1. Elektronikus médiumok ésElektronikus médiumok és
tananyagoktananyagok
Hálózat alapú tudás megosztás
E-learning web 2.0
Készítette: Farkas Ágnes LMP I.
C47P9K

4. Hálózat alapú oktatás
távoktatás jellemzői
Tanuló és a tanár közti távolság nagy
Moduláris szerkezet
Célorientált szerveződés
A feladatsorok önellenőrzéssel irányíthatók
Egyidejű és többirányú kommunikáció tesz lehetővé

5. Mai uralkodó tudáselméletek
1. Behaviorista
 Tényekre koncentrál
 Lineáris rendben épül egymásra
 Viselkedés változást
eredményez
2. Kognitív
 Összefüggések meglátása
 Felépülése:
érzékelésmegértés
RTMHTMtudás
beintegrálódása a meglévőhöz:
információs térkép
3. Konstruktivista
 Tanári szerep: tanácsadás,
útmutatás, ellenőrzés
 Tanulói szerep: önálló
feldolgozás
 Interaktivitás, együttműködés,
gyakorlati helyzetmegoldás
4. Konnektivista
 Hálózatalapú
 Tanulóközpontú
 Web 2.0 eszközeinek
felhasználása
 Kapcsolatokra épülő
tudásmegosztás

6. • Hagyományokra épülő tanulás
• Specializálódott, multifunkcionális iskolarendszer
•Reformpedagógia: tevékenység és személyiségközpontú
• A ‘90-es évekre a hálózatosodás technológiai alapjai
elérték a hozzáférés és az elterjedtség kritikus szintjét
• Társadalmi igény jelent meg az informális, az élethosszig
tartó tanulásra
• Web 1.0

7. •Az internet elterjedése lehetővé tette a
legkülönbözőbb tanulási tartalmak (szövegek,
képek, multimédiás feldolgozások) digitális
tárolását és lehívását
• de nem lehetett saját tartalmakat létrehozni és
ezt másokkal megosztani.

8. •A web 2.0 „digitális bennszülöttei”
nem csak információkat keresnek a weben, hanem maguk is
tartalomszolgáltatókká válnak
•A magán- és intézményes információk a kibertérben szabadon
megjelenhetnek

9. • A kollektív tudás- és szórakoztató portálokat egyéni
tudásmenedzsment-eszközökké szervezik.
• A diákok együttműködő módon, a kortárs csoportok hálózatában
alkothatnak és cserélhetnek tartalmakat. A naplók (blogok),
fórumok, csevegési terek, wiki-k.
• A világhálón reprezentált információkból lehetségessé vált
egyéni igényekhez igazodó, egyénileg reflektált tudást
konstruálni. Ezek a tulajdonságok alkotják az e-Learning 2.0
didaktikai alapjait.

10. Kommunikációs nehézségek
•Aszinkron kommunikáció: nem feltétlenül egyidejű
• A virtuális közösségeknek nem mindenki aktív tagja
•A kommunikáció több szálon is folyhat
• Nonverbális elemek hiánya
• Az információ mennyisége lehet aránytalan a feldolgozás
képességével
• A visszajelzések félreértelmezésének lehetősége

11. Pszichológiai nehézségek
• új módszerektől való idegenkedés
• elszigeteltség érzése
• időbeosztás

12. 1. Moodle
2. Közösségi oldalak
3. Kommunikációs csatornák

13. • elektronikus oktatási rendszerek családjába tartozik
• nyílt forráskódú, szabad szoftver
• közösségi funkciókat is betölt
• rugalmas átjárhatóságot biztosít külső e-learninghez
(Slideshare, youtube)
• nyomon követhető a hallgatók tevékenysége
• beépített kommunikációs szolgáltatásokkal rendelkezik
• profil készítéssel a személytelenség kiküszöbölhető
• a hallgatók egymás feladatait is értékelhetik

14. • Slideboom
• Diigo
•Boksz.net
• Google Dokumentumok
• Slideboom
• Diigo
•Boksz.net
• Google Dokumentumok

15. • Kurzusfórum
• Privát üzenetváltás
• Blog
• Gtalk
• Skype

16. •A világhálón reprezentált információkból
lehetségessé vált egyéni igényekhez igazodó, tudást
konstruálni.
•A kortárs csoportok hálózatainak közegében az
együttműködés, a tanulóközpontúság, az önszervezés
valósággá válhat, a tanuló és a tanító közötti határ
elmosódik.

17. • Kurzusokban történő oktatási formánál a kis létszám
az ideális
• Készség tárgyaknál nem ideális forma a távoktatás
• Kiválóan működik az idegen nyelv és az informatika
oktatásánál

18. Felhasznált irodalom:
- Vida Andre: E-learning 2.0?
- Dr. Forgó Sándor: A korszerű –a gyors technológia váltások
és tudástranszfer lehetőségét támogató- oktatási módszerek
és IT technológiák alkalmazásának lehetőségei és gyakorlata
a szakképzésben
-Kulcsár Zsolt: Az integratív e-learning
Forrás:
- http://www.tenegen.eu/hu/content/090508/halozati-
tanulas
-