Tudásszociológia

1. TudásszociológiaTudásszociológia
Jenei Zsolt
ELTE PPK
Elméleti kutatás szakirány

2. A tudomány bemutatásaA tudomány bemutatása
 Alapfogalmak bemutatása
 Szerzők, elméletek bemutatása
 Tudásszociológia és oktatás kapcsolata

3. Mi aMi a tanulástanulás??
 Adaptációs változás, amely a környezetünkkel
való kölcsönhatás eredménye.
 Feltárt fiziológiai, életkori és nevelési – oktatási
sajátosságai vannak.
 Az emberek közötti egyéni különbségek olyan
nagyok, hogy lehetséges a tanulás módszertanok
változatos alkalmazása

4. A tanulás formáiA tanulás formái
 Formális – iskolai keretek között
 Nem formális – szervezetekben, továbbképzésen
 Informális – család, munka, barátok, ismerősök

5. Mi a tudás?Mi a tudás?
„Objektív vagy szubjektív alapokon nyugvó elképzelés,
amely szerint bizonyos konkrét dolgok (tárgy, folyamat,
viszony, eszme) léteznek és jelentéssel, funkcióval,
összefüggéssel bírnak. A tudás forrása lehet: saját
tapasztalat, belátás, emlékezet, információ,
kommunikáció, elvont gondolkodás (ítéletalkotás,
következtetés, műveletek).” – Pszichológiai szótár W.D. Fröhlich

6. Tudás elemeiTudás elemei
 Információ (feldolgozás)
 Képesség (született)
 Készség (automatizált komponens)
 Alapkészség (írás, olvasás….)
 Jártasság (biztos alkalmazás)
 Kompetencia (alkalmazás célzottan)
 Kulcskompetencia

7. TudásszociológiaTudásszociológia
 A tudás társadalmi léthez kötöttségét kutatja.
 A kultúraszociológia része, filozófiai eredettel bír.
 Nem ismeretelmélet.

8. Tudásszociológia első képviselőiTudásszociológia első képviselői
Max Scheler (1847-1928)Max Scheler (1847-1928) Karl Mannheim (1893-1947)Karl Mannheim (1893-1947)

9. Comte és a pozitivizmus kritikája: a három egyszerre vanComte és a pozitivizmus kritikája: a három egyszerre van
jelen egy emberben, nem pedig fejlettségtől függőjelen egy emberben, nem pedig fejlettségtől függő
 Teológiai vagy fiktív: A fetisizmustól a politeizmuson át a monoteizmusig tartó
fejlődési szakasz. A külső világ megmagyarázhatatlan dolgainak az emberihez
hasonló életet és tulajdonságokat tulajdonítunk. A gondolkodás célja a titkok
feltárása, a lényeg megértése.
 Metafizikai vagy absztrakt: Szintén az abszolútúm keresése a cél, de már
nem megszemélyesítés által, hanem elvont lényegiséggel, absztrakt
fogalmakkal és viszonyokkal.
 Pozitív vagy reális: Nincsenek tulajdonképpeni okok. A megfigyelés és a
gondolkodás alapján a törvények megfogalmazása a cél és azok további
kutatása. Eredet keresés értelmetlen és csak a megfigyelhető dolgokkal
érdemes hosszútávon foglalkozni.

10. Scheler tudásformáiScheler tudásformái
 Mítoszok (differenciálatlan)
 Implicit tudás (népnyelv, babona)
 Vallásos tudás (intuitívtól dogmáig)
 Misztikus tudás („kimondhatatlan”)
 Metafizikai tudás (filozófia a létezőre)
 Tudományos tudás (szaktudományok)
 Technológiai tudás (konkrét feladat)

11. A tudásformák szerepeA tudásformák szerepe
 Vallási tudás: a lét és benne a sors
jelentősége, egyéni megtörténése, a világ
uralma és az egyén viszonya
 Metafizikai tudás: a világban lévő dolgokra,
jelenségekre kérdez rá, a vizsgált tárgyak és a
valóság eszmei lényegét keresi
 Tudományos: a cselekvés és a munka a
színtere, a társadalmi folyamatokat akarja
uralni

12. Scheler szerint a tudás:Scheler szerint a tudás:
 Mindig közösségi aktus, nem magányos
 Csoportlélek = személytelen működő szabályozó rendszer, főleg
hagyomány alapú, alulról felfelé hat
 Csoportszellem = tárgyra irányuló, személyes, tudatos aktusok
összessége felülről lefelé hat
 A tudásszociológiának a világnézeti struktúrák egymásba való
alakulásának a szabályit kell kutatni

13. Scheler létszféráiScheler létszférái
 Valóságos, értékes, szent
 Általában vett közös: elő- és utóvilági = társadalom és történelem
 Külső és belső világ szférája = test és környezete
 Élőnek vélt szféra
 Holt és a holtnak vélt szféra
Ezek nem egymásból erednek, nem lehet visszavezetni őket
egymásra! Mindig ezt próbálják, de ez hamis! Az ismeretelmélet
kiindulópontja a természetes világnézet. De ilyen nincs!
Ami nem jelenti azt, hogy nincs rend ezekben a szférákban.

14. Az ideológiák a kollektív értékekAz ideológiák a kollektív értékek
és a vélt tudástartalmak elegyeés a vélt tudástartalmak elegye
 Érték előrevetítés
 Változás igénye
 Mechanikus világkép
 Realizmus
 Materializmus
 Indukció, empirizmus
 Pragmatizmus
 Optimizmus
 Dialektika
 Környezettudatos gondolkodás
 Érték visszavetítés
 Létszemlélet
 Teleologikus világkép
 Idealizmus
 Spiritualizmus
 A priori tudás, racionalizmus
 Intellektualizmus
 Pesszimizmus
 Identitást keresés
 Nativisztikus gondolkodás

15. Edmond Husserl, Alfred Schütz,Edmond Husserl, Alfred Schütz,
Peter Berger, Thomas LuckmannPeter Berger, Thomas Luckmann
Fenomenológiai
megközelítése a tudásnak:
A gondolat mindig valaminek
az elgondolása, nem
önmagában létező.
A tudatban konstituálódó
világ miképpen kutatható?

16. Norbert EliasNorbert Elias
Civilizációtörténetbe
ágyazott tudásszociológia
Milyen feltételek között alakulnak
át a tudományelőtti gondolkodási
formák, mítoszok tudományos
elméletté?

17. Egyén és társadalom tudásformáiEgyén és társadalom tudásformái
 Ismeretelmélet és tudáselmélet szerint az egyén
egyedül dolgozza fel a tudást. A forma és a
tartalom keretei között.
 A megfigyelés és az individuális gondolkozás nem
elég az ismeretek megszerzésére. A kognitív és
az affektív elemek szükségesek.
 A tudásszociológia szerint az egyes ember
tudásába már beépült a korábbi ismeretek
lényege. Ezért a társadalom tudása is
vizsgálandó.
 A tudás = szintézis. (múlt, jelen, jövő lehetőségei)

18. Köszönöm a figyelmet!Köszönöm a figyelmet!