1. Sokan sokféleképpen reagáltak Bayer Zsolt legújabb opuszára. A reakció sokszínű, de egy
közös van bennük: globális véleménnyel válaszolnak egy szintén globális véleményre. Ez
azt hiszem, nem visz messzire, hiszen a végén mindenki még jobban fogja hinni a maga
igazát.
Én egy más utat választottam: atomizálva, mondatról mondatra asszociálok a leírtakra és
csak ezután vonok le egy általános következtetést. Az eredetit szó szerint idézem, az
asszociációimat pedig a sorok közé írom más színnel.
’A tények pedig ezek: a cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre.’
A tények makacs dolgok. Ha ezek tények, akkor ez nyilván nem Bayer Zsolt véleménye.
Ezek úgy lehetnek tények, hogy Bayer Zsolt, vagy valaki más, de hivatkozás nélkül maga
Bayer Zsolt megpróbált együtt élni az egész cigánysággal.
Ebből az az élménye keletkezett, hogy a cigányság egy nem jelentős része alkalmas az
együttélésre, míg a jelentős része erre alkalmatlan.
Zsolt Úr! Hogy is volt ez az együttélés? Vannak tanúi? Vannak az esetnek túlélői? Ön hogy
bírta az együttélést? És a cigányok? Ha ők is írnának publicisztikákat, ők hogyan írnának
önről?
Mivel közös hazában élünk, meg tudná osztani velünk a tapasztalatait? Hátha mi is arra
adjuk a fejünket, hogy együtt éljünk a cigányság valamely részével, vagy akár az egésszel.
Én például már évtizedek óta ezt teszem.
’Nem alkalmas arra, hogy emberek között éljen.’
Mivel nincs feloldás, ezt még mindig úgy mondja, mint tényt. Mivel olvasási zavarok
elhárításával foglalkozom, nagyon remélem, hogy én magam nem szenvedek tőle.
Ebből a sorból én azt olvastam ki, hogy Bayer Zsolt nem tartja a cigányokat embernek.
Tehát vannak a cigányok és vannak az emberek. Itt még nem közli tényként, hogy mifélék,
csak azt, hogy nem emberek, szemben másokkal, akik viszont azok. Például Bayer Zsolt.
Ha ez tény és nem vélemény, vajon mi minden támasztja ezt alá? Én gyerekkorom óta
ennek az ellenkezőjét tudom.
’A cigányság ezen része állat, és állatként viselkedik.’
Így már világos. Ha ez is tény, és Bayer Zsolt nem okosít ki az ellenkezőjéről, akkor az, hogy
valaki embernek született nem feltétlenül jelenti azt, hogy ő ember. Azt a viselkedése
alapján Bayer Zsolt dönti el.

2. Ha esetleg ez mégsem bizonyított tény, hanem Bayer Zsolt véleménye, akkor ez egy
leleményes adaptációja egy másik érdekes véleménynek, miszerint ’Azt, hogy ki a zsidó,
azt én mondom meg’. Így Bayer Zsolt kitaposott úton jár, hiszen már kormánytól is
hallottunk olyan véleményt, hogy ’Azt, hogy ki a fogyatékos, azt én döntöm el’, vagy ’Azt,
hogy ki a nyugdíjas, azt én döntöm el’, vagy akár ’Azt, hogy ki a művész, azt én döntöm el’.
A tény vagy vélemény dilemma feloldásaként a következő kettős definíciót ajánlom, mint
kompromisszumot:
’Bayer Zsoltnak az a véleménye, hogy ez tény.’ illetve ’Bizonyított tény, hogy Bayer
Zsoltnak ez a véleménye’.
Az idézett mondattal még más problémám is van. Ha ’A cigányság ezen része állat, …’ , a
dolgok természetes módján ’… állatként viselkedik.’, hiszen egy állat csak és kizárólag
állatként tud viselkedni.
Vajon mi lehet Bayer Zsolt fő problémája? Az állatság, vagy az állati viselkedés?
Vajon mire gondolhat itt Bayer Zsolt? Arra, hogy a modell cigánylányok olyan szépek, mint
a delfinek? Ha ez lenne a lényeg, ebben sokan támogatnák.
