Nmhh rádiós közönségmérés 2017 tender

1/66
KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUMOK
(RÉSZVÉTELI SZAKASZ)
A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG RÉSZÉRE RÁDIÓS
KÖZÖNSÉGMÉRÉSEK TELJES KÖRŰ LEBONYOLÍTÁSA
TÁRGYÁBAN
A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG
UNIÓS ELJÁRÁSREND SZERINTI TÁRGYALÁSOS
(KBT. 86 § (2) BEKEZDÉS SZERINTI)
KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSÁBAN

2/66
TARTALOMJEGYZÉK
1. Részvételi felhívás 3.
2. Tájékoztató jellegű műszaki leírás 17.
3. A részvételi jelentkezések elbírálásának menete 28.
4. Segédlet a részvételi jelentkezés összeállításához (nyilatkozat-minták) 30.
5. Szerződéstervezet 74.

3/66
1. RÉSZVÉTELI FELHÍVÁS
RÉSZVÉTELI FELHÍVÁS
A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG RÉSZÉRE RÁDIÓS KÖZÖNSÉGMÉRÉSEK TELJES
KÖRŰ LEBONYOLÍTÁSA TÁRGYÚ UNIÓS ELJÁRÁSREND SZERINTI TÁRGYALÁSOS
KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSBAN
1.) Az Ajánlatkérő neve, székhelye, telefon- és telefaxszáma, e-mail és honlap címe:
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.
Közbeszerzési eljárást lebonyolító szervezeti egység:
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Beszerzési, Üzemeltetési és Vagyonkezelési Főosztály
1133 Budapest, Visegrádi u. 106.
Telefon: 1/457-7369
Telefax: 1/457-7303
Email: kozbeszerzes@nmhh.hu
Honlap: nmhh.hu
További információ beszerezhető (ajánlatkérő nevében eljáró szervezet):
ENYD – Első Nyugat-Dunántúli Közbeszerzési Tanácsadó Kft.
1015 Budapest, Toldy Ferenc u. 80.
Telefon: 1-269-8134
Telefax: 1-201-2861
E-mail: iroda@enyd.hu
2.) A közbeszerzési eljárás fajtája (tárgyalásos és gyorsított eljárás, versenypárbeszéd, valamint hirdetmény
közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén annak indokolása):
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII törvény (a továbbiakban: Kbt.) 86. § (2) bekezdése szerinti uniós
értékhatárt elérő, közvetlen részvételi felhívással induló tárgyalásos eljárás.
A tárgyalásos eljárás alkalmazásának indoklása: a tárgyi közbeszerzési eljárás során a szerződés
jellegével, összetettségével vagy jogi és pénzügyi kialakításával kapcsolatos sajátos körülmények (az
ezekhez kötődő kockázatok miatt) előzetes tárgyalások nélkül nem választható ki a legkedvezőbb ajánlat
[Kbt. 85. § (2) bekezdés c)].
Az előzetes tájékoztató közzétételének napja: 2017. április 6.
3.) A közbeszerzési dokumentumok elérhetősége:
Ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat (a közbeszerzési dokumentumokon túl az eljárás során
keletkező további, Kbt. 57. § szerinti dokumentumokat) a Kbt. 39. § szerint a gazdasági szereplők
számára elektronikus úton – a regisztrálási adatok megkérésének kivételével –, közvetlenül, korlátlanul
és teljes körűen, térítésmentesen hozzáférhetővé teszi, a Közbeszerzési Hatóság honlapján (a
Közbeszerzési Adatbázis felületen) azzal, hogy azokat Ajánlatkérő közvetlenül is megküldi az
érdeklődésüket kifejező gazdasági szereplőknek.
Ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy az általa készített közbeszerzési dokumentumokat részvételi
jelentkezésenként legalább egy részvételre jelentkezőnek vagy a részvételi jelentkezésben megnevezett
alvállalkozónak elektronikus úton el kell érnie, a részvételi határidő lejártáig a közbeszerzési
dokumentumok előbbiek szerinti elérése (letöltése) az eljárásban való részvétel feltétele. A
közbeszerzési dokumentumok másra át nem ruházhatók és közzé nem tehetők, de közös jelentkezés
esetén elegendő, ha a közbeszerzési dokumentumokat az egyik részvételre jelentkező eléri. [Kbt. 57. §
(2)].

4/66
Ajánlatkérő ugyancsak felhívja a figyelmet, hogy az eljárásban azon gazdasági szereplők nyújthatnak be
részvételi jelentkezést, akik az előzetes tájékoztatóban előírt határidőben jelezték érdeklődésüket az
eljárás iránt az Ajánlatkérő által a Kbt. 86. § (2) bekezdés alapján.
4.) A közbeszerzés tárgya, illetőleg mennyisége (nómenklatúra):
A közbeszerzés tárgya: A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság részére rádiós közönségmérések teljes
körű lebonyolítása az alábbiakban részletezett komponensek szerint.
1. komponens
Nyertes ajánlattevőnek 2017. december 31-ig DAR módszerrel történő mérést kell alkalmaznia(a telefonos
„tegnap” (Day After Recall, DAR) módszer lényege, hogy a lekérdezés során sor kerül az interjúalany előző
napi tevékenységének felidézésére, és ennek kapcsán az egyes tevékenységek közben történő
rádióhallgatások rögzítésére) és 2018. január 1-jétől kizárólag naplós módszerrel teljesíthető a szolgáltatás
azzal, hogy a naplós módszerre történő átállást megelőző 3 hónapban a méréseket párhuzamosan (DAR
és naplós módszerrel egyaránt) kell végezni.
DAR mérések
„A” csoport, országos és budapesti adók
„B” csoport, megyeszékhelyek és megyei jogú városok vételkörzetei, valamint a 100 ezer főnél népesebb
hálózatos vételkörzetek
Országos szinten és a budapesti rádiók esetében (első mérési komponens „A” csoport) havonta legalább
4.900 interjút kell elkészíteni a 15 évnél idősebb korosztály körében.
A havi minta három részből tevődik össze a minimális interjúszám megvalósulása esetén:
 15-59 éves népességre reprezentatív országos legalább 3.714 fős minta
 Budapesti boost minta: havonta legalább 390 boost interjú elkészítése a 15-59 éves budapestiek
körében
 60 évesek és idősebbek kiegészítő mintája: országos reprezentatív, legalább 796 fős minta
A megyeszékhelyek, megyei jogú városok és a 100 ezer főnél nagyobb vételkörzettel rendelkező hálózatok
meghatározott vételkörzetei esetében (első komponens „B” csoport) a kutatásnak (szükség esetén
kiegészítő boost mintavétel révén) biztosítania kell, hogy a 15-59 éves korosztályra vételkörzetenként
negyedévente legalább 500 fős mintanagyság álljon rendelkezésre, melyből negyedévente mérési
eredményeket kell publikálni.
Naplós mérések
A naplós panelmérés (naplóban – angol mintára – az adott régióban elérhető rádiók neveit meg kell adni,
de lehetőséget kell adni arra is, hogy további rádiókat is meg lehessen nevezni) az első mérési komponens
„A” és „B” csoportjába tartozó rádiókra terjed ki. Évente négy mérési hullámnak kell megvalósulnia,
negyedévente egynek. A naplós mérés adatfelvétele a mérési időszakot és a megkérdezetteket arányosan
szétosztva 3×7 egybefüggő napon, azaz minden hónap meghatározott egy hetén történik.
Az egyes adatfelvételi hullámok az alábbi számú, kompletten kitöltött naplót kell, hogy tartalmazzák
minimális elvárásként:
 Budapest: legalább 2.000 db
 Megyei jogú városok és a 100 ezer főt meghaladó hálózatok: 31× legalább 500 darab = 15.500
darab
 Országos minta vidék (nem Budapest és nem megyei jogú város): legalább 4.000 darab
Teljes országos minta: legalább 21.500 db/hullám (éves szinten legalább 86.000 darab)
2. komponens:
Az első komponensbe nem tartozó települések szerinti rádiók vételkörzeteinek mérése DAR módszerrel.
A lokális mérésben az adott városban vagy vételkörzetben élő 15-59 éves személyekkel kell interjút
készíteni. A lokális mérést évente két alkalommal kell elvégezni. Egy adatfelvételi hullám esetén 25 város

