2. Gazdálkodás a képernyővel
Platformfüggetlen megjelenítés
A tartalom és a megjelenítés szétválasztása
Válaszidők
Linkelés
Stíluslapok
Keretek
Hitelesség
Nyomtatás
2
3. A weboldalaknak a felhasználók számára érdekes információkat kell
megjeleníteniük.
Azonban ha felhasználók megnyitnak egy weboldalt valószínűleg csak
a képernyő egy kis részében találkozhatnak a számukra hasznos
információkkal.
Miért van ez?
A képernyőből jelentős területet foglalhatnak el a böngésző és/vagy
az operációs rendszer. Bár a webtervezőknek ezekre nincsen
hatásuk, de a felhasználókat valószínűleg ez egy cseppet sem
érdekli.
Általában a képernyő 14-20 %-át tölti ki a hasznos felület.
A weboldalakon sokszor nagy területet szentelnek a navigációnak
is. Ezért szükséges a minimálisra való csökkentése.
Itt is léteznek üresen hagyott felületek, ezek azonban nem
szükségszerűen feleslegesek. Ugyanis hiba lenne túlzsúfolt
oldalakat tervezni, hiszen az üres helyek vezethetik a szemet és
segíthetnek a felhasználónak, hogy átlássa az információk
csoportosításának az elvét.
3
4. A fehéren hagyott rész lehet a tartalmi vagy a navigációs tervezés
szerves része, ekkor teljesen helyénvaló. De ha egyszerűen csak
azért van ott, mert az oldalt nem lehet az adott ablak méretéhez
igazítani, akkor azt áttervezéssel el kel kerülni.
Alapszabály, hogy a tartalom töltse ki az oldalnak legalább a felét, de
még jobb, ha ez az arány a 80%-hoz közelít. Nem szabadna, hogy a
navigáció, a reklámok és egyéb elemek az oldalnak több mint 20%-át
elfoglalják. Bár belső oldalakon a szükséges navigáció miatt ez az érték
akár nagyobb is lehet.
Bármilyen felhasználói felület tervezésekor alapelv, hogy az oldal
minden elemét egyenként el kell távolítani, s ha szerepét nem tudjuk
alaposan megindokolni, akkor érdemes tőle megszabadulni. Különösen
igaz ez a webre, ahol az egyszerűség hatásosabb és a kevesebb
információ rövidebb letöltődési időt jelent.
4
5. Hagyományos grafikus felhasználói felület tervezésekor a tervező
minden képpontot a kezében tarthat. S ha elhelyezünk pl. egy
párbeszédablakot biztosak lehetünk benne, hogy a felhasználó
képernyőjén is úgy fog kinézni, mint a miénken. Egyértelmű, hogy
milyen betűkészlet van telepítve és mekkora a képernyő. Akár azt is
megtehetjük, hogy kiszürkítjük azokat a menüpontokat, amelyek adott
helyzetben nem aktívak vagy egy olyan párbeszédablakot jelenítünk
meg amelyik a többi ablak felett marad mindaddig, míg a felhasználó
meg nem válaszolja azt.
A weben azonban a felhasználó dönti el, milyen sorrendben halad az
oldalakon, akár olyan útvonalat is választhat, amire a tervező nem is
gondolt. Megtörténhet, hogy egy site közepébe csöppen egy keresőből
anélkül, hogy látta volna a honlapot. Ezért a webtervezőknek a
felhasználó által irányított navigációhoz kell alkalmazkodniuk.
Vannak olyan oldalak, ahol valamilyen útvonalon végigvezetik a
látogatókat, de ezek általában agresszív és uralkodó benyomást
keltenek.
5
6. A felhasználók egyre nagyobb része nem a hagyományos számítógépen
keresztül éri el a weboldalakat.
A legtöbb weboldal csak egy 17”-es, legalább 1024x768 képpont
felbontású monitoron jeleníthető meg jól. Ennél kisebb felbontásban
túl kevés látszik és gördíteni kell ahhoz, hogy a kép minden részlete
látszódjon. Ezért úgy kell tervezni a weboldalakat, hogy kis képernyőn
is jól láthatóak legyenek.
