Az előadás azt a folyamatot kívánja bemutatni, ahogyan az új paksi blokkok kényszerpályára állították a hazai energetikai jogalkotást és energiapolitikát. Sem 2009-ben (amikor a parlament elvi hozzájárulást adott a bővítés előkészítéséhez), sem 2014-ben (amikor az új blokkal kapcsolatos nemzetközi szerződések megszülettek) nem a szakmai realitások és az alapvető jogalkotási szabályok betartása volt a vezérfonala a kormányzatnak. A hazai energiapolitika és a hozzá kapcsolódó jogalkotás tehát „Paks-nehéz” volt az elmúlt 5 évben. Ennek súlyos energiapolitikai, környezetpolitikai hatásai vannak. Bár a 2030-ig tervező Nemzeti energiastratégia – Paks mellett – számolt a megújuló energiával, mára azonban úgy tűnik, hogy közpolitikai szempontból Paks2 gyakrolatlailg megfojthatja a megújulós célkitűzéseket. Ennek mindenképpen igen erős jogi és politikai következményei lesznek az EU vonatkozásában. Ezért az előadás EU-jogi szempontból is elemezi a megkötött szerződéseket (Paks2-alapszerződés, hitelszerződés) és azok lehetséges hatásait.

1. „„PAKS-NEHÉZ”PAKS-NEHÉZ”
ENERGIAPOLITIKAENERGIAPOLITIKA
„Áramot ilyen áron?” konferencia
Antal Attila
2014. április 22.

2. TémakörökTémakörök
I. Paks 2 hatása a magyar
energiapolitikára és energiajogra
II.Paks 2 jogalkotási kockázatai
III. Paks 2 és az EU-jog
IV. Következtetések

3. I. Paks 2 hatása a magyarI. Paks 2 hatása a magyar
energiapolitikára és energiajograenergiapolitikára és energiajogra
 Nemzeti Energiastratégia 2030 (2012): Atom-
Szén-Zöld forgatókönyv.
 Az atomenergia hosszútávú fenntartása az
energiamixben.
 Az állami szerepvállalás erősítése és a jövőbeni
államosítás megalapozása: „ Az állam prioritásait ma
elsősorban – az Európai Unió előírásaihoz
alkalmazkodva – szabályozási eszközökkel tudja
érvényesíteni. A jogi és gazdasági feltételek
koherenciájának biztosítása önmagában nem
elégséges eszköz a közjó és a nemzeti érdek
hatékony érvényesítéséhez.”

4. I. Paks 2 hatása a magyarI. Paks 2 hatása a magyar
energiapolitikára és energiajograenergiapolitikára és energiajogra
 Eszközök:
energiatakarékosság,
a megújuló energia felhasználása a lehető legmagasabb
arányban,
a biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési
elektrifikáció,
a kétpólusú mezőgazdaság létrehozása,
az európai energetikai infrastruktúrához való kapcsolódás.
 Megújuló energia aránya a primerenergia-
felhasználásban 7%-ról 20% közelébe emelkedik
2030-ig.
 Van zöld forgatókönyv.

5. I. Paks 2 hatása a magyarI. Paks 2 hatása a magyar
energiapolitikára és energiajograenergiapolitikára és energiajogra

6. I. Paks 2 hatása a magyarI. Paks 2 hatása a magyar
energiapolitikára és energiajograenergiapolitikára és energiajogra
 Paks 2 gyakorlatilag megfojtja a hazai megújuló
szektort (beruházásokat, jogalkotást).
 Az engedélyezési eljárás nem egyszerűsödnek.
 Paks 2 kiemelt jogalkotási és hatósági helyezte.
 Paks 2 és a hozzá kapcsolódó rezsicsökkentés az
ugródeszka a masszív államosításhoz.
 Magyarország gyakorlatilag szembemegy saját
energiapolitikai célkitűzéseivel és jogalkotási
szabályaival.

7. II. Paks 2 jogalkotási kockázataiII. Paks 2 jogalkotási kockázatai
Paksra szabott Atomtörvény
 Eredeti: „7. §(2) Új nukleáris létesítmény és radioaktív hulladéktároló
létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez, illetőleg meglévő
atomerőmű további atomreaktort tartalmazó egységgel való
bővítéséhez az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulása szükséges.”
 A 2011. évi LXXXVII. törvény nyomán: „7. § (2) Új nukleáris
létesítmény és radioaktívhulladék-tároló létesítését, valamint meglévő
atomerőmű további atomreaktort tartalmazó egységgel való bővítését
előkészítő tevékenység megkezdéséhez az Országgyűlés előzetes, elvi
hozzájárulása szükséges.”
 Ezzel lényegében utóbb teremtették meg a paksi paktumot
megalapozó 25/2009. (IV. 2.) OGY határozat jogi alapját: „Az
Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulást ad az atomenergiáról szóló
1996. évi CXVI. törvény 7. §-ának (2) bekezdése alapján… a paksi
atomerőmű telephelyén új blokk(ok) létesítését előkészítő
tevékenység megkezdéséhez.”

