1. Dr. Borbély-Pecze Tibor Bors
2015. május 8.
PTE EET MA
NFSZ budapesti képzési program

2.  Politika, szakpolitikák, humánpolitikák,
foglalkoztatáspolitika vs. munkanélküliek
ellátása
 Új fogalmak a foglalkoztatáspolitika területén:
flexicurity, adaptability, flexibility, CSR, LLG, a
közösség fehér könyve a növekedésről,
foglalkoztatásról… (1993)
 Maastrichttól az Európa 2020-ig: Az önálló
közösségi foglalkoztatási stratégia (EES)
 Az Európa 2020 foglalkoztatáspolitikai
vetületei és tagállami feladatai, lehetőségei és a
mai magyar és uniós munkapiacok állapota

5. (forrás: Pounds, Norman J.G. {1990}2003 15. o.
Technikai
színvonal
emberi
magatartásminták,
felfogásmódok, és
társadalomszerkezet
Környezeti
adottságok

6.  A közjavak létezése (amelyek fogyasztásából nem zárhatók ki az
egyének, és amelyek fogyasztása nem rivalizáló, pl. a levegő,
honvédelem), ezért ezek kínálata a piacon nem szervezhető meg, -- Ki
vásárolna meg pl. 10 m3 levegőt, ha utána a többiek, akik nem fizettek
érte, elfogyasztanák?
 Monopóliumok, oligopóliumok, amelyek piactorzítók, -- Méretük
következtében egy-egy lépésük a piacon óhatatlanul nagyobb
mozgásokat okoz, mint az átlagos szereplőké. (lásd mai „multik”, ill.
globalizált óriásvállalatok)
 Külső (extern) gazdasági hatások, ami azt jelenti, hogy a vállalkozás
költséget vagy előnyt jelent vele nem szerződéses kapcsolatokban
lévőknek, -- Lásd erre a közgazdaságtani tankönyvek tipikus példáját a
szomszédos virágkertészet és méhészet vonatkozásában, ahol a méhek
óhatatlanul beporozzák a virágokat, pedig erre nem szerződött a két fél.
Ezt nevezzük pozitív exernáliának. Ezzel ellentétes mechanizmust jelöl,
ha valamelyik vagy mindkét fél veszít a külső hatáson. (Pl. a halászat
vizét felmelegítő atomerőmű távozó hűtővíz esetében.) ebben az esetben
negatív externáliáról beszélünk.
 Piaci szereplők aszimmetrikus informáltsága (pl. orvos- beteg kapcsolat)
-- de akár ilyen a banki ügyintéző és a hitelért folyamodó ügyfél esete is.
(Stiglitz 2000 27. old.)

7. A jelenlegi válság nem a piacok kudarca, hanem
az államoké…
„mélységesen nem értek egyet a gazdasági
válságra adott állampárti, ún. keynesiánus
válasszal;…most jött el az idő arra, hogy még
több, ne pedig kevesebb kormányreformot
hajtsunk végre…”
(Tony Blair: Utazás 2010, Utóhang)

8.  Korlátozott információk ahogyan a piaci szereplők sem
rendelkeznek korlátlan mennyiségű információval (mert
beszerzése drága, eszköz és időigényes, vagy csak mert
egyszerűen nem ismert a döntés pillanatában), az államok is
információhiányos helyzetekben kénytelenek döntéseket hozni.
 Magánpiaci reagálásmódok korlátozott ellenőrzési lehetőségei
 A kormányzatok döntéseik következményeit csak korlátozott
módon képesek ellenőrizni. Minél nyitottabb és
demokratikusabb berendezkedésű egy állam, ez annál inkább
igaz. A teljes körű elemzés e mellett nagyon meg is drágítaná az
intézkedést. Ez a szempont különösen felértékeli a szakpolitika
első számú szabályát: „Mi történne, ha nem csinálnánk semmit
sem?” Mielőtt egy kormányzati döntés megszületik, minden
esetben fel kell tenni ezt az egyszerű kérdést. Az intézkedés talán
pontosan azzal ellentétes hatást vált majd ki, mint aminek
szántuk, vagy nem várt mellékhatásai lesznek stb.
 A szakapparátusok fölött gyakorolt ellenőrzés korlátai
;információs lánc hosszúsága miatt torzulhat maga az információ,
az érintettek ellenérdekeltek lehetnek a végrehajtásában, mert
saját érdekeik mást kívánnak meg …
(Stiglitz, 2000)

