1. Az új influenza virus- A/H1N1 .
Az új világjárványról a A/H1N1 vagy más néven az Új
Inluenzárról kap sok információt ebben a cikkben .Pro és kontra
vélemények vannak ,de több információ szükséges ahhoz, hogy
tisztán lássukk ezt a témát.Hasznos lesz, ha elolvassa a Forrást is.
Beszélje meg orvosával,gyógyszerészével '
Forrás :http://h1n1.lap.hu/
Animációs
film:http://www.hazipatika.com/mediatar/media/Influenza/111
Humán Mikrobiológia
Régóta lóg a levegőben a
korábbi ígéretem, hogy kicsit behatóbban is foglalkozunk az aktuális influenza
vírussal és azt hiszem a mostani hisztériánál keresve sem lehetne jobb
időzítést találni.
Természetesen egy sorban is el lehetne intézni, hogy most akkor veszélyes-e a
vírus, vagy sem, kell oltani, vagy sem, de mivel e legtöbb félreértés érzésem
szerint abból ered, hogy sokaknak fogalmuk sincs miről beszélnek, egy kicsit
mélyebben elmerülünk a témában. Végigvesszük, hogy akkor most pontosan
hogyan is néz ki az influenza vírus, miképpen működik, mit tudunk a
patomechanizmusáról a korábbi nagy influenzajárványok alapján. Miért
kellhet az oltás, kell-e félni tőle, sőt még abba is megpróbálok belemenni,
hogy miért hatékonytalan az oltás körüli kommunikáció és miért nem triviális
ezen változtatni.
A vírus biológiája

2. Az Orthomyxoviridae családba tartozó influenzavírusoknak három nagy
típusa ismert, A, B és C, amelyek közül az első a messze legelterjedtebb és
legváltozatosabb. Az egyes vírusok konkrét nevét a felszínükön levő
hemagglutinin (HA) és neuraminidáz (NA) fehérjék altípusa alapján képezzük
(előbbinek 16 altípusa, mígutóbbinak 9 altípusa ismert), így a H1N1 az arra
vonatkozik, hogy a vírus felszínén az egyes altípusokba tartozó HA és NA
lelhető fel. Persze a nomenklatúra közel sem tökéletes, hiszen az influenza
vírus természetét az összes génje együtt határozza meg (erről lásd egy picit
később) - mi sem példázza ezt jobban, mint hogy a legendás "spanyolnátha" is
H1N1 volt, meg az azóta megszelídült, szezonális influenzaként fel-feltűnő
utódai is azok. Olyannyira, hogy az aktuális szezonális influenza - amely
hosszú évek óta az emberekben köröz -, szintén H1N1, ezért a szakirodalom, a
sertés influenzát 2009 A(H1N1) néven ismeri (én is így fogom használni), a
félreértéseket elkerülendő.
Az influenza vírusoknak jellegzetes, negatív szálú RNS genomja van, amely 8
ún. szegmensen helyezkedik el. Ezeken a szegmenseken kódolódnak a vírus
működéséhez szükséges fehérjék (többé-kevésbé egy fehérje/szegmens),
amelyekről szép sorjában mindjárt meg is emlékezünk. Alapállapotban
(amikor a vírus részecske formában létezik) az RNS szálak körül virális
nukleoproteinek (NP) találhatók, amelyek a szegmensek stabilitásáért
felelősek. Ezek mellett kis mennyiségű virális polimeráz (PB1 és PB2) is
fellelhető a vírus belsejében, amelyeknek a feladata, hogy fertőzés után
elkezdják átírni az influenza RNS-eket (mivel értelemszerűem maguk is
kódolva vannak a genomban, a folyamat a fehérjék exponenciális
megjelenését okozza). A virális genom szegmenseken való elhelyezkedése az
ún. reasszortáció jelenségének az oka. (Ez akkor következik be, amikor
több, különböző influenza vírus fertőzi meg ugyanazt a sejtet, és a keletkező új
virionokba az eredeti vírusok szegmenseinek véletlenszerű kombinációja
kerül. Ez új vírus törzsek kialakulását okozhatja, amelyek könnyen
veszélyesebbek lehetnek, mint bármely szülői vírus.)

3. A szegmensek körül egy speciális burok található, amelyet az M1 fehérje alakít
ki, és amelynek feladata a vírus összeszerelésében van, legkívül pedig a HA-
val, NA-val és az M2 nevű ioncsatornával teletűzdelt lipidmembránt leljük.
Fert
őzéskor a vírus HA fehérjéi révén kötődik a sejtfelszínen található
glycoproteinekhez és glycolipidekhez kapcsolódó sziálsav csoportokhoz, és a
kötődés nyomán megindul a vírusrészecske bekebelezése endocitózis révén.
Az endocitotikus vakuólákban a közeg savassága megnő, és ez hozzájárul
egyrészt, hogy a vírus és a vakuóla membránja összeolvadjon, másrészt
megnyitja az M2 csatornákat és azokon keresztül savasítja a virion belsejét.
Utóbbi fontos, hogy az M1-hez kötődő RNS-ek és NP-ek kiszabadulhassanak
és a sejt belsejébe kerüljenek.
A membránfúzió előfeltétele a HA proteolitikus hasítása, enélkül a fertőzés
esélytelen. Olyannyira igaz ez, hogy alapvetően megszabja egy fertőzés
jellegét, hogy mennyire könnyű hasítani az azt okozó influenza vírus HA
fehérjéjét. A "klasszikus" esetekben csak az alsó légutakban vannak olyan
proteázok amelyek képesek a HA-t hasítani. Virulensebb törzsek esetében (és
ilyen volt a pár évvel ezelőtti H5N1 madárinfluenza) azonban a HA
szekvenciája lehetővé teszi, hogy más szövetekben fellelhető proteázok is

4. hasítsák, ami nagyban megnöveli a megfertőzhető sejtek számát, súlyosbítva a
tüneteket, szövődményeket okozva.
A sejtbe kerülve, a vírus negatív szálú RNS-ei és a velük együtt levő PB1 ill.
PB2 molekulák a sejtmagba transzportálódnak, ahol elkezdődik a vírusban
kódolt információ átírása mRNS-be, majd a sejt fehérje készítő apparátusát
felhasználva (hiszen ez nem tesz különbséget a saját és a virális mRNS
molekulák között) létrejönnek a vírus fehérjéi is. A folyamat öngerjesztő és
hamarosan az egész sejt annak az egy funkciónak lesz alárendelve, hogy virális
RNS-eket és fehérjéket gyártson. (A sejt nem teljesen védtelen az ilyen
betolakodókkal szemben, épp ezért az egyik virális fehérje, az NS1 feladata,
hogy kilője a gazda természetes immunitását beindító interferonokat.)
Az újonnan elkészült HA, NP és M2 molekulák az endoplazmatikus retikulum,
ill. Golgi-rendszer membránjain keresztül (azaz a standard membrán
szekréciós útvonalon) a sejt felszínére jutnak. Közben az M1 már elkezd a sejt
citoplazmájába lógó, ún. intracelluláris doménjeikhez kapcsolódni, és az M1
fogja (pontosan még nem ismert módon) a virális RNS-eket, valamint az őket
burkoló NP-eket a membárnhoz vonzani ill. kötni. Végül a komplett vírus
lefűződik a sejt membránjából és útjára indul, új áldozatot keresni (itt látható
egy kis videó a folyamatról).
Ebben az utolsó lépésben kapnak szerepet a NA fehérjék, amelyek feladata,
hogy a vírus részecske saját membránján levő sziálsav csoportokat levágják.
Így a virion nem kötődhet a sejt felszínén levő más HA fehérjékhez, illetve a
virionok nem is fognak összetapadni. Működőképes NA hiányában a fertőzés
nem képes tovább terjedni.
Kis vírustörténelem
Bár az influenza vírusok minden bizonnyal időtlen idők óta velünk vannak, az
efajta zanzásított történeti összefoglalók alfája minden esetben 1918. Ekkor
következett be a nagy spanyolnátha járvány (bővebben erről lásd Nádori
kollegánál), amely egyes becslések szerint több mint 50 millió ember haláláért
tehető felelőssé. Még ha egy picit szkeptikusan tekintünk is erre a számra
(hogy erre esetleg miért lehet okunk, arról lásd később), akkor is közel milliós
nagyságrendűre tehető a halottak száma. A spanyolnáthát okozó H1N1
leszármazottai keringtek aztán a humán populációkban, a szezonális influenza
okozóiként, egészen 1957-ig. Ekkor egy reasszortáció eredményeként egy új
vírustörzs jelent meg, amelynek új HA és NA génjei voltak, ez az 1957-es
H2N2, az "ázsiai influenza járvány" okozója, amely 2 millió életet követelt.A
következő járványra tíz évet kellet várni, ekkor a H2N2-ből reasszortáció
útján H3N2 lett és kitört a "hong kongi influenza". Mivel az NA fehérje ez
esetben nem változott, a járvány nem fellángolás szerű lett, hanem inkább
csak lassan (de biztosan) izzó parázsként tette a dolgát.

5. Az 1968-as H3N2 leszármazottai hosszú ideig boldogítottak még bennünket,
majd 1977-ben ismét feltűntek a H1N1 típusú vírusok is, így évekig két fajta
szezonális influenzának lehetett örülni (ami kiszámíthatatlanabbá tette az
oltási felkészüléseket is).
Komolyabb parára ismét csak 1997 tájékán került sor; ekkora datálható a
H5N1 "madárinfluenza" megjelenése. Ez ismét Hong-Kongban következett be
(a vízi szárnyasok, amelyek igen kedvelt táplálékforrások errefele, amúgy is
elsődleges hordozói az influenza vírusoknak és a városállam piacain levő
zsúfoltság finom szólva sem hátrányos az egyes vírusok elterjedése során), de
egy masszív mészárlási kampányt követően úgy tűnt, sikerült a dolgot még
időben megfékezni. 2003-ig kellett várni, hogy kiderüljön, nem egészen.
Mivel a vírus nem tud (még ?) sikeresen emberről emberre terjedni, azóta
világszerte mindössze kb. 300 ember betegedett meg H5N1 fertőzés
következtében (elsőroban K-Ázsiában), a fatalitási arány viszont sokkolóan
magas: kb. 60%-os.
A nagy kérdés, hogy mi okozta/okozza az 1918 H1N1, ill. H5N1 vírusok magas
virulenciáját. A szegmensekkénti vizsgálat (kvázi arról van szó, hogy egy
viszonylag ártalmatlan, szezonális influenza törzs szegmenseit egyenként
helyettesítik a vizsgált vírusok megfelelő szegmenseivel, és nézik, miként
változik a letalitás, egerekben) mindkét esetekben a HA, NA, NS1 ill.
polimeráz fehérjéket tette felelőssé.
Mindkét vírusnál a HA-ban olyan változások jelentek meg, amelyek
könnyebbé teszik a hasításukat, így, mint erre korábban már utaltam,
többfajta szövetet képesek megfertőzni. Az NA változása valószínűleg a HA
sziálsav felismerését optimalizálta; az NS1 mutációi pedig még hatékonyabbá
tették a természetes immunrendszer kikapcsolását. Ezek teljesen logikusnak
tűnnek, a polimeráz enzimek virulenciához való viszonya talán egy hangyányit
rejtélyesebb, de az is megmagyarázható. Arról van ugyanis szó, hogy
különböző polimerázok, különböző hőmérsékleten működnek optimálisan. Pl.
a humán légutak átlaghőmérséklete 33 C, a madar beleié pedig 41 C. Amikor a
vírus új fajokat, vagy ugyanazon a fajon belül új szöveteket akar kolonizálni,
nem árt, ha a polimeráz enzimjei az új környezetben is működőképesek
lesznek.

6. A polimeráz génekhez kapcsolódó
virulencia legérdekesebb összetevője azonban nem maguk a polimeráz
fehérjék, hanem a PB1 szegmensen időnként feltűnő, ún. PB1-F2 fehérje. Az
F2 itt a "frame 2" rövidítése, ami arra utal, hogy ugyanazokat a bázisokat
felhasználva, amelyek a PB1 polimerázt kódolják, de egy bázispárral eltolva a
leolvasási keretet, egy másik fehérjét (is) kapunk. A PB1-F2 a sejtekben levő
mitokondriumokhoz képes kapcsolódni, és azokon keresztül beindítani a
sejthalál, azaz apoptózis folyamatát.
Mivel a 2009 A(H1N1) esetében a PB1-F2 nem funkcionális (több STOP
kodon is szerepel a leolvasási keretében), páran felvetették, hogy valószínűleg
nem kell komoly szövődményű betegségtől tartani. Ugyanakkor ennek
némileg ellentmond, hogy a spanyolnátha esetében a virulencia legfőbb
komponense nem a PB1-F2, hanem egyértelműen a HA volt, ráadásul
viszonylag friss szekvencianalaízisek azt mutatják, hogy a PB1-F2 nem
létfontosságú az A típusú influenza vírusok fitnessze szempontjából. Így
leginkább annyit mondhatunk biztosan, hogy a PB1-F2 hiányában a vírus nem
lesz annyira pusztító, mint amennyire lehetne.
Szezonalitás
Az influenza vírusok elsősorban télen, ill. kora tavasszal tarolnak. Ez alól nem
nagyon van kivétel, ha megnézzük az alábbi ábrán jól láthatjuk, hogy minden
féltekén a hideg hónapok során csúcsosodik ki az aktuális szezonális járvány,
a melegebb égöveken pedig egész évben egy alapszintű influenza aktivitás
érzékelhető.

