Klausz Melinda harmadik könyve a közösségi médiáról ezúttal az internet és a közösségi média szép új világát veszi górcső alá a magánszemély szemszögéből. Bővebb infó: http://kozossegi-media.hu http://kozossegimedia.cafeblog.hu

2. Klausz Melinda
Megosztok, tehát vagyok
A közösségi média és az internet szép új világa
Veszprém, 2013.

3. Copyright © Klausz Melinda, 2013.
Minden jog fenntartva!
ISBN
Szerz i kiadás
A könyvet készítette:
A könyv megrendelhet :
A bookline.hu,
a kozossegi-media.hu
és a facebook-oktatas.hu oldalakon.
4

4. Tartalom
Bevezetés ........................................................................................................... 9
Az internet csodája ......................................................................................... 15
Az internet fejl dése ................................................................................... 16
A közösségi média típusai.......................................................................... 19
Blog........................................................................................................... 21
Wiki........................................................................................................... 24
Videómegosztás ...................................................................................... 25
Social networking ................................................................................... 26
Aukciós oldalak ....................................................................................... 31
Geolokációs alkalmazások .................................................................... 32
Kiterjesztett valóság platformok .......................................................... 33
Generációk a Veterántól a Z-ig .................................................................... 35
Veterán generáció ................................................................................... 37
Baby-bumm generáció ........................................................................... 38
X generáció .............................................................................................. 38
Y generáció .............................................................................................. 39
Z generáció .............................................................................................. 40
5
Kommunikáció a közösségi médiában ....................................................... 45
Mit l és hogyan m ködik a közösségi média?........................................ 46
Személyiségtípusok és a közösségi média ............................................... 49
Változó kor, változó válaszok ................................................................... 50
Hazugságok hálójában................................................................................ 53
A kommunikáció sajátosságai ................................................................... 57
Témák és érzések ........................................................................................ 58
Közösségi média stressz szindróma......................................................... 62

5. Kütyük, eszközök és új technikák .............................................................. 67
MÉM-ek ....................................................................................................... 68
Urban Legends ............................................................................................ 69
Vírusok ......................................................................................................... 73
Megosztás- és lájkmotivátor ...................................................................... 74
Hashtag-ek, tag-ek ...................................................................................... 77
Geotagging ................................................................................................... 81
Címkefelh ................................................................................................... 82
Mention ........................................................................................................ 83
Hangulatjelek ............................................................................................... 84
Rövidítések ................................................................................................... 90
Retweet ......................................................................................................... 92
Családi dolgok .................................................................................................. 95
N k és férfiak a közösségi médiában ...................................................... 96
Arckép, profilkép ........................................................................................ 97
Társkeresés interneten ................................................................................ 99
Szerelmek, barátok, ismer sök és ismeretlenek ................................... 101
Gyerk cök, babák, csemeték, szül k és nagyszül k............................ 105
13 év alatt a Facebook-on… ................................................................... 109
13 év felett a Facebook-on….................................................................. 113
Iskolában .................................................................................................... 115
Üdülés, nyaralás, vagyonosodás .............................................................. 120
Állataink a családban ................................................................................ 120
Amire szívesen emlékszünk… ................................................................ 122
Szakítás, válás............................................................................................. 123
Segítségkérés a közösségi médiában....................................................... 124
Elt nt szerettek ......................................................................................... 127
Elt nt tárgyak ............................................................................................ 128
Akinek halálhírét keltik… ........................................................................ 131
6