Vagy arra, hogy a cigánygyerekek füle olyan jó, mint a denevéreké? Mellesleg
nyelvtanárként ez nekem sokszor eszembe jutott.
Vagy esetleg arra, hogy sok cigány olyan szépen táncol, mint a gazellák? Ha ezt így kell
olvasni, akkor ezzel a véleményével szintén nem lesz egyedül.
A fentiekből inkább azt szűrhetjük le, hogy Bayer Zsolt szerint, aki nem elég jó embernek,
és mellesleg cigány, az állat. Én ezt máshogy tudom. Aki embernek született, az ember és a
megkérdőjelezhetetlen emberségen belül lehet vitatkozni minőségen. A viselkedés,
képzettség, vagy tehetség minőségén.
Van jó ember és van rossz ember és a kettő között minden finom árnyalat, és ez teljes
mértékben független attól, hogy valaki cigány, vagy eszkimó inuit, színes-bőrű, vagy
kaukázusi fehér. Ehhez kell még hozzátenni, hogy a cigánynak az ellentéte a nem-cigány és
nem a magyar. Azonos mércével a magyarnak sem a cigány az ellentéte, hanem a nem
magyar.
’Akkor és azzal akar üzekedni, akit és ahol meglát.’
Ezt Bayer Zsolt még mindig tényként tünteti fel, holott a biológia erről a témáról
gyökeresen különböző állításokat tesz. Az állatok szinte kizárólag a szaporodás érdekében
párosodnak és ez náluk genetikusan kódolt.
Ha valahogy rendbe tennénk a fenti mondatot, lenne néhány további megjegyzésem.

3. Azért kellhet ezt a mondatot rendbe tenni, mert az ’Akkor …’ nekem a tervbe vett
üzekedés idejét jelenti, míg a rá rímelő ’… akit …’ az üzekedés tárgyát, valamint az ’… azzal
…’ is inkább társhatározóra mutat, míg az ’… ahol …’ az üzekedés helyére utal.
A fenti mondatban a nyelvtani probléma elhalványul a csekély igazságtartalmához képest.
Az idézett mondatban sugallt ’üzekedés-mód’ sokkal inkább az emberi fajra jellemző, mint
a meggyanúsított állatokra.
Vajon ki ne hallott volna az emberi faj történelmében a szülők által eladott leány-
gyermekekről, akik nyilvánvalóan a vevő üzekedését szolgálták?
Vajon ki ne hallott volna az első éjszaka jogáról, amelyet a jogszűkületet vizsgáló
rosszindulatú és képzetlen balliberális elemzők megalapozatlan jóslata szerint hamarosan
ismét bevezetnek Magyarországon?
Vajon ki ne hallott volna a színházi világban elterjedt bútordarabról, a szereposztó
díványról? Erről kinek mi jut eszébe? Talán az állatok?
Vajon a felsőoktatásban egészen a közelmúltig szokásos alternatív vizsgázási lehetőség mi
más célt szolgált, mint valakinek az üzekedését?
Vajon az egészségügyben egészen a közelmúltig szokásos alternatív vizsgálati módszerek
mi más célt szolgáltak, mint valakinek az üzekedését?
Vajon hova kell besorolni a tanári- és a papi pedofíliát, ha az esetleg nem korlátozódik
kizárólag a dekadens Amerikára? Van-e ilyen az állatvilágban?
Nem folytatom a sort a sajtóval kapcsolatos költői kérdéssel, t. i. hogy ott előfordult-e már
ilyesmi. Ehelyett inkább felhívnám a figyelmet arra a nem elhanyagolható tényre, hogy a
fenti példák mindegyikében egy hatalmi pozícióban lévő személy hajlamos üzekedni egy
kiszolgáltatott helyzetben lévő másik személlyel.
A cigányok, Magyarországon és sehol máshol a világon nincsenek hatalmi pozícióban. Ez
alól talán csak néhány cigányvajda a kivétel, vagy esetleg egy – egy politikailag megalkuvó,
és végeredményben a cigányságot és a cigány-ügyet eláruló, a megoldást szinte
lehetetlenné tevő, jól fizetett főcigány.
