1. Hoppál Péter kulturális
államtitkár a megnyitón
emlékeztetett arra: a 135
éve született Bartók Béla
(1881-1945) neve hívó
szó Magyarország, a ma-
gyar kultúra azonosítása-
kor, zeneszerzõként a
XX. század legnagyobb
újítói között tartják szá-
mon, emberi nagysága,
tisztasága, helytállása, az
embert próbáló idõsza-
kokban tanúsított meg
nem alkuvása révén is
példaképként tisztelik.
„Valljuk, hogy Bartók
kulturális örökségének
méltó gondozása Magyar-
ország feladata” – mondta.
Hozzátette, hogy a kor-
mányzat idén 940 millió,
jövõre pedig 100 millió fo-
rintot fordít a Bartók-év
programjaira.
A rendezvények között
hangversenyek, konferen-
ciák, kiállítások, verse-
nyek, oktatási programok,
nemzetközi események,
publikációk is szerepel-
nek – sorolta.
A kétéves programsoro-
zat célja ráirányítani a fi-
gyelmet Bartók hagyaté-
kára és annak fontosságá-
ra, hogy a Bartók-életmû
hangsúlyos helyet kapjon
a koncertpódiumokon és
a zeneoktatás minden
szintjén.
A kiállítás anyagát és
vetíthetõ változatát a
következõkben a kül-
képviseletek fogják
használni.
A megnyitón Budapes-
ten akkreditált nagyköve-
tek és kulturális intézetek
vezetõi is jelen voltak.
Mint újságíró, kénytelen
vagyok figyelemmel kísérni
az USA-ban lezajló politi-
kai, társadalmi, gazdasági
és egyéb eseményeket.
Amióta a hírhedt chica-
gói demokrata párti maffia
választottja elõször állami
szenátor, majd Amerika el-
nöke lett, aggódva figyelem
választott hazám gazdasági
helyzetét. Amire minden
okommegvan,mertBarack
Hussein Obama ijesztõen
dilettáns mûködése alatt –
szocialista gazdaságpoliti-
kai minta szerint – évtize-
dekre eladósította az USA-t.
Amint a chicagói demok-
rata párt által vezetett és bi-
torolt egykor gazdag város
is a csõd szélén áll, ugyan-
így az Obama által eladósí-
tott USA is gazdasági zuha-
nórepülésben van. Istennek
hála, hogy ez a Chicagóból
menesztett szocialista „ak-
tivista” eltûnik az ország
élérõl!
Amióta tehát az ameri-
kai gazdasági élet nyakig
benne volt a gazdasági sír-
gödörben, figyelemmel kí-
sértem a problémával fog-
lalkozó nyilatkozatokat, ri-
portokat, szakcikkeket,
televiziómûsorokat stb…
Nem tagadom, erõsen
zavart, amikor az egyik té-
vémûsorban szereplõ fél
tucat pénzügyi és gazda-
ságpolitikai „szakértõ”
szinte semmiben nem ér-
tettek egyet. Mi több, néha
olyan arccal néztek egy-
másra, ami külvárosi kocs-
mákban gyors szájon vá-
gást hozna magával.
Látszott rajtuk, hogy az
éppen nyilatkozót teljesen
agyalágyultnak tartják,
mert aberrált nézete csakis
ezzel magyarázható!
Az egyik Amerikában
megjelenõ magyar újság
gazdaságpolitikai „szakér-
tõje” és hírmagyarázója
Obama elnökké választásá-
nak három fõbb okát látta
annak idején:
1. A választók ma oko-
sabbak. 2. Gazdagabbak. 3.
Egyre több színesbõrû ál-
lampolgár van az USA-ban,
aki túlnyomó többségben a
demokrata pártra szavaz-
nak.
Ebbõl a három állításból
csak a harmadik pont igaz.
És, ha nem magyar kolle-
gám lenne, aki ezt a cikket
elkövette, melyben a fenti
sorrendet olvastam, tök hü-
lyének tartanám az illetõt.
