1. A/12
Informatikai eszközök és szoftverek könyvtári, digitalizálási szempontú értékelése. A
műveltségtartalmak bemutatását segítő digitális segédanyagok készítése. A digitális
formátumok és a digitális könyvkiadás.
Digitalizálás
analóg jel = valamely fizikai mennyiség időbeli változása. Lényege: a valóságot folytonosan képezi le,
a vizsgált tulajdonság minden időpillanatban azonos az annak megfelelő analóg jelfolyammal.
Például: hagyományos hőmérő – ahol a hőmérséklet változásával azonosan változik a higanyszál
emelkedése és süllyedése.
digitális jel = ugyanebből a folyamatból meghatározott időközönként vett minta. Az információ
számokká alakítása. Például: minden percben megnézzük a hagyományos hőmérő által mutatott
értékeket, ezeket lejegyezzük. Az azonosság csak a mintavétel időpontjaiban áll fenn, azok között a
vizsgált tulajdonságról nem tudunk semmit. Ha egy percen belül a hőmérőt forró teába mártjuk, majd
újra lehűtjük, a percenkénti mintavételben nem fog látszani, hogy mutatott 60 fokot is. Minél kisebb
az egyes mintavételek között eltelt idő, annál finomabb mintát, a valóság annál pontosabb
leképezését kapjuk.
digitalizálás = az a folyamat, melynek során egy analóg jelfolyamot digitálissá alakítunk át. A
végeredmény egy számítógépek számára is értelmezhető, kódolt dokumentum.
A digitalizálás során általában már más, analóg formában létező dokumentumot alakítunk át digitális
formára – minél sűrűbb a mintavétel, annál pontosabb digitális másolatot kapunk:
- képet: szkennelés (DPI = dot per inch = a képernyőn egy inch-re jutó képpontok mennyisége)
- szöveget: szkennelés és OCR (karakterfelismertetés)
- hangot: ADC (analóg-digitális koverter)
Könyvtári környezetben elsősorban a szövegek digitalizálásának jelentőségével foglalkozunk.

2. Szövegek digitalizálása
Szkennerek működési elve: pontról pontra megvilágítják a dokumentumot, és az arról visszaverődött
fényt értelmezve hozzák létre a digitális változatot. Minden esetben képet adnak eredményül.
Típusai:
- kézi szkenner: a szkennert kézzel kell végighúzni a lap fölött
- síkágyas szkenner: a dokumentumot egy üveglapra helyezzük, az alatt halad végig automatikusan a
szkenner
- diaszkenner: diák és fotónegatívok beolvasására készített eszköz
- dokumentumszkenner: nagy mennyiségű dokumentumok beolvasására készített eszköz, a
dokumentum egy zárt pályán mozogva halad végig a szkennelőfejek között
- könyvszkenner: könyvek beolvasására készített eszköz, általában képes lapozni, és csak bizonyos
fokig nyitja ki a könyvet, hogy ne sérüljön a gerince (régi könyvek állományvédelme szempontjából
különösen fontos)
OCR = Optical Caracter Recognition, azaz optikai szövegfelismerés, magyarul leginkább
karakterfelismerésnek hívjuk. Olyan technológia, amely lehetővé teszi képek, szkennelt, vagy
digitálisan fotózott dokumentumok és PDF fájlok szerkeszthető, és szövegesen kereshető formába
történő átalakítását.
Külön szoftverek készülnek erre a feladatra, működési elvük:
1. a képdokumentum elemzése, szétbontása szövegre, képre, táblázatra
2. sorok szétbontása szavakra, majd karakterekre
3. a karakterképek összehasonlítása a belső mintákkal
4. hipotézisek felállítása arról, hogy vajon milyen karakter lehet a képen
5. különféle szó és betűalkotási lehetőségek megvizsgálása
6. a nagyszámú lehetséges hipotézisből a legvalószínűbb kiválasztása
A digitalizált szövegek kimeneti formátuma igen változatos, mindig az adott célnak megfelelő: txt,
doc, odt, xml, stb.
Könyvtári környezetben igen fontos a dokumentumok meta adatainak rögzítése, melyre szintén
többfajta szabvány létezik, ilyen például a MARC formátum, internetes környezetben a Dublin Core,
RDF (Resource Description Framework), vagy a sokkal rugalmasabban használható XML.

