sz

1. Szociológia
Dr. Gocsál Ákos

2. • Mi a szociológia?
• a társadalmi élet törvényszerűségeit leíró
tudomány

3. A társadalom
megismerésének
más formái
dokumentumfilm irodallmi alkotásoksaját tapasztalat sajtótermékek
Nem tekinthetők tudományos módszereknek,
de kiegészíthetik a szociológiai kutatásokat.

4. • A szociológiatudomány lényege:
– Az elmélet és a valóság összevetése.
• Megfogalmazunk egy problémát.
• Elméleti síkon választ keresünk.
• Igazoljuk vagy cáfoljuk az elméletünket.
• Karl Popper: végérvényesen nem
igazolhatjuk a hipotézisünket!

5. A szociológia tárgya: a társadalom egésze
Hasonló:
történettudomány
társadalomnéprajz
Más jellegű társadalomtudományok:
közgazdaságtan
demográfia
szociálpszichológia
politikatudomány

6. A társadalom nem pusztán tagjainak
összessége.
•Durkheim: társadalom ⇒ bronz (réz+ón)
•Giddens: társadalom ⇒ ház (szobákkal, ajtókkal)
•Egy római: a római szenátorok jók, a szenátus gonosz
Példa: a buszon utazók sem alkotnak közösséget!

7. • Társadalmi struktúra: ált. értelemben az
egyének és a társadalmi csoportok közti
viszonylag tartós viszonyok
• Társadalmi intézmények: ált. értelemben:
társadalmi tevékenységek alapvető módja,
mintája. Intézményesült viselkedés: intézmény,
ahol a viselkedést normák és szabályok alapján
előírják.
• Kultúra: anyagi javak, értékek, normák
együttese.

8. • A szociológia módszere:
– empírikus adatgyűjtés
– az adatok elemzése
• Eltérések más társadalomtudományokkal
szemben:
– közgazdaságtan: elsősorban deduktív módszerek
– politikatudomány: intézmény- és jogszabályelemzés
– szociálpszichológia: kísérletek
– történettudomány: egyedi események felderítése
• Hasonló módszereket alkalmaz a demográfia.

9. A szociológia szemlélete:
Az ember életének jellemzőit – életesélyeit – erősen
meghatározza a társadalmi szerkezetben elfoglalt helye.
• jövedelme
• lakáskörülményei
• milyen iskolai végzettséget tud szerezni
• hány gyermeket tud felnevelni
• várható életkora
• milyen valószínűséggel lesz hajléktalan
• stb.

10. • Mire jó a szociológia?
– a társadalom jobb megismerése
– konkrét problémák megoldása
– egyes tendenciák előrejelzése
– társadalmi tervezés
– a nagy, évszázados tendenciák nem
jósolhatók meg.

11. • A szociológus szerepei:
– az uralkodó tanácsadója
– a nép orvosa
– a tudomány főpapja

12. • A társadalomról való gondolkodás egyidős az
emberiséggel.
• A szociológia önálló megjelenése azonban a
XIX. századra tehető.
• A legfejlettebb országokban:
– gyors iparosodás
– urbanizáció, ugyanakkor:
– súlyos problémák, elsősorban a munkásosztálynál
• Szociológusok:
– a problémák felmérése, magyarázata
– javaslatok kidolgozása

13. KUTATÁSMÓDSZERTAN
Cél: megismerés
Megismerés = tudásszerzés, tanulás
Honnan tudjuk mi igaz, és mi nem?
Válasz: Tudomány
• Episztemológia: a megismerés
tudománya
• Metodológia: a
„kiderítés” tudománya

14. A kutatás felépítése
• A kutatási cél megfogalmazása.
• Elméleti hipotézis megfogalmazása.
• Operacionalizálás.
• Empirikus adatgyűjtés.
• Az adatok feldolgozása.

