Dr. Kárpáti Andrea a Scientix Konferencia első napján (március 20.) adott elő, plenáris előadásának címe: Digitális írástudás és kreativitás: a „két kultúra" közös pedagógiai feladata. A 21. század első felét a multimédia-információk túlsúlya jellemzi. A vizuális ismeretszerzés uralkodóvá válik, a képi kifejezés a mindennapok állandó része. A rajz tantárgy immár sokkal több, mint „művészetpedagógia”: a neve vizuális kultúra, pedagógiai feladata felkészíteni a képi nyelv köznapi, tudományos és művészi értelmezésére és használatára. A képalkotással, képértelmezéssel azonban a humán és természettudományos tantárgyak mindegyikében foglalkozni kell, hiszen a magyarázó ábrát felváltó dinamikus, paraméterezhető tudományos vizualizációk bármilyen tudást átlelkesíthetnek. Az előadásban megjelentek a vizuális kommunikáció pedagógiai relevanciájú, számítógéppel közvetített formái, a tudományos vizualizációtól a statikus-interaktív és a mozgó ábrás kompetenciamérő vagy társkereső tesztig, a blogtól a vlogig és avatarig. Az előadó röviden ismertette a képi kreativitás multiszenzoriális (több érzékszervet magában foglaló), új modelljét, majd három folyamatban lévő, magyar részvételű nemzetközi kutatás eredményeinek megosztásával érzékeltette a kortárs tizen- és huszonévesek (digitális) képalkotó kultúráját. A „Facebook ikonográfia”, a „Multikulturális telekollaboráció” és a „Vizuális Tanulóközösségek vizsgálata” egyaránt arra törekszik, hogy régi-új közlő nyelvünk, a gépekkel segített, de az emberi kreativitásra alapozott vizuális nyelv kortárs technikái és műfajai beépüljenek az oktatásba.

1. PARRISE (grant agreement 612438) is funded by the European Commission.
Kárpáti Andrea
ELTE TTK Tudománykommunikáció Központ
andreakarpatia.elte@gmail.com
Scientix Konferencia, EDUCATIO Kft. az ELTE TTK-n,
Budapest, 2015. március 20-21.
1

2. Multimédia információk
túlsúlya A vizuális
ismeretszerzés
uralkodóvá válik.

3. Vizuális kommunikáció
Jensen 2003; Neurath 1938, Horányi 2003;
Arnheim 2004; Peternák 1993, 1995; Zombori
1995; Bálványos, Sánta 2003; Kárpáti 1995

4. Folyamatábra

5. Művészi ábra
Manovich, Lev: University of
California, San Diego, US:
http://manovich.net/
Manual Lima, Senior UX Design Lead,
Microsoft Bing:
http://www.visualcomplexity.com/vc/
contact.cfm
Tuftee, Edward, Emeritus Professor,
Yale University:
http://www.edwardtufte.com/tufte/i
ndex

6. PhD Comics: tudománykommunikáció
rajzzal és rajzfilmmel
Higgs Boson Explained - video:
http://www.phdcomics.com/comics.php?f=1489

7. Absztrakció
David McCandless (2009): Az információ gyönyörű!

8. Képmás 
jel 
jelentés
Szárnyas húsokhoz illő ízesítők
(David McCandless, 2009)

9. Hagyományos blog:
a képi és verbális kommunikáció egyenrangú

10. Digitális vizuális napló = kép-blog
Újra-hasznosított képek:
kölcsönzött, adaptált, kiegészített, újraértelmezett

11. A 21. század napló műfaja: a videó blog = vlog
Bemutatkozó montázs

12. A képi kreativitás multiszenzoriális modellje
(Kindler és Darras, 1997, 2010)
• a gyermekrajz multimediális kifejezési forma
• A rajzolás kapcsolatainak feltárása a beszéddel, a
gesztusnyelvvel (színjátszással) és a társművészetek világával.
6-10 évesek:
Plurimediális – több médiumban működő ("digital art
education", „media arts education”)
Kamaszok:
Intermediális – kölcsönhatások művészeti nyelvek között
Nehezen megfejthető, több rétegű, szöveggel, zenével
kiegészített, értelmezett intim műveit.
"digital art education", „media arts education”
Poliesztétikai elemző módszerek
Hollywood Hírügynökség YouTube csatorna