3. A digitalizált, vagy eleve digitálisan, számítógép segítségével létrehozott dokumentumok jelentősége
a hagyományos dokumentumokkal szemben:
- korszerű megőrzés, állományvédelem
- egyszerű kereshetőség: a szövegen belül (CTRL+F, dinamikus tartalomjegyzékek, linkek), és a
szövegek között (OPAC)
- korlátlan megoszthatóság, és másolatkészítés (digitális könyvtárak jelentősége: pl. MEK, DIA,
Digitália)
- közös tartalomépítés, szerkesztés
Megőrzés
E-kötelespéldány szolgáltatás: Mo.-n a 60/1998-as rendelet szabályozza, melynek értelmében minden
helyi vagy távoli elérésű elektronikus dokumentumból, példányszámtól függetlenül, kötelespéldányt
kell szolgáltatni
(helyi elérésű elektronikus dokumentum = valamilyen fizikai hordozón terjeszthető, használatához egy
példányt be kell helyezni a számítógép valamelyik perifériájába; távoli elérésű dokumentum = nem
fizikai hordozón terjesztett, használatuk hálózati eléréssel rendelkező számítógéppel lehetséges)
Az OSZK gyűjtőköri szabályzata alapján a következő digitális hungarikumokat gyűjti:
- interneten terjesztett statikus és dinamikus dokumentumok: e-könyvek, időszaki kiadványok,
kartográfiai dokumentumok, kották, stb.
- hazai költségvetési forrásból létrehozott, vagy támogatott, határon túl keletkezett online
dokumentumok
- minden olyan korábban többszörözött formában megjelent és terjesztésre szánt könyvtári
dokumentumot, amelyet állami támogatással digitalizáltak
- az OSZK digitalizálási tevékenysége során létre jött elektronikus dokumentumokat
webaratás = az interneten található dokumentumok nagy volumenű gyűjtése. Eredményét általában
archívumokban tárolják. Jelentősége, hogy a nemzeti könyvtárak által sem gyűjtött, efemer anyagok
egy része is megőrzésre kerülhet ez által.

4. Megoszthatóság, hozzáférés
A digitális dokumentumok elvben korlátlanul megoszthatóak, másolhatóak, ennek a szerzői jog szab
határt.
- a szerzői jog alá eső dokumentumok digitalizálhatóak, és hozzáférhetővé tehetők a könyvtár saját
terein belül, erre a célra felállított terminálokon, számítógépeken (amire még a gyakorlati
megvalósítás során oda kell figyelni: az adott számítógép/terminál ne rendelkezzen interneteléréssel,
CD íróval, USB porttal, vagy bármi más olyan lehetőséggel, amellyel a felhasználók lemásolhatnák a
dokumentumot)
- a szerzői jog alá nem eső dokumentumok nyilvánossá tehetők, amennyiben jövedelemszerzés,
jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálják
Digitális könyvtárak: digitális dokumentumok rendszerezett gyűjteménye. Pl.: DIA (Petőfi Irodalmi
Múzeum), Digitália (PTE)
Europeana: az Európai Unió által létrehozott és támogatott európai digitális könyvtár, célja az
európai országok kulturális és tudományos örökségének online elérhetővé tétele. Könyvek,
folyóiratok, filmek, térképek, fényképek és levéltári dokumentumok gyűjtését végzi.
Digitális segédanyagok készítése
Digitális segédanyagok: pl. jegyzet, digitális tankönyv
Előnyei a hagyományos, nyomtatott segédanyagokhoz képest:
- multimédia: nem csak szöveg, kép, táblázatok, de lehet benne videó, hang, animáció is
- interaktivitás: feladatok, ellenőrző teszt
- szöveg nagyításának, kicsinyítésének lehetősége
- külső erőforrások bevonása - weboldalak linkjei

5. Készítésének lépései:
1. a segédanyag megszerkesztése
- egyszerűbb anyag esetén bármelyik szövegszerkesztővel
- bonyolultabb, interaktív elemekkel rendelkező anyag esetén erre a célra kifejlesztett szoftverrel, pl.:
eXe Editor
2. a segédanyag elmentése, ill. konvertálása a megfelelő formátumba
- az egyik leggyakoribb a HTML – széles multimédiás lehetőségek, komolyabb programozással ellátva
interaktív lehetőségek
- e-könyv formátumok: pl. epub, mobi
- PDF
Formátumválasztás szempontjai:
- funkció: mire legyen képes a segédanyag
- kompatibilitás: milyen platformon, milyen eszközökkel fogják a felhasználók megnyitni a
segédanyagot (eszköz nagysága: 5”-os e-könyv olvasó, 10”-os tablet, vagy 17”-os monitor)
Digitális könyvkiadás
Leggyakoribb formája: a könyvkiadó a nyomtatott verzió mellett e-könyvként is kiadja a
dokumentumot, általában PDF, epub, vagy mobi formátumban. A vásárlás online zajlik, a
dokumentum általában azonnal letölthető a választott formátumban. (DRM = Digital Rights
Management - másolásvédelmi technika)
Csak elektronikusan kiadott dokumentumok: ezeknek nyomtatott verziója nem létezik. Manapság
egyre gyakoribb szakkönyvek és tankönyvek esetében.
Self-publishing: manapság egyre terjedő forma, a szerző nem egy kiadón keresztül publikálja az
írását, hanem saját maga szerkeszti meg, és vagy ingyenesen közzé teszi, vagy internetes
webáruházakon keresztül értékesíti (pl. Amazon).