A Medián és a Mérték médiahasználati kutatása

1. 1
Mérték Médiaelemző Műhely
2016 november
A politikai tájékozódás
forrásai Magyarországon
A médiastruktúra átalakulása előtti és az
utána következő állapot
1
Mérték Médiaelemző Műhely
2016 november
A politikai tájékozódás
forrásai Magyarországon
A médiastruktúra átalakulása előtti és az
utána következő állapot
A kutatást támogatta:
Friedrich Ebert Stiftung
Szakmai partner:
Medián Közvélemény és Piackutató
Intézet

2. 2
Tartalom:
A médiastruktúra átalakulása – 3. oldal
Politikai érdeklődés, közéleti tájékozódás – 4. oldal
A közéleti tájékozódás forrásai – 4. oldal
Az internetes tájékozódás alternatív csatornái: facebook, blogok – 5. oldal
Bizalom, hitelesség – 6. oldal
Nyitottság a tájékozódás során – 7. oldal
A teljes kutatási anyag – 9. oldal

3. 3
A politikai, közéleti tájékozódás feltárását célzó kutatást a Mérték Médiaelemző Műhely megbízásából
végezte a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet. Az adatok felvétele személyes megkérdezéssel
történt. A kutatás mintája 1200 fő, amely nem, életkor és iskolai végzettség szerint reprezentálja a
felnőtt magyarországi népességet.
A kutatás kérdései jórészt a 2014 őszén és 2015 tavaszán végzett hasonló kutatás kérdéseit ismétlik
meg, ezért az eredmények bemutatásának fókuszában a változások állnak.
A kutatás a Népszabadság kiadásának felfüggesztése előtt zajlott, a legnagyobb példányszámú politikai
napilap megszűnésének hatása még nem regisztrálható az eredményeken.
A médiastruktúra átalakulása
 A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a tájékozódási, médiafogyasztási szokások
meglehetősen állandóak, még a médiastruktúrában, a tulajdoni viszonyokban és ezáltal a
tartalomban bekövetkezett változások is alig gyakorolnak hatást a fogyasztásra ilyen rövid
távon. A televízióból való tájékozódásra alig voltak hatással az elmúlt időszak változásai, a TV2
nézőinek száma lényegében változatlan; a „közszolgálati” csatornák ugyan veszítettek 5%
korábbi nézőt, de nyertek is közel ennyit.
 A Magyar Nemzet elveszítette a változások miatt az olvasótáborának negyedét, de a politikai
napilap igen alacsony olvasottsága miatt ez összességében alig látható változás a teljes
népességet tekintve (1 százalék).
 A HírTV veszített még kimutatható mértékben közönséget: a válaszadók 3 százaléka válaszolta,
hogy korábban nézte, és 5 százalékponttal alacsonyabb a jelenlegi nézők aránya a 2014-15-
ben mértnél.
 A tulajdonviszonyok változásának hatásánál a jelek szerint lényegesebb (és gyorsabb) folyamat
a nyomtatott sajtótermékek, különösen a politikai napilapok jelentőségének visszaszorulása a
közéleti tájékozódásban. A megyei napilapok olvasóinak aránya az elmúlt évben 34-ről 24
százalékra csökkent. Összességében a politikai napilapokból és megyei napilapokból (ide értve
a korábbi Metropolt és a jelenlegi Lokált) az elmúlt években még a lakosság 47 százaléka
tájékozódott valamilyen gyakorisággal, jelenleg pedig már csak 33 százalékuk. A megyei
napilapok olvasóinak megfogyatkozása mellett ebben a folyamatban a Metropol megszűnése
is nagy szerepet játszik, de része a többi napilap ilyen távon nehezen kimutatható, de
folyamatos példányszámcsökkenése is.
 A Magyar Idők rendkívül alacsony olvasottsággal lépett be a politikai napilapok piacára, így
nem tudta lényegesen befolyásolni ezeket a folyamatokat.
 A megyei lapok közönsége legalább heti rendszerességgel tájékozódik valamely országos
médiumból is. A válaszok alapján a megyei lapok olvasói az egyéb médiumok fogyasztásában
nem mutatnak érdemi eltérést az átlagos hírfogyasztási szokásoktól. Nem állítható tehát, hogy
pusztán a megyei lapok közönsége a megyei lapok esetlegesen egyoldalú tájékoztatásával
szemben védtelenek lennének.

4. 4
Politikai érdeklődés, közéleti tájékozódás
 Ahogy összességében a médiafogyasztási szokások, úgy a politikai iránti érdeklődés is
meglehetősen állandó képet mutat az elmúlt években: egy 10 százalék alatti szűk kisebbség
érdeklődik nagyon a közéleti kérdések iránt, a lakosság közel kétharmada közepesen vagy kicsit
és közel egyharmad teljesen távol tartja magától a témát.
 A felnőtt népesség kimagasló többsége kevésnek ítéli meg az általa tájékozódásra fordított időt
(82 százalék) és 40 százalékuk szerint ez az elmúlt években még csökkent is.
 Ahhoz képest, hogy a felnőtt népesség harmadát egyáltalán nem érdekli a politika saját
bevallása szerint, viszonylag alacsonynak tekinthető azok aránya, akik a kutatás során adott
válaszaik alapján egyáltalán nem tájékozódnak: 8 százalék. További 14 százalékra jellemző,
hogy nem tájékozódik rendszeresen semmilyen forrásból. Figyelemreméltó az egyáltalán nem
vagy nem rendszeresen tájékozódók magas aránya a 30 alatti korosztályban (összesen 32
százalék). A fiatalok közélettől való elfordulása, távolmaradása évek óta kimutatható jelenség.
 Nem meglepő módon a pártpreferenciával nem rendelkezők és a saját bevallásuk szerint a
politika iránt csak kicsit vagy egyáltalán nem érdeklődők körében az átlagosnál jóval magasabb
arányban találjuk azokat, akik nem fordítanak időt arra, hogy politikai, közéleti eseményekről
tájékozódjanak.
A közéleti tájékozódás forrásai
 A televízió dominanciája a közéleti tájékozódás terén töretlen, de a nyomtatott
sajtótermékeket és a rádiót már egy ideje megelőzi az internet is ezen a területen. Az internet
a 18-29 évesek csoportjában megközelíti, de nem éri el a televízió jelentőségét: az internetet
az átlagosnál magasabb (44%), a televíziót pedig alacsonyabb arányban (53%) használják
tájékozódásra.
 Még az internethasználók körében is megfigyelhető a televízió kiemelkedő szerepe: ebben a
csoportban a televíziót 88 százalék, az internetet pedig 75 százalék használja valamilyen
gyakorisággal tájékozódásra.
 A televízió kizárólagossága a közéleti, politikai tájékozódásban az időseknél (60 éven felüliek)
és a legfeljebb 8 általános iskolai osztály végzettséggel rendelkezőknél gyakori jelenség (18,
illetve 24 százalék az egyes csoportokban).
 Kizárólag internetről nagyon kevesen tájékozódnak, ők elsősorban a legfiatalabb, 30 év alatti
korcsoportból kerülnek ki (6 százalék).
 A televízió tájékozódásban betöltött szerepe alapján nem meglepő, hogy a legtöbben ettől a
médiumtípustól válnának meg legnehezebben, de igen magas azok aránya, akik szerint, ha csak
egy típusból lehet tájékozódni, akkor az internet bizonyul a legfontosabbnak.
 A televíziókon belül jóval nagyobb a ragaszkodás a kereskedelmi csatornákhoz, mint a
közszolgálatikhoz (48 vs. 8 százalék).
 A televízióból történő tájékozódás új területe a sportcsatornákon megjelenő egyperces
híradók, amelyeknek azért szenteltünk figyelmet a kutatásban, mert a nagy sportesemények
(foci EB, olimpia) idején rendkívül széles tömegeket tudtak elérni. A kutatás tanulságai szerint
a felnőtt lakosság 59 százaléka szokott látni egyperces híradókat sportcsatornákon. Körükben
egyharmad azok aránya, akiket zavar és kétharmad azoké, akiket inkább nem zavar a jelenség.

