Az óbudai Ágoston Művészeti Óvoda, a Vackor Óvoda, a Százszorszép Óvoda meghívására tartottam előadást a különleges gyermekek szüleik és a óvoda harmonikusabb kapcsolata érdekében az együttnevelésről, és az óvónők kiégésének megelőzési lehetőségeiről.

1. Mindannyian mások vagyunk!
Empátiával a „különleges gyermekek”,
szüleik és az óvoda harmonikus
kapcsolata érdekében
Cseppke Óvoda
1039 Budapest Bárczi Géza utca 2/A.
2016. január 29 .

2. Névjegy
 Óvodapedagógus
 Gyógypedagógus
(oligofrén-szurdo szak)
 Önismereti tréningvezető
 Felnőttképzésben oktató
(humán OKJ szakmák)
 ALITERA Ügyfélkapcsolati Kft.
tulajdonosa és vezetője
Több mint 30 év pedagógiai tapasztalat
óvódás kortól a felnőtt korig
Katona Erzsébet Böbe
www.alitera.hu
2
Hétköznapi empátia az óvodában

3. Vázlatosan
 Kiégve, de nem elégve
 Egy kis pszichográfia
 Önkép-Énkép, mi-kép?
 Empátiára mindenki képes?
 Az együttműködő kommunikáció
 Együttnevelés
 Örömtréning hétköznapokra
3
Hétköznapi empátia az óvodában

4. Mottó
Hétköznapi empátia az óvodában
4
“Minden ember legmélyebb érzelmi szükséglete, hogy szeressen
és, hogy viszontszeressék.
Ha érezzük mások szeretetét, képessé válunk a bennünk rejlő
lehetőségek kibontakozására, ennek hiányában azonban csupán
a túlélésért küzdünk.”
Gary Chapman

5. Az Óvónő életszínterei 1.
5
Hétköznapi empátia az óvodában

6. Az Óvónő életszínterei 2.
Hétköznapi empátia az óvodában
6

7. „Lelki” körkép
„A diákok viselkedéskultúrája, neveltségi szintje az utóbbi néhány évben drámaian zuhan.
A gyerekek gyakran a rossz családi viszonyokat tükrözik. Rengeteg a gyermekeit egyedül
nevelő, a mindennapi munkában túlhajtott, fáradt szülő, aki a gyereknevelés
felelősségét legszívesebben a tanárokra hárítaná - ez sem könnyíti meg a pedagógusok
dolgát.
Egyre több a speciális pedagógiát igénylő, tanulási nehézséggel küzdő, vagy szociálisan
hátrányos helyzetű, valamint a nehezen kezelhető gyerek.
A „normál” pedagógusok túlnyomó többsége nem tanulta meg, mert nem tanítják a
főiskolákon, hogyan kell tanítani, fejleszteni, segíteni vagy éppen fegyelmezni ezeket a
gyerekeket.
A szülőkkel való együttműködésben is egyre több a feszültség, jönnek az ellenséges,
vádaskodó szülők, mire sok pedagógus azzal védekezik, hogy a minimálisra csökkenti a
velük való érintkezést.
Mindezek a hatások összegződnek abban, hogy a magyar pedagógusok kétharmada a
vizsgálatok adatai szerint tartósan fáradt, kimerült, kedvetlen, letargikus, lelki eredetű
testi panaszai vannak.”
*Forrás: Dr. Pusztai Éva www.tanulasmodszertan.hu
Hétköznapi empátia az óvodában
7

8. Kiégve, de nem elégve
A kiégés tünet együttes
1974. Herbert J. Freudenberger pszichoanalitikus
A jelenség: (burnout) kiégés - „elfogy az erő”, fizikai, érzelmi,
mentális kimerülés
Oka: „lelkes munka”, elismerés hiánya, megváltozott körülmények,
„személyes tér beszűkülése”, „telítődés”.
Következménye: a megsegítés nélküli folyamatban kialakul:
● a reménytelenség érzése , a céltalanság, a „minden mindegy”
állapot.
● csökken az önértékelés, a munka eredményessége
● növekszik a mások iránti negatív beállítódás, előítéletesség,
intolerancia
● megjelennek a pszichoszomatikus betegségek, esetleg a
szenvedélybetegségek
Hétköznapi empátia az óvodában
8

