1. Hangyák

2. • A hangyák közösségalkotó rovarok.
• A méhek és a darazsak rokonai.
• Több mint 12 000 fajuk ismert,
a trópusokon nagyobb változatosságot
mutatnak.
• Különleges életmódjuk – szervezett államuk,
bámulatos építményeik, vándorlásaik, csatáik
– sok hasonlóságot mutatnak
az emberi társadalmakkal.

3. • Telepeikben (hangyaboly) igen nagy
rendszerezettség figyelhető meg;
némelyikükben több millió egyed él.
• Az egyes hangyák lehetnek steril nőstények
(dolgozók), termékeny hímek (here) és
termékeny nőstények (királynő).
• A hangyabolyt egyes kutatók
szuperszervezetnek tekintik, mivel egy-egy
boly működik egységként

4. • Ha az összes hangya tömegét megmérnénk, a
szárazföldi állati biomassza kb 15-25%-át
tennék ki.

5. Felépítésük
• Fej: A hangya fejének alakja és viszonylagos
nagysága nagyon változó, a száj fölötti részt
homlokpajzsnak nevezik; amelynek felső részéhez
csatlakozik a háromszögletű homlokmező, és a
két homlokléc.
• A fej elülső részén találjuk meg a szájszerveket,
két oldalán az összetett szemeket, homloki
részén pedig a három pontszemet. A hangyák
egyik legfontosabb érzékszerve, a csáp.

6. • Tor: A szárnyas, ivaros alakok tora jóval erősebb és
több részből összetett, mint a munkásoké, s így
egymástól könnyen megkülönböztethetők. A tor
hasoldali felületéhez kapcsolódik a három pár láb.

7. • Potroh: Fontos ismertetőjelük,
hogy potrohuk egy vagy a két első íze vékony
nyéllé alakulva kapcsolja a tulajdonképpeni
potrohot a torhoz. Az egy- vagy kétízű potrohnyél
alakja és nagysága az alcsaládokon és nemeken
belül igen különböző. A potroh hátulsó végében
van a hangyák legfontosabb védelmi eszköze: a
mérgező készülék. Ennek a készüléknek egyik
lényeges része a fullánk, amelynek segítségével
a méregmirigyek által termelt anyagot az ellenség
testébe fecskendezi.

8. Szaporodásuk
A hangyapárok nem minden esetben egyesülnek a
levegőben, gyakran végbemegy a párosodás a
felrepülés előtt. Megesik az is, hogy már a fészek
belsejében megtörténik a nőstény
megtermékenyítése, legtöbbnyire azonban
inkább repülés közben, úgyhogy végül a
nászrepülők részben összekapcsolódva, részben
egyenként a fészektől távolabbi helyen lehullanak
a földre. Itt a hímek csakhamar elpusztulnak, a
megtermékenyített nőstényre pedig az a nehéz
feladat hárul, hogy a legtöbb esetben minden
segítség nélkül új családot alapítson.

10. VÉGE