2. A lehetőség
a Személyszállítási Törvény alapján
HELYI HELYKÖZI
Igény vezérelt
személyszállítás
EGÉSZSÉGÜGYI EGYÉB
3. A valóság
• A taxi Magyarországon, napjainkig – szemben a fejlett piacgazdaságokkal
– nem vált a közhasznú közlekedés részévé. Miközben pedig az
Alkotmánybíróság 782/B/1998. AB határozatának megfogalmazása
szerint:
„A személy-taxi szolgáltatás rendeltetése a közforgalmú
tömegközlekedés kiegészítése, azáltal, hogy a tömegközlekedési
eszközök igénybevétele helyett vagy amellett, a menetrendtől
eltérő útvonalakon vagy időpontokban is biztosítsa a felmerülő
közlekedési szükségletek teljesítését. E lakossági és idegenforgali
igények kielégítése szükségessé teheti, hogy a személytaxi
szolgáltatás elérhető és kiszámítható áron működjön.”
• A lakosság jelentős része ma is „úri passziónak” és drágának tartja.
• 4 tagú család egyszeri átszállás BKV: 2.560 Ft > taxi 2.400 Ft 7 km
• BKV komfort < taxi komfort
4. A taxi tevékenység definíciója.
A tevékenység: Személygépkocsival díj ellenében végzett
személyszállítás.
A személytaxi: olyan gépjármű, amellyel a közlekedési hatóság
személyszállító tevékenység végzését engedélyezte és amellyel a végzett
szolgáltatást bárki azonos feltételek mellett igénybe veheti.
5. Jogszabályi háttér
EU
IRÁNYELVEK
TÖRVÉNYEK
KORMÁNY
RENDELETEK
EGYÉB RENDELETEK
ÖNKORMÁNYZATI
RENDELETEK
6. Törvények
1988. évi I. Törvény a közúti közlekedésről.
- közúti közlekedési szakember képzés, továbbképzés
2012. XLI. Törvény a személyszállítási szolgáltatásokról.
- igényvezérelt személyszállítási szolgáltatás definíciója,
- a személytaxi definíciója,
- felhatalmazás a személytaxi és személygépkocsis személyszállítási
szolgáltatások kormány rendeletben és önkormányzati rendeletben
történő szabályozására
2007. évi CXXVII. Törvény az általános forgalmi adóról.
- a személytaxi tevékenységhez kapcsolódó költségek ÁFA tartalmának
visszaigénylési tilalma
- a személytaxi szolgáltatást igénybe vevők ÁFA visszaigénylési tilalma
1990. évi LXXXVII. Törvény az árak megállapításáról.
- felhatalmazás az önkormányzatok számára a hatósági maximált,
illetve rögzített ár meghatározására
7. Kormány rendeletek
89/1988. (XII.20.) MT rendelet a közúti közlekedési szolgáltatásokról és
a közúti járművek üzemben tartásáról.
ma még akár ezekkel is lehet szolgáltatni
20/1981. (VI.19.) MT rendelet a közúti személyszállítási szerződésekről.
8. Egyéb rendeletek
1/1975, (II.5) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés
szabályairól. (KRESZ)
- nincs definiálva a taxi, és a taxi üzemmód
21/1992 . (X.27.) KHVM rendelet a személytaxi-szolgáltatás végzésének
egyes feltételeiről.
24/1995. (XI.22.) PM rendelet a számla, egyszerűsített számla és nyugta
adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adást biztosító
pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról.
- fix összegű viteldíj beállítása nem lehetséges (csak NAV állásfoglalás)
- meghiúsult fuvar esetén nem lehet sztornózni.
9. Önkormányzati rendeletek
A Személyszállítási törvény felhatalmazása alapján az önkormányzatok
a jövőben további szabályozási lehetőségekkel élhetnek területükön a
taxi és közvetítő-szervező szolgálatok tevékenységi engedélyeinek
kiadásakor:
A taxiállomások rendje,
taxik külső megjelenése,
mérete,
környezetvédelmi besorolása vonatkozó feltételeket állapíthat meg.
A közvetítő-szervező szolgálatok tekintetében:
Infokommunikációs eszköz műszaki sajátosságait,
köztartozás-mentességet,
saját tőkeerőt határozat meg.
10. Összefoglalás
Az előadásban csak a szükséges szabályozások leglényegesebb elemei
kerültek bemutatásra, amelyek biztosíthatják, hogy a magyar közlekedési
közszolgáltatást megrendelők és szolgáltatók hatékonyabban és az adófizetők
pénzének ésszerűbb felhasználásával tudjanak magasabb minőségű
szolgáltatást nyújtani, és ezzel megfelelni a Személyszállítási Törvény
elvárásainak.
Látható azonban, hogy ehhez számos jogszabály összehangolt módosítására
van szükség, amely komoly szakmai előkészítést és széleskörű
együttműködést igényel, és csak ezt követően válhat a taxi közhasznú
közlekedés szerves részévé.
Köszönöm a figyelmet!