2016 január-február során igyekeztünk felmérni, hogy mit gondolnak a magyar vállalkozások az üzleti célú kockázatkezelésről és milyen tapasztalatuk van a kockázatkezelési szolgáltatásokról. Az eredmények...

1. Üzleti célú kockázatkezelési szolgáltatásokkal kapcsolatos
piackutatási célú kérdőív
- EREDMÉNYEK, ÉRTÉKELÉS –
Készítette: Pro Balance Fejlesztési és Gazdasági Tanácsadó Iroda
A felmérésben közreműködő szakmai partner:
2016. január-február

2. www.probalance.hu
2
Üzleti célú kockázatkezelési szolgáltatásokkal kapcsolatos
piackutatási célú kérdőív
A felmérés időpontja: 2015-01-05 – 2016-02-16
Felmérés módszere: Kérdőív céges honlapról való kitöltése és e-mailen való kiküldése
Beérkezett válaszok száma: 38
I. A válaszadó sajátosságainak felmérése
1. A válaszadó:
 Mikrovállalkozás (0-9 fő)
 Kisvállalkozás (10-49 fő)
 Középvállalkozás 50-99 munkavállalóval
 Középvállalkozás 100-249 munkavállalóval
 Nagyvállalkozás (250 főnél több munkavállaló)
2. A válaszadó éves nettó árbevétele (az utolsó 3 év átlaga alapján):
 1-49 millió Ft-
 50-249 millió Ft-
 250-500 millió Ft-
 501-1.500 millió Ft-
 1.501-3.000 millió Ft-

3. www.probalance.hu
3
 3.001-10.000 millió Ft-
 10.000 millió Ft- feletti árbevétel
3. A válaszadó
 Elsődleges szektorban működik (pl. mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, stb.) → 7 db
 Másodlagos szektorban működik (feldolgozóipar, építőipar, energiagazdaság) → 13 db
 Szolgáltatóiparban működik → 18 db
4. A válaszadó jelenlegi kockázatkezelési rendszere:
(2 választ is bejelölhet)
A válaszadó vállalkozás jelenleg
 Nincsenek kockázatkezelési eszközei és protokolljai. → [A]
 ISO 9001 tanúsítvánnyal rendelkezik, de ezen túlmenően vállalatirányítási technikákat
nem alkalmaz. → [B]
 Nincs kialakult kockázatkezelési rendszer, de rendelkezik kontrollingért felelős
munkatárssal. → [C]
 Kidolgozott Minőségirányítási rendszerrel rendelkezik, de kimondottan
kockázatkezeléssel nem foglalkozik. → [D]
 Vannak kockázatkezelési technikái, de azok fejlesztése, rendszeré fejlesztése szükséges.
→ [E]
 Külön részleg/osztály foglalkozik a területtel. → [F]
A kérdésre beérkezett válaszok feldolgozásával kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet
egyfajta, anomáliát (téves kitöltés, értelmezési hiba) jelző eseményre.
Az „F” jelű válasz esetében a 3 db válasz közül csak egy tűnik életszerűnek. 1 esetben olyan
válaszadó is megjelölte az „F” választ, aki egy másik válaszában kizárja a külön

4. www.probalance.hu
4
kockázatkezelési részleg működtetését, 1 esetben pedig egy 1-49 millió Ft-os éves árbevételi
kategóriába eső kisvállalkozás jelölte meg ezt a választ.
II. A válaszadó attitűdjének, elvárásainak felmérése
1. Vett már igénybe működése során bármilyen kockázatkezeléssel kapcsolatos
szolgáltatást?
 Igen, a vállalat belső kockázatkezelési és/vagy ellenőri rendszerének kiépítéséhez.
 Igen, eseti jelleggel, belső ellenőrzési rendszerem kiegészítéseként, külsős
támogatásaként.
 Igen, többször is, eseti jelleggel, külsős tanácsadótól.
 Nem

5. www.probalance.hu
5
2. Ha eddig még nem vett igénybe kockázatkezelési szolgáltatást, annak mi volt a fő oka?
(több választ is bejelölhet)
 Nem tudtam róla, hogy van ilyen, illetve nem tudtam, hogy pontosan mi is ez. → A
 Nem engedhetem meg magamnak: béreken és rezsin kívül nem tudok másra költeni. → B
 Költenék ilyen szolgáltatásra, de elérhetetlen árakon kínálják nagy tanácsadó cégek. → C
 Semmilyen jogszabályi előírás nem kötelez rá. → D
 Azt hittem, hogy ez csak nagyvállalatoknak szóló termék, ezért nem éreztem magam
érintettnek. → E
 Úgy gondoltam, hogy a kontrollinggal és/vagy a minőségirányítással foglalkozó kollégák
ezt megoldják munkakörükből eredően. → F
 Nem bízom meg külsős tanácsadókban. → G
 Megfelelően fejlettnek tartom a vállalkozáson/vállalaton belül kialakított jelenlegi
rendszert. → H

