1. Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ
Bölcsészettudományi Kar
Könyvtár- és információtudományi tanszék
Czövek Zoltán
Rendszermenedzsment
A SZIKLA-21 integrált
könyvtári rendszer
bemutatása
Készítette: Szejli Adrienn
Informatikus könyvtáros
III. évfolyam
2010. január
Szombathely

2. A referátum témája egy általam választott integrált könyvtári rendszer bemutatása, főként
használói szempontból. Konkrétan a SZIKLA- 21 integrált könyvtári rendszert választottam,
mert egyik gyakorlatom során (az ajkai Nagy László Városi Könyvtár és Művelődési
Központban eltöltött gyakorlatom során) alkalmam nyílt dolgozni vele, és számomra ez volt a
legszimpatikusabb azok közül a rendszerek közül, amikkel már közelebbről is
megismerkedhettem. A dolgozat célja a téma és az esetleges szakirodalmak megismerése,
valamint azok kifejtése.
Vázlatos ismertetés a dolgozat témáját illetően: először is szeretnék egy kicsit a
SZIKLA-21 integrált könyvtári rendszer történetéről, létrejöttéről néhány szót szólni, majd
bemutatni a használatát, használhatóságát és felépítését képekkel illusztrálva. Valamint
kifejteném saját véleményemet is a rendszerrel kapcsolatban.
A referátum megírása alatt nehézséget okozott, hogy nyomtatott szakirodalmat nem igazán
találtam a témával kapcsolatban, internetes forrásokból is csak keveset, így többnyire saját
tapasztalataimra, emlékeimre kellett támaszkodnom. Mindezek tükrében elmondható, hogy
kihívás volt számomra a referátum megírása.
A SZIKLA-21 integrált könyvtári rendszer
Létrejötte, története
Az 1998-ban indult NetLib Kft. professzionális terméke, amely 21. századi technológiával
rendelkezik. Célközönségeként elsősorban a városi könyvtárakat és szakkönyvtárakat célozza
meg. „Korlátlan méretű (nem csak lokális) hálózaton, korlátlan számú munkaállomáson,
korlátlan mennyiségű dokumentum kezelésére képes.” A mélyleíró üzemmódot az
adatfelviteli űrlapok támogatják. Egy komplex, kiforrott könyvtár-informatikai eszköz,
amelynek eszközkészlete túlmutat a hagyományos könyvtári munkafolyamatok támogatásán.
Az elmúlt 9 évben a felhasználók visszajelzései alapján folyamatosan fejlődött és a fejlesztési
munkák a mai napig folynak. Eme fejlődésnek főként az informatika gyors fejlődése, a
modern könyvtári igények alakulása és természetesen a változó szabványok és jogszabályok
mutatják az utat.1 A SZIKLA könyvek és más könyvtári dokumentumok leírását és lelőhelyeit
tartalmazó adatbázis. Azon könyvtárak adatai találhatók meg, benne, akik a NetLib Kft.
valamely integrált rendszerével dolgoznak. A SZIKLA egy mozaikszó a Szinkronizált
Központi Lelőhely Adatbázis kezdőbetűiből származik. Az ország egyik legnagyobb
1
NetLib: URL: http://www.szikla.net/hun/termekek_netlibsz21.php [Letöltés dátuma: 2010. január 20.]
2

3. bibliográfiai leírás gyűjteménye (11 millió rekord, szinkronizálás után 1,2 millió különböző
rekord-ebből 400 ezer analitika), amelyet a könyvtárak és az olvasók is többféle módon
használhatnak. Ma összesen 220 könyvtár használja.2
Felépítése, használata
A SZIKLA-21 integrált könyvtári rendszerrel lehet végezni kölcsönzést, keresést,
hosszabbítást, leltározást, ez a katalógus is, és van lehetőség felszólítások kiküldésére is. A
könyvtárosok által használt kezelő felülete megegyezik az olvasók által használt kezelő
felülettel, használata csupán abban tér el, hogy míg az olvasók csak a keresési felületet
használhatják, addig a könyvtárosok minden felülethez hozzáférnek. Ezért a keresést külön a
többi felülettől is meg lehet nyitni. Így először a kereső felületet szeretném jellemezni, majd
utána a könyvtárosok által használt többit.
Keresőfelület: Kétféle keresésre nyílik lehetőség, az egyik az egyszerű keresés, ahol csak
cím, szerző, évszám, kiadó, sorozat valamint összes keresési mezőt lehet beállítani és csupán
csak ÉS és VAGY műveletet tud végezni. Ez a kereső Google szerűen jeleníti meg a
találatokat. A másik keresés ennél jóval összetettebb.
2
Mi a SZIKLA: URL: http://www.szikla.net/hun/szikla.php [Letöltés dátuma: 2010. január 20.]
3