5/66
vagy vételkörzet mérését szükséges elkészíteni. Városonként/vételkörzetenként legalább 500 fős mintán
kell félévente elvégezni a kutatást, azaz félévente minimum 25*500=12.500 interjút kell felvenni.
A vételkörzeteket a rádiók és az Ajánlatkérő határozza meg. Mind az első, mind a második komponensbe
tartozó rádiók felülvizsgálatára negyedévente van lehetőség.
További részletes elvárások a közbeszerzési dokumentumokban találhatók.
Közös Közbeszerzési Szójegyzék (CPV):
Fő tárgy: 79311200-9 [Közvélemény-kutatás elvégzésével kapcsolatos szolgáltatások]; további tárgyak:
72320000-4 [Adatbázis-szolgáltatások]
Szolgáltatás kategória: 10
A szolgáltatás megrendeléssel kapcsolatos további részletes követelményeket a közbeszerzési
dokumentumok tartalmazzák.
5.) A szerződés meghatározása, amelynek megkötése érdekében a tárgyalás folyni fog:
Vállalkozási szerződés - A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság részére rádiós közönségmérések teljes
körű lebonyolítása tárgyában.
6.) A szerződés időtartama vagy a teljesítés határideje:
A szerződéskötéstől számított 36 (harminchat) hónap határozott időtartam.
7.) A teljesítés helye:
1015 Budapest, Ostrom u. 23-25., Magyarország
NUTS-kód: HU101
8.) Az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételei, illetőleg a vonatkozó jogszabályokra hivatkozás:
Ajánlatkérő rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel. A beszerzés nem az Európai
Unióból származó forrásból kerül finanszírozásra.
A teljesítés igazolása a Kbt. 135. § (1) bekezdés szerint történik. Ajánlatkérő az előbbieknek megfelelően
igazolt teljesítés alapján benyújtott számlá(ka)t fogadja el. A kifizetés a mérések elvégzéséhez igazodóan
havonta, negyedévente, illetőleg félévente, a teljesítést követően utólag, a jogszabályoknak megfelelően
kiállított számla (számlák) ellenében, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:130. § (1)-(2)
bekezdései szerint, a számla kézhezvételének napját követő 30 napon belül, átutalással történik.
Ajánlatkérő előleget nem biztosít. Az ajánlattétel, a szerződés és a kifizetések pénzneme: HUF.
Fizetési késedelem esetén a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:155. § (1) bekezdése
szerinti késedelmi kamat és behajtási költségátalány érvényesek.
A fizetés feltétele a 2003. évi XCII. törvény 36/A. §-ban foglaltak teljesítése.
A fizetési feltételekre vonatkozó részletes szabályokat a közbeszerzési dokumentumok részét képező
szerződéstervezet tartalmazza.
9.) A szerződést biztosító mellékkötelezettség(ek):
Amennyiben nyertes ajánlattevő (szerződést teljesítő vállalkozó) olyan okból, amelyért felelős az adott
mérésekre vonatkozó adatok, összefoglalók és tanulmányok átadásával késedelembe esik, úgy
Ajánlatkérő (megrendelő) késedelmi kötbérre jogosult. A késedelmi kötbér alapja a késedelemmel
érintett mérés mért időszakra vonatkozó teljes nettó ellenértéke, mértéke az eredménytelenül eltelt
teljesítési határidőtől számítva napi 0,5 %, de maximum annak 30 %-a. Ajánlatkérő (megrendelő)
jogosult elállni a késedelemmel érintett mérés eredményeinek átvételétől, amennyiben nyertes
ajánlattevő (szerződést teljesítő vállalkozó) az átadással 60 napos késedelembe esik. Ebben az esetben
nyertes ajánlattevő (szerződést teljesítő vállalkozó) az érintett mérés tekintetében díjra nem jogosult,