Mivel előre nem tudhatjuk, hogy a felhasználóknak mekkora
képernyőjük van érdemesebb olyan megoldásokat használni, amelyek
minden képernyőn működnek.
A felbontásfüggetlen megjelenítés fő alapelve, hogy ne használjunk
kötött képpontszélességet táblázatok, keretek vagy bármilyen más
képelemek megjelenítésére, inkább a képernyőn lévő hely
százalékában határozzuk meg a méretet.
6
7. Ne felejtsük el azt se, hogy a felhasználók különböző betűméreteket
használnak. Ennek oka lehet az is, hogy valaki rosszul lát vagy
egyszerűen olyan nagyfelbontású képernyője van, amelyiken a kisebb
betűméret nehezen olvasható.
Grafikus elemek tervezésekor arra is ügyeljünk, hogy az ikonoknak
nagy felbontásnál is működniük kell. Minél nagyobb lesz a felbontás
annál kisebb lesz maga a grafikus elem, ezért az abban lévő szövegnek
elég nagynak kell lennie, hogy olvasható maradjon. Nem tanácsos
szöveget grafikus részekbe ágyazni, mert ez megnehezítheti a fordítást
egy másik nyelvre.
A színmélységgel nincsenek ilyen problémáink, hiszen napjainkra a
memóriaárak csökkenése és teljesítményük növekedése miatt egyre
olcsóbban lehet nagyteljesítményű videokártyákat beszerezni.
A nyomtatók felbontása nagy, de nem olyan széles, mint a legtöbb
monitor. Ezért azok a weboldalak, amelyek nem felbontás-függetlenek
kinyomtatva nem lesznek jók. A legjobb megoldás az lenne, ha minden
oldalhoz megadnánk egy nyomtatási változatot is.
7
8. A szoftvertelepítés megmaradási törvénye
A web korai időszakában a felhasználóknak hetente körülbelül 2
százaléka újította meg a web böngészőjét. Ezzel a sebességgel kb. 1
évre volt szükség, hogy az összes felhasználóhoz eljusson az új
verzió. Mivel a cégek évente több új verziót is piacra dobtak, ezért a
felhasználók állandóan le voltak maradva.
A verzióváltások üteme valószínűleg napjainkban lassabb ennél.
Ugyanis a felhasználókat semmi sem kényszeríti a váltásra, hiszen a
régebbi böngészők is megfelelnek a célnak. S az új programok sem
jelentenek akkora újítást, hogy érdemes legyen váltani. Harmadszor
a felhasználók már nem az úttörők lelkes csoportjából áll, akik
lelkesen gyűjtötték az új dolgokat.
Manapság az emberek amíg a régi böngészőjük működik nem
fognak azzal fáradni, hogy megkeressenek, letöltsenek és
telepítsenek egy új böngészőt addig, amíg a régi tökéletesen
működik.
8
9. Érdemes minden új technológia használatától mindaddig tartózkodni,
amíg el nem telt legalább egy-két év a hivatalos verzió megjelenésétől.
Három ok amiért ne hamarkodjuk el a legújabb webes fejlesztések
alkalmazását:
A heti egy százalékos verzióváltási sebességgel legalább egy év kell
ahhoz, hogy a felhasználók nagy része elérhesse az új technológiát,
s legalább kettő, hogy mindenkit elérjen.
Még azután is hogy a béta-verzió hivatalos változattá lép elő,
valószínűleg lesz benne hiba, amelyeket csak a következő
alváltozatban fognak kijavítani.
Az újdonságot használó site-ok a felhasználóknak általában többet
ártanak, mint használnak.
Az új technológiákat csak azután tudjuk úgy használni, hogy jobbá
tegye az oldalunkat, ha már van valamilyen tapasztalatunk róla és
ismerjük a teszteredményeket.
9
10. Van egy két éves szabály is. Az új web technológia kibocsátást követő
két évben ellenőrizni kell, hogy az újdonság a régebbi böngészőkkel is
működik-e.
Sokak böngészőjét egy „guru” barátjuk vagy kollégájuk telepíti. Amikor
egy ilyen guru telepíti egy átlagos felhasználónak a böngészőjét akkor
annak fogalma sem lesz, hogy honnan töltötte le, hogyan állította be,
vagy hogyan kell azt új verzióra cserélni.
