Helyi Pénz pdf letöltés - A Londoni Iszlám Bankok Titka (The Islamic Bank of Britain) - helyi, közösségi, alternatív, kiegészítő, komplementer, pénz, pénzhelyettesítő, munka, felelősségvállalás, együttműködés, üzlet, lets, magyar, beruházás, gazdasági, élénkítés, kamat,

1. Az Iszlám Bankok Titka – Iszlám Bank Londonban
A modern "iszlám bankolás" ma még nagyon fiatal szakmának számít – mindössze 30 éve
"jegyzik". Tudományos alapjait Muassam Ali fektette le, aki szinte misszionáriusi
elhivatottsággal fogott hozzá 1985-ben az els iszlám pénzügyi konglomerátum, a DMI (Dar
Al-Maal Al-Islami, azaz Muszlim Pénzügyi Hivatal) szakmai tekintélyének megalapozásához,
amelynek egyben alelnöke is volt. Kés bb, 1991-ben Ali alapította meg Londonban az els
Muszlim Bank és Biztosítási Intézetet (Institute of Islamic Banking and Insurance) is,
amelynek következményei a mai napig mozgásban tartják a brit pénzügyi központot.
Iszlám bank Londonban
Két évig tartó el készít tárgyalások után, idén sszel nyithatta meg kapuit az els önálló,
iszlám elvek szerint m köd bank az európai pénzvilág egyik központjában, Londonban. A
bank felügyel tanácsa papokból áll, és – a brit bankjog keretein belül – kizárólag a saria,
vagyis az iszlám törvénykezés szerint irányítják az üzletpolitikáját. A The Islamic Bank of
Britain (IBB) csakis az "etikus" befektetések, azaz a Korán, illetve a szunna ide vonatkozó
passzusaival összhangban álló üzleti célkit zések mellett kötelezheti el magát. Az IBB a
kamatszedés és kamatfizetés elhagyásán túl a felszámolt ügyleti díjakat is el zetes
megállapodás tárgyává teszi. Ezen kívül nem finanszíroz dohány-, szesz- vagy pornóiparral
kapcsolatban álló vállalkozásokat. Mindez némileg meghosszabbítja a befektetések
elbírálásának átfutási idejét, hiszen a bizottság tagjainak minden egyes ügyletet külön-külön
meg kell vizsgálnia.
"Az iszlám alapelvei egyszer ek, világosak és k kemények" – szögezi le a híres szerz páros,
Mervyn Lewis és Latifa Algoud a téma egyik klasszikusának tekintett m vében, az Islamic
Banking-ben (Iszlám banktevékenység). A brit kiadású szakkönyv a pénzügyi technikák
elemzésén túl betekintést ad az iszlám alapokon álló gondolkodásmódba is: az iszlám
szabályrendszere nem válik szét világi és vallási szférára, hanem egyaránt kiterjed az élet
minden területére. Vagyis, mivel az iszlám törvénykezés, azaz a saria szerint tilos "pénzb l
pénzt csinálni", ha egy hith muzulmán pénzintézet betétszámlát kínál az ügyfeleinek, arra
természetesen nem fizet kamatot. Helyette viszont, a saria szabályainak megfelel
befektetéseket eszközöl, amelyek hozamait megosztja a betéttulajdonosokkal. Vagy vegyük
például az itthon is népszer lakáshiteleket: ha egy iszlám bank "lakáshitelt nyújt",
akkor el ször megvásárolja a kiszemelt ingatlant, majd gyakorlatilag bérbe adja azt a
hitel igényl jének. Hasonló szisztéma szerint alakulnak az arab kisvállalkozói hitelek is: a
bank részesedést vásárol az adott vállalkozásban, majd a tevékenység hasznaiból lassan
"visszaszedi" a kezdeti hozzájárulás összegét.
Az újonnan nyitott londoni bank szolgáltatásai is meglehet sen széles spektrumon mozognak
– természetesen nem csupán iszlámhív k számára. A jelzáloghitelekt l kezdve, a
hitelkártyákon át egészen a vállalkozások támogatásáig, szinte minden ismert banki termék
"etikus változata" megtalálható a palettán. Az IBB, szándékai szerint egyre több fiókot nyitna
szerte Nagy-Britanniában, illetve 2005 tavaszától elérhet vé tenné internetes szolgáltatásait is.
