Vámosiné Vitáris Márta Berthóty László Gergely
  10. 10. 2 Vezetési szintek a szervezeti hierarchiában: Vezetési szintek Vezető Feladat Példa stratégiai szint felső vezetés meghatározza a szervezet hosszú és középtávú céljait (misszió, célok, stratégiák, akciók) miniszter, vezérigazgató taktikai szint középvezetés a célkitűzésekben megfogalmazottak megvalósításához programokat készít, normákat határoz meg főosztályvezető, tanszékvezető, intézményvezető operatív szint alsó szintű vezetés közvetlenül a beosztottak vezetését végzi munkahelyi vezető munkaközösség vezető A vezetési szintek és a vezetéshez szükséges ismeretek közötti kapcsolat elemzése is lényeges. A különböző hierarchikus szinteken a vezetőknek jellemző ismeretekkel kell rendelkezniük. A vezetési szintek és ismeretek kapcsolata: Technikai ismeretek Koncepcióalkotási ismeretek Emberek irányításával kapcsolatos ismeretek Stratégiai szint XX XXXX ---------------------------------- 0000000000000000 Operatív szint XXXXX XXXXXXX ------------------------- 0000000000000000 Taktikai szint XXXXXXXX XXXXXXXXXX ------------------ 0000000000000000 Jelmagyarázat: XX technikai ismeretek, ------ koncepióalkotási ismeretek, 00000 az emberek irányításával kapcsolatos ismeretek 4. Saját intézmény szervezeti és működési szabályzata alapján a helyi vezetési szinteket és az ezekhez kapcsolódó hatáskörök, felelősségek ( Csik Ferenc Ált Isk. és Gimn. SZMSZ-e alapján) A köznevelési intézmény vezetője: Az intézményvezető a munkavállalók foglalkoztatására, élet - és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az intézményvezető képviseli az intézményt más szervek felé, egyszemélyi joggal és felelősséggel. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. A köznevelési intézmény vezetője az Nkt-ban meghatározottakkal összhangban az intézményvezető, aki: - a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően, az elnök irányítása alapján vezeti a szakmailag önálló köznevelési intézményt, felelős a köznevelési intézmény pedagógiai és adminisztratív feladatainak ellátásáért; - dönt minden olyan, a köznevelési intézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos ügyben, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe, és ami az intézmény jogi személyiségéből fakadó döntési körébe tartozik;
  11. 11. 3 - a jogszabályokban foglaltak szerint gyakorolja a kiadmányozási jogot, különösen az intézmény által a tanulói jogviszonnyal, szülőkkel való kapcsolattartással összefüggésben hozott döntések és a feladatkörébe tartozó nyilatkozatok tekintetében; a jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát a köznevelési intézmény közalkalmazottjára átruházhatja, az átruházott kiadmányozási jog tovább nem ruházható; - elkészíti a köznevelési intézményben foglalkoztatottak munkaköri leírását; - előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és köznevelési intézményben foglalkoztatott közalkalmazottakkal kapcsolatos munkáltatói döntések iratait; - jóváhagyja a köznevelési intézmény alapdokumentumait: a pedagógiai programot, a helyi tantervet, a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az éves munkatervet; - szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését; - kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges az intézkedési jogkörén kívül eső intézkedések megtételét; - gyakorolja az e Szabályzatban és az Intézményfenntartó Központ egyéb szabályzataiban ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett; - évente, illetve a felügyeleti szerv által elrendelt esetekben adatot szolgáltat az Intézményfenntartó Központ beszámolójának, jelentésének és költségvetésének elkészítéséhez; - az elnök által meghatározott rendben adatot szolgáltat és legalább évente írásos tájékoztatást ad a tankerületi igazgató részére a köznevelési intézmény tevékenységéről; - véleményezi az elnök, illetve a tankerületi igazgató hatáskörébe tartozó – a köznevelési intézményt, illetve az intézmény közalkalmazottját érintő kérdésekben; – döntést, javaslattételi jogkörrel rendelkezik; - teljesíti a központi szerv szakmai, illetve funkcionális irányítást gyakorló szervezeti egysége vezetője, valamint az illetékes tankerületi igazgató által – az elnök utasításai szerint – kért adatszolgáltatást; - szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése az operatív feladatok irányítása céljából, és gyakorolja az intézményben a vezetési funkciókat Az intézményvezető közvetlen munkatársai, vezetők közötti feladatmegosztás: Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársai az intézményvezető - helyettesek, az iskolatitkárok, és a pedagógiai asszisztensek közreműködésével látja el. Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető-helyettesek megbízását a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az intézményvezető adja. Az intézményvezető-helyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, melyet a munkaköri leírásuk tartalmaz. Ezen túlmenően személyes felelősséggel tartoznak az intézmény vezetőjének. A vezető-helyettesek beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. 4.a) Helyi felsőbb vezetési szintek: INTÉZMÉNYVEZETŐ általános intézményvezető- helyettes tanügyi intézményvezető- helyettes sportiskolai feladatokért felelős intézményvezető – helyettesre
  12. 12. 4 4.b) Helyi felsőbb vezetési szintekhez kapcsolódó hatáskörök, felelősségek: Az intézmény általános helyettesére átruházott feladatok: - Figyelemmel kíséri az iskola bérgazdálkodását, segíti az igazgatót a gazdálkodási ügyekben, pénzügyi ellenőrzést végez. - Felelős az éves munkaterv feladatainak végrehajtásáért. Ilyen céllal végzi a belső ellenőrzést: tanítási órákat látogat, figyelemmel kíséri a tudásszint felméréseket és a tanulói munkákat, ellenőrzi az iskola rendjét. - Értékeli, véleményezi az intézményben folyó pedagógiai és oktató munka eredményességét. - Elkészíti az iskola tanárainak, tanulócsoportjainak órarendjét, illetve ennek szükséges változatait, ügyeleti rendet, terembeosztást, ebédeltetési rendet. - Felelős a gimnáziumban tanító pedagógusok munkaidő keretének nyilvántartásáért. - Koordinálja és ellenőrzi a humán és a nyelvi munkaközösségek munkáját. - Felügyeli az ünnepélyek megszervezését, lebonyolítását - A gimnáziumi oktatással kapcsolatos feladatok:  Felelős az érettségi lebonyolításáért.  Előkészíti a 9. osztályosok felvételi vizsgáját és beíratását.  Napi rendszerességgel kezeli az ADAFOR és KIR programokat  Ellenőrzi a javító - és osztályozó vizsgák megszervezését, és a vizsgákkal kapcsolatos adminisztrációt. Koordinálja az iskola minőségfejlesztési és mérési munkáját, ellenőrzi a minőségfejlesztési csoport munkáját. - Felügyeli az elektronikus napló működését. - Elkészíti a statisztikát. - Közösségi szolgálattal kapcsolatos teendőket koordinálja A tanügyi intézményvezető-helyettesre átruházott feladatok: - Koordinálja az 1-4. évfolyamon folyó oktató-nevelő munkát, irányítja az alsó tagozatos munkaközösséget. - Segíti az osztályfőnökök gyermekvédelmi munkáját. - Kapcsolatot tart az iskolapszichológussal, a fejlesztő pedagógusokkal, a logopédussal és az utazó gyógypedagógusokkal. - Megszervezi a napi helyettesítést. - Elkészíti az éves szabadságolási tervet, vezeti a szabadság-nyilvántartást. - Nyilvántartja a dolgozók hiányzását. - Felelős az alsó tagozatban tanító pedagógusok munkaidő keretének nyilvántartásáért. - Felügyeli az elektronikus napló működését. - A tanügyigazgatással kapcsolatos dokumentumok: o Ellenőrzi a tanuló - nyilvántartás elkészítését, o Elkészíti a tanulói létszámmal kapcsolatos adatszolgáltatásokat. o Elkészíti a tanulókkal kapcsolatos felmentéseket, o Ellenőrzi a ki és a beiratkozást, o Ellenőrzi a diákigazolványok kiadását, az adminisztráció vezetését, o Előkészíti az elsősök beiratkozását. - Megszervezi az iskolai tankönyv ellátást és a tankönyvtámogatás rendjét, figyelemmel kíséri az iskolai könyvtár munkáját és felügyeli a kedvezményes tankönyvellátást. - Ellenőrzi az iskolai iratkezelést. - Ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok betartását. - Nyilvántartást vezet a foglalkozás - egészségügy ellátásáról. - Ellenőrzi a gyermek és dolgozói balesetek nyilvántartását. - Kapcsolatot tart az iskolában foglalkoztatott technikai dolgozókkal és a gazdasági ügyintézővel
  13. 13. 5 A sportiskolai feladatokért felelős intézményvezető – helyettesre átruházott feladatok: - Elkészíti a havi programot, az éves munkaterv alapján. - Koordinálja és ellenőrzi a testnevelés, a felsős és a gimnáziumi osztályfőnöki munkaközösség munkáját. - Koordinálja a felső tagozatokon folyó oktató-nevelő munkát - Felelős a 8. osztályosok továbbtanulásáért, felügyeli az osztályfőnökök beiskolázási tevékenységét. - Elkészíti és felügyeli a felső tagozatos délutáni foglalkozások működését. - Felelős a felső tagozaton tanító pedagógusok és a testnevelő tanárok munkaidő keretének nyilvántartásáért. - Ellenőrzi a szabadidős és DÖK munkát. - Ellenőrzi a pedagógiai asszisztens munkáját. - Gondoskodik a szülőkkel, edzőkkel, egyesületekkel való kapcsolattartás rendszerességéről. - Ellenőrzi a leltárok vezetését, felügyeli a selejtezéseket. - Felügyeli az épület karbantartásával kapcsolatos teendőket, és kiemelten gondoskodik a takarékossági, vagyonvédelmi rendelkezések betartásáról. - Tervezi és jelzi az önkormányzat felé az éves beszerzéseket, beruházásokat, valamint a felújításokat, és elkészíti az ezekről szóló analitikus nyilvántartást. - Figyelemmel kíséri a pályázati kiírásokat, a táborok pályázati lehetőségeit, segíti a pályázat elkészítését, felügyeli a pályázatok elszámolását. - Felelős a sportiskolai program végrehajtásáért, adatszolgáltatásért, támogatási elszámolásért. - Felelős a Csik - nap lebonyolításáért. Az intézmény vezetési szerkezete, a vezetők közötti munkamegosztás: - az iskolavezetés: intézményvezető, intézményvezető - helyettesek; - a kibővített vezetőség: iskolavezetők, a munkaközösség –vezetők, az érdekképviselet vezetője és a mérés és értékelési munkacsoport vezetője. Megbeszéléseket az intézményvezető és helyettesei napi - illetve heti rendszerességgel tartanak, a kibővített havi egy alkalommal tart értekezletet, melyet az intézményvezető készít elő és vezet. Vezetők és a szervezetek közötti kapcsolattartás rendje A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógusok, és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás formái: - szűk vezetőségi ülés (heti rendszerességgel), - kibővített vezetőségi ülés (havi rendszerességgel), - munkaközösségi értekezletek (havi rendszerességgel), - megbeszélések (alkalomszerűen). A fórumok időpontját, az iskolai eseményeket, a folyamatos feladatokat a havi programok tartalmazzák. A kibővített iskolavezetőség tagjai kötelesek: az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az értekezlet döntéseiről, határozatairól, közvetíteni az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait az intézményvezetőnek Bármelyik intézményvezető – illetve helyettes akadályoztatása esetén a feladatai szétosztásra kerülnek a mindenkori intézményvezető döntése alapján.