Még azok a felhasználók, akik maguk telepítik a böngészőjüket
gyakran úgy vannak vele, hogy „ha ez is jó, minek a másik?”.
Ezen két okból sok felhasználó sokáig azt a böngésző változatot
használja, amit a gépére telepítettek.
Gyűjtsük a régebbi böngészőket, mert még két évig érdemes
ellenőrizni, hogy az oldal elfogadhatóan működik-e. Másodszor a
felhasználóktól különböző hibajelentéseket fogunk kapni, s jó ha
problémák megoldáshoz minél többféle böngésző áll a
rendelkezésünkre.
10
12. A web előtt mindenki így gondolkodott:
A hardvert néhány évig lehet majd használni, ezután egy
modernebb számítógépre kell átállni.
A szoftverek néhány évig-évtizedig használhatók, majd ezután
szükséges az újabb programok beszerzése. Van olyan cég, amelyek
akár húsz éves programokat is használhatnak.
Az adat megmarad. Még akkor is, ha hardverünket és szoftvereinket
is kicseréltük.
Ugyanez igaz a webre is. A hardvert, a webszervereket akár egy évben
többször is bővítjük, vagy lecseréljük azokat. A böngészők és más
programok is folyamatosan cserélődnek. A webes adatoknak és az
oldalaknak sokkal tovább kell megmaradniuk mint, az előző kettőnek.
Még ha a legtöbb felhasználó az új oldalakat is látogatja, néhányuknak
még a régiek is érdekesek.
12
13. Felmérések szerint a válaszidők jelentik a weboldal tervezésének a
legfontosabb kritériumát.
Kutatások szerint kevesebb mint egy másodperces válaszidőre van
szükség ahhoz, hogy a felhasználó az információs térben szabadon
tudjon mozogni.
Biztosra vehetjük, hogy a webes válaszidők nem fognak ilyen
mértékűre csökkeni, s ez továbbra is zavarni fogja a felhasználókat.
Jelenlegi cél az, hogy egy weboldal betöltődése ne tartson tovább tíz
másodpercnél.
A válaszidőket tekintve még mindig érvényesek Robert B. Millernek
egy 1968-as tanulmányban kifejtett megállapításai.
Egy másodperc körülbelül tizedrésze az az idő, aminél a
felhasználók még úgy érzik, hogy a rendszer azonnal reagál. Ezért
nincs szükség semmilyen különleges visszajelzésre, hogy a rendszer
reagál.
13
14. Egy másodperc az az időhatár, ami alatt a felhasználó
gondolatmenete nem szakad meg, bár a késedelmet észre fogja
venni. Általában semmilyen visszajelzés nem szükséges, ha
válaszidő 0,1 és 1 másodperc közé esik, a felhasználó azt fogja érezni,
hogy az adatszolgáltatás folyamatos.
Tíz másodperc, amíg a felhasználó egy párbeszédre tud
összpontosítani. Ennél hosszabb késlekedés esetén egy új feladaton
kezd el dolgozni. Bár bosszantó, ha tíz másodpercet kell várni egy
oldal betöltődésére, de a felhasználó még a honlapon marad.
Természetesen a válaszidőknek rövidnek kell lennie, de lehet a
számítógép olyan gyors, hogy a felhasználó nem tudja követni. Például
ha a lista olyan gyorsan gördül, hogy kifut a képernyőből akkor a kívánt
rész kifut az ablakból.
14
15. Használhatóság szempontjából a sebesség mellett a válaszidő
bizonytalansága is fontos. A válaszidők ingadozása is szerepet játszik
abban, hogy a felhasználók elégedetlenek a web sebességével.
A felhasználók elégedettsége saját elvárásaiktól is függ.
Ha ugyanazok a műveletek mindig ugyanannyi ideig tartanak a
felhasználók megtanulják, hogy mire számíthatnak.
Például nagy multimédiás fájlokat tartalmazó oldalaknál a letöltés
idejét megjósolhatjuk, ha a fájl neve mellett a méretét is jelezzük.
