Recommandé
Contenu connexe
Plus de Agnes Tip
Plus de Agnes Tip (20)
Eleink asztalánál 6
- 2. A Magyaroknál nem osztják szét előre az ételt, ezért van azután, hogy a magyarok oly nagy számánál alig találkozik, aki a rendkívül gazdagon terített asztal mellett kezét, vagy ruháját a bepiszkolástól meg tudná őrizni, mert a sáfrányos mártás le-lecsepeg és bemocskolja az embert. A sáfrányt, szegfűszeget, fahéjat, borsot, gyömbért és más fűszert igen nagy mértékben használják… Szemmel látható dolog, hogy a mártástól és a sáfrányos létől sáfrányossá lesznek, különösen az ember körmei és ujjai, melyekkel az ételhez nyúl. Eleink asztalánál 6.
- 3. Hanem Mátyás király, aki szintén kézzel nyúl mindenhez, soha nem piszkolta össze magát, bármennyire is a társalgásra esdett a figyelme, mert nála étkezés közben mindig vita folyik, vagy valami komoly vagy tréfás dologról társalognak vagy költeményt énekelnek. Mert itt sokan vannak az énekesek és lantosok, akik hazai nyelven, lant kíséretében a hősökről énekelnek az asztalnál… Eleink asztalánál 6.
- 4. Ebben a korban jelent meg a cserépedény finomabb változata, a majolika, mázzal színesre festve. A porcelánt egyenlőre még Kínából hozták be, ritkaságnak számított. Az étkezés azonban továbbra is keveset változik. Íme egy ebéd összeállítás Thurzó Szanyiszló nádor konyhájáról, 1603 januárjából: Tehénhús tormával Kappan borsodóval Borjúhús édes lével Pirított hús ecettel Nyúlcímer sütve Csík káposzta levében Kappan tiszta borssal Savanyú káposzta tehénhússal Bárányhús ecettel, zsályával Lúd ispékkel Tehénhús pecsenye Eleink asztalánál 6.
- 5. Itt még a hús uralkodik, pedig az étkezés Európa más tájain sokat gazdagodott. Felvirágzott a kertészet, egy sereg újra felfedezett növény: articsóka, hagymák, saláták, fűszernövények tették változatossá az étkezést. Édességet, tésztát, gyümölcsöt is gyakrabban adtak az asztalra. Eleink asztalánál 6.
- 6. 1500 és 1505 között Budán a lengyel Jagello Zsigmond herceg. Hű udvari embere minden kiadását pontosan feljegyezte egy számadási naplóba, melyet ma a varsói levéltár őriz. Ebből meg tudjuk, hogy a hercegnek arany fogvájó eszköze (“instrumentum ad dentes purgandos… de auro puro”) is volt. A virágkedvelő herceg egyébként vörös rózsákat rendelt a nyéki királyi kertekből “asztali és egyéb célokra”. Tudjuk hogy a reneszánsz korában szokás volt a vendégek tányérját virágfüzérrel körbefonni. A gáláns jagello- herceg talán egy vendégét tisztelt meg a nyéki vörörsrózsa koszorúval. Eleink asztalánál 6.
- 7. A XVII. században a habán majolika edények is megjelentek. A Svájcból és Németalföldről menekült fazekas emberek,fehér ónmázas, sárgával, kékkel, zölddel és lilával virágozott edényei a század második felétől válnak megbecsült tárgyakká. Az 1682-es Tömöri leletár így említi őket: ” Új keresztény öreg fehér tálak No 20 hozzájuk való tányér No30″. Azaz színben, mintában összehangolt együttesről van szó. Eleink asztalánál 6.
- 8. Nem volt XVII. századi erdélyi asztali edényeknek egy olyan fajtája, amelyben annyi ízlés, nemes művészi munka sűrűsödött volna, mint az ivó edényekben. Az erdélyi ötvös mesterek művészetét szinte serkentette a megrendelők műveltsége, pompára való hajlandósága. Bethlen Gáborról tudjuk, hogy amikor kupákat rendelt “az török portára beküldésre” , azaz a török főemberek jóindulatának megnyerésére, ő maga írta elő pontosan a mestereknek, milyen alakokat “tengeri csudákat, vadakat, halakat és gólya-madarakat” verjenek ki rajtuk. Eleink asztalánál 6.
- 9. A ránk maradt poharakat, zománcozott fedeles serlegeket, kupákat billikumokat káprázó szemmel csodáljuk ma a múzeumokban, de Bethlen Gábor hagyatékának egy 1636-os leltára is csak botladozó nyelvel tud írni egy valószínűleg állatalakokkal díszített ivóedényt, imigyen: “Egy igen szép, mesterségesen mezei férgekkel ékesített fedeles kupa, ezüst, aranyas, Öreg igazgyöngyes, rubintokkal, türkisekkel, csudamódon rakva,tokban vagyon benne, mely ahhoz illendő…” Eleink asztalánál 6.
- 10. További hasznos tippeket talál oldalainkon! www.tisztit-takarit.hu www.empowernetwork.com/agneskft