9. Én is benne lehetek?
FONTOS: a kiégés bárkit, de főleg
azt érintheti, aki munkája révén
közvetlenül kapcsolódik más
emberekhez - mert ő
amelynek
egyéni és közösségi érdek
és feladat is!
Hétköznapi empátia az óvodában
9

10. Kezelés és megelőzés
A kiégés nem statikus, egyszeri jelenség,
hanem olyan folyamat, amely ciklikusan
ismétlődik, főleg, ha nem teszünk ellene
semmit.
Kezelhető és megelőzhető:
DE csakis együttesen
egyéni és közösségi szinten
Hétköznapi empátia az óvodában
10

11. Miért is dolgozunk?
Tovább dolgozna akkor is, ha váratlanul nagy összeghez jutna,
amelyből élete végéig kényelmesen megélne? *
Tovább dolgozna: 80%
Miért?
Hogy elkerüljék az unalmat és egyedüllétet 36%
Hogy megmaradjon az elfoglaltság 32%
Mert munka nélkül elveszett lenne 14%
Mert élvezi azt, amit csinál 9%
Magyar felmérés**: élvezi amit csinál 83%
• „nem illik” nem szeretni a munkát
• a fizetett tevékenység már nem szórakozás, hanem munka, fizetség nélkül már nem végzi
el.
* Morse és Weiss (1955)
** Garai (1997) Hétköznapi empátia az óvodában
11

12. A munkatársi elégedettség
A munkatársi elégedettség azért fontos, mert: „az elégedett, jó kedvű
dolgozó jobban teljesít” és „a munkájával elégedett ember, és ez az
elégedettsége az életének más területére is pozitív hatással van ”
NEM igaz!
A munkával való megelégedettség egyik alaptétele, hogy egy adott
személy milyen nézetek vall, számára az élet mely területén fontos a
siker, és ennek elérése érdekében milyen motivátorok hatnak rá.
(Pl. egy női munkavállaló korábban banki dolgozó volt, GYES után inkább bolti
eladónak jelentkezik.)
Hétköznapi empátia az óvodában
12

13. A munkával való elégedettség
„A munkával való elégedettség olyan örömteli emocionális állapot, amely
abból származik, hogy az egyén úgy látja saját munkakörét, mint
amely az általa fontosnak tartott munkaértékeket hordozza, és ezek az
értékek az egyén szükségleteivel is megegyeznek”.
Szükségletek*
 Higiéniaszükséglet – „ az élet alapszükségletei”
● Önfenntartáshoz szükséges szükségletek
● Munkával kapcsolatos: fizetés, biztonság,
általános munkafeltétel,
munkatársakkal való kapcsolat, stb.
 Motivátorszükséglet – „fejlődési szükséglet”
● Az egyén veleszületett jellemzői (képességek, készségek)
● Munkával kapcsolatos: felelősség, szabadság, erőfeszítések elismerése
Motivátor igények kielégülése = elégedettség
*Herberg (1966) kétfaktoros elmélete
Hétköznapi empátia az óvodában
13

14. Ismerjük önmagunkat?
„Aki sorsát maga kívánja
irányítani, annak ismernie kell
önmagát: lelkialkatát,
ítélőképességét, tehetségét,
hajlamait.
Nem lehet sorsa urának az, ki
önmagát nem ismeri.„
Tatiosz
14
Hétköznapi empátia az óvodában

15. Szabadon fejlődve
A család a szociális tanulás alapvető kerete, az ön- és társelfogadás tanulásának a
színtere!
A családban tanuljuk meg az alapvető magatartási mintákat, a (kezdeti) élet minden területét
behálózó normákat, elvárásokat, szabályokat (engedélyeket, tiltásokat).
 Az emberi fejlődés legmeghatározóbb időszak a 0-3 éves kor, minden téren - a fő minta adó a
CSALÁD!
 A kortársak hatása később jelentkezik – és jelentősége megmarad „életünk végéig” -, 3 éves
kortól, amikor a gyermeknek a nem családi közösség(ek)ben kell megtalálnia a helyét
(beilleszkedés).
A családon kívüli társas kapcsolataink során derül ki, hogy mindaz, amit a családban
megtanultunk addig az ön-társelfogadásról, mennyire segíti vagy gátolja az emberi
kapcsolataink kialakítását, sikeres működtetését, azaz az együttműködési képességeinek
kiteljesedését.
„Belsőt tilalmak” és a „Belső engedélyek” dinamizmusa = Énállapot minősége a másikhoz való
viszonyulás alapja. A nehézségek leküzdése a korrekció lehetséges – ha elérjük , hogy „belső
engedélyünk legyen” arra, hogy építsünk az önismeretünket – egész életünkön át!
Hétköznapi empátia az óvodában
15