A cigányok, Magyarországon és mindenütt a világon a legkiszolgáltatottabb helyzetben
vannak.
Ha egy cigány elkövet például egy gyilkosságot, vagy nemi erőszakot, akkor az nem cigány-
ügy, hanem bűnügy. Sőt mindaddig az ártatlanság vélelme rá is kötelező, amíg egy perben
egy független magyar bíróság ki nem mondta bűnösségét.
Ezen a ponton már romba dőlt Bayer Zsolt logikája, de azért csak menjünk tovább.
’Ha ellenállásba ütközik, gyilkol.’

4. Ha ez így van, az hiba. Mégpedig annak a hibája, aki több mint két és fél éve megígérte,
hogy két hét alatt megoldja a közbiztonság problémáit. A két hét már jó hatvanszor eltelt,
de a megoldás sehol nem látszik.
A gyilkosság maga természetesen nem hiba, hanem bűn és az elkövető, sőt az áldozat
bőrszínétől függetlenül bűn.
Vajon Bayer Zsolt hasonló hevességgel reagált-e az összes többi gyilkosság hírére is, vagy a
nem-roma gyilkosok gyilkolási hajlamával és üzekedési vágyával kapcsolatban megértőbb?
Vajon a nem-roma gyilkos által elkövetett nemi erőszakkal kapcsolatban megengedőbb?
Vajon hasonlóan fájdalmas üvöltésben tört-e ki, amikor nem-romák szisztematikusan
levadásztak romákat? Azokat a gyilkosokat is állatnak nevezte?
’Ott és akkor ürít, ahol és amikor rájön.’ ’Ha valamiért ebben akadályoztatva érzi magát,
gyilkol.’
Erre nem szabad érdemben válaszolni, mivel ez az adott bűnügyben csak az agresszor
ürügye volt a beavatkozásra és ugyanúgy ürügy Bayer Zsoltnak is az általánosításra és
rasszista nézeteinek terjesztésére.
Ez a bűnügy nem akkor és nem ott kezdődött, de ennek tisztázása a rendőrség dolga.
’Az kell neki, amit meglát.’ ’Ha nem kapja meg azonnal, elveszi és gyilkol.’
Ez egy fogós pont. Sokkal fogósabb, mint azt első közelítésben gondolhatnánk. Szinte
minden gyerek-csoportban előfordul, hogy az első napon, vagy első héten valamelyik
gyerek hozzányúl a másik holmijához és azt a sajátjaként kezeli.
Néhány szülő erre úgy reagál, hogy nem szeretné, ha a gyereke kleptomániásokkal járna
együtt. Itt kleptomániáról nincs szó, mindössze a szülők hibája, vagy a család hiányossága
miatt a gyerekben nem alakult ki és nem rögződött, vagy tévesen rögződött néhány
kulcsfontosságú koncepció, melyeknek okos neveléssel 2 és 5 éves kor között ki kell
alakulni.
Ilyenek például az ’enyém’, a ’nem az enyém’, idővel a ’tied’, majd sokkal később a
’mienk’.
A hiányzó vagy téves koncepció két különböző módon jelenik meg a gyerek
viselkedésében. Vagy azt sugallja, hogy ’minden az enyém’, vagy pedig azt, hogy ’semmi
sem az enyém’.
Az első esetben az ’enyém’ –koncepció konkrét, míg az összes többi kategória absztrakt.
Azért fog hozzányúlni a másik holmijához, mert úgy véli, hogy az is az övé, hiszen minden

5. az övé. Azt tanulnia kell, hogy ez nincs így és egy tanulásra alkalmas környezetben ez jól
tanítható.
A második esetben a ’nem az enyém’ –koncepció konkrét ugyan, de túl nagy és így
legyőzhetetlen a kísértés. Azért fog hozzányúlni a másik holmijához, hogy végre neki is
legyen valamije. Azt tanulnia kell, hogy ez nem járható út, és hogy csak a tanulás (t. i.
munka) teremt értéket.