15. A kutatás tudományosságának feltételei
1. Érvényesség (validitás): a kutatás
valóban azt vizsgálja, ami a tárgya
2. Megbízhatóság (reliabilitás): az ismételt
vizsgálatok az eredetivel megegyező
eredményt adnak
3. Objektivitás (tárgyilagosság):
tárgyszerűen

16. Praktikus teendők
Kutatói kérdés megfogalmazása
(probléma azonosítása, újdonsága,
jelentősége, önállóság)
Előzmények vizsgálata
Hipotézis felállítása
(a probléma beazonosítása, szaktudományi
kontrollja, tudományos feltártsága)
Kutatási módszerek számbavétele
A kutatás menetének megtervezése

17. • Cél: pl. mutassuk ki, hogy azok a tanulók,
akik többet néznek tévét, rosszabb
eredményt érnek el az iskolában.
• Hipotézis: Feltételezzük, hogy azok a
tanulók, akik többet tévéznek, rosszabb
tanulmányi eredményt érnek el, mint azok,
akik kevesebbet tévéznek. (Igen/nem
állítás)

18. • Operacionalizálás:
• Mi az, hogy „többet tévézik”?
– Óra/nap?
– Gyakrabban?
• Mi az, hogy „rosszabb tanuló”?
– Tanulmányi átlag?
– Ha reáltárgyakból kiváló, humánból gyenge?

19. • Milyen típusú adatokkal dolgozhatunk?
• Mérési szintek
• Nominális mérési szint a változó különböző értékeit jelenti. Ez a
mérési szint nem minősít. Nincs vagy nem érdekel bennünket a
válaszok hierarchiája. Adataink legtöbbször ezen a mérési szinten
adottak. Pl. 1253 nő, 1145 férfi. Közülük x korcsoporthoz tartozik
ennyi és ennyi.
• Ordinális mérési szint esetében a válaszkategóriák sorba
rendezhetőek, de a közöttük lévő távolságokat nem tudjuk
összehasonlítani. Ez a szint már minősít, de nem mér. Ilyen pl. az
egészségi szintet mérő következő skála: nagyon jó, meglehetősen
jó, közepes, meglehetősen rossz, nagyon rossz. Nyilván nem
mondhatom, hogy aki meglehetősen jól van, az mondjuk kétszer
olyan jól van mint az, akinek egészségi állapota közepes.

20. • Intervallum mérési szint esetén már nemcsak a sorrendje ismert a
válaszalternatíváknak, hanem az alternatívák közötti távolság is
mérhető. De nincs egy abszolút 0 pont a mérési skálán, amihez
viszonyítva megmondhatnánk, hogy az egyik kategória hányszor
jobb a másiknál. Pl. a Celsius hőmérsékleti skála, melyen már van 0
fok, a távolságok egyformák, mégsem mondhatom, hogy a 20 C fok
kétszer melegebb, mint a 10 C. Ilyen szinten mért adatokkal
szolgálnak pl. még az intelligencia tesztek.
• Aránymérő szinten mért adatok esetében már nemcsak a 0
szintnek is van értelme, hanem az attól való távolságot is mérni
tudom. Ezáltal következtetni tudok az arányokra. Pl. ha A családnak
25.000 Ft, B családnak 50.000 Ft az egy főre jutó jövedelme,
kijelenthetem, hogy B család kétszer olyan jól él, mint A.

21. Mennyire általánosítható az eredmény?
• A teljes népességet a legritkább esetben
kérdezhetjük meg.
• Mintavételezés: egy meghatározott
csoportot választunk ki.

22. • Reprezentatív minta: a sokaság minden
tagjának azonos esélye van arra, hogy a
mintába jusson.
a) Véletlen mintavétel: ha a populáció minden egyede
egyforma valószínűséggel kerülhet a mintába.
- ezt akkor, ha: a populáció homogén
- ezt akkor, ha: az alapsokaságról van
nyilvántartásunk
Pl. Egy lakótelepen mindenkinek bedobnak egy
szórólapot, majd azt vizsgáljuk, hogyan hasznosul a
szórólapon lévő információ. Populáció=lakók,
homogenitás=mindenkihez

23. b) Rétegzett mintavétel: ha a populáció heterogén
rétegképző ismérvek kiválasztása
Pl. A tanuló szüleinek iskolai végzettsége és a tanuló
továbbtanulása között kapcsolat van.
A mintában úgy kell szerepeltetni az egyes rétegek
reprezentánsait, ahogy a populáció rétegződik.
Rétegzett mintából arányos kiválasztás a
reprezentatív mintába!

24. c) Csoportos mintavétel: ha nincs teljes
nyilvántartásunk, de vannak csoportos
listáink.
Pl. 6. osztályos tanulók, könyvek, folyóiratok listája,
férfiak és nők listája stb.
d) Nem véletlen mintavétel: ha a
kiválasztásnál tudatos elv dominál.
Pl. Azon pedagógusok, akik két idegen nyelven
beszélnek.