8. II. Paks 2 jogalkotási kockázataiII. Paks 2 jogalkotási kockázatai
A nyilvánosság folyamatos korlátozása és az engedélyezési
eljárások megkönnyítése
 2010 május, június – állami vagyonnal gazdálkodás körében nem
kötelező a nyilvános versenyeztetés.
 2010 augusztus – az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági
társaságokat kifejezett közfeladatot ellátó szervként való
meghatározásának törlése.
 2011 július – minősített közbeszerzés esetén teljes titkosság
nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva.
 2011 – a paksi biztonsági övezet jelentős csökkentése.
 2012 április – a kiemelt jelentőségű beruházások esetén jelentősen
rövidülnek a környezetvédelmi engedélyezési eljárások, s ezzel
párhuzamosan meghosszabbodnak a nukleáris szakhatósági eljárások.

9. III.III. Paks 2 és az EU-jogPaks 2 és az EU-jog

10. III.III. Paks 2 és az EU-jogPaks 2 és az EU-jog
Az EU energiapolitikája
 Lisszaboni Szerződés: az energiaügyek fontossága (176 A. cikk).
 Célok:
a) az energiapiac működésének biztosítása,
b) az energiaellátás biztonságának garantálása az Unión belül,
c) az energiahatékonyság és az energiatakarékosság, valamint az új és
megújuló energiaforrások kifejlesztésének előmozdítása; és
d) az energiahálózatok összekapcsolásának előmozdítása.
 Az intézkedési keretet az Európai Parlament és az Európai Tanács
állapítja meg rendes jogalkotási eljárás keretében.
 Ezek az intézkedések azonban nem befolyásolhatják a tagállamok
jogát az energiaforrások kiaknázására vonatkozó feltételek
meghatározására, továbbá nem befolyásolhatják a tagállamok
különböző energiaforrások közötti választását és
energiaellátásuk általános szerkezetét.
 De: a tagállamokat is kötik a közös energetikai rezsimek
(megújulós célkitűzések – 20/20, 30/30, liberalizáció etc.). Paks
2 pedig üti ezeket.

11. III.III. Paks 2 és az EU-jogPaks 2 és az EU-jog
EURATOM-szerződés
 „Velünk élő” alapító szerződés.
 Nem épít ki jelentős garanciarendszert és a nyilvánosság biztosítása
szinte semmilyen hangsúlyt sem kap.
 De: 41. cikk „Az e szerződés II. mellékletében felsorolt ipari
tevékenységeket folytató személyek és vállalkozások közlik a
Bizottsággal az olyan új létesítményekre, valamint kiegészítő
létesítményekre vagy átalakításokra vonatkozó beruházási projekteket,
amelyek jellege és mérete megfelel a Tanács által a Bizottság javaslata
alapján megállapított feltételeknek.”
 Plusz: engedélyhez között fűtőanyag-szállítás.
 De: az EU-ban közvetlenül is érvényesülnek az Aarhusi
Egyezmény vívmányai.
 Az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve a környezeti
információkhoz való nyilvános hozzáférésről.
 A részvételi aspektust szabályozó 2003/35/EK irányelv.
 Az Aarhusi Egyezménynek a közösségi intézményekre történő
alkalmazásáról szóló 1367/2006/EK rendelet.

12. III.III. Paks 2 és az EU-jogPaks 2 és az EU-jog
Tiltott állami támogatás
 „Ha a Szerződések másként nem rendelkeznek, a belső piaccal
összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen
formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy
bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy
azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.” (Az
EU működéséről szóló szerződés 107-109. cikk).
 Szigorú ellenőrzés, de vannak kivételes és rendkívüli esetek (pl. megújuló
energiák támogatása, pénzügyi és gazdasági válság).
 Paks 2 esetében a projektfinanszírozás és állami támogatás kettősségére épülő
kereskedelmi modell tekinthető reális lehetőségnek (REKK-tanulmány).
 Brit-példa (garantált átvételi ár).
 Mindenképpen szükséges lesz Paks 2 esetében a megtermelt áram kötelező
átvétele: 4. cikk (4) bek. „A Felek minden tőlük telhetőt megtesznek annak
érdekében, hogy a Megvalósítási Megállapodások szerinti ellenérték olyan
módon kerüljön megállapításra, amely lehetővé teszi, hogy a villamos áram-
termelésre vonatkozó árak kereskedelmi szempontból hosszú távon
versenyképesek és egyúttal az Orosz Kijelölt Szervezet számára
elfogadhatóak legyenek.”

13. IV. KövetkeztetésekIV. Következtetések
 A „Paks-nehéz” jogalkotás és energiapolitika súlyosan torzítja a
jogrendszert és olyan energiapolitikát kényszerít az országra, amely
ütközik az EU célkitűzéseivel.
 Projektre-szabott jogalkotás.
 Korrupciós kockázatok.
 A „jó kormányzás” teljes csődje (Worldwide Governance Indicators):
 Voice and Accountability
 Political Stability and Absence of Violence
 Government Effectiveness
 Regulatory Quality
 Rule of Law
 Control of Corruption

14. Köszönöm a figyelmet!