2. A digitális világ generációi
• X-generáció
• Y-generáció
• Z-generáció
• És az alfák, akik már a digitális tudással a
kisujjukban jönnek a világra
3. X-generáció
• Nagyjából 1965-1979 között születtek
• Felnőttként tapasztalták meg a pc-k és az
internet rohamos terjedését
• Munkavégzésük során készségszinten
használják a számítógépet, a webet
• Képesek tartani a lépést a felgyorsult
világgal
• Magánéletüknek még nem feltétlen képezi
részét az online jelenlét
4. Y-generáció
• Nagyjából 1980 és 1955 között születtek
• Gyermekként válik életük részévé a
számítógép, az internet használata
• A digitális nemzedék első hulláma
• Magánéletüknek is mindennapi része az
internet és az aktív online jelenlét
• Mentalitásuk alapjaiban alakult át a változó
világhoz igazodva
5. Z-generáció
• Nagyjából 1996 és 2010 között születtek
• Más néven IT-generáció
• Az online jelenlét a személyiségük részét
képezi
• Szociális életet párhuzamosan élnek a valós
és az online világban
• Életüket a digitális eszközök és
technológiák használatával széles
nyilvánosság előtt élik
6. Kommunikáció a digitális
világban
• A felgyorsult világ felgyorsult
kommunikációt követel meg
• A cél: minél többet minél tömörebben és
rövidebben elmondani
• Az online világban használt kifejezések
beépülnek a fiatalok által beszélt nyelvbe
• Az internetes szleng az egész generáció
nyelvezetének része
7. Tanárok és diákok
• Az aktív tanárok jelentős
része az X- és az Y-
generációba tartozik
• Számukra komoly
szemléletváltást és
tanulást igényel a fiatalok
nyelvének elsajátítása
• *Forrás: TÁRKI Pedagógus
2010 kutatás -
http://www.tarki-
tudok.hu/file/Pedteher/v_
fokerdoiv_ped_f_nelkul_0
1.pdf
8. • Az összes aktív facebook-
felhasználó száma
Magyarországon: 4 365
100 fő
• Ebből a 13-18 korosztályba
779 500 fő tartozik, ami
közel a felhasználók
egyötödét teszi ki
• * Készült a
www.socialtimes.hu
2012.11.22-i adatai alapján
(http://socialtimes.hu/stat
/HU)
9. Első lépés
• A pedagógus is érezze magát komfortosan
az internet-kommunikáció világában
• A gyerekek többségénél a mindennapi élet
• A puszta facebook-jelenlét nem elég
• A diák számára attól lesz megfogható,
létező személyiség a tanár, hogy aktivitást is
mutat a közösségi portálon
10. Második lépés
• Valóban érteni a gyerekek nyelvén
• Szmájli, mozaikszavak, like-gomb
• A gyerekek a mindennapos beszédben is
használják
• A gyerekek számára a netes kommunikáció
is könnyen dekódolható
• Ha a tanár ismeri őket, az megkönnyítheti
az tantermi kommunikációt is
11. Harmadik lépés
• Kihasználni a lehetőségeket
• Linket, dokumentumok megosztása
• A diákok számára könnyebben emészthető,
mint a papíralapú tananyag
12. Negyedik lépés
• Csapatépítés
• Facebook-oldalak és csoportok létrehozása
• Bármikor elérhető, ezért nem kell, hogy
több ember összehangolja a szabaidejét
• Megerősítheti az osztályközösséget
13. Ötödik lépés
• Követni a trendet
• Felgyorsult információáramlás és technikai
fejlődés
• Lépést kell tartani a mindenkori
újdonságokkal
• Figyelni kell, mi terjed a diákok körében