  14. 14. 6 A Csik Ferenc Ált. Isk. és Gimn. vezetés szervezeti felépítése - Az intézmény vezetési szerkezete, a vezetők közötti munkamegosztás: Vezetési szintek Vezető Feladat Példa Stratégiai szint felső vezetés NAT, 2011. évi CXC, köznevelési törvény 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, a nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 1/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről – mellékletek:  1. melléklet Kerettanterv az általános iskola 1– 4. évfolyamára  2. melléklet Kerettanterv az általános iskola 5– 8. évfolyamára  3. melléklet Kerettanterv a gimnáziumok 9–12. évfolyama számára  7. melléklet A miniszter által egyes iskolatípusra, pedagógiai szakaszra, tantárgyra, vagy egyes sajátos köznevelési feladat teljesítéséhez készített kerettantervek o Nyelvi előkészítő évfolyam kerettanterve o Kerettanterv a köznevelési típusú sportiskola neveléséhez-oktatásához EMMI - Oktatásért felelős miniszter Oktatási Hivatal Kormány Hivatal KLIK II. kerületi Tankerület Tankerületi igazgató Taktikai szint Középvez etés Az intézményi dokumentumok kidolgozása és ezek megvalósítása Pedagógiai program /specializáció - 1-12. évfolyamon a köznevelési típusú sportiskola nevelés - oktatás - 9-12. évfolyamon a nyelvi előkészítő / Intézmény működési kereteit: SZMSZ és Házirend adja Intézményvezető - iskolaigazgató - igazgató-helyettesek
  15. 15. 7 Az ig. h . konkrét feladatköreit lásd a tétel előbbi részében Tanügyi intézményvez ető helyettes Általános intézményvezet ő helyettes Sportiskolai feladatokért felelős intézményvezető helyettes Reál mk. vezető Iskola- titkárok Pedagóg iai asszisz- tensek Operatív szint A konkrét feladatokat a munkaköri leírásban rögzítve Munkaközösség vezető Alsó szintű vezetés Közvetlen irányítás: a munkaközösségekhez tartozók munkáját a PP megvalósítása során, betartva az SZMSZ és Házirend szabályait, előírásait. Alsós munka- közösség vezető Nyelvi munkaközösség vezető /német – angol + spanyol/ Humán munka- közösség vezető Testnevelés munkaközösség vezető Gimnáziumi és Felsős osztályfőnöki mk. vezető Végre- hajtási színt. dolgozó pedagógu sok Nevelőtestületben dolgozó beosztottak, pedagógusok Alsó tagozaton délelőtti és délutáni munkarendbe n dolgozó tanítók, Fejlesztő pedagógusok, pszichológus. Utazó gyógypedagó- gusok, logopédus. Angol - spanyol munka- közösség tagjai Német munka- közösség tagjai Könyvtárosok Testnevelés munkaközösségbe n dolgozó pedagógusok Gimnáziumi és felsős osztályfőnöki munk. közösségben dolgozó pedagógusok Szabadidőszervez ő
  16. 16. 8 A közoktatási intézmény szervezeti ábrája Utazó gyógypedagógusok, logopédus Utazó gyógypedagógusok, logopédus Intézményvezető Iskolatitkárok Pedagógiai asszisztensek Tanügyi intézményvezető- helyettes Általános intézményvezető- helyettes Sportiskolai feladatokért felelős intézményvezető- helyettes Alsós munkaközösség Fejlesztő pedagógusok, pszichológus, Nyelvi munkaközösségek Humán munkaközösség könyvtárosok Testnevelés munkaközösség Reál munkaközösség Szabadidő szervező Gimnáziumi és felsős osztályfőnöki munkaközösség Német munkaközösség Angol-spanyol munkaközösség Pedagógusok
  17. 17. Vázlat: 1. A tervezés folyamata 2.A tervező tevékenységek fontossági sorrendje 3. Tantárgyfelosztás Tervezés: célkitűzés és stratégiaalkotás (a vezetési funkciók egyike) 1. A tervezés folyamata - a jövő befolyásolására irányul azáltal, hogy konkrét célokat határoz meg és tervet dolgoz ki a kijelölt célok elérése érdekében, - tudományosan megalapozott eljárási mód, amely megadja a választ a tágabban értelmezett környezet fenyegetéseinek kivédésére kínálkozó lehetőségekre. A tervezés létfontosságú ahhoz, hogy:  a szervezet jól működjön,  hogy önmaga határozza meg a jövőt,  világosan meghatározott célt és irányt szab,  felhívja a figyelmet a források szűk keresztmetszetére,  csökkenti a környezeti bizonytalanságot,  meghatározza az elérendő teljesítményeket,  a motiváció számára kiindulási alapot nyújt,  a szervezet számára a tevékenységek jobb koordinációját nyújtja,  felkészít a válsághelyzetekre,  mindenki számára megszabja a helyét, és feladatát,  keretet ad a későbbi teljesítmény értékeléséhez. 1.1. A TERVEZÉS MEGVALÓSÍTÁSI ÉS ELLENŐRZÉSI FOLYAMATA A tétel száma A tétel címe Összeállította Lektorálta 5. A tervezés folyamata, a célkitűzés és stratégiaalkotás. Összehasonlító elemzés keretében vesse össze a tantárgyfelosztásról tanult elméleti ismereteit a gyakorlattal! Brandhuberné Keszléri Gyöngyvér Vámosiné Vitáris Márta
  18. 18. A tervezés részét képezik a következő döntések:  a szervezet céljai,  a teendő a célok eléréséhez,  a felelősök kijelölése a célok eléréséhez,  ütemterv és erőforrások szétosztása a célok elérésére és az egyes feladatatok végrehajtására. A tervezés logikai lépései:  a célok kijelölése, annak rögzítése,  a célok ismeretében a jelenlegi helyzet minél részletesebb leírása, melyből megállapítható a tényleges és kívánatos helyzet közötti különbség,  az eltérések elemzése,  a célok elérését segítő, illetve hátráltató tényezők számbavétele, a kitűzött cél eléréséhez szükséges tevékenységsor megtervezése. A tervezéssel szemben támasztott követelmények:  konkrétság,  folyamatosság,  szervezeti együttműködés. A tervezési rendszerek típusai:  informális: minden olyan tudatos emberi tervezés idetartozik, amely nincs leírva, rögzítve,  formális: tudományos alapokra helyezett, tudományos módszerek segítségével összeállított terv, amelyet írásban rögzítenek. 2.A tervező tevékenységek fontossági sorrendje: A)Küldetés, jövőkép ( A tervezési folyamat első lépése) A szervezet alapvető céljait foglalja össze. Ezen alapul a szervezet jövőképe. A szervezet vezetésének tisztáznia kell, hogy mi a szervezet küldetése, és jövőképe. Ennek kereteit általában nem is a vezetés, hanem a tulajdonos (fenntartó) határozza meg (pl. közoktatásban alapító okirat). Misszió (mission) vagyis küldetés Tartalmazza a szervezet küldetését, értékeit, politikai és társadalmi szerepét, viselkedési normáit. Vízió (vision) vagyis jövőkép Tartalmazza, hogy milyen jövőbeli állapotot akar elérni a szervezet, milyen alapvető képességekkel rendelkezik, és milyen tevékenységekkel kíván foglalkozni. B) Célok Konkrét szervezeti célok (stratégiai célok) kitűzése.  épüljön a vízióra és a misszióra,  jól körülhatárolt legyen  legyen reális és világos, hogy mit kell az adott időkeretben elérni,  tartalmazzon rövid és hosszú távú célokat. C) Tervek A célok eléréséhez vezető utat mutatják. A célok megvalósításához szükséges időkeret teljessége a távlati (stratégiai) tervezés, a rövid távúak a szakaszos tervezés alapját adják meg. A szakaszos tervezés a távlati tervezés része.
