(Forrás: Béres Zsuzsa: Cannapha és a történelem = Elle, 2009/január, 55-57. o.) Vajon milyen lehet olyan országban felnőni, amelyre kilenc éven át nyolcpercenként egy B52-es bombázó rakományának megfelelő menynyiségű fürtösbombát dobtak? Történet egy fiatal lao-amerikai nőről, aki különös véletlen folytán szembetalálkozott népe láthatatlan történelmével, s élete új értelmet nyert.

1. ELLEvilág
A LAOSZI LÉGI
HÁBORÚ
ÖRÖKSÉGE
CHANNAPHA
ÉSATÖRTÉNELEM
Vajon milyen lehet olyan
országban felnőni, amelyre
kilenc éven át nyolcpercenként
egy B52-es bombázó rako­
mányának megfelelő meny-
nyiségűfürtösbombátdobtak?
Történet egyfiatallao-ame-
rikai nőről, aki különös vélet­
len folytán szembetalálkozott
népe láthatatlan történelmé­
vel, s élete új értelmet nyert.
Férjem, Fred Branfman 2004 Eltitkolt h á b o r ú Ö válogatta és szerkesztette a „A Kö­
májusában e-mail üzenetet ka- 1964 és 1973 között, amikor az ame­ csög-síkság hangjai: élet a légi háború
pott egy ismeretlen, ázsiai ne- rikai légierő több mint kétmillió ton­ alattquot; című kötetet, az egyetlen köny­
vű nőtől. „Úgy tűnik, évtizedek na bombát dobott itt le az indokínai vet, amely az indokínai háború során a
óta Ö n t keresem. Sok más lao-ame- konfliktus részeként, Laosz a világ lakosság kilencvenöt százalékát kitevő
rikaihoz hasonlóan, akik nagyon fi­ legtöbbet bombázott országává vált. földművesek háborús élményeiről szá­
atalon kerültünk Amerikába, Laosz Tízezrek életét oltották ki vagy nyomo­ molt be saját rajzaikkal és esszéikkel.
történelme, különösen a vietnami rították meg a bombák, százezrek vál­ Fred 1969-ben szerzett először tudo­
háború korszaka, előttem is jórészt tak földönfutóvá. A z Egyesült Államok mást a titkos légi háborúról, amikor
ismeretlen. Most, amidőn egyre job­ titkos laoszi háborúja, a fel nem rob­ az első menekültek a Köcsög-síkságról
ban megismerem múltunkat, szeret­ bant bombák háború utáni folyama­ Vientianéba érkeztek. „Beszéltem lao­
ném másokkal is megosztani mind­ tos pusztítása legfeljebb egy lábjegyzet sziul, ezért egy újságíró, aki menekül­
azt, amit megtudtam. Noha nem erejéig került be a történelemkönyvek­ tekkel akart interjút készíteni, megkért,
tudtuk megakadályozni a népünkkel be, s néhány humanitárius szervezetet hogy tolmácsoljak neki — emlékszik
megtörtént múltbéli igazságtalansá­ kivéve a teljes feledés homályába me­ vissza Fred. — Sokkolt, amikor arról
gokat, abban reménykedem, hogy rült. A külvilágnak fogalma sem volt a számoltak be, hogy már öt éve bom­
történelmünk jobb megismerésével bombázásokról, amíg Fred, aki ebben bázták őket, hogy az emberek a föld alá
és befogadásával lehetőséget kapunk az időben Laoszban tanított (1967 és kényszerültek, ahol úgy éltek, mint az
mai sorsának jobbítására.quot; Aláírás: 1971 között) fel nem fedte az ameri­ állatok, a napalm gyilkolta őket, gyer­
Channapha Khamvongsa. kai Kongresszus és közvélemény előtt. mekeiket taposóaknák tépték cafatok-
ELLE 5 5

2. CHANNAPHA
ÉS A TÖRTÉNELEM
LAOSZBAN A GYERE­
raquot;. A menekültek zöme ártatlan lao­ K E K 38 S Z Á Z A L É K A
szi földművelő volt, azt sem tudták, hol N E M JÁR ÁLTALÁNOS
van Amerika, fogalmuk sem volt, mi­ I S K O L Á B A , 40 S Z Á ­
ZALÉKUK ALULTÁP­
ért bombázzák őket. Fred ezt követően L Á L T ÉS 9 SZÁZALÉ­
azon munkálkodott, hogy a titkos bom­ K U K N E M ÉRI M E G