Magyarországon a cigány lakosság jelentős része a második, nincstelen kategóriába
tartozik. Nem csak a gyerekek, hanem a felnőtt cigány lakosság domináns része is. Ez
természetesen nem jogosítja fel őket arra, hogy elvegyék a másét, de talán közelebb
kerülünk a megoldáshoz, ha elhisszük, és a cigányokkal is elhitetjük, hogy a nincstelenség
csapdájából kizárólag tanulással, munkával és művelődéssel lehet kikerülni.
Ebben a kategóriában azonban a cigányok nincsenek egyedül, hiszen Magyarországon ez a
csoport többszörösen meghaladja az egész cigányság lélekszámát. Ezen a problémán
kizárólag egy Gondoskodó Állam tudna segíteni, de ettől a politikai ’kultúránk’ alapján
évszázadokra vagyunk, hiszen a magántulajdon a politikai elit többségének sem szent.
Pártok, kormányok, hivatalok egyaránt megsértik, sőt a politika tudtával és
beleegyezésével a bankok és biztosítók ugyanúgy tesznek.
Ha bárki elveszi a másét, az nem cigány-ügy, hanem bűnügy, teljes mértékben függetlenül
attól, hogy az elkövető és / vagy az áldozat cigány, vagy nem-cigány. Bayer Zsolt tévúton
jár és a cigányok ellen uszít, amikor ezt a problémát a cigányokra szűkíti, és cigány
bűnözésnek nevezi.
’A cigányok ezen része bármiféle emberinek nevezhető kommunikációra képtelen.’
’Leginkább tagolatlan hangok törnek elő állati koponyájából, és az egyetlen, amit ért
ebből a nyomorult világból, az az erőszak.’
Bayer Zsolt ebben a részben illusztrálja az emberinek nem nevezhető kommunikációt.
Tartózkodási – letelepedési engedélye van azon a szinten, amit kritizál.
A nyomorult világ az stimmel, de vajon hogyan korrelál ez az erőszakkal, vagy az
erőszakkal való fenyegetéssel? Az erőszak hatására majd tagolt, érthető hangok törnek elő
a változatlanul állati koponyájából? Vajon erre az erőszakra gondolt Pintér Sándor, amikor
két hét alatt megoldást igért?
’Mindeközben a cigányság ezen állattá lett fele az idióta nyugati világ »vívmányait«
használja.’
Ennek az opusznak az elején még úgy tudtuk, hogy ’A cigányság ezen része állat …’ , ám
előbb, vagy utóbb kiderül, hogy ’a cigányság … állattá lett’ , vagyis nem volt mindig állat
Bayer Zsolt szerint sem.
Azt, hogy vajon mi volt mielőtt állattá lett, nem árulja el nekünk. Lehet, hogy ember volt?
És vajon mi, vagy ki tette állattá? Ezt is elhallgatja előlünk.

6. Érdekes lenne megtudni, hogy vajon Bayer Zsolt maga használja-e ’az idióta nyugati világ
»vívmányait«’? Nincs valami nagy véleménnyel róluk. Szerencsére nem kötelező e
vívmányok használata.
Az sem teljesen világos, hogy a ’nyugati világ’ vajon ezek a ’»vívmányok«’ miatt ’idióta’,
vagy másért. Érdekes lenne megtudni, hogy Bayer Zsolt szerint melyik világ nem idióta, ha
már a nyugati világ az.
’Nézze meg mindenki, hogyan pózolnak a Facebookon, kezükben fegyverrel, nyakukon
félkilós aranylánccal, pofájukon a »bármikor kicsinállak, te hülye magyar paraszt«
kifejezéssel a »megélhetési bűnözők«.’
Ellenállok ennek a felszólításnak. Inkább arról fantáziálok, hogy vajon a cigányok, úgy
általában, hogyan írnák le Bayer Zsoltot, amint ott pózol (békésen) a diadalmenet elején.
Talán ’megélhetési rasszista’?
’Nézzétek meg a Sávoly Gergőt leszúró patkányt és haverjait a Facebookon: látni fogjátok,
hogy mindhárom potenciális gyilkos.’ ’Eo ipso gyilkos.’