6. Munkavállalás .................................................................................................137
Álláskeresés közösségi média felületek segítségével ............................ 138
Állásinterjú ................................................................................................. 143
Munkáltatói ellen rzés ............................................................................. 144
Felmondás, lemondás, elbocsátás........................................................... 146
Külföldi munkavégzés.............................................................................. 150
Árnyoldalak......................................................................................................153
A változó világra adott válaszaink .......................................................... 154
Anonimitás és távolmaradás.................................................................... 155
Függ ség..................................................................................................... 156
Zaklatás ....................................................................................................... 159
Cyberbullying ............................................................................................. 160
Sexting és szexuális tartalmak ................................................................. 168
Hogyan és kinek tudunk segíteni? .......................................................... 170
Cyberbating ................................................................................................ 171
Oldalak feltörése ....................................................................................... 172
Ismeretlen ismer sök ............................................................................... 174
Segítség a zaklatásban ............................................................................... 175
A bejelenthet tartalmak .......................................................................... 177
7
Adataink védelmében ................................................................................... 181
Adat- és pénzhalászat ............................................................................... 182
Személyazonosság-lopás .......................................................................... 187
Cookie-k és webjelz k.............................................................................. 190
Személyreszabott hirdetések ................................................................... 193
Általános szerz dési feltételek ................................................................ 196
Törvényi szabályozás ................................................................................ 203
Szerz i jogok ............................................................................................. 208
Creative Commons licence ...................................................................... 211
Információhoz hozzáférés a Google-n.................................................. 213
Ön- és adatvédelem a közösségi médiában........................................... 218
Alkalmazások, játékok .............................................................................. 220
Beállítások és programok ......................................................................... 221
Kifogásolható tartalom bejelentése ........................................................ 226

7. Mi következik? .............................................................................................. 229
Google szemüveg...................................................................................... 230
Multitask videó és tévé élmény ............................................................... 231
Együttm köd generáció......................................................................... 232
Felh típusú technolgóia.......................................................................... 233
A Facebook jöv je .................................................................................... 233
Közösségi fotózás és újságírás ................................................................ 235
Befejezés ........................................................................................................ 237
Felhasznált irodalom .................................................................................... 241
8

8. A megosztás- és lájkmotivátor
Mi motiválja a fentebb példaként idecitált hírek, információk hamisítóit? Legtöbbször a figyelem iránti szükséglet miatt hamisítanak, de vannak, akik kifejezetten tudatosan egyéb – akár anyagi
megfontolások miatt - manipulálják az adatokat, fotókat. Julian Cole
a The Sidney Morning Herald hasábjain (Laube, 2011.) ismertette az internetes hamisítványok két típusát: a közösségi átveréseket egy bizonyos
csoport hozza létre egy hangadó vezetésével önmaguk szórakoztatása céljából, illetve vannak a kis önbizalmú egyének által egyedül elkészített
álinformációk, amelyek esetében a készít számára csak az a fontos, hogy
beszéljenek róla - függetlenül attól, hogy a kés bbiekben a rémhír/álhír
terjeszt jeként negatívan ítélik-e meg vagy sem.
A The New York Times (2011.) a közösségi média felületeken történ megosztásoknál öt alapvet motivációt különböztet meg:
- mások felé érdekes, értékes és szórakoztató tartalmak közvetítése,
- rólunk alkotott vélemények tudatos „manipulálása”,
- kapcsolatápolás,
- önmegvalósítás,
- általunk képviselt ügyek, események propagálása.
Ez alapján hat különböz személyiségtípust határoznak meg:
Altruisták, akiket els sorban a segít szándék motivál. k
azok, akik informálni akarnak másokat Facebook-on és/vagy
e-mailen keresztül.
E
H
Karrieristák, akik hírnevük, szakmai elismertségük megalapozására törekszenek szakmájukhoz kapcsolódó értékek
közvetítésével, els sorban a LinkedIn és az e-mail felületein
keresztül.
74