1

2. Allah mondta…
A Korán egyértelm en kijelenti, hogy "minden vagyon Allahé", és akik kamatot fizetnek
vagy szednek, azok "háborúban állnak Istennel és Mohameddel". A saria másik forrása, a
prófétai szunna (hagyomány) még a kamat fogalmát sem ismeri. Miután a hagyományok
szerint egy törzs köteles volt gondoskodni az elesett tagjainak megélhetésér l, még magáról
Mohamedr l is feljegyezték, hogy "rokoni kölcsönt" kapott, amelyb l aztán egy egész
karavánt szerelt föl. Mikor pedig nagy haszonnal túladott rajta, visszafizette a kölcsön
(eredeti) összegét, és a nyereségb l tovább élt. Többek között ezekre hivatkozva kezdték
követelni kés bb a modern muszlim mozgalmak, hogy a bankok is tartsák be a szunnát, és
töröljék el a kamat intézményét.
Konkrétan a befektetésekre vonatkozóan a saria öt alapelvet fogalmaz meg: (1) nem
foglalhatnak magukban kamatfizetést, (2) az ügyletben meg kell jelennie a jótékonysági
adakozásnak, azaz a vallásos adónak, (3) az üzlet nem irányulhat az iszlám értékrendjével
szembenálló termék vagy szolgáltatás el állítására, (4) tilos az amúgy elkerülhet kockázatok
vállalása, kerülni kell a spekulatív ügyleteket, és végül, (5) az üzlet tagjainak kölcsönösen
vállalniuk kell, hogy biztosítják egymást a károk és veszteségek ellen.
A bank intézménye tehát – az iszlám elvek szerint – jóval több mint "nyereséggyár". Az arab
bankoknak társadalmi felel sségük van! Egy ilyen hitelintézet minden egyes dolgozójának
olyan magatartást kell tanúsítania, hogy bárki, aki a bankkal kapcsolatba lép, lássa: itt még a
t ke felhasználása is vallásos cselekedetnek min sül. Az iszlám elveivel tehát csak olyan
finanszírozási ügyletek egyeztethet ek össze, amelyekben a finanszírozó a pénze fejében csak
az annak felhasználásából elért haszonból – ami természetesen nem kapcsolódhat
szeszgyártáshoz, szerencsejátékhoz vagy egyéb kétes hír iparágakhoz – kap egy el re
meghatározott arányú részt. A résztvev k ugyanilyen arányban viselik azonban a
vállalkozás esetleges veszteségeit is. A mez gazdasági beruházások esetén például, ha
rossz a termés, és ez kárt okoz a termel nek, a banknak is méltányos hányadban le kell
mondania a kölcsön összegének visszakövetelésér l.
Bár mindez rendkívül lesz kíti a hív k mozgásterét a mai pénzügyi világban, a közismerten
tehet s és talán kevésbé elkötelezett hitélet arab uralkodók – az id múlásával –
természetesen megtalálták a maguk "kiskapuit". Például a világ egyik leggazdagabb
embereként jegyzett Alwaleed Bin Talal herceg, akinek már pár évvel ezel tt is 20 milliárd
dollárra rúgott a vagyona, portfoliójának dönt hányadát amerikai Citigroup részvényekben
tartja, megszabadulva ezáltal az arab etika béklyóitól.
Erkölcsös profitok
A vallási alapokon kezelt befektetések iránt világszerte egyre nagyobb igény és érdekl dés
mutatkozik. Mivel Földünk minden ötödik lakója muzulmán vallású, nem meglep , hogy
legintenzívebben az iszlám alapelveit figyelembe vev termékek és szolgáltatások kezdtek
szaporodni. Erre válaszul Dow Jones, a világhír Dow Jones Ipari Átlag nevezet t zsdeindex
létrehozója, összeállította a Dow Jones Islamic Markets Indexes (Dow Jones Iszlám Piaci
Indexek) csoportot, amely m ködése els öt évében mintegy 27 százalékkal múlta felül a
szintén közismert – az amerikai t zsdék mindenkori legjobb 500 ipari cégének
részvényárfolyamából számított – S&P500 index átlagos megtérülését. 1997-ben az iszlám
típusú pénzügyi tranzakciók forgalma összesen évi 160 milliárd dollárt tett ki, és évi 10-15
százalékos növekedést mutatott. 1998-ban a világ 43 országában mintegy 200 iszlám bank és
pénzügyi intézmény m ködött, amelyek összesen 100 milliárd dollárt kezeltek. Ma már,
mintegy hat évvel kés bb, ez az összeg több mint 200 milliárd dollár.
http://helyipenz.nolblog.hu/archives/2009/01/15/Az_iszlam_bankok_titka/
2