  19. 19. Távlati (stratégiai ) terv: a szervezet küldetése A stratégiai menedzsment folyamatábrája D)Irányelvek Megjelölik, hogy a különböző helyzetekben mit kell tenni. Vonatkozhatnak a szervezet egészére, vagy csak egy részére, illetve funkciókra. E) Eljárások Azt a folyamatot, (távlat), lépéssort (szakasz) jelöl, amelyet egy meghatározott feladatsor elvégzéséhez követni kell. F) Szabályok Azt határozzák meg, mit szabad, illetve nem szabad tenni bizonyos körülmények között. G)Ütemterv Az erőforrások elosztása és a felelősök kijelölése távlati, vagy az egyes szakaszos feladatok végrehajtásához. H)Költségvetés A pénzügyi források és célok formális rögzítése a távlati tervezésben, míg a szakaszos tervezésben ezek konkrét forrásmegjelöléssel kerülnek meghatározásra. A tervezés folyamatában a vezetés tájékozódik, közvetve, vagy közvetlenül információt szerez, rendszerezi. Ezeket a tervezés során eszközként használja a vezetés. 3. Tantárgyfelosztás A tantárgyfelosztás a tanárok munkarendje, a egyik legfontosabb dokumentuma, amely meghatározza és arányosan elosztja az iskolában rendszeresen előforduló feladatokat. Tanév végére lezajlanak a személyi változások, ezért akkor készül el a következő tanévi tantárgyfelosztás. A tantárgyfelosztás szempontjai  Akinek több a tanórája, az kapjon kevesebb tanórán kívüli elfoglaltságot, és fordítva.  Akinek több tanórája van, ne kapjon szakkört, napközit, stb. és fordítva.  Díjazással járó és díjazás nélkül ellátandó feladatokat egyenletesen szétosztva kapjanak a pedagógusok.  A tantárgyfelosztáskor lehetőség szerint figyelembe kell venni, hogy a pedagógus milyen tevékenységet szeret jobban végezni, mert azt feltehetően jobban is végzi.
  20. 20.  Legyen kevés az osztályokban a tanárváltozás, lehetőleg egy tantárgyat egy pedagógus vigyen végig. Ha még sincs lehetőség erre, akkor legyen alkalma megismerni az osztálynak az új pedagógust.  Ha több párhuzamos osztály van, akkor lehetőleg a párhuzamos osztályokat egy pedagógus tanítsa, hogy könnyebb legyen a felkészülése.  Az osztályfőnöknek minél több órája legyen a saját osztályában.  A kétszakos tanár lehetőség szerint mindkét szakját tanítsa, hogy frissen tartsa a szakos tudását.  Mindenki a saját szakképzettségének megfelelő tantárgyat tanítsa. Minden tárgyat felkészült szakember tanítson. A gazdaságosság nem mehet a szakszerűség kárára.  Minden tanár lehetőség szerint teljes óraszámot kapjon, ha más lehetőség nincs, akkor olyan órákat, amelyek a kötelező óraszámba beszámíthatók.  Mindezek mellet legyünk tekintettel a tanárok egyéni megkötöttségeire, és egyéni kívánságaira. A tantárgyfelosztást az igazgató köteles a tanévzáró értekezleten közölni a nevelőtestülettel, hogy legyen idejük alaposan felkészülni. A tantárgyfelosztás a pedagógusok munkabeosztását jelenti, az iskolában betöltött helyüket alapvetően befolyásolja, egzisztenciális érdeküket érinti. A tantárgyfelosztást az igazgató a nevelőtestület véleményének kikérésével hagyhatja jóvá. (Dr Kalicz Éva-Dr Mezei Gyula: Alkalmazott vezetéselmélet)
  21. 21. (Forrás: ALKALMAZOTT VEZETÉSELMÉLET 3.3.2.1. Szervezés… 68.o-70.o 3.3.2.2. A szervezés alapelvei, a szervezési feladatok a köznevelésben :70.o-84.o) Vázlat: I. Definíció, alapelvek a) A szervezési munkafolyamat részei b) A szervezési folyamat alapelvei II. A szervezés tartalma és elvei a köznevelésben a) legfontosabb követelmények b) törvényszerűségek c) az iskolai munka szervezésének sajátosságai d) szervezési feladatok a közoktatásban III. Tanév végi feladatok a középiskolában I. A szervezés alapelvei def.: A szervezés olyan struktúrafejlesztő folyamat, amely az előre meghatározott cél hatékony és eredményes elérése, végrehajtása érdekében konkrét erőforrásokat és tevékenységeket rendel egymáshoz, valamint összehangolja azokat.  folyamatok összehangolása (folyamatszervezés),  a szervezeti struktúrák kialakítása és megváltoztatása (szervezettervezés)  munkavégzés rendjének megteremtése (munkaszervezés),  munkakörök létrehozására irányuló feladatok a) A szervezési munkafolyamat részfolyamatai:  A szervezési cél meghatározása: a vezetés feladata, stratégiai, a távlati, vagy eseti feladatokra épülően kell meghatározni,  Helyzetfeltárás: külső és belső feltételek, erőforrások  Elemzés, értékelés: a konkrét szervezés aktuális feladat elemzése, melynek eredménye a műveletek egymásutániságának és párhuzamosságának meghatározása,  Szervezési javaslatok: részletezi a szervezés végrehajtásának személyi és tárgyi feltételeit, a szervezési munkafolyamat lényeges vonásait, illetve bemutatja a szervezés várható eredményét. A megoldásoknak mindig összhangban kell lenniük az adott körülményekkel.  szervezési „határozat”: döntés a szervezési feladatok végrehajtásáról. Mindig vezetői feladat  Végrehajtás  Ellenőrzés b) A szervezési folyamat alapelvei:  komplexitás (összefüggések figyelembe vétele a folyamatok és a szervezetek között, az összetartozó elemek együttes megszervezése, szervezési feladatok és vezetői szintek összehangolása)  ésszerűség (legfontosabb szempont szerinti döntés) A tétel száma A tétel címe Összeállította Lektorálta 6. A szervezés alapelvei. Szervezési feladatok a közoktatásban. Ismertesse intézménye tanév végi szervezési feladatait! Összehasonlító elemzés keretében vesse össze azokat az elméletben tanultakkal! Kovácsné Keszléri Erzsébet Nagy Erzsébet
  22. 22.  rugalmasság (változó körülményekhez való alkalmazkodás) A szervezet akkor rugalmas, ha hosszú időn keresztül nem igényel változtatást, mert ekkor stabil is egyben. A kettő (rugalmasság és stabilitás ne zárja ki egymást)  ergonómia tudományok eredményei (az ember és a munkafeltételek között kapcsolat figyelembe vétele) II. A szervezés tartalma és elvei a köznevelésben a) a szervezés legfontosabb követelményei  zökkenőmentes munkavégzés megszervezése ((tantárgyfelosztás,órarend, a tanév rendje, a nevelés feltételei stb.)  a vezetők munkájának megszervezése  a nevelőtestület tevékenységének koordinálása  az ifjúság foglalkozásainak megszervezése (napközi, szakkörök, sportkörök, tanulószoba, iskolai értekezletek, ünnepségek, tehetséggondozás, stb.) b) A szervezési munkafolyamat törvényszerűségei:  elemzés  rangsorolás (fő-és mellékfolyamatok)  helyzetmeghatározás (időben és térben)  objektív feltételek és szükségletek megállapítása és összevetése a reális lehetőségekkel (ha nagy a különbség, vezetői feladat a feltételek megteremtése)  egyre szakszerűbb és specializált szervezési folyamat és maga a vezetés is  kívánatos csökkenteni a vezetési szintek számát: a mélységi tagoltság annak függvénye, hogy egy-egy vezetőnek hány beosztottra van szüksége a szervezési feladatok ellátásához (pl igazgatóhelyettesek száma) c) Az iskolai munka szervezésének sajátosságai Pedagógiai és operatív szervezés (A kettő nem különül el egymástól, a tanév során csak az arányok változnak)  a nevelési folyamat egységének kialakítása  az oktató-nevelő munkát tartalmilag befolyásoló tényezők szervezése, szabályozása  a feladatok tárgyi, dologi, személyi feltételeinek kialakítása (iskola munkarendje, osztályok helye, csengetési rend, ellenőrzési formák, beiratkozás, tanévnyitás-tanévzárás, iskolai szünetek munkarendje stb.) (b/1. A változtatás szükségessége: csak körültekintéssel szabad végrehajtani, az okok és a következmények felderítésével. b/2. Változás kezelésének fázisai: fékezőerők fellazítása (tájékoztatással, magyarázattal), a változás végrehajtása, a változás megszilárdítása)  periodikusan ismétlődő feladatok (tanévnyitás, továbbtanulás megszervezése, kompetencia mérések, vizsgák, stb.);  visszatérő, de évről-évre változó feladatok (pl. ünnepélyek, megemlékezések)  eseti feladatok (pl. nevezetes évfordulók megünneplése stb.) d) Legfontosabb szervezési feladatok a közoktatásban  az intézmény zökkenőmentes munkavégzésének megszervezése: munkaerő-gazdálkodás, tantárgyfelosztás, órarend, a tanév rendje, a nevelés-oktatás feltételei stb.  a vezetők munkájának megszervezése  az egyes szervezeti egységek, a nevelőtestület tevékenységének koordinálása  a gyermekek, a tanulók foglalkozásainak megszervezése: tanítási órák, foglalkozások, napközi, szakkörök, sportkörök, tanulószoba, felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozások stb.