9. S
Hippik, akik saját személyiségüket, egyéniségüket szeretnék
a közösségi média felületeken megmutatni, különös tekintettel a Facebook és Twitter accountjukra.
l
Bumerángok, akik a mások vagy saját maguk által megosztott tartalmakra adott reakciók érdekelnek függetlenül attól,
hogy az adott visszajelzés pozitív vagy negatív.
C
P
Összeköt k, akik kapcsolatápolás és együttm ködés miatt
használják a felületeket. k azok, akik gyakran továbbosztják
a mások által megosztott információkat, míg saját tartalmakat
ritkán állítanak el .
Szelektálók, akik tudatosan megválogatják, milyen csoporttal, személlyel, milyen tartalmat közölnek, s üzeneteik jellemz en adott személyhez szólnak személyre szabottan.
A közösségi média felületeken jobban járnak azok, akik – ha alkalmi jelleggel is ugyan -, de megosztanak tartalmakat, a megfigyel k ugyanis könynyebben áldozatul esnek a negatív érzelmeknek. Legalábbis err l tanúskodnak a berlini Humboldt és a darmstadi M szaki Egyetem kutatásai
(Buxmann és Krasnova, 2011.).
Az intézmények csaknem 600 felhasználó Facebook-használat alatt és ezt
követ en tapasztalt érzelmeit vizsgálta, amely alapján elmondható, hogy a
megfigyel típusú felhasználók, vagyis azok, akik inkább olvastak,
nézegettek az oldalon és kevésbé osztottak meg tartalmakat, er teljesebb negatív érzelmekr l számoltak be, mint a bejegyzéseket létrehozó ismer seik.
75
A negatív érzelmeket elsősorban a Facebook-on tapasztalható erőteljes pozitív „látványcirkusz” okozza,

10. amely sokszor túlzásokon és a jó kihangsúlyozásán alapul. Az ilyen pozitívnak látszó esetek és a saját életünk összehasonlítása során irigység és
elégedetlenség érzete alakul ki, amely azonban saját bejegyzések megosztásával és szinte, örömmel történ lájkok adásával csökkenthet .
Varga Ákos (HVG, 2012.) szerint 10 lájktípusba sorolhatók a tetszésnyilvánítások motivációi:
Törzslájknak nevezzük, amikor egy személy egy bizonyos személyhez vagy márkához kapcsolódóan minden egyes bejegyzés
kapcsán tetszésnyilvánítást fejez ki - tartalomtól függetlenül. Ebben az esetben a lájk egyértelm en a megosztó személyének vagy
az adott márkának szól, az ezzel kapcsolatos lojalitását jelzi az illet .
p
p
Kölcsönös lájk esetén a felhasználó csak abban az esetben fejezi
ki tetszésnyilvánítását, ha az általa követett személy vagy márka is
megtette ugyanezt.
p
Tudatos lájk esetén abszolút és egyértelm en végiggondolt
lájkolásról beszélhetünk, amikor az illet megválogatja a tetszésnyilvánítása tárgyát.
p
Önlájk els sorban fiatalok körében népszer , amikor saját bejegyzéseket, tartalmakat lájkolnak. Az önlájkolás célja a figyelemfelkeltés: egyszer en szeretnék kortársaik, ismer seik figyelmét
felhívni egy adott posztra.
p
76
Nyereménylájk. Nyereményjátékban való részvételért cserébe
adott lájk. Sajnos azon oldalak, akik oszd-meg-és-nyerj típusú játékokat hirdetnek, nem tartják be a Facebook játékszabályait, így
nyereményjátékukat és oldalukat a Facebook azonnali hatállyal és
figyelmeztetés nélkül megszüntetheti (korábban ez a lájkolj-ésnyerj típusú játékokra is vonatkozott, de 2013. szeptember 10-ével
megváltozott a Facebook promóciós szabályzata).

11. Családi dolgok
„Én vagyok a pont egy összetett mondat végén, amely
mondat hosszú-hosszú évekkel ezelőtt, egy másik nyelven
kezdődött, és amelyet az elejétől kell olvasni, hogy érteni
lehessen a végét.”
Jeffrey Eugenides
95