bázást napvilágra hozza. „Washington A Z ÖT É V E S K O R T
DC-ben létrehoztam a Project A i r
Wart, s — minő véletlen — egyik fiatal
gyakornokom John Gavanaugh volt,
aki több mint harminc évig megőrizte hogy Channapha Laoszból származik, fordítson a Laoszban máig pusztító fel
a menekültek eredeti rajzait és esszéit, átadott neki egy köteg rajzot és írást, nem robbant bombák megsemmisíté­
ami önmagában is csodaquot; - mondja melyet harminc éve őrzött a fiókjában. sére. „Becslések szerint Laosz talajában
Fred. A második csoda az, hogy Johnt E találkozás Channapha életét mind­ kb. nyolcvanmillió bomba lappang to­
a sors összehozta Channaphával, aki a örökre megváltoztatta. vábbra isquot; - magyarázza Fred a hely­
laoszi légi háború történetét és utóéletét Fred és Channapha az első e-mail-vál­ zet súlyosságát. Mivel a bombákat
a feledés homályából végre ország-vi­ tások után New Yorkban személyesen egyenként hatástalanítják, a mostani
lág elé tárta. is találkozott, ahol Fred kapcsolatai ré­ erőforrások mellett kétezer évre lenne
vén Channaphának sikerült az első öt­ szükség az összes hatástalanításához.
Keserű örökség ezer dollárnyi adományt megszereznie,
Channapha Khamvongsa Vien- melyet arra használt fel, hogy a fotókat Tragikus m ú l t helyett
tianében, Laosz fővárosában született. digitalizálja, majd egy vándorkiállítást r e m é n y t e l i jövő
A kislány hatéves volt, amikor 1979- épített ezek köré. A történelmi hallga­ A z elmúlt nyáron Channapha tanul­
ben családja Laoszból a Thaiföldön tás megtörése Channaphában óriási mányutat szervezett Laoszba. A z út so­
lévő Nong K h a i menekülttáborba szö­ energiákat szabadított fel, rátalált sa­ rán azt tapasztalták, hogy a gazdálko­
kött, ahonnan 1980-ban az Egyesült ját hangjára. Állásának hátat fordítva dók képtelenek földjeiket megművelni
Államokba vándoroltak ki. Channap­ megalapította a Legacies of War (A ezek miatt a fel nem robbant bombák
ha gyakran érdeklődött az óhaza iránt, háború örökségei, www.legaciesofwar. miatt. M a Laosz területének egyhar­
ám családja arra törekedett, hogy a org) nevű nonprofit szervezetet, mely­ madát jelenleg is megszállva tartják
szülőföld történelme minél inkább a nek missziója, hogy Laosz vietnami a fürtös bombák. Laosz Bangladesh
feledés homályába merüljön. Azonban háború idején történő bombázásának után Délkelet-Ázsia legszegényebb
2003-ban a sors Channaphát, akkori­ történelmét feltárja, elősegítse a hábo­ országa, s mivel lényegében önellátó
ban a Ford Foundation munkatársát rú sebeinek begyógyítását, egy béké­ gazdálkodásra épül, a fel nem robbant
összehozta John Gavanaugh-val, az sebb jövőbe vetett hit reménységét. Jár­ bombák az ottaniak életét alapjaiban
alapítvány által támogatott egyik pro­ ja az országot a vándorkiállítással, és az lehetetlenítik el. Egy kar vagy egy láb
jekt munkatársával, aki megkérdezte amerikai Kongresszusban is lobbizik, elvesztése azt jelenti, hogy az illető nem
tőle, hova valósi. Amikor megtudta, hogy az Egyesült Államok több pénzt tudja megművelni földjét, s vagy éhen
ELLE 56

3. Channapha Khamvongsa:
A történelem
mint kiindulópont
N o h a hétévesen kerültem a z Egyesült Államok­
b a , c s a k egyetemista k o r o m b a n tudtam m e g
részletesebben, h o g y miért és h o g y a n h a g y t a