6/66
Ajánlatkérő (megrendelő) meghiúsulási kötbér jogcímen a késedelemmel érintett mérés – hibátlan
teljesítésre tekintettel megállapított - nettó ellenértékének 15 %-ára jogosult.
Amennyiben Ajánlatkérő (megrendelő) szokásos szakmai sztenderdeknek megfelelő minőségi
ellenőrzése eredményeképpen dokumentáltak alapján megállapítható, hogy a nyertes ajánlattevő az
adatsorokat nem a műszaki leírás szerinti reprezentatív minta szerződés szerinti időszakonként történő
lekérdezésével állította elő, vagy a mérések eredményeit módosította, Ajánlatkérő (megrendelő)
jogosult azonnali hatállyal felmondani a szerződést. Azonnali hatályú felmondás esetén Ajánlatkérő
(megrendelő) a szerződés szerint még esedékes mérések nettó ellenértékének 15 %-ára jogosult.
10.) A részajánlattétel lehetőségére vagy annak kizárására vonatkozó rendelkezés (ha részajánlat tételére
lehetőség van, tájékoztatás arról, hogy egy vagy több, vagy valamennyi részre lehet-e ajánlatot tenni,
valamint arról, hogy korlátozva van-e az egy ajánlattevőnek odaítélhető szerződésrészek száma),
illetőleg a részajánlat tételének kizárása esetén ennek indokai:
Jelen eljárásban az Ajánlatkérő kizárja a részajánlat benyújtásának lehetőségét figyelemmel arra, hogy
a szolgáltatás természete/egységessége és a nyertes ajánlattevő által teljesítendő feladatok egymásra
épülése, összefüggése, valamint a felhasználás közös célja nem teszi lehetővé a részekre történő
ajánlattételt [Kbt. 61. § (4)]
Ajánlatkérő nem teszi lehetővé többváltozatú ajánlat benyújtását.
11.) Az ajánlatok értékelési szempontja(i) (ha a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot nem kizárólag az ár
vagy kizárólag a Kbt. 78. § szerint meghatározott költség alapján választják ki, a gazdaságilag
legelőnyösebb ajánlatra vonatkozó értékelési szempontok súlyozása (kivételesen sorrendje)):
Ajánlatkérő tájékoztatja az Ajánlattevőket, hogy az a szempont, amely alapján az Ajánlatkérő jelen
eljárásban a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot kiválasztja (az ajánlatok értékelési szempontja): a
legjobb ár-érték arányt megjelenítő ajánlat értékelési szempontja (Kbt. 76. § (2) bekezdés c) pont).
Az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső
határa, az értékelési részszempontok és alszempontok (súlyszámok), illetve a módszer (módszerek)
ismertetése, amellyel Ajánlatkérő megadja a ponthatárok közötti pontszámot (Kbt. 76. § (9))
Részszempont Súlyszám
I. Ajánlati ár (nettó HUF) 70
II. Az előírtakon túli évenkénti kettő közvélemény-kutatás elvégzésének
vállalása (igen/nem)
20
III. Hallgatottsági adatok feldolgozására alkalmas szoftver rendelkezésre
bocsátásának vállalása (igen/nem)
10
A II. Az előírtakon túli évenkénti kettő közvélemény-kutatás elvégzésének vállalása (igen/nem)
értékelési részszempont tekintetében a közvélemény-kutatás alatt a következő értendő:
Az adatfelvétel kérdőíve egyaránt tartalmazhat zárt, félzárt és nyitott kérdéseket. Ajánlatkérő a kérdések
típusait a saját igényei szerint választja ki. Az adatfelvétel tervezésekor Ajánlatkérő arra törekszik, hogy
az adatfelvétel kérdőívének átlagos kitöltési hossza ne haladja meg a 25 percet. A kérdőív előzetes
tesztelését (próbakérdezés) Ajánlatkérő végzi el, ez alapján határozza meg a kérdőív átlagos kitöltési
hosszát.
I. Numerikus adatok
A zártkérdések (numerikus kimenetelű kérdések) maximum 250 rögzített numerikus karaktert (item)
tartalmazhatnak. A zártkérdések típusait Ajánlatkérő saját igényei szerint választja ki. Ezek lehetnek egy
válaszlehetőséget felkínáló kérdések (így például feleletválasztó kérdések, értékelő skálák), de lehetnek
több válaszlehetőséget felkínáló kérdések (így például jegyzékkérdések, több kimenetelű kérdések,
válaszmátrixok, rangsorolás stb.) is.
II. Alfabetikus adatok

7/66
Ajánlatkérő a numerikus kimenetelű kérdések mellett jogosult alfabetikus adatokból felépülő válaszok
gyűjtésére, ún. nyitott vagy félzárt kérdések használatára is. Egy adatfelvétel során 10 db nyitott vagy
félzárt kérdést használhat Ajánlatkérő. Egy nyitott vagy félzárt kérdés maximális rögzítési terjedelme
szóközöket nem számolva 50 karakter lehet.
Az adatfelvétel eredményeinek adatbázis készítési (adatrögzítési) feladatai a pályázót terhelik. Az
adatfelvétel eredményeit SPSS formátumú (*.sav) adatbázisban kell rögzítenie a pályázónak, ezt és a
közvélemény-kutatásról szóló elemző tanulmányt kell Ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania.
A II. Az előírtakon túli évenkénti kettő közvélemény-kutatás elvégzésének vállalása részszempontra
adott igen ajánlat esetén a közvélemény-kutatások elvégzéséért az ajánlati áron túl további díjazás nem
jár, illetőleg nem érvényesíthető.
A III. Hallgatottsági adatok feldolgozására alkalmas szoftver rendelkezésre bocsátásának vállalása
(igen/nem) értékelési részszempont tekintetében a szoftver alatt olyan programot kell érteni, amely
alkalmas a Vállalkozó által készített adatbázis elemzésére és médiatervek készítésére. A szoftver
licencéhez felhasználást kell biztosítani az Ajánlatkérő és a mért rádióadók részére a szerződés
időtartamára. A III. részszempontra tett pozitív vállalás („igen” válasz) esetén az ajánlattételi szakaszban
benyújtásra kerülő Felolvasólapon fel kell tüntetni a rendelkezésre bocsátandó szoftver megnevezését.
Ajánlatkérő jelzi, hogy valamennyi értékelési részszempontjai tekintetében a közbeszerzési
dokumentumok 4.2. pontjában közli azokat, a Közbeszerzési Hatóság a nyertes ajánlattevő
kiválasztására szolgáló értékelési szempontrendszer alkalmazásáról szóló útmutatójával (Közbeszerzési
Értesítő 2016. évi 147. szám, 2016.12.21.) összhangban álló képleteket, amelyeket az értékelési
pontszámok kiszámítása során alkalmazni fog.
Az értékelés során adható pontszám valamennyi részszempont és alszempont esetén: 1-10.
Az Ajánlatkérő az I. részszempontot olyan módon értékeli, hogy a legjobb (legalacsonyabb) ajánlati
tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlatra pedig arányosan kevesebb pontszámot, de legalább a
minimális pontszámot adja, az értékarányosítás (fordított arányosítás) módszere szerint.
Az ajánlati árat az ajánlattételi szakaszban az ajánlat részeként benyújtandó (Ajánlatkérő által kiadott
minta szerinti) ártáblázat alapján kell meghatározni.
Az ajánlatkérő a II-III. részszempontokat az abszolút pontkiosztás módszerével értékeli olyan módon,
hogy e részszempontok esetén igen/nem válasz adható, ahol az „igen” válaszért a maximális 10 pontot,
a „nem” válaszért a minimális 1 pontot kapja ajánlattevő.
Az egyes értékelési részszempontoknál elért pontszámok a megadott súlyszámokkal súlyozásra, majd a
súlyozott pontszámok összesítésre kerülnek. Ajánlatkérő valamennyi, számszerűsíthető értékkel
kifejezhető részszempont tekintetében a megajánlásokat legfeljebb kettő tizedes jegy pontossággal kéri
meghatározni, illetve amennyiben kerekítés szükséges, akkor a kerekítést az előbbiekre figyelemmel
kéri elvégezni, a kerekítés általános matematikai szabályai szerint.
Ajánlatkérő a pontszámokat – törtek esetén, ahol ez értelmezhető – két tizedes jegyre kerekíti.
Az ajánlatok értékelésére vonatkozó részletes(ebb) szabályokat az ajánlattételi szakaszban
rendelkezésre bocsátandó közbeszerzési dokumentumok fogják tartalmazni.
12.) Az ajánlattételre vagy részvételre felhívandó jelentkezők létszáma vagy keretszáma továbbá az
ajánlattételi szakaszban az ajánlatok értékelési szempontja(i):
Jelen eljárásban Ajánlatkérő nem határoz meg keretszámot.
12.a) A kizáró okok:
Az eljárásban nem lehet részvételre jelentkező/ajánlattevő, alvállalkozó, és nem vehet részt az alkalmasság
igazolásában olyan gazdasági szereplő, akivel szemben a Kbt. 62. § (1) bekezdés a)-q) pontjaiban, illetőleg
(2) bekezdés a)-b) pontjaiban foglalt kizáró okok bármelyike fennáll.

