Tóth István György (TÁRKI) előadása a Haza és Haladás Alapítvány szociálpolitikai konferenciáján - 2012. március 29.

1. A
konferenciája a magyarországi mélyszegénységről
és egy lehetséges segélyezési reform szakpolitikai
elemeiről Courtyard Budapest City Center
2012. március 29
Egyenlőtlenség és szegénység a
mai magyar társadalomban és a
társadalom értékválasztásaiban
Tóth István György
Tárki Zrt.
Budapest

2. Vázlat
• Elszegényedés és érvényesülés megítélése
• A mélyszegénység kiterjedtsége és alakulása
• A szegénység meghatározó tényezői és a
kitörés korlátai
• A feltételes transzferek indokoltsága

3. Percepciók és preferenciák a
támogatásban részesedőkre vonatkozóan
100 adott kategóriába tartozó személyből hány kap
és hánynak kellene kapnia segélyt?
„Kap” „Kellene Különbség
kapnia”
Alacsony 27 60 -33
nyugdíjasok
Rokkantak 41 67 -26
Nagy 43 58 -15
családosok
Munkanélküliek 47 53 -5
Romák 76 31 45
Forrás: Bernát, 2010, Tárki 2010 februári omnibusz adatok

4. A szegénység vélt aránya magasabb „Mitől lesz valaki szegény? –
a tényleges relatív szegénységnél vélemények
Azok aránya, akik a szegénységet a
A relatív szegénység tényleges és vélt társadalmi igazságtalanság
arányai az Európai Unió tagországaiban következményeként látják
(a teljes népességben, %, 2007-2010)
70
S
SI RO
z HU BG
DE FR
e 60
LT GR FI
g LV
ES
SE
é 50 IT
EU
n I ESK AT
PL
y BE
CY NL
2010, %
PT LU
s 40 EE
UK
é MT
CZ
g 30
DK
i
r 20
á
t 10
a 10 20 30 40 50 60 70
A szegénység vélt aránya 2009, % 2007, %
Megjegyzés: Relative szegénységi ráta: medián 60% alatti jövedelemből élők aránya, 2008 – ban
EU-SILC, 2009 alapján
Vélt szegénységi ráta: Flash Eurobarometer 276, 2009 július.
Ábra forrása Keller, 2011

5. Szegénység és mélyszegénység
(szegénységi ráták alternatív szegénységi
küszöbök mellett, 1992-2009)
16
14
12
szegénységi ráta
10
8
6
4
2
0
92 93 94 95 96 97 98 99 00 03 05 07 09
medián 40% medián50% medián60%
Forrás: 1992-1997: Magyar Háztartás Panel és 1998-2009: Tárki Háztartás Monitor

6. Társadalmi csoportok relatív elmozdulásai a jövedelem eloszlásban:
aktív korúak szegénységének növekedése
Az egyes jövedelmi kategóriákba tartozó személyek megoszlása a háztartásfő
életkora szerint 1987 és 2009
1987 2009
200+ 200+
120-200 120-200
80-120 80-120
50-80 50-80
-50 -50
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
-34 35-59 60+

7. Társadalmi csoportok relatív elmozdulásai a jövedelem eloszlásban:
erőteljes iskolázottsági differenciálódás
(az iskolázottsági szint emelkedése mellett)
Az egyes jövedelmi kategóriába tartozó személyek megoszlása a háztartásfő
iskolai végzettsége szerint 1987 és 2009
1987 2009
200+
200+
120-200
120-200
80-120
80-120
50-80
50-80
-50
-50
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
alapfokú szakmunkás középfokú felsőfokú

8. Társadalmi csoportok relatív elmozdulásai a jövedelem eloszlásban:
erőteljes foglalkoztatottsági polarizálódás, az inaktivitás
szegénység-meghatározó ereje
Az egyes jövedelmi kategóriába tartozó személyek megoszlása a háztartásfő
foglalkoztatottsági státusa szerint
1987 és 2009
1987 2009
00+ 200+
200 120-200
120 80-120
0-80 50-80
-50 -50
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
Nyugdíjas, nincs fogl
Foglalk., egyedül Inaktív/
Foglalk., más is munkanélk. Nyugdíjas, van fogl.

9. Társadalmi csoportok relatív elmozdulásai a jövedelem eloszlásban:
alacsonyabb átlagos gyermekszám, a sokgyermekesek
pozícióromlása
Az egyes jövedelmi kategóriába tartozó személyek megoszlása a háztartásban élő
gyermekek száma szerint
1987 és 2009
1987 2009
200+
200+
120-200
120-200
80-120
80-120
50-80
50-80
-50
-50
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
0 1 2 3+

10. Társadalmi csoportok relatív elmozdulásai a jövedelem eloszlásban:
romák leszakadása
Az egyes jövedelmi kategóriába tartozó személyek megoszlása a háztartásfő
etnikai hovatartozása szerint 1992 és 2009
1992 2009
200+ 200+
120-200 120-200
80-120 80-120
50-80 50-80
-50 -50
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
Nem roma Roma