12. Családi dolgok
Nők és férfiak a közösségi médiában
„Férfi és n sohasem érthetik meg egymást, mert mindegyik mást
akar. A n a férfit, a férfi a n t” – szól Karinthy Frigyes gondolata, s mivel
a n k a Vénuszról, a férfiak pedig a Marsról érkeztek – hogy még egy közkelet gondolatot idézzünk -, másként kommunikálunk a közösségi oldalakon is.
Mi n k szeretünk csicseregni a Facebook-on, foglalkozni másokkal, s ha
valakinek gyermeke születik, természetesen azonnal megosztjuk és
lájkoljuk a kisbabás fotót! A férfiak ezzel szemben inkább a teljesítményre,
eredményességre fókuszálnak, befolyásukat szeretik növelni, bejegyzéseik
is jellemz en rövidebbek, lényegretör bbek. Mi n k többet írunk gondolatokról, érzésekr l, személyesebben kommunikálunk, több hangulatjelet
használva, ezzel szemben a férfiak inkább az ötletek, a tudás megosztásával foglalkoznak, eredményeiket bemutatva mintegy versenyeznek egymással a közösségi média felületeken (is).
Bár vannak mindkét nemet egyaránt érdekl oldalak, a közösségi
média használatban is eltér ek vagyunk (Goudreau, 2010.), amíg a férfiak a Reddit (84 százalék), a Google+ (71 százalék), a LinkedIn (63 százalék), a YouTube (20 százalékkal több férfi látogató hetente) oldalakon,
addig a n k a Pinterest (82 százalék) és a Twitter (64 százalék) oldalakon
vannak felülreprezentálva, de a Wikipedia szerkeszt inek 91 százaléka
(15,5 millió) férfi.
96
Ha a közösségi média felületeken lév játékokat nézzük, a n k inkább kirakós, logikai és Farmville-típusú játékokkal, a férfiak kaland-, akciójátékokkal és sportszimulátorokkal játszanak.

13. Tudatosság tekintetében a n k jobban odafigyelnek arra, hogy kit jelölnek
vissza ismer snek és hogy milyen adatokat, információkat osztanak meg
adatlapjuk általános jellemz iben, emiatt k „ismer sön” keresztüli adathalászattal kevésbé, ám játékokon, alkalmazásokon keresztülivel többször
találkoz(hat)nak.
Arckép, profilkép
Közösségi média felületen történ regisztrációnk során alapbeállításként az adott oldal speciális profilképpel lát el bennünket mindaddig,
amíg saját fotónkat nem töltjük fel. Ez az egyedi kép a Facebook esetében
egy n t vagy férfit ábrázoló sziluett, a Twitteren pedig a kék madár „el zményét” jelképez tojás.
A profilképek megadása során a Facebook szabályzata szerint csak
valós és önmagunkat felismerhet en ábrázoló, a LinkedIn-en pedig
csak arcképet választhatunk, azonban számos alkalommal rajzfilmfigurát, egy közeli szemet vagy éppen egy orrot választ valaki profilképe tárgyául. Az ilyen választás megnehezíti az azonosítást - különösen abban az
esetben, ha nem szokásos helyr l, hanem például külföldr l szeretnénk
fiókunkba bejelentkezni. Ilyenkor ugyanis a Facebook például ismer seink
azonosítását kéri – biztonsági okokból. Amikor ismer sünk egy rajzfilmfigura, gyermeke, kedvenc háziállata vagy általános iskolai fotójával jelenik
meg 50 éves létére, akkor közel lehetetlenné válik az azonosítás. Gondoljunk az ilyen helyzetekre és legyünk mi is kegyesek, s jelenlegi arcunkat
leginkább bemutató profilképet válasszunk!
97
Kitalálja kedves olvasó, hogy vajon a n k, vagy a férfiak élnek többször a
manipulált fotók profilképként történ választásával? Talán Ön számára
is meglep módon a férfiak 50 százalékkal nagyobb valószín séggel
élnek a manipulált fotó profilképként történ alkalmazásával, mint a
n k – derült ki Nina Jones 3500 felhasználót érint kutatásából (BBC,
2010.).

14. töltött id t a valós, személyes baráti találkozók id tartamával, az internetes
játékra töltött id t a beszélgetések és egyéb offline cselekvések (pl. séta,
kirándulás) idejével. Ha az online id tartam meghaladja az offline kétszeresét, akkor ideje a valós barátaink, ismer seink felé fordulni és
tudatosan kikapcsolni minden technikai eszközt környezetünkben
el bb 5-10 percre, majd fokozatosan hosszabb id tartamra.
Az internetfügg ségnek számos fajtája fordul el a cyberszext l kezdve a
netes kapcsolattartáson át az online szerencsejáték vagy kupon-függ ségig.
A függ ség gyors ellen rzéséhez töltsük ki az alábbi kérdéssort:
Órákat töltesz a gép el tt?
Észre se veszed, hogy internetezés közben
hogy elrepült az id ?
Ingerültté válsz, ha valaki megzavar internetezés közben?
Este/éjjel a netet böngészed és örülsz, hogy
csak a tiéd az internet?
Úgy érzed, online ismer sök jobban átérzik, mi
történik veled?
Többször hazudtál már az internetezéssel töltött órák számáról?
Elhanyagolsz más tevékenységeket? Például
mikor foglalkoztál utoljára a hobbiddal (ami
nem a számítógéphez köthet ), mikor találkoztál utoljára barátaiddal és mikor kirándultál egy
jó nagyot?
IGEN
U
NEM
157
A tesztben minél több igen-nel válaszolunk, annál fontosabb számunkra
az internet.