8/66
Az eljárásból kizárásra kerül a részvételre jelentkező/ajánlattevő, akivel szemben, illetőleg akinek
alvállalkozójával és azalkalmasság igazolásában részt vevő, általa az eljárásba bevont gazdasági szereplővel
szemben a Kbt. 62. § (1) bekezdés a)-q) pontjaiban, illetőleg (2) bekezdés a)-b) pontjaiban szereplő kizáró
okok valamelyike fennáll vagy a részéről (részükről) a kizáró ok az eljárás során következett be. [Kbt. 74. §
(1)]
A Kbt. 62. § (1) bekezdés b) és f) pontjában említett kizáró okok kivételével bármely egyéb kizáró ok
fennállása ellenére a részvételre jelentkező/ajánlattevő, alvállalkozó vagy alkalmasság igazolásában részt
vevő gazdasági szereplő nem kerül kizárásra a közbeszerzési eljárásból, amennyiben a Közbeszerzési
Hatóság jogerős határozata kimondta, hogy az érintett gazdasági szereplő a részvételi jelentkezés/ajánlat
benyújtását megelőzően olyan intézkedéseket hozott, amelyek a kizáró ok fennállásának ellenére
kellőképpen igazolja a megbízhatóságát. [Kbt. 64. §]
12.b) A kizáró okok hatálya alatt nem állás igazolásával összefüggésben előírt igazolási mód:
A részvételre jelentkezőnek a részvételi jelentkezésében a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (1)
bekezdésének megfelelően, a Korm. rendelet II. Fejezetében (2-4. §) foglaltaknak megfelelően az
egységes európai közbeszerzési dokumentum (EEKD) benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy nem
tartozik a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá.
Az értékelési szempontra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőnek és adott esetben
további ajánlattevő(k)nek az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően, az
ajánlatkérő felhívása alapján a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésének megfelelően, a
Korm. rendelet III. Fejezetében (8., 10., 12-16. §) foglaltaknak megfelelően kell részletesen
igazolnia/igazolniuk, hogy nem tartozik/tartoznak az eljárásban előírt kizáró okok hatálya alá.
Az ajánlatkérő nem kéri az érintett részvételre jelentkezőtől/ajánlattevőtől a 321/2015. (X. 30.) Korm.
rendelet III. Fejezete szerinti részletes igazolás(oka)t, ha az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (11) bekezdésében
foglaltaknak megfelelően közvetlenül hozzáfér a III. Fejezetben nem említett, a kizáró okok hiányát
igazoló adatbázisokhoz, és a gazdasági szereplő ezek elérhetőségét az egységes európai közbeszerzési
dokumentumban megjelölte.
A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet III. Fejezetében meghatározott igazolási módok a Korm. rendelet V.
Fejezetnek megfelelőn kiválthatók, ha az érintett gazdasági szereplő minősített ajánlattevői jegyzéken
való szerepléssel bizonyítja, hogy megfelel a közbeszerzési eljárásban előírt követelményeknek.
Nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők esetén az ajánlatkérő az igazolások hitelességét
a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet VI. Fejezetnek megfelelően ellenőrzi.
A részvételi jelentkezésben be kell nyújtani a részvételre jelentkező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy
nem vesz igénybe a szerződés teljesítéséhez a Kbt. 62. § (1)-(2) bekezdései szerinti kizáró okok hatálya
alá eső alvállalkozót. [Kbt. 67. § (4)]
A kizáró okok igazolására ajánlattevőknek a részvételi felhívás VI.5) pontja szerinti közvetlen
megküldésének napjánál nem régebbi keltezésű nyilatkozat(ok)at kell benyújtaniuk.
13.a) A pénzügyi, gazdasági alkalmassági követelmények (a minimálisan megkövetelt pénzügyi és gazdasági
alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok):
Alkalmatlan a Részvételre jelentkező gazdasági és pénzügyi szempontból, ha
P1. bármelyik pénzforgalmi számláján a részvételi felhívás közvetlen megküldésétől visszaszámított egy
évben (12 hónapban) egybefüggően 30 napot meghaladó, a 2009. évi LXXXV. törvény 2. § 25. pontja
szerinti sorba állítás fordult elő;
P2. részvételre jelentkező adózott eredménye az előző három lezárt üzleti évben egynél több évben
negatív volt azzal, hogy amennyiben a részvételre jelentkező az előírt időszak után kezdte meg
működését, akkor alkalmatlan, ha a nettó (általános forgalmi adó nélkül számított) a közbeszerzés
tárgya szerinti (rádiós közönségmérésből származó) árbevétele a működési ideje alatt nem érte el
összességében legalább a nettó 180.000.000,- HUF összeget;

