8. MOZGÁSKORLÁTOZOTTAK CSONGRÁD MEGYEI
EGYESÜLETE
1981. április 28- án alakult mindössze 100
fővel.
2010. december 31- én a taglétszámunk 3254
fő.
Jelenleg 28 településen van csoportunk.
9. CÉLUNK
a mozgáskorlátozott emberek egyenjogú és teljes körű társadalmi
beilleszkedése, egyéni és közösségi érdekeinek érvényesítése,
képviselete és védelme, azaz esélyegyenlőségének biztosítása.
a megyében élő mozgáskorlátozott emberek helyi csoportokon belüli
összefogása, tevékenységük irányítása, segítése, összehangolása.
Szakmai felettes szervünk a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek
Országos Szövetsége (MEOSZ), ahová az esélyegyenlőséghez
szükséges feltételek megteremtéséhez javaslattételi, véleményezési
lehetőségünk (feladatunk) van.
A jogszabályok végrehajtását társadalmi módon ellenőrizzük.
10. TEVÉKENYSÉGEINK
Információs rendszer működtetése
Az esélyegyenlőségi törvény végrehajtásának szorgalmazása
Szervezeten belül és kívül a tudatosság illetve a társadalmi megítélés
változtatása, fejlesztése. Embereink aktivitásának fejlesztése és
esélyegyenlőségük megteremtése (az önálló élet megvalósítása) a
társadalom segítségével
Szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése
Együttműködés a fogyatékos emberek szervezeteivel
Szervezetünk pártsemlegességének megőrzése azzal együtt, hogy
megismertessük velük munkánkat, hogy tevékenységüket a fogyatékos
emberek érdekeit is figyelembe véve végezhessék.
12. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TÖRVÉNY
A Magyar Köztársaságban minden embernek
veleszületett joga van az élethez és az emberi
méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet
önkényesen megfosztani
13. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TÖRVÉNY
- A törvényt az Országgyűlés az 1998. március
16-i ülésnapján fogadta el
- nyolc fejezetben írja le azokat a jogokat, amelyek
megilletik a fogyatékossággal élő embereket
14. II. FEJEZET
A FOGYATÉKOS SZEMÉLYT MEGILLETŐ JOGOK
Környezet
A fogyatékos személynek joga van a számára
akadálymentes, továbbá érzékelhető és
biztonságos épített környezetre.
- különösen a közlekedéssel és az épített
környezettel kapcsolatos tájékozódási
lehetőségekre.
15. II. FEJEZET
A FOGYATÉKOS SZEMÉLYT MEGILLETŐ JOGOK
Kommunikáció
Közlekedés
• A tömegközlekedési eszközöknek alkalmasnak
kell lenni fogyatékossággal élő emberek általi
biztonsági közlekedésre
• A közlekedésben jelentősen akadályozott
személyek közlekedését szállító hálózat
működtetésével kell biztosítani
• A közhasználati parkolókban - külön
meghatározott jogszabály szerint -
megfelelőszámú és alapterületű parkolóhely
kialakításáról kell gondoskodni.
16. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TÖRVÉNY
III. Fejezet
AZ ESÉLYEGYENLŐSÍTÉS CÉLTERÜLETEI
• Egészségügy
• Oktatás, képzés
• Lakóhely
• Kultúra, sport
IV. Fejezet
A REHABILITÁCIÓHOZ VALÓ JOG
17. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TÖRVÉNY
V. Fejezet
A FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS
• A 18 életévét betöltött súlyos fogyatékos személy a
fogyatékossága folytán keletkező többletköltségeinek
fedezésére fogyatékossági támogatásra jogosult a külön
törvényben meghatározottak szerint.
• A támogatás összege a legkisebb öregségi nyugdíj 65 %-
a, illetve 80 %-a lehet a fogyatékossággal élő személy
állapotától függően.
18. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TÖRVÉNY
VI .Fejezet
ORSZÁGOS FOGYATÉKOSÜGYI TANÁCS
VII. Fejezet
ORSZÁGOS FOGYATÉKOSÜGYI PROGRAM
VIII. Fejezet
A FOGYATÉKOSOKAT MEGILLETŐ JOGOK
VÉDELME, TOVÁBBÁ A TÖRVÉNYBŐL FAKADÓ
FELADATOK KÖTELEZETTJE
19. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TÖRVÉNY
Záró rendelkezések
• A tömegközlekedési eszközöket ez év, tehát,
2010. január 1.-éig kellett volna alkalmassá
tenni arra, hogy a fogyatékossággal élők
biztonsággal tudják használni
• A szállítást végző hálózat kiépítéséről szintén
ez év január 1.-éig kellett volna gondoskodni.
20. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
• Az oktatásban az egyenlő hozzáférés esélyét
2005. január 1.-éig kellett volna megteremteni.