Alapszabály, hogy a 10 másodpercnél hosszabb letöltést igénylő fájlok
mellett meg kell adniuk a méretüket is.
A válaszidő a következő tényezőktől függ:
A szerver áteresztőképessége.
A szerver kapcsolata az internethez.
Az internet maga.
A felhasználó internetes összeköttetése.
A felhasználó számítógépe.
15
16. A weboldalak tervezésénél elsődleges szempontnak a gyorsaságnak
kellene lennie.
Milyen legyen a gyorsan betöltődő oldal?
Legyen az oldalméret kicsi.
A grafika a lehető legkevesebb. Ha mégis alkalmazzuk, akkor
próbáljuk meg többször felhasználni.
Multimédiás tartalmakat akkor használjunk, ha hozzájárul az
információk megértéséhez.
Ne csak gyors internet kapcsolatra tervezzük meg az oldalainkat.
Ha az oldalméret túl nagy, akkor a bailout arány akár 25-30 %-os
is lehet. (A bailout azoknak a felhasználóknak az arány, akik nem
várják ki az oldal teljes letöltését.)
16
19. A felhasználók számára az a legfontosabb, hogy ha még nem is
töltődött be az egész oldal, a megjelenő információ egy részével
gyorsan el kezdhessen dolgozni.
A gyors kezdő letöltés irányvonalai a következők:
Az oldal felső része akkor is értelmes legyen, ha a képek még nem is
töltődtek be. (Több szöveg, kevesebb kép.)
Használjunk a még be nem töltődött képekhez magyarázó
szövegeket.
A böngészőnek az oldal felső részét nagyon gyorsan meg kell
rajzolnia. S erre csak akkor lesz képes, ha minden adat a
rendelkezésére áll.
Összetett táblázatok megjelenítése sok ideig tart. Jobban járunk, ha
a bonyolult táblázatokat több részre bontjuk.
Az oldalak megjelenítésénél használjuk ki a „HTTP keep-alive”
technikát.
19
20. A hipertext legfontosabb eleme, ezen keresztül juthatunk el egyik
dokumentumból a másikba.
A hivatkozások három formában jelenhetnek meg:
Strukturált navigációs linkek. Segítségükkel juthatunk az oldal
tetejére vagy a kezdő oldalra.
Az oldal tartalmán belüli asszociatív linkek. A kiemelt szövegekről
és képekről más információt nyújtó oldalra juthatunk.
„Lásd még” linkek. Ezek a hivatkozások segítik a felhasználót, hogy
meg találja a keresett információt, ha azt a megnyitott oldal még
nem tartalmazza.
A hivatkozások használatának szabályai:
A kiemelt szövegek ne legyenek túl hosszúak.
Egy oldalon ne legyen sok link.
Ne használjuk a „kattintson ide” kifejezést.
Csatoljunk a linkekhez magyarázó szöveget (linkcímek).
20
23. Linkcímekre vonatkozó javaslatok:
Legyen annak az oldalnak a címe, ahová a link mutat.
Legyen annak a site-résznek a neve, ahová a link mutat.
Milyen információk találhatók azon az oldalon.
Figyelmeztetések a következő oldalon előforduló problémákra. (pl.
regisztráció)
Nem kell minden linkhez linkcímet rendelni.
Ha a kiemelésből és a szövegösszefüggésből egyértelműen kiderül,
hogy hova vezet a link.
Teljesen felesleges, hacsak a kiemelésben szereplő szöveget ismétli
meg.
23
24. Linkszínek
A böngészők általában két színt használnak a különböző linkek
jelzésére. Kéket a még meg nem látogatott oldalak és bordó vagy vörös
színt a meglátogatott oldalak jelölésére.
Ugyanazokat a színeket használjuk a linkek jelölésére.
Ha nem a szabványos linkszíneket használjuk a felhasználók esetleg
nem lesznek képesek eligazodni az oldalon.
A linkekkel kapcsolatos elvárások:
Egy adott oldalra mindig ugyanazzal az URL-lel hivatkozzunk. Ha a
felhasználó két vagy több cím használatával is ugyanarra az oldalra fog
jutni ez megzavarja, s előbb vagy utóbb el fogja hagyni a site-ot. Hiszen
a meg nem látogatott oldalt jelző link ugyanoda fogja vezetni, ahol már
járt.
