3. 2001: „dot-com buborék” kidurranásaúj időszak kezdődött a
web történelemben (dotcom: az internetes üzleti
oldalak .com végződésére utal. Az üzleti internetes
alkalmazások megjelenésével sokan azt remélték, hogy gyorsan
és kevés befektetéssel mesés vagyonra tesznek szert. A dot-
comlufi kidurranása=a túlzott ábrándoknak a szertefoszlása.)
Internet összeomlása?nem, sőt, nem hogy veszített a
jelentőségéből a web, még fontosabbá vált.
Ekkortájt indultak el pályafutásukon: Google, Yahoo, Ebay, és
más, ma már webóriásnak számító cégek.
Web 2.0 elnevezés:
Tim O'Really-nek, az O'Really Media cég alapítójának
tulajdonítják még 2004-ből, ám valójában Dale Daugherty
és Craig Line említették egy közös előadásukban.
4. Web 1.0 és Web 2.0 néhány
példával
A Web 2.0 esetében a hangsúly a részvételre és interaktivitásra
helyeződött át.
Web 1.0 Web 2.0
személyes honlapok blogolás
publikálás részvétel
tartalommenedzselő wiki könyvtárak
rendszerek
osztályozás címkézés (Tagging)
Forrás: http://hu.scribd.com/doc/16952187/Mi-a-Web-20-2007-es-tanulmany
5. Mi is az a Web 2.0?
A fogalom egyszerre jelöl újfajta
weboldalakat és szolgáltatásokat, a mögöttük
álló technológiát, és azokat az
attitűdöket, módszereket, amelyek mindehhez
társulnak.
A felhasználó nem csak nézegetni való
weboldalakat kap, hanem sokoldalúan
használható eszközöket.
Egy jelenség-együttes megnevezése. Ennek a
jelenség és szolgáltatás-együttesnek két közös
vonása van: az interakció és a fogyasztók
közötti folyamatos tartalommegosztás.
6. A Web 1.0 keretei között az internetes felületek
kizárólag egyirányúak voltak, az adott oldal tartalmát
kizárólag az azt megalkotó szolgáltattaa Web 2.0
esetén a kommunikáció kétirányú lett, a különféle
internetes portálokat már a fogyasztók töltik fel
tartalommal (képek, szövegek, linkek).
Mindazon második generációs internetes
szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek a
közösségre, és/vagy a tartalommegosztásra épülnek. A
felhasználók maguk készítik a tartalmat vagy
megosztják egymás információit.
7. Az a változás, amikor az internethasználók az addigi
fogyasztóból (tartalom)szolgáltatóvá váltak.
Olyan internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek
elsősorban a közösségre épülnek, azaz a felhasználók
közösen készítik a tartalmat vagy megosztják egymás
információit.
A szerver gazdája adja a keretet, a tartalmat a
felhasználók töltik fel, osztják meg illetve
véleményezik.
9. Megjelenési formái
Megjelenési formái nagyon színesek, ide tartoznak:
a közösségi oldalak: Facebook, Twitter, Iwiw
online aukciós oldalak: Ebay, Vatera
fényképek és audiovizuális fájlok megosztására
alkalmas szolgáltatások:
YouTube, Indavideó, Indafotó
az ún. wiki portálok (a wiki szó Hawaii nyelven
annyit tesz: „gyors”, „gyorsan”)
a mára már tömeges jelenséggé vált blogolás
(freeblog.hu, blog.hu, blogter.hu)
10. Kapcsolódó fogalmak
Tartalommegosztás
Blog
Fórumok
Címkefelhő
RSS
Online játékok
Online térképszolgáltatók (pl.: Google Maps)
Podcasting
Webes alkalmazások (pl.: API)
Híreket újrakeverő ill. szűrő egyéni oldalak
11. A Web 2.0 az oktatásban
Új lendületet adott a konstruktivista és konnektivista
megközelítéseknek az oktatásban, ezek a tanuló
aktivitását, alkotó-résztvevő oldalát hangsúlyozzák.
Dinamikus online eszközök a tanítási gyakorlatban
Médiamegosztás (YouTubeReteachers): videó-és
prezentáció megosztása (Slideshare), jegyzetek megosztása
(Notecentric)
Párbeszédek helyei: Skype, Vyew
Online játékok és virtuális világok (Fablusi:játék=kurzus)
Facebookon: Supercool School (virtuális osztályterem)
13. Néhány Web 2.0 alkalmazás
Almost Meet – csoportmunka oldal (Collaborate Group
Meetings)
AuthorShare – PowerPoint prezentációk megosztását teszi
lehetővé
CommunityWalk – térképek létrehozását és megosztását teszi
lehetővé
Draw Anywhere – online diagramkészítő és megosztó oldal
Evernote – jegyzetoldal
Globalis – interaktív világtérkép
Prezi – előadás-szerkesztő
Wordchamp – online webfordító
14. A Web 2.0 hátrányai
Elszemélyteleníti az embereket.
A már így is csekély személyes kontaktusok számát még jobban
lecsökkenti.
Függőséget okoz, bár a számítógép maga azt okozhat, (játékszenvedély)
A temérdek információ feldolgozására nem vagyunk felkészülve. De
nem is kell mindent feldolgozni, tudni kell szelektálni.
A tartalommegosztás: csupán annyi információt kell megosztani a
világgal, amennyit szeretnénk. Senki nem kényszerít semmire. Ha én
nem akarok személyes adatokat megadni a Facebookon, akkor nem
teszem. De ha szívesen kiadnám az elkészített prezentációmat, hogy
mások is felhasználhassák, ahogy én is felhasználom mások
prezentációit, akkor feltölthetem, elérhetővé tehetem.
Ahogy az előny-hátrány kérdésben dönthetünk, úgy abban is
dönthetünk, hogy mit, mennyit, mikor és hol osztunk meg a világgal.