15. Az internetes függőség leküzdése nem egyszerű folyamat, érdemes aprólékosan kidolgozott tervvel nekifogni (Kék Vonal,
2013.), s els ként feltárni a függ ség feltételezhet okát, amely az orvosláshoz is utat jelenthet. Az okok többfélék lehetnek:
-
-
-
szorongás, félelem: ha valamit l félünk és valami/valaki miatt
aggódunk, negatív érzelmeinket leköthetjük és csökkenthetjük az
internet jelentette gondolatelterelés eszközével, melynek hatása
azonban csupán átmenetileg jelentkezik.
depresszió: a rossz hangulat ugyan egy rövid ideig háttérbe kerül
a közösségi oldalakat böngészve, azonban hosszú távon növeli a
stresszt, az elszigeteltséget és a magányosságot.
barátok hiánya: ha nem merünk, vagy nem tudunk új ismertségeket kötni, ha nehezen nyitunk mások felé, segítség lehet egy
közvetít , amely lehet egy internetes játék, egy chat, vagy éppen a
közösségi oldalak üzen fala, ahol bár úgy érezzük, hogy beszélgetünk, a valóságban csupán legtöbbször csak egyoldalúan közlünk
valamit, amire aztán remegve várjuk a válaszreakciókat.
Az ok feltárását követ en érdemes el bb rövidebb, majd fokozatosan növeked id t meghatározni, amelyet internet és közösségi média nélkül, lehet leg barátokkal, családdal, ismer sökkel tudatosan töltünk. Velük újra
felfedezhetjük a valós világ szépségeit (és természetesen nehézségeit), de
k valóban rendelkezésre állnak és segítenek, no meg elterelik a figyelmet
a függ ség tárgyáról. Segíthet az is, ha meghatározzuk a számítógép,
mobiltelefon, táblagép kikapcsolásának id pontját és ezt be is tartjuk, elrettentésképpen pedig jegyzeteljük fel magunknak az online környezetben töltött id t még akkor is, ha ezzel párhuzamosan pl. tévét nézünk
vagy beszélgetünk.
158

16. Zaklatás
A közösségi média megkönnyítette a zaklatók információszerzését. Amíg korábban órákat töltöttek megfigyeléssel, addig ma már mi magunk szolgáltatunk – akár számukra is - adatokat és információkat
a világhálón keresztül. A közösségi média profilokban megadjuk születési adatainkat, lakhelyünket, érdekl dési területeinket, mint például milyen zenét szeretünk hallgatni, milyen filmet nézünk meg szívesen, melyik
a kedvenc könyvünk; mindennapjainkról, hangulatunkról pedig a hírfolyamba kitett információk, bejegyzések és megosztások tanúskodnak, csak
úgy, mint arról, hogy merre járunk, melyik a kedvenc kávézónk (mert oda
például hetente kétszer bejelentkezünk).
6 és 16 év között minden huszadik gyermek már beszélgetett számára vadidegen felnőttel közösségi média fe-
lület chat-je, üzen fala vagy éppen webkamera segítségével – derült ki egy
brit felmérésb l. Már ez a statisztika is megdöbbent , pláne ha hozzáteszszük, hogy a felmérésbe bevont gyerekek közül minden ötvenedik ilyen
neten keresztül megismert feln ttel már találkozott a valóságban is. Ráadásul, ahogy a gyermek életkora növekszik, úgy n a veszélyeztetettsége is (EUKids, 2010.), amíg ugyanis a 9-10 évesek 14%, a 11-12
évesek 33%, a 13-14 évesek 49%, míg a 15-16 évesek 63%-a találkozott
már negatív eseménnyel az interneten és els sorban a közösségi média felületeken. Ezt támasztja alá a Norton Online Family 24 országban, több mint
19 ezer résztvev megkérdezésével készült tanulmánya is. Eredményeik
alapján ugyanis a gyerekek csaknem 62 százalékát érték már negatív élmények az interneten; minden negyedik kisdiák kapott már fényképet
idegent l vagy zaklatták. Az internetes zaklatás újszer terjedése okán
ráadásul már új nevet is kapott, ez pedig a cyberbullying.
159

