A projektmenedzsment módszertana a megnevezése óta eltelt 60 évben finomodott, gazdagodott, fejlődött, de igazán újdonsággal csak a portfólió menedzsment és az agilis szemléletmód bevezetése szolgált. A szakirodalom egy újabb témát vet fel az utóbbi időkben és ez a komplexitás kérdése, ami itthon még nem annyiszor szóba hozott téma.

1. Prónay G 38 Összefoglaló feljegyzés -Komplexitás és projektmenedzsment -2018szeptember20
1
ÖSSZEFOGLALÓ FELJEGYZÉS
38.PM MŰHELY (2018. szeptember 20) MUNKÁJÁRÓL
Téma: „Komplextás és projektmenedzsment”
Időpont: 2018. szeptember 20. 16-18 óra
Helyszín: BME Infopark I. ép. B. 110. terem
A Műhely munkájában részt vettek (19): Bolfán Bence, Csalló Miklós, Juszt Péter, Kerékfy
Pál, Koszper Károly, Kunsági László, Michelberger Balázs, Nagy Robin, Oltyán Gábor, Papp
László, Pintér Tamás, Prónay Gábor, Román László, Salamon Sándor, Sóti Mihály, Szalay
Imre, Szkenderovics Ildikó, Tuscher Béla, Vértes Ádám..
Prónay Gábor levezető elnökként köszöntötte a megjelenteket, a Műhely munka
bevezetőjeként elmondta, hogy a komplexitás egyre fontosabb problémaként jelenik meg a
menedzsmentben. A projektmenedzsment tudományos kutatási területei között is sok
újdonsággal jelent meg ez a terület, aminek elméletei ismerete a gyakorlati
projektmenedzsereknek számára fontos, ha sikeresek akarnak lenni. Köszönet Szalay
Imrének, hogy elmélyült szakmai munkájának eredményeit a Műhelyben mutatja be a
kollégáknak. A téma fő modelljeinek megismerését követően lehetőség kínálkozott az
érdeklődő kollégák tapasztalatainak egyeztetésére.
Szalay Imre bevezetésként elmondta, hogy a projektmenedzsment legnépszerűbb témái, az
agilitás és portfoliómenedzsment mellé a komplexitás is csatlakozik. A téma fontosságát a
PMI (Project Management Institute) tanulmányai, gyakorlati megoldás ajánlásai is
alátámasztják. A világot hosszútávon, széleskörűen és alapvetően átalakító változások
trendek (globalizáció 2.0 (globális világcégek jönnek létre, az irányítás egyre inkább keletre
tolódik), környezetváltozási krízis, individualizmus és érték paradigma változás, demográfiai
változás, digitalizáció, technológiai konvergencia) jelentős hatást gyakorolnak a
munkavégzésre és a menedzsmentre (pl.: távmunka, munkaidő és szabadidő átlapolódása,
PM elméleti- gyakorlati tudás sokszorozódása/PMBok 1996-ban 176 oldalon, 2017-ben 926
oldalon). A tudás mennyiség növekedés minőségi változásokat hoz magával. A
projektmenedzsment korábbi mérnök szemléletét az emberi viselkedés (bizalom,
együttműködés), a soft skill (csapatépítés, irányítás, döntéshozás, rendszerben
gondolkodás) meghatározottsága hatja át. Régi-új diszciplínák lépnek a professzionalizáció
útjára (business architect, portfolió menedzser) és hatással vannak a projektmenedzsmentre,
együttműködnek vele..
PMI nemzetközi felmérései alapján a projektek komplexitását a sokféle projekt érdekelt
(57%), a sokféle projekt értelmezés (48%), politikai-hatalmi befolyások (35%), bizonytalan
mérhető célok (33%), változó projekt vezetés (29%), meghatározó külső befolyások (28%),
új, kipróbálatlan technológia (25%), belső bizalmi-együttműködési szint (23%), erősen
szabályozott környezet (18%) befolyásolja.