• A bentlakásos intézményekben 2010. január 1.-
éig kellett volna biztosítani az önálló életvitelhez
a körülményeket.
• A középületek akadálymentesítésének 2005.
január 1.-éig kellett volna megtörténni.
21. 5.§ (1) A fogyatékos személynek joga van a
számára akadálymentes, továbbá érzékelhető
és biztonságos épített környezetre.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt jog vonatkozik
különösen a közlekedéssel és az épített
környezettel kapcsolatos tájékozódási
lehetőségekre.
22. Minden társadalmat az minősít leginkább, hogy miként gondoskodik
elesettjeiről, milyen életlehetőséget ad nekik
A fogyatékosság nem csupán a testi és szellemi funkciók zavarát
jelenti, hanem a társadalmi értelemben vett fogyatékosságot,
többszörösen hátrányos helyzetet is
Adófizető állampolgárként igénybe kell tudni venniük az állam által
nyújtott szolgáltatásokat, az egyes hivatalokat
Mindennapi emberként tudni kell használniuk a tömegközlekedési
eszközöket, a sportlétesítményeket, szabadon kell tudni intézniük a
bevásárlásaikat, szabadon kell mozogniuk a szórakozóhelyeken.
23. MOZGÁSFOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐK
A mozgásszervi károsodás miatti
fogyatékossággal élők – kerekesszékesek,
különféle segédeszközzel közlekedők-
csoportját a közlekedési nehézségek, korlátok
gátolják a normál napi életvitelben.
Hasonló nehézségekkel küzdenek az idős
korúak, a babakocsit toló gyermekes anyák.
24. Minden, már működő közhatalmi tevékenység
(hatósági, kormányzati, igazságszolgáltatási
tevékenység, ügyészség, rendvédelmi szervek,
stb.) valamint az állam által fenntartott oktatási,
kulturális, tudományos, szociális, gyermekvédelmi,
egészségügyi, ifjúsági, stb. intézmények
vonatkozásában az egyenlő esélyű hozzáférés
megvalósításának határideje 2010. december 31.
Ez nem teljesült a fenti határidőig.
25. A mozgásfogyatékossággal élő emberek nagy többsége szívesen tölti idejét
olvasással- egyesületünk fontos feladatának tekinti a szabadidő hasznos
eltöltését.
Látogatásokat szervezünk könyvtárakba
Nehézségek:
nincs parkolási lehetőség a bejáratnál
sok- sok lépcső, küszöbök, esetleg a csúszós burkolat, a könyvtári polcok
közötti távolság
a nagy könyvtárakban a katalógusok megtalálhatók számítógépeken, így a
mozgásában tartósan akadályozott társam könnyedén tud keresni, ha
ismeri a számítógépet.
Ha nem akkor talán segítséget kér. Talán, mert mi fogyatékossággal élők
csak a legvégső esetben kérnek segítséget.
26. HOGYAN TUDNAK SEGÍTENI?
„Miben segíthetünk?”
„Kérem, szóljon, ha nem boldogul, szívesen
állok rendelkezésére!”
ne legyen sajnálkozó!
27. A 2011-es esztendőt a MEOSZ az
Akadálymentesség évének nyilvánította.
Szeretnénk, ha ebben az esztendőben a fizikai
akadálymentességen túl a tanuláshoz,
művészetekhez, segédeszközökhöz, munkához
való hozzáférésről minél több szó esne közöttünk
és az ország nyilvánossága előtt is.
28. MOZGÁSSÉRÜLTEK
Böszörményi Gyula író
Stephen Hawking brit fizikus
Franklin D. Roosevelt amerikai elnök
Zemlényi Zoltán író
Hogy a Wikipédia lista mennyire nem teljes, a
szerzőnek eszébe se jutott Nagy László költő,
Pernye András zeneesztéta, Itzhak Perlman
világhírű hegedűművész, stb.
29. VAK ÉS GYENGÉNLÁTÓK
Jorge Luis Borges
Bárczy János magyar író
Andrea Bocelli olasz operaénekes
Ray Charles amerikai zenész
Csokonai Vitéz Gizella magyar költő
Érdi Tamás zongoraművész (2010-ben Príma Primisszima díjat kapott)
José Feliciano spanyol zenész
Jeff Healey kanadai dzsessz-zenész
Homérosz (a hagyomány szerint vak volt)
John Milton angol író
Molnár Gábor magyar író
Abraham Nemeth magyar származású amerikai matematikus
Art Tatum amerikai dzsessz-zenész
Vak Béla magyar uralkodó
Stevie Wonder amerikai zenész
30. SIKETEK ÉS NAGYOTHALLÓK
Ludwig van Beethoven (élete végén siket)
Francisco Goya (élete második felében siket)
Siket-vakok
Helen Keller