5. 5
A kormánypárti szavazókat zavarja legkevésbé, de viszonylag alacsony az érzékenység az
ellenzéki szavazók körében is.
 A kutatásban megismert fogyasztási szokásokból kiindulva tájékozódási csoportokat,
klasztereket azonosítottunk a politikai, közéleti témában tájékozódók körében. Ennek
tanulsága, hogy van egy igen széles, rendkívül szűk körűen tájékozódó, a tájékozódók
csoportjának 46 százalékát kitevő réteg, amelynek médiafogyasztásában a televíziónak van a
legnagyobb szerepe. Szintén viszonylag széles réteget jellemez az internetközpontú
tájékozódás (36 százalék). Csaknem 10 százalék rendkívül széles körűen, hangsúlyosan mégis
rádióból tájékozódik – feltehetően autóban, illetve más tevékenységek
háttértevékenységeként –, és egy ugyanekkora csoport információszerzésében játszanak
kiemelkedő szerepet a politikai napilapok.
 Az első, a szűk körű tájékozódással jellemezhető csoportba az idősek és alacsony
végzettségűek rendkívül magas hányada tartozik (66, illetve 74 százalék), tehát éppen az a
csoport, amelyre eleve a tájékozódás is az átlagosnál kevésbé jellemző.
 Az internetközpontú tájékozódás leginkább a fiatalokat jellemzi, de a középkorúak és a fiatalok
közötti különbségnél jóval hangsúlyosabb a legidősebb (60 év feletti) korosztály lemaradása. A
magas iskolai végzettség is az internetre fókuszáló tájékozódásnak kedvez, a diplomások
körében többségben vannak (52 százalék) az ebbe a tájékozódási csoportba tartozók.
 A széles körűen, de hangsúlyosan rádióból tájékozódók és a politikai napilapokhoz kötődők
csoportja ugyancsak a diplomások körében jelentősebb az átlagosnál.
 A válaszadók pártpreferenciája a tájékozódási csoportokkal annyiban van összefüggésben,
hogy a különböző pártok szavazóinak átlagos életkora igen eltérő, így az életkor hatása
megmutatkozik a különbségekben: a Jobbik szavazói például az átlagosnál magasabb arányban
találhatók meg az internetközpontú fogyasztással jellemezhető csoportban. Fontos még
kiemelni, hogy a pártnélküliek 60 százaléka a szűk körű, leginkább televíziós fogyasztással
jellemezhető csoportba tartozik.
Az internetes tájékozódás alternatív csatornái: facebook, blogok
 A facebook-használók aránya nem változott lényegesen az elmúlt évben: a két százalékpontos
növekedés nem tekinthető szignifikánsnak. Továbbra is nagyon karakteresen határozza meg a
jelenlétet a közösségi oldalon az életkor, és ennél valamivel kevésbé erősen, de szintén
határozottan az iskolai végzettség.
 Enyhén nőtt az elmúlt évben a facebook-ot tájékozódásra, közéleti információszerzésre
használók aránya. Ennek eredményeképpen ma a felnőtt népesség 36%-a, a facebook-ozók 74
százaléka használja valamilyen gyakorisággal közéleti információk szerzésére a közösségi
oldalt.
 A szavazói csoportok közül a Jobbik-szavazók körében volt kimagasló az elmúlt években a
facebook-jelenlét. Ez a különbség mára lényegében eltűnt. A különböző életkori csoportokon
belül sem kimagasló a jobbikosok facebook-aktivitása, tehát nem a szavazói csoport esetleges
átrendeződése magyarázza a változást. Inkább arról lehet szó, hogy a Jobbik egyre kevésbé van
kiszorítva a fontosabb médiumokból, egyre kevésbé szorul ki a facebook-ra.
 Akárcsak magánál a facebook-használatnál, a facebook-on történő tájékozódásnál is
megfigyelhető, hogy a korábbi évekkel szemben már nem emelkedik ki a Jobbik-szavazók

6. 6
aktivitása a többi szavazói csoporthoz képest. Jelenleg az ellenzéki szavazókra általában igaz,
hogy magasabb arányban tájékozódnak a facebook-on, mint a kormánypárti szavazók és a
pártnélküliek.
 Nem változott az elmúlt évben a politikai, közéleti témájú blogokat olvasók aránya. A
blogolvasás az internethasználat elterjedtségével összefüggésben az átlagosnál jóval kevésbé
jellemző az idősekre és alacsony iskolai végzettségűekre. Amennyiben az internethasználók
körében vizsgáljuk ennek a két csoportnak a hátránya jóval kevésbé szembetűnő, de
fennmarad, tehát a műfaj önmagában jobban vonzza a fiatalokat és magas végzettségűeket.
Bizalom, hitelesség
 A felnőtt népesség többsége (57 százalék) elégedetlen a tájékozódási lehetőségekkel, úgy
gondolja, hogy az egyik politikai oldal álláspontja mindig nagyobb hangsúlyt kap. Ez pedig
jelenleg a válaszadók kétharmada szerint a Fidesz álláspontjának a túlzottan hangsúlyos
megjelenéséhez vezet. Figyelemreméltó, hogy még a kormánypárt szavazói körében is
többségben vannak azok, akik szerint a Fidesznek van jelenleg nagyobb befolyása a médiában.
A közbeszédben ma is fel-felbukkanó „baloldali liberális médiatúlsúly” helyett a közönség
egyértelműen kormánypárti médiatúlsúlyt érzékel.
 Csak a kormánypárti szavazók között vannak többségben azok, akik elégedettek a tájékozódási
lehetőségekkel, de még körükben is csak 56 százalék vélekedik így. Az ellenzéki szavazók igen
kritikusak: a Jobbik nélküli ellenzék táborának 77 százaléka, a Jobbik-szavazók 70 százaléka
szerint elfogult a média.
 A nagyarányú elégedetlenség ellenére elmondható, hogy a „közszolgálati” televíziók
hitelessége még ma is igen magas a válaszadók szemében. Spontán említette az összes
megkérdezett 33, a széles körben tájékozódók 44 százaléka, mint leginkább megbízható,
hiteles forrást. Még az ellenzéki szavazók között is viszonylag magas a közmédia
megbecsültsége információforrásként. Úgy tűnik, a „közszolgálati” jelleg a tájékoztatási
tevékenységgel kapcsolatos erőteljes kritikák ellenére is nagyon komoly hitelességnövelő
tényező, illetve a televízió mint médium jelentős hitelesítő erővel rendelkezik.
 A hitelességi listát a teljes népesség körében az RTL Klub vezeti. Ez annyiban nem meglepő,
hogy a hitelesség kérdése szorosan összefügg a tájékozódásban betöltött szereppel: a
válaszadók jelentős hányada azokat a forrásokat jelölte meg hitelesként, amelyeket ő maga
használ, az RTL Klub pedig a legszélesebb körben használt információforrás. Az RTL Klub az
elmúlt időszakban maga is tudatosan erősített a közéleti tájékoztatásban betöltött szerepét.
Érdekesség viszont, hogy a TV2 jelentősen elmarad mögötte és meg is előzik a „közszolgálati”
csatornák.

7. 7
Nyitottság a tájékozódás során
 A lakosság negyedére jellemző, hogy saját bevallása szerint a saját politikai nézeteihez közel
álló hírforrásokat, véleményeket keresi a tájékozódása során. A válaszok alapján a többség
elolvassa, meghallgatja a másik oldal híreit, véleményeit is. A saját bevallásuk szerint
egyoldalúan tájékozódók aránya csökkent az elmúlt évben: 2014-15-ben 31 százalék volt.
 A kormánypárti szavazók a válaszaik alapján kevésbé ragaszkodnak a saját oldaluk
álláspontjához. Leginkább a Jobbik-szavazókra jellemző, hogy azokat a tartalmakat keresik,
amelyek megerősítik a világnézetüket, véleményüket.
 A rendelkezésünkre álló adatok lehetővé teszik, hogy utánajárjunk, valóban széles körben
szerez-e információkat a többség. A kutatás során vizsgált médiumokat statisztikai módszerrel
politikai oldalakhoz soroltuk. Ehhez azt vizsgáltuk, hogy szignifikánsan magasabb arányban
fogyasztója-e valamelyik szavazói csoport az adott médiumnak. Ezek után megvizsgáltuk, hogy
a válaszadók milyen oldalhoz közel álló tartalmakat fogyasztanak. Ennek tanulsága, hogy
összesen 31 százaléknál sikerült kimutatni, hogy különböző politikai oldalakhoz sorolható
médiumokból tájékozódik: 9 százalék mind kormánypárti, mind baloldali/liberális, mind
radikális jobboldali; 20 százalék kormánypárti és baloldali/liberális; 2 százalék pedig
kormánypárti és jobboldali radikális forrásokból is tájékozódik. Minden oldal véleményét a
konkrét médiumok vizsgálata alapján tehát csupán a lakosság 9 százaléka követi.
 A felnőtt népesség több, mint ötödére jellemző, hogy csak kormánypárti forrásból tájékozódik,
a vizsgált forrásokból nem tájékozódókon kívül ez a legnagyobb csoport. A csak kormánypárti
médiumból tájékozódók csoportja valószínűleg köszönheti a számosságát annak, hogy a
közmédiát a fenti módszer alapján kormánypárti médiumként azonosítottuk, így azok a
rétegek, amelyeknek a tagjai elsősorban ehhez az információforráshoz férnek hozzá,
szükségképpen az egyoldalúan tájékozódók csoportját gyarapítják.
 Azt láthattuk, hogy a Fidesz-szavazók saját bevallásuk szerint nyitottabbak, mint az ellenzéki
szavazók. A ténylegesen olvasott, hallgatott, nézett információforrások azonban cáfolják ezt
az összefüggést. A jelek szerint a kormánypárti szavazók igen nagy hányada (36 százalék) csak
kormánypárti forrásból tájékozódik, miközben a baloldali ellenzéki szavazók körében csak 14
százalék a saját oldal hírforrásaira korlátozódó tájékozódás, a Jobbik-szavazóknak pedig
mindössze 7 százaléka keresi egyoldalúan a jobboldali-radikális médiumokban az
információkat, véleményeket.
 A kutatás kitért arra a kérdésre is, hogy a hírek, tudósítások és a vélemény jellegű tartalmak
közül melyek a népszerűbbek. Ennek tanulsága szerint kimondottan a véleményeket a lakosság
nagyon kis hányada preferálja (5 százalék); a többség inkább a híreket, tudósításokat (48
százalék), illetve mindkét típusú tartalmat (42 százalék) keresi. Sem a szocio-demográfiai
különbségek, sem a pártpreferencia mentén nem különböznek lényegesen a válaszadók ezen
a téren. A különböző korcsoportba tartozók között figyelhetünk meg szignifikáns különbséget,
a fiatalok és az idősek a középkorúakhoz képest jobban ragaszkodnak a hírekhez a
véleményekkel szemben.
A kutatás összességében azt mutatja, hogy a hírfogyasztási szokások viszonylag rugalmatlanok a
médiakörnyezetet, a médiatulajdonosi hátteret, sőt a hírszolgáltatás minőségét érintő változásokkal
szemben. A televízió a közönség információkkal való elérésének még mindig a kimagaslóan
legfontosabb eszköze, amit a közönség, legyen szó kereskedelmi vagy közszolgálati televízióról,

8. 8
egyúttal a leghitelesebb médiumnak is tart. A nyomtatott sajtó tájékozódási forrásként folyamatosan
veszít a jelentőségéből, az online média a második legfontosabb hírforrásként stabilizálódott. A
Mediaworks felvásárlása kapcsán a figyelem középpontjába került megyei lapok továbbra is a
legnagyobb elérésű hírforrások a nyomtatott sajtón belül, de fogyasztóik az átlagosnál nem kevésbé
széles egyéb tájékozódási forrásokat vesznek igénybe. A kutatás talán legmeglepőbb eredménye a
közszolgálati média jelentős szerepe és viszonylag magas hitelessége a hírforrások között, amit a
közmédia tájékoztatási tevékenységéről készült tartalomelemzések nem igazolnak.

