Meglehet, amikor köd van, akkor vagyunk a legközelebb a természethez, ha nem ingereket vadászni vagyunk a természetben is, mint a városban. Mert a misztikában is az Ismeretlen felhőjében vagyunk legközeleb Istenhez!

1. Insemnari, feljegyzések - 2022 noi 17 - 2022 noi 20
Amikor azt mondjuk, hogy ők a hibásak, mármint a románok, akkor nekem mindig gyanús, hogy
a jungiánus pszichológiában ismert kollektív árnyék projekciójáról van szó! Nem lehet úgy
kommunikálni, hogy mindig csak a másik fél a hibás.
Közös történelmünk traumákkal terhelt, mind két részről. Hogy nekik is lehetnek traumáik,
amiket mi okoztunk, azt nem kéne nem tudomásul venni, ami nélkül nincs párbeszéd.
Magyari Nándor László, már régen írta valahol, hogy "amikor sírunk Trianon miatt, meg az után
ami történt, jó volna szembesülni azzal, amit a románok éreztek a magyar uralom alatt". Mi még
nem dolgoztuk fel történelmünket ebből a szempontból, pedig Bibó István már 1948-ban
megírta, hogy miért zsákutás a magyar történelem, miért tévesztettünk utat, mert képtelenek
voltunk szembesülni történelmi tévedéseinkkel. Vagyis a magyar hibák, amik Trianonhoz
vezettek, a nemzetiségek erőltetett asszimilációja, elnyomása. Amiről nem olyan rég TGM egy
nagyon jó cikket írt.
Miért fontosak ezek?! Azért, mert ezek traumák a környező népek, a románok, tudattalanjába,
melyeket tudatosítani kéne. Természetes, ők is okoztak traumákat nekünk, mert a konfliktus
kölcsönösen traumatizál.
Máté Gábor kanadai magyar-zsidó pszichológus nagyon jól kifejti egy interjuban, hogy a
történelmi traumák, századok múltán is bennünk élnek, hatnak, s ezekkel a tudatba emelve
szembesülni kéne. A traumáinkat csak egy történelmi párbeszéd révén tudjuk a tudatba emelve
a kollektív tudattalanból, tudatosítani. Amikor mind két fél a sérelmeit hangoztatja, az nem a
traumák tudatossága, hanem lehet, hogy épp az elfolytása. Persze vannak, olyan békítő
szándékú, steril, sztereotipiák, hogy mindkét fél követett el hibákat. De ez a traumák elfolytása.
A traumákat egy kölcsönös reflexió, párbeszéd révén kéne tudatosítani. Ha mi magyarok
beismerjük, hogy okoztunk traumákat a románoknak, akkor ez segít a kollektív tudattalanjukba
lévő lelki sebek felszínre hozatalában. Mert a tudattalan lelki sérülés, s az azt okozó esemény
tudata, nem egyenlő. Természetes ez fodítva is igaz, ők is segíthetnek traumáink
tudatosításába. Erre a legjobb történelmi példa az 1848/49 forradalom, ahol a traumatizáltság
kölcsönös volt. A dáko-román elméletet nem kell ide keverni.
A kollektív tudattalan felől, az abban rejlő tudattalan traumák felől, teljesen másként fest a
történelem, nem úgy, hogy kinek van igaza. Mert bármikor hatalmába keríthet egy nem
tudatosított trauma, traumák, "igazsága". Ez azt jelenti, hogy a kollektív tudattalan disztruktív
energiáinak hatalmába kerül a kollektív tudat, amit az elfolytott traumák okoznak, egy adott
konfliktus helyzetben.
A traumák valójában arra törekednek, hogy tudatosuljanak, de amikor elfolytással találkoznak,
akkor disztruktív erőként jelennek meg. Ilyenkor mindig a másik fél a hibás. Ilyenkor súlyosbítja
a helyzetet, hogy a kollektív árnyékunk, az amit mi követtünk el a másik néppel szemben, de
nem tudatosítottuk, megszállja traumáinkat. S akkor kész a mészárlás. A traumákat nem lehet
csak az inteligencia szintjén lerendezni, mert a nem tudatos szint alatt vannak.