Így azonban honfitársi
gyengédséggel – és nyájas
mosolygással – csak ennyit
mondok:
Enyje-bejnye, nyalka
magyar legény, miként ír-
hatsz ilyen elképesztõ ab-
szurdumokat..?
Vegyük az okosságot! –
vagyis agyunk kapacitását,
ami mindenkinél csakis tu-
dományos IQ (Intelligence
Quotient) vizsgálat után ál-
lapítható meg. A múlt és a
jelen állampolgárai intelli-
genciájának, „eszének”
összehasonlítására pedig
semmiféle tudományos
adat nincs!
Az „okosság” megállapí-
tása tudományos bizonyí-
ték nélkül pedig csakis
szubjektív, egyoldalú, elfo-
gult vélemény. Sajnálnám,
ha jeles – és remélem, nyal-
ka – kollégám az iskolázott-
ságotösszetévesztenéazin-
telligenciával,mellyelszüle-
tünk! Az iskolázottságunk
csak a tárgyi ismereteinket
növeli, de nem az intelli-
genciánkat, vagyis az
„okosságunkat”.
(Ezt a saját példám alap-
ján is a leghatározottabban
állíthatom. Életemben
ugyanis sok négy-hat-nyolc
elemit végzett emberrel ta-
lálkoztam, akiknek az intel-
ligencia terén még inasa
sem lehetnék! Pedig nem
tartom magam buta ember-
nek, ami persze szubjektív
vélemény részemrõl.)
Az pedig, hogy ma Ame-
rikában az emberek anyagi
helyzete jobb lenne, mint a
múltban volt, nevetséges
valótlanság. Ha nem egy
nyalka magyar kollégám ír-
ta volna ezt, azt kellene
mondanom, hogy agyalá-
gyult õrültség! Gondoljunk
a 30 millió munkanélkülire,
a 45 millió élelmiszersegé-
lyen lévõ polgárra, a 30 mil-
lió állami segélyen lévõre, a
közel 3 millió hajléktalanra
stb., stb.
Elképzelhetetlennek tar-
tom, hogy aki gazdaságpo-
litikai cikket mer írni egy
újságban, ne tudná az aláb-
biakat:
1.Havontatíz-éstízezrek
vesztik el házukat, mert
nem tudják fizetni a részle-
teket. 2. Évente százezrek
vesztik el a magánnyugdíju-
kat, mert a vállalatuk meg-
szûntvagyacsõdszéléreke-
rült. 3. Havonta tízezrek
lesznek hajléktalanok. 4. Az
elmúlt évtizedben az ameri-
kai átlagbérek nem nõttek
számottevõen,alakossághi-
telállománya viszont annál
inkább. 5. Korábban olcsó
lakáshitelek nyitottak utat a
költekezéselõtt,ajelzálogpi-
ac összeomlása óta pedig a
hitelkártyák teszik lehetõvé
az amerikaiaknak, hogy
többet költsenek, mint
amennyit megengedhetnek
maguknak. 6. A hitelkár-
tyákrafelvettkölcsönökállo-
mánya sokkal gyorsabban
növekszikazUSA-ban,mint
a gazdaság! Az emberek te-
hát eladósodás árán javítják
vagy tartják fenn a megszo-
kott életszínvonalukat. 7. Az
egyetemi tandíjak évrõl évre
emelkednek.
Sorolhatnám még az
okokat, amelyek azt bizo-
nyítják, hogy amerikai pol-
gárok anyagi helyzete az
1920-30-as évek gazdasági
csõdje óta nem volt olyan
bizonytalan, mint az utóbbi
évtizedben! Ezek után azt
állítani, hogy az USA polgá-
rai ma gazdagabbak, mint a
közelmúlt évtizedei alatt
voltak, több mint döbbene-
tes valótlanság!
Ilyet szerintem csakis
egy balliberális, kretén állít-
hat, aki reméli, hogy Ame-
rikában örökre vége a csa-
ládcentrikus, istenhitre, ha-
zafiasságra, tradíciótiszte-
letre, erkölcsös életvitelre
épült konzervatív világné-
zetnek!