9/66
P3. a részvételi felhívás közvetlen megküldésének napját megelőző utolsó három, mérlegfordulónappal
lezárt üzleti évben az – ÁFA nélkül számított – teljes árbevétele összességében a 250.000.000 HUF
összeget-, a közbeszerzés tárgya szerinti (rádiós közönségmérés származó) árbevétele pedig
összességében az 180.000.000 HUF összeget nem érte el, attól függően, hogy a részvételre
jelentkező mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, ha ezek az adatok
rendelkezésre állnak.
A fentiekben megjelölt alkalmassági követelménynek a közös részvételre jelentkezők/ajánlattevők
együttesen is megfelelhetnek, illetőleg az alkalmassági követelménynek a részvételre
jelentkező/ajánlattevő bármely más szervezet vagy személy kapacitására támaszkodva is megfelelhet,
a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Utóbbi esetben a részvételre jelentkezésben
meg kell jelölni a kapacitást biztosító szervezetet és a részvételi felhívás vonatkozó pontjának
megjelölésével azon alkalmassági követelmény(eke)t, amelynek igazolása érdekében a részvételre
jelentkező/ajánlattevő ezen szervezet erőforrására vagy arra is támaszkodik azzal, hogy az a szervezet,
amelynek adatait részvételre jelentkező a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolásához felhasználja,
a Ptk. 6:419. §-ában foglaltak szerint kezesként felel az ajánlatkérőt az ajánlattevő teljesítésének
elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben ért kár megtérítéséért [Kbt. 65. § (6)-(8)].
13.b) A pénzügyi, gazdasági alkalmassági követelményeknek való megfelelés tekintetében előírt igazolási
mód:
bekezdésének megfelelően, a Korm. rendelet II. Fejezetében (5. §) foglaltaknak megfelelően az egységes
európai közbeszerzési dokumentum (EEKD) benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy megfelel az
ajánlatkérő által meghatározott alkalmassági követelmény(k)nek azzal, hogy az ajánlatkérő az egységes
európai közbeszerzési dokumentumban kéri a formanyomtatvány IV. részében szereplő részletes
információk megadását, továbbá felhívja a gazdasági szereplők figyelmét, hogy a megkövetelt
alkalmassági követelmény(ek)nek való megfelelést alátámasztó adatokat pontosan fel kell tüntetni a
formanyomtatványban, annak kitöltésekor.
Az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőnek és adott esetben
további ajánlattevő(k)nek az ajánlattételi szakaszban az eljárás eredményéről szóló döntés
meghozatalát megelőzően, az ajánlatkérő felhívása alapján a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (2)
bekezdésének megfelelően, a Korm. rendelet IV. Fejezetében (21-24. §) foglaltaknak megfelelően kell
részletesen igazolnia/igazolniuk, hogy megfelel(nek) az ajánlatkérő által meghatározott alkalmassági
követelménynek.
Az ajánlatkérő nem kéri az érintett részvételre jelentkezőtől/ajánlattevőtől a 321/2015. (X. 30.) Korm.
rendelet IV. Fejezete szerinti részletes igazolás(oka)t, ha az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (11) bekezdésében
foglaltaknak megfelelően közvetlenül hozzáfér a IV. Fejezetben nem említett, a gazdasági szereplő
alkalmasságát igazoló adatbázisokhoz, és a gazdasági szereplő ezek elérhetőségét az egységes európai
közbeszerzési dokumentumban megjelölte.
a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet VI. Fejezetnek megfelelően jogosult ellenőrizni.
A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti – ajánlatkérői felhívásra
történő – részletes igazolás módja:
P1. Részvételre jelentkező valamennyi számára pénzforgalmi számlát vezető pénzügyi intézménytől
származó, részvételi felhívás közvetlen megküldésének napjánál nem régebbi nyilatkozata (attól
függően, hogy részvételre jelentkező mikor jött létre/mikor kezdte meg tevékenységét, ha ezek az
adatok rendelkezésre állnak) arról, hogy mióta vezeti a részvételre jelentkező számláját és volt-e
a számlán a részvételi felhívás megküldésétől visszaszámított egy évben (12 hónapban) a 2009. évi
LXXXV. tv. 2. § 25. szerinti egybefüggően 30 napot meghaladó sorba állítás. [Kbt. 65. § (1) a),
321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 19. § (1) a)]
Csatolandó továbbá részvételre jelentkező nyilatkozata a vezetett és a részvételi felhívás
közvetlen megküldésétől visszaszámított egy évben (12 hónapban) megszüntetett pénzforgalmi

10/66
számlákról [a nyilatkozatnak tartalmaznia kell legalább a számlát vezető pénzügyi intézmény
nevét, a számlaszámo(ka)t, illetőleg a számlanyitás és zárás időpontját, valamint részvételre
jelentkező nyilatkozatát arról, hogy a megjelölt számlákat vezető pénzügyi intézményeken kívül
más intézménynél számlát nem vezet] azzal, hogy a pénzügyi intézménytől származó nyilatkozatok
csatolandók a vizsgált időszak alatt esetlegesen megszüntetett számlák tekintetében is)
P2. Részvételre jelentkező az utolsó három lezárt üzleti évre vonatkozó saját vagy jogelődje
számviteli jogszabályok szerinti éves beszámolójának egyszerű másolata (kiegészítő mellékletek
nélkül) azzal, hogy amennyiben az ajánlatkérő által kért beszámoló(k) a részvételre jelentkező
letelepedési országában működő céginformációs szolgálat honlapján megismerhető(k), úgy a
beszámoló adatait az ajánlatkérő ellenőrzi, ebben az esetben a céginformációs szolgálat honlapján
megtalálható beszámoló csatolása nem szükséges, de meg kell jelölni azt az elérési útvonalat
(URL), ahol a beszámoló elérhető. [Kbt. 65. § (1) a), 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 19. § (1)
b)]
P3. Részvételre jelentkező vagya kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet (személy)tekintetében
a részvételi felhívás közvetlen megküldésének napját megelőző három, mérlegfordulónappal
lezárt üzleti évre vonatkozó teljes és a közbeszerzés tárgya szerinti (rádiós közönségmérésből
származó) nettó – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevételéről szóló nyilatkozat, attól
függően, hogy a részvételre jelentkező mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét,
ha ezek az adatok rendelkezésre állnak. [Kbt. 65. § (1) a), 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 19. §
(1) c)]
A P2. és P3. pont szerinti igazolásához kapcsolódva alkalmazandók a Korm. rendelet 19. § (3)
bekezdésében foglaltak, azaz ha részvételre jelentkező az (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti irattal
azért nem rendelkezik, mert olyan jogi formában működik, amely tekintetében a beszámoló, illetve az
árbevételről szóló nyilatkozat benyújtása nem lehetséges, az e pontokkal kapcsolatban előírt
alkalmassági követelmény és igazolási mód helyett bármely, az ajánlatkérő által megfelelőnek tekintett
egyéb nyilatkozattal vagy dokumentummal igazolhatja pénzügyi és gazdasági alkalmasságát. Az érintett
részvételre jelentkező kiegészítő tájékoztatás kérése során köteles alátámasztani, hogy olyan jogi
formában működik, amely tekintetében a beszámoló, illetve az árbevételről szóló nyilatkozat benyújtása
nem lehetséges és tájékoztatást kérni az e pontokkal kapcsolatban előírt alkalmassági követelmény és
igazolási mód helyett az alkalmasság igazolásának ajánlatkérő által elfogadott módjáról.
14.a) A műszaki, szakmai alkalmassági követelmények (a minimálisan megkövetelt műszaki és szakmai
alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok):
Alkalmatlan a részvételre jelentkező műszaki, szakmai szempontból, ha
M1. ha nem rendelkezik részvételi felhívás közvetlen megküldésétől visszafelé számított három év (36
hónap) időtartama alatt összességében legalább 2 darab, a közbeszerzés tárgya szerinti rádiós
közönségmérésre irányuló, egyenként legalább 12 hónapig folyamatosan teljesített,
összességében legalább nettó (általános forgalmi adó nélkül számított) 60.000.000 HUF értékű
referenciával (referenciákkal).
M2. ha nem von be a teljesítésbe legalább 2 fő társadalomtudományi felsőfokú képzettséggel
(végzettséggel) rendelkező szakembert, akik – egyenként – legalább 3 éves társadalomtudományi
területen végzett kutatási gyakorlattal rendelkeznek és – egyenként - legalább 1 éven keresztül
folyamatosan és egyenként legalább 2 különböző országos közönségmérésben vezető kutatóként
vettek részt azzal, hogy felsőfokú képzettségnek (végzettségnek) legalább a BA szintű egyetemi vagy
főiskolai diploma minősül, vagy a nem Magyarországon megszerzett képzettség (végzettség) esetén
az előbbiekkel egyenértékű felsőoktatási rendszerben megszerzett képzettség minősül.
A fentiekben megjelölt alkalmassági követelményeknek a közös részvételre jelentkezők/ajánlattevők
együttesen is megfelelhetnek [Kbt. 65. § (6)]