16. Hétköznapi empátia az óvodában
16
Forrás: F. Várkonyi Zsuzsanna „Tanulom magam”

17. A személyiség jellemzői
 Társadalmi-történeti kategória (fejlődés
eredménye), ilyenformán csak az emberre
vonatkoztatható.
 Az egyén és környezete közötti folyamatos
interakció eredménye (proaktív-reaktív) – aktív
folyamat.
 Bio-pszicho-szociális jelenség.
 Változásai ellenére egyfajta állandóságot,
„konzisztenciát” mutat.
 Sajátos mintázatokban mutatkozik meg -
egyedi.
 Nemcsak egyféleképpen, hanem
sokféleképpen - viselkedésben, gondolatokban
és érzésekben – jelenik meg.
17
Hétköznapi empátia az óvodában

18. Az ember érzelmi lény
Az érzelem az emberi élet kísérő jelensége:
az észlelést, emlékezést, gondolkodást, cselekvést,
az emberi létezést kíséri, tehát mindig
kapcsolódik valamelyik másik lelki jelenséghez.
Az érzelem SZUBJEKTÍV viszony a tárgyakhoz,
jelenségekhez, embertársainkhoz, önmagunkhoz.
(Minden embernél más, egyedi!)
Az érzelem- érzet képessége öröklött, DE az érzelmek
tanulás hatására - pl. pozitív-negatív ösztönzés –
differenciálódnak és tudatosulnak!
Az érzelem egy velünk született és egy tapasztalati
(tanult) tényező elválaszthatatlan egysége.
Hétköznapi empátia az óvodában
18

19. Önkép-Énkép
Énkép: az ember saját elképzelése önmagáról
Én(kép)védő mechanizmus: fenntartani – megvédeni –
kialakult képet
Én-ideál: „eszményi énkép” – énfejlődés motívuma
Az önértékelés: negatív és pozitív
befolyásoló tényezők:
 családi és szociális háttér
 személyiség
A befolyás befolyásolása: önellenőrzés, önértékelés,
önnevelés
önismeret = önmegértés
19
Hétköznapi empátia az óvodában

20. veszély
Énképvédő manőverek
Az énkép környezet, társas kapcsolatok visszajelzése
védetté válik viszonylagos állandóság
Újabb hatások
felborulás, átrendeződés ellenállás „maszk”
A viselkedés és az énkép közötti meg nem felelésből adódó
disszonáns, kínzó érzés lelkiismeret
Lelkiismeret-furdalás
Manőverezés, az önmagáról kialakított kép fenntartása érdekében:
információkat elrejt, eltitkol, kirekeszt.
Hétköznapi empátia az óvodában
20

21. Énvédő mechanizmusok 1.
 Racionalizáció – az érzelem „szentesítése” logikai alapon
● A leküzdés iránya: a valódi vélemények, vágyak és
érzések beismerése, intuíció, meditáció
 Kompenzáció – vigasztalódás „hasonlóval”
● A leküzdés iránya: a realitás elfogadása, aktivitás a
konfliktusok megoldásában, rugalmasság, saját erőben
vetett hit növelése
 Elfojtás – „amiről nem veszünk tudomást, az nincs”
● A leküzdés iránya: Éberség, tudatosság, a bántalmak,
frusztráció nyílt elemzése, aktivitás a konfliktusok
elfogadásában
Hétköznapi empátia az óvodában
21

22. Énvédő mechanizmusok 2.
 Áthelyezés – mást bántok, mert -t nem bánthatom
● A leküzdés iránya: Valódiság, a valódi vélemények
beismerése és kifejezése, az okkal való foglalkozás, a
tünetek okának végére járása
 Kivetítés (projekció) - én tökéletes vagyok, na de az a
másik ….!
● A leküzdés iránya: önkritika gyakorlása, az érzések
valódi megélése és kifejezése
 Regresszió - én nem is vagyok „nagy”!
● A leküzdés iránya: tiltakozás az elnyomó tekintélyekkel
és normákkal szembeni ellenállás, szabadulás a
szerepkliséktől, bátorság a „játékrontáshoz”Hétköznapi empátia az óvodában
22