Miért puskaporos hordó a Balkán?! Századok kölcsönösen elkövetett traumái miatt, amik soha
nem voltak feldolgozva. Tehát egy amit mi gondolunk a tudat szintjén, s teljesen más a trauma
tudattalan hatása a tudatra! A trauma okán egy tudattalan hatásnak vagyunk kitéve, s az szerint
cselekszünk, s valójában nem tudjuk, hogy miért, mert csak azt hisszük, hogy tudjuk. Ez az
igazi probléma a nem tudatos cselekvés, s nem az, hogy mit gondolunk a dáko-román
elméletről. Mert a legnagyobb veszély mindig a tudattalan szféra befolyása a tudatra. Még
egyszer, a Balkán a legjobb példája a kölcsös traumatizáltságnak. Amivel nálunk párhuzamos
az 1848/49. Máig ható formában itt kezdődtek problémáink, kölcsönös traumatizáltságunk! Tény
az, hogy a traumákhoz, a lelki sebekhez, nagyon nehéz a hozzáférés. Ide személyes

2. erőfeszítés kell!
Amit a hetvenes évek végén írtam, 11, vagy 12-es lehettem, egy megyei irodalmi olimpián, máig
is érvényes. Szabad fogalmazás volt egy mottóra. Ez Babits Jónás könyvéből volt, "bűnösök
közt cinkos, aki néma"! A dolgozatom témája az volt, hogy a kommunista népek tesvérisége,
lényegében a hamu, ami alatt ott izik a történelmi ellentétek parázsa, ami fellobbanhat, ha bukik
a kommunizmus. Aki meg ezt elhallgatja, az cinkossá lesz az elhallgatás bűnében. Amit írtam,
bekövetkezett.
Gondolom többek között ezért is volt már elég vaskos a doszárom, amikor a hadseregben, 19
évesen, a katonai titkosszolgálat kihallgatott. Szóval, a történelem hamu és parázs, ami
időközönként lángralobban!
Katar nem fogadja el a szivárványos karszallagot. Érdekes, épp a liberálisok képtelenek
tudomásul venni, hogy egy országnak, vallásnak, lehetnek saját törvényei. Szóval ez egy olyan
autokrata liberalizmus.
Mi van, ilyenkor nem érvényes a multikulturalítás, csak amikor azt migráns változatban kell
legyúrni az európaiak torkán!
Candva in biblioteca judeteana din Sfantu Gheorghe am vazut o carte cu titlul, "Cat mananci
mai putin esti si mai sanatos". Din pacate nu am uitat in carte. Regret, dupa ce vad mancarurile
din magazine, mai ales cele ieftine, plin de chimicale. Asa de multe chimicale sunt bagate in
mancaruri procesate, ca e sigur, "cat mananci mai putin, esti si mai sanatos"!
Valamikor az irodalomnak a munkásosztályról kellett szólnia! Olyan is volt! Magában a
kommunizmusban nem volt életképes.
Na, de ez mintha újra feltámadt volna a genderideológiának köszönhetően. Egy magyarországi
író, költő, ismerősöm panaszkodta privátban, hogy a kiadója javasolta, hogy a könyvét irja át
genderre, mert úgy népszerűbb lesz. Hát ez nem az az irodalom, vagyis hasonló, amit a
kommunisták gyúrtak le a torkunkon. Úgy látszik a felszabadulások mindig egy új diktatúrát
eredményeznek.
Meglehet, amikor köd van, akkor vagyunk a legközelebb a természethez, ha nem ingereket
vadászni vagyunk a természetben is, mint a városban. Mert a misztikában is az Ismeretlen
felhőjében vagyunk legközeleb Istenhez!
Perelni kell, s akkor kiderül a bibliai igazság, valamelyik bölcsességi könyv írja, hogy a pert az
nyeri, akinek pénze van. Hogy nem a Velencei Bizottság mondja meg, hogy mere halad a
román igazságszolgáltatás.
Amiótta Ursula asszony a demokrácia védőjének nevezte Ukrajnát, azóta lehet tudni mit érnek
ezek a minősítések.