A potenciális gyilkos vajon az ártatlanság vélelmének szinonimája Bayer Zsolt szerint? Ha
ölt, akkor le kell tartóztatni, vád alá kell helyezni, a vádat be kell bizonyítani, és el kell őt
ítélni. Ha viszont nem ölt, akkor szinte mindegy, hogy Bayer Zsolt minek látja őt.
Nem mellesleg ezen az ’eo ipso’ –n ismét becsődölt Bayer Zsolt logikája, ugyanis ha valaki
eo ipso bármi, az a tulajdonság a lényegéhez tartozik, ezért nem lehet azt felróni neki és
akkor ezért büntetni sem lehet. A tigrist sem büntetik azért, mert csíkos.
Márpedig a gyilkost meg kell büntetni, szemben az ártatlannal, akit viszont békén kell
hagyni. Mindenkinek. Bayer Zsoltnak is.
’Nem tolerálni kell és megérteni, hanem megtorolni.’ ’És éppen itt követi el a legnagyobb
bűnt az idióta nyugati világ polkorrekt része.’
Bayer Zsolt itt egy olyan jogállamra áhítozik, ahol a Dzsungel Törvénye van érvényben,
mint Alaptörvény. Erőt, egészséget hozzá, jó messze innen, egy nyolcadik kontinensen,
kompjárat nélkül.
Nem átallom itt megjegyezni, hogy Bayer Zsolt nem polkorrekt. Ő alig javíthatóan pol-
inkorrekt.
’Puszta számításból és önérdekből úgy tesz, mintha ezek az állatok bármiféle okból is
tolerálhatók, megérthetők, sőt tisztelhetők lennének, mintha járna nekik bármiféle
megbecsülés és emberi méltóság.’
Csak hogy valaki félre ne értse: ebben a részben Bayer Zsolt nem a cigányokat ócsárolja. Itt
és most ’az idióta nyugati világ polkorrekt része’ van soron.

7. Ez itt a valódi mondanivaló: színtiszta, desztillált fajelmélet.
Lehet, hogy egy újabb plágium-per van a láthatáron, hiszen ennek az eredetijét már 80 –
100 évvel ezelőtt leírták osztrák, német és magyar klasszikusok és Bayer Zsolt nem idéz.
’És az a legiszonyatosabb ebben az egész agyrémben, hogy ezek pillanatok alatt teszik
tönkre a cigányság normális felének esélyeit.’
Vajon miféle esélyekről beszél itt Bayer Zsolt? A cigányság esélyeit pontosan ő kívánja
tönkretenni az általánosításaival és fajüldöző nézeteivel. Rajtunk is múlik, hogy ez ne
sikerülhessen neki.
A 60-as években a cigányok Szekszárd környékén a lösz-falba vájt odúkban laktak. Ötven
év elteltével egy mai cigány-sor vajon mennyivel emberibb komfortot nyújt? Vajon
mennyire alkalmas ez a felemelkedéshez?
’Amikor Oláh Gergő megnyerte az X-Faktort, éppen azon gondolkodtam, hogy lám-lám,
mennyire szép és csattanós választ adott az összes, magyarokat rasszistázó rohadéknak a
nép, amikor ezt a tehetséges, szimpatikus, szerény és meghatóan mélyről jövő cigány fiút
szavazta meg a verseny győztesének.’
Itt van egy pont, amelyben egyetértek Bayer Zsolttal: ’Oláh Gergő megnyerte az X-Faktort’,
a többi viszont sántít. A ’nép’, amikor Oláh Gergőre szavazott, mit sem törődött azzal, hogy
Bayer Zsolt kit tart ’magyarokat rasszistázó rohadéknak’ és így a szavazata sem lehetett
valami féle válasz Bayer Zsolt vélt, vagy valós sérelmeire. A szavazáskor kizárólag Oláh
Gergő tehetsége és teljesítménye számíthatott.
A szöveg itt már annyira kaotikus, hogy egy értelmező szótár használata célszerű. Akiket
Bayer Zsolt ’az összes, magyarokat rasszistázó rohadéknak’ nevez, az nem más, mint a
magyar rasszistákat magyar rasszistának nevező magyar, vagy külföldi. Tehát nem a
magyarokat, és még kevésbé Magyarországot nevezik rasszistának, hanem egy szűk, bár
igen hangos csoportot.