9. A politikai tájékozódás forrásai
Magyarországon
A médiastruktúra átalakulása előtti és az utána
következő állapot
2016. november 25.

10. Módszertan
• A kutatást a Mérték Médiaelemző Műhely
megbízásából a Medián Közvélemény- és Piackutató
Intézet végezte személyes megkérdezéssel, 1200 fős
mintán. A minta a súlyozás után tükrözi a 18 éves és
idősebb magyarországi népesség összetételét.
• Az adatfelvétel ideje: 2016. szeptember 9-13.
• A kutatás részben megismételte a 2014-ben és 2015-
ben elvégzett felmérés kérdéseit.
• Statisztikai hibahatár: a teljes mintát tekintve +/-3
százalékpont, a kisebb részcsoportok esetében ennél
nagyobb.

11. Mennyire érdekli Önt a politika?
6
30
34
30
nagyon közepesen egy kicsit egyáltalán nem
6
31
32
32
2014-2015 2016
Nem történt érdemi változás az elmúlt évben a lakosság politikai érdeklődésében.
Továbbra is egy szűk kisebbség érdeklődik nagyon a politika iránt, a közepesen és kicsit
érdeklődők, valamint az egyáltalán nem érdeklődők aránya pedig 30% körül alakul.

12. Mit mondana, mennyi időt fordít politikai-közéleti tájékozódásra?
a teljes népesség százalékában
Ha a néhány évvel ezelőttihez* viszonyítja, most mennyi időt fordít politikai-
közéleti tájékozódásra?
a teljes népesség százalékában
17
18
82
82
1
0% 20% 40% 60% 80% 100%
2016
2014-2015 inkább sok időt
inkább keveset
nt/nv
16
15
44
47
40
37
0% 20% 40% 60% 80% 100%
2016
2014-2015 többet
ugyanannyit
kevesebbet
*2014-15-ben: „Ha az öt évvel ezelőttihez viszonyítja...”
Ugyancsak nem történt átrendeződés a tájékozódásra fordított, szubjektíven értékelt időben, és abban,
hogy hogyan értékelik a válaszadók a tájékozódásra fordított idő változását az elmúlt években.

13. Ha a néhány évvel ezelőttihez viszonyítja, most
mennyi időt fordít politikai-közéleti tájékozódásra?
életkor és iskolai végzettség szerint, a teljes népesség százalékában
16
17
17
20
9
17
16
19
15
13
44
41
42
43
50
38
41
45
42
58
40
42
41
37
40
45
43
36
43
30
teljes népesség
diploma
érettségi
szakmunkásképző
legfeljebb 8 osztály
60 +
50 - 59
40 - 49
30 - 39
18 - 29
többet ugyanannyit kevesebbet

14. Ha a néhány évvel ezelőttihez viszonyítja, most mennyi időt
fordít politikai-közéleti tájékozódásra?
politikai hovatartozás szerint, a teljes népesség százalékban
16
9
28
16
18
44
51
38
39
43
40
40
34
44
39
teljes népesség
nincs pártja
Jobbik
ellenzéki (Jobbik nélkül)
kormánypárti
többet ugyanannyit kevesebbet
A Jobbik-szavazók az átlagot jelentősen meghaladó arányban érzik úgy, hogy
jelenleg többet tájékozódnak, mint néhány évvel ezelőtt. Ezt csak részben
magyarázza a párt szavazóinak átlagosnál alacsonyabb életkora; inkább arról lehet
szó, hogy a jelenlegi nagyon aktívnak értékelt tájékozódást írják le a kérdésre
adott ilyen válaszok.

15. Amikor Ön politikai, közéleti ügyekben tájékozódik, milyen
hírforrásokat használ rendszeresen?
a teljes népesség százalékában
5
21
32
34
71
16
24
25
19
18
79
55
44
46
11
hetilap(ok)
napilap(ok)
rádió
internet
televízió
rendszeresen alkalmanként soha
A televízió dominanciája továbbra is töretlen, de a nyomtatott médiát és a rádiót maga mögé utasítja az
internet a tájékozódás terén. Az internet szerepe nem lett nagyobb az elmúlt évben, viszont feltűnő a
napilapok jelentőségének további visszaszorulása.
Az internet a 18-29 évesek csoportjában megközelíti a televízió jelentőségét: az internetet az átlagosnál
magasabb (44%), a televíziót pedig alacsonyabb arányban (53%) használják tájékozódásra.
2014-2015
3
13
30
35
70
16
24
27
18
17
81
64
43
47
13
2016

16. Amikor Ön politikai, közéleti ügyekben tájékozódik, milyen
hírforrásokat használ rendszeresen?
az internetezők százalékában
3
12
26
50
67
17
26
31
25
18
80
62
44
25
15
hetilap(ok)
napilap(ok)
rádió
internet
televízió
rendszeresen alkalmanként soha
A televízió az internethasználók körében is megelőzi az internetet a tájékozódásban betöltött szerepét
tekintve, bár a különbség jóval csekélyebb, mint a teljes népesség körében.

17. A nem tájékozódók összetétele 1.
életkor és iskolai végzettség szerint, a teljes népesség százalékában
14
8
16
14
15
9
12
10
18
22
17
8
22
12
8
10
8
7
10
8
6
7
9
5
10
10
8
8
12
5
9
6
teljes népesség
diploma
érettségi
szakmunkásképző
legfeljebb 8 osztály
60 +
50 - 59
40 - 49
30 - 39
18 - 29
inkább nem érdekli
inkább érdekli a politika
nincs pártja
Jobbik
ellenzéki (Jobbik nélkül)
Fidesz-KDNP
nem tájékozódik rendszeresen egyáltalán nem tájékozódik
Továbbra is feltűnő a nem tájékozódók
magas aránya a fiatalok között.
A pártpreferenciával rendelkezők a
választott párttól függetlenül
tájékozódnak, a pártnélküliek között
viszont igen magas a rendszeresen nem
tájékozódók aránya.

18. Csak televízióból, illetve csak internetről tájékozódók
életkor és iskolai végzettség szerint
a teljes népesség százalékában
12
1
9
11
24
18
9
9
9
9
teljes népesség
diploma
érettségi
szakmunkásképző
legfeljebb 8 osztály
60 +
50 - 59
40 - 49
30 - 39
18 - 29
3
4
4
2
1
0
1
3
3
6
csak televízió csak internet
Csak televízióból továbbra is jellemzően az idősek és az alacsony végzettségűek tájékozódnak.
Összességében nem jellemző a csak internetről történő tájékozódás (3%), még leginkább a fiatalok és a
magas végzettségűek körében fordul elő, de ezekben a csoportokban sem ér el magas arányt.

19. 12
16
4
18
8
7
10
teljes népesség
inább nem érdekli
inkább érdekli a politika
nincs pártja
Jobbik
ellenzéki (Jobbik nélkül)
kormánypárti
3
3
2
5
1
1
2
Csak televízióból, illetve csak internetről tájékozódók tájékozódók
pártpreferencia és politikai érdeklődés szerint
a teljes népesség százalékában
csak televízió csak internet
A politikailag inaktívak, nem érdeklődők és a pártnélküliek – az iskolai végzettséggel összefüggésben –
jellemzőbben tájékozódnak csak televízióból. A pártpreferenciával nem rendelkezők körében az
átlagosnál magasabb a csak internetről tájékozódók aránya is: összességében tehát körükben
jellemzőbben fordul elő az egyfajta forrásból történő tájékozódás.

20. Ha valami miatt a jövőben csak egy típusú médiumból
tájékozódhatna, a kártyán felsoroltak közül melyiket
választaná?
46
26
50
50
54
42
44
47
53
48
21
22
17
21
26
31
26
19
14
8
4
5
2
3
6
5
4
4
4
2
1
1
0
1
0
2
0
1
0
0
0
0
0
0
0
1
0
0
0
0
0
0
0
0
1
0
0
0
1
0
19
33
23
15
9
9
14
24
21
36
7
8
6
9
4
9
9
4
3
5
2
6
1
2
1
1
3
1
4
1
teljes népesség
diploma
érettségi
szakmunkásképző
legfeljebb 8 osztály
60 +
50 - 59
40 - 49
30 - 39
18 - 29
kereskedelmi televíziók közszolgálati televíziók rádiók
politikai napilapok bulvár napilapok hetilapok
internetes hírportálok hírtelevíziók nt/nv
A televízió tájékozódásban betöltött szerepét ismerve nem meglepő, hogy a legtöbben ettől a
médiumtípustól válnának meg legnehezebben, de igen magas azok aránya, akik szerint, ha csak egy
típusból lehet tájékozódni, akkor az internet bizonyul a legfontosabbnak. Természetesen a fiatalokra
jellemző leginkább az internethez való ragaszkodás, az idősebbek pedig a hagyományos forrásokat,
elsősorban a televíziót preferálják. A diplomások körében az internet megelőzi a kereskedelmi
televíziókat; a diplomás fiatalok körében pedig teljes mértékben az előbbi dominál (65% a 16%-kal
szemben).