7. A nagy kérdés a mi ennek az oka. Igazából fogalmunk sincs, hogy miért pont a
téli hónapok az influenza vírusok kedvencei, de több hipotézis kering kutatói
körökben. Az egyik, hogy a téli hónapokra jellemző össze- és bezártság
megkönnyíti a vírus terjedését. De az is szóba került, hogy a vírus stabilitása
jobb a hidegben, esetleg az emberi immunitás szezonális változása (a napfény
függő melatonin szekréció, illetve D vitamin termelés egyaránt összefüggésbe
hozható az immunválasszal) az oka annak, amit látunk. Egy ma már kevésbé
népszerű, de még teljesen meg nem cáfolt nézet pedig azt állítja, hogy az
influenza valamilyen más kórokozóval karöltve tud igazából betegséget

8. okozni, és az influenza járványok szezonalitását, a misztikus patogén
határozza meg. Akárhogy is van, a 2009 A(H1N1) szempontjából most
következik a feketeleves a mi féltekénken.
Influenza vs. "influenzaszerű"
Az influenzával kapcsolatos
vizsgálatok (beleértve az oltóanyagok hatékonyságát) egyik rákfenéje, hogy a
tünetek elég általánosak. Az "influenzaszerű" megbetegedéseknek valójában
csak a töredéke valóban influenza (mint az a Spiegel cikkéből vett ábrán is
látszik), de a statisztikákba gyakran influenzaként vonulnak mégis be.
E miatt kell egy kicsit óvatosan bánni a spanyolnátha 50 millió halottjával is.
Kétségtelen, hogy egy durván virulens A(H1N1) törzs tombolt világszerte
1918-ban, de a korabeli egészségügyi normákat és felkészültséget figyelmbe
véve, nem zárható ki, hogy a halálozások jelentős részét nem minden esetben
az influenza vírus okozta, hanem vagy egy másik vírus, vagy egy bakteriális
fertőzés (az antibiotikumok előtti időkről van végül is szó), vagy ezek és az
influenza kombinációja.

9. Ami persze
nem azt jelenti, hogy valójában az influenza vírus nem káros, vagy akár
halálos bizonyos esetekben. A halálos kimenetelű légzőszervi megbetegedések
(pneumonia and influenza - P&I index) száma mindig durván megugrik a
szezonális influenza járványok idején, és ha megfelelő korrekciókat
alkalmazva levonjuk a más légzőszervi patogének okozta megbetegedéseket,
egyértelműen látható, hogy bizony, az influenza minden évben számos
halálesetért felelős. (Amerikában egyedül ez a szám évi 36,000 köré tehető.)
A legveszélyeztetettebb kategóriát általában a más betegségekben szenvedők,
illetve az öregek képezik, akiknek az immunrendszere nem képes elég hamar
és elég alaposan felvenni a harcot a betolakodók ellen.
A 2009 A(H1N1) molekuláris eredete

10. Akkor
ennyi általános bevezető után elérkeztünk a biológiailag nagyon is releváns és
izgalmas kérdéshez, honnan ered a "sertésinfluenza" vírusa.
A történetünk szempontjából "klassszikusnak" számító sertésinfluenza vírus,
akár csak az ember esetében (lásd fenti történeti kitekintőt), az 1918-as H1N1
járványra datálható. Ugyan disznókból az első influenza vírusokat csak a
harmincas években sikerült izolálni, azok molekulárisan a "spanyolnátha"
közeli rokonai voltak, és azok is maradtak a kilencvenes évek végéig.
1998 körül a "klasszikus" sertésvírus, az akkor éppen aktuális emberi H3N2,
valamint egy ismeretlen altípusú madárinfluenza reasszortációja egy ún.
tripla reasszortáns rH3N2 kialakulásához vezetett az É-Amerikai
kontinensen. Ezt hamarosan megspékelte a rH3N2 és a klasszikus sertés
H1N1 közti keveredés, majd ezek a (továbbra is tripla reasszortánsnak
nevezett) vírusok keringtek évekig a sertések körében. Ugyan időnként mind a
"klasszikus" mind a tripla reasszortáns vírust kimutatták emberben is, a
betegség nem bizonyult fertőzőnek.
A változás idén következett be, és okozója (na mi más), mint egy újabb
reasszortáció volt. Az eurázsiai disznók saját sertésinfluenzája (ami 1979 körül
született, egy madárinfluenzából) is sikeresen eljutott az újvilágba, és
keveredett a tripla reasszortánssal (megj: lassan olyan "egyszerű" lesz követni
az egyes szegmensek sorsát, mint az itt a piros, hol a piros golyóit, de remélem
az ábra segít). Az így megérkező NA és M szegmensekkel aztán a virális puzzle
utolsó darabjai is a helyükre kerültek, és hamarosan a vírus elindulhatott
hódító útjára bennünk, emberekben is.
Patomechanizmus, avagy mit csinál a vírus a szervezetben
A vírus elsősorban szaporodik, nincs neki komolyabb terve a gazdával. Az már
szinte mellékhatás, hogy sok esetben ez azzal jár, hogy az inkubátornak
átprogramozott sejtek elpusztulnak. Attól függően, hogy hol és mennyire

11. vadul szaporodik a vírus (ami, mint fent taglaltuk a polimerázok aktivitásától
függ, na meg persze a HA hasíthatóságától) lehet a tüneteket felfedezni.
Különleges esetekben a vírus átterjedhet a légutakon túl a belekre, a vesére,
ill. limfoid szerveinkre .
A 2009 A(H1N1)-en végzett kezdeti vizsgálatok az influenzológusok kedvenc
modelállatában, a menyétben (igen, menyétben - azért menyét, mert a
légutainak sejtjei nagyon hasonlóak a humán ekvivalenseikhez, és kb. ua. a
vírusokra érzékenyek is), azt sugallták, hogy a szezonális influenzánál sokkal
virulensebb vírussal állunk szemben, amely ugyan terjedni nem terjed jobban,
mint a "klasszikus" H1N1, de jobban szaporodik a légúti szövetekben, több
kárt okoz bennük és a 2009 A(H1N1)-el fertőzött állatok nagyobb eséllyel
pusztulnak bele a fertőzésbe.
Minden modelállatnak megvannak a maga korlátai és úgy néz ki a menyét
esetében is elértünk egy ilyenhez. Talán azért mert megbízhatóságát eddig
főleg a H5N1, vagyis madárinfluenza elleni küzdelemben tesztelték, talán más
okból, de úgy néz ki, hogy a szóbanforgó kutatások két kulcs következtetése
nem bizonyult igaznak: a 2009 A(H1N1) vírus általában (és erre még azonnal
visszatérünk) nem okoz durvább fertőzést, mint szezonális rokona, viszont
sokkal fertőzőbb - Amerikában a bizonyított influenza esetek 99%-át okozta
az új törzs. [A legfrissebb becslések szerint, július végéig kb 1.8 - 5.7 millió
ember betegedhetett meg az Egyesült Államokban, amiből 9,000 -21,000
igényelt korházi kezelést (nem mindig végezték el a tesztet, illetve a jelenlegi
gyors tesztek sajnos nem túl hatékonyak, ezért a bizonytalanság). A
bizonyított H1N1-el kezelt, kórházban levő betegek kb. 6%-a nem élte túl a
fertőzést.]
Makákókban végzett további kísérletek arra világítottak rá, hogy a vírus jól
terjed az alsó légutakban is, és talán pont sokkal jobb szaporodási
képességének köszönhetően, nagyobb kárt okoz a tüdő szövetekben.
Az egyelőre rendelkezésünkre álló mortalitási adatokból kitűnik, hogy főként
más betegségekben is szenvedők számára veszélyes a fertőzés. Ugyanakkor az
is tény, hogy számos korházban kezelt betegnél nem ismerhető fel más
betegség, vagyis a 2009 A(H1N1), minden mende-monda ellenére igencsak
hatékony patogén. Hogy mi okozhatja a különböző betegekben a különböző
súlyú megbetegedést, arról leginkább találgatni tudunk. Az egyik lehetőség,
hogy bizonyos személyekben a korábbi szezonális influenzák ellen kialakult
ellenanyagok (végső soron valamennyire minden H1N1 hasonlít)
hatékonyabbá teszik az immunválaszt, de pontos ismereteink még nincsenek
a dologról.
Amikor azonban súlyossá válik a dolog, a tüdőben masszív gyulladás alakul ki,
ami viszont folyadékfelhalmozódáshoz vezet a légutakban, súlyos esetekben

12. akár bevérzéshez is. Ezek következtében az oxigéncsere nem tud
megvalósulni, hiába lélegzik egyre mélyebbeket a beteg.
Oltani, vagy nem oltani, ez itt a kérdés
Az oltásokról mára már kb. mindenki mondott valamit, és aki csak a napi
médiából próbál tájékozódni, annak bizony nincs könnyű dolga. Hiszen
egyrészről, ha Czeizel Endre valamiért "tűzbe teszi a kezét", akkor jobb, ha
annak magunk is utána olvasunk, legyen szó örökbefogadásról, vagy abszolút
hallásról. Ugyanakkor, amikor Lenkei "gyógyítsuk az AIDS-t C vitaminnal"
Gábor le akar beszélni egy oltásról, szinte teljesen biztosak lehetünk benne,
hogy a vakcina jó és hatékony.
A "csippet ültetnek belénk" és hasonló baromságokkal most nem
foglalkoznék, de próbáljuk meg érdemlegesen felmérni, hogy kell-e a vakcina:
pontosabban hatásos-e, és hatása ellensúlyozza-e potenciális mellékhatásait.
Az orvosi eljárások hatékonyságát metaanalízisekben vizsgáló Cochrane
Collaboration elég egyértelműen fogalmaz: különösen nagyon elterjedt
vírusok esetében, főleg ha a járványt kiváltó kórokozó és az oltóanyag
elkészítéséhez felhasznált vírus nagyon hasonló, egyértelműen megfigyelhető
a hatás. Az elterjedtség az kipipálható, és az Omninvest által felhasznált vírus
(A/California/7/2009(H1N1)-szerű NYMC X-179A) is rajta van a WHO
ajánlási listáján (bármilyen baromságokat terjeszt is dr. Tóth Kálmán), vagyis
ezek alapján nem köthetünk bele az oltásba.
Az egyik leggyakrabban felmerülő mellékhatás, az ún. Guillain-Barré
szindróma, egy ritka autoimmun betegség kialakulása. Ennek az esélye
standard esetben egy a millióhoz, amit azonban nem árt kontextusba tenni:
maga az influenza fertőzés is kiválthatja a szindrómát és ennek az esélye
nagyságrendileg nagyobb lehet.
Az oltás jelentősége természetesen többrétű: egyrészt megóvhatja az egyént is
a fertőzéstől, másrészt lecsökkentve a vírus terjedési potenciálját és így
csökken annak is az esélye, hogy a veszélyeztetett csoportokban megjelenjen a
fertőzés.

13. A vírus
fertőzési potenciálját az ún. fertőzési szám, az R0 írja le, ami durván azt
tükrözi, hogy egy beteg hány más személynek adja át a fertőzést (bővebben
erről matematikus barátainknál lehet olvasni). A feladat most is az, hogy R0-t
1 alá szorítsuk.
De mennyi is akkor a 2009 A(H1N1) reprodukciós száma? A konzervatív
becslések egyelőre 1.3 - 1.7 közé esnek, de a felső határ az bizony 2.1. Ebből

14. látható, hogy az 50-70% közti oltási arány lenne a kívánatos , amennyiben
sikerülne a lakosságot a járvány kitörése előtt beoltani.
Ha erről lekésünk, akkor már eleve a 70%-os lefedettséget kellene becélozni,
de értelemszerűen csak szerényebb reményeink lehetnek. Ugyanis, ha a
reprodukciós szám stabilan 1.5 fölé kúszik, mindenképpen kitör a járvány,
annak csak a mértékét és lefolyását tudjuk befolyásolni.
Stratégiailag, főleg ha a készletek elérhetősége adott pillanatban korlátozott,
annak van/lesz a legtöbb értelme, hogy a gyerekeket beoltjuk, és ezt követően,
amint lehet a felnőtt lakosságra is kiterjesztjük az oltási kampányt. (A
gyerekek beoltása azért sem elhanyagolható, mert a becslések szerint a
fertőzések közel ötöde az iskolákban következik be.)
Ami miatt a 2009 A(H1N1) különlegesnek tűnik, más (szezonális) influenza
vírusokkal összevetve, az az idősek (65 év felettiek) relatív védettsége.
Klasszikusan ugyan ez a legkiszolgáltatottabb csoportok egyike, ahol még
mindig nem bizonyított, hogy az oltás valóban hatásos-e. Ennek az oka, hogy
az idősekben gyakran gyengébb az immunválasz az új kórokozókkal szemben
(és ezért nagyon fontos, hogy az idősek közt dolgozó ápolók időben kapjanak
oltást).
Most azonban ez a korosztály nyugodtan alhat, mert a járvány pont a
szezonális influenzától általában legkevésbé veszélyeztetett, 18-49 éves
korosztály körében tombol igazán.
A dolog "miértje" kicsit enigmatikus, de furcsa módon úgy tűnik, hogy a
válasz egy része pont a spanyolnáthában rejlik.