  23. 23.  szabadidős tevékenységek, tanórán kívüli tevékenységek, illetve kiemelt nevelési területek  az intézmény alkalmazotti – szülői – tanulói közösségének kapcsolatrendszere  az intézmény belső és külső kommunikációja: értekezletek, fórumok, tájékoztatók, bemutató órák, nyílt napok stb.  a szociális jelzőrendszer működése, a gyermekvédelmi rendszer működése  az intézményi pedagógiai munka mérése, értékelése, elemzése, minősítése III. Tanév végi feladatok A) A következő tanév előkészítése 1. következő évi tantárgyfelosztás elkészítése 2. tankönyvek megrendelése 3. új osztályok beiratkoztatása 4. következő évi fakultációs csoportokba való jelentkeztetés 5. az iskola infrastruktúrájának ellenőrzése, előkészítése a nyári karbantartási feladatokra 6. taneszközök számbavétele (leltár), szertárak rendbetétele 7. nyári ügyelet beosztása B) Az éves munka lezárása 1. tantervek teljesítésének számbavétele, ellenőrzése, pótlások ütemezése 2. év végi osztályzatok megállapítása („jegylezárás”) 3. osztályozó konferenciák megszervezése, beosztása, először a 12., majd a többi évfolyamon 4. statisztikák elkészítése 5. jutalmazás előre meghatározott szempontsor alapján 6. ballagás megszervezése, lebonyolítása 7. érettségi tételsorok összeállítása 8. közép-és emeltszintű érettségi vizsgák megszervezése és lebonyolítása (vizsgáztatás, felügyelet, büfé stb. stb.) 9. érettségi vizsgák értékelése 10. nyári táborok előkészítése 11. éves munka értékelése (tanévzáró értekezlet)
  24. 24. Vázlat: (Forrás: Alk. vezetéselmélet 86-87, 244-251, Közokt. int. hatékonysága 24-25, 89-92) 1. A személyes vezetés fogalma 2. A személyes vezetés funkciói a. minősítés b. nevelés c. ösztönzés 3. A köznevelési intézmény vezetője: Nkt. 2011. CXC. 69.§ a. Az iskolában nincs kollektív vezetés b. A pedagógiai vezetés tartalma. 4. Az intézményvezető feladata és felelőssége a szükséges emberi erőforrás menedzselésében: csapat- építés, személyzetfejlesztés: intézményen kívül és belül 1. Személyes vezetés: a szervezet emberi erőforrásainak kezelésére irányuló vezetési funkció. definíció: Henri Fayol alapján: a közvetlen irányítás a szervezeti célok elérése érdekében a beosztottakra gyakorolt befolyást jelenti. Korábbi felfogásban ez utasítást, irányítást, egyoldalú akaratnyilvánítást jelentett. Mai felfogásban inkább a befolyásolás, az együttműködés, a kommunikáció, a motiválás, illetve maga a vezetési stílus.  A vezetői munka és pozíció függ a pozíciót betöltő személytől és a vezetett személyektől.  A kitűzött célok akkor érhetők el, ha a vezető személyes tevékenységével összefogja és mozgósítja a szervezet tagjait, ill. befolyásolja őket döntéseikben és cselekvéseikben. Olyan motiváció ez, amelynek eredményeként az alkalmazottak önszántukból küzdenek a szervezet közös céljainak eléréséért. A motiváció számos tényezőtől függ, mint pl:.  az elvégzendő munkák jellege,  a beosztottak képzési szintje,  gyakorlata, háttere,  a vezető saját képességei. 2. A személyes vezetés funkciói:  a munkaerő tervezése,  a munkavállalók kiválasztása,  a munkaerő kiképzése és továbbképzése (nevelés),  az eljárási szabályok meghatározása (szabályozás),  a vezetésfejlesztés és a teljesítmény értékelése (minősítés),  anyagi elismerés (ösztönzés),  egészségvédelem és biztonság,  az alkalmazottak számára nyújtott szolgáltatások,  kommunikáció és konzultáció. a. Minősítés - Az egyén munkájának megítélése, melynek alapja a vezető elvárásainak, követelményeinek tisztázása. (előléptetés, jutalmazás) - A beosztott képet kap a vezetőről, miként vélekedik róla, mennyire van megelégedve munkájával, miben kellene változtatnia. - Egy jól működő szervezet rendszeres minősítést igényel, mindkét fél munkáját segíti. A tétel száma A tétel címe Összeállította Lektorálta 7. A személyes vezetés. Ismertesse, hogy milyen tartalmi elemeket hordoz a köz- oktatási intézmény pedagógiai vezetése! Mutassa be az intézményvezető felada- tát és felelősségét a szükséges emberi erőforrás menedzselésében! Petrőczyné Bérces Zsuzsanna Kovácsné Keszléri Erzsébet
  25. 25. b. Nevelés - Célja az elkötelezettség, a lojalitás, a hűség kialakítása, ill. az alkalmazottak felkészítése a szervezeti normák, követelmények elfogadására. - Egy hatékonyan működő szervezet elengedhetetlen feltétele. c. Ösztönzés - A vezető késztetheti dolgozóit jobb, hatékonyabb, gyorsabb munkavégzésre. - Az anyagi és erkölcsi ösztönzőket egymással összhangban kell alkalmazni. 3.A közoktatási intézmény vezetése A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. 69. § szerint: - a köznevelési intézmény vezetője felel: az intézmény szakszerű és törvényes működésért, gazdálko- dásáért, - dönt a működéssel kapcsolatos ügyekben, - felelős az intézményi szabályzatok elkészítésért, - jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, - képviseli az intézményt. a köznevelési intézmény vezetője felel: - a pedagógiai munkáért, - nevelőtestület vezetésért, - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítésért, végrehajtásuk szakszerű megszervezésért és ellenőrzésért, - a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, - a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, - az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, - a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, - a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, - a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. Szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelés céljából. a.)Az iskolában nincs kollektív vezetés - A köznevelési intézmények egyszemélyi felelős vezetője az igazgató. - Az iskolavezetés nem a vezetésben részt vevő személyek együttesét jelenti, mert az iskola élén nem ve- zetés, hanem vezető áll, aki a vezetés szervezettsége és demokratizmusa érdekében megosztja munkáját közvetlen munkatársaival, döntéseiben elsősorban az ő véleményüket hallgatja meg. - Közülük hivatalosan is segítőtársai a vezetésben az igazgatóhelyettesek, a gazdasági vezetők, a munka- közösségek vezetői és a nevelői, diák-, szülői önkormányzatok. - Külön kell választani a testületi döntési hatáskörbe utalt – a rendeletekben rögzített – kérdéseket. (a tanu- lók tudásának és fegyelmi helyzetének megítélése, a pedagógiai program, a szervezeti és működési sza- bályzat, a házirend) b.)A pedagógiai vezetés tartalma Az iskolában folyó pedagógiai tevékenység irányítója az igazgató. Ezt a szerepét csak a pedagógusok segít- ségével töltheti be (nem ismerhet minden diákot személyesen). Pedagógiai megfontolást igényel az intézmény vezetőjétől: - helyi tanterv kiválasztása a helyi körülményeknek megfelelően, - az iskola pedagógiai programjának meghatározása a tárgyi és személyi feltételek tükrében, - tanórán és tanórán kívüli foglalkozások megszervezése egységes koncepció szerint, - a család és az iskola kapcsolattartása, - a tanulók munkájának értékelése (a nevelőtestület jogosultsága, hogy megállapítsa az osztályzat megfelel- e az évközi érdemjegyek átlagának), - tankönyvek kiválasztása, - a fakultáció megszervezése.
