A bemutatómban a kommunikációkutatásról írtam, annak önállósodása utáni koráról. Benne van például az 1970-es,1980-as évek, a televízió hatásai, és még sorolhatnám.

1. A kommunikációkutatás
önállósodását követő korszak

2. Tartalom

3. Az 1960-as évek válsága és megújulás – információkritika
•
•
•
•
A kommunikációelméletben különböző magyarázatok és megoldási modellek váltogatták
egymást.
Az 1964. évi royaumont-i konferencia: majdnem mindenki mást ért az „információ" alatt.
 Norbert Wiener: az információfogalom interdiszciplináris voltát emelte ki
 André Lwoff: a molekuláris biológiának az égvilágon semmi köze sincs az
információelmélethez
 Benoit Mandelbrot: a matematikai információelméletnek a híradástechnika
kivételével egyik tudományban sincs szerepe
George Gerbner azt kutatja van-e összefüggés a televízióban bemutatott erőszak és a
agresszivitásnövekedés között
R. M. Liebert és munkatársai 1973-as kutatása:
 1951-1953 között 15%-kal emelkedett
agresszív jelenetek száma a médiában
 1964-ben már 90%-kal növekedett ez a szám

4. A kommunikációs rendszer és a strukturalizmus
•
•
A strukturális iskoláknak nagy befolyása van kommunikációkutatásra
Három gondolatrendszert érdemes kiemelni:
 Talcott Parsons: kommunikációt a kulturális alrendszerbe sorolta.
 Claude Lévi-Strauss: . a társadalmi kommunikáció három szinten folyik: egyrészt
nők kommunikálódnak, másrészt áruk és szolgáltatások, harmadrészt pedig az
üzenetek
 Marsal McLuhan:
 a technológiai újítások az emberi képességek és érzékek kiterjesztését jelentik
 szerinte az emberiség technológiai innovációinak három alapvető csoportja:
1. a fonetikus ábécé kitalálása
2. a könyvnyomtatás megjelenése
3. a távíró feltalálása

5. Az 1970-es évek irányzatai (a válságtól az önelemzésig)
•
•
•
•
A kommunikációkutatásban határozott új irány figyelhető meg
Három gondolatrendszert érdemes kiemelni:
 a mikroszinttől (pszichológiai) a makroszintig (társadalmi perspektíva)
 A schrammi hagyomány mellett feltűnt egyerősebben társadalmi és kritikai irány
A '70-es évek kommunikációkutatási irányzatira kontextuális és folyamatelvűség volt
jellemző.
Új területek születtek:
 az információtudomány
 hipertudomány

6. Az 1980-as évek – a média hatásának vizsgálata
•
•
A kommunikációkutatást eddigre már egyértelműen a média nagyközönségre gyakorolt
hatásának vizsgálata határozta meg
A tömegkommunikáció hatásai:
1. A lövedékelmélet: a befogadó passzív, és teljesen ki van szolgáltatva a médiának,
mely azonnali és direkt hatást képes kiváltani belőle
2. A korlátozott hatások elmélete: a befogadó nem teljesen passzív a kommunikációban
3. A moderált hatások elmélete: a média csak meghatározott feltételeknél képes
befolyásolni a befogadót
4. A kultivációs modell: szerint a műsorok nemcsak tájékoztatnak, hanem formálják a
nagyközönséget
5. Az erős hatások modellje: a televízióban látott erőszak agresszivitást vált ki a
műsorokat néző gyermekek és tizenévesek körében (amelyet az amerikai Nemzeti
Mentálhigiénés Intézet tisztifőorvosa 1982-es közvélemény kutatása)

7. A televízió hatásai
•
Három kategória az erőszak hatására irányuló kutatásoknál:
1. A filmes erőszak kivált-e valamilyen utánzó magatartás:
 :Albert Bandura, 1963
2. A filmben látott erőszak milyen érzelmi reakciókat vált ki a nézőkből:
 Frydman, 1980
 A. H. Stein és L. K. Friedrich, 1972
 W. D. Wells, 1973
3. A katarzis-elmé-let jelentősége
 Feshbach és Singer

8. Az új médiumok, a hálózati globalizáció és a média-konvergencia
•
•
•
A hagyományos médiumok a digitalizáció révén, közelítenek egymáshoz.
A televíziózásra fordított idő számos országban növekszik. E. M. Noam a
tömegkommunikáció korszakának három stádiumát különböztette meg:
1. A limitált tömegkommunikáció
2. A sokcsatornás média
3. A kiber-média
Az újmédiumok a kommunikációs
folyamatokat interaktívvá teszik.

