I. Radikális változások (IT, ICT, társas-net) pedagógusok megújulása
II. Válaszadásunk az irreguláris, véletlen, kontrollálatlan tartalmakra
III. Média és kommunikáció
IV. A digitális forradalom
V. A digitális média
VI. Az új média és a hálózatalapú tanulás
VII. Internetes társas-közösségi e-Learning
VIII. Az ÚJ MÉDIUMOK és a tanulás elemzése (tudás-kompetenciák, motiválás, szemléltetés, értékelhetősége)
IX. Pedagógiai konzekvenciák
1. 1 Dr. Forgó Sándor tanszékvezető főiskolai tanár Az új média és hálózatalapú tanulás*A hálózatalapú tanulás és kompetenciái In: Új Pedagógiai Szemle, 2009/8–9. 91-97. http://prezi.com/80049
2. Rövid tartalmi összefoglaló I. Radikális változások (IT, ICT, társas-net) pedagógusok megújulása II. Válaszadásunk az irreguláris, véletlen, kontrollálatlan tartalmakra III. Médiaés kommunikáció IV. A digitális forradalom V. A digitális média VI. Az új média és a hálózatalapú tanulás VII. Internetes társas-közösségi e-Learning VIII. Az ÚJ MÉDIUMOK és a tanulás elemzése (tudás-kompetenciák, motiválás, szemléltetés, értékelhetősége) IX. Pedagógiaikonzekvenciák 2
16. mobil (celluláris) éshogyan is lehet egy diákból tartalom - végső esetben - tananyagfejlesztő
17. II. Választ kell adnunk A webkettőn alapuló e-Learning 2.0-ás alapú tanulási forma – rugalmassága, flexibilitása, szabadon (irreguláris, autonóm) szervezethetősége révén – hogyan képezheti a kutatások alkalmazások fő áramát. Az ÚJ MÉDIA-rendszer értékei didaktikai szempontjából. Tudásátadás – Kompetencia-fejlesztés (nézetek/attitűdök, ismeretek, tevékenységek/képességek), Tartalomhordozó és megjelenítés/szemléltetés, A tanulók motiválása, Rugalmas alkalmazhatóság és a Teljesítmények értékelhetősége 8
18. 9 III. Média és kommunikáció Schramm* örök tipológiája A beszéd az élőszó után… Valóságos tárgyak 2. Nyomtatott anyagok 3. A-V médiumok 4. Programozott (lokális számítógép) oktatás – tanulásirányítás csírái 5. Interaktív, multimédiás hálózati tanulás (Szűcs P., 1986!) Vö. Schramm A kommunikációrévén építhetünk társadalmat!
19. 10 A hagyományos tömegkommunikáció és telefónia Az előre szerkesztettség, a tömegesség, az egyoldalúság, a passzív befogadás szórt, diszperz A közlés élő jellege, személyesség-intimitás, kétoldalúság és aktív részvétel jellemzi ponttól pontig W. Schramm A beszéd szövőnői
20. 11 Edisonálma – az emberi tudás minden ágát lehetséges mozgóképpel tanítani Edison igen merészen a következőket írta: «A könyvek hamarosan elavultak lesznek az iskolában. A tanulókat a szemükön keresztül fogjuk oktatni. Iskolarendszerünk 10 éven belül teljesen megváltozik.» vö. Einstein A 100 éves jóslat nem igazolódott, de a folyamat megindult.”* * In: Rohonyi, A.: Oktatás és technológia - A pedagógiai technológia kialakulása. Veszprém, OOK, 1982.
21. 12 A klasszikus oktató televízió WilburSchramm (médiaszociológus) 1960-as években rámutatott: „A televíziós oktatás alapvető hiányossága… az információ szimplex módon való áramlása. Az információ a televíziótól a néző felé áramlik, akinek a válaszára a televízió nem reagálhat.” Öveges József sem a tanárok, sem a diákok nem tudtak kapcsolódni a műsoridőhöz csak a közvetítés idejében (később a videózássegített) elsősorban otthoni médium (egyéni vagy közös használatra) alacsony interaktivitás szint (ki- és bekapcsolás) a távoktatás hasznos kiegészítője ellenőrzött formában megfelelő hatékonyságú vö. Mindentudás Egyeteme 2.0 ! René Berger: Makro-, Mezo- és Mikrotévé = egyéntől egyénhez!
