2. Bevezető
• Ezen az idei jeles napon Arany János neve és néhány műve álljon a mi kis műsorunk
középpontjában.
Hiszen tudjátok, 200 éve, 1817. március 2-án született Nagyszalontán.
Születésnapján az iskolarádióban felidéztük Arany János életének főbb állomásait.
Gyakran találkoztok nevével, műveivel az olvasókönyvekben, irodalomkönyvekben is,
szinte minden évfolyamon.
Méltán szerepel bennük, mert van mit tanulnunk tőle.
• Ha ma lenne iskolás, hivatalosan hátrányos helyzetűnek számítana. Nagyon szegény a
családja, idősek a szülei, ő apró termetű, betegségre hajlamos, csendes, szerény,
tisztelettudó gyerek. Leginkább egyedül szeretett lenni, vagy a felnőttek mellett.
Az ilyen már akkor is gyakran lett céltáblája a gyerekek gúnyolódásának. Annál is inkább,
mert okosságát, iskolai eredményeit is irigyelhették néhányan. Erről szól az első történet,
amit hamarosan hallhattok.
• Pedig nem volt ő minden játék, vidámság és tréfa ellen beoltva! Ezt bizonyítja a másik
költőóriással, az izgága, nyughatatlan, nagyszájú Petőfi Sándorral kötött barátsága, és
számos ironikus, humoros verse. A gyermekkori jelenet után a Kaláka együttes
megzenésítésében az egyik ilyen versét, az Írószobám címűt fogjátok hallani, amelyben a
saját írói mesterségét gúnyolja ki. Ezek a befejező sorai:
„Nem volnék csak ilyen vén, írótollam letenném,
S beszegődnék maholnap, Csizmadia inasnak.”
3. Anekdota a gyermek Arany
Jánosról
Két gyermek óvakodott be a szalontai
templom üres karzatára.
Harangozni voltak a toronyban, s ahogy jöttek
lefelé a lépcsőn, észrevették,
hogy az emeletre nyíló ablak nyitva maradt.
Csizmájukat lehúzták, mert mezítláb
biztonságosabban mászkálhattak
odabent. Akkor az egyik fiú felkapta a másik
csizmáját és ledobta a földszintre.
Már most hogy mégy haza, Arany Jani? ! -
gúnyolódott a fiú.
….
(Tóth Béla: A magyar anekdotakincs I.)
4. Arany János
ÍRÓSZOBÁM
Ez a szoba, hol én most
Tillaárom haj!
Pusztítom a papirost
Tillaárom haj!
Se nem csapszék, se nem bolt,
Csizmadia műhely volt.
Tillaárom haj!
……..
5. Összekötő szöveg 2.
• Arany János jó tanuló volt, és soha nem lázadozott a tanárok ellen. Ez
akkoriban még nem volt divat. Szeretett a nagyszalontai iskolába járni.
Igaz, a debreceni kollégiumot néhány év után otthagyta, s nemcsak az
anyagi nehézségei miatt, hanem azért is, mert másra, másfelé vágyott.
• Hogy találkozott-e fafejű tanárokkal és szigorú testnevelőkkel? - nem
tudjuk. És minden alól kibújni akaró, mindent megkritizáló, csúnyán
beszélő, rendetlen gyerekekkel?
Arany János utódai, a ma élő kortárs költők már ezeket az iskolai
jelenségeket verselik meg, - humorral, és iróniával. Hallgassatok meg
egy csokorra valót közülük, az idei szavalóversenyeken eredményesen
szereplő diáktársaitok előadásában.
6. Szabó T. Anna:
FAMESE
Volt egyszer egy facsalád,
nem volt családfája,
a sok kicsi facsemete
csak felnyurgult, úgy nőtt bele
a faiskolába.
9. Békés Márta:
KÁNYÁDI SÁNDOR BÁCSI
Sok verset tanultunk
Kányádi Sándortól.
Most nem tudnék
egy sort sem idézni…
10. Békés Márta:
EGY KÁROMKODÁS TÖRTÉNETE
A folyosón, a nagyszünetben
végigcikázott egy káromkodás.
Nem mondhatni,
hogy nesztelen suhant,
mert mindenki hallotta.
13. • Szerintem nagyon sokan ismeritek a Mátyás anyja című Arany
János balladát. A Prágában raboskodó Hunyadi Mátyásnak
aggódó édesanyja, Szilágyi Erzsébet levelet ír, melyben biztatja,
kitartásra buzdítja a fiát.
• A ballada új köntösben, új életre kelt néhány nappal ezelőtt a
Facebookon. Lackfi János megírta a modern változatát, amelyben
a levél nem Prágába, hanem London városába megy, s már nem a
holló juttatja célba, hanem a Fekete router, vagyis az internet.
Összekötő szöveg 3.
14. Lackfi János: A FEKETE ROUTER
Szilágyi
Örzsébet
E-mailjét megírta,
Emoti-
Konokkal
Azt is telesírta.
Fiának
Megy a mail
London városába,
Ahol az
Mosogat
Egy setét kocsmába'.