23. Hogyan tovább?
„Empátiára mindenki képes, de a mai
ember racionális és verbális
beállítódása miatt ezt a képességet
gyakorlással, esetleg szakember
segítségével kell előhívni, fejleszteni.”
Dr. Buda Béla
Hétköznapi empátia az óvodában
23

24. A társismeret alapja az empátia
Az empátia képesség: a másik emberrel
való közvetlen, személyes kapcsolatban
éljük bele magunkat a másik
lelkiállapotába.
Ennek nyomán érezzük és értjük meg a
másik személy érzelmeit, indítékait,
törekvéseit.
● Mindezek nem csak szavakban, direkt
módon fejezőnek ki, pl. nonverbális jelek,
metakommunikáció.
24
Hétköznapi empátia az óvodában

25. Az empátia feltételei, összetevői
Feltételei:
 Ráhangolódás, „decentrálás”, megfelelő
figyelem, kontaktus
 „Diszpozíció”, a centrálás időszakos
felfüggesztésének képessége
 Az együttműködés bizonyos mértéke a másik
részéről
Összetevői:
 Befelé irányuló figyelem, önvizsgálat a
kommunikáció során
 A megérzések, felismerések tudatosítása és
ellenőrzése
 Nehéz esetekben (különösen a segítés során)
az utólagos felidézés a fantáziában
25
Hétköznapi empátia az óvodában

26. A család az empátia „forrása”
Az empátia képessége a gyermekben – az érzelmi és a
kapcsolati nevelés eszköze
 Odafigyelés, kommunikáció, rezonancia a gyermekkel -
különböző életkorokban más-más szinteken!
 Az apa, a testvérek és a nagy család szerepe
elsődleges az empátiás nevelésben
A család segítése az empátiás nevelésben
Felkészítés, konzultáció és segítés a család empátiás
nevelési légkörének érdekében
 Hivatásos segítők: bölcsőde, óvoda, védőnő, szociális
segítő, gyógypedagógus, fejlesztő, pszichológus …. Stb:
● Az első gyerek nehézségei
● Fejlődési és viselkedési zavarokkal küzdő gyerekek
empátiás nevelésének nehézségei elősegítési útjai
26
Hétköznapi empátia az óvodában

27. Empátia és tolerancia
 Az empátia jellegzetes proszociális érzelem,
változtat művelőjén, de nem csodaszer, lelki munka
 Az empátia visszatükröződése a másik emberben
odafordulást és kommunikációs igényt kelt
 A „találkozás” élménye – a segítés és fejlesztés
eszköze
Az empátia koncepciójának humanizáló hatása
 A másik ember megértésének, elfogadásának
kultúrája
 Új szempont és módszer a nevelésben
 A pszichokultúrális eljárások integratív alapja és
terjedésük elősegítése
27
Hétköznapi empátia az óvodában

28. Interperszonális (személyközi) kommunikáció
Az információk - szempontok, gondolatok, értékek - cseréje,
ami a szerepek cseréjén (azaz párbeszéden = adóból
vevő és fordítva) keresztül valósul meg.
Kivitelezés: a verbális és nem verbális elemek együttes
jelenléte
A cél: a párbeszéd zökkenőmentessége,
kölcsönös megelégedés elérése
Feltétel: együttműködés (közös stratégia kialakítása)
asszertív kommunikáció
együttműködő kommunikáció
28
Hétköznapi empátia az óvodában

29. Együttműködő kommunikáció
A társak, családtagok, munkatársak egymás iránti elfogadó, befogadó,
együttműködő, empatikus kapcsolatát érhetjük el úgy, hogy
tiszteletben tartjuk a másik egyén
• személyiségét
• nézőpontját
• véleményét
miközben nem mondunk le saját magunk
• egyéniségéről
• nézőpontunkról
• véleményünkről
annak érdekében, hogy működőképes,
sikeres emberi kapcsolataink legyenek!
29
Hétköznapi empátia az óvodában