13. Avatar mint önarckép
• Maszk és perszona
• Stílus és személyiség
• Ön-azonos vagy ideál-azonos vizuális nyelv
Az új kamaszművészet
megértése felismerés és
értelmezés is.
Avatar: az egyéniség (át) alakítása

14. A képi kifejezés egyenrangú útjai
Hagyományos képalkotás
• A technikai színvonalra hat: pszichomotoros képességek, tanulás, médium
• A motívumok körének a megvalósíthatóság szab határt
• Az alkotás egyedi
• Az alkotó folyamat egyéni
• A kreativitás jelentősége megkérdőjelezhetetlen
Digitális képalkotás
• A technikai színvonalra főként az eszköz és nem a képességek hatnak
• A motívumok idézhetők, adaptálhatók, megszerkeszthetők
• Az alkotás sokszorosítható
• Kollektív alkotások
• A kreativitás jelentősége vitatott

15. Identitás kifejezése átalakított digitális fotókkal
Hozz otthonról számodra jelentőséggel bíró tárgyakat, viseleteket!
Készíts magadról ezek felhasználásával 3 fotót:
Ki vagyok én most?
Ki szeretnék lenni?
Ki nem szeretnék lenni?
Helsinki, 2010

16. Identitás kifejezése Facebook címlapképekkel
Császár Lilla, 2012-2015
A Facebook vizuális tartalmai
típusokba sorolhatók: nők és
férfiak, illetve különböző
korcsoportok képhasználati
szokásai, motivációi,
preferenciái különböznek,
mennyiségileg és tartalmilag
eltérő képeket töltenek fel,
osztanak és néznek meg a
Facebookon).

18. Identitás konstruálás: „ a létező világok legjobbika”
Császár Lilla, 2012-2015
• Gondtalan, pazar magánélet
(munka: 2%)
• Az iskola, mint élvezetes, izgalmas,
vicces közösségi tér
• Ideális én / család reprezentáció
minden apró részletben
• Mémek értelmes célokért is
• Nyaralási tablók ismeretterjesztő
hatása

19. Rajzos teszt- és párkereső környezet: Psychogalaxy
www.psychogalaxy.hu

20. Páros online rajzolás

21. A térszemlélet mérése – virtuális 3D terekben
HARVARD MENTAL IMAGERY LAB: SPATIAL APTITUDE TEST

22. Statikus feladatok (eDia)
Babály Bernadett, Kárpáti Andrea, : Tér rekonstruálása (2013)
Az SZTE – MTA Képességkutató Csoport diagnosztikus mérési kutatása keretében készült Vizuális kultúra – Térszemlélet feladatok

23. Dinamikus feladatok (GeoGebra)
Budai László, Kárpáti Andrea: Tér rekonstruálása (2013)

24. A digitális kreativitás fejlesztése
Gaul Emil, Kárpáti, A., Pataky Gabriella & Illés Anikó szerk.
(2013). A művészetoktatás terei. Tanulmányok a vizuális
nevelés nemzetközi szakirodalmából. Magyar
Rajzpedagógusok Országos Szövetsége és Nemzedékek
Tudása Könyvkiadó, Budapest
Digital Art Education blog
Digital Ars Education Research kutató csoport
Deakin University Second Life Project
Sweney, R. (Ed., 2011): Inter/actions, inter/sections:
Art Education / Digital Visual Culture

25. Vizuális Kultúra Közösségek Kutatócsoport
(Visual Culture Communities Reseach)
• 2009-ben alakult, tagjai: Northern Illinois University, USA, a holland University of
Amsterdam, a finn Aalto University és az ELTE TTK kutatói
• Cél: négy nagyváros: Amsterdam, Budapest, Chicago, Helsinki 16-22 év közötti, 15-50
tagú vizuális tanuló közösségei működése és pedagógiai eredményei feltárása
Módszerek:
• Csoportos és egyéni interjúk és kérdőívek;
• A csoport-működés dokumentálása részvevő megfigyelőként;
• A közösségi alkotások elemzése.