6. www.probalance.hu
6
A válaszokból egyértelműen látszik, hogy akik nem vettek igénybe ilyen jellegű
szolgáltatást, azok leginkább azért, mert jelenlegi rendszerüket valamilyen módon
alkalmasnak találják a vállalati kockázatok kezelésre: vagy megfelelően fejlettnek
tekintik rendszerüket, vagy a kontrolling- és/vagy MIR-területek hatáskörébe tartozónak
ítélik meg a kérdéskört.
Egy másik jelentős mintázat mutatkozik meg a költségek és az árazás tematikája mentén:
az egyes, „az ár megfizetésére való képtelenséget” valamilyen formában megfogalmazó
válaszok (B és C) összesítését követően az látható, hogy ez a mintázat jelenti a
leggyakoribb okot (összesen: 28%).
Fontos tényező ugyanakkor az – a vállalati kultúra általános helyzetével, a magyar
vállalkozások kockázati érettségével összefüggésben lévő – elem is, hogy semmilyen
jogszabály nem kötelezi a cégeket erre (13%).
3. Ha Ön már korábban vett igénybe kockázatmenedzsment-szolgáltatást, milyen
tapasztalatai voltak a szolgáltatással és a termékkel kapcsolatban? (1-5-ös skálán: 1=
nagyon rosszak, egyáltalán nem voltam elégedett; 5= nagyon jók, teljesen elégedett
voltam)
1 - 2 - 3 - 4 - 5 Átlag: 3,73
4. Költene Ön kockázatkezelési tanácsadási szolgáltatásra? (több választ is bejelölhet)
 Igen, ha megfelelő áron kínálják.
 Igen, ha megfelelő ajánlással érkezik hozzám a tanácsadó.
 Igen, ha valóban a vállalkozásom/a vállalat egyedi problémáinak megoldásához járul
hozzá.
 Nem, nem látom, hogy miképpen teremtene a vállalatnál értéket.
 Nem, a saját belső rendszerem megfelelő támogatást nyújt.

7. www.probalance.hu
7
Itt azonban nagyon érdekes képet kapunk, ha a 250 millió HUF éves árbevétel feletti
kisvállalkozások és a 10 milliárd alatti – elsősorban – középvállalkozások csoportját alkotó
vállalatok által adott válaszokat külön megnézzük (megtisztítva a nagyon „kicsi” és a nagyon
„nagy” vállalatoktól):

8. www.probalance.hu
8
A különbontott „középvállalati” és „kisebb” nagyvállalati szegmensben egyértelmű a
kockázatkezelési szolgáltatásokra való hajlandóság növekedése és igen jelentős a változás
aránya.
5. Mi az, amit elvárna egy kockázatmenedzsment-terméktől?
(max. 3 db választ jelölhet be)
 Feltárás és értékelés: Lássam át a cégemet/a vállalatot fenyegető legfontosabb
kockázatokat és kapjak egy áttekintést arról, hogy melyik kockázat milyen súlyú.
 Útmutatás: A feltárt kockázatok kezeléséhez kapjak egy útmutatót, hogy miképpen
kezeljem a kockázataimat.
 Kontroll: Kapjak kézhez viszonylag olcsón egy rendszert, amivel nyomon követhetem és
ellenőrizhetem a kockázatkezelési lépéseimet.
 Software: Informatikai megoldást várok el: inkább megfizetem, de kerüljön bevezetésre.
 Innováció a kockázatok gyökereinek feltárása és kezelésük terén: Innovatív
észrevételeket és megoldási javaslatokat várok el, amelyek megmutatják, hogy melyik
kockázat miért is jelentkezik a cégemnél/a vállalatnál és, hogy miképpen tudnám kezelni
azokat.
 Támogatás és a külső nézőpont objektivitása: támogassa a cég/vállalat belső
ellenőrzési és kontrolling-rendszereit, objektivitásával és innovativitásával járuljon
hozzá a belsős rendszerek fejlesztéséhez.
 Folyamatok javítása: Adjon megoldási javaslatokat a cég, vagy vállalat üzleti
folyamatainak javítása tekintetében is.
 Egyszerűen csak feleljen meg az új ISO 9001-szabvány követelményeinek.
Összesen 71 db választ adott a 38 kitöltő.
A lehetséges válaszok „abszolút győztese” a ”Folyamatok javítása”. Ezt a választ még olyan
válaszadók is bejelölték, akik az előző kérdésre nemleges választ adtak, vagyis nem költenének
kockázatkezelésre, mert a jelenlegi rendszerüket elégségesnek tartják.

9. www.probalance.hu
9
6. Milyen szoros összefüggést lát a vállalati/céges kockázatkezelés és a vállalati folyamatok
hatékonyságának javulása között? (1-5-ös skálán: 1= nem igazán látok összefüggést
közöttük; 5= szoros, egyértelmű kapcsolat áll fenn a kettő között)
1 - 2 - 3 - 4 - 5
3 db / 3 db / 10 db / 15 db / 7 db
Átlag: 3,53
Az AON Magyarország éves kockázati felmérése keretében hasonló választ tett fel: „Ön szerint
van összefüggés a kockázatkezelés fejlettsége és a pénzügyi teljesítmény között?” – Ők 4-es
skálán mértek és a válaszadók átlagosan 3,31-es értéket adtak a kérdésre. A kockázatkezelés és a
vállalat számára való értékteremtés közötti összefüggést a válaszadók 3,41-nek ítélték meg.
Ezek az értékek, ha átszámítjuk az általunk használt 5 fokozatú skálára = 4,14 – 4,26 közötti
értékeket mutatnak.
Vagyis a mi válaszadóink jóval kisebb mértékű összefüggést látnak a vállalkozás hatékonysága és
a kockázatkezelés között, mint az AON felmérésében részt vevők.