30. Együttműködő kommunikáció – 5 lépésben
1. Megfigyelés: a probléma pontos meghatározása,
tudatos felismerése.
2. A másik nézőpontjának megismerése: érzések
megfogalmazása, ok-okozati összefüggések láttatása.
3. A másik gondolkodásának megértése: a legjobb
megoldás megtalálása a szükségletek
megfogalmazásával a konszenzusra törekvés
érdekében.
4. Visszajelzések, újrafogalmazások: a megoldás
érdekében párbeszéd, a saját nézőpont elmondása
konszenzuskereső magatartással, a kérés(ek)
kölcsönös megfogalmazása.
5. A megoldás után követése: a sikeres megoldás
jutalmazása, pozitív értékelése.
30
Hétköznapi empátia az óvodában

31. 1. Megfigyelés
A probléma pontos meghatározása
(A megelőző helyzet eredménye)
 A problémától eltávolodás
 Érzelmileg függetlenülés
 Ténymegállapítás
*****
Ma sem hozott váltóruhát Peti anyukája, pedig
már tegnap is kértem.
Ma sincs váltóruhája Petinek.
Petinek nincs váltóruhája.
Hétköznapi empátia az óvodában
31

32. 2. Érzelmek, érzések
Hétköznapi empátia az óvodában
32
Ok-okozati összefüggések láttatása.
(A konfliktus felismerése és átélése)
 A saját érzések pontosítás, megfogalmazása
(kimondása)
 A másik érzésének pontosítása, megfogalmazása
(tárgyilagosan, nincs ítélkezése – önmagunknak csak! Kérdezés: az ok-okozati
összefüggés keresése)
*****
Nagyon mérges vagyok, tegnap is egy másik gyerek ruháját kellett ráadnom.
Nekem ez nagyon kellemetlen. Az anya a kérésem ellenére sem hozott
váltóruhát. Vajon mi lehet az oka?
„Kedves Ágota, elnézését kérem, beszélhetnénk 2 percet? Petinek kifogyott a
zsákjában a váltóruha, ahogy ezt tegnap is jeleztem. Szeretném megkérdezni,
hogy mikorra várhatom, hogy kapjunk váltóruhát?/Van valami probléma, ami
miatt nem sikerül behozni a váltóruhát?”

33. 3. Szükségletek
A konszenzusra törekvés a saját és a társ szükségleteinek,
igényének feltárásával.
(A konfliktus kezelési módjának kialakítása)
 Saját szükséglet pontosítása, megoldási igény, kérés megfogalmazása meg
szükségletét,
 A másik fél szükségletének pontosítása, megoldási igény, kérés
megfogalmazása
 Együttműködő kommunikációval konszenzus keresése
*****
„Azért kérem a váltóruhát, mert gyakran előfordul a gyerekeknél, Petinél is,
hogy gyurmázáskor nagyon összepiszkolja a ruháját. Szeretném, ha ez a
maszatos ruha nem zavarná őt a továbbiakban, ezért ilyenkor a váltóruhába
Peti átöltözhetne. Nagyon sajnálom Petit ilyenkor.”
„Ön szerint mit lehet/tudunk tenni, hogy ez a helyzet megváltozzon?”
Hétköznapi empátia az óvodában
33

34. 4. Párbeszédes megoldás
A kérés(ek) kölcsönös megfogalmazása
konszenzuskereső magatartással.
(A konfliktus alatti tényleges viselkedés)
 Kérdés-felelet maximális tisztelettel oda-vissza
 Párbeszéd a „nyer-nyer” helyzet, a konszenzus eléréséig.
 Indulatok kezelése, tárgyilagossággal, érzések, szükségletek
megfogalmazásával,
*****
„Értem, tehát egy héten csak egyszer mosnak ruhát, és nincs több tiszta ruhája
Petinek.”
„Ebben az esetben mit tudunk kitalálni?” „Nekem nagyon fontos lenne, hogy Peti
elégedett legyen közöttünk a csoportban.”
„Ön mit gondol, van-e a rokonságban hasonló méretű kisfiú, mint Peti? El lehetne
kérni kölcsönbe 1-2 ruhát Ön szerint?”
„Ön el tudja-e fogadni, ha …”Hétköznapi empátia az óvodában
34