11/66
Az alkalmassági követelmény(ek)nek a részvételre jelentkező/ajánlattevő bármely más szervezet vagy
személy kapacitására támaszkodva is megfelelhet, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől
függetlenül. Ebben a esetben a részvételi jelentkezésben meg kell jelölni a kapacitást biztosító
szervezetet és a részvételi felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági
követelmény(eke)t, amelynek igazolása érdekében a részvételre jelentkező/ajánlattevő ezen szervezet
erőforrására vagy arra is támaszkodik, továbbá csatolni kell a részvételi jelentkezésben a kapacitásait
rendelkezésre bocsátó szervezet olyan szerződéses vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalását
tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások
rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt. [Kbt. 65. § (6)-(8)]
14.b) A műszaki, szakmai alkalmassági követelményeknek való megfelelés tekintetében előírt igazolási
mód:
bekezdésének megfelelően, a Korm. rendelet II. Fejezetében (5. §) foglaltaknak megfelelően az egységes
európai közbeszerzési dokumentum (EEKD) benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy megfelel az
ajánlatkérő által meghatározott alkalmassági követelmény(ek)nek azzal, hogy az ajánlatkérő az egységes
európai közbeszerzési dokumentumban kéri a formanyomtatvány IV. részében szereplő részletes
információk megadását továbbá felhívja a gazdasági szereplők figyelmét, hogy a megkövetelt
alkalmassági követelmény(ek)nek való megfelelést alátámasztó adatokat pontosan fel kell tüntetni a
formanyomtatványban, annak kitöltésekor.
Az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőnek és adott esetben
további ajánlattevő(k)nek az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően, az
ajánlattételi szakaszban Ajánlatkérő felhívása alapján a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (2)
bekezdésének megfelelően, a Korm. rendelet IV. Fejezetében (21-24. §) foglaltaknak megfelelően kell
részletesen igazolnia/igazolniuk, hogy megfelel(nek) Ajánlatkérő által meghatározott alkalmassági
követelménynek.
Az ajánlatkérő nem kéri az érintett részvételre jelentkező(k)től/ajánlattevő(k)től a 321/2015. (X. 30.)
Korm. rendelet IV. Fejezete szerinti részletes igazolás(oka)t, ha az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (11)
bekezdésében foglaltaknak megfelelően közvetlenül hozzáfér a IV. Fejezetben nem említett, a gazdasági
szereplő alkalmasságát igazoló adatbázisokhoz, és a gazdasági szereplő ezek elérhetőségét az egységes
európai közbeszerzési dokumentumban megjelölte.
a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet VI. Fejezetnek megfelelően ellenőrzi.
A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (3) a) és b) bekezdése, illetve 22. § (1) és (2) bekezdése szerinti
– ajánlatkérői felhívásra történő – részletes igazolás módja:
M1. a részvételi felhívás közvetlen megküldésétől visszafelé számított három év (36 hónap)
legjelentősebb, közbeszerzés tárgya szerinti (rádiós közönségmérés) referenciáinak bemutatásával
(ismertetésével), megjelölve a teljesítés idejét (kezdő- és befejező időpontot év/hónap/nap
bontásban), a szerződést kötő másik felet (nevét és címét), a szerződés tárgyát (olyan
részletességgel, hogy abból az előírt alkalmassági minimumkövetelménynek való megfelelés
kétséget kizáróan megállapítható legyen), továbbá nyilatkozni kell arról, hogy a teljesítés az
előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e. [321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (3)
a)]
A referenciákat a szerződést kötő másik fél által kiadott vagy aláírt igazolással vagy – amennyiben
a szerződést kötő másik fél nem a Kbt. 5.§ (1) bek. a)-c) és e) pontja szerinti szervezet, illetve nem
magyarországi szervezetek esetében nem olyan szervezet, amely a 2014/24/EU európai parlamenti
és tanácsi irányelv alapján ajánlatkérőnek minősül - részvételre jelentkező, illetve az alkalmasság
igazolásában részt vevő más szervezet nyilatkozatával, vagy a szerződést kötő másik fél által adott,
előbbiek szerinti tartalmú igazolással is kell igazolni. [321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 22.§ (1)-(2)]
M2. A teljesítésbe bevonni kívánt szakember(ek) megnevezésének, képzettségének (végzettségének)
és szakmai tapasztalatuk ismertetésével, saját kezűleg aláírt önéletrajzuk – benne képzettség és a