9.  A társadalompolitika felfogható
közpolitikaként, amely a társadalom
egészének problémáit tárja fel és keres rájuk
megoldási alternatívákat.
 A társadalom, mint az itt tárgyalt fogalmak
legszélesebbike az emberi együttélés
viszonyai, a termelési szerkezet egészét lefedi.
Az egyes szakpolitikák tehát a
társadalompolitikán belül, annak
építőelemeként értelmezhetőek.

10.  A társadalom (society) a szociológia egyik
leggyakrabban használt fogalmi kerete: „A
társadalom a politikai uralom egy adott
rendszerének alávetett, különálló területen élő és a
körülöttük lévő csoportoktól eltérő identitással
rendelkező emberek csoportja.
 Egyes társadalmak, mint például a vadászó és
gyűjtögető közösségek, nagyon kicsik, csak néhány
tucatnyi emberből állnak. Más társadalmak
rendkívül nagyok, népességük sok millióra tehető-
a modern kínai társadalomban például az
össznépesség meghaladja az egy milliárd főt.”
(Giddens 1997 693. old)

11. Colebatch
(2000:38)
Policy

12.  Párt célja: hatalom megszerzése és megtartása
(Pártnak nevezzük azt a társadalmi szervezetet, amelyet
rendszerint egy alapítótag vagy egy alapítóközösség hoz
létre azzal a céllal, hogy az adott társadalomban a politikai
hatalomból részesüljön…
 Szakpolitika, szakpolitikus:
Policy analysis is "determining which of various alternative
policies will most achieve a given set of goals in light of the
relations between the policies and the goals".[
However, policy analysis can be divided into two major
fields. Analysis of policy is analytical and descriptive—i.e.,
it attempts to explain policies and their development.
Analysis for policy is prescriptive—i.e., it is involved with
formulating policies and proposals (e.g., to improve social
welfare (Wikipédia)

13.  „Az állam a gazdasági növekedés és fejlődés
ösztönzése, az életszínvonal emelése, a
munkaerő–szükségletek kielégítése, a
munkanélküliség és az alulfoglalkoztatottság
leküzdése érdekében fő célkitűzésként olyan
aktív politikát alakít ki és hajt végre,
amelynek célja a teljes, produktív és szabadon
választott foglalkoztatottság megvalósítása. „
(ILO E122)

14.  (a) minden munkára képes és állást kereső személy
számára legyen munkaalkalom;
 (b) ez a munka a lehető legtermelékenyebb legyen;
 (c) lehetőség nyíljon a munka szabad
megválasztására, és minden munkavállalónak a
lehető legteljesebb lehetősége legyen az olyan
munkára történő jelentkezésre, illetve az olyan
munka során megvalósuló képzésre,
képzettségének és adottságainak felhasználására,
amely munka számára megfelelő, tekintet nélkül
fajára, színére, nemére, vallására, politikai
meggyőződésére, nemzeti vagy társadalmi
származására.