  26. 26. Az igazgató hatásköre: - pedagógiai vezető, - tanügy igazgatási vezető, - személyzeti vezető, - felelős az iskola működéséért, gazdálkodásáért. 4.Az intézményvezető feladatai és felelőssége a szükséges emberi erőforrás menedzselésében Munkatársak menedzselése - A mai vezető sikert elsősorban a csapattal együtt gondolkodva, együttműködve tud elérni. - A megnövekedett terheiből csak akkor tud delegálni munkafeladatokat, részfeladatokat, ha a feladatok elvégzésére képzett és képes munkatársakkal veszi magát körül. Ehhez a csapatépítés és a személyzet- fejlesztés az egyik járható út. - A tudás alapú társadalomban a képzett munkacsoportok önfejlesztő hatása is óriási, tehát egy belső továbbképzési fejlesztő program az innovációs erő mellett jövőképet, belső pálya karriert is formáló erő lehet. A vezető: - Részt vesz a beosztottak kiválasztásában, döntenie kell a képzési és beiskolázási tervről. - A feladathoz keresi a megfelelő embert. Ehhez munkaköri analízist, pályatükröt, - munkaköri leírásokat készít. - A tagokból csapatot épít, hogy növelhesse saját maga és az intézmény teljesítményét, hatékonyságát. - A csoport és a saját maga munkáját meg kell tervezni, kiosztani és ellenőrizni, gondoskodni kell a visz- szacsatolásról, díszfunkció esetén be kell avatkozni. - Hosszú távon meg kell határozni a jövőbeni emberi erőforrásigényt. Az új megváltozott jogi környezet is biztosítja az állandó képzés, fejlesztés lehetőségét és kötelezettsé- gét. - Intézményen kívüli külső fejlesztés: a tanfolyamon tanult dolgok nem mindig hasznosíthatóak a munká- ban, előfordulhat, hogy a tanultak nem illenek bele az intézmény által meghatározott normákba, és egy- ben nagy költséggel és hiányzásokkal jár együtt. - Az intézmény két kötelező dokumentumban tervezi a képzéseket. A továbbképzési terv az öt évre szóló stratégiát, a beiskolázási terv az éves tervezést tartalmazza. - Az intézményen belüli képzés (házi továbbképzés): hatékony lehet, mert a helyi igények megfogalma- zása után speciális tematika alapján jön létre, gazdaságosabb is, mert az időegyeztetés igazodik a munka- rendhez. o Munkafeladatok, megbízatások cserélése o Csoportos munkavégzés (team, projekt munka) lehetővé teszi, hogy a közösség tagjai többféle tevékenységet próbálhatnak ki; o Mélyvízbe dobás o Csoportos megbeszélések: a csoport, mint fejlesztő közösség o Tréning: differenciált pedagógiai fogások, az egyén feladatszituációban, bármikor lehet javítani és a vezető instrukciói alapján a feladat állandóan bővíthető o Bemutatók, intézményi honlap o Workshop-ok: tapasztalatcsere, ismeretek megosztása o Mentorálás
  27. 27. 1 Vázlat: 1. Ellenőrzés és kontroll - ellenőrzés - kontroll 2. Ellenőrzési folyamat elemei - feladatai - feltételei - ellenőrzés területei - ellenőrzés formái, típusai 3. Pedagógiai ellenőrzés - pedagógus módszertani önállósága - pedagógiai folyamatok ciklikussága - nevelés-oktatás színterei - tervszerűség követelménye - ellenőrzés demokratizmusa, írásbeli rögzítése 3. Vizsgálat mint az ellenőrzés speciális területe 4. Az óra/csoportlátogatások elméleti ismeretei és a gyakorlat - ellenőrzés megtervezése és megszervezése - felkészülés az ellenőrzésre - tanóra elemzése és értékelése - szempontok - az óra célja és tartalma - az órán alkalmazott oktatási módszerek - tevékenységek és képességek fejlesztése - ellenőrzés, értékelés - óra felépítése, szervezése - tanulók munkája, magatartása - nevelő munkája, egyénisége, magatartása - eredmények, következtetések 1. Ellenőrzés és kontroll 1.1. Ellenőrzés: - vezetői funkció, melynek célja információ gyűjtése - input, folyamat, output lehet az ellenőrzés tárgya (tényleges helyzet − kívánatos helyzet) - munkafolyamat vagy annak eredménye lesz a vizsgálat tárgya → visszacsatolás → „önmagát javító” folyamat → hiányosságok pótlása, hibák javítása, jó módszerek elterjesztése → hatékony működés - kritériuma: tényszerűség, objektivitás, folyamatosság, tervszerűség.(ellenőrzési terv) - két fajtája van - folyamatellenőrzés: megkezdett folyamatot időben lehessen befolyásolni, javítani, megerősíteni (órák, szertár, leltár ellenőrzése) - eredményvizsgálat: vezetési folyamat végső szakaszában történik, elért eredményt teszi mérlegre, összehasonlítás (mi van, minek kellene lennie) A tétel száma A tétel címe Összeállította Lektorálta 8. Az ellenőrzés és kontroll fogalma, az ellenőrzési folyamat elemei. A vizsgálat mint az ellenőrzés speciális területe. Összehasonlító elemzés keretében mutassa be az óra/csoportlátogatások elméleti ismereteit és a gyakorlatot! Zántó Edina Peringer Mónika
  28. 28. 2 1.2. Kontroll - szervezeti célok elérését segítő, visszacsatoláson alapuló folyamat William Ouchi szervezeti kontroll tipológiája: - piaci kontroll: fontos az elszámolás, meghatározható output, teljesítmény, decentralizált működés, egyértelmű felelősségviszonyok, viszonylagos autonómia - bürokratikus kontroll: hangsúly a szabályokon, rutinszerű döntéshozatal, erős hierarchia, tevékenységrészek (folyamatok) és ok-okozati összefüggés ismerete - klán kontroll: hangsúlyos a kultúra, az elkötelezettség, személyes ↓ tisztán nem figyelhetők meg Kontroll mint vezetési funkció: - gazdasági szempont: ha egy szervezetbe nincs kontroll, a részfolyamatok eltérhetnek a kijelölt céloktól, nem megfelelő az erőforrás kihasználtsága → a szervezet hatékonysága romlik - pszichológiai szempont: biztos környezetet teremt, az elvárások és teljesítményértékelési szempontok megfogalmazása pedig vezetőket erősíti → ők irányítanak - hatalmi szempont: a vezetők a kontrollal gyakorolják az erőforrások felett való rendelkezést, korlátozzák az alsóbb vezetők döntési jogait 2. Ellenőrzési folyamat elemei Feladatai: - normák elemzése (pl. ped. program, munkaterv) - objektív norma: kopetenciamérés, vizsga - hozzáadott érték: környezet, képesség, iskola felszereltsége stb. - tájékozódás – helyzetről, tényekről - összefüggések figyelembe vétele - információs rendszer és módszer kidolgozása - cél viszonylatában megállapítani az eredményeket, hibákat - értékelés - van-e eltérés a cél és a megvalósulás között? - ha nincs, befejezett az ellenőrzés - ha van, okok megkeresése, teendők meghatározása, felülvizsgálat → beavatkozás - feltárt eltérések kezelésének módjai - kiigazítás: minőségi működést még nem befolyásolja a feltárt eltérés/probléma - beavatkozás: a teljesítmény-követelmény és a tényleges érték között nagy a különbség → kritikus szint - visszacsatolás - számonkérés, jutalmazás, felelősség megállapítása Ellenőrzéshez szükséges: - előzetesen kialakított követelmény (célok, szükséges idő) - mérés rendszerének kidolgozása (ki, miért felelős) - minimum, maximum meghatározása (mennyiség, minőség) - a mutatók folyamatos figyelése - információs rendszer kialakítása - visszacsatolás, szükséges intézkedések megtétele Folyamatosság, tervszerűség - ellenőrzés folyamatos legyen - lehet: - időszakonkénti - egy –egy téma vizsgálata - átfogó Ellenőrzés területei - pedagógiai, szervezési, tanügy-igazgatgatási - tanórákon, tanórán kívüli foglalkozások, megbeszélések, írásos dokumentumok, tanulói produktumok
  29. 29. 3 Ellenőrzés formái - óralátogatás, foglalkozások ellenőrzése, beszámoltatás, eredményvizsgálat, felmérések, helyszíni ellenőrzés, dokumentumok tanulmányozása 3. Pedagógiai ellenőrzés - pedagógus módszertani önállósága - tiszteletben kell tartani → alkotó tevékenység, kezdeményezőkészség nélkülözhetetlen - ösztönözzön → eredményesség növelése - osztályzat megállapítása - pedagógiai folyamatok ciklikussága - értekezletek, tanévkezdés, félév, tanévvége - csak a tanév végén lehet végső képet alkotni - nevelés-oktatás színterei - tanítási órákon → munka mérhető→ pedagógus vezető szerepe megmutatkozik - tanórákon kívül (napközi, szakkör, kirándulás, sportesemény stb.) - tervszerűség követelménye - mit, mikor akarunk ellenőrizni - ismerni kell az ellenőrzés célját, módszerét, időpontját, koncepcióját - az iskola éves munkatervében helyes rögzíteni - lehet váratlan ellenőrzés is - ellenőrzés demokratizmusa - belső ellenőrzést az egész testület végzi az igazgató irányításával - egy-egy feladat elvégzéséért több pedagógus is felelős - szakmai munkaközösségek, a tagozatvezetők, az évfolyamközösségek vezetői - ellenőrzés írásbeli rögzítése - tapasztalatok írásbeli rögzítése - érdekelt pedagógus ismerje - feljegyzést kell készíteni pl. szélesebb körű vizsgálatról → tanulók tudásának eredményessége, neveltségi szintje - formája - látogatás – információgyűjtés (passzív) - óralátogatás: információgyűjtés, tapasztalatszerzés - megfigyelés → látottak értékelésére, általánosítások levonására még nem kerül sor - pl. új pedagógus, új módszer - vizsgálat (aktív) 3. Vizsgálat mint az ellenőrzés speciális területe - szélesebb körű, mint az információszerzés, az okokat is keresi → mélyebb vizsgálat - minősítő jellegű - előre megtervezett, az érintett pedagógusok előre tudnak róla - összetettebb kérdéseket vagy több feladat együttes megvalósítását ellenőrzi → folyamatot figyel - leggyakoribb - vizsgálat témája lehet: - egy osztályközösség fejlődése (pl. milyen okok gátolják a megfelelő tanulmányi előrehaladást.) - tehetséges tanulókkal való differenciált foglalkozás - egy-egy pedagógus személyével kapcsolatos (munkája kiemelkedő, nagyobb lemaradás) 4. Az óra/csoportlátogatások elméleti ismeretei és a gyakorlat - ellenőrzés megtervezése és megszervezése - egész évre tervezünk - alapja lehet - új pedagógus, tantárgy bevezetés, követelmények - 1-1 évfolyam, 1-1 osztály - különböző tantárgyak koncentrációja - differenciált foglalkozás, tehetséggondozás - személyzeti célok (pl. későn kezd valaki órát)
  30. 30. 4 - szaktanácsadó mire hívta fel a figyelmet - mennyire követik a tanárok a pedagógiai programban foglaltakat - minden tantárgy vizsgálatára is kerüljön sor - legyen a tervezés laza → beépíthető legyen a felmerült problémák, gondok vizsgálata - igazgató + munkaközösség-vezető + munkaközösségi tag is menjen (esetleg szakértő) - tapasztalatcsere - felkészülés az ellenőrzésre - közölni kell a kollégával: mikor, mit, milyen szempontok alapján ellenőriz - pedagógussal együtt menjen be az órára az ellenőrző - ha az osztályhoz kérdéseket intéz → előre közölje a pedagógussal - általában hátul foglaljon helyet A tanóra elemzése és értékelése - megfigyelési feladatok a tanóra ellenőrzésénél: - az óra célja és tartalma - az órán alkalmazott módszerek - az óra felépítése és szervezése - a tanulók munkája és magatartása - a nevelő munkája, egyénisége, magatartása - eredmények, következtetések, javaslatok - szempontok - az óra célja és tartalma - helyes volt-e a célkitűzés megválasztása? - hogyan segítette a tanulók személyiségének kialakítását? - tantervi követelmények: eredmények – hiányosságok - az anyag terjedelme – életkori sajátosságok összhangja - jártasságok, készségek, képességek fejlesztése - elmélet – gyakorlat egysége - tanítás – tanulás eredményessége - az órán alkalmazott oktatási módszerek - megfelelt-e a tartalomnak, életkornak, tanulói ismereteknek? - milyen volt a bemutatás és a szemléltetés, aktivitás? - épített-e az előző és a tanórán kívül megszerezhető ismeretekre? - hogyan alkalmazta a korszerű pedagógiai technológiát? - frontális, csoportos, egyéni tanulás - feladatlapok, munkafüzet - audiovizuális eszközök - az ismeretek rögzítésének, a tevékenységek és képességek fejlesztésének útja - ismétlés, koncentráció - írásos rögzítés, visszajelzés - részösszefoglalás, összefoglalás - ismeretek gyakorlati alkalmazása → fokozatosság, változatosság - ellenőrzés, értékelés - szóbeli felelet - röpdolgozat, feladatlap, táblai, gépi ellenőrzés - hogyan hasznosította az ellenőrzésről kapott információkat? - vannak-e az értékelésnek kialakult normái és helyesek-e? - bevonja-e a tanulókat? - óra felépítése, szervezése - helyes volt-e a domináló típus megválasztása? - frontális, csoportos, egyéni - tartalom megfelelt-e a célnak? - cél tudatosult-e?