21. Ha valami miatt a jövőben csak egy típusú médiumból
tájékozódhatna, a kártyán felsoroltak közül melyiket
választaná
46
54
43
49
43
44
36
54
46
21
32
16
21
21
13
23
15
31
4
4
3
4
3
8
2
2
2
1
1
0
0
1
0
1
1
0
0
1
0
0
1
0
0
1
0
0
0
0
0
0
1
0
0
0
19
1
28
20
19
25
27
17
14
7
6
7
4
11
4
10
10
6
2
1
2
2
2
4
0
0
1
teljes népesség
nem használ internetet
használ internetet
inkább nem érdekli
inkább érdekli a politika
nincs pártja
Jobbik
ellenzéki (Jobbik nélkül)
Fidesz-KDNP
kereskedelmi televíziók közszolgálati televíziók rádiók
politikai napilapok bulvár napilapok hetilapok
internetes hírportálok hírtelevíziók nt/nv
A televízió a kormánypárt szavazói számára kiemelkedően fontos, a közszolgálati televíziókat az
átlagnál magasabb arányban választanák egyedüli információforrásként, miközben az internetet az
átlagosnál valamivel alacsonyabb arányban tartják fontosnak. Kiemelkedően fontos az internet a
Jobbik-szavazók számára a csoport életkorával is összefüggésben.

22. A kereskedelmi televíziók választását
meghatározó tényezők*
*A két legnagyobb típus (a kereskedelmi televíziók és az internet) választását lineáris regresszió módszerével
vizsgáltuk, annak érdekében, hogy megértsük, a különböző társadalmi, demográfiai tényező, pártválasztás és
politikai érdeklődés egymástól függetlenül milyen hatással vannak a médiumtípusok kiválasztására.
önálló hatással
rendelkező tényezők:
önálló hatással nem
rendelkező tényezők:
Megmagyarázott hányad: 25%
Életkor (β=-0,193) (! negatívan függ össze)
Internethasználat (β=-0,152) (! negatívan függ össze)
Iskolai végzettség (β=-0,132) (! negatívan függ össze)
Jobbikon kívüli ellenzék szavazója (β=0,095)
Jobbik-szavazó (β=-0,063) (! negatívan függ össze)
Kormánypárti szavazó
Politikai érdeklődés
A kereskedelmi televíziók egyetlen médiumtípusként történő választásával
önállóan (a többi tényezőtől függetlenül) elsősorban az életkor, az
internethasználat és az iskolai végzettség függ össze: minél idősebb valaki,
és minél magasabb az iskolai végzettsége annál kevésbé ragaszkodik a
kereskedelmi televízióhoz; az internetet nem használók jobban kötődnek
hozzá. Ezen kívül még valószínűsíti ennek a médiumtípusnak a választását
az, ha valaki a Jobbikon kívüli ellenzéki pártok szavazója, miközben a Jobbik-
szavazók a többi csoportnál kisebb valószínűséggel preferálják a
kereskedelmi televíziókat.

23. Az internet választását meghatározó
tényezők*
*A két legnagyobb típus (a kereskedelmi televíziók és az internet) választását lineáris regresszió módszerével vizsgáltuk,
annak érdekében, hogy megértsük, a különböző társadalmi, demográfiai tényező, pártválasztás és politikai érdeklődés
egymástól függetlenül milyen hatással vannak a médiumtípusok kiválasztására.
önálló hatással
rendelkező tényezők:
önálló hatással nem
rendelkező tényezők:
Megmagyarázott hányad: 36%
Internethasználat (β=0,241)
Kormánypárti szavazó (β=-0,126) (! negatívan függ össze)
Iskolai végzettség (β=0,096)
Életkor (β=-0,077) (! negatívan függ össze)
Jobbikon kívüli ellenzék szavazója (β=-0,075) (! negatívan függ össze)
Jobbik-szavazó
Politikai érdeklődés
Az internet egyetlen médiumtípusként választását értelemszerűen
legerősebben az internethasználat határozza meg önállóan (a többi
tényező hatását kiszűrve). Emellett jellemző, hogy a kormánypárti
szavazók és a Jobbikon kívüli ellenzék támogatói a többi szavazói
csoportnál kevésbé választják jellemzően, ahogy az idősekre és az
alacsony végzettségűekre sem jellemző az internet preferálása az
információforrások között.

24. Politikai-közéleti tájékozódás napilapokból
a teljes népesség százalékában
1
1
2
2
4
6
12
25
3
2
4
3
9
12
16
9
97
97
95
94
87
82
72
66
Magyar Hírlap
Népszava
Magyar Nemzet
Népszabadság
Bors
Metropol
Blikk
megyei lap
legalább hetente legalább havonta korábban rendszeresen olvasta soha
A napilapok szerepének visszaszorulása leginkább a megyei
napilapoknál mutatható ki, tehát a nyomtatott sajtó jelentőségének
csökkenése legalább annyira meghatározó a változásokban, mint a
médiapiac átrendeződése. Megyei lapokat elsősorban az idősebb
korosztály olvas (a 18-29 éveseknek csak 14%-a veszi a kezébe
legalább havonta), így a jövőben további visszaszorulása várható.
2014-2015 2016
2
0
2
1
0
2
1
4
10
18
1
1
2
2
2
1
3
11
14
6
0
0
0
1
1
1
2
2
3
5
97
99
96
96
97
96
94
83
72
70
más lap
Magyar Idők
Lokál
Magyar Hírlap
Népszava
Magyar Nemzet
Népszabadság
Bors
Blikk
megyei lap
A Metropol megszűnése ugyancsak hatással lehet összességében a napilapokból tájékozódók arányának
csökkenésére. A Magyar Nemzettől a teljes népességnek csak 1 százaléka fordult el, ez viszont az olvasók
arányában igen nagy veszteséget jelent. Egyelőre nagyon alacsony olvasottsággal lépett be a piacra a Lokál és
a Magyar Idők.

25. kormánypárti
ellenzéki (Jobbik
nélkül)
Jobbik nincs pártja
Blikk 28% 28% 25% 18%
megyei napilapok 29% 18% 29% 20%
Bors 17% 15% 18% 11%
Lokál 3% 10% 4% 1%
Népszabadság 2% 13% 1% 2%
Magyar Nemzet 3% 5% 3% 1%
Magyar Hírlap 4% 2% 3% 1%
Népszava 1% 7% 1% 0%
Magyar Idők 2% 1% 2% 0%
Politikai-közéleti tájékozódás napilapokból
pártpreferencia szerint, %
A bulvárlapokat pártpreferenciától függetlenül olvassák a napilapokból tájékozódók, a politikai napilapok esetében
viszont (a legkisebbek kivételével) jól kimutatható összefüggéseket láthatunk: a Népszabadságot elsősorban a
Jobbikon kívüli ellenzék szavazói olvasták és ők olvassák kimagasló arányban a Népszavát is. A Magyar Nemzet
láthatóan elveszítette a karakterét ebben az értelemben, az átalakulás valószínűleg még folyamatban van, jelenleg
egyik szavazói csoport sem kötődik hozzá.

26. A megyei lapok olvasótáborának tájékozódása
az érintett népesség százalékában
12
42
54
62
64
78
a megyei napilapon kívül más politikai napilapot
rendszeresen olvasók
interneten rendszeresen tájékozódók
"közszolgálati" televízióból rendszeresen
tájékozódók
rádiót rendszeresen hallgatók
TV2-ről rendszeresen tájékozódók
RTL Klubról rendszeresen* tájékozódók
*legalább hetente
A megyei lapok olvasóinak kimagasló többsége (összesen 98%) tájékozódik rendszeresen, legalább heti
gyakorisággal valamilyen országos témájú médiumból is, így a megyei lapok tulajdonosváltásának, várható
átalakulásának híre feltehetően eljutott az érintettekhez. A legfontosabb tájékozódási forrás az RTL Klub és a
TV2, valamint a nem helyi rádiók és a „közszolgálati” televíziók.

27. A megyei lapok olvasótáborának tájékozódása
az érintett népesség százalékában
*a 18. ábra forrástípusait véve figyelembe
2 8
22
28
41
csak megyei lapból
tájékozódik
egy további* forrásból
tájékozódik
két további forrásból
tájékozódik
három további
forrásból tájékozódik
több további forrásból
tájékozódik

28. Politikai-közéleti tájékozódás televíziókból
a teljes népesség százalékában
7
6
21
25
22
43
62
73
12
11
18
21
22
21
14
11
82
83
61
54
56
35
24
16
Story
Echo
ATV
HírTV
Duna
M1, M2
TV2
RTL Klub
legalább hetente legalább havonta korábban nézte soha
5
1
8
21
23
47
61
75
6
3
10
18
18
20
16
10
1
1
2
1
3
5
3
3
88
94
80
60
56
29
20
13
más televízió
Euronews
Echo
ATV
HírTV
M1, M2, M4,
M5 Duna
TV2
RTL Klub
A televíziókból való tájékozódásra nagyon enyhe hatással
voltak az elmúlt évek változásai: a közszolgálati csatornák
ugyan veszítettek 5% korábbi nézőt, de nyertek is közel
ennyit. A HírTV veszített kimutatható mértékben közönséget:
3% válaszolta, hogy korábban nézte, de 5 százalékponttal
alacsonyabb a jelenlegi nézők aránya a 2014-15-ben mértnél.
2014-2015 2016

29. kormánypárti
ellenzéki (Jobbik
nélkül)
Jobbik nincs pártja
RTL Klub 86% 90% 86% 78%
TV2 80% 76% 77% 74%
M1, M2, M4, M5,
Duna TV
78% 63% 75% 53%
HírTV 50% 44% 54% 26%
ATV 38% 56% 42% 29%
Echo TV 26% 15% 28% 9%
Euronews 7% 4% 2% 3%
Politikai-közéleti tájékozódás televízióból
pártpreferencia szerint, %
A kereskedelmi televíziókat pártpreferenciától függetlenül magas arányban használja tájékozódásra a lakosság. A
„közszolgálati” csatornáknál annak ellenére kimutatható a kormánypárti és a Jobbik-szavazók fölénye a nézők
között, hogy a sportcsatornák is a szerepelnek a felsorolásban, és hogy van olyan rétege a társadalomnak, amely
elsősorban ezt a hírforrást éri el (idős, alacsony végzettségű, községben élők). A hírcsatornák közül a HírTV nem
rendelkezik a többihez hasonló markáns karakterrel jelenleg, talán a Jobbik-szavazók átlagosnál erősebb kötődését
lehetne kiemelni a csatornával kapcsolatban.

