Ce diaporama a bien été signalé.
Nous utilisons votre profil LinkedIn et vos données d’activité pour vous proposer des publicités personnalisées et pertinentes. Vous pouvez changer vos préférences de publicités à tout moment.

Keringés

2 761 vues

Publié le

Itt található az órai anyaghoz tartozó vetítés.

Publié dans : Formation
  • Soyez le premier à commenter

Keringés

  1. 1. Az ember keringési szervrendszere
  2. 2. Feladata szállítás – tápanyagok, légzési gázok (sejtekig) – bomlástermékek (veséhez) – hormonok (sejtekhez) hőszabályozás – bőr hajszálerei révén védekezés
  3. 3. Központ: szív elhelyezkedés: mellüreg elülső részében, két tüdő között aszimmetrikus felépítésű ökölnyi méretű (kb. 300 gramm)
  4. 4. Szív – szöveti felépítés kívül szívburok borítja szívizom – folyamatosan működik – nagy erőt kifejteni – nehezen fárad szívbelhártya béleli belül – rajta egyrétegű laphám
  5. 5. Szívburok részleges eltávolítása
  6. 6. Szív – belső felépítésNégy üregre tagolódik: jobb pitvar 2-3 mm vastag fal (rövidtávra bal pitvar továbbít) jobb kamra – 5 mm bal kamra – 15 mm (legerőteljesebb) sövény szerepe: ne keveredjen a vér
  7. 7. Zárt keringési rendszer benne áramló folyadék: vér erekben szállítanak nem folyik be a szövetek közé gyorsabb keringést biztosít gerincesekre jellemző – kivétel: gyűrűsférgek
  8. 8. Erek – szövettani felépítés kívül hámborítás alatta kötőszövet simaizom rétege kötőszövet egyrétegű laphám béleli – endotélium
  9. 9. Erek típusaiArtériák (verőerek, ütőerek) szív felől szállítják a vért vastag, rugalmas, izmos falú kör alakú keresztmetszet átmérőjük egyre csökken a szívtől távolodva egyre kisebb ágakra ágaznak szét
  10. 10. Erek típusaiVénák (gyűjtőerek, visszerek) szív felé vezetik vissza a vért vékonyabb, kevésbé izmos fal keresztmetszete ovális szívhez közeledve nő az átmérőjük egyre nagyobb ágakba folynak össze
  11. 11. Erek típusaiKapillárisok (hajszálerek) legvékonyabb falú erek hajszálnál 10-szer vékonyabb – gázcsere megy végbe a falán át – vér egy része átszűrődik rajta artériákat, vénákat köti össze gyors tágulás, szűkülés lehet – bőrben hőszabályozásember ereinek összesített hossza: kb. 10 000 km
  12. 12. Vérkörök
  13. 13. VérkörökNagy vérkör: BK → aorta → artériák → hajszálerek (gázcsere) → vénák → fővéna → JPKis vérkör: JK → tüdőartéria → tüdőben kapillárisokra oszlik (gázcsere) → tüdővéna → BP
  14. 14. Billentyűk a vér egyirányú áramlását biztosítjákVitorlás billentyűk pitvarok – kamrák határán találhatók pitvarok összehúzódnak → nagy nyomású vér a benyomja → kamrába bejut a vér kamrák összehúzódnak → megnő a nyomás → bezáródnak → vér nem tud visszaáramolni a pitvarba
  15. 15. Vitorlás billentyűk
  16. 16. BillentyűkZsebes (félhold alakú) billentyűk kamrákból kiinduló artériák kezdetén 3 db alkot egy zárókészüléket kamrából kiáramló vér megnyitja ezeket → vér erekbe áramlik → tágul az ér, de megnő a nyomás → vérrel telítődnek a zsebek → nem jut vissza a vér a kamrába nagyobb vénákban is találhatók
  17. 17. Zsebes billentyűk
  18. 18. Szív vérellátása külön érrendszer gondoskodik róla: koszorúerek látják el, táplálják a szívizmot – külső felszínen futnak – elzáródhat egy ág  az általa táplált rész elhal  kialakul az infarktus
  19. 19. Szív összehúzódása saját ingerületképző rendszere van sinus ritmus
  20. 20. Szív összehúzódása önmagát képes működtetni – ingerületet képes gerjeszteni magának szívhez futó idegek is szabályozzák – ijedtség hatására felgyorsul a szívverés – ha elvágjuk ezeket továbbra is működik  stresszhatásra nem gyorsul ekkor már fel a szívverés – sinus-csomó eltávolítása esetén a másodlagos pitvar-kamrai csomó működteti
  21. 21. Szív összehúzódásaújraélesztéskor elektromos impulzusokkal próbálják beindítani a szívet
  22. 22. Szívfrekvencia (pulzus) szakaszos szívműködés folyamatos keringést biztosít összehúzódik a kamra → verőerekbe kerül a vér → kitágulnak, faluk megfeszül → kamra elernyedésekor innen továbbáramlik a vér (lüktetés) erek lüktetése, ütése = pulzus nyugalmi állapotban a szív összehúzódásainak száma 72/perc – csuklóknál, nyaknál érezhető
  23. 23. Szívfrekvencia (pulzus) egy összehúzódással 70 ml vér jut ki a bal kamrából – egy perc alatt: kb. 5 liter sport közben 2,5-szeresére is megnőhet a pulzus – több mint 12 litert pumpál ki – szüksége van a jobb oxigénellátásra egy összehúzódáskor a kamra munkája = 1 pohár víz 1 méterre való felemelése
  24. 24. Szívfrekvencia (pulzus) 70 éves ember szíve több mint 2 milliárd- szor húzódott össze → sokat dolgozik, viszonylag folyamatosan – jóval kitartóbb a többi izomnál két összehúzódás között 1/6 másodpercet „pihen” a szív – egy nap alatt: akár 5 óra
  25. 25. EKG elektrokardiogram szívműködés közben keletkező elektromos feszültségváltozásokat méri görbe alakjából látható hogy megfelelő-e a szívműködés
  26. 26. EKG
  27. 27. Vérnyomás vér haladását gátló tényezők: – ereket a környező szövetek összeszorítják – súrlódik az érfalon a vér bal kamrából való kijutáshoz 16 kPa (120 Hgmm) nyomás szükséges elernyedéskor az érrendszer kezdeti szakaszán 11 kPa (80 Hgmm) a vérnyomás szívtől távolodva csökken a vér sebessége és a vérnyomás
  28. 28. Vérnyomás
  29. 29. Kérdések (A) Szívünk melyik üregénél a legvastagabb a szívizom? Miért éppen itt? Mit jelent a keringési sokk? Mennyi az átlagos nyugalmi pulzus? Egy versenysportolónak nyugalomban ennél több vagy kevesebb a pulzusa? Válaszod indokold!
  30. 30. Kérdések (B) Miért kering folytonosan a vérünk, ha a szívünk szakaszosan ver? Mit jelent a fibrilláció? Milyen problémákkal járhat? Tegnap jött meg a vérképem eredménye. Sajnos elég magas a vérem hematokrit értéke. Milyen gondokat okozhat ez?
  31. 31. Kérdések (C) Milyen következményekkel járna, ha a szívhez futó összes ideget átvágnánk? Mikor történhet velünk ájulás? Mennyi ideig tartó oxigénhiányt bír még ki az agyunk maradandó károsodás nélkül? Ferinek egy üvegszilánk vágta meg a kezét, Petinek pedig a fűrész sértette fel. Melyikük vérzése fog hamarabb elállni? (a két seb ugyanolyan mély) Válaszod indokold!

×