24
25. Vannak olyan tervezők, akik nem használnak kifelé mutató linkeket,
azért, hogy a felhasználóknak ne adjanak lehetőséget a távozásra. Ez
azonban ellentmond az egész rendszer filozófiájának vagyis, hogy a
felhasználók tartják a kezükben az irányítást. Különben sem tarthatjuk
őket fogva.
Hogyan jelezhetjük, hogy az adott link kifelé mutat az oldalról:
A kurzor formát vagy színt vált.
Egy felugró menü további információt közöl a linkről.
Problémák:
A meglátogatni kívánt weboldal új ablakban nyíljon-e meg? Sok
tervező használja, hogy az oldalukon tartsa a felhasználókat.
Ha egy személy nevét tesszük meg linknek, érdemes-e az adott
illető weboldalára irányítani a felhasználót.
25
26. A kifelé mutató linkeket józanul kell összeválogatni. Jobb kevesebb
pontosan az oldal témájába vágó link, mint az összes elképzelhető oldal
linkjét összegyűjteni.
A felhasználók általában csak tíz százalékát tudják feltárni az összes
linknek, amelyekkel találkoznak.
Ha a maximalistákat akarjuk kiszolgálni, akkor jó ötlet lehet egy olyan
oldal linkjét megadni, amelyik a témába vágó szinte összes oldalt
belinkeli.
Ha a felhasználók azt tapasztalják, hogy egy oldalon érdekes és hasznos
linkeket találnak oda időről-időre visszalátogatnak.
26
27. A bejövő linkek a legértékesebb forgalom növelő eszközök közé
tartoznak. Amikor mások a mi oldalainkra mutató linket helyeznek el
akkor ingyen hirdetnek minket.
Azonban van néhány oldal, amelyik fizet a bejövő linkekért.
A legegyszerűbben úgy támogathatjuk a bejövő linkeket, ha minden
oldalunkhoz állandó URL tartozik.
Ha van olyan linkünk, amelyik csak bizonyos ideig működik, akkor
erről tájékoztassuk partnereinket.
Egy oldalnak néha állandó és ideiglenes címe is van. Például egy újság
aktuális száma lehet egy virtuális cím, amely a mindenkori aktuális
szám tényleges címére mutat.
27
28. Ha egy oldalon regisztrációra van szükség, akkor elbúcsúzhatunk a
bejövő linkekről érkező új felhasználóktól.
Ha egy site-hoz valóban szükség van előfizetésre vagy regisztrációra,
akkor bizonyos oldalakat tegyünk ingyenesen hozzáférhetővé.
Amennyiben úgy választjuk ki ezeket az oldalakat, hogy azok jól
reprezentálják a szolgáltatást, akkor sok közvetett látogatót vonzunk,
akikből néhány az előfizetőnké válhat.
Nyugat-Európában és Észak-Amerikában terjed például az, hogy az
újságok kis összegű fizetés ellenében bocsájtják rendelkezésünkre az
újság cikkeit. A fizetés módszere elég egyszerű és gyors.
A szerzőknek nyílván figyelembe kell venniük az oldalak árát, mielőtt
rámutató hivatkozást helyeznének el. Természetesen egy ingyenes
oldalra sokkal többen kattintanak, mint egy kis összegbe kerülőre,
amennyiben a két oldal értéke azonos.
28
29. A hirdetés a bejövő linkek egy speciális fajtája, mert ha mi fizetünk a
hirdetésért mi akarjuk megszabni a tulajdonságait.
A hivatkozás mindenképpen arra az oldalra mutasson, amely a
hirdetésben megfogalmazott témával foglalkozik és ne a honlapra.
Kutatások szerint a reklámra kattintók 20-30 százaléka azonnal a vissza
gombot használja, ha csak a honlapra jut.
A hivatkozást érdemes igen jól megtervezni, azaz elmagyarázni a
felhasználónak, hogy milyen tartalommal fog találkozni és
megindokolni, hogy miért érdemes a hivatkozást követni.