15.  A jó szakpolitika tehát koherens ideológián
nyugszik, megfelelő mennyiségű társadalmi
ténnyel van alátámasztva, standardizálható
gyakorlatra épül, világos célokat jelöl ki, és
nem nélkülözi a politikai- közigazgatási
realitást

16.  A foglalkoztatáspolitika kellőképpen vegye
figyelembe a gazdasági fejlettség szintjét és
állapotát, valamint a foglalkoztatási célkitűzések
és az egyéb gazdasági és szociális célkitűzések
közötti kölcsönös kapcsolatot. Ezt a politikát olyan
módszerekkel kell megvalósítani, amelyek
megfelelnek a nemzeti feltételeknek és
gyakorlatnak. (ILO E122)

17.  Bérjellegű támogatások
 Önfoglalkoztatás/ vállalkozóvá válás
támogatása
 Közfoglalkoztatás
 Képzés, munkaerő-piaci képzés, CDP
 Szolgáltatások (ide értve a munkaközvetítést is)
(ILO:ILR )

19. Mezőgazdaság, halászat és élelmiszer-biztonság
KAP, vidékfejlesztés, akvakultúra, közös halászati politika, élelmiszer-biztonság
Vállalkozások
Iparágak, vállalkozáspolitika, kkv-k, egységes piac, szabad mozgás, versenyképesség,
versenypolitika
Tettekkel az éghajlatváltozás ellen
Az éghajlatváltozás, Energia a változó világban
Több területet érintő szakpolitikák
Pénzügyi és gazdasági válság, Európa 2020 – új uniós gazdasági stratégia, jobb szabályozás,
fenntartható fejlődés, többnyelvűség
Kultúra, oktatás és ifjúság
Audiovizuális és médiapolitika, kultúra, oktatás és képzés, sport, ifjúság
Gazdaságpolitika, pénz- és adóügyek
Pénzügyi szolgáltatások, költségvetés, versenypolitika, vámügyek, gazdaság, csalás elleni
küzdelem, adózás
Foglalkoztatás és szociális jogok
Foglalkoztatás, szociális ügyek és esélyegyenlőség
Energia és természeti erőforrások
Energia, transzeurópai hálózatok
Környezetvédelem, fogyasztóvédelem és egészségügy
Fogyasztóvédelem, környezetvédelem, élelmiszer-biztonság, egészségügy, tengerpolitika,
fenntartható fejlődés
Külkapcsolatok és külügyek
Közös kül- és biztonságpolitika, fejlesztés, bővítés, együttműködés, külpolitika, humanitárius
segítségnyújtás, emberi jogok, külkereskedelem
Jogérvényesülés és a polgárok jogai
Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése
Régiók és helyi fejlesztés
Regionális politika, Európai Regionális Fejlesztési Alap
Tudomány és technológia

21.  1946 Churchill; fultoni beszéd (ld. Rubicon)
 Nyugat-Európa újjáépítése; Marshall-segély
(1948-52)
 1948-ban az ENSZ „Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata”
 1949 Európa Tanács
 „Európa négy arany évtizede” (1948-1973)
 Kelet-Európa: szovjet befolyás, tervutasítás
 Mediterrán Európa: (EL, PT, SP) jobboldali
diktatúrák
A Balti-tenger melletti Stettintől az Adriai- tenger mentén fekvő Triesztig
vasfüggöny ereszkedik le a kontinensre.”
(Részlet Winston Churchill fultoni beszédéből)

22. ESZAK (1951)
RSZ (1957) – foglalkoztatást a piaci mechanizmusokra bízza
ESZA (1958; tényleges működés 1962-től)
ESZA új formában (1974-) ~ Közösségi „New Deal”
EEO (Egységes Európai Okmány 1986)
Foglalkoztatási helyzetkép Európában első kiadás (Employment in Europe,
EiE) (1988)
Közösségi Charta a munkavállalók alapvető szociális jogairól (1989)
Maastrichti Szerződés (1992)
Fehér Könyv (1993) növekedés, versenyképesség, foglalkoztatás
Esseni foglalkoztatáspolitikai prioritások (1994)
Kötelező éves Bizottsági
foglalkoztatáspolitikai értékelés (1995)

23.  bérek közötti egyenlőtlenségek csökkentését,
 szociális biztonsági rendszerek finanszírozását,
 és a munkaidőre vonatkozó szabályozások