Hiszem, mert hinni aka-
rom – és Amerikában szüle-
tett gyerekeim miatt na-
gyonremélem–,hogyezté-
ves és csalfa remény!
Befejezésül megemlí-
tem, hogy az említett ma-
gyar újságban olvastam egy
meglepõen okos cikket az
amerikai gazdasági hely-
zetrõl. Olyan érzésem volt,
mintha már olvastam volna
ezt a kitûnõ okfejtést.
Rövid töprengés után rá-
döbbentem, hogy a Forbes
Magazinban megjelent írást
vette „kölcsön” a nyalka
magyar kollégám.
Aki, ha mást nem is, de
azt igazolta, hogy arcátlan
plagizálást nem tartja jel-
lemtelenségnek!
KULTÚRA – 7. oldal2016. április 23. – 17. szám
AMERIKA, ÓH...
Ifj. Fekete István
Hegedõs Györgyi emlékezetes vancouveri kávéházi estje
Újra sikert aratott a nagy színésznő
A program sokak érdek-
lõdését felkeltette, hiszen a
Jászai Mari-díjas mûvész-
nõt évek óta nem láttuk
színpadon.
Az elõadás elõtt vacsora
várta a vendégeket, majd
könyvbemutatóra került
sor. A mûvésznõ kötetei –
Meztelen múzsák, Forgó-
színpad, Balettpatkány,
Besselem matyar, Cicanap-
ló – megtekinthetõk és
megvásárolhatók voltak.
Ezt követõen elsötétült a
terem, és a figyelem a szín-
padra irányult. Az estet Tö-
rök Judit, a Kanadai Ma-
gyar Nõk Országos Szövet-
ségének nyugat-kanadai
alelnöke nyitotta meg.
A fellépõk között voltak
a volt Dajka Színház mû-
vészei, Tolnai Zsuzsa,
Balla András, akik színvo-
nalas elõadásukkal járul-
tak hozzá a közönség szó-
rakoztatásához.
A versek, prózák, elõ-
adása között Hegedõs
Györgyi és a házigazda
Bogdán József „kávéházi”
beszélgetésében a mû-
vésznõ gyerekkorát, éle-
tét, színészi pályáját, a
magyarság kulturális éle-
tében tett, kimagasló mun-
káját idézte fel. Hegedõs
Györgyi mûvészi elõadá-
sát, humorát vastapssal
köszönte a közönség!
A vancouveri zenészek,
Nagy Ferenc, Madari Mik-
lós, Kollár Zoltán és ifj. Kol-
lár Zoltán közös zenei elõ-
adással szórakoztatták a
nagyérdemût. Márkus Ildi-
kó fuvola- és dob-, Madari
Péter nagysikerû zongora-
és hegedûelõadását is hall-
hatta a publikum.
Az estén jelentették be,
hogy a vancouveri magyar
zenei élet kiemelkedõ te-
hetsége, Madari Péter egy
amerikai komolyzenei te-
hetségkutató versenyen
zongora mûfajban 3. helye-
zést ért el, és ennek révén
meghívást kapott a New
York-i Carnegie Hallba,
ahol április 19-én lép fel.
A nagysikerû, teltházas
rendezvényért elismerés il-
leti Hegedõs Györgyit, a
szervezõket, a fellépõket, a
házigazda Bogdán Józsefet
és nem utolsósorban a há-
lás közönséget. Jó volt
együtt lenni a mûvészet és
zene kíséretében eltöltött,
hangulatos, színvonalas ká-
véházi est programján!
Hegedõs Györgyi az est
bevételét a Magyar Kulturá-
lis Egyesület részére aján-
lotta fel.
Nagy Alexandra
(Vancouver)
A Vancouveri Magyar Kulturális Egyesület nemrégi-
ben nagysikerû Kávéházi Estet tartott, amelynek
szervezõje az egykori Dajka Színház igazgatója, He-
gedõs Györgyi színésznõ és Bogdán József, a Kávé-
ház vezetõje volt.