Szalay Imre Véry Zoltánt idézve hangsúlyozta, hogy „a komplexitás nem a bonyolultságról és
összetettségről szól, hanem az elemekről és kapcsolódásuk időben változó dinamikájáról, a
rendszerek állandóan változó határairól, a szelekciókról, amit a projektelem kapcsolódások
mutatnak, számszerűsítenek.” A technológiai fejlődés és a vezetési képességek fejlődése
között szakemberek széttartást/elágazást érzékelnek (az új technológiák használatba
vételének gyorsasága és a vezetői reagálás sebessége jelentősen eltér egymástól). Ezt
okozhatja félelem, túlzott elfoglaltság, a prioritások rossz megválasztása, a felelősségek
áthárítása. A viselkedés közgazdaságtan Nobel díjat eredményezően (2002. Daniel
Kahneman) foglalkozott az egyének döntéshozási gyakorlatával : az emberek bizonytalan
feltételek között kockázattal járó döntéseket hoznak, szisztematikusan tévednek, döntéseik
nem racionálisak, érdekeik elleniek.

2. Prónay G 38 Összefoglaló feljegyzés -Komplexitás és projektmenedzsment -2018szeptember20
2
A komplexitás tudományos elemzése a rendszerelmélet és a komplexitás (káosz) elmélet
keretében történik. Az egyes megközelítések eltérő fogalmai, karakterisztikáit az alábbi
táblázat mutatja. Az áttekintésből érzékelhető az elméleti kérdések megjelenése a a PM
módszertanokba (pl.: komplexitás elméletből Pareto eloszlás, skálázhatóság). A rendszer
elméletből a Dan Snowden nevéhez kötött komplexitás felosztást használja a PM :
egyszerű/ismert (legjobb gyakorlat), bonyolult/előre megismerhető (jó gyakorlat),
komplex/utólag érthető (kiemelkedő megoldás), kaotikus/kiismerhetetlen (teljesen új
megoldás).
A gyakorlati projektmenedzserek úgy próbálják a komplexitás problémáját megérteni és
kezelni, hogy három téma csoportban (többértelműség/bizonytalanság,sürgősség/ - emberi
viselkedés/egyéni és csapat viselkedés,kommunikációs és ellenőrzés, szervezeti felépítés/ -
rendszer jellemzők/kapcsolódások, függőségek, dinamika) megfogalmazott kérdésekből (47)
álló kérdőív alapján próbálják meghatározni egy adott projekt komplexitásának fokát, majd
ennek alapján konkrét projekttípusokra, komplexitás szintekhez adnak megoldási
javaslatokat. Új vezetői megközelítés (post-heoric leadership) alakul, ami inkább coach, mint
szakértő, inkább mentor, mint tanító, inkább motivál, mint evangelizál. Jellemzői :
• tudatosság (kontextusok felismerése/figyelembevétele, változások értelmezése és nem
egysíkú kezelése a koncepciók és a stratégiai gondolkodás képességére építve,
nyitottság, kíváncsiság)
• érzelmi intelligencia (érzékenység a különböző kultúrák/generációk/nemek eltéréseire,
integritás/őszinteség, megalkuvás nélküli üzleti etika, bizonytalanság tűrőképesség)
• viselkedés (bizalmi és nyílt csapat kultúra, együttműködés)
A projektek komplexitását a termék-szervezet-emberek összetettsége okozza.
A projektmenedzserek kompetenciájában a vezetéshez az értelmi intelligencia (IQ) és
érzelmei intelligencia (EQ) mellett fontos szerepet kap új elemként a spirituális intelligencia
(SQ). Ennek főbb jellemzői : nagyfokú én-tudatosság, holisztikus gondolkodás, nyitottság,
innovativitás.
A Műhely résztvevői a komplexitás összetevőinek megbeszélését követően egyetértettek
abban, hogy a komplex projektek menedzselésében segítséget jelenthet az egyszerűsítés
(részekre bontással) és a linearizálás (előre láthatóvá tevés). A projekt előkészítés nagy
hangsúlyt kell kapjon, mert sokszor a probléma éppen abból ered, hogy a projekt „nincs
kitalálva”. A projekt tulajdonosai, sokszor a sürgősségre hivatkozva „5 mondatos”
információval (ez csak ötlet szintű megfogalmazás, ami még távol van a
megvalósíthatóságtól) adnak megbízást a projekt indításra és elmarad a tényleges projekt
Komplexitás elmélet Rendszer elmélet PMI megközelítés
Skála törvény Önszerveződés Mega projektek
Paraméterek
kontrolálhatósága
Önálló (al)rendszerek Indirekt kommunikáció
Pillangó hatás Nem lineáris
Környezet függőség, változó
környezet
Káosz elmélet Sürgősség Bizonytalanság
Előre nem láthatóság Kaotikus viselkedés Bizalom
Durva modellezhetőség Fraktálok Nehézség
Pareto eloszlás Nem világos határok Technológiai újdonság
Alkalmazkodó ciklusok Többértelműség
Megvalósítási képesség
Rugalmasság Rugalmasság
Egyediség Egyediség

3. Prónay G 38 Összefoglaló feljegyzés -Komplexitás és projektmenedzsment -2018szeptember20
3
előkészítés. A szervezetek projekt érettsége szoros kapcsolatban van a komplex projektek
kezelésének hatékonyságával. A gyengébb érettségű szervezeteknél a komplexitás mindig
jelentősebbként jelentkezik.
