Készítette:Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium csapata A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárnak a TÁMOP 3.2.4 pályázat keretében megvalósuló Történelmi Honfoglaló Heves megyében című programsorozatának pályamunkája

2. EGER „ A szőlő és a bor városa.”

3. Budapest Eger 125 km EGER ELHELYEZKEDÉSE A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN

6. Az egri vár története egészen Szent István koráig nyúlik vissza, amikor székesegyház építésébe kezdtek az Eger patak fölé magasodó domb teraszán. A vár ma látható része aztán e köré a templom köré terebélyesedett, amikor a tatárjárás pusztításait követően Lambert püspök várépítési engedélyt kért IV. Béla királytól. Az erődnek a 16. század előtt is fontos szerepe volt mind stratégiailag, mind közigazgatásilag, mind pedig egyházilag, ám igazi hírét mégis az 1552-es török ostrom során nyújtott világra szóló védelmével vívta ki. Dobó István 1549-ben vette át a vár irányítását, és hozzálátott az építmény megerősítésének: ekkor épült a később róla elnevezett méretes bástya is. (Ezt ugyan 1976-ban a megindult omlása miatt felrobbantották, de ma újra régi pompájában tündököl.) 1552 szeptember 4-én indult meg az ostrom. Előző éjjel a császári zsoldos sereg csöndben dezertált, így a várat csak a helyiek és a környékről a várba menekült 2000 fő védték. A támadás szeptember 11-én indult, az ágyúkkal megrongált falakat a törökök igyekeztek aláaknázni. A várfalakon folyt a küzdelem, de az október 13-i utolsó nagy roham sem bizonyult elegendőnek, hogy a többszörös túlerőben lévő oszmán sereg bevegye a várat. Nem így történt 1596-ban, amikor a jóval erősebb véderővel felszerelt, bővített, fejlesztett vár bő két hét alatt a törökök kezére jutott a haderő fegyelmezetlensége miatt. Az oszmán seregek felismerték az erőd jelentőségét, és saját maguk számára is stratégiai központot alakítottak ki itt. Eger vára 1686-ban szabadult fel az oszmán megszállás alól egy jól előkészített tárgyalás eredményeképpen. Ezután azonban az erőd elveszítette jelentőségét, olyannyira, hogy 1702-ben Lipót császár elrendelte a külső vár felrobbantását. A Rákóczi szabadságharc idején a fejedelem épített a vár nyújtotta lehetőségekre, de a külföldi támogatás nélkül kudarcba fulladt szabadságharc sem mentette meg a várat a rá váró enyészettől. AZ EGRI VÁR (Képek a köv. dián) Vissza a menübe

7. Az egri vár A gótikus püspöki palota A vár 1552-ben A Dobó-bástya AZ EGRI VÁR Vissza a menübe

8. A Kethüda minaret A faragott homokkőből épült torony tizennégyszög alaprajzú és 40 m magas. Európa legészakibb török kori emléke. A keleti oldalához épített dzsámit városrendezési okokból 1841-ben lebontották. Magas törzsén belül 97 csigalépcsőfok vezet fel a körerkélyre, amelyet vaskorlát övez, a kősüveg hegyét félhold és kereszt díszíti. 350 év után, 1997-től, az egri nyári rendezvénysorozat keretében ismét megszólal a müezzin éneke a minaretből. Az országban található három álló minaret (Pécs, Éred, Eger) közül ez van a legjobb állapotban, és ez a legmagasabb A Kethüda minaret Vissza a menübe

9. A vár északi bejáratától mintegy száz méterre tekinthető meg Gárdonyi Géza író egri háza, amely ma múzeumként működik. Nagy írónk itt élt és alkotott életének második felében. Gárdonyi otthonától nem messze, az egri várban nyugszik. A Gárdonyi-ház Vissza a menübe