4. Mint ahogy azt a képen is láthatjuk lehetőség van adatbázis választásra (saját adatbázis-
könyvtár katalógusa, MNB adatbázis-1976-2008 között megjelent könyveket tartalmazza). A
dokumentumtípusnál lehetőség van az összes alapján keresni, vagy kiválasztva egy konkrétat
(könyv, atlasz. térkép, videó, hang, CD-Rom, kotta, folyóirat, cikk). A keresési szempontnál
ugyanez a folyamat, vagy az összes szerint vagy specifikusan is kereshetünk (pl.: Cím szava,
ETO, évfolyam stb.). A kép jobb felső sarkában pedig látható, hogy kiválasztható a keresés
módja is. Miután mindent beállítottunk, amit szerettünk volna, a keresés nagyon egyszerűen
működik, persze nem mintha a beállítások, szűkítések kezelése nehéz lenne, hiszen minden
szem előtt van és praktikus legördülő menüben jelennek meg az opciók. Általában az olvasók
nem szoktak állítani az alapbeállításokon, így az összes szempont szerinti keresés a
legnépszerűbb. A kereső adathoz csupán be kell írni a keresni kívánt szót és a keres fülre
kattintva már elő is hozza, hogy hány találat van a rendszerben. A keresőablak alsó részére
kerülnek a találati halmazok, amelyek egy adott keresés lefuttatása után képződnek. A találati
halmazok listája az eddig lefuttatott keresések találati halmazait tartalmazza. Itt
megemlíteném, hogy ha például egy névre keresünk, akkor előfordulhat, hogy az több
személyt takar, ezért ha van a rendszerben ilyen, akkor felajánl például a név után évszámot
(születés, halálozás), vagy más alternatívát, amiből kiválaszthatjuk a nekünk megfelelőt.
Valamint segíti a keresést, hogy a kis és nagybetű között nem tesz különbséget a rendszer, így
biztosan nem marad ki semmi fontos a találatok közül. Az összetett keresés a Boole
operátorok használatára is ad lehetőséget, tehát a találati lista elemei között
halmazműveleteket lehet elvégezni. Ezt lehet, hogy az olvasó nem tudja elsőre hogyan kell
használni, de ha kipróbálja hamar rá lehet jönni és a rendszer is segít az eligazodásban úgy,
hogy előugró kis ablakokban jelzi, hogy mi lehet a probléma a kereséssel, miért nem megy
végbe (valamint az ajkai könyvtárban tesznek ki egy katalógus használati útmutatót is). A
Boole operátor használatához, azaz, hogy ÉS, VAGY, KIZÁRÓ VAGY illetve
KOMPLEMENTER kapcsolatokat tudjunk beállítani összesen kettő keresést kell elvégeznünk
és ezekhez ezek mindegyikét kijelölve a keresésünknek megfelelő Boole operátorra kattintani.
Ekkor megkapjuk hogy így összekapcsolva a két keresést hány találatunk van. Ha a
„Megjelenít” gombra kattintunk, a találati halmaz egyből megjelenik egy külön ablakban,
méghozzá az alapértelmezett (cédula-) formátumban. Itt minden lényeges információ
leolvasható az adott dokumentumról (pl.: raktári jelzet, példányok, kölcsönzési információ,
kötet adatok, lelőhely stb.). Ha azonban a „Beállít” --> „Megjelenít” gombra kattintunk,
4

