Mire jó a könyvtári statisztika? – különös tekintettel a webes szolgáltatások keresettségének mérésére. A könyvtári statisztikák, webstatisztikák általános ismertetése. A győri Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár Webalizer nevű webstatisztika-készítő szoftverének bemutatása.

1. MIRE JÓ A KÖNYVTÁRI STATISZTIKA? –
KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A WEBES
SZOLGÁLTATÁSOK KERESETTSÉGÉNEK
MÉRÉSÉRE
Készítette: Laskovics Márió

2. A HAZUGSÁGNAK HÁROM FAJTÁJA
LÉTEZIK: HAZUGSÁG, SZEMÉRMETLEN
HAZUGSÁG ÉS A STATISZTIKA.
Mark Twain

3. A KÖNYVTÁRI RENDSZER ELEMEI
 a rendszer elemeire vonatkozó valós adatok
(statisztika)
 a rendszer elemeinek
összeilleszthetősége, kompatibilitása
(szabványosítás)
 a lényegi fejlesztéseket célzó rendszerépítés (pl.
könyvtári szoftverfejlesztés)
 a rendszer működését megalapozó szabályozás
milyensége (jogszabályalkotás)
 a pénzügyi feltételek kiszámíthatósága
(finanszírozás)
 a fejlesztési szándékok, a legkülönfélébb könyvtári
„politikák” összehangolhatósága
 a szakma tevékenységének „eladhatósága”

4. KÖNYVTÁRI STATISZTIKA
 A könyvtári statisztika a rendszer elemeinek
mozgásáról ad részletes és átfogó információkat.
 Következésképpen akkor használható, ha az
elemek megbízható adatokat táplálnak a statisztika
rendszerébe.
 A jövő kettős feladata: minél átfogóbb és minél
pontosabban értelmezhető adatokat közölni a
statisztikai kiadványokban és az egész
könyvtárstatisztikai rendszert az európai
együttműködéshez illeszteni. Teljesítményünk
igazán így lesz összemérhető más országok
mutatóival. További tennivaló lesz az elektronikus
könyvtári szolgáltatások statisztikai adatokkal
történő követése.

5. KÖNYVTÁRI STATISZTIKA
 Az elemzési technikák lényeges része a statisztikai
adatok gyűjtése és elemzése.
 A statisztikai adatok vonatkozhatnak az egész
információs, kulturális területre, és/vagy az adott
könyvtárra.
 A statisztikai adatok egyrészt a könyvtár
fenntartójának, másrészt a könyvtár vezetőinek
tervezési eszközei.
 A statisztikai adatok gyűjtését ISO szabvány
szabályozza.

6. A STATISZTIKAI ADATOK FELÖLELIK…
 a könyvtári egységek,
 szolgáltatóhelyek,
 az állomány,
 a könyvtárhasználók,
 a könyvtári dolgozók
 és a költségek területét.
A szabvány lehetővé teszi, hogy ne csupán egy-egy
országon vagy egy-egy szakterületen belül, de
nemzetközi szempontból is egybevethessük és
összehasonlíthassuk az adatokat.

7. STATISZTIKA ÉS MUTATÓK
 Meg kell különböztetnünk a statisztikai adatokat a
mutatóktól.
 A statisztika mennyiségi megközelítésével
ellentétben a teljesítménymutatók minőségi oldalról
közelítenek a szolgáltatások használatához vagy
értékéhez.
 Az ilyen mutatókat általában úgy nyerik, hogy két
statisztikai adatot viszonyítanak egymáshoz.
 A könyvtárak leggyakrabban input statisztikákat
készítenek: ezek csak a forrásokról adnak
tájékoztatást, a teljesítményről nem.