el családunk a szülőföldünket A k k o r h a l l o t t a m
először, d e a k k o r is c s a k n a g y általánosság­
b a n a L a o s z b a n z a j l ó háborúról, a z a m e r i k a i
kormányzat s z e r e p é r ő l . Később m e g t u d t a m ,
h o g y L a o s z , szüleim, n a g y s z ü l e i m , dédszüleim
h a z á j a a z emberiség történelmének legerő­
t e l j e s e b b e n bombázott o r s z á g a Apránként
f e l f e d e z t e m a tágabb társadalmi és politikai
körülményeit a n n a k , h o g y szüleim és több mint
h é t s z á z e z e r l a o s z i , a z a z a z o r s z á g népessé­
gének e g y h a r m a d a miért volt kénytelen más
o r s z á g o k b a n menedéket keresni. A családom
talán a z é r t volt s z ű k s z a v ú , mert aggódtak, h o g y én m e g r a g a d o k m a j d a múltban, a
történelem által megbénítva. Míg l a o - a m e r i k a i identitásom talán a háború következ­
ményeiben gyökerezik, n e m ért és n e m is érhetett véget u g y a n o t t C s a k a m i k o r s z e ­
mélyesen is találkozhattam L a o s z gyönyörű népével és tájaival, t u d t a m átélni, h o g y
saját s z e m é l y e s történelmem csupán c s a k pici m o r z s á j a s z ü l ő h a z á m é n a k , m e l y n e k
s z e l í d lankái, kanyargó folyói, életerős lakói alkotják L a o s z történelmi kötőszövetét
közel h é t s z á z éve.
hal, vagy pedig a faluközösség gyám­ Barbara-i barátaitól, a másik felét a Le­
kodására szorul. Senki sem akar vele gacies of War színeiben Sakuna terem­
házasságra lépni, tehát nem lehetnek tette elő kisebb adományokból, részben
gyerekei sem, ami ebben a gazdaság­ lao-amerikaiaktól is. A falu mintegy
ban a legfőbb érték. Becslések szerint száz családból áll, s 494-en élnek itt,
legalább 13 000 polgári személy - több akik túlélték a masszív bombázásokat.
mint 40 százalékuk gyermek — halt meg Van egy általános és egy középiskolá­
vagy nyomorodott meg 1973, a háború ja, azonban a régi óvoda az összeomlás
vége óta. A z áldozatok több mint fele szélén állt. „Tucatnyi ember dolgozott
fürtös bomba áldozata volt. A Legacies az építkezésenquot; - meséli Sakuna. Fred,
of War új, előrevivő örökség létreho­ aki a delegáció tagja volt, keserédes él­
zásán is munkálkodik. „A bombáktól ményekkel tért vissza Laoszból. „Két­
megtisztított területeken a bombák he­ ségbeesésemet eksztázis váltotta fel,
lyét óvodák fogják átvenni. Reméljük, amikor Channapha létrehozta a Lega­
ez a szegénységből való kiútjukat is je­ cies of Wart - meséli. - Úgy éreztem,
lenti - mondja Sakuna Thongchanh, a hogy amit csinál, helyrebillentette az
szervezet egyik koordinátora. - K a m ­ életem, hiszen amit Laoszban átél­
pányunkkal a tragikus múltat remény­ tem, meghatározó élménye volt az én
Fotó teli jövővé szeretnénk változtatni Laosz fiatalságomnak is. Igen fájdalmas volt
BOON
VONG, népe számára.quot; viszont Laoszban a háború vége óta
A z augusztusi tanulmányút során a de­ megnyomorított emberekkel szemtől
legáció ellátogatott a Xieng Khoang szembe találkozni.quot; Channapha, aki
tartománybeli Lathsene falucskába is, átvette Fredtől a stafétabotot, tele van
hogy a Schools Not Bombs kampány tervekkel. „Ennek a munkának folyta­
első óvodájának építkezését felkeressék. tódnia kell, ezt nem hagyhatjuk abbaquot;
A z óvoda építéséhez szükséges 15 000 — vallja lelkesen.
dollár felét Fred gyűjtötte össze Santa BÉRES ZSUZSA