Oktatás-módszertani irányelvek a digitális munkarendben (és azon túl is…)
Az oktatásról való gondolkodást befolyásoló tényezők Az oktatási folyamatot meghatározó alapelvek érvényesülése az információs társadalom iskolájában
1. PEDB-509 Informatika az oktatásban 1.
Az oktatásról való gondolkodást
befolyásoló tényezők
Az oktatási folyamatot meghatározó
alapelvek érvényesülése az
információs társadalom iskolájában
dr. Ollé jános
ELTE PPK Iskolapedagógiai központ
olle.janos@ppk.elte.hu
www.ollejanos.hu, blog.ollejanos.hu
2. Társadalmi környezet
• dinamikus kapcsolat veszélyes szélsőségekkel:
• problémaérzékenység - semmitmondó, haszontalan elmélet
• súlyozott impulzus - fától az erdőt
• közoktatási kettős látás és összehasonlító pedagógia
• paradigma, modell, belső újragondolás, pragmatikus diskurzus?
• egyensúly keresése = információs társadalom hatásának mértéke
• pl. szociális érzékenység, digitális szakadék és inf. társadalom
3. Az elmélet és gyakorlat
viszonyrendszere
• a pedagógiai jelenség egyszeri és megismételhetetlen
• a jelenség “elemi egysége” önálló akarattal rendelkezik,
pedagógián túlmutató hatásrendszer része
• a szereplők nem csak az iskolában vannak jelen
• nincs két időben vagy térben egyforma szereplő
• a fejlesztés alapkérdése: a jelenség formálásában a (túlmutató
és a belső) hatások erejének mértéke?
• a vélemény szubjektív, a mérési eredmény tény és objektív
• a jó gyakorlat, vagy érdekes szemlélet nem tudomány
• a hatásrendszer várt és valós következménye (pl. sport)
4. Az információs társadalom, mint
környezet
• globális, nem csak az adott társadalmi környezetet érinti
• kulcsfogalom: információ
• hozzáférhetőség, megoszthatóság, felhalmozódás,
elemezhetőség
• iskolai és iskolán kívüli nevelési-oktatási hatásrendszer viszonya
• információs környezet iskolai hiányokat kompenzáló jellemzői:
• egyediség, aktualitás, társas környezet, interakciógazdagság
• teljes átformálás és az iskola társadalmi szerepének csökkenése?
• iskolátlanítás csaknem kizárt - erős változás elkerülhetetlen
5. Az oktatási folyamat és a
folyamatot meghatározó
alapelvek
• az oktatási folyamat, mint a didaktikai feladatok sorozata
• az oktatási folyamat mikrostruktúrája
• tanítási-tanulási stratégia: a célok elérése didaktikai feladatok
meghatározott rendje alapján
• az oktatási folyamat:
• információáramlás folyamata
• kommunikációs folyamat
• a folyamatról való gondolkodás didaktikai modellek szerint
különböző
6. Differenciálás
• a tanulók közötti különbség kezelése az oktatási folyamat során
az alkalmazott módszerekkel és tanulásszervezési megoldásokkal
• a német didaktikában kiemelt fogalom (pl. Bönsch, Aebli)
• angolszász elméletekben általában megjelenő vezérlő elv
• hazai didaktikában (Báthory Z., Nádasi M., Falus I.) a
különbségek figyelembevételének alapelve
• differenciálás =/= szelektivitás
• egyéni sajátosságok figyelembevétele a fejlődés, fejlesztés
során
• elemei feltétele a tanulók megismerése - digitális identitás,
digitális lábnyom, portfolió, online tevékenységek
• tartalomközpontú megoldás IKT támogatással
• tevékenységközpontú megoldás belső és külső hálózatokkal
7. adaptivitás
• a differenciálás és az egységesség alkalmazása a pedagógiai
folyamatban (Nádasi M.)
• a nevelési-oktatási folyamatban érintettek együttműködése,
kölcsönös alkalmazkodása az alapvető igények teljesülésével
• tanulói sajátosságok megismerése: előismeret, aktivitás, önálló
tanulás, társas tanulás, társas helyzet
• szervezési módok váltogatása, szimultán alkalmazása a
folyamatban
• IKT támogatás lehetőség az osztálytermi kötöttségek átlépésében
• IKT támogatás a koordinálásban, szabályozásban
• tanórai és tanórán kívüli folyamatok támogatása
8. egész életen át tartó tanulás
• a tudásfogalom átalakulása inf. társadalmi környezetben
• reproduktivitás térvesztése, produktivitás térnyerése
• tudáskörnyezet önértékelő és szabályozó hatása
• a tudásról és a hozzá kapcsolódó tevékenységekről való
gondolkodás formálódása
• tartalom- és tevékenységközpontú nevelés és oktatás
• iskolán kívüli információforrások és tevékenységek megtörik a
tanulás iskolához való erős kapcsolását
• pl. folyamatos változás, feldolgozhatatlan mennyiség
• a tanuló tanár szerepe és a nyitott iskola természetessé válása
9. információmegosztás
• a digitális műveltség része a formátumfüggetlen
tartalommegosztás
• a tanulói produktivitás kiemelkedő szerepet kap
• az értékelési folyamatok differenciálódnak
• személyes, külső, önértékelés
• az inf. társadalom forrás helyett közösség, tudásalapú
kooperáció
• a produktivitás dokumentációja forrásként szolgál más
információs folyamatokhoz
• a tudásbirtoklás egyéni hatalma és a közösség fejlődésének
hatásrendszer átalakul
• plágium, együttes gondolkodás nyílt forráskód alapelve
10. közösségek, hálózatok
• az iskola zárt, belső világa értelmetlenné válik
• a produktivitás és tartalommegosztás alapján átlátható, nyitott,
kapcsolatra kész iskolai folyamatok
• a hálózat alapú közös gondolkodás és tudástermelés formálissá
teszi az iskolai határokat
• megvalósul az oktatásügyben érintett szereplők hálózati
kapcsolódása
• a klientúra és iskola kapcsolata
• iskolák tanulói és tanárai közötti kapcsolat
• iskolától független személyek szerepvállalása