Nem a fegyvergyártás, a háború szennyez, hanem, hogy a marha böfög. Nagymarha, aki ezt
elhiszi.
Perelni kell, s akkor kiderül a bibliai igazság, valamelyik bölcsességi könyv írja, hogy a pert az
nyeri, akinek pénze van. Hogy nem a Velencei Bizottság mondja meg, hogy mere halad a
román igazságszolgáltatás.
Amiótta Ursula asszony a demokrácia védőjének nevezte Ukrajnát, azóta lehet tudni mit érnek
ezek a minősítések.

3. A republikánusok DeSantis révén akarnak megszabadulni a Tramplitól! Nem vagyok tramplista,
de ez valami ravasz csel, egy puhányabbra váltani! Valójában a konzervativ, republikánusok,
nemzetiek, alattomos puhítása folyik a nagyvilágban.
A románoknak volt egy, szerintem magyar szempontból is, nagyon értékes kutatója, a domnu
Vasile Lechintean. Kár, hogy meghalt, még élhetett volna. Ő az egyik írásában, mint román, arra
adott választ, hogy román volt e Mátyás király, Matei Corvin. Na most rögtön nem annak kell
tapsikolni, hogy a válasz, hogy nem! Hanem azon kéne elgondolkodni, ahogy, amivel, érvelt,
hogy nem. Igazi retorikai fogással felteszi a kérdést, hogy "román tudatú volt e Mátyás király"?!
És erre rögtön meg is adja a választ, hogy nem! Tehát, nem volt román!
Amikor nemzetek, történelmi személyiségek, genetikájáról beszélünk, akkor nem tehetünk
egyenlőségjelet a gének, s a kollektív tudat, vagy a vezető személy tudata között. A jungiánus
pszichológiában a népmesék királya a kollektív tudatot jelenti. (Zárojelben itt megjegyzek egy
nagyon fura dolgot, amit kevesen fognak megérteni. Ha a király már nem élő archetípus, akkor
mi jelentősége van a vitának?! Tudom, történelmi. De az csekély ahhoz, amit jelent egy élő
archetípus.) Tehát, Mátyás király a magyar kollektív nemzettudatot képviselte.
Természetes, ahol lehet, ez fordítva is alkalmazni kell. Például, hogy I. Basarab melyik kollektív
tudatot képviselte?! Mert valakinek a kun származása, ha igaz, nem biztos, hogy a
nemzettudatát is jelentette. Az oroszoknál, a tatár, mongol? vezető réteget asszimilálta az orosz
kollektív tudat.
Vannak, akik azt mondják, hogy mi magyarok nem létezünk, mert genetikailag kihaltunk. De ez
nem jelent mást, hogy ami a nemzet továbbélését garantálja, szellemünk, nemzettudatunk
erősebbnek bizonyult, mint a pusztán materiális oldalunk, génjeink! A nemzet alkotója annak
szelleme!
A nemzetet nem a gének szűlik! Genetikailag tiszta, egyeneságú nemzet nincs. Tehát, a
különböző népcsoportok csak a nyersanyagai annak a szellemnek amely nemzetté, néppé
egyesít különböző törzseket, népcsoprtokat, kialakítván a egy kollektív nemzettudatot. Tehát, a
kollektív tudat határoz meg, s nem a gének. Most hiába jön bármelyik is dákokkal, kunokkal,
azok kollektiv népcsoport-tudata, már rég nem létezik. Az enyémmel rokon megállapítása van
egy magyar kutatónak, aki azt mondja, hogy a gének, s a nemzet nem egy. A nemzet meg
szellem, kollektív kultúrális tudat.
A Hunor és Magor legendának van egy érdekes vetülete. A legények, akik ide jöttek,
Pannóniába, összeszűrték a levet a helyiek lányaival. A legenda világosan beszél a nem
legenda valóságról, hogy keveredés történt, de az egyesítő szellem a magyar volt, s annak a
tudatát eredményezte.