Az jó, ha valaki észreveszi a másikról, hogy mélyről jön. Vajon mi van és főleg mi lesz azzal
a csöndes többséggel, aki mélyen, vagy még mélyebben van és jönne, de nem képes.
Nem mellesleg, azt a mélységet, amelyből sokaknak jönni kellene, csak az nevezi
meghatónak, aki soha nem járt ott és az empátiája nulla az abban a mélységben vegetálók
iránt. Az a mélység bármi, csak nem megható.
’S azt gondoltam még, hogy ez a mélyről jött és nagyon is szerethető cigány fiú egymaga
többet tett a cigány–magyar konfliktus enyhítéséért, mint az összes »jogvédő« gazember
együttvéve.’

8. Ez a ’mélyről jött és nagyon is szerethető cigány fiú’ az égvilágon semmit sem tehet ’a
cigány–magyar konfliktus enyhítéséért’ mindaddig, amíg ’az összes »jogvédő«’ =
’gazember’, legalábbis Bayer Zsolt szerint.
Miféle jogállamban élünk, ha egy jó, vagy rossz, vagy közte bármi, ki tudja milyen újságíró
gazembernek nevezhet bárkit, aki valakinek a jogait védi. Ezzel végeredményben nem csak
a jogvédőt kérdőjelezi meg, hanem magát a jogot is gyalázza.
’Aztán eljött szilveszter éjszakája, és eljött megint vagy negyven rohadt állat cigány,
köztük az a bizonyos Jónás János, és nekilátott ölni.’
Ez itt már szinte ítéletnek tűnik, holott még vádemelés sincs. Az MTI nyomán ’a Pest
Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztálya emberölés kísérletének megalapozott
gyanúja miatt folytat eljárást’. Kár ezzel annyit veszkölődni, hiszen a Bayer Zsolt
Rögtönítélő Bíróság már ítéletet hozott.
A ’negyven rohadt állat cigány’ közül néhány, és azt majd a remélhetően elfogulatlan
nyomozás eldönti, hogy pontosan hány, kést használt a nem-cigányok öklével és
bokszerével szemben. Azt érdemes itt megkérdezni, hogy Bayer Zsolt vajon miért nevezi
gyilkosnak mind a negyvenet? És egyáltalán, vajon hogyan lett ’rohadt állat cigány’ mind a
negyven? Nyilván, szerinte, már eleve annak született.
’Mert nem tudtak azonnal bemenni hugyozni a budiba, amikor rájuk jött.’ ’Mert várniuk
kellett volna két percet. Mert…’
Ez ürügy egy korábban, az utcán elkezdett tömegverekedés folytatásához, a vélt, vagy
valós sérelmek megtorlásához, Bayer Zsoltnak pedig ürügy rasszista nézetei terjesztéséhez.
’Nincsen mert.’ ’Azért, mert nem emberek.’ ’Mert kést rántanak nyomban, ha negyvenen is
vannak, és szúrnak.’ ’Szívre, sokszor egymás után.’
Egy késszúrás is eggyel több az elfogadhatónál. Akkor is elfogadhatatlan, ha esetleg
visszavágás, vagy törlesztés volt a korábban történtekért. A részletekért megvárjuk a
nyomozást.
’Uramisten, mennyire elviselhetetlen mindez, mennyire tönkretesz mindent, ami emberi.’
Ez valóban elviselhetetlen, valóban tönkretesz mindent, de az emberit nem látom az
előzményekben. Az emberi viselkedés már a hírek alapján is hiányzott a cigányok és a
nem-cigányok csoportjából egyaránt.
Vajon a romáknak ugyanaz lenne emberi, mint Bayer Zsoltnak?
’És mennyire nincs helye itt semmiféle magyarázkodásnak és toleranciának’
Valóban nincs helye semmiféle magyarázkodásnak. A toleranciának sincs helye semmi féle
bűnténnyel szemben.