22. „ÚjMédia”-korszakolás I. 1870s – 1980s -> Massmedia(Newspapers, broadcast) II. 1990s – -> Masses of media(Digital channels) III. 2000s – ->Memedia(webBlogs, pers. publ.) IV. 2004s – -> Wemedia(participatory, citizenjournalism = civil) 13 Source: Richard Bailey: New-media
23. Kis-nagy média közösségi média LittleBig, & social Media 3. SOCIAL - Társas-közösségi LITTLE MEDIA - Personal (Narrow f2f, 1:1) 4. ME MEDIA (p2p, Blog) 5. WE MEDIA - civil (Participatingn:n) 2. BIG MEDIA – MassMedia (Press & Broadcast) 14 6. LittleBig Kapuőrmentes, mobil (1:n) Generáció Bowman & Willis R. Bailey W. Schramm, vs
24. Generációkés a digitális világ(Prensky és Tari Annamária) „X” GENERÁCIÓ (1960-1980) (kamaszkorban) USA „Y” GENERÁCIÓ (1982-1994) (Gyermekkorban) Digitális bennszülöttek „Z”GENERÁCIÓ (1996 - ) Nem éltek internet nélküli világban 15
25. A story ma: Internetológia„Z” generáció Forrás: Z. Karvalics László
27. Kinek tanítunk? PC-k, PDA-k és mobiltelefonok az Y és az M Generáció életének szerves része 18
28. IV. A digitális forradalom Az információk előállításának, tárolásának, feldolgozásának alakításának gyökeres változása. Több mint technológiai! Átalakul a társadalom: a gazdaság, a foglalkoztatás, termelés, fogyasztás, oktatás Elsődleges: információ (termék), a tudás (termék), kommunikáció: kitáguló térbeli korlátok, mediatizált kommunikáció fejlődése 19
29. V. A digitális média Szabványosdigitális nyelv (tartalmak tárolása, másolása, létrehozása, reprodukálása) Interaktivitás ->közvetlen visszacsatolás Decentralizáció->hálózat és kommunikáció Többirányúkommunikáció ->(vertikális vö. horizontális) Interoperabilitás:-> a felhasználók szabadon cserélhetik, módosíthatják az információkat Konvergencia és diverzifikáció
30. 21 1. A digitalizáció Lehetővé teszi a tartalmak platform-független közvetítését, eszköztárak bővülését és a a hatókör kiszélesedését
31. McLuhan„A párbeszéd felváltja a prédikációt”. Az elektronikusmédia eltörli a tér dimenzióját. „Az elektromosság segítségével a világ bármely pontjáról olyan kapcsolatot létesíthetünk egymás között, mintha egykisfalubanélnénk. „A ma embere lényegében mindannak a méretét, hatókörét megnövelte, amit a testével szokott megtenni.” 22 2. Interakció
32. 23 Az interaktivitáson alapuló kommunikáció - a Web 2 előfutára - NEGROPONTE *: nemcsak rátukmálják az emberekre a szórakozást és az információt, hanem az lesz a jellemző, hogy az ember maga választ: belép egy hálózatba és kivesz valamit, mint ma egy könyvtárból vagy egy videotékából * Negroponte, N. Being Digital. London, Hodder & Stoughton,1995.
33. 24 Az új médiakommunikációs tendenciák 3.Decentralizált 4. Interoperábilis 5. Horizontális
35. 26 6.A konvergencia és a diverzifikáció Negroponte*: „Az egyes médiumok közötti határok elmosódnak, az eddig különálló médiumok összeolvadva multimédia- termékek formájában új entitást hoznak létre, s végül is győzedelmeskedik a konvergencia”. *Negroponte: Digitális létezés SzecskőTamás: a digitalizáció olyan, mint egy földrengés: lökéshullámait szakmánk valamennyi területén érezni”, mindaz, amit a tömegkommunikációs elméletek elmondtak a médiáról, alighanem érvénytelennéválik, új magyarázó elveket kell keresni vö: Médiadiverzifikáció (civiltartalomszolgáltatás)
36.
37. Podcast = iPod + Broadcast”CROSS-PLATFORM CONTENT IS A KING!”
38. Webes televíziózás Streaming - folyamatosan közvetített – live videó Kitekintés Hazai helyzet Google videók YouTube média TeachersTubeoktatási tartalom Teachers Tv online oktatótévé freevideolectures.com bbc.co.uk/science sciencevideos.com Ustream.com Origo (tudomáy /technika) Videotórium.hu videobazis.hu 28 Hazai helyzet: Tudománymédia csatorna?
48. az esélykülönbséget csökkentheti*Benedek András: Mobiltanulás és az egész életen át megszerezhető tudás. In: Világosság
49. 33 Az iTV mint oktatási környezet Motiváció: szg+ tv élmény Interaktív, személyre szabott, Nagyfokú rugalmasság, Teljesítményértékelés (kísérleti) megbízható, könnyen használható (mint egy televízió) képben gazdag (video-rich) tartalom flexibilishozzáféréssel használata nembonyolultabb, mint a jelenlegi tévékészülékeké az iTVinterakciórévén potenciális tanulási eszköz Kérdés: A szerveren tárolt műsorok megsértik-e a szerzői jogot, a jogosulatlan másolatkészítést? Filmfolyam helyett digitális katalógus Viszontlátásra főműsoridő!