  31. 31. 5 - új anyag átadása (tagolás, tanulói munkáltatás) - technikai szervezés, időbeosztás - szervezési feladatok: jelentések, napló kezelése, érdemjegyek rögzítése, utasítások, rend, eszközök, személyes problémák rendezése - határozottság, gyorsaság, nyugodtság - tanulók munkája, magatartása - elsajátították-e az adott tanórán tanított ismereteket, készségeket? - tanulók beszédkészsége, készségeiknek alakulása - érdeklődésük mérhető szorgalmas, fegyelmezett munkájukon, együttműködési készségükön, tanulói aktivitásukon, munkazajon - van-e kialakult munkarendjük → tanulópadok rendje, célszerűsége - a tanulók viselkedése, neveltségi szintje, a nevelés eredményessége - tanterembe ki- és bevonulás, tanulók tisztasága, öltözködése - tanterem rendje, tisztasága - nevelő munkája, egyénisége, magatartása - hogyan érvényesül vezető szerepe? - magatartása, reakciói - beszédstílusa - érzelmi megnyilvánulásai - milyen mértékben kívánja meg a rendet? - tanári asztal rendje, öltözködése, rendszeretete, tisztasága - fegyelem fenntartása - tanulóknak van-e folyamatos feladatuk? - képes-e kezében tartani mindvégig az óra vezetését? - figyelmes-e? (jelentkezők, zavarók) - tanár-diák dialógus → hogyan korrigálja a tanulót - kérdései ösztönzők-e? - eredmények - elérte-e a kitűzött célt? - elősegítette-e a tanulók tudásának gazdagítását, személyiségük alakítását? - következtetések - tanulói megnyilvánulásokból - osztálynapló érdemjegyeiből - tanulók neveltségéből ↓ a tanóra pozitívumait továbbfejleszteni, a hibákat kijavítani kell - elemzés, értékelés - feljegyzés készítése - külön értékelni a vizsgált problémát, külön a tanárt - először a szaktanár mond véleményt, utána a munkaközösség-vezető, igazgató - ne minősítés legye, hanem elemzés, indoklással - beszélgetéssé alakuljon, kérdésekkel - útmutatás - soha nem lesz objektív - strukturális elemzés: helyzetkép megállapítása - genetikus elemzés: fejlődésrajz Kalicz – Mezei: Alkalmazott vezetéselmélet 91-125. oldal
  32. 32. 1 Vázlat: I. A motiváció általános és vezetéselméleti meghatározása II. A motiváció folyamata III. Motivációelméletek 1) tartalomelméleti modellek: Maslow, Alderfer 2) folyamatelméleti modellek: elváráselmélet, méltányosságelmélet, célkitűzéselmélet, szociális tanuláselmélet, a Porter- Lawler modell IV. Az alkalmazottak motivációjának növelése: jutalmazás, célkitűzés, munkakör-kialakítás I. A motiváció általános és vezetéselméleti meghatározása A „motiváció” szó a latin „movere” (mozgás) szóból ered. Motívum = ami cselekvésre késztet; motiváció = a cselekvésre késztetés; motiválni = cselekvésre késztetni. Vezetői szempontból a motiváció megismerése azt a célt szolgálja, hogy:  megértsük az egyén magatartásának okait, mozgatórugóit;  előre tudjuk jelezni a vezetői lépések várható következményeit;  irányítani tudjuk az egyén viselkedését, hogy mind az egyéni, mind a szervezeti célok teljesüljenek. A motiváció vezetéselméleti meghatározása: az egyén olyan belső tudati állapota, amely hatására hajlandó a szervezeti célok megvalósítása irányába mutató erőfeszítésekre. Minden vezető számára fontos az alkalmazottak motivációjának fokozása, motivációval ugyanis beruházás nélkül növelhető a szervezeti teljesítmény. II. A motiváció folyamata kielégítetlen szükséglet → belső feszültség → hajtóerő (drive) → kereső magatartás → kielégített szükséglet → belső feszültség csökkenése A vezetőnek az a feladata, hogy összehangolja ezeket a tényezőket, vagyis elérje azt, hogy a belső feszültséget csökkentő magatartás a szervezeti célok megvalósítására irányuljon. Az egyéni motívumoknak összeegyeztethetőnek kell lenniük a szervezeti célokkal. Rókusfalvy szerint (1971): háromféle motiváció van: • munkamotiváció: különféle anyagi és erkölcsi indítékok, egyéni ambíciók arra ösztönöznek, hogy értékalkotó, termelő tevékenységet végezzünk • A pályamotiváció az előzőnél specifikusabb folyamat. Elsősorban azoknak a konkrét indítékoknak a működését értük rajta, amelyek egy meghatározott pálya választására, illetve az abban való tartós helytállásra ösztönöznek valakit, pl. a gépészmérnöki pályán a gépek szeretete, a precíz munka iránti igény, a technikai fejlődés szolgálatának a vágya, a számokkal való műveletek kedvelése. • A teljesítménymotiváció ismét általánosabb fogalom. Heckhausen (1965) szerint a teljesítménymotiváció olyan törekvés, amely az egyén teljesítményét a sikerrel vagy kudarccal kecsegtető tevékenységekben fokozza vagy magas szinten tartja. Amíg a munkamotiváció csak közvetve – az anyagi megélhetésen, a család fenntartásán stb. keresztül – ösztönöz a munkatevékenységre, addig a teljesítménymotiváció közvetlenül a munka eredményére, annak mennyiségi és minőségi jellemzőire irányul. A tétel száma A tétel címe Összeállította Lektorálta 9. Mutassa be a motiváció keretmodelljét, a motiváció folyamatát! Ismertesse Maslow és Alderfer elméleteit! Mondjon gyakorlati példát az egyes szükséglet-hierarchia szintekhez kapcsolható munkahelyi ösztönzőkre! Dr. Tuba Márta Brandhuberné Keszléri Gyöngyvér
  33. 33. 2 III. Motivációelméletek 1) Tartalomelméleti modellek: az okokra koncentrálnak, amelyek a viselkedést kiváltják a) az Abraham Maslow-féle szükségleti hierarchia modell: -- alapszükségletek: biológiai eredetű hiánymotívumok -- magasabb rendű szükségletek: a hatékonyabb társadalmi beilleszkedést szolgálják  Fiziológiai szükségletek: élelem, ital, oxigén, megfelelő hőmérséklet, alvás!  Biztonsági szükségletek: fizikai védettség, a jövő kiszámíthatósága, pénzügyi tartalékok, egészség, munkabiztonság  Szociális szükségletek: szeretetet kapjunk és nyújtsunk, valahová tartozás  Megbecsülés iránti szükségletek: a) belső: önbecsülés, elért sikerek, b) külső: elismerés, presztízs, odafigyelés  Önmegvalósítás szükséglete: a bennünk rejlő képességek megvalósításának szükséglete, önmagunk fejlesztésének igénye. Ez az igényszint soha nem elégíthető ki, a növekedés mindig új igényeket szül. Hierarchia-törvény: A hierarchiában magasabb szinten elhelyezkedő szükséglet csak akkor hat a viselkedésre, ha az alapvetőbbek, az alacsonyabb szintűek ki vannak elégítve. Maslow-i motivációs alapelv: Mindig a következő, még kielégítetlen szükséglet motivál. Az elmélet gyenge pontjai:  A szükségletek nem egyszerre, hanem fokozatosan jelennek meg, így soha nem lehet valamelyiket teljesen kielégíteni.  A szervezetek többsége elég jól képes az alacsonyabb szükségletek közvetlen vagy közvetett kielégítésére (biztonságérzet, csoporthoz tartozás, pénzbeli juttatások), de messze nem ilyen eredményes a felsőbb szintű szükségletek kielégítésében. Az elmélet működőképessége csak az alapszükségletek területén bizonyult megbízhatónak, a magasabb rendű szükségleteknél bizonytalanná vált, hiszen az emberek magasabb rendű szükségleteiben nagyok az egyéni különbségek. b) Clayton Alderfer (1969, 1972) ERG-elmélete -- létezés, kapcsolat, fejlődés (Existence, Relatedness, Growth = ERG) Megkísérli kezelni a Maslow-féle elmélet problémáinak egy részét. Vizsgálati eredményei alapján Alderfer öt helyett háromra csökkentette a Maslow-féle szükségletek számát. Ezek: 1. a létérdekek (a túléléshez szükséges anyagi és fiziológiai tényezők), 2. a kapcsolati szükségletek (az összes társas igény) és 3. a növekedési igény (elismerés, önmegvalósítás) Egyetértett azzal, hogy a szükségletek általában hierarchikus rendszert alkotnak, ugyanakkor lazított a maslow-i kielégülés → következő szintre lépés elv merevségén. Hangsúlyozta, hogy egyidejűleg több igény is működhet. Elképzelése szerint a szükségletek ki nem elégítése „regresszióhoz” vezethet (azaz az alacsonyabb szintű szükségletek fontossága megnő). A menedzsmentnek fel kell ismerni a szimultán jelentkező szükségleteket, hiszen azok kielégítésével motiválhat. Ha a növekedési igény nem kielégíthető, akkor a kapcsolati igényre célszerű koncentrálni. A tartalomelméleti modellek kevés gyakorlati fogódzót nyújtanak az emberi erőforrás menedzsment számára. III/2. Folyamatelméletek: arra a folyamatra koncentrálnak, amelynek eredményeként az adott viselkedés bekövetkezik a) Elváráselméleti modell (Victor Vroom, a Yale Egyetem professzora 1972 óta): A dolgozók motivációját a feltételezett javadalmazás függvényeként magyarázza. Arra a feltételezésre épül, hogy az emberek racionális döntéseket hoznak, melynek alapja a gazdasági előny. Az ösztönzés olyan jutalmakra épüljön, amelyeket a dolgozók értékelnek, fontosnak tartanak. A menedzsment feladata stabil és kiszámítható ösztönző rendszer kidolgozása, ami növeli a teljesítményt.