30. Átrendeződés
23
47
61
75
2
0 20 40 60 80
HírTV
M1, M2, M4, M5,
Duna TV
TV2
RTL Klub
Magyar Nemzet
A jelenleg rendszeresen nézők/olvasók
aránya (teljes népességben %)
A megváltozott hangvétel, a forrás politikai állásfoglalása
miatt nem használja már (a korábban rendszeresen
használók arányában)*
5
3
2
1
26
0 50
HírTV
M1, M2, M4,
M5, Duna TV
TV2
RTL Klub
Magyar Nemzet
*Az elmúlt években távolodott el a médiumtól
Az átrendeződés, hangvételváltás legerősebben a Magyar Nemzetre hatott, legalábbis a televíziókénál jóval
kisebb fogyasztói réteg arányában jelentős veszteséget szenvedett a lap. A televíziók közül arányaiban a HírTV
veszített legtöbbet, majd a közszolgálati csatornák. A kereskedelmi televíziók esetében még alacsonyabb,
elenyésző azok aránya, akik elfordultak a csatornától a megváltozott hangvétel miatt.

31. Egyperces híradók
59
39
2
igen nem nt/nv
Szokott látni egyperces híradókat a sportcsatornákon,
sportközvetítések között?
Önt inkább zavarják, vagy nem zavarják az egyperces híradók?
33
66
1
inkább zavarják
inkább nem zavarják
nt/nv
A felnőtt népesség nagyobb része találkozik a sportcsatornák egyperces híradóival. A műfaj
ismerőinek kétharmadát nem zavarja a jelenség. Az, hogy zavarja-e, összefügg a pártpreferenciával
(24. ábra), de még az ellenzéki pártok szavazó körében is szűk többségben vannak azok, akiket nem
zavarnak az egyperces híradók.

32. Önt inkább zavarják vagy inkább nem zavarják az
egyperces híradók?
százalék
33
39
35
46
23
66
61
65
51
77
1
0
0
3
1
teljes népesség
nincs pártja
Jobbik
ellenzéki (Jobbik nélkül)
kormánypárti
inkább zavarják inkább nem zavarják nt/nv

33. Politikai-közéleti tájékozódás rádiókból
a teljes népesség százalékában
2
4
16
25
28
3
3
4
8
7
95
93
80
66
65
Inforádió
Klub Rádió
helyi (városi)
rádió
Class FM
Kossuth, Petőfi
legalább hetente ritkábban soha
5
1
1
2
11
30
27
2
2
2
3
3
9
9
93
98
97
95
86
61
64
más rádió
Lánchíd rádió
Inforádió
Klub Rádió
helyi (városi) rádió
Class FM
Kossuth, Petőfi
2014-2015 2016
A rádiók tájékozódásban betöltött szerepében nem történt
nagy változás az elmúlt évben. A Class FM szerepe kicsit nőtt,
a helyi rádióké pedig visszaesett.

34. kormánypárti
ellenzéki (Jobbik
nélkül)
Jobbik nincs pártja
Class FM 44% 41% 48% 28%
Kossuth, Petőfi 45% 40% 44% 23%
Klubrádió 3% 14% 2% 4%
Inforádió 4% 4% 4% 2%
Lánchíd Rádió 3% 2% 4% 1%
Politikai-közéleti tájékozódás rádiókból
pártpreferencia szerint, %
A Kossuth és a Petőfi rádiót az átlagosnál magasabb arányban hallgatják a kormánypárti szavazók, miközben a
klubrádiónál a baloldali ellenzékiek túlsúlya jól megfigyelhető. A többi rádió közönsége nem tartozik karakteresen
valamelyik szavazói csoporthoz, még a Lánchíd Rádió esetében sem mutatható ki ilyen összefüggés, valószínűleg
összefüggésben a hallgatók igen alacsony arányával.

35. Hetilapok olvasottsága
a teljes népesség százalékában
1
1
1
1
1
1
1
3
5
2
2
2
1
2
3
3
4
5
98
97
97
98
98
96
96
93
90
Magyar Narancs
Élet és Irodalom
Figyelő
Demokrata
Barikád
Heti Válasz
168 óra
Helyi Téma
HVG
legalább havonta ritkábban soha
8
1
1
2
1
1
2
2
5
3
2
3
3
2
1
3
5
7
89
97
96
95
97
98
95
93
88
helyi, önkormányzati lap
Magyar Narancs
Élet és Irodalom
Figyelő
Demokrata
Barikád
Heti Válasz
168 óra
HVG
2014-2015 2016
A hetilapok tájékozódásban betöltött szerepében
nem történt érdemi változás az 2015 tavasza óta.

36. kormánypárti
ellenzéki (Jobbik
nélkül)
Jobbik nincs pártja
HVG 13% 20% 14% 5%
168 óra 8% 11% 4% 4%
Heti Válasz 7% 6% 7% 2%
Figyelő 8% 6% 3% 2%
Élet és Irodalom 4% 8% 3% 2%
Magyar Narancs 4% 6% 3% 1%
Demokrata 5% 3% 2% 1%
Barikád 3% 1% 3% 1%
Politikai-közéleti tájékozódás hetilapokból
pártpreferencia szerint, %
A hetilapok olvasóinak az alacsony olvasottsági arányoknak köszönhetően nincsen jellemzően mérhető politikai oldalhoz
tartozása. Kivételt képez a HVG, a lapot jelentősen magasabb arányban olvassák a Jobbikon kívüli ellenzéki pártok
szavazói.

37. Internetes hírportálok olvasottsága
a teljes népesség százalékában
1
1
1
2
3
3
5
6
10
17
20
28
2
1
2
2
3
3
5
5
7
9
11
14
98
98
96
95
94
94
90
89
83
74
69
59
vs.hu
mandiner.hu
alfahir.hu (barikad.hu)
mno.hu
átlátszó.hu
nol.hu
444.hu
kuruc.info
hvg.hu
hir24.hu
index.hu
origo.hu
legalább hetente ritkábban soha
2
2
6
1
4
2
2
3
5
3
9
6
12
17
23
26
4
3
7
2
4
3
3
3
6
4
6
5
8
12
10
12
94
96
87
97
92
95
95
94
89
93
84
90
81
71
67
62
ripost.hu
magyaridok.hu
hirado.hu
direkt36.hu
888.hu
mandiner.hu
alfahir.hu
mno.hu
átlátszó.hu
nol.hu
444.hu
kuruc.info
hvg.hu
hir24.hu
index.hu
origo.hu
2014-2015 2016
A korábban is mért internetes hírportálok közül a
444 és az átlátszó tudta növelni a népszerűségét
az elmúlt évben. Korábban nem mért, de jelentős
hírportál a hirado.hu. Az újak közül a 888 a
legnépszerűbb, de a ripost is elér összességében
6%-ot.

38. kormánypárti
ellenzéki (Jobbik
nélkül)
Jobbik nincs pártja
origo.hu 39% 46% 49% 25%
index.hu 36% 41% 41% 20%
hir24.hu 32% 37% 34% 17%
hvg.hu 20% 32% 22% 11%
444.hu 16% 23% 15% 9%
kuruc.info 11% 7% 34% 4%
hirado.hu 19% 14% 14% 5%
átlátszó.hu 11% 17% 8% 9%
888.hu 11% 10% 11% 3%
nol.hu 7% 12% 6% 5%
mno.hu 8% 8% 8% 3%
alfahir.hu 5% 2% 16% 2%
mandiner.hu 6% 8% 7% 3%
ripost.hu 8% 7% 4% 4%
magyaridok.hu 6% 3% 8% 1%
direkt36.hu 3% 6% 3% 1%
Politikai-közéleti tájékozódás internetes hírportálokról
pártpreferencia szerint, %
Az olvasók megoszlása alapján jól körülhatárolható politikai karaktere a hvg.hu-nak, a 444-nek, a kuruc.infonak, a
hirado.hu-nak, az átlátszónak, a (már nem elérhető) nol.hu-nak és az alfahírnek van. Látható, hogy a 888, a
ripost.hu és a Magyar Idők internes változata még nem alakította ki ilyen értelemben az olvasói csoportját, a
mno.hu pedig a nyomtatott verzióhoz hasonlóan elveszítette karakterét.

39. Tájékozódási mintázatok – médiumtípusok
Az adott típusból legalább az egyik forrásból tájékozódók aránya
8
9
16
25
28
36
39
41
44
51
66
88
hírrádiók
politikai napilapok
hetilapok
megyei napilapok
nyomtatott bulvárlapok
"közszolgálati" rádiók
kereskedelmi rádió
kisebb internetes hírportálok
vezető internetes hírportálok
hírtelevíziók
"közszolgálati" televíziók
kereskedelmi televíziók RTL Klub, TV2
M1, M2, M4, M5, Duna TV
Magyar Hírlap, Magyar Idők, Magyar Nemzet, Metropol, Népszabadság, Népszava
ATV, HírTV, Echo TV, Euronews
Origo, Index
444, 888, alfahír, átlátszó, direkt36, hír24, hirado.hu, hvg.hu, kuruc.info, magyaridok.hu, mandiner, mno.hu, nol.hu, ripost
Blikk, Bors, Lokál
Class FM
168 óra, Barikád, Demokrata, Élet és Irodalom, Figyelő, Heti Válasz, HVG, Magyar Narancs
Kossuth Rádió, Petőfi Rádió
Inforádió, Klubrádió, Lánchíd Rádió
Az egyes médiumok használatából kiinduló tipológiánk (melynek célja a következő lépésben fogyasztói
csoportok létrehozása) erős összhangban van azzal, ahogy a válaszadók nyilatkoztak a tájékozódási
forrásaikról. A televíziók a legfontosabbak, ezt követik az internetes hírportálok, majd a rádiók és a
nyomtatott sajtótermékek.

