A Magyar Politikatudományi Társaság XXIII. Vándorgyűlése Széchenyi István Egyetem, Győr, 2017. június 9-10. A populista pártok megerősödése, a populizmus természetének átalakulása egyfajta (neo)populista korszellemet eredményezett. Ezzel párhuzamosan bontakozott ki a liberális demokrácia paradigmájának el/meggyengülése, ami sok tekintetben a liberalizmus és a demokrácia közötti belső feszültségekből, álláspontom szerint főként abból fakad, hogy a liberális demokrácia közjogi leképeződése, az alkotmányos demokrácia (másként: liberális alkotmányosság) számos ponton nem tudta kezelni sem a jelzett belső, immanens feszültségeket, sem pedig a populista tendenciák megerősödését. Az előadás egyrészt arra keresi a válasz, hogy szükségszerű-e a liberalizmus és a demokrácia közötti kapcsolat, vagy pedig lehet nem liberális a demokrácia (azzal, hogy lehet-e nem demokratikus a liberalizmus csak érintőlegesen foglalkozom). Az egyik fő konklúzióm az, hogy a populizmus és a liberalizmus között lényegében egy hegemóniaharc bontakozott ki a demokrácia természetének meghatározása végett. Ez a harc felveti a hibrid rezsimek problémáját, hiszen a populista demokrácia jellegét, törvényszerűségeit tekintve nem liberális demokrácia és sok autoriter vonást is tartalmaz. Az előadás fő kérdései a következők: Demokráciának tekinthető-e a populista demokrácia vagy pedig a demokrácia és diktatúrák közötti szürke sávba, a hibrid rendszerekbe sorolható inkább? A liberális demokrácia válságának és az alternatív paradigmáknak milyen hatása van a demokrácia-tipológiákra? Megváltoznak-e a demokrácia eddigi kritériumrendszerei azzal, hogy a populista demokráciák másként gondolkodnak magáról a demokráciáról?

1. A populista demokrácia dilemmái
A Magyar Politikatudományi Társaság XXIII. Vándorgyűlése
Széchenyi István Egyetem, Győr, 2017. június 9-10.
Antal Attila
Tanársegéd (ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet)
Koordinátor (Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhely)

2. TémakörökTémakörök
I. Az ideológia és a demokrácia közötti kapcsolat
II. A liberális demokrácia meggyengülésének okai
III. A populista demokrácia
IV. Hegemóniaharc a populista demokráciáért

3. I. Az ideológia és a demokrácia közöttiI. Az ideológia és a demokrácia közötti
kapcsolatkapcsolat
 Az uralkodó osztály kialakítása egyet jelent a világnézet
(Weltanschauung) kialakításával (Gramsci)
 Minden korszak vezető eszméi egyben az adott uralkodó
osztály eszméi is (Marx)
 Az eszmék dominanciája határozza meg az uralkodó osztályt
 Szükség van-e a demokrácia ideológiai megalapozására?
 Az ideológia funkciója: a politikai világ konceptuális térképe;
az elmélet és a gyakorlat összekötése; legitimáló erő
 A liberális demokrácia válsága egyet jelen azzal, hogy
felbomlik a kapcsolat ideológia és demokrácia között?
 Elegendő-e az alkotmányosság?

4. I. Az ideológia és a demokrácia közöttiI. Az ideológia és a demokrácia közötti
kapcsolatkapcsolat

5. II. A liberális demokrácia meggyengülésénekII. A liberális demokrácia meggyengülésének
okaiokai
 A liberalizmus és a demokrácia közötti inherens feszültségek
 A neoliberális gazdasági, társadalmi, politikai magyarázatok
meggyengülése
 Hiperglobalizáció és a nemzetállami szuverenitás
meggyengülése
 A liberális alkotmányosság, az alkotmányos demokrácia
meggyengülése
 Depolitizáció, bürokratizálódás
 Legitimációs deficitek
 Az antipopulizmus túltengése

6. II. A liberális demokrácia meggyengülésénekII. A liberális demokrácia meggyengülésének
okaiokai
Meggyengül a liberalizmus és a
demokrácia közötti kötőszövet

