A 2015. november 5-i munkahelyi vitára készített diasor.

1. Környezeti és energia-demokráciaKörnyezeti és energia-demokrácia
MagyarországonMagyarországon
Kutatóhelyi vita
ELTE Állam- és Jogtudományi Kar
Politikatudományi Intézet
2015. november 5.
Antal Attila

2. TémakörökTémakörök
I. Kiindulópont: a kutatási téma megalapozása
II. Módszertan
III. A disszertáció felépítése
IV. A disszertáció fő hipotézisei és megállapításai
V. További kutatási irányok

3. „A környezeti demokrácia célja a polgári
önrendelkezés és persze az egyéni önmegvalósítás
ökológiai és társadalmi feltételeinek kommunikációja.
Az egyik jele annak, hogy ez a kapcsolat egyre
centrálisabb elme demokratikus önértelmezésünknek
éppen az, hogy nem vagyunk többé hajlandóak
elfogadni azt a »demokratikus« politikai rendszert,
amelyik szándékosan vagy véletlenül aláássa az
alapvető szociális és környezeti jogokat,
szabadságokat.”
(Michael Mason)
I. Kiindulópont: a kutatási téma megalapozásaI. Kiindulópont: a kutatási téma megalapozása

4. I. Kiindulópont: a kutatási téma megalapozásaI. Kiindulópont: a kutatási téma megalapozása
 „Ahogyan a demokratáknak el kell ítélniük azokat,
akik más embereket elhallgattatnak, ugyanúgy
kellene elítélniük azokat is, akik a természetet
hallgattatják el azáltal, hogy elpusztítják.” (Dryzek)
 A 21. század demokráciája elválaszthatatlan a
környezetvédelem és energetika kérdéseitől
 Társadalmi igazságosság – környezeti igazságosság

5. II. MódszertanII. Módszertan

6. II. MódszertanII. Módszertan
EsettanulmányEsettanulmány
(Paks II.)(Paks II.)

7. III. A disszertáció felépítéseIII. A disszertáció felépítése
Első Fejezet: A környezeti demokrácia elmélete
és intézményesülése
Második Fejezet: A környezeti demokrácia
gyakorlata Magyarországon
Harmadik Fejezet: Energia-demokrácia

8. III. A disszertáció felépítéseIII. A disszertáció felépítése
Első Fejezet: A környezeti demokrácia elmélete és
intézményesülése
Első Rész: A környezeti demokrácia politikaelméleti alapjai
I. Demokráciaelméleti kiindulópontok
II. A környezeti demokrácia(elméleti) pillérei
Második Rész: A környezeti demokrácia intézményesülése
I. Az intézményesedett környezeti demokrácia pillérei
II. A környezeti demokrácia nemzetközi alapja
III. Környezetvédelmi szabályok az alkotmányokban
IV. A környezeti demokrácia Magyarországon

9. III. A disszertáció felépítéseIII. A disszertáció felépítése
Második Fejezet: A környezeti demokrácia gyakorlata
Magyarországon
Első Rész: A környezeti demokrácia érvényesülése
Második Rész: A környezetvédelem és
környezetpolitika meggyengítése
Harmadik Rész: A környezeti demokrácia korlátozása
Negyedik Rész: Következetések

10. II. A disszertáció felépítéseII. A disszertáció felépítése
Harmadik Fejezet: Energia-demokrácia
Első Rész: Mit jelent a demokrácia az energetikában?
Második Rész: A környezeti demokrácia érvényesülése
az energetikában
Harmadik Rész: Paks II. hatása az energia-demokráciára
(esettanulmány)

11. IV. A disszertáció fő hipotézisei és megállapításaiIV. A disszertáció fő hipotézisei és megállapításai
(H.1.)(H.1.)
H.1. A környezeti demokrácia egy önálló normatív-empirikus
demokráciaelméleti irányzatnak, illetve a demokrácia egy
önálló normatív-empirikus értelmezési keretrendszerének
tekinthető.