A soft skill igény a komplexitás növekedésével jelentősen nő és a menedzsmenttel tudás
meleltt a vezetési (leadership) képességek sem hiányozhatnak.
Összefoglalva megállapítható volt, hogy a Műhely résztvevői megismerték a komplex
rendszerek különböző definícióit és modelljeit és áttekintést kaptak a komplex rendszerek
menedzsmentjének megoldási módjaira, amit értékes beszélgetésben illeszteni tudtak a napi
gyakorlatukhoz. A közös beszélgetés, gondolkozás elősegítette, hogy a résztvevők
ösztönzést kapjanak a komplex rendszerek elméleti/tudományos vizsgálati eredményeinek
felhasználására a projektmenedzseri munkájuk eredményességének növelésében.
A PM Műhely résztvevői a jövőbeli témajavaslatok keresése során, Prónay Gábor ajánlatára
elfogadták Török L. Gábor javaslatát a következő, 2018. november 15-én megrendezésre
kerülő 39. PM Műhely témájának. Ez a Műhely a döntések típusait, jellemzőit, projektben
való kezelés lehetőségeit, módszereit kívánja vizsgálni. A megbeszélésre kínált kérdések :
1. Mi követeli meg, mi teszi lehetővé és mi gátolja a racionális döntéshozatalt a projekt
menedzsmentben? Hol vannak a racionalitás határai?
2. Milyen formális döntéshozatali eljárások, protokollok, technikák, módszerek
támogatják a projekt menedzsment döntéseket? Milyen téren nincs ilyen támogatás,
miben hiányos a módszertan?
3. Hogyan lehet az intuitív-kreatív probléma felvetési és megoldási lehetőségeket
tudatosan alkalmazni a projektmunkában? Mennyire ismertek a nem racionális (jobb
agyféltekés) gondolkodásmód használatának módjai?
4. Hogyan befolyásolják egymást a csoport tagjai csoportos döntés hozatal során? Mik
a kollektív döntéshozatal előnyei és melyek a hátrányai?
5. Milyen tapasztalatok vannak a szervezeti (az eltérő hierarchikus szintek és különböző
funkcionális területek képviselői részvételével zajló) döntéshozatali folyamattal
kapcsolatban? Hogyan érvényesülnek ebben a racionalitás kritériumai, az értékrendi
és érdek különbségek, a felelősség és hatalom terén meglévő egyenlőtlenségek?
Hogyan és hol születnek a végső döntések?
A Műhely beszélgetés bevezető blogját, a téma felvezetőjét Török L. Gábor készíti. A blog
várhatóan 2018. október közepétől lesz olvasható a
http://mfor.hu/cikkek/projektmenedzsment.html oldalon. A Műhely következő, őszre tervezett
időpontjai: 2018. november 15 (39).
FELHÍVÁS !!!!! 2018 májusában 18. alkalommal kerül kiírásra Az ÉV
PROJEKTMENEDZSERE díjpályázata (www.evprojektmenedszere.hu). A részletes,
várhatóan az elmúlt évekhez hasonló feltételű kiírás május végétől olvasható a díjpályázat
oldalán. A pályázat a kitöltött pályázati lap beküldésével indul. A beküldési határidő
várhatóan 2018. október 1. Kérjük a kollégákat, hogy az arra érdemes kollégáikhoz jutassák
el a pályázati lehetőséget.
A 38. Projektmenedzsment Műhelybeszélgetést 2018. november 15-én csütörtökön,
16–18 óra között tartjuk a BME HIT Infoparkbeli tanácstermében. (1117. Bp. Magyar
Tudósok körútja 2. I. ép. B. szárny, I. em.110.)
2019. első félévre tervezett Műhely időpontok : 2019. január 24, április 25.
Budapest, 2018.szeptember 29.
Dr. Prónay Gábor