5. először megnyílik egy úgynevezett „Megjelenítési beállítások” ablak. Itt egy adott találati
halmaz megjelenítési módját és a megjelenítési mód paramétereit állíthatjuk be.3
Ennek a rendszernek az online változata kicsit más felépítésű, az valamennyivel
barátságosabb, és könnyebb benne az eligazodás és így a használata is. Ez is probléma lehet
szerintem, hogy eltérő a felület megjelenésés szempontjából, keresési lehetőségekben a webes
és a helyi változat között, mert az olvasók „megijednek” a más felülettől. Az online felület
megtekinthető például az ajkai könyvtár honlapján is: www.vkajka.hu.
Az összes használói felületen lehet egérrel és billentyűzettel is navigálni, bár az egérrel
egyszerűbb. Mivel a billentyűkombinációk is használhatók, ezért könnyen és gyorsan lehet
dolgozni (persze akkor, ha ismerjük ezeket a billentyűparancsokat). A funkciók közül
összesen négy indítható el egyszerre. A munkaablakok méretezhetők és elmozgathatók.
Egyszerre több ablakot is ki lehet nyitni. Vannak a munkát segítő legördülő menük és kis
üzenő ablakok. A könyvtárosok által használt felület, mint ahogy azt már említettem túlmutat
a puszta kereső ablakon. Így az általuk használt felület menüpontjai a következők: adatbevitel,
keresés, kölcsönzés, egyéb, help, bezár.
Adatbevitel: Az adatbeviteli menüpont használata talán a legnehezebb mind közül, de ez is
átlátható és viszonylag könnyen használható, mint ahogy az egy jó rendszerhez illek. Itt
csupán egy űrlapot kell kitölteni, amihez minden információ le van írva. Az MNB adatbázis
segítségünkre lehet egy-egy új dokumentum adatainak a beírásában, hiszen onnan csak át kell
emelni az adatokat. Ha ezt a leírást elmentettük, akkor azok az adatok kékre változnak, amik
nem módosíthatók, amivel még dolgozhatunk, az sárga marad. Így biztosítja azt, hogy kárt ne
tudjunk tenni és segít a színekkel a könnyebb eligazodásban. Ekkor a rögzítés gomb
segítségével a példányok űrlapjára léphetünk. Itt a leltári szám beírása a fontos, amit ha nem
tudunk, akkor egy kérdőjelet beírva a rendszer automatikusan kiadja a soron következőt. Ez
nagy könnyítés a munkában és nem utolsó sorban gyors haladást teszi lehetővé. Miután
elmentettük csak a „bezár” gombra kell kattintani és máris kapjuk az új üres űrlapot.
3
Szikla kézikönyv: URL: http://www.szikla.net/szikla6kezikonyv.pdf [Letöltés dátuma: 2010. január 21.]
5

6. Kölcsönzés: Fontos, hogy a kölcsönző modult a dokumentum-adatbázis feltöltése nélkül is
használhatjuk. Még fel nem dolgozott dokumentumok kölcsönzésekor célszerű a leltári
számon kívül a címet és a szerzőt is beírni, az egyszerűbb azonosíthatóság végett. A leltári
szám nélküli dokumentumok kölcsönzésre is lehetőséget nyújt, mégpedig úgy hogy
generáltatunk vele egy fiktív leltári számot. A különböző kölcsönzési műveletek elvégzéséhez
nem kell újabb menüpontokat aktiválni, vagy ablakokat váltani, görgetni.
Az összes kölcsönzéssel kapcsolatos művelet 4 ablakon oszlik meg. Ezek között az
ablakok között egyetlen egérkattintással tudunk váltani. A 4 ablak: kölcsönzés, kölcsönzők
adatainak karbantartása, beállítások, statisztikák. Így ezek az ablakok áttekinthetők és
praktikusak.
Új beiratkozót a következőképpen rögzíthetünk: A törzsszám, a név és a születési dátum
megadása kötelező. A soron következő törzsszámot a törzsszám mezőbe írt kérdőjel (F7)
segítségével automatikusan kérhetjük. Új tagot rögzíteni a megfelelő mezők kitöltése után a
piros rögzítés gomb használatával tudunk. Az azonos nevű személyeket feltétlenül meg kell
különböztetni (pl.: Kovács István, Kovács István 2). Amikor új nevet írunk be az automatikus
6