24. Az RSZ kötelezi a résztvevő tagállamokat egyes
szociálpolitikai, foglalkoztatáspolitikai tevékenységek
felvállalására, de ezek tartalmi kereteit nem
szabályozza. Így nevesíti a:
- foglalkoztatás,
- munkajog, és munkakörülmények,
- szakmai alap- és továbbképzés,
- szociális biztonság,
- üzemi balesetek, foglalkozási betegségek megelőzése,
- munkahelyi egészségvédelem,
- szakszervezet-alakítási jog és kollektív tárgyalások a
munkáltatók és a munkavállalók között kérdéseit.

25.  neoliberális gazdaságpolitikán, a felhőtlen
gazdasági növekedésen van a hangsúly, ennek
érdekében a szabad munkaerő-áramlás
elősegítése a cél. A hatvanas évek végére a
politikai klíma kezd megváltozni (1968 Párizs
diáklázadás, 1969 Olaszország szakszervezeti
mozgalmak)

27.  Végül mégis a gazdasági növekedés lelassulása adja a
végső lökést (1972 első olajkrízis). Az 1972-es párizsi
értekezleten a Közös Piac fejlesztése szempontjából a
kormányfők és államfők felértékelik a szociális
védelem súlyát.
 Az 1971-ben megkezdett bizottsági munka 1974-ben jut
látványos szakaszába. Elindul az Európai Szociális
Akcióprogram, amelyet európai New Dealként is
emlegetnek. Az akcióprogram három fő prioritása a:
- foglalkoztatási helyzet javítása,
- élet- és munkakörülmények javítása,
- szélesebb körű párbeszéd a Közösség gazdasági és
szociális döntéseinek előkészítésében

28.  Az 1980-as évektől a Bizottság ajánlásokkal próbálta
meg átformálni a munkaerőpiacot (pl. a munkaidő
csökkentés, rugalmas nyugdíjazás, részmunkaidő
ügyeiben). A brit ellenállás folytán (a brit
miniszterelnök ekkor Margaret Thatcher volt) egyik
ajánlásból sem lett kötelező joganyag.
 A nyolcvanas években domináns „Európai Szociális
Tér” (espace sociale) gondolatát a francia elnök Francois
Mitterand vetette fel. A Bizottság akkori elnöke Jacques
Delors magáévá tette a gondolatot. Az elképzelés
értelmében a szociális kohézió nem választható el a
gazdasági kohéziótól, így a továbbiakban a kétfajta
kohézióról csak kölcsönös összefüggésben lehet beszélni
róluk és az európai kohézió kérdéseiről.

29.  megszületett az RSZ második módosítása, a britek itt is
élénken elutasítják a szociálpolitikai fejezet módosítását,
így a többi 11 tagállam az RSZ módosítása helyett
megjelenteti a 14. számú Szociálpolitikai Jegyzőkönyvet
és megszületik a Szociálpolitikai Megállapodás, amely
nem vonatkozik Nagy-Britanniára és Észak- Írországra
 A megállapodásban a tagállamok rögzítik, hogy
lépéseket tesznek a foglalkoztatás előmozdítása, élet-, és
munkafeltételek javítása, megfelelő szociális védelem,
szociális párbeszéd, magas és tartós foglalkoztatási
színvonal, emberi erőforrások fejlesztése és a kirekesztés
elleni közdelem érdekében
 OMC modell megszületése

30.  Jelentősé vált a munkanélküliség problémája,
amelynek hátterében az inaktivitás
növekedése, a versenyképesség romlása állt.
Az 1970-es évek (1973 olajválság után) óta eltelt
20 évben nőtt a munkanélküliség 17 millió főre
nőtt (1993) a tagállamok összességében.
 Ugyanakkor a 80% jóléti növekmény csak 9%
foglalkoztatás emelkedés (1973-1993)
eredményezett. A Közösség USA-hoz és
Japánhoz viszonyított elmaradása növekedett