25. Kutatási módszerek
• 1. Kikérdezés
• Kérdőív vagy interjúvázlat
• Problémakezelés:
– a kérdőívek névtelensége,
– egymást ellenőrző kérdések, konzisztencia szint
mérése,
– objektív és szubjektív adatok ill. vélemények
határozott szétválasztása,
– a kérdőív adatainak más forrásból szerzett objektív
adatokkal való egyeztetése,
– szúrópróbaszerű ellenőrzés, a tudatos hamisítás
kiszűrésére.

26. • Értékelő kérdések. Segítségükkel a válaszalternatívákat rangsorolni,
értékelni tudja a megkérdezett. Egyik változata, amikor a megadott
válaszalternatívák saját értékpreferenciáit kifejező sorba rendezésére kérjük
a megkérdezettet. A másik lehetőség a skála típusú kérdés.
Nyitott kérdések. A kérdést nem követik előre megfogalmazott
válaszalternatívák. Akkor alkalmazzuk, ha a válasz rutinszerű.
Zárt kérdések. A kérdést előre megfogalmazott válaszalternatívák
követik. A megkérdezett választ az alternatívák közül. A kérdésben
tájékoztatni kell a megkérdezettet, hogy egy vagy több alternatívát
választhat, sőt az esetlegesen egymást kizáró alternatívákra sem árt
felhívni a figyelmet.

27. • Nyitott kérdések
• Pl. Ön szerint hogyan lehetne csökkenteni
a munkanélküliséget?
• Szöveges, „kifejtős” válasz, nehéz
feldolgozni. (kódolás)

28. • Zárt kérdések
Feleletválasztós kérdések: A válaszlehetőségek mindegyike előre kódoltan
meg van adva
Feltételes vagy összetett kérdések: Egy vagy több válaszlehetőség
teljesülése esetén újabb kérdés feltétele
Egy válaszlehetőség: a válaszadó csak egyet jelölhet meg
Több válaszlehetőség: a válaszadó vagy bármennyi, vagy meghatározott
számú opciót választhat
Félig nyitott kérdések: csak az általunk legfontosabbnak tartott néhány
opció kódolt. (utána: egyéb…)
Többelemű skálák: több itemre kérdezhetünk rá ugyanazzal a módszerrel
- attitűdskála (1-5)
- szemantikus differenciál (kellemes – kellemetlen)
- sorbarendezés

29. Interjú: szóbeli kikérdezésen alapuló
vizsgálati módszer
a) Kutatás elején: hipotézis
megfogalmazására
b) Kutatás közben: az adatgyűjtés eszköze
c) Kutatás végén: eredmények
összefoglalása, összefüggések
magyarázata

30. • Zárt kérdések szerkesztése
– Az elképzelhető összes válaszlehetőséget
adjuk meg (ha nincs erre mód: egyéb…)
– Egymást kizáró válaszokat adjunk! Ne legyen
átfedés a válaszok között!
– A válasz valóban a kérdésre adható válasz
legyen! (validitási probléma)

31. • 1. példa
Az Origo a móri bankrablással kapcsolatban szavaztatja meg az olvasókat:
Ön szerint mikor fogják el a valódi tetteseket?
Az eredmény:
• Fél éven belül elkapják őket 1140 17.5 %
• Egy évnél hamarabb semmiképp 783 12.0 %
• Soha nem kerülnek börtönbe a rablók 4581 70.4 %
Összesen:
6504
Az Origo a móri bankrablással kapcsolatban szavaztatja meg az olvasókat:
Ön szerint mikor fogják el a valódi tetteseket?
Az eredmény:
• Fél éven belül elkapják őket 1140 17.5 %
• Egy évnél hamarabb semmiképp 783 12.0 %
• Soha nem kerülnek börtönbe a rablók 4581 70.4 %
Összesen:
6504

32. • 2. példa

33. • 3. példa

34. • 4. példa

35. • 5. példa

36. • Az adatok statisztikai feldolgozása
– Gyakoriság
– Középértékek, eloszlások
– Kvantilisek
– Korrelációszámítás
– t-próba

37. Abszolút és relatív gyakoriság
Az abszolút gyakoriság
A relatív gyakoriság (megoszlási viszonyszám):
az adott csoportba a sokaságnak hányad része
(hány %-a) tartozik.
(Pl. a 2 gyerekes családok aránya 0,5, vagyis
50%.)
azt mutatja, hogy egy-egy csoportba (osztályba
osztályközbe) a sokaságnak hány egysége tartozik.
(Pl. 40 családból 20 a 2-gyerekes)

38. • A biológia érettségi eredménye szerinti abszolút
gyakorisági eloszlás

39. • Húsvétvasárnapok relatív gyakorisági eloszlása dátum
szerint

40. • Középértékek:
– Számtani közép
• Önmagában használva jelentős információvesztés
• A kutatói gyakorlatban a szóródással együtt
(standard deviáció) használják
Pl: egy orvostudományi
kutatásból:
316 beteget vizsgáltak,
az átlagos életkor (SD)
57 (11) év volt.