Hegedõs Györgyi a világot jelentõ deszkákon
A mûvésznõ a könyveit is bemutatta
Fotó: Lelkes Ilona
Az örökség méltó gondozása Magyarország feladata
Bevezetés Bartók világábaMikrokozmosz – Bevezetés Bartók Béla világába cím-
mel nyílt a zeneszerzõ, zongoramûvész, népzeneku-
tató életét bemutató, kilenc nyelven útjára induló kiál-
lítás a Külgazdasági és Külügyminisztériumban a
Bartók-emlékév alkalmából.
Hoppál Péter
Bartók Béla
Megjelent Bolyai Farkas és Gauss teljes levelezése
Régi adósság teljesült
Elsõ alkalommal jelent
meg magyarul Bolyai Far-
kas (1775-1856) magyar
és Carl Friedrich Gauss
(1777-1855) német mate-
matikus, csillagász teljes
levelezése.
A könyvbemutatón
Monok István, a Magyar
Tudományos Akadémia
Könyvtár és Információs
Központ fõigazgatója
hangsúlyozta: a magyar
tudományosság régi adós-
sága volt az eddig csak az
eredeti német nyelven el-
érhetõ levelezés magyar
fordításának közreadása.
Gazda István tudo-
mánytörténész elmondta:
a most magyarul publikált
levelezés eredeti nyelven
több mint száz éve, 1899-
ben jelent meg díszkötetes
kiadásban. Szerinte a Bo-
lyai-kutatást érdemes len-
ne abba az irányba folytat-
ni, hogy miként nyilatko-
zott Gauss Bolyai Farkas-
ról és Bolyai Jánosról má-
soknak címzett leveleiben.
A német matematikus
például egy tanítványának
írva egyenesen lángész-
nek nevezte Bolyai Jánost,
akit viszont Bolyai Farkas-
nak címzett leveleiben
nem igazán méltatott.
A több mint 140 oldalas
kötet a 2002-ben indult
Bolyai-sorozat harmadik
kötete. A sorozat fõszer-
kesztõje, a Bolyai-díjas
Nagy Ferenc a bemutatón
a valaha volt legnagyobb
magyar tudósnak nevezte
Bolyai Jánost, aki szerinte
szász származású édes-
anyjától örökölte azt a fe-
gyelmezettséget, amely-
nek segítségével kortársait
és apját is meghaladva fel-
találta a nemeuklideszi,
más néven abszolút geo-
metriát.
Bolyai Farkas
A tárlat a VII. kerületi zsi-
dó negyed kilenc szimboli-
kus terének segítségével te-
remt dialógust múlt és jelen
között, és tárja fel a negyed
történetét, változásait és a
változásokban álló állandó-
ságát, a II. világháborút
megelõzõ idõszaktól kezd-
ve egészen napjainkig.
A cím a zsidó negyed
alapterületére utal, arra a
sûrû városi közegre, ame-
lyet átitat az urbánus kultú-
ra, a vallási újjáéledés és a
közösségi élet. A kiállítás
középpontjában álló épüle-
tek a zsidó élet három alap-
vetõ, kultikus terét szimbo-
lizálják: a szakrális, a kö-
zösségi és az organikus te-
reket.
Az épületek létére és
funkcióira egy-egy videó
reflektál, amelyek változa-
tos technikai megoldások-
kal hol absztrakt, hol direkt
módon ragadják meg mind-
azokat. A tárlat az ikonikus
terület történelemformáló
szerepére hívja fel a figyel-
met úgy, hogy egyszerre
közvetít a múlt és a jelen, a
történelem és a mûvészet,
valamint a mûvész és a tár-
sadalom között.
Multimédiás kiállítás nyílt Manhattenben
Megelevenedőzsidónegyed
A Balassi Intézet-New
York-i Magyar Kulturális
Központ szervezésében
585 000 m2 címmel nyílt
a budapesti zsidó ne-
gyed múltját és jelenét
bemutató multimédiás
kiállítás a manhattani
White Box Mûvészeti
Központban.
Fizessen elõ
a nyugati világ
legnagyobb
magyar
hetilapjára!
Olvassa a
- ot