Ne használjunk idegesítő animációkat, villódzó színeket, mert ekkor
semmi sem készteti a felhasználót, hogy megnézze a linket.
29
32. A stíluslapok használatának egyik legnagyobb előnye, hogy miközben a
felhasználó a honlapon navigál a látvány mindvégig megmarad. Hiszen
teljesen mindegy, hogy egy magazinban hova lapozunk a szöveg és az
alapelrendezés ugyanolyan. A weboldalak is ilyen összetartozóak, ha az
összes oldalhoz ugyanazt a stíluslapot használjuk.
A technikai megvalósításáról a web-szerkesztés elmélet és gyakorlat
órákon lesz szó.
Azonban azt is figyelembe kell venni, hogy egy oldalnak akkor is
működnie kell, ha a stíluslapok a felhasználó böngészőjének a
hibájából nem tudnak betöltődni. Ezért kapcsoljuk ki a stíluslapokat és
töltsük be újra az oldalt, s így is elfogadható eredményt kell kapnunk.
32
33. „ - Keretek?
- Köszönöm nem.”
Mik is azok a keretek?
Dinamikus weboldalak használatakor a különböző helyekről származó
tartalom ezekben az úgynevezett keretekben jelenik meg.
Miért ne használjuk azokat?
Az URL-ek sem működnek mindig helyesen, ha kereteket
használunk.
Sok böngésző nem tudja a kereteket használó weboldalakat
rendesen kinyomtatni.
Nehéz jól megírni a kereteket tartalmazó weboldalak kódjait.
A kereső programok szintén nehezen boldogulnak az ilyen
oldalakkal.
Felmerülhetnek szerzői jogi problémák is.
33
34. A hitelesség két dolgot jelent a weboldalak esetében:
Az információk, amelyeket az oldal szolgáltat hitelesek,
megbízhatóak-e?
A weboldal vizuális megjelenése, egy jó design már eleve
megteremtheti az oldal és a mi hitelességünket.
34
36. A felhasználók rengeteg dolgot kinyomtatnak a webről, pedig a
világhálónak elméletileg feleslegessé kellett volna tennie a nyomtatást.
A felhasználók saját kárukon tanulták meg, hogy nem lehetnek
biztosak abban, hogy ha később ugyanarra az információra lenne
szükségük újra megtalálják azt. Előfordulhat, hogy a szerver nem
működik, a keresett oldalt törölték vagy csak a felhasználó képtelen
újra megtalálni a keresett információt.
Ez webes tervezés szempontjából azt jelenti, hogy a hosszabb
dokumentumoknak lehetőleg legyen egy nyomtatható változata is.
Ugyan fejlődnek a böngészők nyomtatással kapcsolatos funkcióik, de
nem bízhatunk benne, hogy mindegyik jó minőségű nyomtatást
produkál.
Hiszen a legtöbb böngésző ugyanazt a betűtípust használja online
olvasásra és nyomtatásra is. Továbbá a dokumentumok elrendezése is
eltér a nyomtatás igényeitől.
36
37. A nyomtatható fájlnak PDF, vagy PostScript talán DOC, vagy DOCX
formátumúnak kell vagy kellene lenniük.
Nagyon fontos, hogy jelezzük az ilyen fájlokat csak nyomtatásra
szántuk. Mindig helyezzünk el azonos tartalmú HTML-re mutató
linket azon felhasználók számára, akik csak hálózati módon
szeretnének böngészni vagy keresni az adott dokumentumban.
Minden kinyomtatásra szánt oldalnak igazodnia kell a két
legelterjedtebb papírformátumhoz: az A4-hez és a 8,5”x11”-hez (U.S
Letter, 215,9x355,6 mm). Ehhez egy oldal szélességének rá kell férnie
egy A4-es lapra, mivel ez a keskenyebb, s az oldal magasságának el kell
férnie a 8,5”x11” lapon, mivel ez az alacsonyabb formátum.
Általában hagyjunk legalább fél inches (13 mm) margót a lap négy
oldalán, hogy biztosan kinyomtatható legyen minden nyomtatón, s a
fénymásolást se gátolja.
37