7. III. A populista demokráciaIII. A populista demokrácia
Hibrid
rezsimek

8. III. A populista demokráciaIII. A populista demokrácia
Hibrid
rezsimek

9. III. A populista demokráciaIII. A populista demokrácia

10. III. A populista demokráciaIII. A populista demokrácia
Ideológia

11. III. A populista demokráciaIII. A populista demokrácia
Ideológia

12. III. A populista demokráciaIII. A populista demokrácia
A populizmus ideológiaként áll szemben a liberalizmussal?
A populizmus csakis ideológiaként alkothat egy alternatív
demokráciafelfogást
Csakhogy nem önálló ideológia (vö.: Mudde, 2004)
A klasszikus ideológiákra hatott a populizmus
Azoknak vannak populista formái (lásd: a nacionalista,
populista jobboldal sikerei)
A populizmus jelentéskomplexuma átalakítja az ideológiákat, s
rajzuk keresztül magát a demokráciát is

13. III. A populista demokráciaIII. A populista demokrácia
Demokratikus illiberalizmus
A populizmus mindig is a demokrácia része volt (Lijphart, 1999)
A populizmus lehet demokratikus, de nem lehet liberális
(Pappas, 2014)
Demokratikus illiberalizmus: mind a kormánypárt(ok), mind az
ellenzék(ük) populista
Liberális demokráciaLiberális demokrácia Populista demokráciaPopulista demokrácia
Többszörös törésvonalak, pluralizmus Egy törésvonal
Átfedő konszenzus Ellenségképző politika
Liberális alkotmányosság (kisebbségi jogok) Többségi elv (majoritanizmus)

14. III. A populista demokráciaIII. A populista demokrácia
Sajátosságok
Fundamentális változások magában a demokráciában, a
demokráciához való hozzáállásban
Többségelvűség
A nép szembeállítása az elittel (anitelitizmus)
Fellépés az elit hatalomkoncentrációja ellen
A modern állam biopolitikai hatalma (Foucault, 1990; Agamben 1998)
átalakítja a viszonyulásunkat a demokráciához: közélet és magánélet
összefolyása, biztonságra törekvés, terrorizmus
A közhatalmi hatalomkoncentráció megtűrése, ha az védelmet
biztosít

15. IV. Hegemóniaharc a populista demokráciáértIV. Hegemóniaharc a populista demokráciáért

16. IV. Hegemóniaharc a populistaIV. Hegemóniaharc a populista
demokráciáértdemokráciáért
Veszélyek
Melyik populizmus-típus határozza meg a demokrácia 21. századi
karakterét?
A populista demokrácia bizonyos tendenciái (hirdetett programjuk
ellenére) antidemokratikusak
Az ellenségképzés abszolutizálása
Mit kezdünk a hatalom helyével? (Lefort, 1988)
Üres marad, a népet emeljük be oda vagy a politikai vezért
A hatalom nem maradhat többé üres

17. IV. Hegemóniaharc a populistaIV. Hegemóniaharc a populista
demokráciáértdemokráciáért
Demokratikus vonások Antidemokratikus veszélyek Antidemokratizmus
Illiberalizmus
A demokratikus
vonások figyelmen
kívül hagyása
A politikai
törésvonalak
kiélezése
A nemzetből való
kirekesztés
Antielitizmus
Ellenségképző
stratégia
Csak ellenség van a
politikában
A politikai közösség
létrehozására való
törekvés
Többségelvűség
Csak a többségi
akarat számít
A népi részvétel
középpontba állítása
A kisebbség nyílt
elnyomása
A hatalom „helyén” a nép van
A hatalom helyén a
vezér van

18. HivatkozásokHivatkozások
Agamben, Girogio (1998): Homo Sacer: Sovereign Power and Bare Life. Ford.: D.
Heller-Roazen, Stanford, California: Stanford University Press
Agamben, Giorgio (2016): Az ellenőrző államtól a destituáló hatalom praxisáig. A
Szem, 2016. március 27.
Foucault, Michael (1990): The History of Sexuality, Volume 1: An Introduction. Ford.:
Robert Hurley. London: Penguin
Gramsci, Antonio (1974): Levelek a börtönből. (Ford.: Gábor György, Zsámboki Zoltán)
Budapest: Kossuth Könyvkiadó
Mudde, Cas (2004): The Populist Zeitgeist. Government and Opposition, 39. 541–563.
Lefort, Claude (1988): Democracy and Political Theory. Cambridge: Blackwell, 9–20.
Lijphart, Arend (1999): Patterns of Democracy: Government Forms and Performance
in Thirty-Six Countries. New Haven, CT, and London: Yale University Press
Pappas, Takis S. (2014). Populist Democracies: Post-Authoritarian Greece and Post-
Communist Hungary. Government and Opposition, 49. 1–23.

19. Köszönöm a figyelmet!Köszönöm a figyelmet!
antal.attila@ajk.elte.hu
antal.attila@phistory.hu