7. legördülő listában azonnal látszik, hogy van-e már a most rögzítendővel azonos alakú név az
adatbázisban. Ezzel könnyíti a könyvtáros munkáját és biztosítja a hibamentességet, valamint
a gyorsaságot. A születési dátum beírásánál egy naptár áll segítségre.
A kölcsönzési műveletek ablakban mind az ötféle kölcsönzési műveletet el tudjuk végezni:
kölcsönzést, visszahozatalt, meghosszabbítást, előjegyzést és foglalást. Az ablak felépítése
mind az öt művelet esetén hasonló. A műveletek között a jobb alsó sarokban található
„rádiógombok” segítségével választhatunk. A kölcsönzés menete szintén nagyon egyszerű,
könnyen megtanulható. A törzsszám mezőbe be kell írni egy törzsszámot és megnyomni az
Enter-t, vagy a vonalkódolvasó segítségével az olvasójegyről kell beolvasni be a kölcsönző
törzsszámát. Ha létezik ilyen törzsszámon nyilvántartott személy az adatbázisban, akkor az ő
adatai és a nála lévő dokumentumok listája automatikusan megjelennek az űrlapon. Ha nem
tudjuk az illető törzsszámát, akkor a név mezőt is használhatjuk. Itt vagy a leltári számot kell
beírnunk, vagy a vonalkódolvasóval a dokumentumra ragasztott vonalkódot kell beolvasnunk.
Mindig az utoljára kölcsönzött dokumentumot látjuk a táblázat legalsó sorában. A személy
adatai mindaddig a képernyőn maradnak, amíg egy újabb kölcsönzőt ki nem választunk. A
kurzor minden kölcsönzés után visszaugrik a leltári szám vagy a vonalkód mezőbe, így
egymás után gyorsan több dokumentumot is ki tudunk adni ugyanannak a személynek. A
visszahozatal a kölcsönzésénél is egyszerűbb, mert elég a leltári számot, vagy a vonalkódot
beírni és Enter-t nyomni. A program azonnal kikeresi és megjelenítni a visszahozott
dokumentum, a visszahozó személy és a nála lévő egyéb dokumentumok adatait is. Itt
egyszerre több dokumentum visszavételére is van lehetőség. Miután a meghosszabbítás
funkciót a megfelelő rádiógombbal kiválasztottuk, elég a meghosszabbítandó dokumentum
leltári számát beírni, és a „Meghosszabbítás” gombra kattintani. Ha az olvasónak esetleg
tartozása van, akkor azt a rendszer kis felugró ablak segítségével jelzi.4
A rendszer előnyei, hátrányai
„Kliens - szerver architektúrájú rendszer, ahol a kommunikációs protokoll a TCP/IP.
Szerver operációs rendszer lehet: LINUX vagy WINDOWS XP vagy 2000. Kliens operációs
rendszer lehet: WINDOWS XP vagy 2000.” Távoli bejelentkezés, távfelügyelet,
távkarbantartás is lehetséges. Komplexitása ellenére egyszerű a kezelni, valamint számtalan
beépített kényelmi szolgáltatással - adatbázis támogatás, legördülő listák, automatizmusok,
paraméterezhetőség - is rendelkezik. Jellemző rá a folyamatos fejlesztés, automatikus
4
Szikla kézikönyv: URL: http://www.szikla.net/szikla6kezikonyv.pdf [Letöltés dátuma: 2010. január 21.]
7