15. A jobboldalon látható ábra azt mutatja, hogy mennyi ellenanyagot lehet
felfedezni egyes vérszérumokban egy Kaliforniában tavasszal izolált
sertésinfluenza vírussal (CA04), illetve egy Japánban épp "honos" szezonális
influenzával (KUTK-4) szemben. Az első csoport (donor group I) mintáját
1999-ben izolálták egy öregek otthonában az ott lakók, ill. ápolóik véréből,
míg a másik minta (donor group 2) idén készült egy kórházban.
Látható, hogy asz aktuális szezonális influenza ellen értelemszerűen nem
létezett védelem még 1999-ben, semelyik korosztályban sem. Ugyanakkor az
1918 előtt születettek vérében nagyon hatékony 2009 A(H1N1) elleni
ellenanyagok vannak. Ez arra enged következtetni, hogy a mostani vírus
külseje jobban hasonlít a spanyolnátha kórokozójára, mint a szezonális H1N1
influenzák.
Ez nyilván a magyarázat egyik része csak, mert azt még mindig nem értjük,
hogy a 65-90 év közötti korosztály pontosan mitől védett.
(Érdekes és kicsit paradox módon a jelenlegi helyzet vezethet ahhoz, hogy
olyan logikával oltsuk, ahogy egyébként is kellene. Matematikai modellek azt
mutatják, hogy szezonális influenzák esetében is az iskolások és az aktív

16. dolgozók kellene az oltási kampányok elsődleges alanyai legyenek, hiszen az ő
esetükben a legnagyobb az esélye, hogy tovább adják a vírust.)
A legjobb persze a
megelőzés, és itt azért nem sok változott az elmúlt 80 évben. Ma is az
elsődleges tanács az, hogy tarts be alapvető higiéniai előírásokat, gyakran
moss kezet, ne nyúlj koszos kézzel a szemedbe, ha beteg vagy maradj otthon.
Csak ma már komoly empirikus irodalom is alátámasztja az efajta "népi
bölcsességeket".
Communication error
A helyzet tehát az, hogy a tudományos tények mind azt látszanak
alátámasztani, hogy a vírus könnyen veszélyesé válhat, pusztán a
megfertőzöttek nagy száma nyomán (abba bele sem menjünk, hogy egy újabb
reasszortációval mi jöhet létre), így indokolt az oltási kampány.

17. Ezzel szemben azt látjuk, mind Magyarországon, mind máshol a világban az
oltási arányok épp csak elkezdtek a kétszámjegyűbe kúszni. Nem véletlenül
dühöng Falus, és mérges Berencsi Gyuri bácsi. Mi ennek az oka?
Nyilván nem segít, ha pl. a legnagyobb ellenzéki párt frakcióvezetője és
szóvivője kvázi az oltás ellen száll síkra, mert az efajta hangok elnyomják a
párton belüli, felelősebb álláspontot képviselő egészségpolitikusok
véleményét. Nem segít az sem, ha orvosok és orvosnak látszó személyek
egymásnak ellentmondó információkkal bombázzák a nagyérdeműt (ne
legyenek illúzióink, az a háziorvos, aki kategorikusan közli, hogy ő pedig
semmi szín alatt nem olt, az nem több, mint egy modern hályogkovács, akinek
minimális elképzelése van csak a témáról). Az FN.hu találgatása a médiát
mentegeti és a tudomány hitelességi problémáját feszegeti, ami szvsz elég
nagy butaság: a tudomány álláspontja elég egyértelmű, csak a média keres
mindig ignoráns embereket, akiket "lázzadóként" állít be és így aztán
valamifajta hitelességet ad elképesztő ötleteiknek.
Az egész egy bizonytalan légkört szül és mint arra pár hete a Nature
szerkesztőségi kommentárja is rámutatott, a veszély ill. válság
kommunikációval foglalkozó tanulmányok rendre kimutatták, hogy amikor a
túlbuzgó hivatalnokok nyomást gyakorolnak a publikumra, amelyben a
szkeptikus és ambivalens attitűd egyébként is elég erős, gyakran épp
ellentétes hatást érnek el, főleg, ha nem foglalkoznak elég komolyan az
istenadta nép aggályaival (vagy foglalkoznak, de a társadalom ezt nem így ítéli
meg.)
Egy másik ok azonban szerintem abban rejlik, hogy az internetes
társadalomban a skim reading vált a domináns ismeretszerzési formává.
Időnként az igazság megismerése azonban több időt, elmélyülést,
gondolkodást vesz igénybe (mint azt sokan, akik idáig eljutottak, tudják ;-)).
Amikor viszont emberek tömegei nem veszik ehhez a fáradtságot, akkor az
feltartóztathatatlanul egy rosszabb valóság kialakulása felé fog vezetni. Mint
arra Lawrence Lessig a hetekben megjelent "Against Transparency" című
vitairatában fogalmaz: "A Web minden elképzelhető összefüggést megmutat.
A legcinikusabb lesz a legszembeötlőbb. És a véges figyelem miatt a
legszembeötlőbb lesz a legstabilabb. Alaptalan következtetések lesznek
levonva, karrierek dőlnek össze és nő az elidegenedés."
Ez az attitűd könnyen észrevehető számos magyar újságíró hozzáállásában.
Legyen az Szily "Index" László, vagy a Reakció nénikéje (biztos van más is, de
ezekbe akaratlanul is belefutottam az elmúlt hetekben). Mindkét esetben ott
remeg szelíden a sorok között, hogy ennyi pénz, hát akkor nyilván jó üzlet, és
ha jó üzlet gyanús. Különösen utóbbi esetben nehezen követhető a logika,
mert nem világos mi a baj. Hogy túl sok vakcina lett beszerezve? (Lehet, de
ehhez kellene egy levezetés, amiből egyértelmű lesz, hogy pl. az oltás
nemzetgazdasági haszna (a betegség miatt kieső órák nem megtörténése)

18. kevesebb, mint a hatmilliárd.) Hogy egy spin-off cég pénzért dolgozik? (Van
olyan, amelyik nem?) Vagy hogy a cég ennyi pénzért dolgozik. (Szintén lehet,
hogy az Omninvest túláraz, de ennek igazolására több kellene, mint
bemondás.) Sejtetések vannak, levegőben lógó állítások, a konkrétumok
szinte teljesen hiányoznak. (Most akkor a poszt írója szerint kell-e a vakcina,
vagy sem?) Aki meg megfelelő háttér infók nélkül olvassa (és a többség, ne
legyenek illúzióink, ilyen), az meg természetesen úgy jön el a dologtól, hogy
"hát akkor mi van, most akkor kell vagy nem kell ez az oltás?".
Pedig jó lenne gyorsan kialakítani valami konszenzust, különben lehet, hogy
akaratlanul is valóban egy nagy (magyar) kísérlet részeseivé válunk.
A témában még: New Scientist, Nature, The Lancet, virology blog, Effect
Measure.
Forrás:http://criticalbiomass.freeblog.hu/archives/2009/11/07/In
fluenza-para_-_8/
A/H1N1 a Wikipedián .
A H1N1 az A típusú influenzavírus egyik altípusa, az emberi influenza
leggyakoribb okozója. Egyes törzsei az emberi populációkban is endemikusak
(külső behatás nélkül jelenlévők), ezek okozzák az influenzaszerű betegségek
és a szezonális influenza kis részét. Vannak sertésekben (sertésinfluenza) és
madarakban (madárinfluenza) endemikus H1N1 törzsek is.
2009 júniusában az Egészségügyi Világszervezet bejelentette, hogy a H1N1 új
törzse pandémiát okozott. Mivel az új vírus sertésekből eredt, sokáig
sertésinfluenzának nevezték.
A H1N1 influenza altípus nevében a „H” a hemagglutinin proteinre, az „N” a
neuraminidáz proteinre utal. Számos különböző törzzsé mutálódott, köztük a
spanyolnátha vírusa, enyhe emberi influenzák vírusai, járványos
sertésinfluenza törzsek és a madarakban talált különböző törzsek.
Ezek közül a spanyolnátha 50-100 millió ember életét követelte.[1]
Az
influenzát okozó H1N1 törzsek általában alacsony patogenitásúak. A 2009-
ben megjelent új vírus azonban az esetek egy részében az influenzánál
megszokottnál súlyosabb megbetegedést okozhat.[2]
Amikor 2005-ben az emberi influenza más vírusaihoz hasonlították az 1918-
as vírust, kiderült, hogy a vírus 4400 aminosavja közül csak 25-30 mutatott
eltérést – ennyi már elég volt hozzá, hogy a madárinfluenza vírusa emberek
közt is terjedővé váljon.[3]
A sertésinfluenzát, amelynek nevét kezdetben a 2009-ben megjelent H1N1
vírusra használták, valójában többfajta influenza vírus okozhatja (amelyek

19. közül a sertésekben endemikusakat sertésinfluenza vírusoknak -- nemzetközi
rövidítéssel SIV - nevezik). A 2009-ben ismert SIV vírusok közt vannak C
típusú influenza vírusok is, az A típusúak közül pedig a H1N1-en kívül a
H1N2, a H3N1, a H3N2 és a H2N3.
A sertéspopulációkban ezek az egész világon elterjedtek. Emberre való
átterjedésük nem gyakori, és még akkor is gyakran csak antitestek
termelődéséhez vezetnek az emberi vérben megbetegedés nélkül. Ha a
szertésinfluenza vírus mégis meberi megbetegdést okoz, zoonotikus
sertésinfluenzának nevezik. Az ilyen fertőzéseknek különösen azok vannak
kitéve, akik gyakran vannak sertések közelében. Az állatok megfelelően
megfőzött húsa nem fertőz.
A zoonotikus sertésinfluenza tünetei hasonlóak az influenzaszerű
megbetegedések tüneteihez. A sertésekről emberre átterjedt influenza ritkán
fertőz tovább emberek közt.
A H1N1 egy különlegesen virulens törzse okozta 1918 márciusa és 1920
májusa közt a spanyolnátha pandémiát, amely az emberiség történetének
egyik legpusztítóbb járványa volt: világszerte 50-100 millió embert ölt meg.
A vírus azért volt olyan pusztító, mert az emberi szervezetben az
immunrendszer túlzott reakcióját váltotta ki, az úgynevezett citokin vihart.[4][5]
(Hasonló reakciót vált ki az embert megfertőző H5N1 madárinfluenza vírus.
[6]
) Az immunrendszer citokinok (jelzőmolekulák) tömegét bocsátotta a tüdő
szöveteibe, emiatt fehérvérsejtek özönlöttek oda, károsítva a tüdőszöveteket
és vizenyőt okozva, ami megakadályozta a légzést. Más pandémiáktól
eltérően, amelyek főképp az öregekkel és a gyerekekkel végeztek, a
spanyolnátha nagy számban végzett fiatal felnőttekkel, akiknek erős volt az
immunrendszere és ezért erős védekező reakciót produkált.
A járvány azért kapta a spanyolnátha nevet, mert Spanyolország volt az
egyetlen európai ország, ahol az áldozatokról folyamatosan jelentéseket
közöltek, miközben más országokban ezt nem engedték szerepelni a hírekben,
hogy megelőzzék a pánikot.
1973-ban egy új H1N1 sertésinfluenza vírus járvány okozott a Fort Dix katonai
bázison az Egyesült Államokban, amelyben 13 katona betegedett meg, és
közülük egy meghalt. A vírust január 19 és február 9 közt észlelték és nem
terjedt Ford Dixen kívülre.
2009 áprilisában a H1N1 egy változata - amely a H1N1/09 pandemikus vírus
(vagy új H1N1 influenza vírus) nevet kapta - halálos áldozatokkal járó
megbetegedéseket okozott Mexikóban. Az első jelentések több, mint száz
áldozatról szóltak, a számok azonban később változtak. A kór átterjedt az

20. Egyesült Államokra, majd más kontinensekre is, köztük Európába. A WHO
május 18-ai adatai szerint a laboratóriumi vizsgálatokkal megerősített esetek
száma 40 országban 8829 volt és 74-en haltak meg, a zömük Mexikóban, a
nemzeti egészségügyi hatóságok által a WHO számára szolgáltatott
tájékoztatás alapján.
Szomszédos országaink közül Ukrajnában a legsúlyosabb a helyzet, a vírus
2009 júniusában jelent meg, de mára (2009. november 1.) négy nyugat-
ukrajnai megyében 81 ezer ember szenved vírusos eredetű légzőszervi
megbetegedésben, és 2341 embert ápolnak kórházban, a vírus feltehetőleg 48
ember halálát okozta eddig.
Ukrajnában a helyzet súlyosabbra fordult, 2009. november 13-án a
felmérések szerint, az országban már (Lazorisinec szerint) a kórházakban 65
600 beteget ápolnak influenza miatt, közülük 392-ten intenzív kezelésre, 60-
an pedig mesterséges lélegeztetésre szorulnak. A járvány kezdete óta
Ukrajnában 1,25 milliónyian betegedtek meg és ebből 239-en haltak meg.
2009. november 18-ára a számok csak tovább növekedtek Ukrajnában. A
tárca nyilatkozata szerint a járvány kezdete óta összesen 1,4 millió
megbetegedést regisztráltak és halálos áldozatok száma 328.
Az új vírus lappangási ideje az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója
szerint maximum hét nap, fertőzőképessége a betegség kezdetét megelőző
naptól a kezdetét követő hetedik napig tart.[7]
-
Az új vírus megelőzésére az Egészségügy Minisztérium oltópontokat állított
fel, melynek listáját a járvány hivatalos oldalán, a www.jarvany.hu -n [1] tette
közzé. Az oltás szükségessége heves vitákat kavart a lehetséges mellékhatásai
miatt, ám a nemzetközi javaslat szerint érdemes oltatnunk a régi, és az új
típusú influenza vírus ellen is. Az esetek néhány százalékában előfordulhat
fejfájás, hőemelkedés, enyhe rossz közérzet.
Tudsz nekem vakcinát szerezni feketén?
• Joób Sándor
Forrás:http://index.hu/belfold/2009/09/26/tudsz_szerezni_feket
en_vakcinat/
Hogy ne nézz teljesen hülyén, ha egy társaságban hozzá kellene szólnod. Hogy
valaki fel merje tenni helyetted a legegyszerűbb kérdéseket. Hogy tudd, mi a
téma. Ez itt a politikafóbok kiskátéja, az Index Szájbarágó.
Én egyszerűen nem hiszem el, hogy egy teljesen egészséges ember otthon
játszik a gyerekeivel, majd egyszer csak rosszul lesz és meghal influenzában.