12. IV. A disszertáció fő hipotézisei és megállapításaiIV. A disszertáció fő hipotézisei és megállapításai
(H.1.)(H.1.)
Buchstein-Jörke, 2011
Coppedge-Alvarez-Maldonado, 2011
Első F.Első F.
Első r. I.Első r. I.

13. IV. A disszertáció fő hipotézisei és megállapításaiIV. A disszertáció fő hipotézisei és megállapításai
(H.1.)(H.1.)
Buchstein-Jörke, 2011
Coppedge-Alvarez-Maldonado, 2011
Első F.Első F.
Első r. I.Első r. I.

14. IV. A disszertáció fő hipotézisei és megállapításaiIV. A disszertáció fő hipotézisei és megállapításai
(H.1.)(H.1.)
Hebermas, 1984 és 1987
Első F.Első F.
Első r.Első r.
II.II.

15. IV. A disszertáció fő hipotézisei és megállapításaiIV. A disszertáció fő hipotézisei és megállapításai
(H.1.)(H.1.)
Első F.Első F.
Első r.Első r.
II.II.

16. IV. A disszertáció fő hipotézisei és megállapításaiIV. A disszertáció fő hipotézisei és megállapításai
(H.1.)(H.1.)
Első F.Első F.
Második r.Második r.

17. IV. A disszertáció fő hipotézisei és megállapításaiIV. A disszertáció fő hipotézisei és megállapításai
(H.1.)(H.1.)
Első F.Első F.
Második r.Második r.

18. IV. A disszertáció fő hipotézisei és megállapításaiIV. A disszertáció fő hipotézisei és megállapításai
(H.2.)(H.2.)
H.2. A politikai alkotmányosság paradigmája alapvető hatást
gyakorolt a környezeti demokráciára és számos ponton
korlátozta a környezeti demokráciának a jogi
alkotmányosság védőernyője alatt kiérlelt megoldását.

19. IV. A disszertáció fő hipotézisei és megállapításaiIV. A disszertáció fő hipotézisei és megállapításai
(H.2.)(H.2.)
Bellamy, 2007 Első F. Második r.Első F. Második r.
IV.4.-5.IV.4.-5.

20. IV. A disszertáció fő hipotézisei és megállapításaiIV. A disszertáció fő hipotézisei és megállapításai
(H.2.)(H.2.)
Első F. Második r.Első F. Második r.
IV.4.-5.IV.4.-5.

21. IV. A disszertáció fő hipotézisei és megállapításaiIV. A disszertáció fő hipotézisei és megállapításai
(H.2.)(H.2.)

22. IV. A disszertáció fő hipotézisei és megállapításaiIV. A disszertáció fő hipotézisei és megállapításai
(H.2.)(H.2.)

23. IV. A disszertáció fő hipotézisei és megállapításaiIV. A disszertáció fő hipotézisei és megállapításai
(H.2.)(H.2.)

24. IV. A disszertáció fő hipotézisei és megállapításaiIV. A disszertáció fő hipotézisei és megállapításai
(H.2.)(H.2.)

25. IV. A disszertáció fő hipotézisei és megállapításaiIV. A disszertáció fő hipotézisei és megállapításai
(H.2.)(H.2.)

26. IV. A disszertáció fő hipotézisei és megállapításaiIV. A disszertáció fő hipotézisei és megállapításai
(H.3.)(H.3.)
H.3. A környezeti demokrácia együtt tud működni a politikai
alkotmányossággal, sőt bizonyos szempontból a kettő
egymásra hatását nélkülözhetetlennek is tekinthetjük. Ezt
nevezem a környezeti demokrácia politizálásának. A
környezeti demokrácia és a politikai alkotmányosság
együttműködéséhez az szükséges, hogy egyensúlyi helyzet
alakuljon ki a környezeti demokráciához kapcsolódó
alkotmányos és procedurális jogok között.
Második F.Második F.
Negyedik r.Negyedik r.

27. IV. A disszertáció fő hipotézisei és megállapításaiIV. A disszertáció fő hipotézisei és megállapításai
(H.3.)(H.3.)
„A összes procedurális jog hatékony implementálását
tekinthetjük a megfelelő szintű környezethez
fűződő anyagi jog megvalósítása előfeltételének.”
(Mason, 2010)
Második F.Második F.
Negyedik r.Negyedik r.