26. Vizuális tanuló közösségek
• Önként, fizetség nélkül, rendszeresen, hosszú időn
át tanulnak egy új médiumot
• Nincsenek tanárok  tanulás a társaktól
• Belső hierarchia képességek és tudásátadási
szándék alapján
• Közösen elhatározott célok, munkamódszerek,
folyamatos (ön)bírálat
manga (hagyományos japán képregény
rajzolás)
„cosplay”: virtuális és valós
találkozásokon alapuló, képregény
figuráit életre keltő játék

27. A közösségek műfajai - 2
• „fanart”: TV vagy filmsorozatok
alapján képzőművészeti,
irodalmi, zenei , színpadi művek

28. A közösségek műfajai - 3
• dokumentum-, portré- és
művészi videofilmek
készítése saját és
közösségi problémákról

29. A közösségek műfajai - 4
• „demoscene” (művészi igényű innovatív számítógépes alkalmazások)
• számítógépes játékok tervezése

30. Interkulturális tele-kollaboráció, Budapest – Tokió
Molnár Pál, Károly Gáspár Református Egyetem és ELTE TTK, 2009-14
Személyes terek megosztása, tér-hálózatok

31. Vizuális Tanuló Közöségek Kutatás: első eredmények
• A vizuális képességek célzott, feladathoz kötött egyéni fejlesztése gyors fejlődést
eredményez
• A „csoport stílus” nem zárja ki, de megnehezítheti az egyéni stílus-variációk
kialakulását
• A csoporttagok motivációja évek alatt sem csökken
• Az értékelés intenzív és folyamatos: egyéni és csoportos, szóbeli vagy
kommentáló. Ez hasznosítható legjobban a kortárs művészetpedagógiában.
• Akárcsak a kamaszrajz, a vizuális tanulóközösség is a kortárs művészeti
kultúrához kapcsolódik – műfaja szerint intenzívebben, mint a tanterv

32. A mémek az emberi kultúra építőegységei, a
kulturális evolúció információhordozói.
(Richard Dawkins: The Selfish Gene 1976)
A mémek a gondolatok azon legkisebb, már
önmagukban is értelmes egységei, amelyek nem
genetikusan meghatározottak, és amelyek eléggé
megbízhatóan és termékenyen másolódnak az egyik
emberi agyból a másikba.
(Mérő László: A pénz evolúciója 2007)
Douglas Rushkoff (1994) : Média-vírus!

33. OKTV 2015: Valódi és virtuális
Eredeti, kézzelfogható, valóságos
világunk ezer szállal kapcsolódik a
virtuálisnak nevezett világhoz.
(…) A virtuális a valóságban nem létező
dolog, ilyen a képzelet világa, az álom,
ilyenek a tervrajzok is, és mai
életünkben ilyenek a számítógéppel
készített terek, tárgyak, dolgok,
személyek, történetek.
Ugyanakkor nem minden virtuális, ami a
számítógépen található, hiszen az nem
egyszer nagyon is valóságos dolgokról,
helyekről, eseményekről tudósít.
A feladat az, hogy a valóságos világ
és a virtuális világ viszonyát,
kapcsolatát és/vagy ellentétét
mutassa be a művészet eszközeivel.

34. Valódi és virtuális: kamasz művek
Kiállítás a Deák17 Galériában
Középiskolai Rajz OKTV 2014: „Valódi és virtuális”.
Kiállítás: Deák17 Galéria, 2015. április11, 15:00
Rendező: KAPTÁR tehetséggondozó műhely és archívum

35. Tudományos és módszertani
konferencia fizikatanároknak
Az ELTE Fizika Doktori Iskola „Fizika
tanítása” programja nemzetközi
konferenciát szervez
2015. augusztus 17. és 19. között az ELTE
TTK lágymányosi Északi Tömbjében: TPI15
A rendezvény honlapja:
http://parrise.elte.hu/
A konferencia angol nyelvű.
Meghívott előadóink között szerepel a
Nemzetközi Fizikatanítás-módszertani
Kutatócsoport (GIREP) elnöke, a ljubljanai
tudományos játszóház alapítója, és a paksi
atomerőmű bővítés kormánybiztosa.
Előadóink beszélnek
arról, hogyan népszerűsíti Hollywood az
űrkutatást, mit jelent a kételkedés
tudománya, hogyan használható a
“Színpadon a természettudomány”
rendezvénysorozat a fizika
népszerűsítésére, hogyan lehet tanítani a
játékelméletet a középiskolában – és még
számtalan érdekes témáról.

36. PARRISE (grant agreement 612438) is funded by the European Commission.
Kárpáti Andrea
ELTE TTK Tudománykommunikáció Központ
andreakarpatia.elte@gmail.com
Scientix Konferencia, EDUCATIO Kht. az ELTE TTK-n,
Budapest, 2015. március 20-21.
36