40. A közéleti tájékozódás klaszterei
-0,2
-0,3
0,0
0,2 0,1
-0,1
-0,3
0,0
-0,3
-0,7
-0,7
-0,4
-1,0
-0,8
-0,6
-0,4
-0,2
0,0
0,2
0,4
0,6
0,8
1,0
szűk körű, leginkább televíziós (46%) nyomtatott bulvárlapok
politikai napilapok
megyei napilapok
kereskedelmi televíziók
közszolgálati televíziók
hírtelevíziók
hírrádiók
közszolgálati rádiók
kereskedelmi rádió
kisebb internetes hírportálok
vezető internetes hírportálok
hetilapok
A klasztereket a rendszeresen tájékozódók csoportján belül hoztuk létre: N=946
A fenti csoportokból kiindulva négy tájékozódási csoportot (klasztert) hoztunk létre. Ezek közül a legnagyobb egy
nagyon kevéssé karakteres csoport, amelynek tagjai a legtöbb típusú médium esetében (de főleg az internetes
hírportáloknál) negatív értéket értek el, kizárólag a televízió, és különösen a kereskedelmi televíziók tájékozódásra
történő használata köti össze őket. Ez a fogyasztási mintázat a (legalább valamennyire) tájékozódók 46%-ára jellemző.

41. A közéleti tájékozódás klaszterei
0,2
-0,3
0,1
0,1 0,1
0,2
-0,3
0,1
0,4
0,9 1,0
0,2
-1,0
-0,5
0,0
0,5
1,0
1,5
internetközpontú (36%) nyomtatott bulvárlapok
politikai napilapok
megyei napilapok
kereskedelmi televíziók
közszolgálati televíziók
hírtelevíziók
hírrádiók
közszolgálati rádiók
kereskedelmi rádió
kisebb internetes hírportálok
vezető internetes hírportálok
hetilapok
A klasztereket a rendszeresen tájékozódók csoportján belül hoztuk létre: N=946
A második legnagyobb csoport fogyasztása az internetes hírportálokhoz kötődik legerősebben, a klaszter a
tájékozódók körének 36%-át teszi ki. Jellemzője még a viszonylag széleskörű tájékozódás, csak a nyomtatott politikai
napilapok és a hírrádiók használata áll távol tőlük a vizsgált típusok közül.

42. A közéleti tájékozódás klaszterei
0,6
0,8
-0,1 -0,2
0,2
0,8
3,4
0,5
0,3
0,6 0,6
1,0
-1,0
-0,5
0,0
0,5
1,0
1,5
2,0
2,5
3,0
3,5
hírrádióközpontú, széles körben tájékozódó (9%) nyomtatott bulvárlapok
politikai napilapok
megyei napilapok
kereskedelmi televíziók
közszolgálati televíziók
hírtelevíziók
hírrádiók
közszolgálati rádiók
kereskedelmi rádió
kisebb internetes hírportálok
vezető internetes hírportálok
hetilapok
A klasztereket a rendszeresen tájékozódók csoportján belül hoztuk létre: N=946
A tájékozódók 9%-a egy olyan csoportba tartozik, amelyben a hírrádiók különösen fontos szerepet töltenek be,
de a médiumtípusok tekintetében rendkívül széles körű fogyasztási mintázattal rendelkezők alkotják.
Figyelemreméltó, hogy a kereskedelmi és „közszolgálati” televíziók szerepe elhanyagolható a csoport
tájékozódásában.

43. A közéleti tájékozódás klaszterei
0,5
3,1
0,1 0,2 0,1
0,7
-0,3
0,5
0,2
0,3 0,3
1,0
-1,0
-0,5
0,0
0,5
1,0
1,5
2,0
2,5
3,0
3,5
politikai napilap (9%) nyomtatott bulvárlapok
politikai napilapok
megyei napilapok
kereskedelmi televíziók
közszolgálati televíziók
hírtelevíziók
hírrádiók
közszolgálati rádiók
kereskedelmi rádió
kisebb internetes hírportálok
vezető internetes hírportálok
hetilapok
A klasztereket a rendszeresen tájékozódók csoportján belül hoztuk létre: N=946
Ugyancsak a tájékozódók 9%-át tömöríti és ugyancsak széles körű tájékozódással jellemezhető az a
csoport, amelynek fő kötőeleme a politikai napilapok hangsúlyos szerepe a közéleti tájékozódásban.

44. A közéleti tájékozódás klaszterei
életkor és iskolai végzettség szerint
46
17
39
51
74
66
41
38
32
37
36
52
43
34
16
15
38
41
51
55
9
15
8
8
7
9
13
10
9
4
9
16
10
7
3
10
7
11
9
4
teljes népesség
diploma
érettségi
szakmunkásképző
legfeljebb 8 osztály
60 +
50 - 59
40 - 49
30 - 39
18 - 29
szűk körű, leginkább televíziós internetközpontú rádióközpontú politikai napilap
Nem meglepő módon a szűk körű tájékozódással jellemezhető, leginkább a televízióhoz és azon belül is a
kereskedelmi csatornákhoz kötődő csoportban az átlagot jelentősen meghaladó arányban találunk időseket és
alacsony iskolai végzettségűeket. Az iskolai végzettség mentén felfelé haladva meredeken csökken a klaszterbe
tartozók aránya. Ezzel ellentétes a viszonylag széles körűen, de elsősorban az internetről tájékozódók
csoportjának összetétele: a fiatalok és különösen a diplomások alkotják legnagyobb részben. A szintén aktív,
széles körű tájékozódással jellemezhető rádióközpontú és a politikai napilapokat olvasó csoportok tagjait is
elsősorban a magas végzettségűek között találjuk. Utóbbi két klaszter tagjai viszont – szemben a hasonló, de
internetközpontú tájékozódókkal – jellemzően nem a legfiatalabb korcsoporthoz tartoznak.

45. A közéleti tájékozódás klaszterei
politikai hovatartozás és politikai érdeklődés szerint
46
54
35
60
39
38
42
36
35
38
30
50
30
40
9
8
11
5
6
17
9
9
4
16
5
6
15
9
teljes népesség
inkább nem érdekli a politika
inkább érdekli a politika
nincs pártja
Jobbik
ellenzéki (Jobbik nélkül)
kormánypárti
szűk körű, leginkább televíziós internetközpontú rádióközpontú politikai napilap
Pártpreferencia szerint a legmarkánsabban a pártnélküliek csoportja különbözik az átlagtól, ők
(összefüggésben az alacsony iskolai végzettséggel is) feltűnően magas arányban tartoznak a kereskedelmi
televíziók dominanciájával jellemezhető klaszterbe. Az életkorral van összefüggésben, hogy a Jobbik
szavazói között az áltagosnál magasabb az internetközpontúan tájékozódók, a baloldaliak körében pedig a
rádióból, illetve politikai napilapokból tájékozódók aránya.

46. Jelenlét a facebook-on
46
54
0
fent van a facebookon nincs fent nem válaszol
48
51
1
2014-2015 2016

47. Facebook-jelenlét életkor és iskolai végzettség szerint
százalék
46
61
60
40
22
12
31
56
70
79
54
39
40
60
78
87
69
44
30
21
teljes népesség
diploma
érettségi
szakmunkásképző
legfeljebb 8 osztály
60 +
50 - 59
40 - 49
30 - 39
18 - 29
fent van a facebookon nincs fent nem válaszol
48
62
59
42
30
18
40
56
68
75
51
37
41
57
70
81
60
43
31
25
1
2
0
1
0
0
0
2
1
0
2014-2015 2016
A facebook-használók aránya az elmúlt évben nagyjából változatlan maradt. Továbbra is nagyon
karakteresen határozza meg a jelenlétet a közösségi oldalon az életkor, és ennél valamivel kevésbé erősen,
de szintén határozottan az iskolai végzettség.

48. Facebook-jelenlét politikai hovatartozás szerint
százalék
46
43
62
42
45
54
57
38
58
55
teljes népesség
nincs pártja
Jobbik
ellenzéki (Jobbik
nélkül)
kormánypárti
fent van a facebookon nincs fent nem válaszol
48
49
51
46
48
51
51
48
54
51
1
0
1
0
1
2014-2015 2016
A szavazói csoportok közül a Jobbik-szavazók körében volt kimagasló az elmúlt években a
facebook-jelenlét. Ez a különbség mára lényegében eltűnt. A különböző életkori csoportokon belül
sem kimagasló a jobbikosok facebook-aktivitása, tehát nem a szavazói csoport esetleges
átrendeződése magyarázza a változást. Inkább arról lehet szó, hogy a Jobbik egyre kevésbé van
kiszorítva a fontosabb médiumokból, egyre kevésbé szorul ki a facebook-ra.

49. Milyen gyakran fordul elő Önnel, hogy politikai, közéleti hírekről a facebook-
ról tájékozódik, tehát hogy facebook-os ismerősei bejegyzéseiből értesül
ilyen hírekről?
a teljes népesség százalékában
11
20
69
gyakran ritkán soha
12
24
64
2014-2015 2016

50. Milyen gyakran fordul elő Önnel, hogy politikai, közéleti hírekről a facebook-
ról tájékozódik, tehát hogy facebook-os ismerősei bejegyzéseiből értesül
ilyen hírekről?
a facebook-ozók százalékában
24
45
31
gyakran ritkán soha
24
50
25
2014-2015 2016
Enyhén nőtt az elmúlt évben a facebook-ot tájékozódásra, közéleti információszerzésre használók
aránya. Ennek eredményeképpen ma a felnőtt népesség 36%-a, a facebook-ozók 74 százaléka használja
valamilyen gyakorisággal közéleti információk szerzésére a közösségi oldalt.