28. IV. A disszertáció fő hipotézisei és megállapításaiIV. A disszertáció fő hipotézisei és megállapításai
(H.4.)(H.4.)
H.4. Magyarország példája bizonyítja, hogy a jogi
alkotmányosság keretrendszerében az anyagi
jogosítványok egészen jól tudnak működni, s kialakíthatóak
a környezeti demokrácia procedurális feltételei is. E kettő
együttműködését, amelyen végtére is áll vagy bukik a
környezeti demokrácia, már nem képes koordinálni
önmagában a jogi alkotmányosság. S itt jön a képbe a
politikai alkotmányosság procedurális irányultsága,
amelynek a környezeti demokráciával kapcsolatos feladata
az lehet, hogy a gyakorlatban működteti a környezeti
demokrácia anyagi és eljárási aspektusait, egyszerre
kielégítve és formálva a társadalmi elvárásokat.
Második F.Második F.
Negyedik r.Negyedik r.

29. IV. A disszertáció fő hipotézisei és megállapításaiIV. A disszertáció fő hipotézisei és megállapításai
(H.5.)(H.5.)
H.5. A környezeti demokrácia alkalmazható az energetikára, s
erre használom az energia-demokrácia (energy democracy,
Energiademokratie) fogalmat. Energia-demokrácia alatt
természetesen nem egy teljesen új normatív-empirikus
elméletet értek, hanem sokkal inkább a környezeti
demokrácia alapvető, elméleti és gyakorlati implikációinak
az energetikára, illetve energiapolitikára való vetítését.

30. IV. A disszertáció fő hipotézisei és megállapításaiIV. A disszertáció fő hipotézisei és megállapításai
(H.5.)(H.5.)
 A 21. század környezeti váláságát és környezeti
igazságtalanságait a nagy, centralizált és gyakran
demokratikus kontroll nélküli energiarendszerek okozták
 Az energiatermelés decentralizálása
 A profitérdek másodlagos
 Társadalmi párbeszéd és érdekegyeztetés
 Közösségi tulajdon
Kunze-Sören, 2014b
Harmadik F.Harmadik F.
Első r.Első r.

31. IV. A disszertáció fő hipotézisei és megállapításaiIV. A disszertáció fő hipotézisei és megállapításai
(H.5.)(H.5.)
Harmadik F.Harmadik F.
Második r.Második r.

32. IV. A disszertáció fő hipotézisei és megállapításaiIV. A disszertáció fő hipotézisei és megállapításai
(H.6.)(H.6.)
H.6. Az energia-demokráciát fenyegető tényezők a környezeti
demokráciát veszélyeztető intézkedésekből következnek:
vagyis az energia-demokrácia diszfunkciói a környezeti
demokráciát ért támadásokból vezethetőek le. Ugyanakkor
egy ezzel ellentétes tendencia is kibontakozott
Magyarországon: 2010-től kezdve ugyanis a politikai
alkotmányosság felfogásával felvértezett alkotmányozó,
jogalkotó és kormányzati hatalom az energetika
területéről kiindulva korlátozza szisztematikusan magát az
általános értelemben vett környezeti demokráciát. Ennek
pedig az egyik legfontosabb célja nem más, mint a Paks II-
beruházás politikai megalapozása.

33. IV. A disszertáció fő hipotézisei és megállapításaiIV. A disszertáció fő hipotézisei és megállapításai
(H.6.)(H.6.)
Harmadik F.Harmadik F.
Harmadik r.Harmadik r.

34. V. További kutatási irányokV. További kutatási irányok
 Dilemma: „a nem emberi világ tud kommunikálni és az
emberi döntéshozási folyamatok is strukturálhatóak úgy,
hogy többé-kevésbé meghalljuk ezt a kommunikációt”
(Dryzek, 1997 200. p)
 Elképzelhető-e nem antropogén környezeti demokrácia?
 A környezeti demokrácia kritikai továbbfejlesztése

35. Köszönöm a figyelmet!Köszönöm a figyelmet!
antal.attila@ajk.elte.hu