A jungiánus pszichológia alapján egy nagyon érdekes pszichológiai elméletet állítottam fel
eredetünkkel kapcsolatban, eredetlegendánk alapján. A Boia román történész azt állítja, hogy
minden nép keletkezéstörténetében két fő elem van, aminek az egyesüléséből létrejön a
harmadik. S amivel jövök én, az újdonság, hogy a két elem megfelel a kollektív tudattalan két fő
archetípusának, amin keresztül megnyílvánul, a maszkulin és feminin archetípusoknak,
melyeknek egyesülése szűli a harmadikat. Szerintem ez a kollektít tudattalanban egy reális
átalakulási, egybeolvadási folyamat, vagyis nem csak a mitológiai szimbolikában létezik.
Ezen keresztül oda akarok kijukadni, hogy a két nép kapcsolatában, lehetnek, vagy vannak,
közös alapok is. Történelmünkben, mint személy, hibrid, a közös alapot teremti meg.
Genetikailag el lehet fogadni, hogy volt Mátyás királyban román elem, akinek a tudata magyar
volt. Ezeket a személyeket nem rivalizálásra kéne használni, hanem kapocsként a két nép
között!

4. Kik használják rivalizálásra?! Ez már pszichológiai kérdés! Akik dominálni szeretnének, mert
ezek nem viselik el azt, ami más, tagadják. Ez valójában a tömeg pszichológiája. Vannak, akik
azt hiszik, hogy akkor erős a nemzeti identításuk, ha azt állítják, hogy a románok kunok, meg a
magyarok dákok. A gond az, hogy ebben az esetben nincs szó semmilyen nemzeti identításról,
hanem csak tömegidentításról van szó, mely a legnagyobb ellensége a nemzetinek. Ebben a
szellem mely valamikor a nemzetet egyesítette, feloldódik, s szétszóródik, makacssága
ellenére, mely a szellem hiánya.
A tömegek könnyebb kontrolja érdekében egy erőszakmentes világra van szükség. Végül ez a
kontrol lesz maga az erőszak!
Isten az, aki annyira más. Benned ott van egy ember, aki annyira más. Így találkozik benned két
világ, akik annyira másak.
A vakbuzgóan vallásos, s az alattomos ember ugyan az.
Szerintem a foci VB-t el kellett volna halasztani, mert az aréna úgy is Ukrajna.
Ahol a betű öl, ott a szöveg nem váltja meg a világot. Még eddig egy megváltás sem volt a falak
között. Ezért a könyvek falai között sem lesz új megváltás.
Nekem egy bajom van a konzervatívokkal, meg a nemzetiekkel, hogy épp olyan sztereotipek,
meg kényszeresek, mint a liberálisok. S végül, akkor ebből mi lesz?!
A fogalmi pontosság elfolytja a tudattalan kreatívitását.
Most hagyjuk a fogalmi pontosságot, hogy mi a diktatúra! Nem utálok semmit jobban, mint azt,
hogy ha valaki fogalmi tisztázással hetvenkedik.
Amerika, EU, Oroszország, Kína, hát mondjam úgy, hogy potenciális, vagyis olyan
szemidiktatúrák. A gond az, hogy ha pofázhatsz, az már demokrácia.
A világ, hogy megint kettészakadt, mindenki szurkol valakinek. Vissza cseng a fülembe az
István a király azon sora, hogy "mond te ki választanál?"! Vagyis, melyik szemidiktatúrát
választanád?! Én a hegyet, mert az túléli a birodalmakat.
Az ember ma kényszeresen alkalmazkodik, vagy kényszeresen lázad. A kettő összeolvad egy
szürke tömegbe.
Azok alapján, ahogy én az unitáriusokat belülről láttam, inkább valami szabadelvű
fundamentalistáknak nevezném őket.
Látszatra ellentmondás, amit állítok, mert a fundamentalizmus nem vág össze a
szabadelvűséggel, de épp ez az ellentmondásosság jellemzi őket.
Romanii acuma traiesc acel rupere dureroasa de instincte sanatoasa, calauzitoare, pe care au
trait ungurii pagani, inainte de 1100 de ani, in vremea preluarii fortate ale crestinismului.