8. KÖNYVTÁRI STATISZTIKÁK PROBLÉMÁI
 Időszerűség (gyakran késve jelennek meg)
 Teljesség (gyakran nem elég átfogóak, így a
trendek kimutatása nem lehetséges)
 Nemzetközi szabványosítás (nem mindig veszik
figyelembe a nemzetközi szabványok
meghatározásait)
 Megjelenítés és hozzáférés (gyakran nem elég jól
adják el magukat és nehezen megtalálhatóak)
 Célorientáltság (gyakran nem foglalkoznak azokkal
a témákkal, amelyek a döntéshozók szempontjából
fontosak lennének - jelenleg az elektronikus
szolgáltatások kérdése a legaktuálisabb)

9. VALÓS IDEJŰ KÖNYVTÁR
 1) a könyvtár része a közösségi hálónak, de nem csak van egy
fiókja és kész, hanem valóban használja is azt (megoszt és
informál, valós időben)
 2) a könyvtár valós időben frissíti státuszát (gondolom pl.
mikroblog-szolgáltatásokon is)
 3) a könyvtár netes közösségének is kínál célzott
szolgáltatásokat
 4) a könyvtár valós idejű kommunikációs eszközökön is elérhető
(IM, VoIP, chat stb.)
 5) a könyvtár kész információt szolgáltatni -- bármikor, bármilyen
csatornán át
 6) a könyvtár figyeli az új webes szolgáltatásokat és
hajlandó azonnal kísérletezni is a jobb és gyorsabb
információ-szolgáltatás érdekében
 7) a könyvtár olyan szolgáltatásokat is nyújt, amelyek
kimondottan az azonnali, weben történő információ-
szolgáltatáshoz és -felhasználáshoz kapcsolódnak
 8) a könyvtár alkalmazottai jártasak a felhasználókkal történő
valós idejű kapcsolatfelvételben.

12. AZ E-SZOLGÁLTATÁSOK MÉRÉSÉNEK
MÓDSZEREI 1.
 a tranzakción alapuló mérések – ahol az interaktív
ülések, a letöltések, a találatok, az egy használóra
jutó terminálok, a domén- és hostcímek, a képek és
fájlok számát számlálják meg, tartják nyilván és
mérik mintavétellel vagy a tranzakciók gépi
naplózása alapján
 az időn alapuló mérések – ahol a rendelkezésre
álló szolgáltatási időtartamot, az ülések hosszát, a
rendszer/szerver csúcsteljesítményét mérik

13. AZ E-SZOLGÁLTATÁSOK MÉRÉSÉNEK
MÓDSZEREI 2.
 a költségeken alapuló mérések – ahol a
távközléssel/sávszélességgel, a terminálokkal és
egyéb hardverrel, a személyzettel, a képzéssel, a
fenntartással és a site-licencekkel kapcsolatos
költségeket/kiadásokat mérik
 a használaton alapuló mérések – ahol a használók
tevékenységét, a feltételezett igényeket, az
egyidejű használatot, a csoportos használatot, az
egy használóra jutó találatok számát, a használók
elégedettségét, a helyi és távoli használatot mérik

35. A WEBALIZER ÉS HASZNÁLHATÓSÁGA I.
 A Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár a Webalizer
nevű webstatisztika-készítő szoftvert használja.
 Amit a szoftver első adatnak megjelenít (hits), azt
szokták alapul venni, de ez nem a valós
látogatások jelöli, hanem a találatokat, amelyeket a
keresőszoftverek kihoznak. Hogy ebből hány a
tényleges találat (hányan kattintanak rá), azt
teljesen pontosan nem tudják.
 Az adat pontosabbá tételében segít a Total Files
adat, mely jóval alacsonyabb a Hits-nél, valamint
a Total Pages adat, mely még ennél is
alacsonyabb. A valóság a 2 utóbbi adat között van.