35. 5. Jutalmazás
A megoldás után követése, jutalmazás, értékelés.
(A konfliktus következménye)
 A közösen elfogadott megoldás ellenőrzése
 A megtörténtek nyugtázása (önmagunkban)
 Gesztus értékű jutalmazás
Ha nem történt meg, visszalépés akár az elejére, mert lehet, hogy nem sikerült
megtalálni a valódi szükségletet, probléma gyökerét. Addig pedig áthidaló
megoldást kell találni, mert a gyermek nem sérülhet!
*****
„Örülök Ágota, hogy sikerült megoldani a váltóruhát Petinek. Vigyázni fogunk
persze, hogy ne piszkolja be a ruháját, de, nagyon megnyugtató, hogy van
pótruhája. Köszönjük szépen!”
„Peti boldogan mutatta a pótruháját, és nagyon vigyázott a saját ruhájára is, hogy
„Anyu ne legyen fáradt.”
Hétköznapi empátia az óvodában
35

36. Együttnevelés, de hogyan?
36
Hétköznapi empátia az óvodában

37. Normalitás
Biológiai szempontból:
Normális = egészség
Abnormális = betegség
A szervezet:
● változatlanul helyreáll (meggyógyul)
● struktúrája megváltozik (pl. szerv eltávolítása)
● struktúrája nem változik, de működése nem tér vissza az eredeti
módon (pl. legyengül, halláskárosodás)
● struktúra úgy megváltozik, hogy a működése egészében is
megváltozik (hallóképesség hiánya)
DE: az ember mint személyiség: bio-pszicho-szociális – komplexen
értelmezhető egyedi lény
37Hétköznapi empátia az óvodában

38. Irreverzibilitás, reverzibilitás
Irreverzibilis - organikus károsodás
A személyiség fejlődésére hatással lévő
károsodás
 Súlyosság és az időfaktor
● Milyen károsodás, mikor következett be?
legsúlyosabb a vele született, és 1 életévben
károsodás. (Pszichoszociális károsodás is lehet
irreverzibilis!)
„… az akadály már eleve más célok felé is lezárja az
utat, amerre a személy még el sem indult.”
(Dr. Pálhegyi Ferenc)
38
Hétköznapi empátia az óvodában

39. A sérült és az ép személyiség
„A fejlődés általában – és ezen belül a
pszichikus fejlődés – igen sok
összetevőből álló folyamat. Ha az
összetevők bármelyike sérül
bármelyik időpontban, a fejlődés
folyamatában zavar keletkezik.”
(Lányiné E. Á.)
A sérült személyiségfejlődés jellemzője
a fejlődési tempó és a
személyiségszerkezet megváltozása.
39
Hétköznapi empátia az óvodában

40. A sérült személyiség
40
Hétköznapi empátia az óvodában

41. Fejlődési tempó
 Felgyorsult fejlődés (akceleráció) - XX. Század
korjelensége (pl. az női életciklus megváltozása)
 Lelassult fejlődés (retardáció):
● Személyiségfejlődés egész lelassul –
pszichoszomatikus retardáció
 „Csak” pszichikus/szomatikus: pl. megkésett
beszédfejlődés, mozgásfejlődés, megismerő (mentális)
fejlődés - reverzibilis nem értelmi fogyatékosság!
41
Hétköznapi empátia az óvodában

42. Különleges gyermekek
1. Sajátos nevelési igényű gyerekek:
● testi, mozgásszervi fogyatékos
● érzékszervi fogyatékos (vak, gyengénlátó, siket,
nagyothalló)
● értelmi fogyatékos (enyhe fokú, középsúlyos)
● beszédfogyatékos;
● autista/autisztikus
● halmozottan fogyatékos
● tanulásban tartósan, súlyosan akadályozott
(dyslexia, dysgrafia,dyscalculia, hyperkinetikus
vagy kóros aktivitászavar, figyelemzavar )
2. Beilleszkedési, tanulási és magatartási
nehézségekkel küzdők
3. Egyéni továbbhaladók (1-4. évf.); felzárkóztatásban
részesülők (9-10. évf.); tanulási kudarcnak kitett
tanulók; nemzeti, etnikai kisebbség
Hétköznapi empátia az óvodában
42

43. Egyéni helyzetek
Dyslexia, dysgrafia,dyscalculia (gyanúja),
hyperkinetikus vagy kóros
aktivitászavar, figyelemzavar
Beilleszkedési, tanulási és magatartási
nehézségekkel küzdők
Adaptív fejlesztés
egységesség + differenciálás
egyéni sajátosságokhoz igazodás
● célok
● tartalom
● tapasztalatok
(foglalkozás menete, formája)
● óvodán belül és kívül
Hétköznapi empátia az óvodában
43