10. Az egri Bazilika építése Pyrker János érsek nevéhez kötődik. Világlátottsága és a művészetek szeretete inspirálta, hogy Hild Józsefet kérje fel a Bazilika épületének megtervezésére. Az építkezés 1831 februárjában kezdődött és 1836 májusában fejeződött be. A templomot ünnepélyes keretek között 1837. május 6-7-én szentelték fel. Az egri Bazilika hazánk legnagyobb méretű egyházi építményei közé tartozik. A templomba felvezető klasszikus lépcsősor két oldalát Marco Casagrande szobrai díszítik: elől a két szent magyar király, István és László, hátul a két főapostol, Péter és Pál. A bejárat előtti oszlopcsarnokot a római „Pantheon” mintájára készítették. A 17 méteres korinthoszi oszlopok timpanont tartanak, melyek latin nyelvű felirata: Jöjjetek, imádjuk az Urat. A timpanon felett a Hit, Remény és Szeretet jelképes alakjai találhatóak. A templombelső kialakítása jóval több időt vett igénybe, mint az építése. A belső díszítése, az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése közel 120 évig tartott. A díszítés első szakasza 1846-ig lezárult, amelyben a szobrászmunkák tételei a leglényegesebbek. A fő- és mellékoltárok festményeit, melyek többnyire olasz festőktől származnak, Pyrker saját magánvagyonából fizette ki. Pyrker János László 1847-ben hunyt el Bécsben. Szívét az altemplomban a kripta központi részén temették el kívánsága szerint, mert mint mondotta: „A szív, mely Egerért dobogott, az legyen az egrieké ”. A nagy mecénás érsek halála után a belső díszítőmunkák megszakításokkal, de tovább folytatódtak. 1881-ben a szentély jobb oldalán alakították ki a máriapócsi csodatévő Szűz tiszteletére szentelt Mária-kápolnát, amely ma is búcsújáró hely. A baloldali mellékhajó végződésében 1893-94 között állították fel Szent Mihály, a város és a plébánia egykori védőszentjének tiszteletére szentelt carrarai fehér márvány oltárt. A szentély és a szószék kialakítására 1904-ben került sor. A szentély felőli mennyezeti freskókat 1910-ben, a kupola és a többi boltozatfreskókat 1950-ban készítették. A kóruson található nagyorgonát 1863-68 között Bartakovics Béla érsek megbízásából a salzburgi Ludwig Mooser készítette. Többször felújították, legutóbb 2000-2001-ben, a jelenlegi orgona 8018 síppal rendelkezik, 5 manuálos és 103 regiszteres. A Bazilika (Képek a köv. dián) Vissza a menübe

11. Pyrker János érsek A Bazilika Vissza a menübe

12. A Dobó István tér A Dobó tér Eger legegységesebb, legzártabb tere. A tér sarkában a Végvári harcosok kompozíciót, valamint a Városháza eklektikus épületét láthatjuk. Igazi hangsúlya a déli oldalra esik, itt áll Magyarország egyik legszebb barokk alkotása, az égbe törő Minorita templom. A Dobó tér közepén Stróbl Alajos Dobó szobra áll, amely emlékművet állít az 1552-es többszörös török túlerővel szembeni dicsőséges győzelemnek. A várat a török csak 1596-ban tudta elfoglalni, amikor már zsoldosok védték. Az Eger-patak egykor megyehatár volt Heves és Borsod vármegye között, szabályozása előtt többször is elárasztotta a várost. Egyes feltételezések szerint a város a nevét a patak mellett még ma is honos égerfáról kapta. A Dobó tér délnyugati sarkában áll a város jelképévé nemesedett Végvári vitézek című szoborkompozíció, Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása, melyet a hazai barokk egyik legszebb alkotásának tartják minorita templommal együtt . (Képek a köv. dián) Vissza a menübe

13. A Dobó István tér „ Végvári vitézek” Vissza a menübe

14. Az egri strand A Petőfi téren találjuk az egri termál-és élményfürdőt. A melegvizes strand hat szabadtéri és egy részben fedett medencével várja a látogatókat. Egert 1976-ban országos jelentőségű gyógyhellyé nyilvánították. A természetes forrásokból naponta több ezer köbméter víz tör elő. Vissza a menübe

15. Az 1700-as évek második felében épült líceum szerkezete a barokk stílust követi, de általában rokokó díszítőelemek ékesítik, kivéve a bazilika felé forduló főhomlokzatot, amelyet a kezdődő klasszicizmus jellemez. A főhomlokzat hármas kapuján belépve ovális kapucsarnokba jutunk, majd a kétkarú lépcsőházba. Az első emeleten a főlépcsővel szemben nyílik a díszterem, mennyezetét Franz Sigrist hatalmas freskója díszíti, és az egyetem négy karát, fakultását ábrázolja. A jogi kart az Igazság szobrával és a Hétszemélyes táblával, a bölcseletet földméréssel, csillagászattal, katonai és politikai földrajzzal; az orvoslást boncolással, gyógyítással; a teológiát egyházatyákkal, angyalokkal, égbolttal és allegorikus képekkel jeleníti meg. A Líceum Vissza a menübe