21. Pedig ritkán előfordul ilyen. Az új influenza második hazai áldozatának, egy
34 éves tengelici férfinek nem volt láza, nem köhögött, nem volt cukorbeteg,
szívbeteg és más krónikus betegségben sem szenvedett. A boncolás után
mutatták ki a szervezetében a H1N1 vírust.
Az nem lehet, hogy a kettőnek semmi köze egymáshoz? Volt benne influenza
vírus is, de a halálát valamilyen más, ismeretlen betegség okozta.
A férfinek vérzéses tüdőgyulladása volt, a H1N1-et a tüdőszövetben mutatták
ki. Amit mi általában tüdőgyulladásnak mondunk, az bakteriális eredetű. A
vérzéses tüdőgyulladást viszont közvetlenül az influenzavírus okozza, ezt
nevezik primer vírusos pneumoniának. A tüdőgyulladásnak ez a ritka válfaja
különösebb előzmények nélkül nagyon rövid idő, akár néhány óra alatt is
halált okozhat. Az USA-ban előfordult olyan eset, hogy egy kislány a szülinapi
bulijára készülődött, majd rosszul lett és nem sokkal később meghalt. A
vírusos tüdőgyulladást az esetek felében nem élik túl az emberek.
hirdetés
És mi van, ha én a buszon egy olyan embertől kapom el a vírust, aki nem
sokkal később meghal ilyen borzalomban? Akkor nekem is annyi?
Nem. Ugyanez a H1N1-es vírus az esetek döntő többségében teljesen enyhe
lefolyású betegséget okoz, amit még kezelni sem kell. Van, aki csak lázas lesz,
köhög, fájnak az ízületei. Persze az is előfordulhat, hogy az ember már éppen
kezd kilábalni belőle, de ekkor az influenza által fogékonyabbá tett
tüdőszövetét baktérium, például pneumokokkusz fertőzi meg. Akkor neki egy
bakteriális eredetű tüdőgyulladása lesz. Bár vannak antibiotikumok, ettől
függetlenül ez is nagyon súlyos, sőt halálos szövődmény lehet.
Kösz, most tényleg megnyugtattál. És milyen gyakran fordul elő ez a vérzéses
tüdőgyulladás?
A tüdőgyulladásos halálesetek 20 százalékát okozza vírus, a többit a
bakteriális fertőzés. Az új influenza miatti halálozásoknál minden 250. esetet
okozza ez a ritka kórkép. Az új influenzában egyébként nem halnak meg
többen, mint az évről évre ismétlődő szezonális influenzában. Becslések
szerint ezer fertőzöttből 6 ember hal meg.
Ha ugyanarról a vírusról van szó, hogy lehet, hogy valaki hirtelen belehal, más
pedig csak lázas lesz és köhécsel?
Ezt pontosan nem tudják. A vírus különbözőképpen viselkedik az egyes
emberek szervezetében az életkortól, az immunrendszertől vagy egyéb
betegségektől függően. Az új influenzáról azt lehet tudni, hogy főként a
gyermekek és a fiatal felnőttek lesznek betegek tőle. Súlyos betegséget és
halált leginkább olyanoknál okoz, akiknek van valamilyen más

22. alapbetegségük. Az eddigi adatok alapján azonban az új vírus teljesen
egészséges, fiatal felnőttekben is előidézett súlyos állapotot.
Ha nem veszélyesebb, mint az eddigi influenza, akkor miért erőltetik most
annyira az oltást? Hogy jól járjon a vakcinát gyártó cég?
A vakcinát gyártó cég saját bevallása szerint nem fog rosszul járni a 4,4
milliárd forintért megrendelt oltóanyaggal, de azt állítja: ha ugyanezt a
világpiacról kellene beszerezni, az 13 milliárd forinttal drágább lenne. Azt
egyelőre nem lehet tudni, hogy az új vírus terjedése most ősszel mennyire
gyorsul fel. Ha gyorsabb lesz, akkor több beteg lesz. Ha több beteg lesz, hiába
alacsony a halálozási ráta, többen fognak meghalni.
Hányan?
Magyarországon többezres nagyságrendben. De az oltásokat nem a
nemzethalál elkerülésére kell elkezdeni. Épp elég baj lenne, ha egy időben 1-2
millió ember nem tudna dolgozni, mert otthon vacog a takaró alatt, vagy mert
az otthon a takaró alatt vacogó gyerekének csinálja a citromos teát. Ha
egyszerre sok ember esik ki a munkából, az gondot okozhat a közellátásban,
drasztikusan emelné az egészségügyi- és táppénzkiadásokat, rontaná az
amúgy sem fényes gazdasági teljesítményünket, ami akár 1200 milliárd
forintos veszteséget is okozhat.
Jó, jó, de akkor meg miért nincs még mindig oltóanyag? Csak beszélnek róla.
A védőoltás már készen van, elvégezték a klinikai teszteket is. Most már csak a
forgalombahozatali engedélyt kell kiadnia az Országos Gyógyszerészeti
Intézetnek. Megvizsgálják, hogy a vakcina megfelelő minőségű, biztonságos és
hatásos-e? Ha minden oké, akkor a jövő héten vagy legkésőbb az azutáni hét
elején el lehet kezdeni hatmillió ember oltását.
Miért nem oltanak be mindenkit?
Egy ilyen járványnál nem kell mindenkit beoltani. Ha az emberek legalább
felét védetté teszik, azzal meg lehet akadályozni a vírus tömeges
továbbterjedését és a súlyosabb egészségügyi kiadásokat is.
Én ugye fiatal felnőtt vagyok, és azt mondtad, ránk különösen veszélyes az új
vírus. Hol kapom meg az oltásomat?
Csak a korod miatt nem tartozol azok közé, akik elsőként és térítésmentesen
kaphatnak majd az állam által finanszírozott négymillió adag vakcinából. Ezt
meghatározott prioritási sorrend szerint három hullámban adják be a
leginkább veszélyeztetett vagy stratégai szempontból fontos embereknek.
Mi? Lesznek egyenlők, egyenlőbbek meg protekciósok?

23. Azt, gondolom, nem vitatod, hogy a tüsszögő influenzások között dolgozó
orvost és nővért jobb, ha elsőként oltják be, mert nekik kell majd ellátniuk a
többi beteget. Ugyanígy nem árt, ha a közlekedési és közműcégek dolgozói is
be tudnak járni a munkahelyükre. Elsőként jár oltás a szívbetegeknek, az
asztmásoknak, a cukorbetegeknek, a kórós elhízásban szenvedőknek, az
immunhiányos betegeknek, a rákosoknak, a máj- és vesebetegeknek.
Kifejezetten ajánlják az oltást a várandós nőknek, de kérhetnek azok is, akik
mostanában szeretnének gyereket.
Ha tehát én azt mondom, hogy most dolgozom a gyereken, akkor kapok?
Mondhatod, de ezzel azoktól veheted el a lehetőséget, akik tényleg
szeretnének gyereket. Ezt az oltási sorrendet nem a kivezényelt katonaság
fogja fenntartani a vakcinát örjöngve követelő tömeg visszatartásával. Ez egy
ajánlás a háziorvosoknak, hogy kiket hívjanak be először oltani.
És a már megszületett gyerekeknek nem jár oltás?
De. A három évnél idősebb krónikus beteg gyerekek már az első körben
kaphatnak oltást. A második hullámban az egészséges gyermekek közül
először azokat a 6-36 hónaposokat oltják be, akik már közösségbe, például
bölcsődébe járnak. Aztán jönnek a diákok 14 éves korig és a tanárok. A
pedagógusok sem azért kapják az oltást, mert egy titkos társaság úgy
határozott, hogy ők a kiválasztottak közé fognak tartozni. A diákok és tanárok
nagyobb közösségben élnek, és az ő beoltásukkal a járvány potenciális
gócpontjait ki lehet iktatni.
Miért csak féléves kortól lehet oltani, a csecsemőknek miért nem jár vakcina?
A csecsemők immunrendszere még nem ad immunválaszt, így nincs értelme
beoltani őket a vakcinával, amivel egyébként klinikai teszteket sem végeznek
rajtuk. Azt sem lehet tudni még náluk, nem allergiásak-e a tojásfehérjére, ami
a vakcina szaporítóanyaga. A csecsemők a szoptatáskor az anyatejjel
kaphatnak elegendő ellenanyagot, és az apák is jogosultak lesznek ingyenes
oltásra, nehogy ők fertőzzenek.
Ki fogja beoltani ezt a sok embert?
A háziorvosi rendelőknek kell felmérnie az oltásra rászorulók számát, behívni
őket, beszerezni, tárolni és beadni a vakcinát. Az időseknek és a krónikus
betegeknek az új vakcina mellett a hagyományos influenza elleni oltást is
beadják. Ez szép feladat lesz, mert az orvosoknak közben rendelniük is kell. A
diákokat az iskolákban oltják csoportosan.
Azt látom, hogy én sem a rászorulók, sem a stratégiaialg fontos emberek
csoportjába nem tartozom. Velem mi lesz? Örüljek annak, hogy ők majd nem

24. kapják el tőlem a fertőzést? Vagy várjak, míg mindenkit szépen beoltanak, és
majd karácsonyra kaphatok én is vakcinát? Vagy szerezzek egy cukorbeteg
dílertől feketén 15 ezerért egy ampullát?
Már most körülbelül 2 millió adag új influenza elleni vakcina van raktáron, és
hetente 500 ezer adagot tudnak előállítani. Várhatóan a szervezett oltások
megkezdésével párhuzamosan a patikákban is lehet majd venni oltóanyagot.
Kb. 1500 forintot kell fizetni az ampulláért, és ugyanennyit kell fizetned a
beadásért is a háziorvosnak. Nagyobb cégek nagykeráron igényelhetnek a
tisztiorvosi hivatalon keresztül oltóanyagot a dolgozók csoportos oltásához,
hogy megvédjék magukat járvány idejére a munkaerő tömeges kiesésétől.
Nem veszélyes az oltás?
Az új influenza elleni vakcina ugyanolyan technológiával készül, mint az
eddigi influenzaoltások. A hivatalos közlés szerint a klinikai tesztek alapján
nem jelent veszélyt, be lehet adni az új és a szezonális oltást egymás után is.
Persze mint mindenhol, itt is előfordulhatnak nagyon ritka mellékhatások.
Kínában 44 ezer beoltott ember közül 14-nél jelentkeztek enyhe tünetek. Ha
ezektől tartva nem oltatod be magad, nagy valószínűséggel gond nélkül
átvészeled a fertőzést. Ha beoltatod magad, nem leszel influenzás, és nem
adod tovább a vírust. A te döntésed, az oltás senkinek sem kötelező.
Interjú Berencsi György virológussal
H1N1: rémhírek és tények az új vírusról
Nem tudjuk, mikor vadul tovább a vírus, mikor fog újabb genetikai
változáson átmenni, még jobban hozzászoktatva az emberhez. Ha
ez bekövetkezik, akár olyan járvány is lehet, mint amelyet az 1968-
69-es hong-kongi vírus okozott; szeptembertől júniusig 3 millió
magyart betegített meg - mondta Berencsi György, virológus, az
orvostudományok kandidátusa.
Medizóna: Nincs nap, hogy ne hallanánk a H1N1-ről. Mi az, amit
biztosan tudni lehet erről a vírusról?
Berencsi György: Bár még be kell bizonyítani, de úgy tűnik, hogy egy
rendkívül jól alkalmazkodó vírusról van szó. Amióta virológus vagyok ez a
második eset, hogy nem januárban kezdődött el az influenzajárvány. Három
évvel ezelőtt volt egy csúszás, akkor márciusban indult el a fertőzés, bár az is
furcsa volt, de meg volt rá a magyarázat. Abban az évben elmaradt a vírusok
kedvenc ideje, a párás, hűvös idő, mert a tél nagyon enyhe volt. A vírusok
megbújtak valahol és kicsit később kezdték el megbetegíteni az embereket.

