2. veduta (olaszul: látvány, látkép)
Egy laterna magica kép (William Henry Jackson,
1895)
Panoráma (Feszty-körkép)
Dereglyét ábrázoló dioráma
„bűvös lámpás”
3. Története:
A fotográfia, vagy fényképészet a látható fény által közvetített
képi információk rögzítése technikai eszközök segítségével.
Kezdetben a fotó csak leképező eszköz volt, a 19–20. század
fordulóján kezdték művészetként elismerni, és csak a 20.
század elején vált a hatodik művészeti ággá.
Elnevezése a görög φως phos („fény”), és γραφις graphis
(„rajz”) szóból ered, együtt „fénnyel rajzolás” vagy „fényrajz” a
jelentése.
4. A fényképezőgép őse
a Camera Obscura
- A camera obscura (latinul sötétkamra)
optikai eszköz, mely a környezet vizuális
leképezésére szolgál.
- Egy minden oldalról fénytől védett doboz
vagy szoba, melybe a fény egy apró lyukon
keresztül hatol be. A kép a camera
obscurán belül a lyukkal ellentétes oldalon
válik láthatóvá.
- Nagy hatással volt a fotográfia
kialakulására és fejlődésére. A mai
fényképezőgépek is a camera obscura
működésén alapulnak.
5. Az első fénykép
Az első igazi fényképet
Joseph Nicéphore Niépce
készítette 1826-ban, a Charles
és Vincent Chevalier testvérek
által gyártott fadobozos
fényképezőgéppel.
Az expozíciós idő itt még több,
mint 8 óra volt.
Kilátás a dolgozószobából (1827)
6. Frederick Scott Archer 1850-ben dolgozta ki a nedves
kollódiumos eljárást, amely drasztikusan lerövidítette a kép
elkészítéséhez szükséges expozíciós időt.
Ekkoriban kezdték alkalmazni a harmonikaszerű illesztést a
lencse és a kameratest között, amely lehetővé tette a lencse
széles határok között való mozgatását.
7. Színes fotó
Az első színes felvételt
James Clerk Maxwell
angol fizikus készítette
1861-ben. Az 1910-es
évekig ritkaságszámba
mentek; az ilyenek
többsége eredetileg
fekete-fehér kép volt,
melyet kézzel színeztek,
utólag.
A felvétel valójában nem
egy kép, hanem három
felvétel egymásra
vetítéséből született.
Skót szalag
8.
9. Az első fényképezőgép
Az első gyakorlatban is használható
fényképezőgépet Johann Zahn
építette 1685-ben.
Az első fényképezőgépekbe minden
felvétel előtt egy fényérzékeny
lemezt kellett beilleszteni, a
fókuszálást a lencse és a lemez
közötti távolság változtatásával
hajtották végre.
A kompozíciót a gép hátoldalán
elhelyezett üveglapon ellenőrizték,
majd ezután a lencsevédő
eltávolításával készült a kép.
10. Lemezes
fényképezőgép
- A lemezes fényképezőgépeket a
fényképezés őskorában
fejlesztették ki, bár a mai napig
használják ezeket.
- A lemezes fényképezőgépen a
fény az előlapra szerelt
objektívben lép be a harmonikás
oldalú sötéttérbe és éri el a gép
hátoldalát.
- A hátoldalon található a mattüveg
lap, amely a kép megalkotását és
a fókuszálást teszi lehetővé, illetve
az üveglap helyére lehet illeszteni
azt a fényérzékeny anyaggal
kezelt üveglapot, amelyre készül a
kép.
Az 1920-ban készült erotikus képen
meztelen nő pózol egy tipikus lemezes
fényképezőgéppel
11. Nagy formátumú
fényképezőgép
- A nagy formátumú gépek a korai
lemezes fényképezőgépek közvetlen
leszármazottai és a mai napig széles
körben használják a legjobb minőséget
igénylő fényképészeti területeken.
- Az általuk használt nagy filmméret
miatt sokkal több részletet tudnak
rögzíteni, illetve az elkészült kép sokkal
jobban bírja a nagyítást.
- A legtöbb nagy formátumú kamera
csak stúdiómunkára alkalmas súlya és
kezelésének nehézkessége miatt.
Monorail rendszerű nagy formátumú kamera
12. Közepes formátumú
fényképezőgép
A közepes formátumú
fényképezőgépek
nevüket onnan kapták,
hogy az ezekben
használt film mérete a
nagyformátumú és a
kisfilmes fényképezők
filmmérete között
helyezkedik el.
Hasselblad 503Cw közepes formátumú
fényképezőgép
13. Keresős
fényképezőgépek
- A kisebb objektívet kisebb és
könnyebb vázba lehetett
beépíteni és a keresőt már a gép
vázára vagy vázába tudták
integrálni.
- A keresővel egyszerűen
megoldható a fókuszálás is,
mivel a kereső ablakát hozzá
lehetett kapcsolni az objektívhez.
- Fókuszáláskor addig kellett
jobbra vagy balra mozgatni a
fókuszgyűrűt, amíg a keresőben
látható kép éles nem lett.
Leica M7 típusú keresős kamera
14. Tükörreflexes fényképezőgép
- A tükörreflexes fényképezőgépben a
fényképész az objektíven keresztül,
közvetlenül látja a kompozíciót.
- Ehhez a gépváz belsejében 45°-os szögben
ferdén elhelyezett síktükröt alkalmaztak, amely
a tükör felett elhelyezett matt üvegre vetíti a
képet.
- Az expozíció pillanatában a tükör felcsapódik.
- Az első tükörreflexes fényképezőgépeken
csak felülről lehetett megtekinteni a kereső
képét, amely ráadásul felcserélt oldalú volt.
- Erre volt megoldás a pentaprizma, amelyet a
tükör és a kereső mattüvege közé helyeztek el.
A német gyártású Contax S volt az első
tükörreflexes, pentaprizmás
fényképezőgép
A prizma a felcserélt oldalú keresőképet oldalhelyesre állítja
vissza, és a fényképezőgép hátoldalán elhelyezett
keresőben jeleníti meg.
15. Ikerlencsés
fényképezőgép
Az ikerlencsés fényképezőgép két, szinte
azonos objektívet alkalmaz, az egyikkel
lehet fókuszálni, a másik pedig a képet
készíti.
Hátránya:
- közeli tárgyak fényképezésekor a
keresőben nem azt a képet lehet látni,
amit a másik lencse rögzíteni fog
- a mélységélességet nem lehet
ellenőrizni, mivel a kereső lencsébe nem
építettek rekeszt.
- nem lehet változtatni a lencse
fókusztávolságát, csak fix objektívekkel
lehetett használni.
Egy igen népszerű
ikerlencsés fényképezőgép, a
Rolleiflex
16. Digitális fényképezőgép
Tükörreflexes digitális
fényképezőgép (DSLR)
Kompakt digitális fényképezőgép
A digitális fényképezőgép egy olyan
fényképezőgép, amely – a korábbi
filmelőhívásos technológiával
szemben – az optikai
lencserendszer mögött található
elektronikus érzékelővel (CCD,
CMOS) a fényjeleket elektronikus
jelekké alakítja.
Az elektronikus jeleket ezután
processzor(ok) segítségével
feldolgozzák, és digitális formában
memóriában tárolják.