A liberalizmus a migráció elfogadásának egy etikai dimenziót ad azzal, hogy az elutasítókat
gyűlölettel vádolja. Hogy igazán etikai legyen a kérdés, ahhoz a személyről kéne szólnia! A
liberalizmus etikájából épp a személy hiányzik. Mert a légy pozitiv, befogadó, klisékből, épp a

5. személy hiányzik. De magukból a személyiségfejlesztő tréningekből is.
Sokan azt hiszik, hogy a jó oldalon állnak. Közben, csak a saját árnyékuk oldalán állnak!
A személynek az intézménnyel szemben nem lehet igaza. Mert ha az lenne, az intézmény
összeomolna!
Ciuca zice in legatura cu rachetele sortite ca, poate sa cada si la noi, dar Romania totusi e o
tara sigura. Asa era si cu vaxcinul, era sigura, cu niste reactii adverse permise.
Cei care sunt pe partea haosului te asigura ca, si daca haosul are niste gauri, totusi e sigura.
Etica Occidentului, mai ales cel social, e statistic! Statistica e fariseu ca priveste partea sa
exterioara a eticii.
Eficienta s-a nascut din etica protestanta, care nu relationeaza etica cu adancimea sufleteasca
a omului, pe plan vertical! Te judeca dupa litera, care e sursa marginalizari.
Iisus nu era de acord cu pacatul, dar refuza marginalizarea pe fondul pacatoseniei, care faceau
farisei.
Statistica care compara criminalitatea intre diverse rase e fariseu, ca nu priveste caracterele
instinctuale rasiale, judeca dupa litera, care rezulta marginalizarea unor rase! In acest caz vina
are societatea construit pe fondul etici statistice, fariseu.
Sa stiti ca angoasa omului postmodern e perversa, iubeste stirile care produc angoasa.
Manipularea produce tot ce ne e foame. Manipularea fara acordul tau nu exista. Manipularea e
o ispita. Vrei sa fii ca Dumnezeu. Dar, pe Dumnezeu inlocuiesti cu hybrisul tau. Hybrisul
produce angoasa, ca e goala. Pe urma cazi in goliciunea ta.
Multora, vocatia vieti parca e avertizarea de pericole, de manipulare. Acestia se dau tare
destepti, ca nimeni. Mereu vorbesc de vina inamicului, de vina manipularii. Poti sa citesti multe
carti despre manipulare si nu dai seama care sunt adevaratele cauze, sau cauza.
Cum am zis manipularea e o ispita. Intamplarea biblica despre prima ispita nu acuza sarpele, ci
omul, care a lasat ispitit. La fel este si in cazul manipularii. Te lasi ca sa fii manipulat, vina pe
prim plan este a ta, ca nu te cunosti.
Este vinovat lenea ta spirituala. E mai usor ca sa primest gata facut niste cunostinte despre tine,
care promite ca devii Dumnezeu, care de loc nu sunt proprie, in loc ca sa te jertfesti in
singuratatea ta, pentru o cunoastere sufleteasca proprie.
Inacelasi mana a manipularii liberale produce angoasa cu stirile de catastrofa, care ne ameninta
si promisiunea "raiului" liberal pe pamant. Omul cuprins de angoasa cada mai usor in plasa
promisiunii "raiului"!
Egyik nap a túlnépesedés veszélyeiről olvasol, a rá következőn napon reprodukciós válságról.
Ezek az ellentmondó hírek töredezik a kollektív tudatot, ami nagyon tudatos manipuláció is
lehet, mely a kollektív tudatot uralni hivatott.
Ezek lehetnek valós fenyegetések, két egymással ellentétes szempontból vizsgálva, amiknek
realítását nem tagadom, sőt mindkettő igaz lehet, olyan szempontból, hogy még nem dőlt el
melyik jelent nagyobb fenyegetést.
De megtörténhet az is, hogy épp ez fog megmenteni a túlnépesedéstől. Vagy az is lehet, hogy
ez a természet kontrolja, mert több embert már nem bír el a föld, a természet sokkal
"tudatosabb" lévén, mint önszabályozó rendszer. Az biztos, hogy sokkal önszabályozóbb, mint a

6. kapitalista kapzsiság hybrise, amit szabadpiacnak neveznek.