36. A WEBALIZER ÉS HASZNÁLHATÓSÁGA II.
 Nyilván a havi látogatók számának emelkedése és
csökkenése a legfontosabb adat, ezt mindig
megnézik, és ha állandó megmagyarázhatatlan
csökkenést tapasztalnak (pl. a nyári csökkenés nem
megmagyarázhatatlan), akkor egy kis reklámot csapnak
az oldaluknak a Facebookon és a
könyvtárban, megpróbálnak érdekesebb híreket
kirakni, valamint érdekesebb ajánlókat készíteni, mivel
ezek a legdinamikusabb részei a weblapuknak.
 Fontos adat még a total visits, de ezzel is vigyázni
kell, mert ez is csak körülbelüli adat, ugyanis benne van
a saját használatuk is. A hálózatokat egy látogatónak
tekinti (ha egy helyi hálózatból többen is használják a
weblapukat egy proxy-szerver mögül, az csak egynek
látszik).

37. A WEBALIZER ÉS HASZNÁLHATÓSÁGA III.
 A saját használatukat nagyjából ki tudják szűrni a
Top 50 of Total Sites adattal, mely feltünteti azt az
50 IP-címet, ahonnan a legtöbbször használják az
oldalt.
 Ami még érdekli a könyvtárat, az az, hogy mely
oldalaink a legnépszerűbbek, de erre sajnos nem
kapnak választ, ugyanis honlapjuk felépítése
paraméteres jellegű, s minden aloldal
paraméterként jelenik meg (pl.
http://www.gevk.hu/?t=adatbazisok/zeneajanlo), de
ezeket a paramétereket a Webalizer nem látja, az
összes aloldal adata a főoldaléval együtt jelenik
meg a statisztikában.

38. A WEBALIZER ÉS HASZNÁLHATÓSÁGA IV.
 Csak azokat az adatokat látják külön, amelyek külön
lapon jelennek meg (pl. letöltések vagy a fotógaléria), a
többi egybefolyik, ez a nagy hátránya ennek a
szoftvernek. Ezek az adatok a a Top 50 of Total URLs
címszó alatt jelennek meg a statisztikában.
 A Top 10 of Total Entry Pages is segít, mert
megmutatja a leggyakoribb belépési pontokat, bár itt is
a főoldal-aloldal egyben jelenik meg.
 A weblapjukat természetesen nem változtatják
havonta, de ha csökkenést tapasztalnak, akkor jobban
odafigyelnek a dinamikus lapokra. Most van
folyamatban a honlap újratervezése (új design, új
felépítés), melynél természetesen figyelembe veszik a
statisztikai adatokat az egyes aloldalak elhelyezésénél.

39. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

40. FELHASZNÁLT IRODALOM I.
 Hegyközi Ilona : A könyvtárak elektronikus
szolgáltatásainak mérése; statisztika a digitális kornak.
In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1999. 6. sz.
<http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=1812&iss
ue_id=12 > [2011.12.14]
 A könyvtári menedzsment időszerű kérdései / Téglási
Ágnes (1954-), Alföldiné Dán Gabriella et al. írták. -
Budapest : OSZK, 1999. - 178 p. : ill. ; 24 cm + [15]
mell.
 Könyvtárosok kézikönyve 3. Szerk. HORVÁTH TIBOR –
PAPP ISTVÁN. Budapest : Osiris Kiadó, 2001. 356 p.
 Ládi László : 2.0 – a weben és a könyvtárakban. In:
Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2008. 9. sz. <
http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4981&issu
e_id=497 > [2011.12.14]

41. FELHASZNÁLT IRODALOM II.
 A Pulman Digital Guidelines magyar változata:
Digitális útmutató kiemelt fejezetei.
Javított, bővített kiadás.
<http://mek.oszk.hu/html/irattar/ajanlas/pulman/teljesitm
eny.html> [2011.12.14]
 Sinka László : A könyvtár szerepe az intézményi tudás
allokáció megteremtésében.
<https://nws.niif.hu/ncd2011/docs/phu/026.pdf>
[2011.12.14]
 StevenB : Valós idejű könyvtár. In:
http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=valos_ideju_kony
vtarak [2011.12.14]
 Tolnai Gáborné Lakatos Mónika, a GEVK feldolgozó
osztály vezetőjének beszámolója