16. A Líceum tornyának tetején elhelyezett sötétkamra, a Camera Obscura a 18. sz. kedvelt optikai látványossága, tájkép bemutató eszköze volt. Az egri Camera Obscurát Hell Miksa tervei szerint bécsi optikusok által gyártott optikákkal szerelték fel. Az optikai alkatrészeket az elmúlt két évszázad során többször felújították. Az egri Camera Obscura a legrégebbi, ma is működő európai sötétkamra. A Camera Obscura kis termének mennyezetéből függőlegesen kinyúló fémcső, felső részén egy kb. 45 fokos szögben döntött, kissé billegtethető síktükör foglal helyet. A tükör alatt egy hosszú gyújtótávolságú sík-domború lencse található. Ez a kivetítő berendezés nem más, mint egy nagy, film nélküli fényképezőgép. Így a Sötétkamra kezelője lassan körbe forgatja a tükröt, így sorra láthatóvá válnak a Főiskola környezetének épületei és a távolabbi táj részletei. Napfényes időben a közeli tárgyak, de még az utcán sétálók is jól felismerhetők. A szemlélő mintegy madártávlatból ismeri meg Eger városát. A Camera Obscura Vissza a menübe (Képek a köv. dián)

17. A Camera Obscura Hell Miksa Vissza a menübe

18. A csillagásztorony (Specula) A Csillagásztorony – eredeti nevén a Specula – 1776-ban kezdte el működését. Az obszervatórium korának legjobb csillagászati műszereivel volt felszerelve. Ezeket Hell Miksa magyar születésű, bécsi császári, királyi udvari csillagász, az akkori idők legjobb bécsi és londoni távcsőkészítő mestereitől rendelte meg. Műszerei: -Nagy fali kvadráns -Csillagászati ingaóra - Dollond távcső - Akromatikus Dollond távcső - Kis Dollond-féle távcső - Hadley szerelésű Newton távcső -Hadly szerelésű Newton rendszerű tükrös távcső - Gregory-féle tükrös távcső - Kvadráns -Mezőnyárádi ágyús napóra - Passage távcső Kupola Vissza a menübe

19. Magyarország egyik legértékesebb történeti s egyetlen nyilvános egyházi könyvtára. Eszterházy Károly püspök alapította a tervezett egri egyetem számára. Olyan tudományos műhelyt kívánt létrehozni Egerben, amely híven tükrözi korának tudását, amellett segítséget nyújt az oktatásban. Ezért igen nagy körültekintéssel és hozzáértéssel vásárolta össze a szükségesnek tartott könyveket Európa minden tájáról. Az Eszterházy-féle könyvgyűjtemény a maga több mint 20 ezer kötetével enciklopédikus jellegű, gyűjtőköre felölelte a korabeli tudományágakat. A püspök halála után a rendszeres könyvgyűjtés leállt. A továbbiak során a bibliotéka csak adományokból és alkalmi vásárlásokból gyarapodott. Állománya 1900 körül így is megközelítette az ötvenezer kötetet, napjainkra pedig mintegy 160.000-re duzzadt. Az épület déli szárnyán kialakított díszes könyvtárterem külső megjelenésében is lenyűgöző. Az ország talán legszebb barokk könyvtárának fő ékessége a mennyezeti freskó és a belső falfelület egészét beborító könyvállvány. A monumentális, eredeti színében pompázó tölgyfa szerkezetet jól tagolja a középen körbefutó, mintegy 7 m magas karzat, melyre két rejtett csigalépcső vezet föl. A könyvtárhoz tartozó két kisebb szobában is mennyezetig érő könyvállványokat találunk. A gyűjtemény könyvállományával, gazdag kézirattárával, jelentős kódex-, helytörténeti és újabb kori kéziratanyagával ma is a kutatók és az olvasók rendelkezésére áll. Sokoldalú szolgáltatásai mellett hatalmas idegenforgalmat is lebonyolít. A főegyházmegyei könyvtár Vissza a menübe (Képek a köv. dián)

20. A főegyházmegyei könyvtár Eszterházy Károly Vissza a menübe

21. Török fürdők A Török Fürdő (más néven Arnaut Pasa-fürdő) a XVIII. század második évtizedében létesült. Jelenleg már nem áll a megyei kórház kezelésében, látogatása mindenki számára lehetséges. Vissza a menübe