25. A H1N1 viszont nyáron fertőzött, a melegben, amit elvileg a vírusok ki nem
állhatnak. Azt biztosan tudjuk, hogy négyféle vírusból van összerakva: az
amerikai és az ázsiai disznók, a madárinfluenza vírusgénjeiből kettő, illetve
emberi vírusok génjei építik fel. Abban új, hogy míg a korábbi világjárványok
idején a vírusoknak csak a külseje változott meg, ennek a vírusnak már a
belseje is teljesen más, ezért az életünk során összeszedett immunitás sem hat
rá. Ugyanakkor az is meglepő, hogy a 65 évnél idősebbeknél mégi
tapasztalható némi ellenálló-képesség vele szemben. Ennek oka, hogy a
spanyolnátha vírusa – ami 1918 és 1957 között háromévente alakított ki
világjárványt – valamiféle rokonságban van a mostani vírussal. Igy, aki 1957
előtt született többször is áteshetett a spanyolnátha vírusa okozta influenzán,
ezért némileg most védettebb. Nem tudjuk azonban, mikor vadul tovább a
vírus, mikor fog újabb genetikai változás bekövetkezni, ami még jobban
hozzászoktatja az emberhez. Ha ez bekövetkezik, akár olyan járvány is lehet,
mint az 1968-69-es hong-kongi vírus okozta, ami szeptembertől júniusig 3
millió magyart betegített meg.
Butaságokat is olvasok a vírusról, például azt, hogy ember alkotta,
génsebészeti úton létrejött „alkotásról” van szó; ez lehetetlen. Képtelenek
lennénk rá, hogy négyféle állati vírusból összerakjunk egy újat. Amit
lehetséges, hogy leegyszerűsítjük a vírust, s ennek génjeit szaporítjuk külön-
külön. Ezek már buta vírusok, magyarul elvesztik azon tulajdonságaikat,
amelyek fertőzőképessé teszik őket. Azt szoktam mondani a tanítványaimnak,
hogy a legnagyobb terrorista maga a természet, mert össze tudja állítani
azokat a géncsomagokat, amik aztán a legváratlanabb helyen és időben
támadnak meg állatokat és embereket.
Medizóna: Sok tehát a kérdőjel a vírussal kapcsolatban. De az
oltással kapcsolatban is megoszlanak a vélemények. Kell-e
tartanunk a vakcinától?
B. Gy.: Semmiképpen. Nézze, az oltásban olyan vírusok vannak, amelyek
képtelenek szaporodni. Ráadásul a vakcinában 6-7 mikrogramm megölt vírus
van, sokkal kevesebb annál, mint amennyi abban az esetben keletkezne, ha
megfertőződnék a vírussal: akkor ugyanis 10 milligrammnyi mennyiség
alakulna ki a szervezetben. Az oltás után a falósejtek végeznek a vírusokkal a
szúrás helyén, és elviszik az információt a nyirokcsomókba, az ellenanyag-
termelést tanító sejtekhez. Ezek aztán megtanítják a többieket, hogyan is kell
vírusellenes anyagot létrehozni: ez a folyamat két héten belül elindul.
Mindenkinek ajánlható az oltás, de különösen azoknak, akik kiszolgáltatottak
a fertőzéseknek, vagyis akiknek gyengébben működik az immunrendszere.
Ilyenek a szervátültetettek, a daganatos betegek, az anyagcsere gondokkal
küzdök, az AIDS-fertőzöttek. Lesznek, akik ingyenesen megkapják az oltást –
egészségügyi dolgozók – de senki ne sajnálja azt a kétezer forintot.

26. Ugyanakkor egy másik védőoltás fontosságára is felhívnám a figyelmet, amit
eddig főleg az idősebb korosztálynak javasoltak az orvosok: ez a vakcina a
Steptococcus pneumoniae, a tüdőgyulladásért felelős baktérium ellen véd.
Azért lenne fontos most a középkorúakat és a fiatalabbakat is beoltani ezzel –
a 20 és 50 év közötti korosztály a legveszélyeztetettebb -, mert az eddigi
tapasztalatok szerint nem is a vírus öl, hanem a felülfertőző baktérium. Ha az
influenzavírus bejut a szervezetbe, előkészíti az utat a baktériumnak. A vírus
olyan mint egy cipőkanál, olyan helyre is bejuttatja a baktériumot, ahová az
magától nem tudna bekerülni. Az 1918-as spanyolnátha idején elhunytak
között is tízből kilenc embernél találtak szaporodó baktériumot a
boncoláskor.
Medizóna: Óvatosabb-e a virológus?
B. Gy.: Általában nem. A laboratórium persze egészen más, ott nagyon
elővigyázatosnak kell lenni. A gyakori kézmosás, fertőtlenítés, kötelező. Én 43
év alatt semmilyen vírusfertőzést nem kaptam el itt. Ugyanakkor a hétköznapi
életben is vannak olyan alapvető tudnivalók, amelyeket állandóan ismételni
kellene: a közös pohár, tányér, evőeszköz használata veszélyes lehet, még egy
családon belül is. Sok vírus úgy fertőz – nem csak a herpesz, hanem a C típusú
májgyulladás vírusa is – hogy egy poharat vagy kanalat többen is használnak
egymás után. Emlékszem, gyerekkoromban, amikor még olyan
vírusfertőzések sem voltak ritkák, mint a malária, vagy a tífusz, az iskolákban
tanítottak a fertőzőbetegségekről, és az ezekhez kapcsolódó tudnivalókról. Ma
is szükség lenne némi felvilágosításra a gyerekek között.
• vakcina, H1N1, új influenza, világjárvány, Berencsi György, virológus,
H1N1 tünetei, h1n1 influenza, vírusok
Medizóna: Mi a különbség a vírus és a többi mikroorganizmus –
baktérium, gomba, egysejtű élőlény – között?
B. Gy.: Egyrészt a vírusok nem képesek az önálló életre, másrészt a méretük
is sokkal kisebb. Míg például egy baktériumot megnézhetünk
fénymikroszkópon át, addig a vírusok csak elektronmikroszkóppal láthatók. A
vírusok nem nőnek, nem mozognak, nem táplálkoznak, és nem szaporodnak
önállóan. Nem mások, mint apró géncsomagocskák, amelyek bármilyen élő
szervezet sejtjeibe bekerülve, megváltoztatják azok működését. Amikor egy
cd-t beteszünk a lejátszóba, az működni kezd, s lejátssza nekünk azt az
adathalmazt, amit a lemez tárol. Nos, a vírusok ugyanígy működnek, csak arra
várnak, hogy belélegezzük, vagy éppen lenyeljük őket. Ugyanakkor nem
csupán arra kényszerítik rá a sejteket, hogy lejátszák az általuk tárolt
információt, hanem ráadásul a felvevő élőlény sejtjeit is cd-gyárrá alakítják,
így azok százezer számra kezdik el sokszorosítni a vírusokat. Ez a vírustömeg

27. aztán – például, köhögéssel, tüsszentéssel – kikerül a környezetbe, és várja az
újabb áldozatokat.
Évente körülbelül 5-10 vírust fedeznek fel, ezek addig is ott voltak, csupán mi
nem tudtunk róluk. A SARS vírusát például a denevérek tartják fenn évmilliók
óta, és influenza vírusa már a lazacnak is volt. Az élővilág fejlődése során
egyik élőlényről a másikra kerültek át, állandóan reprodukálva önmagukat.
Ám a vírusoknak jó tulajdonságuk is van: általában nem szeretik elpusztítani
a gazdájukat, akkor ők is elpusztulnának. Igy aztán a legtöbb vírus nem okoz
betegséget, ott vannak ugyan a szervezetünkben – mindenki öröklött vírusok
ezreit kapja a szüleitől –, de észre sem vesszük őket.
Medizóna: Az, hogy valaki a gyógyító pályát választja egy olyan
családban, ahol többen is orvosok voltak, könnyen megérhető. De
miért éppen a virológia vonzotta?
B. Gy.: Valóban, én már harmadik vagyok a sorban: nagyapám az I.
kerületben volt családorvos, apám 1936-ban végzett a Pázmány Péter
Tudományegyetemen, majd két évig Belák Sándor és Johan Béla
munkatársaként dolgozott. Aztán le kellett költöznünk Püspökladányba, mert
a fővárosi lakásunkat bombatalálat érte – a II. világháború zajlott éppen. Itt
aztán apám is háziorvos lett, de mivel a mikrobiológiai volt a fő területe,
később bekerült a debreceni egyetemre, a tbc- klinika laboratóriumába.
Annak idején ő egymaga több tuberkolózis baktériumot tenyésztett ki –
gyakori betegség volt akkoriban tbc -, mint amennyit manapság tíz év alatt.
Budapestre jöttem, az Országos Közegészségügyi Intézet víruslaboratóriuma
lett a munkahelyem: itt vagyok immár 43 éve. S hogy miért éppen virulógus
lettem? Nagyon szerettem a biokémiát és különösen a ribonukleinsavakkal
kapcsolatos kutatás vonzott. Ezzel akartam foglalkozni, s mivel a vírusokban
az RNS minden egyes molekulája egyforma – ez csak a vírusokban van így – a
virológia felé vitt az utam. Az már más lapra tartozik, hogy a 20 év is eltelt,
míg végre valóban a ribonukleinsavakkal foglalkozhattam.
Forrás:http://medizona.hu/egeszseg/20090929_h1n1_remhirek_t
enyek_uj_virus/2.aspx
Demonstrálni akart
Czeizel Endre a vihar előtti csendről
Nekünk, orvosoknak fel kell világosítanunk a pácienst az érvekről és
ellenérvekről, hogy élhessen döntési jogával. Nem mondhatom azt, hogy
feltétlenül oltassa be magát, csak azt: a betegek között hétszer nagyobb a
várandósok halálozása, 50 százalékkal nő a fejlődési rendellenességek
gyakorisága, és ha egy kismama beoltatja magát, akkor a csecsemője hat
hónapig védett lesz. Az ellenérvek pedig minimálisak – mondta a 168 Órának

28. Czeizel Endre.
Az ukrajnai járvány észhez térít bennünket? Nőtt az érdeklődés a
vakcina iránt.
– Amilyen állapotban a társadalom van, szerintem ez kevés. Orvosi
szempontból örülnék, ha az Egészségügyi Világszervezet pesszimista becslése
nem igazolódna be. Pedig elképzelhető, hogy ez lenne kijózanító hatású.
A WHO szerint a magyar lakosság 30 százaléka fog megbetegedni,
több tízezren kerülnek kórházba, és három-négyezren halnak meg.
– Talán akkor majd a magyar társadalom is rájön arra, amit Széchenyi
fogalmazott meg: magyarnak magyar a legnagyobb ellensége. A megelőzés
társadalmi szinten akkor hatékony, ha hatmillióan megkapják az oltást. Erről
már szó nincs, mert annyira meghülyítették az embereket. Viszont ha legalább
kétmillióan beoltatnák magukat, akkor a 30 százalékos megbetegedési arány
inkább a 10 százalékhoz közelítene.
Nem késő már?
– Ez a vihar előtti csend. Orvosi tapasztalat: ha halálos betegek vagyunk,
akkor a halál előtti napokban jobban érezzük magunkat.
Az pedig szomorú tapasztalat a H1N1 kapcsán, amit egyik cikkében
a szakértelem trónfosztásának nevezett.

29. – Eljutottunk oda, hogy minden, amit a tudomány produkált,
megkérdőjelezhető. Az elmúlt héten tizenegy várandós asszonyból heten
mondták nekem, hogy megkérdezték az orvosukat, beadassák-e maguknak a
védőoltást. Három orvos nemhogy ellenezte, de a kérés ellenére a beadását is
megtagadta. Persze az orvosok is nehéz helyzetben vannak. Egyrészt az ő
tekintélyük is odaveszett, másrészt felelősségre vonják őket. Sokszor
indokolatlanul, sokszor okkal. Ezért nekik már nem a beteg a legfontosabb,
hanem önmaguk védelme.
Eddig ön volt az egyetlen, aki azt mondta, „személyesen vállal
szakmai felelősséget, hogy a vakcina nem okozhat rendellenességet
a terhes nőknél”.
– Demonstrálni akartam. Ha szakmailag biztosnak érzem magam, akkor nem
az jár a fejemben, hogy baj lehet. És a tudatlanságról még nem beszéltünk: ha
egy oltásnak mellékhatása van, azért a gyártó a felelős. Döbbenet, hogy a
kollégák még ezt sem tudják. Nekünk, orvosoknak fel kell világosítanunk a
pácienst az érvekről és ellenérvekről, hogy élhessen döntési jogával. Nem
mondhatom azt, hogy feltétlenül oltassa be magát, csak azt: a betegek között
hétszer nagyobb a várandósok halálozása, 50 százalékkal nő a fejlődési
rendellenességek gyakorisága, és ha egy kismama beoltatja magát, akkor a
csecsemője hat hónapig védett lesz. Az ellenérvek pedig minimálisak.
Ám tekintélyes intézmények és háziorvosok is homlokegyenest
mást mondanak.
– Hogy megértsük, miről van szó: szerintem három szintet érdemes
elkülöníteni. Az első maga a demokrácia. A korábbi társadalmakban az orvos,
a pedagógus megkérdőjelezhetetlen szaktekintély volt. Most azt látom, hogy
bár az Országos Gyógyszerészeti Intézetnél, az ÁNTSZ-nél, a WHO-nál kiváló
szakemberek dolgoznak, a hírek mégis arról szólnak, hogy ők rosszul végzik a
munkájukat. Merthogy a következő szint a média. A szólásszabadság fontos,
de istentelenül veszélyes. Az ötvenes években Einsteint behívták a televízióba,
hogy beszéljen a relativitásról. Műsorbéli partnere a sarki fűszeres lett, aki
szerint a relativitáselmélet baromság. Az emberek hatvan százaléka neki adott
igazat. A média ugyanúgy ad hangot a valós szakmai véleménynek, mint az
ál-, sőt rémhíreknek.
Az újságírók nem orvosok, hogy eldöntsék, kinek van igaza. És
Keszthelyi Gyula is orvos, akinek blogjában csak ellenérveket
olvashatunk. Hogy a csirkeembrióban tenyésztett oltásban
mikroszennyeződések lehetnek, a hűtési lánc megszakad.
– Annak, hogy csirkeembrióban tenyésztik, és nem nyugati módon,
majomtenyészetben, legalább három előnye van. A csirkeembrió jóval kevésbé

30. szennyezett, a majomtenyészetből származókhoz olajat is kell adni, és az
olajos injekció mindig jobban fáj. Ráadásul a legtöbb ilyen oltást kétszer kell
beadni. Amikor már csak a pénz és a nézettség számít, a
médiaszakembereknek felelősségtudata kell legyen.
Még több anyag a témában:
• Mutáns H1N1, szemmel tartalak!
• H1N1: a maszk nem sokat ér
• Tényleg jobb az amerikai H1N1-vakcina?
• H1N1: extrém tévhitek keringenek a védőoltásról
• Ölhet-e az új influenza elleni védőoltás?
• Ilyen mellékhatásokkal jár az újinfluenza-oltóanyag
• h1n1.lap.hu
El tudom képzelni, hogy egy magát felelősnek tartó jobboldali
hírszerkesztő úgy érzi, megóvja nézőit a kormány „vörös
vakcinájától”.
– Igen, és ez a harmadik szint: a politika. Értem én: az ellenzéknek az a
küldetése, hogy a kormány minden intézkedését kritizálja, csakhogy most egy
járvány megelőzéséről van szó.
Mondják is, hogy a vakcina jó, a kommunikációval van a baj.
– Amikor emberéletekről van szó, bűnnek tartom, hogy a humánum helyett a
politikai indítékok kerekednek felül. A jobboldal olyan mértékben vesztette el
a tárgyilagosságát, hogy borzasztó nehéz lesz a két szekértábort összebékíteni.
Merre a kiút? Eddig arról beszéltünk, hogy már a szakma
véleménye sem mérvadó. És ez nemcsak az egészségügyben van
így.
– A szakértelem tiszteletét kellene valahogy visszahozni. A konkrét ügyben, ha
ne adj’ isten nagy tragédia lesz, akkor azt a jobboldal az egészségügyi
kormányzat nyakába fogja varrni. De sokatmondóak a WHO múlt heti számai.
Baltimore-ban 144-en haltak meg. Egyetlen oltott se. Ha valaki esetleg a
közvetlen családtagját fogja elveszíteni azért, mert rábeszélték, hogy ne
oltassa be magát, azt nehéz lesz azzal indokolni, hogy azért nem kérte a
vakcinát, mert a kormány rossz.
Amerikában is komoly vakcinaellenes kampány zajlik, ahogy a
briteknél, franciáknál, németeknél is nagy a vita.