11. A szegénység társadalmi-demográfiai profilja
• A ráta jelentős növekedése: 1992-1996 és 2007-2009
• Konzisztensen magas Konzisztensen alacsony
kockázatú csoportok kockázatú csoportok
falusiak budapestiek
3+ gyermekesek 0 gyermekesek
Inaktív háztartásfő van második kereső is
max. alapfokú végzettségű házt. fő min. középfokú végz. házt. fő
roma nem roma
• Nagy & növekedett a kockázat: legalább 1 gyermekes háztartás ill.
alacsony iskolázottságú htfő
• Alacsony kockázat & csökkent: 60+ korú htfő, nyugdíjas htfő

12. A különböző iskolázottságúak foglalkoztatottsági rátája
nemzetközi összehasonlításban, 2008
100
90
80
70
60
50
40
30
20
10
0
ly
C ia
ey
ay
ep y
ia
e
en a
y
er a
a
es
M s
le
n
um
itz zil
A e
al
ep l
Ze d
S w rk
g
nd
he en
d
lic
nd
xe xico
Po nd
om
ia
us d
lic
ae
r
ec
an
e
nd
c
ni
ad
ai
ew lan
ur
an
n
Ita
tr
al
ug
hi
en
ga
a
rk
Sw Bra
w
or
at
an
ub
ub
ed
la
la
a
la
ch Isr
to
Sp
m
us
gi
gd
tr
bo
re
m
an
C
rl a
nl
al
or
St
Tu
e
ov
rt
Po
un
e
Ire
er
K
Fr
Es
el
G
Ic
Fi
in
N
m
Sl
B
d
H
A
R
G
R
D
K
te
et
ak
d
ni
Lu
N
te
N
U
ov
ze
ni
C
Sl
U
Megjegyzés: foglalkoztatott 25-64 évesek aránya Általános és szakiskola középfokú Felsőfokú
az összes 25-64 évesek között
Forrás: OECD, Education at a glance 2011, indicator 7.3.a

13. A mélyszegénységgel kapcsolatban álló
változók összekapcsolódnak és regionálisan
koncentrálódnak
A leghátrányosabb helyzetű A tartósan (legalább 180 napja regisztrált
kistérségek területi eloszlása munkanélküliek területi arányai (2009)
Forrás: KIM NTFS 2011-2020, 160. o., KSH T-STAR adatok
Forrás: KIM NTFS 2011-2020, KSH 2008 alapján
A legalább középiskolai végzettséggel A roma népesség aránya a különböző
rendelkezők aránya a 18+ népességben megyékben (2003)
Magyarország, 2001
Forrás: KIM NTFS 2011-2020,
Forrás: KIM NTFS 2011-2020, 160. o. Budapest nélkül, KSH cenzus Kemény, Janky és Lengyel (2004) 14. o. alapján

14. A hátrányok összekapcsolódása: jövedelmi szegénység,
anyagi depriváció és állástalanság az EU2020
szegénységcsökkentési célok kategóriái szerint 2008-ban,
a népesség százalékában
Anyagi depriváció
Jövedelmi szegénység
3.5 13.0
4.6
2.8
1.5 1.6
2.9 Jövedelem: 12.4%
Anyagi depriváció: 20,9%
Gyenge munkaerőpiaci Gyenge munkaerőpiaci kapcsolat: 8.8%
kapcsolat Össz (legalább egy kockázat): 29.9%
Össz (kombinálva): 2,8%
Forrás: Eurostat adatok,
KIM NTFS 2011-2020, 68. o.

15. A szegénységből kilábalás korlátai
A Tárki-BI tanulmány fontosabb megállapításai
A szegénység újratermelődésének forrásai
- a közoktatás egyenetlen minősége, szelektivitása és igénybe vétele
- az egyéni-családi válsághelyzetek megoldását segítő szolgáltatások
korlátozottsága
- a szegénység átörökítése a gyermekek nemzedékére
A humántőke szuboptimális reprodukciójának okai
- jövedelemhiány
- információ hiány
- motivációs csapdahelyzetek
- a szolgáltatások/intézmények nem megfelelő kínálata

16. A mélyszegénység csökkentésének kulcslépései
- Alapvető javulást kell elérni az iskolázottságban, csökkenteni kell az
iskolarendszer szelektivitását, javítani kell az iskolai esélyegyenlőséget,
csökkenteni kell a hátrányok átörökítését
- Foglalkoztatás-bővülés (pont ott, ahol az a legnehezebb: az alacsony
iskolázottságúak és az inaktívak között)
- Az igénybe vevők és az intézmények folyamatos együttműködésére építő
programok bevezetése
-Helyi komplex programok a hátrányhalmozódások csökkentésére
- Hangsúly áthelyezés az utólagos problémakezelésről a megelőző, aktív
társadalompolitikára
-Nyitott, kísérletező szociálpolitika, a szociális programok költség-haszon
elemzésével
- Az államigazgatásnak visszacsatolásra van szüksége a mérés és a
társadalompolitikai intézkedések tervezése során egyaránt

17. Köszönöm a figyelmet
www.tarki.hu

18. Szegénységi elemzés eredményei
többváltozós elemzések
• Településtípus: összetételfüggő, nincs erős saját hatás
• A 60+ háztartásfőjű háztartásokban élők szegénységi kockázata
lényegesen alacsonyabb a a 35-59 háztartásokban élőkénél
• A szegénységi kockázat növekszik a gyermekszámmal
• Foglalkoztatottsági pozíció számít: egy (pótlólagos) foglalkoztatott
erősen csökkenti a szegénységi kockázatot
• Női háztartásfőjű háztartások, roma háztartások konzisztensen
magas szegénységi kockázatúak