31.  aktív szolidaritás,
 élethosszig tartó tanulás, (lifelong education and
training;)
 - nagyobb rugalmasság (flexibility) belső
/*vállalati, ágazati értelemben/ (internally) és
külső (externally) vonatkozásban is;
 - decentralizáció, innováció,
 - az alacsonyan képzett munkások számarányának
csökkentése,
 - foglalkoztatáspolitikák teljes és alapos
felülvizsgálata

32. 1. ) A helyi- házi, házkörüli munkák feltárása
Házi segítségnyújtás, betegápolás idősebbeknek, fogyatékkal élőknek,
Óvodásokra, kisiskolásokra vigyázás iskola előtt és után,
Fiatalok segítése különböző (mentális, tanulási, beilleszkedési stb.) problémák esetében,
Házfelügyelet, vagyonvédelem
Helyi, vidéki, külvárosi kisboltok nyitása
2.) Új szórakoztatótechnikára alapuló munkahelyek, a növekvő szabadidő eltöltésére
alapuló munkák
3.) Az életminőség javítását célzó lépésekhez kötődő munkahelyek
Régi, komfort nélküli házak, blokkok felújítása,
Helyi közszolgáltatások fejlesztése
4.) Környezetvédelem
Környezet megóvása, újrafelhasználás
Vízgazdálkodás, szennyvízgazdálkodás
Minőségbiztosítás
Energiatakarékosság,

33.  Foglalkoztatási irányelvek (FI) / guidelines- előbb évente majd több
évre
 Európai Foglalkoztatáspolitikai Stratégia (EFS) (European
Employment Strategy EES)
 National Action Plan for Employment (NAP) Nemzeti
Foglalkoztatási Akcióterv (NFA), amelyet 2005-től felvált az
Integrált Irányvonalakhoz kapcsolódó nemzeti intézkedéseket és
eredményeket bemutató Nemzeti Reform Program fogalma
 Joint Employment Report (JER) Közös Foglalkoztatási Jelentés a
Tanács és a Bizottság közös értékelése,
 valamint a Nyitott Koordináció azaz open method of co-ordination
(OMC)

34. Amszterdami Szerződés (1997):
-új fogalmak, a közösségi foglalkoztatáspolitika teret nyer: FI, NAP, JER, OMC
Cardiff (1998)- NAPfE (NFA), 4 pillér a foglalkoztatáspolitikában
Köln, Európai Foglalkoztatási Paktum (1999)
Lisszaboni Csúcs (2000) 2010-re EU legyen a legversenyképesebb! (70%
foglalkoztatottság)
Nizzai Nyilatkozat (2001)
Leakeni Nyilatkozat: Európai Szakszervezeti Szövetség (2001)
Stockholmi kiegészítések (2001): figyelmeztetés és újabb vállalások
Barcelonai Csúcs (2002) megtorpanás, átfogalmazás
Sapir- jelentés (2003);
Thessaloniki (2003) Az első 5 év értékelése (1998-2003) 3 új irányelv
Kok- jelentés (2004) I. és II.
Alkotmányos Szerződés aláírása (2004. október 29. Róma)
Francia és holland népszavazáson az Alkotmányos Szerződés elbukik (2005 tavasz-nyár)
Barroso- bizottság (2005)—új integrált FI 2005-2008
A „mini” Alkotmány elfogadása (német és portugál elnökségek 2007) és az ír népszavazás elutasítása
(2008) Új integrált irányelvek 2008-10-re és
Nemzeti Reform Programok (NRP)
Európa 2020, Európai Szemeszter (2010-2020) - ESF integrációja a Európa 2020 IG-be
CSR (2011) – első országspecifikus ajánlások