51. Milyen gyakran fordul elő Önnel, hogy politikai, közéleti hírekről a
facebook-ról tájékozódik, tehát hogy facebook-os ismerősei
bejegyzéseiből értesül ilyen hírekről?
életkor és iskolai végzettség szerint, a facebook-ozók százalékában
24
21
29
22
20
35
22
33
21
18
50
52
49
50
55
51
49
51
51
51
25
27
23
28
25
14
29
16
28
31
24
31
23
21
19
35
33
27
23
17
45
46
46
45
42
40
45
43
48
45
31
24
31
34
39
25
22
30
29
39
teljes részcsoport
diploma
érettségi
szakmunkásképző
legfeljebb 8 osztály
60 +
50 - 59
40 - 49
30 - 39
18 - 29
gyakran ritkán soha
2014-2015 2016
2014-2015-ben határozottan kirajzolódott az, hogy – bár jóval alacsonyabb arányban vannak
jelen a facebook-on – az idősebbekre jellemzőbb az, hogy politikai, közéleti hírekről
tájékozódnak ezen a csatornán. A jelenség most is kimutatható, de már nem figyelhető meg az
életkor mentén történő lineáris növekedés.

52. Milyen gyakran fordul elő Önnel, hogy politikai, közéleti hírekről a
facebook-ról tájékozódik, tehát hogy facebook-os ismerősei
bejegyzéseiből értesül ilyen hírekről?
politikai hovatartozás szerint, a facebook-ozók százalékban
24
19
32
22
27
29
23
50
47
58
42
57
54
53
25
34
10
36
15
17
24
24
20
33
14
35
26
24
45
46
44
41
44
53
44
31
35
23
45
19
21
31
teljes részcsoport
inkább nem érdekli
inkább érdekli a politika
nincs pártja
Jobbik
ellenzéki (Jobbik nélkül)
kormánypárti
gyakran ritkán soha
2014-2015 2016
Akárcsak magánál a facebook-használatnál, a facebook-on történő tájékozódásnál is megfigyelhető,
hogy a korábbi évekkel szemben már nem emelkedik ki a Jobbik-szavazók aktivitása a többi szavazói
csoporthoz képest. Jelenleg az ellenzéki szavazókra általában igaz, hogy magasabb arányban
tájékozódnak a facebook-on, mint a kormánypárti szavazók és a pártnélküliek.

53. Milyen gyakran szokott Ön az interneten politikai, közéleti
témájú blogokat olvasni?
a teljes népesség százalékában
9
28
62
gyakran ritkán soha
9
30
61
2014-2015 2016

54. Milyen gyakran szokott Ön az interneten politikai, közéleti
témájú blogokat olvasni?
életkor és iskolai végzettség szerint, a teljes népesség százalékában
9
18
10
9
1
6
12
15
8
7
30
39
35
29
15
13
31
36
38
40
61
43
55
62
84
81
57
49
53
53
teljes népesség
diploma
érettségi
szakmunkásképző
legfeljebb 8 osztály
60 +
50 - 59
40 - 49
30 - 39
18 - 29
gyakran ritkán soha
Nem változott az elmúlt évben a politikai, közéleti témájú blogokat olvasók aránya. A blogolvasás az
internethasználat elterjedtségével összefüggésben az átlagosnál jóval kevésbé jellemző az idősekre és
alacsony iskolai végzettségűekre. Amennyiben az internethasználók körében vizsgáljuk (46. ábra) ennek
a két csoportnak a hátránya jóval kevésbé szembetűnő, de fennmarad, tehát a műfaj önmagában
jobban vonzza a fiatalokat és magas végzettségűeket.

55. Milyen gyakran szokott Ön az interneten politikai, közéleti
témájú blogokat olvasni?
politikai hovatartozás szerint, a teljes népesség százalékban
9
5
16
4
19
12
9
30
28
33
21
37
30
34
61
67
51
75
44
57
57
teljes népesség
inkább nem érdekli
inkább érdekli a politika
nincs pártja
Jobbik
ellenzéki (Jobbik nélkül)
kormánypárti
gyakran ritkán soha
A Jobbik-szavazókra az átlagosnál jellemzőbb a blogok olvasása, de ez részben az alacsonyabb
átlagos életkoruknak köszönhető. Mivel az internetezők körében is kimutatható a szélsőjobboldali
párt szimpatizánsainak magasabb aránya a blogolvasók között, arra következtethetünk, hogy az
életkoron kívül is van sajátos kötődése a műfajhoz ennek a szavazói csoportnak.

56. Milyen gyakran szokott Ön az interneten politikai, közéleti
témájú blogokat olvasni?
életkor és iskolai végzettség szerint, az interneten tájékozódók százalékában
16
22
15
16
5
19
23
23
12
9
46
46
45
50
44
42
51
48
44
47
37
32
40
34
51
40
26
29
44
44
teljes részcsoport
diploma
érettségi
szakmunkásképző
legfeljebb 8 osztály
60 +
50 - 59
40 - 49
30 - 39
18 - 29
gyakran ritkán soha

57. Milyen gyakran szokott Ön az interneten politikai, közéleti
témájú blogokat olvasni?
politikai hovatartozás szerint, az interneten tájékozódók százalékában
16
10
26
8
26
22
16
46
47
46
38
51
43
51
37
43
28
54
23
36
33
teljes részcsoport
inkább nem érdekli
inkább érdekli a politika
nincs pártja
Jobbik
ellenzéki (Jobbik nélkül)
kormánypárti
gyakran ritkán soha

58. Amikor Ön politikai-közéleti témában tájékozódik, mi
érdekli jobban?
a teljes népesség százalékában
41
8
47
4
hírek, tudósítások vélemények, kommentek
mindkettő egyformán nt/nv
48
5
42
5
2014-2015 2016

59. Amikor Ön politikai-közéleti témában tájékozódik, mi
érdekli jobban?
életkor és iskolai végzettség szerint, a teljes népesség százalékában
48
48
44
47
56
51
46
41
49
50
5
4
7
4
4
5
5
6
3
6
42
41
46
44
36
40
45
50
41
38
5
7
4
5
4
3
4
3
7
6
teljes népesség
diploma
érettségi
szakmunkásképző
legfeljebb 8 osztály
60 +
50 - 59
40 - 49
30 - 39
18 - 29
hírek, tudósítások vélemények, kommentek
mindkettő egyformán nt/nv
Az elmúlt évben enyhe mértékben nőtt azok aránya, akik inkább a hírek, tudósítások iránt
érdeklődnek, kevésbé keresik a véleményeket a közéleti tájékozódásuk során. Különösen az
alacsony végzettségűekre jellemző ez a vélemény, de a legidősebb és a legfiatalabb korcsportban is
többségben vannak a csak a tények iránt érdeklődők.

60. Amikor Ön politikai-közéleti témában tájékozódik, mi érdekli
jobban?
politikai hovatartozás szerint, a teljes népesség százalékban
48
51
44
50
47
46
49
5
4
6
6
5
6
3
42
38
50
33
47
47
46
5
7
0
11
0
1
2
teljes népesség
inkább nem érdekli
inkább érdekli a politika
nincs pártja
Jobbik
ellenzéki (Jobbik nélkül)
kormánypárti
hírek, tudósítások vélemények, kommentek
mindkettő egyformán nt/nv
A különböző szavazói csoportok között lényegében nincs különbség abban a tekintetben, hogy híreket,
véleményeket vagy mindkét műfajhoz tartozó tartalmakat keresnek a médiában. Észre lehet venni
viszont, hogy a politika iránt kevésbé érdeklődők csoportjára jellemzőbb, hogy csak a hírek,
tudósítások érdeklik a tagjait.

61. Amikor Ön politikai-közéleti témában tájékozódik...
a teljes népesség százalékában
31
64
5
a saját politikai nézeteihez közel álló hírforrásokat, véleményeket keresi
ugyanúgy elolvassa, meghallgatja a másik oldal híreit, véleményeit is
nt/nv
26
69
6
2014-2015 2016

62. Amikor Ön politikai-közéleti témában tájékozódik...
életkor és iskolai végzettség szerint, a teljes népesség százalékában
26
26
27
28
22
28
26
25
22
26
69
69
68
65
74
68
70
70
70
66
6
5
6
7
4
4
4
4
8
8
teljes népesség
diploma
érettségi
szakmunkásképző
legfeljebb 8 osztály
60 +
50 - 59
40 - 49
30 - 39
18 - 29
a saját politikai nézeteihez közel álló hírforrásokat, véleményeket keresi
ugyanúgy elolvassa, meghallgatja a másik oldal híreit, véleményeit is
nt/nv
Az elmúlt évben valamivel szűkebb lett a saját bevallásuk szerint egyoldalúan tájékozódók csoportja.
Az életkor és az iskolai végzettség mentén nem különböznek jelentősen egymástól a válaszadók.

63. Amikor Ön politikai-közéleti témában tájékozódik...
politikai hovatartozás szerint, a teljes népesség százalékban
26
20
35
18
36
33
26
69
72
64
67
63
66
72
6
8
1
14
1
1
2
teljes népesség
inkább nem érdekli
inkább érdekli a politika
nincs pártja
Jobbik
ellenzéki (Jobbik nélkül)
kormánypárti
a saját politikai nézeteihez közel álló hírforrásokat, véleményeket keresi
ugyanúgy elolvassa, meghallgatja a másik oldal híreit, véleményeit is
nt/nv
Leginkább a Jobbik-szavazók ragaszkodnak a saját nézeteikhez közel álló tartalmakhoz, legkevésbé
pedig a kormánypárti szavazók. A politika iránt nem, vagy kevéssé érdeklődők csoportjára jellemzőbb,
hogy szélesebb körben, több oldal álláspontját megismerve tájékozódnak, mint a határozottan
érdeklődőkre.