  34. 34. 3 b) Méltányosságelméleti modell: Az emberek folyamatosan figyelik az egyenlőség érvényesülését a munkakörnyezetükben. Összehasonlítják az általuk (P) befektetett erőfeszítések (Input) és a kapott jutalmak (Output) arányát a mások input—output arányát. A másik személy a referencia személy (R): OP/IP=OR/IR. Ha a két hányados megegyezik, akkor méltányosnak ítéli meg a helyzetét, ez a jelenlegi viselkedés folytatására motivál. Ha méltánytalanságot észlel, az feszültséget kelt. Méltánytalanság nyomán az egyenlőtlenséget csökkenthetjük:  inputok megváltoztatása;  az outputok értékének megváltoztatása;  a saját O/I arányának átértékelése;  a referencia O/I arányának átértékelése;  kilépés a helyzetből;  a referencia-személy megváltoztatása révén. c) Célkitűzéselméleti modell: A célok minősége hatással van a teljesítményre: minél összetettebbek a célok, annál jobb eredményre vezetnek, mert a megvalósítás kihívást jelent. Ez addig igaz, míg a követelmény az egyéni és szervezeti képességek határait nem haladják meg. Specifikusan megfogalmazott célok növelik a teljesítés szintjét. Ilyenkor az emberek célirányosabban és hatékonyabban cselekednek, mert tudják, hogy mit kell tenni. A célkitűzési folyamatba való bevonásnak, akkor van teljesítménynövelő hatása, ha ennek révén a célkitűzés minősége, pontossága valóban növekszik. Ha a bevonás csak formális jellegű, akkor ez inkább elégedetlenséget kelt. d) Szociális tanuláselméleti modell: A szervezetekben leginkább a legjobb teljesítményű kollégát, a vezetőt, a valamiben kiemelkedőt nyújtó embert utánozzuk. Minden vállalaton belüli tréning a szociális tanulási elméletre épít. A motiváció fokozásának legfontosabb eszközei a belső jutalmazás, önmegerősítés, a példaképnek megfelelő viselkedés. A szociális tanulás elmélete kiegészítve értékes külső jutalommal hatékony kombináció. e) A Porter-Lawler modell: Lyman Porter és Edward Lawler foglalta egybe a tartalom- és folyamatelméletek eredményeit. IV. Alkalmazottak motivációjának növelése (Porter-Lawler alapján): 1) JUTALMAZÁS: Értékes jutalmakat tűzz ki! 2) CÉLKITŰZÉS: Erősítsd az erőfeszítés-jutalom kapcsolatot! Pontos, kihívást jelentő, és elfogadott célokat tűzz ki! 3) MUNKAKÖR-ÁTALAKÍTÁS: A munkakörök kialakításakor biztosíts olyan körülményeket, hogy az erőfeszítés nagy eredményeket hozzon (szélesítés, rotáció)!
  35. 35. Vázlat: I. A motivációelméletek II. A motivációelméletek csoportosítása III. Tartalomelméletek IV. Motiváció a nevelőtestület különböző korcsoportjaiban I. A motivációelméletek - arra keresik a választ, hogy miért úgy viselkednek az emberek, ahogy éppen teszik. - motívum = ami cselekvésre késztet, - motivácó = a cselekvésre késztetés, - motiválni = cselekvésre késztetni. II. A motivációelméletek csoportosítása 1. Tartalomelméletek: - azt tárják fel, hogy mit akarnak a munkavállalók, mire van szükségük, s ezért milyen vezetői eszközökhöz nyúlhatnak a vezetők a munkatársaik ösztönzésére - a munkatársaknak érezniük kell, hogy személy szerint is nyernek valamit tevékenységük eredményeként - feltételezik, hogy az egyének „szükségletkészlettel”, a kívánt célok csoportjával rendelkeznek, melyeknek elérése ösztönzi őket. 2. Folyamatelméletek: - megvilágítják, hogyan hasznosíthatják a vezetők a szükségletekről, az egyéni törekvésekről megszerzett ismereteiket a magatartás megfelelő irányba történő terelésére - azt a folyamatot kutatják, amely során az adott eredmény kívánatossá és ösztönzővé válik az egyének számára - feltételezik, hogy az ember tudatos, vagy tudattalan kalkulációs folyamat révén képes kiválasztani céljait és megválasztani a hozzájuk vezető utat. III. Tartalomelméletek - e modellek csak elméleti keretnek tekinthetők, mert a motivációk változhatnak - segítenek megérteni azt, hogy a munkatársak valószínűleg mire törekednek, mivel lehet motiválni őket a jobb teljesítményre - mindig konkrét elemzésre van szükség 1. Maslow szükséglet-hierarchiára alapozott motivációelmélete - egyik legismertebb, legnagyobb hatású, legvitatottabb - mindannyiunkat 5 hierarchikusan egymásra épülő szükséglet kielégítése motivál a) fiziológiai (élettani) szükségletek: - kielégítésük alapvető feltétele fennmaradásunknak - leginkább az ösztönökhöz állnak közel - a test automatikusan törekszik e szükségletek normál állapotának elérésére és fenntartására, b) biztonsági szükségletek: - akkor jelennek meg, ha az élettaniakat már többé-kevésbé kielégítettük - azt a törekvést fejezik ki, hogy az egyén fiziológiai szükségleteit a jövőben is tartósan kielégíthesse, és körülményei viszonylag kiszámíthatók, előre jelezhetők legyenek A tétel száma A tétel címe Összeállította Lektorálta 10. Vesse össze a motiváció tartalomelméleteit! Egy konkrét példán keresztül mutassa be, hogy vezetőként milyen motivációs eszközöket alkalmazna a nevelőtestület különböző korcsoportjaiban! Kis Róbert Latinovics Klára
  36. 36. c) a szeretet szükséglete: a másokhoz tartozás, befogadottság, a másokhoz való tartozás igénye - szükségünk van arra, hogy másokkal kapcsolatba kerülhessünk, és az emberek valamilyen csoportja elfogadjon bennünket, d) az elismerés, megbecsülés iránti szükséglet: - azt az óhajunkat tartalmazza, hogy mások elismeréséből pozitív én-képünk alakulhasson ki. – (1) törekszünk arra, hogy környezetünk elismerje elért eredményeinket, megfelelően és megbízhatónak találja teljesítményünket, (2) él bennünk a vágy a hírnév, a presztízs, az elismert társadalmi vagy közösségi státus iránt, hogy bírjuk mások figyelmét, és fontosnak tekintsenek bennünket, e) az önmegvalósítási szükséglet: - a szükséglet-hierarchia legmagasabb szintje. - az a vágyunk, hogy értelmet adjunk életünknek, azzá váljunk, amire képesnek érezzük magunkat, valósítsuk meg lehetőségeinket. Egyesek szerint további két szint is van: f) tudás, megismerés iránti vágy (kognitív szükségletek): - a tudásvágy, a kíváncsiság, a tények ismeretének és rendszerezésének igénye, g) esztétikai szükségletek: a szépség, a dolog elrendezettsége, a szimmetria iránti törekvésünk. - fiziológiai és biztonsági szükségletek: alacsonyabb rendű szükségletek; a szeretet, megbecsülés és az önmegvalósítás iránti szükségletek: magasabb rendű szükségletek - a magasabb rendű szükségletek mindaddig nem lesznek fontosak az egyén számára, amíg az alacsonyabb rendűeket legalább részben ki nem elégítette - a már kielégített szükségletek nem motiválnak többé, helyüket a még kielégítetlen legalacsonyabb szintű szükségletek veszik át - ábrázolás: piramis - a modell a vezetésben: - az elmélet hiányosságai: - az emberi szükségletek nem sorolhatóak be maradéktalanul a maslowi rendszerbe - a munkavállalók nem tudnak a rendszer szintje között különbséget tenni, csak az alacsonyabb és a magasabb rendű szükségletkategóriák között képesek választani - a magasabb rendű szükségletekben nagyon nagyok az egyéni különbségek, és mérési lehetőségeik is igen korlátozottak 2. Herzberg kéttényezős motivációs elmélete - a viselkedést kiváltó okokra koncentrál. - a megelégedettség és a motiváció két különböző dolog, és nem feltétlenül igaz, hogy az elégedett dolgozók hatékonyabbak, mint elégedetlen társaik - más tényezők hatnak a dolgozók elégedetlenségének csökkentésére, és más tényezők azok, amelyek motiválják őket - higiéniás és motivációs (motivátorok) tényezőket különböztet meg - higiéniás tényezők: - a munkakörnyezet fizikai és szerezeti jellemzői (a szervezetre jellemző szabályok, működési elvek, a közvetlen munkafeltételek, a fizetés nagysága, a munkavégzés biztonsága, stb.)