35.  1.) Az Európai Tanács elemzi és értékeli a Közösség foglalkoztatási helyzetét.
Majd a Tanács és a Bizottság közös éves jelentést tesz közzé (Közös
Foglalkoztatási Jelentés- Joint Employment Report, JER).
 2.) A Tanács a Bizottság előterjesztése és a JER következtetései alapján
irányvonalakat (guidelines) fogad el (Irányelv más közösségi eszközt jelöl!)
Elfogadásuk előtt a Tanács konzultál az Európai Parlamenttel, a Gazdasági és
Szociális Bizottsággal, a Régiók Bizottságával, valamint a Munkaerő-piaci
Bizottsággal.
 3.) Az éves irányelvek alapján minden tagállam felépíti saját Nemzeti
Foglalkoztatási Akciótervét, (NFA) (Magyarország 2004-ben készített először
ilyet.) amelyben a kiadott irányelveknek megfelelő célokat és az elérésükhöz
vezető intézkedéseket ír le. 1999-től a NFA-val összhangban a tagállamok
beszámolnak az elért eredményeikről. (1998-ban, az első évben a beszámolás
még két elkülönülő részben történt meg.)
 4.) Az NFA célok és elért eredmények alapján a Tanács értékeli a tagállamok
munkáját. E folyamat eredményeként visszajelzést kapnak az éves célok
teljesítéséről. A következő éves célok megfogalmazása a visszajelzések
alapján történik meg. (A Tanács minősített többséggel konkrét ajánlásokat is
megfogalmazhat a tagállamai felé.) Minden tagállam visszajelzést kap a
teljesítményéről. Mivel az EU feltett szándéka az átláthatóság növelése és a
polgárközelibb EU kialakítása minden foglalkoztatási dokumentum felkerül
az unió hivatalos honlapjára29. A folyamat végül az első lépéstől kezdődik
újra, meg újra. A Közösségben ezt a folyamatot hívják Nyitott Koordinációs
Modellnek (open method of coordination OMC).

40.  Az intelligens, fenntartható és inkluzív
növekedés stratégiája;
Az Európa 2020 három, egymást kölcsönösen
megerősítő prioritást tart szem előtt:
 Intelligens növekedés: tudáson és innováción
alapuló gazdaság kialakítása.
 Fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb,
környezet barátabb és versenyképesebb gazdaság.
 Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, valamint
szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság
kialakításának ösztönzése.

41.  A 20–64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel
kell rendelkeznie.
 Az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell fordítani.
 Teljesíteni kell a „20/20/20” éghajlat-
változási/energiaügyi célkitűzéseket (ideértve
 megfelelő körülmények között a kibocsátás 30 %-
kal történő csökkentését).
 Az iskolából kimaradók arányát 10 % alá kell
csökkenteni, és el kell érni, hogy az ifjabb
 generáció 40 %-a rendelkezzen felsőoktatási
oklevéllel.
 20 millióval csökkenteni kell a szegénység
kockázatának kitett lakosok számát.

42.  Az „Innovatív Unió” kezdeményezés a keretfeltételek, illetve
a kutatásra és innovációra fordított finanszírozás javítására
szolgál annak érdekében, hogy az innovatív ötletekből a
növekedést és a foglalkoztatást segítő termékek és
szolgáltatások jöjjenek létre.
 A „Mozgásban az ifjúság” az oktatási rendszerek
teljesítményének növelését és a fiatalok munkaerőpiacra
történő belépésének megkönnyítését szolgálja.
 Az „Európai digitális menetrend” a nagy sebességű internet
bővítésének felgyorsítását és az egységes digitális piac
előnyeinek háztartások és vállalkozások általi kiaknázását
tartja szem előtt.
 Az „Erőforrás-hatékony Európa” a gazdasági növekedés és az
erőforrások felhasználásának szétválasztását, az alacsony
szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé való elmozdulás
elősegítését, a megújuló energiaforrások növekvő mértékű
alkalmazását, a szállítási ágazat modernizálását és az
energiahatékonyság ösztönzését szolgálja.