9. Az információs társadalom
•
•
•
Az információs társadalom a XXI. század meghatározó fogalma. .
Napjainkban a kommunikációkutatás három szint szerint történik:
1. a társadalom egészének és intézményeinek makroszintjén (szociológiai)
2. az egyének közötti kommunikáció mikroszintjén (pszichológiai)
3. a technikai vizsgálat szintjén (fizikai).
Az információforradalom összetevői: az információ robbanásszerű növekedése és a
technikai (digitális) forradalom. Jellemzők erre a társadalomra:
 az információs technikák fontossága
 az információhoz való szabad hozzájutás, az információ létrehozása és felhasználása
 szabad, zökkenőmentes kommunikáció az idő és tér korlátjának kikapcsolásával
 az élet különböző területeinek globalizálódása

10. •
Az információrobbanás legjellemzőbben az alábbi területeket érinti:
1. A tudományos területeket
2. A társadalom tagjait
3. Az információs iparágat
a) a hardvereszközök teljesítményének ugrásszerű növekedése
b) az eszközök ár- és teljesítményarányának kedvező alakulása
c) a kommunikáció sebességének növekedése
d) a hálózatok elterjedése, információs autósztráda, Internet

11. A virtuális valóság
•
•
•
Az új tudomány megszületését a Dartmouth College-ban megrendezett, 1956-os I.
Mesterséges Intelligencia Konferenciához kapcsolják.
Fogalma: angol: virtual reality (VR)- virtuális/látszólagos valóság. Ezzel a szókapcsolattal
nevezik meg azokat a számítógépes alkalmazásokat, amelyek segítségével a felhasználó
által bejárható, felfedezhető mesterséges, háromdimenziós világokat lehet létrehozni
A virtuális valóság kutatásával
számos tudomány foglalkozik vagy
közvetlen, vagy közvetett módon,
persze nem egységes véleménnyel.

12. A mesterséges intelligencia
•
•
•
•
•
A mesterséges intelligencia - az angol szakirodalomban artifical intelligence (AI)
Mesterséges intelligenciakutatás az észlelés kulcsfontosságú aspektusait próbálja
számítógéppel szimulálni. Célja, hogy intelligens módon viselkedő gépet tudjanak
létrehozni. A számítógépes tudomány aránylag új alkalmazási területe, annak
legdinamikusabban fejlődő ága.
Képviselők: Herbert A. Simon és Allen Newell
A mesterséges intelligencia mindazon dolgokat foglalja magába, amelyek segítségével az
emberi gondolkodás, a problémamegoldási és
kommunikációs tevékenységek számítógéppel
megvalósíthatóak.
Alkalmazási területei:
 emberi cselekvések felismerése
 háztartási és gépjárműipari alkalmazás
 ipari szakértői rendszerek
 műszaki területeken adatértékelés, rendszerdiagnózis, jelenségek jóslása
 internetbe ágyazott intelligens rendszerek együttműködése
 intelligens keresés, ügynöki hálózat

13. Jövőkép – a kommunikáció kiteljesedése
•
•
•
A filozófusok a számítógépnek az emberi kommunikáció fejlődésére gyakorolt hatásában
két ellentétes folyamatra figyeltek fel
1. Másodlagos szóbeliség- Walter J. Ong álltal
2. az elektronikus írásbeliség
A tömegkommunikáció jellemzőit Angelusz az alábbiakban látja:
 A TV-zés a közönség koncentrációját és a figyelemnek meghatározott üzenetekre való
fókuszálását korábban soha nem látott mértékben
valósította meg.
 A társadalom rövid idő alatt képes kontaktust teremteni
és számukra bizonyos közleményeket eljuttatni.
Különböző változások, melyek létrejönnek a
számítógépes kommunikáció terén

14. Köszönjük a figyelmet!