Na de továbbra is fenntartom, hogy a felgyorsult élet reprodukciós, spermium, válságot okozhat,
amit rég kimútattak az Államokban, ha jól emlékszem.
Természetes ezek után feltevődik a kérdés, hogy mitt higgyünk, mit ne, mert semmit nem
tudunk le ellenőrizni, semmire sincs garancia. De egy dolgot meg tudunk figyelni, hogy az
információ tömkelege egyre inkább szétszorja tudatunkat, ha igaz, ha nem. Ez a káosz, amit jól
fel lehet használni a tömegek tudatának manipulálására, hatalmi célokból.
Fel kell tennünk a kérdést, hogy ennek mélyén mi az igazi egzisztenciális probléma?! Erre a
válaszom nem más, mint az, hogy a káoszba döntött kollektív tudatu ember szorong, fél. Ezt az
embert lehet a legkönnyebben az ideológiai manipulációnak alávetni, mely hamis biztonságot
ígér.
Mert az ember alapvetően biztonságra vágyik, melyet valamikor az önmaga ontológia
alapjaiban, Istenhitében talált meg. De ezt az ontológia biztonságot csak akkor találta meg, ha
először ösztönvilágában is megtalálta, annak transzcendens vonatkozásaiban is. A
szekularizációval ezt a létbevetett ősbizalmat elveszítettük, melyet valamikor a tradiciók világa
fejezett ki az ő bennünk élő archetipális világával.
Az egzisztenciális probléma a hírek káosza mögött, hogy az ember tudata elvesztette a
kapcsolatot az ösztönvilágával, ami a biztonságérzetet nyújtja neki, ennek hiányában a
szorongás lett úrá az emberiségen. Ezzel az emberiséggel nem nehéz a szorongást fokozó
híreket olvastatni. A szorongás csökkenti a társadalom, az ember ellenálló képeségét, s ezzel
könnyebben uralhatóvá, kormányozhatóvá válik.
Létezik a liberális ideológia részéről a kollektív tudatnak egy általános manipulációja, melynek
célja, az ember puhánnyá, képlékennyé, gyurmává tétele. Ennek köze van az ember
elszakadásához, elszakításához az ösztönvilágától. Mert bizalmunkat csak az ösztöneinkbe, s
ezen keresztül Istenbe helyezhetjük, s épp ezektől kell megfosztani az embert. Ezért van az a
sok erőszakmentességi agymosás, mert az erőszak egy ösztönös önvédelmi képesség!
A reprodukciós válságunk, ha igaz, akkor az ösztöneinkkel való rossz viszonyunkra utal, a
felgyorsult élet mely elszakít ösztönvilágunktól, mert vitalításunk forrása a tudattalanunkban
rejlő ösztönvilágunk. S esetleg ezért nem tudjuk, hogy fogyunk, vagy szaporodunk.
A külső fenyegetések azért növelik szorongásunkat a nagyvilágban, mert elvesztettük a Létbe
vetett ősbizalmunkat. Azzal, hogy okosnak hisszük magunkat, s nem hisszük a rémhíreket, nem
szabadultunk meg a szorongástól, nem nyertük vissza az ösbizalmunkat, hanem csak
struccpolitikát folytatunk, menekülünk a szorongásunk, a fenyegetések elől. A kétely az
ösztöneit, az ősbizalmat vesztett embert jellemzi.
Ami meg a szétszórt tudat, meg az ösztönök viszonyát illeti, ellentétes tendenciát mútatnak. Az
egyre inkább szétszóródó, infomált, tudattal ellentétes irányú az ösztönvilágunk, mely a kollektív
tudattalan archetipális képeiben nyilvánul meg az ember tudatában. Az archetipális képek célja
a kollektív tudattalan archetipális ellentépárjainak egyesítése, mely által realizálódik a kollektív
tudat egyesítése egy kollektív totalításá, mely leginkább a vallásokban, tradiciók világképében
valósult meg, kevésbe az ezekből származó szekularizált kultúrákban.