43.  Az „Iparpolitika a globalizáció korában” a vállalkozások
(különösen a kkv-k) üzleti környezetének javítását és a
világszinten versenyképes, erős és fenntartható ipari bázis
kifejlesztésének támogatását célozza.
 Az „Új készségek és munkahelyek menetrendje” a
munkaerőpiacok modernizálását célozza, és arra törekszik,
hogy lehetővé tegye az emberek számára készségeik egész
életen át történő fejlesztését, hogy ezáltal növekedjen a
munkaerőpiacon való részvétel, és – többek között a
munkavállalók mobilitása révén – közeledjen egymáshoz a
munkaerő-piaci kínálat és kereslet.
 A „Szegénység elleni európai platform” célja olyan szociális
és területi kohézió biztosítása, ahol a növekedés és a
munkahelyteremtés előnyeit széles körben megosztják, a
szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők pedig
méltóságban, a társadalom aktív tagjaiként élhetnek

44.  1. iránymutatás: Az államháztartás minőségének és fenntarthatóságának biztosítása
 2. iránymutatás: A makrogazdasági egyensúlytalanságok kezelése
 3. iránymutatás: Az euroövezeten belüli egyensúlytalanságok csökkentése
 4. iránymutatás: A K+F-hez és innovációhoz nyújtott támogatások optimalizálása, a
 tudásháromszög erősítése és a digitális gazdaság potenciáljának felszabadítása
 5. iránymutatás: Az erőforrás-hatékonyság növelése és az üvegházhatású gázok
 kibocsátásának csökkentése
 6. iránymutatás: Az üzleti és fogyasztói környezet javítása és az ipari bázis
 korszerűsítése
 7. iránymutatás: A munkaerő-piaci részvétel növelése és a strukturális
munkanélküliség
 csökkentése
 8. iránymutatás: A munkaerő-piaci igényeknek megfelelő, képzett munkaerő, a
 munkaminőség fokozása és az egész életen át tartó tanulás ösztönzése
 9. iránymutatás: Az oktatási és képzési rendszerek teljesítményének javítása minden
 szinten, valamint a felsőoktatásban részt vevők számának növelése
 10. iránymutatás: A társadalmi összetartozás erősítése és a szegénység elleni
küzdelem

45. The "Integrated Guidelines" are the following:
 Guideline 1: Boosting investment
 Guideline 2: Enhancing growth by the implementation of
structural reforms
 Guideline 3: Removing key barriers to growth and jobs at EU level
 Guideline 4: Improving the sustainability and growth-friendliness
of public finances
 Guideline 5: Boosting demand for labour
 Guideline 6: Enhancing labour supply and skills
 Guideline 7: Enhancing the functioning of labour markets
 Guideline 8: Ensuring fairness, combatting poverty and promoting
equal opportunities
Brussels, 2.3.2015 COM(2015) 98 final

46. http://ec.europa.eu/europe2020/making-it-
happen/index_hu.htm

47.  II.4. A munkanélküliség és a válság társadalmi következményeinek
kezelése
 Munkáltatói kedvezmény-rendszer bevezetése - Munkahelyvédelmi Akció
(19.)
 A fiatalok munkanélküliségének csökkentését célzó intézkedéscsomag
végrehajtása (22., 23.)
 A nők foglalkoztatásának ösztönzése, a munka és a magánélet
összehangolásának segítése a munkaerőpiac rugalmasságának javításával
(21.)
 Aktív munkaerő-piaci politikák (20.)
 Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat és a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése (25.)
 Az új szakképzési rendszer bevezetése (26.)
 A felnőttképzés megújítása, új felnőttképzési törvény kidolgozása (27.)
 A közfoglalkoztatás aktiváló elemeinek erősítése (28., 58.)
 Szociális gazdaság fejlesztése a szociális szövetkezetek bővítésén és a
tranzitfoglalkoztatás támogatásán keresztül (29.)
 A közfoglalkoztatás aktiváló elemeinek erősítése (28., 58.)
 Vállalkozásfejlesztési szempontból speciális feltételeket igénylő csoportok
vállalkozóvá válását ösztönző koncepció (30.)
 Munkahelyteremtés a kis- és középvállalkozások körében (24.)