44. A fejlődés a létezés eleme
Társadalmi szükségletek a hasznosság
személyiség tudatos fejlesztése
Kompetencia alapú fejlesztés = „ismeretekbe ágyazott
képességfejlesztés”
A mindennapi életben hasznosítható tudás
(ismeretek elsajátítása - „tanulni tanulás”)
Mindazon képességek összessége, amelyre minden
embernek szüksége van a személyes fejlődés , a sikeres
magánélet és munkában való helytállás érdekében.
Hétköznapi empátia az óvodában
44

45. Mindenki óvodája
A speciális nevelési szükséglet tág értelmezése
Minden egyes gyermek nevelési szükségleteinek
kielégítése
Esélyteremtés
Minőségi javulás
Hétköznapi empátia az óvodában
45

46. Alapelvek
 Integráció: illeszkedjen be az iskola
meglévő struktúrájába, hasonló
teljesítményt nyújtson.
 Inklúzió: hogyan lehetséges minden
gyermek részvételét egyéni
képességeihez, fejlődési üteméhez
igazodva biztosítani?
Hétköznapi empátia az óvodában
46
ELFOGADÓ
• Egyenrangú, azonos
értékű, jogú egyén
BEFOGADÓ
• Feltételek megteremtése
• Szociális befogadás

47. Mit fejlesztünk és hogyan?
 Kognitív
képességek
 Kommunikációs
képességek
 Szociális
képességek
 Motoros
képességek
 Kreatív képességek
 Orientációs
képességek
Hétköznapi empátia az óvodában
47
Gyermek aktuális
képességi szintjének
megismerés
Gyermek erősségére
építés, kompenzációs
fejlesztés (differenciálás)
Megfelelő interakció,
aktív párbeszéd
Közös munka, elismerés
„Személyes szinten”
kölcsönös tisztelet és
bizalom

48. Családlátogatás
Tájékoztatás, tájékozottság
● Az óvoda(pedagógus) kötelessége
● A szülő joga
A családlátogatás lehetőség és nagyon hasznos lenne …
DE: se a pedagógus, se a szülő nem kötelezhető rá
Alternatíva:
 családias hangulatú fogadó órák,
szülői értekezletek,
 rendezvények, közös programok, stb.
www.alitera.hu
48

49. Mindenki fogyatékos valamiben …
 Minden esetben megsegítés az
elsődleges (legközelebbi fejlődési
szint elérése)
 Egyéni igények, élethelyzetek
maximális figyelembe vétele (családi
helyzet, apa-testvér-nagyszülők)
 Nehezebben fogalmazhatóak meg a
szükségletek (megfigyelés,
proaktivitás)
 Intézményi szinten segítség nyújtás
összefogással (egységes értékrend)
Hétköznapi empátia az óvodában
49

50. Mentori rendszer
Kommunikációs eszköztár
• épek és fogyatékosok együttműködése
• „mentori rendszer”
Elliot Aronson: Columbine után
1999. Április 20. 2 diák fegyveres támadása
23 sérült, 12 diák és 1 tanár meghalt
Mozaikmódszer
 empátia
 érzelmi intelligencia fejlesztése
 társas tanulás és példamutatás
50
Hétköznapi empátia az óvodában

51. Az óvodáskor jelentősége
Az óvodáskorban van a személyiség egésze fejlődésére legnagyobb hatással az
érzelmi élet fejlődése – és mivel életkorhoz kötött, máskor másképpen nem
megismételhető, pótolható, cserélhető.
● 4-5 éves korban: csak az öröm, félelem,
harag kifejezést ismerik fel
● 7 éves kortól: gyors, differenciált fejlődés,
megjelenik a mimika, gesztikuláció, hangszín,
hangsúly – metakommunikáció.
Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi
vezéreltsége - ezért rendkívül fontos, hogy a gyermeket érzelmi biztonság,
otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteli, elfogadó, előítélet mentes
légkör vegye körül az óvodában – és otthon is egyaránt - !
Hétköznapi empátia az óvodában
51