41. • Módusz
– A leggyakrabban előforduló elem
• Medián:
- a középső elem (az az elem, amely a
sokaságot két egyenlő elemszámú részre
osztja)

42. • A számtani közép, a módusz és a medián
aszimmetrikus eloszlásnál.

43. A kvantilisek típusai:
• A medián a sokaságot 2 egyenlő részre osztja
• A 3 quartilis a sokaságot 4 egyenlő részre osztja
• A 4 quintilis a sokaságot 5 egyenlő részre osztja
• A 9 decilis a sokaságot 10 egyenlő részre
osztja
• A 99 percentilis a sokaságot 100 egyenlő részre
osztja
• A p-ed rendű kvantilis (0< p < 1) a sokaság elemeit
p : (1-p) arányban osztja ketté.

44. • Korrelációszámítás
Két változó közötti
összefüggést
vizsgáljuk.
r : korrelációs
együttható
-1 ≤ r ≤ 1
Ki kell számítani a
szignifikanciaszintjét:
p<0,05 esetén
szignifikáns az
összefüggés két
változó között.

45. • t-próba (kétmintás)
Két mintát hasonlítunk
össze. Feltételezzük,
hogy nem különböznek
egymástól. (nullhipotézis)
Ha a két eloszlási görbe
nem fedi át egymást,
akkor elvetjük a
nullhipotézist.
Pl. egy iskola két
osztályában két
különböző módon tanítják
az olvasást.

46. Társadalmi szerkezet és
rétegződés
• A társadalmi szerkezet problematikája összekapcsolódik
az egyenlőtlenség problematikájával.
• Ha nem alakultak volna ki a közösségek, akkor nem
tudott volna az ember úrrá lenni a természet erőin.
• Nem egyszerűen egyének halmaza: viszony, társadalmi
pozíciók. = a társadalomnak szerkezete van
• Egyes pozíciókkal nagy hatalom, privilégiumok, pénz,
más pozíciókkal semmilyen hatalom.
• Társ. szerkezet szociológiája: a társadalom
legalapvetőbb természetét, az egyenlőtlenséget
vizsgálja.

47. • Társadalmi szerkezet:
• a társadalmon belüli pozíciók közti viszonyok.
• Státuszok vannak a társadalmi szerkezeten belül, és a
státuszokhoz szerepek tartoznak (a munkás
engedelmeskedik).
• A társadalmiszerkezet-elméletek nagy kategóriákba
foglalja össze a pozíciókat (vagyoni állapot,
unkamegosztásban elfoglalt hely, a javakhoz való
hozzájutás módja és mértéke). Hierarchia, a szintek
között érdekellentétek. Elméleti megközelítés, mert a
társadalom működésének mélyebb törvényszerűségeit
illusztrálják.

48. • Társadalmi rétegződés:
• különböző ismérvek alapján (foglalkozás,
beosztás, munkahely, iskolai végzettség,
lakóhely) megállapított társadalmi kategóriák
helyzetének eltérése, hierarchikus sorrendje, az
életkörülmények, az életmód különböző
dimenzióiban leképeződve.
• Osztályok, rétegek, vagy kisebb csoportok. Több
csoport, mint a szerkezetvizsgálatnál. Empirikus
megközelítés.

49. • Társadalmi osztály:
• a termelőeszközhöz való viszony alapján definiált kategóriák.
• Marx:
– termelőeszközöket nem birtokló munkások
– csak a saját foglalkoztatáshoz elegendő eszközzel rendelkező kispolgárok (önállók)
– mások foglalkoztatásához is elegendő eszközzel rendelkező tőkések
• ma: munkahelyi viszonyok alapján (vállalati vezetők, felsőszintű szakemberek,
munkások)
• nemcsak a termelőeszköz tulajdonosait, hanem az afölött rendelkezőket is
megkülönböztetendő osztálynak nevezi.
• Társadalmi réteg:
– foglalkozás, iskolai végzettség, lakóhely, jövedelem nagysága
– a magyar szociológiában elsősorban: foglalkozás (értelmiségi, szakmunkás)
• Elit:
– A társadalmi hierarchia csúcsán elhelyezkedő kis létszámú – az uralkodó osztálynál
szűkebb – csoport.
– Legtöbbször: hatalmi elit, a pol. és gazd. hatalmat magánál tartó.
– Nem a „legkiválóbbak”, mint a hétk. értelemben.