12/66
szakmai tapasztalat megszerzése szempontjából releváns időszak kezdetének és befejezésének
(időtartamának) megjelölésével (év/hónap/nap bontásban) – és saját kezűleg aláírt rendelkezésre
állási nyilatkozatuk, valamint a szakemberek képzettségét (végzettségét) igazoló okirat(ok)
másolatának csatolásával. A szakemberek önéletrajzát olyan részletességgel kell összeállítani, hogy
abból egyértelműen megállapítható legyen az előírt alkalmassági követelménynek való megfelelés.
[Kbt. 65. § (1) b), 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (3) b)]
Az ajánlatkérő felhívja a részvételre jelentkezők figyelmét, hogy a részvételi jelentkezésben megjelölt
szakembereket kötelező a szerződés teljesítése során a teljesítésbe bevonni.
15.) A hiánypótlás lehetőségének biztosítása vagy kizárása:
Hiánypótlásra, illetőleg a részvételi jelentkezésben található nem egyértelmű kijelentés, nyilatkozat,
igazolás tartalmának tisztázása érdekében szükséges felvilágosítás nyújtására az ajánlatkérő a Kbt. 71. §
-ában foglaltak szerint biztosít lehetőséget azzal, hogy ajánlatkérő nem rendel el újabb hiánypótlást, ha
a hiánypótlással a részvételre jelentkező részvételi jelentkezésében korábban nem szereplő gazdasági
szereplőt von be az eljárásba és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükség újabb hiánypótlásra. A
korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók. [Kbt. 71. § (6)]
16.) A részvételre jelentkezés határideje:
2017. május 16., 11.00 óra
17.) A részvételi jelentkezés benyújtásának címe és a benyújtás módja (formai előírások):
A részvételi jelentkezés benyújtásának címe: ENYD – Első Nyugat-Dunántúli Közbeszerzési Tanácsadó
Kft. (1015 Budapest, Toldy Ferenc u. 80., recepció). A részvételi jelentkezés személyes benyújtása esetén
előzetes bejelentkezés szükséges a +36 1 /269-8134 telefonszámon. Ajánlatkérő a részvételi
jelentkezések átvételéről átvételi igazolást ad.
A részvételi jelentkezés benyújtásának módja: a részvételi jelentkezést nem elektronikus úton, papíron
kell benyújtani 1 (eredeti) példányban, írásban és zártan, a fenti címre közvetlenül vagy postai úton a 16.)
pontban meghatározott részvételi határidő lejártáig azzal, hogy postai benyújtás esetén a részvételre
jelentkező felelőssége, hogy a részvételi jelentkezés a részvételi határidő időpontjáig ténylegesen
beérkezzen. Az Ajánlatkérő nevében eljáró szervezet munkanapokon 9:00 és 15:00 óra között (a részvételi
határidő lejártának napján 9:00 és 11.00 óra között) garantálja a személyes átvételt, illetőleg a postai
küldemény átvételét. Ajánlatkérő előírja az (eredeti) papír alapú példánnyal megegyező 1 darab
elektronikus másolati példány benyújtását. [Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontjára figyelemmel alkalmazott
68. § (2)]
A fentiek szerint a zárt csomagoláson (borítékon/dobozon) belül a részvételi jelentkezést 1 papír alapú és
az eredeti nyomtatott példánnyal megegyező 1 db elektronikus (pdf formátum) példányban kell
benyújtani, a csomagoláson szerepelnie kell a következőknek: részvételre jelentkező(k) neve és címe;
„RÉSZVÉTELI JELENTKEZÉS – A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG RÉSZÉRE RÁDIÓS
KÖZÖNSÉGMÉRÉSEK TELJES KÖRŰ LEBONYOLÍTÁSA – CSAK A RÉSZVÉTELI HATÁRIDŐ LEJÁRTAKOR
HIVATALOS ELJÁRÁS KERETÉBEN BONTHATÓ FEL!” felirat.
A részvételi jelentkezés papír alapú példányát zsinórral, lapozhatóan össze kell fűzni, a csomót
matricával a részvételi jelentkezés első vagy hátsó lapjához rögzíteni, a matricát le kell bélyegezni, vagy
a részvételre jelentkező részéről erre jogosultnak alá kell írni, úgy hogy a bélyegző, illetőleg az aláírás
legalább egy része a matricán legyen; a részvételi jelentkezés eredeti példányát oldalszámozással kell
ellátni olyan módon, hogy az oldalszámozás eggyel kezdődjön és oldalanként növekedjen azzal, hogy
elegendő a szöveget vagy számokat vagy képet tartalmazó oldalakat számozni, az üres oldalakat nem
kell, de lehet, a címlapot és hátlapot (ha vannak) nem kell, de lehet számozni – Ajánlatkérő az ettől
kismértékben eltérő számozást (pl. egyes oldalaknál a /A, /B oldalszám) is elfogad, ha a
tartalomjegyzékben az egyes iratok helye egyértelműen azonosítható és az iratok helyére egyértelműen
lehet hivatkozni; az részvételi jelentkezésnek első lapként a részvételre jelentkező nevét, székhelyét és
elérhetőségi adatait tartalmazó előlapot, majd tartalomjegyzéket kell tartalmaznia; a részvételi

13/66
jelentkezés minden olyan oldalát, amelyen – annak beadása előtt – módosítást hajtottak végre, az adott
dokumentumot aláíró személynek vagy személyeknek a módosításnál is kézjeggyel kell ellátni.
A felolvasólapot és a nyilatkozatokat cégszerű aláírással kell ellátni, azaz olyan személynek, aki szerepel
a cégkivonatban, aláírási címpéldányon, vagy meghatalmazással rendelkezik ahhoz, hogy részvételre
jelentkező nevében eljárjon. Ez utóbbi esetben a meghatalmazást a részvételi jelentkezéshez csatolni
szükséges. A meghatalmazást közokirati, vagy teljes bizonyító erejű magánokirati formába kell foglalni,
és azon szerepelnie kell a meghatalmazott személy aláírásának is.
A részvételi jelentkezést a fentieknek megfelelően elektronikus adathordozón (CD/DVD lemezen vagy
pendrive-on) is be kell nyújtani, amelyet jelszó nélkül olvashatóan kell elkészíteni, és amelyeknek az
eredeti példányú részvételi jelentkezésről készített, nem módosítható pdf file formátumú fájl(oka)t kell
tartalmaznia, illetőleg a részvételre jelentkezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy az elektronikus példány
megegyezik az eredeti papíralapúval.
18.) A részvétel (és az igazolások benyújtásának) nyelve és formája:
A részvételi jelentkezés eredetiként megjelölt példányában benyújtandó dokumentumok benyújthatók
eredetiben vagy egyszerű másolatban [Kbt. 47. § (2)] azzal, hogy az ajánlat Kbt. 68. § (2) bekezdése
szerint benyújtott eredeti, papír alapú példányának a Kbt. 66. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat,
továbbá minden olyan dokumentum, amely valamely követelés alapjául szolgál, az eredeti példányát
kell tartalmaznia.
A részvételi jelentkezés benyújtásának nyelve a magyar. Az ajánlatkérő kizárja, hogy magyar nyelven
kívül más nyelven is benyújtásra kerüljön a részvételi jelentkezés.
Nem magyar nyelvű dokumentum csatolása esetén az idegen nyelvű dokumentummal együtt annak
részvételre jelentkező általi felelős (nem hiteles magyar nyelvű) fordítását is be kell nyújtani, amelynek
egyezőségét (teljes szöveghűségét) cégszerű aláírással kell ellátni, illetőleg igazolni. A részvételre
jelentkező általi felelős fordítás az idegen nyelvű dokumentumok magyar nyelvre történő fordításának
egyik, de nem kizárólagos módja. [Kbt. 47. § (2)].
19.) A részvételi jelentkezés felbontásának helye és ideje:
A részvételi jelentkezés felbontásának helye: ENYD – Első Nyugat-Dunántúli Közbeszerzési Tanácsadó
Kft. (1015 Budapest, Toldy Ferenc u. 80., tárgyaló)
A részvételi jelentkezés felbontásának ideje: 2017. május 16., 11.00 óra
A részvételi jelentkezés felbontásán jelenlétre jogosultak:
A részvételi jelentkezés(ek) felbontásakor csak az ajánlatkérő, a részvételre jelentkező(k), valamint az
általuk meghívott személyek, továbbá a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetőleg a támogatás
felhasználását ellenőrző szervezetek képviselői és a nevükben eljáró személyek (utóbbiak nem
relevánsak jelen eljárásban) lehetnek jelen. E személyek a bontáson a felolvasólapba betekinthetnek.
[Kbt. 68. § (3)]
A részvételi jelentkezés(ek) felbontásakor ismertetésre kerül a részvételre jelentkező(k) neve, címe
(székhelye/lakóhelye).
Ajánlatkérő a bontásról jegyzőkönyvet készít, amelyet a bontástól számított 5 (öt) napon belül megküld
a részvételre jelentkezőknek. [Kbt. 68. § (6)]
20.) Az ajánlati vagy a Kbt. 134. § szerinti további biztosíték előírására, valamint a szerződésben megkövetelt
biztosítékokra vonatkozó információk:
Ajánlatkérő az eljárásban való részvételt az ajánlattételi szakaszban rendelkezésre bocsátandó ajánlati
biztosíték nyújtásához köti. Az ajánlati biztosíték az ajánlatkérőt illeti, azaz nem kerül visszafizetésre,
amennyiben az ajánlattevő az ajánlatát az ajánlati kötöttség időtartama alatt visszavonja vagy a
szerződés megkötése az érdekkörében felmerült okból hiúsul meg (az ajánlati kötöttség sérelme).
Ajánlatkérő az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból történő meghiúsulásnak tekinti különösen azt
az esetet, amikor a szerződést az ajánlati felhívásban és dokumentációban előírt egyes igazolások,
dokumentumok, illetőleg mellékkötelezettségek hiánya miatt nem lehet az előírt időben megkötni. Az