52. Óvodai csoportban fejlesztés
A gyermek személyiségének fejlesztési kerete
az óvodai csoport. Rendkívül fontos az én-
tudat kibontakoztatása, erősítése
érdekében.
A különböző, sokrétű tevékenységekben
szerzett pozitív és negatív tapasztalatok(!)
hozzájárulnak ahhoz, hogy
önmagáról differenciált kép alakuljon ki!
A csoportban minden gyereknek van, illetve
kell, hogy legyen „helye”, „szerepe” az „én
és a másik” tudatának kialakulásához.
Empatikus nevelés a társas kapcsolatok
fejlesztése.
Hétköznapi empátia az óvodában
52

53. Együttnevelés differenciálva
Hétköznapi empátia az óvodában
53

54. Önfejlődés mindenkinek
Az önmagukkal harmóniában lévő,
kiegyensúlyozott személyiségű
pedagógusok tudják biztosítani a
gyermekeknek és szüleinek,
kollégáiknak
a partneri viszonyon alapuló
együttműködő kommunikációt.
Különösen most van ennek jelentősége
mert az
integráció-inkluzív nevelés,
az együttnevelés a cél.
Hétköznapi empátia az óvodában
54

55. Örömtréning a hétköznapokra 1.
Mindennapok apró örömeinek megélése és az örömforrások tudatos
keresése.
Lehetséges örömforrások:
 Az illatok, események, hangulatok, és az emlékezés pozitív
összekapcsolása. Mécsesek, sütemények illata, pl. „karácsonyi
hangulat idézése” őszi estéken.
 Az étkezés hangulatának emelése (pl. egy-egy apró díszítéssel), az
ízek élvezete, érezzük az együtt étkezés intim bensőséges
hangulatát. (Akár egy reggeli kávé esetében is!)
 Önmagunkra szánt minőségi idő. Naponta 5 perc, egy újság, egy
magazin átolvasása, vagy csak egy kicsit lassabban érjünk haza.
 Saját családunk (párunk!) körében eltöltött idő pozitívumainak
aktív megélése, belefeledkezés a saját közösségünk megtartó
erejébe.
Hétköznapi empátia az óvodában
55

56. Örömtréning a hétköznapokra 2.
 A zene minden esetben érzelmeket szabadít fel, hallgassunk amikor
csak jól esik, olyan zenét amit éppen hangulatunk kíván. (Akár óvodában
játék időben, ebédelés közben is!)
 A mozgásban kifejeződik a létezés öröme, pl. sétáljunk akárcsak a
munkahelyre, miközben nézelődünk, élvezzük, hogy láthatjuk a napot, az
eget, a fákat, a virágokat, az embereket.
 A természet mindenkori megfigyelése örömmel tölthet el, akárcsak 5
percre is, pl. télen madáretetés.
 Adjuk meg magunknak a társakkal való minőségi, önfeledt idő
eltöltését, játsszunk, hogy erősödjenek társas kapcsolataink, érzelmeink,
énképünk minőségileg fejlődhessen.
 A munkahelyen találjuk meg számukra az örömforrást, és igyekezzünk
arra koncentrálni. Kollégákkal is a jó társas kapcsolatra törekedjünk,
alkalmazzuk az empátia adását, az együttműködő kommunikációt.
Hétköznapi empátia az óvodában
56

57. Az asszertív jogok 10 pontja
57
Jogom van ahhoz, hogy:
1. tisztelettel bánjanak velem
2. kifejezzem saját érzéseimet és
véleményemet
3. meghallgassanak, és komolyan vegyenek
4. megállapítsam, hogy mi fontos nekem és
mi nem
5. nemet mondjak anélkül, hogy bűntudatot
érezzek
6. kérjem, amire szükségem van
7. megkapjam, amiért fizettem
8. információt kérjek szakemberektől
9. hibát kövessek el, és vállaljam a
következményeket
10. megváltoztassam a véleményemet.
Hétköznapi empátia az óvodában

58. … mert mindannyian mások vagyunk …
Hétköznapi empátia az óvodában
58

59. Örömteli napokat!
„Senki sem magától lett olyan, ami.
Mind ezernyi más emberből vagyunk.
Bárki, aki valaha is kedvességet tett
nekünk vagy bátorítóan szólt hozzánk
része lett a mi karakterünknek,
gondolatainknak, és sikereinknek is."
George Matthew Adams
Hétköznapi empátia az óvodában
59
www.alitera.hu
http://oriasveszely. blogspot.hu
Katona Erzsébet Böbe
+36 30 5858 198
trening@alitera.hu