31. – Az igaz, hogy a szakmai vélemény már ott sem megkérdőjelezhetetlen, ám
Magyarországon kívül a pártpolitika ebbe sehol nem szól bele. Ez igazi
hungarikum. És sokat ront a helyzetünkön.
H1N1: Védőoltás pro és kontra - Ön beoltatja magát?
Cziráki Viktória
Három ütemben akarják beadni a H1N1 influenzavírus elleni térítésmentes
védőoltásokat, először azoknak, akik súlyos betegségben szenvednek, illetve a
várandós nőknek, az egészségügyi dolgozóknak, valamint a lakosság
biztonságát és alapvető ellátását szolgáló, illetve a legfontosabb
infrastruktúrát működtető embereknek. Kétmillió oltóanyagot szeptember
29-étől szállítanak ki – mondta Falus Ferenc országos tiszti főorvos hétfőn
Budapesten.
A második ütemben a 14 év alatti egészséges gyermekeket és az oktatási
intézmények dolgozóit oltják majd be. Az ő számukra külön "kampányoltást"
szervez majd az ÁNTSZ. A harmadik ütemben a fél évesnél fiatalabb
csecsemőkkel egy háztartásban élők kapják meg a védőoltást.
Van, aki retteg a betegségtől és azonnal rohan a patikába, hogy beszerezze és
beadassa a vakcinát, ugyanakkor mások szerint a H1N1 semmiben sem
különbözik egy „mezei" influenzától, így nem tartja fontosnak a védekezést.
Összeesküvéselmélet-hívők jóvoltából különböző fórumokon is gyakran
olvasni a gyógyszerlobbi „áldásos" tevékenységéről. Vagyis arról, hogy a H1N1
körül gerjesztett pánikot egyenesen az oltóanyaggyártók indukálták, hogy
ilyen formán gazdagodjanak az eladott több millió adag ellenszerből.
Ellentmondásos hírek látnak napvilágot azzal kapcsolatban is, hogy
kisgyerekeknek és várandósoknak célszerű-e oltatni. Egyelőre nem tudni –
mivel kellő tapasztalatok nem állnak rendelkezésre – hogy melyik
veszélyesebb, beadatni az oltóanyagot, vagy megkapni a betegséget.
Forrás:http://www.kisalfold.hu/belfold_hirek/h1n1_vedooltas_pr
o_es_kontra_-_on_beoltatja_magat/2116401/

32. H1N1-fertőzés és oltás: kockázatok és mellékhatások
Felicitasz
Egy csomó kérdés maradt a pár nappal ezelőtti H1N1-poszt után
megválaszolatlanul, úgyhogy folytatom az elmúlt időszakban lefolytatott
többhetes kutatómunkám összefoglalását.
Ahogy a WHO legutóbbi (73-as számú) közleményéből is kiderül, az egyes
országok többé nem számolnak és jelentenek kötelezően minden egyes új
esetet, mert ahhoz már túl sok van. Egy bizonyos számú megerősített eset
után már nem jelent érdemi információt, hogy még hányan betegedtek meg. A
statisztika az idő haladtával egyre kevésbé lesz pontos, mert lassanként
minden ország csak a kórházi kezelésre szorulókat és a halottakat fogja
jelenteni, ezekből lehet majd visszaszámolni, hogy akkor nagyjából hányan
kapták el a fertőzést és a betegség végülis milyen veszélyes.
Úgy tűnik, hogy nem nagyon, egyébként, de persze ez is egyéni értelmezés
kérdése. Egyáltalán, csaknem minden, amit ebben a posztban itt alább olvasni
fogsz, egyéni értelmezés kérdése is. Vannak emberek, akik nagyon ritkán
betegek, és öt-hatévenként egyszer van tényleg lázuk, olyankor viszont nagyon
rosszul vannak. Mások gyakrabban megfáznak, be is lázasodnak, de
viszonylag gyorsan felépülnek és sok mindent kihordanak lábon. Ez a két
embercsoport (és persze közte a mindenféle többiek) eltérően fog állást
foglalni arról, hogy mit értékel súlyosnak vagy veszélyesnek.
Abban nagy az egyetértés, hogy ha halomra halunk egy betegségben, akkor az
veszélyes. Nagyon örülünk például, hogy mostanában már nem jellemző a
köreinkben a bubópestis meg a kolera. Ugyanakkor, van egy csomó egyéb
betegség is, amelyek nem feltétlenül halálosak, mégis örülünk, hogy van
lehetőségünk védőoltásra; rózsahimlő ellen sem azért oltunk, mert a
rózsahimlő halálos, hanem mert nem szeretjük az olyan fertőzéseket,
amelyeknek a nyomában vak és fogyatékos gyerekek születnek.
Szóval, érdekes kérdés ez, hogy egy betegség mikor "veszélyes". Szezonális
influenzában például százezrek halnak meg minden évben, de persze nem kell
ahhoz senkinek meghalnia, hogy komoly gazdasági veszteséget okozzon, ha
egy nagyobb járványban két hónap leforgása alatt a munkavállalók
egyharmada legalább egy hetet hiányzott, vagy azért, mert ő volt beteg, vagy
azért, mert a beteg gyerekét ápolta otthon. Egy iskolabezárás a diákokon meg
a tanárokon kívül érinti azt a pár száz szülőt is, akiknek meg kell oldaniuk a
gyerek elhelyezését, érinti a szülők munkaadóit, akiknek vesződniük kell a
szabadságok átütemezésével és kiadásával, érinti azokat a kollégákat, akiknek
emiatt túlórában kell dolgozniuk, és hosszú távon érinti mondjuk azokat a
turizmusból élő embereket, akikhez nyáron majd azért nem fogunk elutazni és

33. nekik jövedelmet generálni, mert a szabadságunkat már elhasználtuk a gyerek
iskolabezárásakor.
Nem olyan egyszerű ez tehát, hogy ugyan már, csak egy influenza, egy hét
alatt túl vagyok rajta. Ilyenkor derül ki, hogy mennyire nem fölösleges senki
és mennyire egymásra vagyunk utalva; hiába vagy te egészséges, te sem tudsz
munkába menni, ha a gyereked összes óvónénije beteg.
A gazdag országok - például Kanada, ahol volt szerencsém hat évig lakni - ezt
az összefüggést felismerve kormányzati pénzből, szervezetten oltják a
lakosságot évről évre a szezonális influenza ellen (könyvtárakba, céges
ebédlőbe, egyetemi előadókba jön ki megadott napokon egy csomó nővér meg
orvostanhallgató, azaz nem nekünk kell orvoshoz menni oltásért és nem az
orvosokat terheljük agyon rutinmunkával). Az oltás természetesen nem
kötelező, de sokan elmennek, mert mindenkinek érdeke, hogy egy nem
nagyon veszélyes, de azért kellemetlen betegség miatt ne álljon le a fél ország
minden téli szezonban 3-4 hétre.
Az újinfluenza egy sor szempontból ugyanolyan, mint a szezonális. Sokan és
sok helyen kérdezik, hogy végülis mi a különbség, mi az, amiből az ember
rájöhet, hogy a láza, köhögése stb. tényleg a H1N1 vagy sem. Erre a kérdésre
az a válasz, hogy laikusként ezt nem lehet tudni. Nincs specifikusan a H1N1-
vírusfertőzésre érvényes tünetleírás. Ez a betegség egy influenza,
influenzaszerű tünetekkel. Ezért van az, hogy a WHO laborteszteket (az
orvoshoz fordulóktól szúrópróbaszerűen begyűjtött torok- és
orrváladékmintákat) kért az országoktól. Megnézik, hogy az illető betegsége
influenzavírus-e egyáltalán vagy nem, és ha influenza, akkor a H1N1-e az,
vagy nem. Ilyen tesztekből lehet tudni, hogy az "influenzaszerű tünetekkel"
orvoshoz fordulóknak végülis hány százaléka beteg tényleg a H1N1 miatt.
Belgiumban ez az arány most 69%, Norvégiában 66%, Németországban 27%,
Ukrajnából még várjuk a számot. Nyilván ennek a százalékaránynak az
emelkedése, illetve csökkenése mutatja, hogy a vírus éppen hol tart.
Csökkenés egyébként még sehol nincs - ahol először lesz, onnan lesz az első
információnk arról, hogy a járvány milyen számokkal tetőzött, mennyi idő
után, és kb. mennyi idő lesz még, mire nagyjából megszabadulunk tőle. A déli
féltekén a nyár közeledtével elkezdett csökkenni a fertőzöttek abszolút száma,
de továbbra is vannak új esetek, és továbbra is vannak helyek, ahol a teszttel
kimutatott influenzafertőzéseket 100%-ban a H1N1 okozza.
A H1N1 tünetei megegyeznek a szezonális influenzáéival. Sokan, ugyanúgy,
mint a szezonális influenzát, ezt is megússzák a betegség enyhe változatával: a
lázuk 38 fok alatt marad, vagy esetleg be sem lázasodnak, pár napig
fejfájással, torokfájással és izomgyengeséggel küzdenek, folyik az orruk: az
egész olyan, mint egy rosszabb nátha és egy héten belül vége is. A többség
belázasodik, 1-2 napig tartó viszonylag magas láz, gyengeség, hidegrázás és
fejfájás után újabb pár napig nátha, torokfájás és erős köhögés van, aztán lásd

34. mint fentebb, úgy múlik el, ahogyan a nátha. A láz megszűnése után 2-14
napot vesz igénybe a felépülés. A szervezetünkből a láz megszűnte után még
24-48 órán át sok fertőzőképes vírus távozik (köhögéssel például), utána már
egyre kevesebb. Amerikai gyerekeket vizsgálva kiderült, hogy a frissen
gyógyult gyerekek szervezetéből a hatodik láztalan napukon még mindig
távoznak vírusok, de azok a vírusok már többnyire nem fertőzőképesek
(kivétel mindig van persze, ezek tendenciák). Az ajánlás szerint aki
megbetegszik, az hét napig maradjon otthon. Ha ez abszolút nem megoldható,
akkor 48 óra folyamatos láztalanság (lázcsillapító használata nélkül 38 fok
alatt maradó testhőmérséklet) után vissza lehet menni a munkahelyünkre,
illetve közösségbe.
A betegség két módon lehet veszélyes: vannak, akiknél a láz nagyon magas és
3 napig vagy még tovább tart, szédüléssel, nagy gyengeséggel, kiszáradással és
letargiával jár. A betegek egy részénél véres köhögés, nehézlégzés és más
légzési problémák alakulnak ki, a bőr és a körmök kékesfehér árnyalatúvá
válhatnak az oxigénhiánytól. Van, amikor maga az influenza öl (a szervezet
nem bírja a lázzal, oxigénhiánnyal járó terhelést), van, amikor az influenza
"csak" kimeríti a szervezetet és védtelenné teszi más kórokozókkal szemben.
Olyankor a súlyos állapotot meg a halált valami szövődmény okozza,
bakteriális vagy vírusos tüdőgyulladás például.
Az ajánlások alapján sürgősen forduljunk orvoshoz, ha valami náthaszerű
betegségben belázasodtunk és a láz nem kezdett el két nap alatt csökkenni, az
állapotunk rosszabbodik vagy légzési problémákat tapasztalunk. (Ha péntek
este belázasodtál és vasárnap este még mindig ugyanolyan lázas vagy, akkor
hétfőn reggel első program, hogy orvoshoz mész, ha bármi egyéb gond is van,
akkor hamarabb.) 40 fok fölé emelkedő lázzal azonnal orvos, mert sajnos itt
az USA-ban többen is voltak egyébként egészséges emberek, akik
gyakorlatilag egy nap alatt meghaltak. Ez általában úgy történt, hogy a
hirtelen magas lázzal az illető órákon belül egy kórház intenzív osztályára
került, aztán leállt a tüdeje és a mesterséges lélegeztetés sem tudta életben
tartani. Terhes nők és két év alatti gyerekek 38 fok fölé emelkedő lázzal
azonnal kérjenek orvosi segítséget. Az intenzív orvosi ellátás azt jelenti, hogy
adnak vírusölő gyógyszert (Relenza, vagyis zanamivir, illetve Tamiflu, vagyis
oseltamivir), ha szükséges, akkor kórházban tartják az illetőt és figyelik a
szervezete oxigénellátását, esetleg kap oxigénmaszkot vagy lélegeztetik.
Tüdőgyulladás leghalványabb gyanújára azonnal adnak antibiotikumot. Ezt
egyébként is sok háziorvosi praxis csinálja, hogy az influenzaszerű tünetekkel
hozzájuk fordulóknak megelőzésül antibiotikumot írnak fel, azzal az
utasítással, hogy ha 2-3 napon belül nem javul az állapotuk, kezdjék el szedni.
Nem azért, mert attól majd elmúlik az influenza, hanem azért, mert így
nagyobb eséllyel nem fognak valami egyebet is elkapni mellé.
Aki beteg, álljon le az esetleg szedett vaskészítményekkel és a magas
vastartalmú multivitaminokkal. (A kórokozók szaporodásához vas kell, és