  37. 37. - munka társas környezete (a közvetlen vezetővel, a munkatársakkal és a beosztottakkal való kapcsolat minősége, a kivívott státus, stb.) - higiéniás tényezők javítása elégedettséget nem okoz, csak az ezzel kapcsolatos elégedetlenséget szünteti meg - motivátorok: - elért teljesítmény - az elismertség - az előmeneteli lehetőségek, - a nagyobb felelősség, - a személyes fejlődés, - a munka tartalma, érdekessége. - ezek tkp. a belső motivációs tényezők, amelyek jól kapcsolhatók a magasabb rendű szükségletekhez - hiányuk nem okoz elégedetlenséget, csak az elégedettség hiányát. Az embereket elégedetté a motivációs tényezők teszik. - jelentős különbség az előző elméletekhez képest: megelégedettségnek nem az elégedetlenség az ellentéte, hanem az elégedettség hiánya a motivátorok esetében. A munkával való elégedetlenségnek pedig nem az elégedettség az ellentéte, hanem az elégedetlenség hiánya, a higiéniás tényezőknél. - vezetői szemmel: higiéniás tényezőkhöz kapcsolható ösztönzőkkel Herzberg szerint nem lehet érdemi motivációt elérni. - lehet-e pénzzel motiválni? Herzberg szerint motivációs szempontból nincs érdemi különbség a negatív „rugdosások” (ellenőrzés, szervezeti szabályok) és a pozitív „rugdosás” (pénz, anyagi ösztönzés) között. Szerinte a munkavállaló ilyenkor csak a pénz elnyerésére törekszik, azért teszi meg azt, amit elvárnak tőle. De ez nem motiváció, mert a cselekvés állandó külső megerősítésre szorul, nem a belső késztetés hajtja 3. Alderfer létezés-kapcsolata-fejlődés elmélete - elmélete háromféle szükségletet tárgyal: - létezés (létfenntartás): alapvető élettani szükségletek és fizikai biztonság iránti szükséglet, - kapcsolat: az a vágy, hogy az ember tartozzék valakihez, elfogadják, szeressék, tiszteljék, - fejlődés: a személyes lehetőségek megvalósítása, továbbfejlesztése iránti igény. - ezek a motívumok nincsenek hierarchikus rendben, egyszerre több is működhet. - lényegében a Maslow-féle szükségleteket szedi más kategóriákba. 4. McClelland kapcsolat-teljesítmény-hatalom elmélete - a motívum fogalmára épül, és annak a viselkedésre gyakorolt hatásán keresztül próbálja leírni az emberi magatartásokat -> nem is tanulmányozza az emberi szükségletek teljes körét, hanem három olyan szükségletet különböztet meg, amelyekkel szervezeti környezetben magyarázhatjuk motivációinkat. - kapcsolatmotiváció - ide az elfogadottság, a szeretet iránti vágyak sorolhatók - akiknek erősek a kapcsolatmotívumai, azok barátkoznak, kapcsolataikban kölcsönös megértésre és inkább az együttműködésre, semmint a konfrontációra törekszenek. Fontosnak tartják a társas kapcsolatok kialakítását és fenntartását. - teljesítménymotiváció - belső hajtóerő a sikerre, a magunk elé kitűzött célok elérésére és meghaladására - a teljesítménymotiváltakat a siker, a korábbinál jobb eredmény elérése, a nagyobb hatékonyság vágya hajtja és nem a sikerért járó jutalom - olyan munkát szeretnek, ahol a feladatmegoldásban személyes felelősséget vállalhatnak és a teljesítményükről rendszeres visszajelzést kapnak - kedvelik a kihívásokat, a kihívó, de nem a lehetetlen feladatokat - nem kedvelik az olyan problémákat, ahol a siker nem rajtuk, hanem másokon vagy a szerencsén múlik. - a nagy teljesítményszükséglettel rendelkező emberek gyorsabban tanulnak és gyorsabban hoznak döntéseket, mint a kevésbé ambiciózusak.
  38. 38. - egyéni különbségek (családi háttér, képzettség…) - ellentéte a kudarckerülési motiváció. Az ilyen motivációval bíró emberek kerülik az olyan helyzeteket, ahol kudarcot vallhatnak. - hatalmi motiváció - az a vágy, hogy hatással, befolyással legyünk másokra - az erős hatalmi motívummal rendelkező emberek kedvelik a versengő, konfrontáló helyzeteket. - számukra fontos a státus, a presztízs, a tisztelet, az elismertség. - a mások fölötti befolyás nagyobb jelentőségűvé válik, mint maga a teljesítmény - a hatalom-motivált ember inkább abban talál kielégülést, ha másokat munkába állíthat, irányíthat - általában hajlamosak az agresszív megnyilvánulásokra, igyekeznek a másik emberből erős érzelmi hatásokat, elismerést kiváltani. Mindez azonban nem negatív tartalmú - a vezetők körében ez a motiváció erősebb - a hatalmi motiváció egy megfelelő szintje szükséges feltétele a jó vezetővé válásnak. - az elmélet megállapítása, hogy ezek a motívumok nem örökletesek, hanem tanultak. Ezért szokás a tanult szükségletek elméletének is nevezni. Az elmélet lényeges következménye, hogy a tanult szükségletek fejleszthetők, az egyes szükségletek erőssége képzéssel, tréningekkel befolyásolható és növelhető. 5. Hunt cél-motiváció emélete - a motiváció az egyéni célokból érthető meg - a célok nem egyértelműen határozzák meg magatartásunkat, inkább orientálják viselkedésünket - a célok életünk során folyamatosan alakulnak ki - erősségük és fontosságuk változik a különböző életkorokban, vagy az eltérő élet- és munka szituációkban - a célok nem rendezhetők eleve feltételezett hierarchiába, hanem dinamikus struktúrát alkotnak - az elmélet hat célt különböztet meg, amelyek további részcélokat tartalmaznak: - komfort, anyagi jólét: az életstílusunkat, az életszínvonalunkat biztosítani képes anyagiakat (pénzt) sorolhatjuk ide, valamint a stresszteli helyzetek kerülését, - strukturáltság: a tisztázott munkakörre, bizonyosságra törekvés, a stabilitás iránti vágy jellemzi azokat, akiknek ez a célja erős. Szeretik egyértelműen látni az elvárásokat, a szabályokat, - kapcsolat: fontos a csoporthoz való tartozás, az elfogadottság, az azonosulás. Akinél ez a cél erős, kerüli a magára hagyott helyzeteket, az egyedüli munkavégzést, - elismertség: erre a célra a teljesítmény mások általi elismerése, megbecsülése, az ennek megfelelő státus, a visszacsatolás és a teljesítménnyel arányos javadalmazás a jellemző - hatalom: fölény, mások irányításának, kontrollálásának igénye, dominanciára való törekvés jellemzi, de csak a vezetői hatalom vonatkozásában, - autonómia, kreativitás, fejlődés: önmegvalósítás, kihívás, képességek és készségek kihasználása, tanulás, önfejlesztés, a saját munkavégzés szabadsága, függetlensége, kreatív problémamegoldás, a másoktól való megkülönböztethetőség vágya. IV. Motiváció a nevelőtestület különböző korcsoportjaiban - 30 év alatti korosztály - erősek a kapcsolatra, a személyes fejlődésre és a stressz kerülésére irányuló célok - a családalapítás, az egzisztenciateremtés miatt nagyon fontos a pénz szerepe - jellemző még az elismertség és a státus iránti igény -> a lehetőségekhez képest igyekeznék anyagi juttatást biztosítani számukra; igyekeznék fontos feladatokkal megbízni őket, melynek révén tekintélyt szerezhetnek; szorgalmaznám és támogatnám a tanulást (szakvizsga, nyelvtanulás, PHD…) - 40-45 éves korosztály - erősebb cél az autonómia, a kreativitás és a hatalom iránti igény -> vezetői megbízást adnék nekik (munkaközösség-vezető, igazgatóhelyettesi pozíció) - nyugdíjba vonulás előtti életszakasz - jellemzője a kockázatkerülés, a munka strukturáltsága -> már nem nyaggatnám őket osztályfőnöki megbízással, lehetőséget adnék a kisebb óraszámra/kisebb létszámú csoportok tanítására

×