8. program- és adatbázis frissítések az Interneten keresztül. Saját hatáskörben kialakítható,
bővíthető keresési szempontrendszerrel rendelkezik. Postakész felszólítók és előjegyzés
értesítők nyomtatása vagy küldése e-mail-ben, sms-ben lehetséges.5 Nagyon nagy előnye,
hogy jó a support szolgáltatása - nagyon segítőkész a „csapat”, bármiyen problémával lehet
hozzájuk fordulni, távkarbantartásban naponta (éjszaka) mentik az adatokat, rendszeresek a
frissítések, próbálják az egyéni igényeket is figyelembe venni, rendszeresen tartanak
tanfolyamokat, továbbképzéseket. Nagyon jó a kapcsolat az ország Sziklás könyvtárai között
is. Sajna nincs olyan felhasználóbarát (pl. nagy színes, barátságos ikonok ) felülete, amely pl.
egy gyereket, vagy egy teljesen gyakorlatlan keresőt eligazítana, "kézenfogva" végigvezetne a
keresésen, mindenképp feltételez valamilyen könyvtári jártasságot (bár súgója természetesen
van - de ezt szerintem a legritkább esetben olvassa el valaki:). Így az olvasók inkább a
könyvtárosokat kérdezik, mert gyorsabban jutnak információhoz.
„Minimális hardver és operációs rendszerkövetelmény
• Pentium III 600 MHz CPU (szerver esetében: függ a munkaállomások számától)
• 128 MB RAM (szerver esetében: 256 MB)
• 1 GB szabad HDD kapacitás
• CD-ROM, magyar billentyűzet, egér
• VGA és monitor: min. 600*800-as képfelbontás, 16 bites színmélységgel
• Szünetmentes tápegység (többfelhasználós esetben elég a szerverhez)
• Használható operációs rendszerek: Windows 2000 vagy Windows XP (a szerver lehet
LINUX is!)
• Nem használható operációs rendszerek: Win95, Win98, WinME.”6
Ami újdonság, hogy már elkészült az újabb felülete, amely még ennél is könnyebben
kezelhető és áttekinthető. Valamint már modern elemekkel kibővített. Erről képek a
következő linken tekinthetők meg: http://netlib.hu/hun/webopac.php. Valamint az egri megyei
könyvtár weboldalán, a jobb oldali sávban látható is már ez.
Összességében elmondható, hogy ez a rendszer nagyon jól és könnyen a könyvtárosok
megelégedésével használható kis- és közepes méretű könyvtárakban. Valószínűleg az új
felület mégjobb lesz.
5
Integrált könyvtári rendszerek: URL:
http://pataky.blogter.hu/194622/integralt_konyvtari_rendszerek_v_sr_lib_szikla [Letöltés dátuma: 2010. január
21.]
6
Szikla kézikönyv: URL: http://www.szikla.net/szikla6kezikonyv.pdf [Letöltés dátuma: 2010. január 21.]
8

9. Összegzésül
Véleményem szerint sikerült elérni a kutatásom célját, azaz a témához kapcsolódó
szakirodalmat (már persze amennyit találtam) átfogóan áttekintettem. A dolgozat megírásának
a végére gazdagodtam új ismeretekkel is a SZIKLA-21 integrált könyvtári rendszer
kialakulását illetően. A referátumomban először bemutattam a SZIKLA létrejöttét, majd
felépítését modulokra bontva és a használhatóságra koncentrálva. Végül pedig felsoroltam a
rendszer előnyeit és hátrányait.
A feladat megírását nehezítette az, hogy nyomtatott dokumentum nem, és internetes
források közül is csak kevés állt rendelkezésemre.
Véleményem szerin ez egy olyan integrált könyvtári rendszer, ami azért van, hogy mind a
könyvtárosok, mind pedig az olvasók munkáját megkönnyítse. Egyszerű a felülete, és annak
használata. A különböző rendeltetésű modulok felépítése logikus és az egész rendszer úgy van
megtervezve, hogy annak kezelése ne okozzon problémát. A tapasztalatom az, hogy nem kell
felesleges műveletek végezni benne, és olyan, mintha az ember „keze alá dolgozna” a
rendszer.
9

10. Irodalomjegyzék
1. Integrált könyvtári rendszerek: URL:
http://pataky.blogter.hu/194622/integralt_konyvtari_rendszerek_v_sr_lib_szikla
[Letöltés dátuma: 2010. január 21.]
2. Mi a SZIKLA: URL: http://www.szikla.net/hun/szikla.php [Letöltés dátuma: 2010.
január 20.]
3. NetLib: URL: http://www.szikla.net/hun/termekek_netlibsz21.php [Letöltés dátuma:
2010. január 20.]
4. Szikla kézikönyv: URL: http://www.szikla.net/szikla6kezikonyv.pdf [Letöltés dátuma:
2010. január 21.]
10