35. fertőzésekkel küzdve a szervezetünk egyik védekező mechanizmusa, hogy a
vérünkben keringő vasat visszagyűjti a májba. Ezt a munkát ne hátráltassuk
vaspótlással.)
Az itteni (USA, Pennsylvania állam) tapasztalatok alapján a betegség az
emberek nagy részénél kicsit gyorsabb lefolyású, mint a szezonális influenza,
de agresszívebb. A legtöbben 39 fok körüli lázzal startolnak, ami 48 órán belül
elmúlik, sokan összesen 3-4 nap alatt átesnek a betegségen. Különösen a
gyerekek ússzák meg enyhébb tünetekkel, ugyanakkor a frissen gyógyult
egyének az új fertőzés után nagyon elesettek és gyengék, és az is főleg az
iskolás gyerekek körében tapasztalható, hogy láztalanságuk és
tünetmentességük elérése után még két-három hétbe is beletelhet, mire ismét
olyan élénkké és aktívvá válnak, mint amilyenek szoktak lenni. A fiatal
felnőttek egy része nagyon megbetegszik és akár hetekre kórházba kerül. A
halottak körülbelül egyharmada olyan 20 és 50 év közötti ember, akinek nem
volt más betegsége.
Ez egyben a H1N1 legzavaróbb tulajdonsága, hogy nem tudjuk pontosan,
hogy aki egészséges gyerekként vagy fiatal felnőttként meghal, az miért hal
meg benne. Sokan dolgoznak ennek a kérdésnek a megválaszolásán, és
érthető módon nem elégszünk meg azzal a verzióval, hogy nekik "nem volt
szerencséjük". A H1N1-fertőzés egyelőre a szezonális influenzánál
alacsonyabb százalékban, de gyorsabban öl, és nem csak azokban a
korcsoportokban, amelyeknél ehhez "hozzá vagyunk szokva". Statisztikák
alapján a H1N1-ben is több idős ember hal meg, mint fiatal, ugyanúgy, mint a
szezonális influenzában. Ugyanakkor, a H1N1-ben több fiatal betegszik meg,
mint szezonális influenzában, és több fiatal is hal meg, mint szezonális
influenzában.
A halálozási ráta országról országra változik, úgyhogy a járvány terjedését
előrejelezni próbáló matematikai modellek készítői nagyjából sötétben
tapogatóznak. Mexikó kezdeti statisztikái alapján úgy nézett ki, hogy legalább
minden 250. fertőzött meg fog halni, naná, hogy kitört a pánik. Mindannyian
emlékszünk, hogy a mexikói kormány nyáron egy időre bezáratta a
közintézményeket, leállította a turizmust, nemzetközi segítséget kért az így
kieső GDP pótlására, és a rendkívül aktív és nyüzsgő mexikói katolikus egyház
felfüggesztette a templomi misézést, arra kérve az embereket, hogy
maradjanak inkább otthon. Utólag úgy néz ki, hogy Mexikó valószínűleg sok
ember életét megmentette ezzel a húzással, mert sikerült lelassítaniuk a
betegség terjedését, jelentősen javítva ezzel a statisztikákon és időt adva a
többi országnak, hogy belekezdjen a megelőzéssel kapcsolatos "mindenki
mosson kezet gyakran" jellegű propagandákba.
Az USA halálozási aránya per pillanat 33-szorosa Németországénak. Egyelőre
fogalmunk sincs, hogy ez azért van-e, mert Németországban jobb és átfogóbb
az egészségügyi ellátás (ez vitán felül így van), vagy azért, mert az USA már

36. előrébb tart a járvánnyal és Németország is jobban teszi, ha felkészül. Az
előrejelzés az, ami: előrejelzés. Vagy igaznak bizonyul majd, vagy nem. A
kormányok egyelőre inkább az óvatosság javára szeretnének tévedni, erre fel
az oltási kampányok.
Én továbbra se gondolom, hogy "mindenkit" be kéne oltani, ezt egyébként
senki se gondolja, az USA egészségügyi hatóságai sem. Kapásból azért sem,
mert nincs elég oltóanyag. Tényleg nincs. Itt Pennsylvania államban csak a
rizikócsoportot oltják, és szezonális oltásból pedig szintén hiány van.
Tekintve, hogy a H1N1-oltás ugyanúgy készül, mint a szezonális, egyszerre
csak az egyiket lehet nagy tételben gyártani. Képtelenség "mindenkit"
beoltani, és bizonyos értelemben fölösleges is. A kampányok célja az, hogy
"minél többen" beoltassák magukat, mert minden beoltott ember azt jelenti,
hogy annyival is előrébb vagyunk a közös immunitás elérésében. Szakértők
szerint ha a kiemelt rizikócsoport 51%-a és úgy általában a munkaképes
népesség kb. egyharmada be lenne oltva, akkor az már nagy lépés lenne. És
egyben elég információt adna az oltásokról is, hogy akkor tényleg melyik a
legjobb, segédanyaggal jobb-e vagy anélkül, egész vírusos a jobb vagy nem,
tényleg kell-e a két dózis a 90%-os immunválaszhoz - most úgy tűnik, hogy
kéne, a magyar oltás az egyik kivétel ez alól - meg ilyenek. Sok mindenről
egyszerűen nincs elég információ, és amúgy a gyógyszercégek elég korrektek,
mert a részletes anyagaikban őszintén bevallják, hogy egy sor dologról
fogalmuk sincs.
Senki nem végezhet például terhes nőkön gyógyszerkísérletet, nem tudok
olyan országról, ahol ezt bármilyen törvény megengedi. A szezonális
influenzaoltások hatvan éve forgalomban vannak, és ez alatt az idő alatt
annyira kevés probléma volt velük, hogy a népesség egyre szélesebb rétegei
számára nyilvánították biztonságossá, és erre a tapasztalatra támaszkodva
mondják most azt, hogy akkor biztos a H1N1-oltással se lesz probléma. A
kérdés főleg azért vált fontossá, mert a H1N1 különösen veszélyes a terhes
nőkre, valamit tehát mindenképp csinálni kell. Amikor nagy tömegben oltjuk
az embereket, akkor az oltónyagok több oltásra elegendő kiszerelésben
kerülnek forgalomba, mert így olcsóbb és így lehet minél több embert
beoltani. Ha több oltásra elég oltóanyag van egy fiolában, akkor azt a fiolát
meg kell védeni attól, hogy felbontott állapotában az oltóanyag megromoljon
benne. Ezt meg lehet oldani, tartósítószerrel, és van is nekünk olyan, az etil-
higany tartalmú thimerosal. És akkor jön a nagy kérdés, hogy a thimerosalt
egyszer már betiltottuk a terheseknek és a hat év alattiaknak szánt oltásokból,
mert lehet, hogy nem biztonságos. Erre pedig jön az ellenérv, hogy miért,
vajon a H1N1-fertőzés biztonságos a terheseknek és a hat év alattiaknak?
Nem, persze, hogy nem. Nincs jó megoldás: azt a kérdést kell megválaszolni,
hogy mivel okozunk nagyobb kárt, a megállapított határérték alatti
mennyiségben mégiscsak visszaengedett thimerosallal, vagy azzal, ha ez a
népcsoport nem tud oltóanyaghoz jutni, mert a tartósítószer nélküli kiszerelés

37. legyártása és egyenkénti csomagolása sokkal tovább tart, a szállítása és
tárolása pedig rettentő drága. Jó, akkor legyen inkább a thimerosal.
Innentől viszont mi magunk jövünk a képbe. Minden oltás okozhat súlyos
allergiás reakciót és halált is, a H1N1-oltás csak egy a sok közül. A
kormányzati kérdés az, hogy a népesség egészére nézve mi veszélyesebb, az
oltás, vagy a betegség, ami ellen oltunk. A mi személyes egyénenkénti
kérdésünk viszont az, hogy mi jobb nekem: ha beoltatom magam, vagy ha
nem? A népesség egészének teljesen nyilvánvalóan az oltás a jobb, de ez nem
jelenti azt, hogy konkrétan nekem is az oltás a jobb. Nem is kell, hogy azt
jelentse.
Az oltás most a modern orvostudomány által ajánlott lehető legjobb
megoldás. Amit az orvostudomány a kialakulása óta csinál, az nem egyéb,
mint kísérletezés, kitalálunk valamit, kipróbáljuk, és vagy működik, vagy nem.
A blogom beköszöntőjében olvasható keleti mese orvosa a fűszeres babbal
csinálta ugyanezt, a modern orvoslás a szintetikus gyógyszerekkel csinálja, és
a modern orvoslásnak jobbak az egészségügyi mutatói. Vagyis, itt van az oltás,
és azért van, mert per pillanat nincs jobb módszerünk. Ha lesz jobb verzió,
akkor azt fogjuk csinálni, de most ez van, és mindenki döntse el, hogy akarja-e
vagy nem. Ennyit lehet korrektül elmondani, és egyéni értelmezés kérdése,
hogy te ebből mit hallasz meg és azt hogyan értelmezed.
Ha főleg azt hallod meg, hogy "az oltás most a legjobb megoldás, amit a
modern orvoslás ajánlani tud", akkor esetleg azt hiszed, hogy oltási
propagandát hallasz, pedig ez csak egy száraz tény, semmi több. Ha pedig
főleg az jut el hozzád, hogy "mindenkinek magának kell eldöntenie", akkor azt
hiszed, hogy le akarnak beszélni az oltásról, pedig ismét csak egy igazságot
hallottál, tényleg neked kell eldöntened. Te fogsz utána a testedben élni, te
fogod a gyerekedet tovább nevelni, te fogsz a következményeknek örülni vagy
szenvedni tőlük, akár oltatsz, akár nem, akár megbetegszel, akár nem.
Az oltásról tudjuk, hogy kiváltja az immunválaszt. (Ez megintcsak egy tény,
amit ki lehet mérni a vérképből.) A kockázatokról és mellékhatásokról pedig...
Igen, van Guillain-Barré szindróma, és az új H1N1-oltás ebből a szempontból
pontosan akkora rizikót jelent, mint az 1976-os H1N1-oltás (csak abban másik
vírustörzs volt). Sőt, igazából azt kell mondanom, hogy ezt az idegrendszeri
betegséget bármelyik oltás kiválthatja, mert egyelőre azt tudjuk róla, hogy az
immunrendszert ért stimuláció hozzájárulhat a kialakulásához, és a betegség
gyakran kezdődik műtéti beavatkozás vagy védőoltás után. A felnőttek
nagyobb veszélyben vannak, mint a gyerekek, de mindenkire igaz, hogy a
kockázat maga nagyon alacsony. Viszont attól még létezik.
Allergiás reakció bármelyik összetevőre jelentkezhet, ez néha pirosság és
duzzanat az oltás helyén, néha anafilaxiás sokk és csak gyors orvosi
beavatkozás mentheti meg az illető életét. Utóbbi esetben a konkrét illető