22. Város a város alatt-az érseki pincerendszer A török megszállás után az Egerbe visszatérő Fenessy György püspök már nem akar a Várban lakni. A polgári városban vásárol két telket és a palota építéséhez szükséges tufa követ a mögöttes dombból termelik ki. Ezáltal egyrészt megépül a palota, másrészt kialakul a hatalmas pincerendszer, ahol a Gyöngyöstől Munkácsig terjedő szőlőterületekről származó borok decimáját (dézsmáját – tizedét) tárolják. A pincerendszer a Hatvani-kaputól a Rác-kapuig 3 kilométer hosszan nyúlt el a város alatt. A mai pince legszebb része az Oszlopos terem, ahol 7 x 7 pinceág sakktáblaszerűen hálózza be a teret. Az 1947-es államosítás után a pincét nem használták, állagában megroggyant, életveszélyes lett. A 80-as évek közepén vasbeton szerkezettel megerősítik, a nagyon veszélyes szakaszokat betömedékelik. Hibát követnek el azonban, hogy a csapadék ellen nem szigetelik az alagutakat, így a betonon átszivárgó talajvíz a tufából kimosott mészből csodálatos cseppkőképződményeket alakított ki. Vissza a menübe

23. A Rác-templom A Szt. Miklós vagy más néven Rác-templomot a török elől menekülő görögkeleti bevándorlók építettek copf stílusban. Eger É-i részén található, híres gyönyörű ikonosztázáról. Vissza a menübe

24. A megyeháza és a Fazola-kapu Az egri Megyeházát gróf Barkóczy Ferenc püspök /aki egyben főispán is volt/ építette Gerl Mátyás bécsi építész tervei szerint 1748-1756 között. A kétszintes barokk épület második emeleti ablaka fölött három címert láthatunk balra Barkóczyak, középen az ország, jobbra Heves megye címere látható.. Az épület eredetileg börtön volt, az udvarán nyilvános kivégzések voltak. A megyeháza legfőbb ékessége, egyben a magyarországi kovácsoltvas-művesség kiemelkedően gazdag, igényes és egyben reprezentatív darabja a főkapu fölötti félköríves vasrács, a Hit, Remény és Szeretet allegorikus alakjaival, valamint a kovácsoltvas kapuk, amelyeket Fazola Henrik készített 1758 és 1761 között . Vissza a menübe

25. Érsekkert Az Érsekkert (vagy 1990 előtti hivatalos nevén Népkert ) Eger központi parkja. Területén már a 13. században érseki vadászterület volt. A természetes erdőt Eszterházy érsek keríttette el, a park északi és nyugati oldalán még megvannak a díszes kapuk. Keletről az Eger-patak határolja. Sokáig érseki magánterület volt, csupán 1919-ben nyitották meg, tanácshatalmi nyomásra. A park kb. 12 hektáros. Vissza a menübe

26. Szépasszony-völgy A Szépasszony-völgy Eger legnagyobb kiterjedésű, összefüggő borpincés területe. A ma közel 200 pincét számláló Szépasszony-völgy az elmúlt évszázadokban szorosan összekapcsolódott az egri borok hírnevével. 1774-ben kezdték a völgy Öregsorának kialakítását püspök-földesúri engedély alapján. A pinceépítést fokozta Barkóczy püspök gazdaságpolitikája, aminek következtében fellendült a bortermelés, kialakult a bor piaca, tehát szükség lett megfelelő tároló helyiségekre. 1781-ben, 32 borospincéről számol be egy összeírás. Az egri bor hírneve az elmúlt évszázadban szorosan kapcsolódott össze a több mint 150 pincét számláló Szépasszony-völggyel. A völgy mai pincecsoportja a II. világháborút követően, a földreform után épült meg. Eger és a környékén található pincék, kevés kivételtől eltekintve, riolittufába vágott lyukpincék. A riolittufa kiválóan alakítható, benne a bor állandó 10-15 °C-os hőmérsékleten tartható. Sajátos típust alkotnak, eltérően az alföldön használatos, bár földalatti, de tégla- vagy kőboltozatos pincéktől, vagy a Dunántúl egyes borvidékeinek a föld fölé épített kő vagy borona présház pincéitől. Az említett Dunántúli és az Észak-Magyarországi forma között a lényeges különbség abban áll, hogy míg a Dunántúli pincék keletkezésekor a borház volt az első, addig Egerben és környékén a földbe vájt üreg, míg a bor tárolásának és érlelésének helye, melyhez csak későbbi időkben járult a borház. (Képek a köv. dián.) Vissza a menübe

27. Szépasszony-völgy Vissza a menübe Vissza az első diára