9. Én a magam részéről nehezen tolerálom a bűnözést, a nyomort, a magamét és másokét
egyaránt, a politikusok hazudozásait, és itt nagy-nagy tisztelet a ritka kivételnek, az
esélyek egyenlőtlenségét, vagy alacsonyabb szinten az esélytelenségben való
egyenlőséget, a politika, a hivatalok, a bankok és biztosítók útonálló módszereit, és itt nem
követek meg senkit, mert még nem találkoztam a kivétellel.
Ezzel szemben a politika egészen jól tolerálja a nyájon belüli bűnözést, cserébe viszont
túlreagálja a nyájon kívülit. A tolerancia átlaga így rendben van. csak némelyeknek még
ebből is több jár, mint másoknak.
’És a lényeg még csak nem is ez! A lényeg, az elviselhetetlenség esszenciája még csak
ezután következik! Ugyanis a késelők családjai nem magukba fordulnak, nem összetörnek,
nem bocsánatot kérnek – hanem megfenyegetik az áldozatokat és azok családtagjait: ha
vallomást mernek tenni, akkor „még több vér fog folyni”.
Ez a vendetta kultúrája, etikája és logikája. Még négy sor sem telik bele és Bayer Zsolt
pontosan ugyanezt fogja ajánlani megoldásként.
’Nos, akkor tegyük fel a kérdést Erdős Virág után szabadon: na most akkor, nagyokosok,
mi legyen? Vagy úgy is kérdezhetjük: ez itt még egy társadalom? Mert ha igen, akkor a
rendőrség még ma elviszi a fenyegetőző állatokat. S ha nem, akkor a szigethalmi közösség
gondoskodik róla, hogy soha többé ne legyen kedvük fenyegetőzni.’
Erdős Virágot kihagyhatjuk ebből, hiszen nem annyira vágyott ő arra, hogy Bayer Zsolt írói
munkásságán belül idézzék.
Hogy társadalom vagyunk-e? Ha engem kérdez valaki, akkor igen, de a közepesnél
fejletlenebb és lassan fejlődő. Hogy demokrácia vagyunk-e? Inkább meritokrácia, annak
minden áldásával együtt. Később indultunk, mint mások, lassabban megyünk, viszont rossz
irányba.
A rendőrség nem avatkozik bele a romák fenyegetőzésébe, de nem tennék akkor sem, ha
Bayer Zsoltnak lenne vitája a szomszédjával. A beavatkozáshoz vérnek kell folynia, hiszen
ez a törvény. Csak akkor avatkozhat be a rendőrség, amikor már késő és amikor általában
már nincs értelme.
És ekkor jön Bayer Zsolt és egyoldalú önbíráskodásra buzdít, hiszen ez a buzdítás csak a
nem-romákra korlátozódik. A romáknál ugyanezt kőkeményen büntetni kell.
’Minden más esetben bátran elmondhatjuk magunkról, hogy mi már nem vagyunk emberi
társadalom többé.„mondjátok meg nagyokosok, mi legyen, ki ne legyen miközülünk
maholnap és ki legyen”…’
Ez itt kérem nem más, mint egy logikai salto mortale. Ha a rendőrség nem viszi el
legkésőbb ma a fenyegetőző romákat, vagy a szigethalmi közösség nem bánik el velük
egyszer s mindenkorra, akkor mi ’már nem vagyunk emberi társadalom többé’.
Az emberi társadalom jellemzői között olyan tényezők is megtalálhatók, mint a segítő-
készség, tolerancia, empátia, szolidaritás és az erőszak-mentes kommunikáció. Ez
természetesen nagyban eltér attól, amit Bayer Zsolt ért emberi társadalom alatt.
Erdős Virágot itt megint nem illik belekeverni, bár Bayer Zsolt ezt bátran megteszi.
’Ezt kérdezi Erdős Virág. Legyen minden Oláh Gergő, és éljen velünk boldogan. Az állatok
meg ne legyenek. Sehogyan se. Ezt kell megoldani – de azonnal és bárhogyan!’

10. Ez az utolsó rész is súlyosbíthatja a plágium gyanúját. Ez nem Bayer Zsolt eredeti ötlete. Ez
az Endlösung, a Végső Megoldás adaptációja, ezúttal tisztán cigányokra.