64. Módszertani leírás az 57. ábrához
 A következő ábrán bemutatott csoportképzés során
a gyakran olvasó/néző/hallgatóból indultunk ki.
 Politikai oldal szerint csak olyan médiumokat
soroltunk be, amelyeket jellegzetesen valamelyik
politikai oldal szavazói használnak (adjusted
residualok alapján: 2-nél nagyobb érték úgy, hogy
más szavazói csoportnál nincs 2-nél nagyobb pozitív
érték).
 Ha az itt felsorolt médiumcsoportokon belül
legalább egyet használ valaki rendszeresen, akkor
kap egy „kormánypárti”, „baloldali” vagy „radikális
jobboldali” értéket; a három értékből készült
tipológiát mutatja az ábra.
 A fogyasztási mintázatok alapján kormánypárti
médiumok:
 Magyar Hírlap
 Magyar Idők
 m1, m2, m4, m5, duna
 HírTV
 Kossuth, Petőfi rádió
 888.hu
 hirado.hu
 magyaridok.hu
 mno.hu
 Demokrata
 Heti Válasz
 Baloldali/liberális:
 Népszabadság
 Népszava
 RTL Klub
 ATV
 444.hu
 atlatszo.hu
 direkt36.hu
 hvg.hu
 nol.hu
 168 óra
 Élet és Irodalom
 HVG
 Magyar Narancs
 Jobboldali radikális:
 Echo TV
 kuruc.info
 alfahir.hu

65. A tájékozódás forrásai politikai oldal szerint csoportosítva
politikai hovatartozás szerint
9
5
19
7
11
20
13
20
29
21
2
2
7
0
3
28
26
25
21
36
0
0
1
0
0
7
7
1
14
3
1
0
7
1
0
32
48
20
27
25
teljes népesség
nincs pártja
Jobbik
ellenzéki (Jobbik
nélkül)
kormánypárti
mindhárom típusból (kormánypárti, baloldali/liberális, jobboldali radikális) tájékozódik
kormánypárti és baloldali/liberális forrásokból tájékozódik
kormánypárti és jobboldali radikális forrásból tájékozódik
csak kormánypárti forrásokból tájékozódik
baloldali/liberális és radikális jobboldali forrásokból tájékozódik
csak baloldali/liberális forrásokból tájékozódik
csak jobboldali radikális forrásokból tájékozódik
nem tájékozódik a vizsgált forrásokból
A szubjektív értékelés mellett a használt médiumokból kiindulva is megvizsgáltuk, hogy mennyire széles körben
tájékozódnak a válaszadók a politikai oldalakhoz köthető tartalmak tekintetében. Ennek egyik legfontosabb
tanulsága, hogy a lakosság közel 30%-a csak kormánypárti forrásokból tájékozódik. Ebben természetesen
szerepet játszik az, hogy a sokak számára kizárólagosan elérhető „közszolgálati” csatornák is ide tartoznak. A csak
baloldali/liberális forrást használók aránya 7%, a kizárólag radikális jobboldali tartalmakat fogyasztóké pedig
(valószínűleg a médiumok alacsony számával is összefüggésben) csak 1%.
A kormánypárti szavazókra jellemző leginkább, hogy csak a saját oldalhoz tartozó forrásokból tájékozódnak. A
Jobbik-szavazók összetettebben tájékozódnak, mint a korábbi években. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a
Jobbik megjelent olyan médiumokban, ahol korábban nem kapott szerepet.

66. Vannak, akik azt mondják, hogy a magyar médiából jól lehet tájékozódni, meg lehet
ismerni a tényleges valóságot, mások szerint a magyar sajtó elfogult, az egyik
politikai oldal álláspontja mindig nagyobb hangsúlyt kap, mint a másiké. Ön melyik
véleménnyel ért inkább egyet?
életkor és iskolai végzettség szerint, a teljes népesség százalékában
35
37
36
33
34
38
34
31
29
38
57
57
56
59
55
51
59
61
62
54
9
6
8
8
11
10
6
8
9
8
teljes népesség
diploma
érettségi
szakmunkásképző
legfeljebb 8 osztály
60 +
50 - 59
40 - 49
30 - 39
18 - 29
az elsővel a másodikkal nt/nv
A magyarországi felnőtt népesség többsége szerint a magyar sajtó elfogult, az egyik politikai oldal
álláspontja mindig nagyobb hangsúlyt kap mint a másiké. A legfiatalabb korcsoport viszonylagos
elégedettségét a tájékozódás kiegyensúlyozottságával kapcsolatban talán magyarázhatja, hogy a
tartalmak szélesebb köréhez férnek hozzá az internet révén, mint az idősek.

67. 35
30
44
24
26
20
56
57
59
53
57
70
77
40
9
12
3
19
4
3
5
teljes népesség
inkább nem érdekli
inkább érdekli a politika
nincs pártja
Jobbik
ellenzéki (Jobbik nélkül)
kormánypárti
az elsővel a másodikkal nt/nv
Vannak, akik azt mondják, hogy a magyar médiából jól lehet tájékozódni, meg lehet
ismerni a tényleges valóságot, mások szerint a magyar sajtó elfogult, az egyik
politikai oldal álláspontja mindig nagyobb hangsúlyt kap, mint a másiké. Ön melyik
véleménnyel ért inkább egyet?
életkor és iskolai végzettség szerint, a teljes népesség százalékában
A kormánypárti szavazók többsége elégedett a jelenlegi helyzettel, úgy érzi, jól lehet tájékozódni a
magyar médiából, az ellenzéki szavazók viszont igen elégedetlenek, a baloldaliaknak mindössze ötöde,
a Jobbik-szavazóknak pedig negyede tartja kielégítőnek a helyzetet. Érdekes módon a politika iránt
érdeklődők elégedettebbek a helyzettel. Ennek az lehet a magyarázata, hogy ők a források szélesebb
körét használják.

68. Ön szerint Magyarországon a médiában melyik
politikai oldalnak, pártnak van nagyobb befolyása?
életkor és iskolai végzettség szerint, a teljes népesség százalékában
7
12
6
6
5
7
6
4
8
8
64
66
63
67
61
62
67
69
66
58
21
15
22
19
28
21
19
21
19
26
8
6
9
8
6
9
7
6
7
8
teljes népesség
diploma
érettségi
szakmunkásképző
legfeljebb 8 osztály
60 +
50 - 59
40 - 49
30 - 39
18 - 29
a baloldalnak a Fidesznek egyiknek sem, kiegyensúlyozott a média nt/nv
Azok szerint, akik úgy gondolják, nem kiegyensúlyozott a média, jelentős fölényben vannak, akik
szerint a Fidesznek van nagyobb befolyása.

69. Ön szerint Magyarországon a médiában melyik politikai
oldalnak, pártnak van nagyobb befolyása?
politikai hovatartozás szerint, a teljes népesség százalékban
7
3
9
10
8
64
60
79
77
53
21
21
9
8
34
8
16
3
5
5
teljes népesség
nincs pártja
Jobbik
ellenzéki (Jobbik nélkül)
kormánypárti
a baloldalnak a Fidesznek egyiknek sem, kiegyensúlyozott a média nt/nv
Még a párt szavazói között is többségben van az a nézet, hogy a Fidesz befolyása jelenleg nagyobb a
médiára, mint a baloldalé.

70. Információforrások hitelessége* (a fontosabb médiumok)
2
3
3
3
3
4
5
7
7
8
8
9
10
11
22
33
45
Echo TV
kuruc.info
helyi (városi) rádió
hvg.hu
444.hu
Blikk
Class FM
hir24.hu
index.hu
ATV
megyei napilap
HírTV
origo.hu
Kossuth, Petőfi rádió
TV2
M1, M2, M4, M5, DunaTV
RTL Klub
1
1
1
1
1
3
1
4
3
4
5
5
3
4
9
22
27
1
1
2
2
2
1
4
3
5
3
3
5
8
7
14
11
19
említi első helyen
említi
második helyen
említi
Az információforrások hitelességébe vetett hit szorosan követi a médiumok tájékozódásban betöltött
szerepét. Emellett a válaszadó pártpreferenciája gyakorol kimutatható hatást a kérdés megítélésére
(61. ábra).
* Ha arról szeretne minél hitelesebb, megbízhatóbb információhoz jutni, hogy mik a legfontosabb politikai, közéleti
hírek Magyarországon, melyik az a forrás, amelyikhez elsősorban fordul?

71. Információforrások hitelessége
A fontosabb médiumok említettsége a többféle forrásból tájékozódók* körében
6
6
6
7
8
9
11
12
14
15
29
44
hvg.hu
444.hu
hir24.hu
megyei napilap
origo.hu
index.hu
Kossuth, Petőfi
TV2
HírTV
ATV
RTL Klub
M1, M2, M4, M5, DunaTV
*Azon válaszadók körében, akik mind kormánypárti, mind ellenzéki (kormánypárti és baloldali, vagy
kormánypárti és radikális jobboldali és baloldali) forrásokból is tájékozódnak.
A leginkább hitelesnek tartott információforrások sorrendje másként alakul a széles körben* tájékozódók válaszait
vizsgálva, mint az összes megkérdezett esetében: a változatos forrásból tájékozódók (összehasonlítással rendelkezők)
körében a „közszolgálati” televíziók fölényesen megelőzik az RTL Klubot, az ATV és a HírTV jelentősége jóval nagyobb az
átlagosnál, miközben a TV2 háttérbe szorul.

72. Információforrások hitelessége
A fontosabb médiumok említettsége pártpreferencia szerint
3
1
3
2
3
4
4
8
6
2
9
12
11
15
22
43
38
Echo TV
kuruc.info
helyi (városi) rádió
hvg.hu
444.hu
Blikk
Class FM
hir24.hu
index.hu
ATV
megyei napilap
HírTV
origo.hu
Kossuth, Petőfi rádió
TV2
M1, M2, M4, M5, DunaTV
RTL Klub
1
0
1
4
5
3
5
6
6
23
4
7
7
5
22
25
52
kormánypárti ellenzéki (jobbik
nélkül)
jobbik nincs pártja
5
15
2
3
3
1
4
7
7
2
8
11
7
8
14
41
42
0
1
4
3
2
3
4
7
7
6
9
7
12
10
21
22
47