38. nyilván jobban járt volna az oltás nélkül, de attól még nem igaz, hogy mások is
jobban járnának. (A földimogyoró is van akinél halált okoz, másoknál meg
kifejezetten egészséges...)
Az oltástól nem lehetsz de facto "influenzás". Nyilván, az immunrendszer
stimulációja azt jelenti, hogy az oltásra a szervezeted reagálni fog, azaz
lehetnek tüneteid - pár napig enyhe láz, orrfolyás, izomfájdalom, gyengeség -
csak nem leszel "beteg" és nem fogsz másokat megfertőzni. A terhes nők
számára az oltás kockázata nem a vírus, egyrészt mert nem él, másrészt mert
a méhlepény egy csomó mindent megszűr. (Általában is igaz, hogy ha egy
terhes nő beteg, attól a magzat odabent még nem beteg. HIV-pozitív anyának
is születhet egészséges babája, azt hiszem, ez elég lesz illusztrációnak.) A
terhesek számára a láz miatt nagyon veszélyes a H1N1 meg az összes egyéb
fertőzés is. Az oltás egyetlen valós kockázata is ez: az immunválaszodnak is
része lehet, hogy belázasodsz (felnőttek ritkán szoktak, de peched azért lehet),
és akkor csillapítsd a lázadat, 38 fok fölött fordulj orvoshoz. Az oltás okozta
láz sose akkora, mint amekkorát a betegség okozna (hát eleve ezért ölik meg a
vírust, mielőtt oltanának vele).
Az immunitásnak négy fajtája van. Természetes, aktív immunitás szerezhető
azzal, ha elkaptad a vírust és átestél a betegségen - akkor is, ha csak enyhe
tüneteid voltak! -, mesterséges aktív immunitás szerezhető a védőoltással, ez
azért jó, mert így nem kell megbetegedned ahhoz, hogy védettséget szerezz.
Mesterséges passzív immunitás akkor jön létre, amikor nem legyengített
vírust, hanem rögtön ellenanyagot adnak be neked oltásban, a H1N1-re ez
nem opció. Természetes passzív immunitást szerezhetsz a gyerekednek, ha
terhesség vagy szoptatás alatt beoltatod magad. A magzat a véráramon
keresztül fog kapni az általad termelt antitestekből, vagyis jó eséllyel védetten
fog születni, a szoptatott babád pedig az anyatejen keresztül juthat
antitestekhez, ezért van az, hogy a szoptatott csecsemők nem szoktak olyan
fertőzéseket elkapni, amelyekre az anyukájuk immunis. Ha beteg vagy,
folytasd a szoptatást ameddig bírod, és Tamiflu vagy Relenza szedése közben
is lehet szoptatni.
A 6 hónapos kor alatti kisbabák nem kaphatnak oltást. Először is, nincs mód
letesztelni, hogy allergiásak-e valamelyik összetevőre, és az immunrendszerük
amúgyis minden nap annyi környezeti hatással találkozik, hogy csak a tényleg
bejáratott, nagyon letesztelt, kifejezetten az ő korosztályukra veszélyes
betegségek elleni oltásokat adjuk nekik. Másodszor, a H1N1-oltás a gyerekek
nagy részénél lázzal járó immunválaszt vált ki, és nem szeretjük, ha 6
hónaposnál fiatalabb babák nagyon belázasodnak. Az ajánlás szerint a 6
hónapnál kisebb csecsemők családtagjai oltassák be magukat, és ezzel
akadályozzák meg, hogy a pici tőlük szedje össze a fertőzést.
6 hónapos kor fölött elméletileg lehet oltani a gyerekeket; nekem az előző
posztban írottak miatt megvannak a kétségeim. Továbbra sem tudni például,

39. hogy nem tojásallergiásak-e, sokan közülük még soha semmilyen
antibiotikumot nem kaptak, én Kanadában még a 12 hónapos gyerekemet se
vittem el szezonális influenzaoltásra. Ha bölcsődés lett volna, akkor az egy
másik kérdéskör, de otthon voltam vele (és én kaptam szezonális oltást, és
szoptattam). Most a H1N1-oltással valószínűleg hasonlóan járnék el, és
nyilván a 20 hónapos, bölcsis gyereket inkább elvinném oltatni, mint a 10
hónapost, aki rajtam meg az apján kívül alig lát másokat. Azt kell
mérlegelned, hogy konkrétan neked mi jelent nagyobb kockázatot, honnan
kaphatja el a gyerek a betegséget, mit tudsz tenni ez ellen, és mennyire tűnik
jó verziónak az oltás.
Magyarországon tudomásom szerint csak a magyar oltással oltanak, ez
igazából egyszerűvé teszi a kérdést, mert legalább lehet tudni, hogy az oltás,
amit megkapsz (Fluval-P), kinek a terméke és hol gyártják. Itt a bolygó másik
sarkában rengeteg olvasással tudtam kideríteni, hogy melyik cégnek milyen
oltásai vannak forgalomban, melyikben mi van és melyiket kinek nem
ajánlják. Kétévesnél fiatalabb babáknak például csak a Sanofi-Pesteur által
gyártott, segédanyag és tartósítószer nélküli oltást lehet beadni, más cégeknek
az FDA nem adott engedélyt csecsemőoltásra.
A védőoltástól nem feltétlenül leszel immunis, és nem azonnal. Ez megint egy
tény, amivel nem lehet mit kezdeni, ez van. Miután megkaptad az oltást, a
szervezetednek idő kell, hogy reagáljon a vírusra és antitesteket termeljen, ez
7-14 napot vesz igénybe. Az immunitás megfelelő számú antitest jelenléte a
vérben, erre van egy határérték. A valóság az, hogy a határérték ismét csak
statisztika, ami az emberek többségére igaz, de vannak, akik a határérték
alatti antitest-számmal is immunisak, vannak, akik fölötte se azok. Vagyis,
egyfelől az oltások nem tudnak 100%-ban hatékonyak lenni, másfelől pedig
vannak, akik "papíron" nem immunisak, és mégse betegszenek meg. A
beoltottak nagyjából háromnegyede lesz védett a H1N1 ellen. Ehhez hozzájön,
hogy a nem beoltott, de a fertőzésen átesett emberek is többnyire immunitást
szereznek, akkor is, ha nem voltak különösebben betegek. Megfertőződni és
megbetegedni ugyanis két külön dolog, az oltás például tipikusan egy
megbetegedés nélküli megfertőződés. Ha szerencséd van, akkor járhatsz úgy,
hogy elkapod a vírust, pár nap nátha árán saját hatáskörben leküzdöd és
onnantól védett vagy.
Egy idő után a népesség nagy része védett lesz, vagy így, vagy úgy, és az idei
H1N1 jó eséllyel be fog tagozódni a szezonális influenzák közé, ugyanúgy, mint
a korábbi nagyobb járványokat okozó új vírustörzsek (a hong-kongi influenza
és még egy pár). Amikor a betegek száma csökkenni kezd, akkor az azt jelzi,
hogy a járvány terjedése lassul. Ilyenkor érdemes vizsgálatokba kezdeni a
lakosság immunitásáról. Új-Zélandon például már elkezdték ezt, és az elmúlt
napokban vért vettek 2500 önkéntestől, hogy megnézzék, hány százalékban
immunisak azok, akik nem voltak beoltva és nem voltak betegek, vagy ha igen,
akkor nem lehet tudni, hogy az H1N1 volt-e vagy nem.

40. Elképzelhető, hogy ennek az egésznek nagyobb a füstje, mint a lángja.
Nyilván, a halálos áldozatok családtagjai nem így gondolják, úgyhogy ez is
egyéni értelmezés kérdése... A gyógyszercégek teljesen nyilvánvalóan óriásit
kaszálnak, de én azt javasolnám, hogy próbálj meg ezzel nem foglalkozni.
Komolyan. A gyógyszercég nem jótékonysági intézmény, és nem azért gyárt
gyógyszert, hogy te meggyógyulj, hanem azért, hogy neki bevétele legyen.
Ebből él, éspedig nem is rosszul. De az autógyár se azért gyárt autót, hogy te
gyorsabban odaérj a nagymamádhoz, hanem azért hogy ebből nyeresége
legyen. Ne ess abba a hibába, hogy azért nem veszel autót, mert annak az
egyedüli célja az autógyár üzleti haszna. Azt döntsd el, hogy szükséged van-e
autóra vagy nincs. Ha veszel autót és beleülsz, akkor megnöveled az esélyedet
egy bizonyos típusú baleseti halálra. Ha nem kell autó, akkor az is rendben
van, viszont nem feltétlenül fogsz időben odaérni, amikor rohannod kell a
nagymamádhoz. Mindennek ára van.
Pár napon belül írok egy posztot a megelőzés módszereiről - nem tuti
módszerek, de az oltás se az, csak a modern orvoslás szerint az a legjobb
verzió, amit ők itt és most ajánlani tudnak.
És tényleg neked kell eldöntened.
Forrás:http://felicitasz.blog.hu/2009/11/13/h1n1_oltas_kockazato
k_es_mellekhatasok
H1N1 vírus számadatai
30
okt, 2009
A Reuters jelentése szerint 5,7 millió embert fertőzött meg az Egyesült
Államokban a sertésinfluenza vírusa az április és július közötti, nem tipikusan
influenza időszakban.
Számítógépes modelleket alkalmaztak annak megbecsülésére, hogy tisztább
képet kaphassanak az újinfluenza terjedéséről. Ezek szerint 1,8-5,7 millió
amerikai megfertőződése során kb. 9-20 ezer beteg került kórházba a
betegség miatt. A kórházba szállított betegeknek mintegy 6 %-a halt meg,
hivatalos számadatok szerint pedig 1000 ember haláláért felelős a H1N1
vírusa.
Pontos számokról nincs tudomásuk a modellezést végzőknek, de azt
feltételezik, hogy jelenleg is kb. 20.000 ember tartózkodik kórházban az
újinfluenza tüneteivel, így legfontosabb feladatnak a halálesetek számának
visszaszorítását tekintik.
Az oltóanyag gyártása Amerikában sem zajlik zökkenőmentesen, de
folyamatosan elérhető az oltást választók számára.

41. Forrás: 2009. 10. 29. Reuters
http://www.bookmarkolo.hu/blog/2009/10/30/h1n1-virus-szamadatai/
Nem félünk
H1N1: miért ellenzi a többség az oltást?
A hazai internetezők 5 százaléka kapta már meg az új influenza elleni
védőoltást, a netpolgárok négyötöde ugyanakkor a közeljövőben sem
szándékozik beoltatni magát – derül ki az NRC Piackutató felméréséből,
amelyet a hvg.hu megbízásából végzett. A vakcinát leginkább a fiatalabbak
utasítják el.
Április végén – az új influenza megjelenésekor – az NRC felmérést végzett az
internetezők körében a betegség megítélésével kapcsolatban. Október 28-31.
között ezer netező megkérdezésével megismételték a kutatást, ezúttal a
netpolgárok védőoltással szembeni attitűdjét is vizsgálva. Érdekes, hogy míg
tavasszal a felnőtt internetezők egynegyede gondolta úgy, hogy az új vírus
nagyon veszélyes, ezért teljesen jogos az aggodalom, és kevesebb mint 7
százalékuk érezte felesleges hisztériakeltésnek a betegségről szóló
híradásokat, addig mára ez az arány gyakorlatilag megfordult. Már csak 6
százalék gondolja azt, hogy a probléma valóban olyan súlyos, amilyennek a
híradásokból tűnik, azok aránya pedig, akik szerint az egész ügy csupán
hisztériakeltés, 19 százalékra nőtt. A netezők többsége, ha nem is tekinti
alaptalannak az aggodalmat, mindenképp úgy gondolja, hogy a probléma
súlya el van túlozva.
A változás különösen azért érdekes, mert jelenleg többen tartják
elképzelhetőnek egy esetleges magyarországi járvány kirobbanását, mint
áprilisban. Most a netezők 16 százaléka lát komoly esélyt arra, hogy itthon
H1N1-járvány lesz, és csupán 17 százalékuk tartja ezt elképzelhetetlennek –
tavasszal viszont még 30 százalék zárta ki a járvány lehetőségét.
Az attitűdbeli változás oka minden bizonnyal az, hogy az internetezők most
sokkal kevésbé félnek magától a betegségtől, mint fél évvel ezelőtt. Akkor – az
első hírek hatására – 24 százalék állította, hogy tart az új vírustól, a múlt
héten már csak 10 százalék, ráadásul az igazán rettegők aránya a 2 százalékot
sem éri el. Az internetezők csupán egyharmada gondolja egyébként azt, hogy
az új influenza veszélyesebb, mint egy hagyományos influenzás
megbetegedés, és csak minden tizedik tartja sokkal veszélyesebbnek.
A viszonylag alacsony veszélyérzettel összhangban van az az adat, miszerint
eddig a hazai internethasználók mindössze 5 százaléka kapott H1N1 elleni
védőoltást, és csak további 3 százalék biztos benne, hogy a közeljövőben
beoltatja magát. A netezők 80 százaléka viszont inkább elzárkózó, sőt,

42. gyakorlatilag minden második netpolgár biztosra veszi, hogy nem fog kérni a
vakcinából. A oltástól való tartózkodás leginkább a fiatalokra jellemző: míg az
50 évnél idősebb internetezők 14 százaléka megkapta már a vakcinát, addig a
30 alattiak mindössze 2 százaléka oltatta be már magát, és 90 százalékuk nem
is tervezi az oltást.
Miért ez a nagy ellenállás?
A megkérdezettek több mint egyharmada nem tartja annyira veszélyesnek a
H1N1-et, hogy emiatt beoltassa magát, ugyanakkor az elzárkózók 39 százaléka
az oltóanyag hatékonyságában is kételkedik, 34 százalék pedig egyenesen
kockázatosnak tartja a vakcinát. Az, hogy esetlegesen fizetni kell az
oltóanyagért, 11 százalékot tart vissza, azok aránya viszont csak 4 százalék,
akiket orvos beszélt le az oltásról. Az internetezők gyermekeik és idősebb
rokonaik beoltását is inkább ellenzik, de e tekintetben kevésbé elutasítóak,
mint akkor, amikor saját magukról van szó. Kiskorú hozzátartozóját 9
százalék biztosan, 26 százalék elképzelhető, hogy beoltaná – az idősek
esetében pedig a két arányszám még magasabb: 11, illetve 33 százalék.
A kutatás a média szerepének és a védőoltással kapcsolatos kampánynak a
megítélését is vizsgálta. A megkérdezettek nagy többsége egyetért azzal az
állítással, hogy a média túl sokat foglalkozik a H1N1-gyel, és azzal is, hogy
ellentmondó információk jelennek meg a témában. Megoszlik ugyanakkor a
véleményük arról, hogy a sajtó inkább a védőoltás mellett vagy az ellen foglal-
e állást. Minden harmadik netpolgár úgy gondolja, hogy a vakcina bevezetése
felelőtlen döntés volt, és ami talán megdöbbentő: négyből hárman úgy látják,
a védőoltás népszerűsítése mögött inkább állnak üzleti érdekek, mint a
tényleges egészségmegőrzés.
Forrás:http://hvg.hu/egeszseg/20091104_nrc_felmeres_influenza
_oltas_h1n1.aspx