17. p
Megbízható forrásból származó programokat telepítsünk, fájlcserél oldalról ne, vagy csak és kizárólag abban az esetben töltsünk
le tartalmakat, ha aktív vírusvédelemmel rendelkezik számítógépünk.
p
Ha számítógépünk egy adott program letöltését vagy egy oldalon
érdekes linkre történ kattintást követ en lelassul, azonnal távolítsuk el a legutóbb telepített programot és azonnal indítsunk el
egy vírusellen rzést!
A fenti minták betartásával elkerülhet , hogy számítógépünkre olyan
rosszindulatú programok telepedjenek, amelyek átveszik a számítógépünk
vagy mobileszközünk felett az irányítást.
Hogy milyen rosszindulatú programok jöhetnek velünk
szemben az Interneten és a közösségi média felületeken?
-
Ha el vigyázatosak vagyunk, talán nem válunk adatértékesítés
áldozataivá, ahogyan az 2013. májusában 27 millió emberrel már
majdnem megtörtént. Az Ipsos Mori kutatócég ugyanis (Internet Ügyvéd, 2013:2) 27 millió mobiltelefon felhasználó
189
e
Reklámprogramok, amelyek automatikusan hirdetéseket jelenítenek meg,
kémprogramok, amelyek információkat gy jtenek tudtunk nélkül internethasználatunkról és/vagy személyes adatainkról,
vírusok vagy vírusprogramok, amelyek megfert zik számítógépünket és a rajta lév fájlokat, programokat,
férgek, amelyek önmagukat automatikusan továbbterjesztik más
számítógépekre, felületekre akár közösségi média csatornákon keresztül.

18. Hogyan óvhatjuk meg adatainkat a virtuális térben?
p
p
Ne válaszoljunk a fentebb vázolt spam- vagy csalást tartalmazó
levelekre!
Ne töltsünk ki semmilyen internetes rlapot személyes adatainkkal. Az adathalász rlapok többségét úgy programozzák, hogy
már az adatlap elküldése el tt elmenti az adatokat anélkül, hogy
rányomnánk a küldés gombra.
p
Ne kattintsunk olyan ismer st l kapott üzenetre, amely nem vall
az ismer sre! Ilyen üzenetek gyakran tartalmaznak angol vagy német nyelv tartalmat, illetve nyelvhelyességi, helyesírási hibákat.
p
Ne kattintsunk ismeretlen URL-címre mutató linkre, különösen
ne, ha nem https megnevezéssel kezd dik! A https, azaz az s vég
URL-cím ugyanis biztonságos böngészés lehet ségére utal.
p
Ne adjuk meg jelszavunkat senkinek, még ismer snek sem! Pláne
ne küldjük el e-mailben vagy rlap formájában! A jelszavakkal
még ismer seink akár véletlenül is visszaélhetnek bekerülve egy
adathalász vírus vagy csaló hálójába.
p
A gyanús e-maileket, spam-leveleket és csalásokat érdemes jelenteni, hogy a hatóságok, online és közösségi média felületeken minél el bb tudjanak tenni ellenük.
p
Tartsuk távol magunkat a felugró ablakoktól és az olyan jelleg
hirdetésekt l, szolgáltatásoktól, amelyek ingyenes letöltést ígérnek számunkra.
188
p
Tartsuk karban és telepítsük böngész nk és operációs rendszerünk frissítéseit!