50. 34 VII. Internetes társas szerveződések A Web1.0 ! világa 1989-2003 • a web2.0 szerepét ismerte el, • megváltoztatta internetes szokásainkat Az internetet a saját képére formáló,a tartalmat saját maga generálófelhasználó lett az év embere. Az év embere -2007 Producer consumer = Prosumer Participatív média: állampolgári közreműködésen alapul
51. Az eLearning(approximáció)* Számítógépes hálózaton elérhető nyitott – tér- és időkorlátoktól független – a tanítási - tanulási folyamatot megszervezve Ø optimális ismeretátadási, tanulási módszerek birtokában a tananyagot és a tanulói forrásokat a tutor-tanulókommunikációt a számítógépes interaktív oktatószoftvert Egységes keretrendszerbe foglalva, hozzáférhetővé Ø a tanuló számára teszi Ø Az „e-Learning kettő pont nullás” típusú tanulás elméletét a konnektivizmus – a hálózatalapú tanulásfelfogás – írja le, mely a digitális korszak tanuláselméletének fogható fel. *In: e-Learnig kézikönyv:Forgó, 2002. vö. Kulcsár Zsolt 35
52. Az eLearning2.0* konnektivizmus Tanuló-központú irregulárisan szerveződő tanulás tanulói autonómián és spontán tudáscserén alapul, már nem hierarchikus, hanem sokirányú, decentralizáltés sokcsatornás, a kollaboratívtanulásra ösztönözve Kibontakoztatja a tanulói kreativitást. Forgó: (ÚPSZ, 2009) uo.http://hu.wikipedia.org
53. 37 Az e-Learning generációk I.1990-ig: a távoktatás hagyományaihoz hasonlóan: oktatócsomagok off-line kiegészítései (CBT) II.1995-2000: internetalapú tanulás webes formában, e-mail formájában (WBT) III.Multimédiástartalmak és technológiai integráció (LMS LCMS) IV.Web2szolgáltatások V. e-Learning2.0 VI.interaktívtévé + mobil jegyében integrált VII. Hálózatalapútanulási környezet PersonalLearningEnvironment (PLE)
54. Konnektivizmus George Siemens*: "Konnektivizmus: egy tanuláselmélet a digitális korszak számára” A hálózatelméletek és a web 2.0 szemléletének pedagógiában való alkalmazásáról szól. A konnektivizmusa tudásszervezés új paradigmája, mely alapján kompetenciáinkat a kapcsolatok felépítésével szerezzük Az információ központi fogalom A megértés hálózatok alapján *In: InstructionalTechnology and DistanceLearning 2005 j 38
55. 39 VIII. Az ÚJ MÉDIUMOK és a tanulás Mobil (cell, handy) m-Learning Video streaming 1. Kompetenciák(nézetek/attitűdök, ismeretek, tev. képességek) Kugler J. alapján
60. Az oktatás-módszertantanuláselméletei Behaviorizmus (Watson, Skinner) Kognitivizmus (az információ feldolgozás, Piaget, Pléh Cs.) Konstruktivizmus(a tanulás értelemteremtő tevékenység NahalkaI.) Konnektivizmus (az IT tanuláselmélete,G. Siemens, Mo: Bessenyei I, Kulcsár Zs. )
61. IX. Hálózatalapú tanári kompetenciákHol is tartunk? 45 Önálló alkotás Reflexió, tesztelés Online munkavégzés, kivonatolás Letöltés helyett feltöltés Kommentek annotáció Böngészés, megosztás, tárolás, könyvjelzők
62. Választ kell adnunk a webkettőn alapuló elearning2.0 –ás alapú tanulási forma– rugalmassága, flexibilitása, szabadon (irreguláris, autonóm) szervezethetősége révén– képezheti-e a közeljövőben a neveléstudományi szakmódszertani kutatások alkalmazások főáramát– , vagy egyfajta sarlatánságnak, áltudománynak (gerilla oktatásnak) tekintendő, az amit nem a pedagógusok hanem a tanítványaik alkotnak meg és tesznek közzé a világhálón. 46 Ma már beszélhetünk civil újságírásról, öngyógyításról – orvos helyett, vajon lesz-e önoktatás is.
63. 47 Az IT révén kialakítható egy tömegesen testre szabható oktatás. Mi ennek részesei lehetünk!