48. Gondoskodjon stabil, kiegyensúlyozottabb és
kiszámíthatóbb társasági adórendszerről. A növekedés
és a foglalkoztatás előmozdítása érdekében
egyszerűsítse a társasági adózást, és csökkentse
minimálisra az ágazat specifikus adók által a
forráselosztásban teremtett torzulásokat. Folytassa a
munka megadóztatásának foglalkoztatás-barátabbá
tételét az alacsony keresetűek adóterhének
enyhítésével, többek között a munkahelyvédelmi
törvényben szereplő jogosultsági kritériumok
finomításával, és az adózásnak a környezetvédelmi
adók felé való elmozdításával. Teljes körűen hajtsa
végre és gyorsítsa fel az adómorál javítására és az
adószabályok betartásához kapcsolódó költségek
csökkentésére irányuló, már bejelentett intézkedéseket.

49. Szorítsa vissza az ifjúsági munkanélküliséget például
ifjúsági garancia segítségével. Erősítse meg az aktív
munkaerő-piaci intézkedéseket és javítsa a Nemzeti
Foglalkoztatási Szolgálat ügyfél-kategorizálási
rendszerét. Csökkentse a közmunkaprogram
dominanciáját a foglalkoztatási intézkedéseken belül
és erősítse meg az aktiválási elemeket. Erősítse meg a
képzési programokat az egész életen át tartó
tanulásban való részvétel növelése érdekében. A nők
részvételének ösztönzése érdekében folytassa a
gyermekgondozási létesítmények bővítését. A
szegénység csökkentése érdekében – különösen a
gyerekek és a romák körében – biztosítsa, hogy a
Nemzeti Társadalmi elzárkózási Stratégia célkitűzése
minden szakpolitikai területen megjelenjen.

50. Teremtsen támogató üzleti környezetet, mindenekelőtt
állítsa helyre a külföldi közvetlen befektetők számára
vonzó környezetet, a szabályozási keret stabilabbá
tételével és a piaci verseny elősegítésével. Biztosítsa az
adminisztratív terhek csökkentésére irányuló
intézkedések azonnali végrehajtását, javítsa a
közbeszerzés terén a versenyt és hozzon megfelelő
intézkedéseket a korrupció leküzdésére.
Kezelje az igazságszolgáltatás függetlenségével
kapcsolatos aggályokat. Szüntesse meg a szolgáltatási
szektorban nemrégiben bevezetett akadályokat,
beleértve a kiskereskedelmi szolgáltatásokat is. Célzott
ösztönzőkkel támogassa az innovatív vállalkozásokat.

51. Hajtson végre a korai iskolaelhagyókra vonatkozó
nemzeti stratégiát, és gondoskodjon arról, hogy az
oktatási rendszer minden fiatalnak biztosítsa a
munkaerőpiacra jutáshoz szükséges készségeket,
szaktudást és képesítéseket. Javítsa az inkluzív
általános oktatáshoz való hozzáférést, különösen a
romák számára. Segítse az oktatás különböző
szakaszai közötti, és a munkaerőpiac felé való
átmenetet. Hajtson végre olyan felsőoktatási
reformot, amely nagyobb arányban teszi lehetővé
felsőfokú végzettség megszerzését, különösen a
hátrányos helyzetű tanulók körében.

52. Munkajogi szabályozás Aktív
foglalkoztatáspolitikai
eszközök működtetése
Egész életen át tartó tanulás,
életút-támogató
pályaorientáció rendszere
Társadalombiztosítás

53. ALMP hazai forrásokból
ALMP nemzetközi forrásokból
pán-európai keretekben
gondolkodó
nemzeti
kereteket erősítő