50. • Elméletek
• Mi alapján lehet definiálni a társadalmi szerkezet
kategóriáit, az osztályokat és a rétegeket?
• Marx és Engels: a termelőeszközökhöz való
viszony határozza meg a társadalmi
szerkezetben elfoglalt helyet.
• két alapvető osztály (termelőeszközök
tulajdonosai + munkások, rabszolgák)
• ezek mellett további kategóriákat
különböztettek meg, egy-egy konkrét társadalom
vizsgálata során

51. Max Weber: differenciáló tényező: a
termelőeszközhöz való viszony mellett
– a munkaerőpiaci helyzet,
– hatalom, a tőketulajdon függvénye
– rend, a megbecsültség alapján, aminek az előkelő
életmód az alapja
• 3 dimenziós szerkezetmodell
• 3 társadalmi csoportot látott a társadalmi
hierarchia csúcsán: tőkések, vezető
hivatalnokok, régi arisztokrácia

52. • Mai felfogások.
• Újmarxisták
• Wright (1979): a kap. társadalom háromféle
dimenzió mentén differenciálódik: term. eszk.
tul., szervezeti tőke (a szervezetben lévő vezetői
hatáskör), szakképzettségi tőke.
– munkától mentesülő tulajdonosok (burzsoázia)
– kistulajdonosok, akik dolgoznak (kisvállalkozók)
– maguk dolgoznak saját tulajdonukon (kispolgárok)
– termelőeszköz nélküli bérmunkások

53. • Presztízsvizsgálatok
• Az életmódbeli eltérések hogyan befolyásolják
a társadalmi szerkezetben elfoglalt helyet.
• Beck: a modern társadalmakban nem
alkalmazhatók a marxi ill. a weberi kategóriák.
• Hradil: kik nem jelennek meg a
munkaerőpiacon (nyugdíjasok, egyetemisták),
• szegényeket, marginalizáltakat, tartósan
munkanélkülieket elkülönítette több
elitcsoportot megkülönböztetett.

54. • hatalmi elit
• gazdagok
• műveltségi elit
• gazdasági vezetők
• felsőszintű szakemberek
• egyetemi hallgatók
• „normálkeresők”, akiket nem fenyeget a munkanélküliség és az
elszegényedés
• „normálkeresők”, akiket ez közepesen fenyeget
• „normálkeresők”, akiket erősen fenyeget
• nyugdíjasok
• tartósan munkanélküliek
• szegények
• peremhelyzetben lévők, diszkriminációt szenvedők

55. • Ma leggyakrabban az Erikson-Goldthrope-féle (1992) modellt
alkalmazzák.
• tőkések, felsővezetők, értelmiségiek
• középvezetők, középszintű szellemi szakemberek
• rutin szellemi foglalkozásúak
• alkalmazottakat tartó kisiparosok, kiskereskedők
• alkalmazottakat nem tartók kisiparosok, kiskereskedők
• önálló parasztok
• művezetők és üzemtechnikusok
• szakmunkások
• szakképzetlen munkások
• mezőgazdasági munkások
Ebben a modellben figyelembe veszik a termelőeszköz-tulajdont, a
végzett munka jellegét, az iskolai végzettség szintjét, a vezetői
beosztást, ágazatot (ipar-mg.)

56. • Magyarországi helyzet
• 1945 után: „két osztály, egy réteg” Sztálin
megfogalmazásában
• munkásosztály: állami tulajdonon keresztül részesül a
termelőeszközökben
• termelőszövetkezeti parasztság: a szövetkezeti
tulajdonon keresztül részesül benne
• „haladó” értelmiség, mint réteg
• + „maradék”: kulákok, kisiparosok, egyéni
gazdálkodó parasztok
• leegyszerűsítette a valós helyzetet, a munkásság nem
volt ennyire homogén

57. • Ezt a helyzetet szüntette meg Ferge Zsuzsa
(1968): munkajellegcsoportok
– vezető és értelmiségi
– középszintű szellemi
– irodai
– szakmunkás
– betanított munkás
– segédmunkás
– mezőgazdasági fizikai
– nyugdíjas

58. Thank You !!!