14/66
ajánlati biztosítékot az ajánlatkérő egyébként visszafizeti az ajánlattevők részére az ajánlattételi felhívás
visszavonását, az ajánlattevő(k) ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását, illetőleg az eljárás
eredményének kihirdetését követő 10 (tíz) napon belül, illetőleg a nyertes ajánlattevő vagy a második
legkedvezőbb ajánlatot tevő részére a szerződéskötést követő 10 (tíz) napon belül.
Az ajánlati biztosíték mértéke 1.000.000,- Ft, amely összeget az ajánlattételi szakaszban kell
rendelkezésre bocsátani, legkésőbb az ajánlattételi határidőig kell teljesíteni. A teljesítés történhet az
ajánlatkérő nevére szóló, feltétel nélküli és visszavonhatatlan bankgaranciával, biztosítási szerződés
alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvénnyel, vagy az ajánlatkérő
bankszámlájára történő átutalással/befizetéssel, a közlemény rovatban az eljárás TED vagy KÉ számának
feltüntetésével. Az ajánlati biztosítékot – amennyiben az a bankszámlára való utalással vagy befizetéssel
kerül teljesítésre – az alábbi bankszámlaszámra szükséges utalni/befizetni: 10032000-00300939-
00000017. Az ajánlat eredeti példányához csatolni kell a bankgarancia vagy biztosítási szerződés alapján
kiállított kötelezvény eredeti példányát, illetőleg átutalás esetén az átutalási bizonylat eredeti vagy
egyszerű másolati példányát. [Kbt. 54. § (1)-(2)].
A biztosíték visszafizetésére a Kbt. 54. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések irányadók. A közös
ajánlattevőknek a biztosítékot elegendő egyszer rendelkezésre bocsátaniuk azzal, hogy az ajánlati
kötöttségnek bármelyik közös ajánlattevő részéről történt megsértése esetén a biztosíték az
ajánlatkérőt illeti meg [Kbt. 35. § (5)].
21.) Az ajánlati kötöttség minimális időtartama:
Nem releváns.
22.) A részvételi felhívás megküldésének napja:
2017. április 13.
Érdeklődés jelzésének az előzetes tájékoztatásban megjelölt határideje: 2017. április 11., 10.00 óra
23.) A részvételi jelentkezés részeként benyújtandó további dokumentumok és egyéb információk:
23.a) A részvételi jelentkezésnek tartalmaznia kell Felolvasólapot a Kbt. 66. § (5) bekezdés szerinti
tartalommal. A felolvasólapnak tartalmaznia kell részvételre jelentkező nevét, székhelyének címét,
és az aláírni jogosult aláírását, valamint a részvételi jelentkezés keltezését.
23.b) A részvételi jelentkezéshez csatolni kell a Kbt. 66. § (4) bekezdés szerinti nyilatkozatot arról, hogy a
kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerint mikro-
, kis vagy középvállalkozásnak minősül-e.
23.c) Közös részvételre jelentkezők esetén a felelősségi hatásköröket bemutató együttműködésről szóló
megállapodást kell a részvételi jelentkezéshez csatolni, illetve a közös részvételre jelentkezők
nyilatkozatát arról, hogy közülük melyik részvételre jelentkező a közbeszerzési eljárásban a közös
részvételre jelentkezők nevében eljárni jogosult képviselő, akit a Kbt. 35. § (2) bekezdésében foglaltak
szerint megjelölnek.
23.d) A részvételi jelentkezésnek tartalmaznia kell a Kbt. 66. § (6) és 65. § (7) bekezdései szerinti
nyilatkozatokat.
Ennek megfelelően az ajánlatkérő előírja, hogy a részvételre jelentkező a részvételre jelentkezésében
jelölje meg (a) a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez a részvételre
jelentkező alvállalkozót kíván igénybe venni, valamint (b) az ezen részek tekintetében igénybe venni
kívánt és a részvételre jelentkezés benyújtásakor már ismert alvállalkozókat (névvel és címmel) azzal,
hogy az előbbiekre vonatkozó nemleges nyilatkozat is csatolandó.
A részvételre jelentkezésben meg kell jelölni továbbá az alkalmasság igazolásában részt vevő
gazdasági szereplő(ke)t (névvel és címmel) és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának
megjelölésével azon alkalmassági követelményt (követelményeket), amely(ek)nek igazolása
érdekében a részvételre jelentkező ezen szervezet erőforrására (is) támaszkodik azzal, hogy az
előbbiekre vonatkozó nemleges nyilatkozat is csatolandó [Kbt. 65. § (7)]

15/66
23.e) A részvételi jelentkezés részeként be kell nyújtani a részvételre jelentkező(k), illetőleg az alkalmasság
igazolásában részt vevő, a részvételre jelentkező által az eljárásba bevont gazdasági szereplő
cégjegyzésre jogosult, nyilatkozatot, dokumentumot aláíró képviselő aláírási címpéldányát vagy
aláírás mintáját. Amennyiben a részvételi jelentkezés cégjegyzésre jogosultak által
meghatalmazott(ak) aláírásával kerül benyújtásra, úgy az előbbieken túl teljes bizonyító erejű
magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazást (is) kell csatolni, illetőleg csatolni kell a
meghatalmazott aláírás mintáját is.
Folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás esetén a részvételi jelentkezéshez csatolni kell a
cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelmet és az annak érkezéséről a cégbíróság által
megküldött igazolást (321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 13. §). Amennyiben részvételre
jelentkező(k)nél nincs változásbejegyzési eljárás folyamatban, úgy az ajánlatban csatolandó az erre
vonatkozó (nemleges) nyilatkozat.
23.f) Ajánlatkérő a Kbt. 56. §-a szerint nyújt kiegészítő tájékoztatást. Ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy
amennyiben a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet a Kbt. 56. § (2) bekezdésben foglalt válaszadási
határidőt megelőző 4. (negyedik) napnál később nyújtották be, a kiegészítő tájékoztatást az
ajánlatkérőnek nem kötelező megadnia. [Kbt. 56. § (3)]
23.g) Ajánlatkérő a Kbt. 87. § (6) bekezdésében foglaltak szerint fenntartja annak a lehetőségét, hogy az
első ajánlatok beérkezését követően úgy döntsön, hogy nem tart tárgyalást, hanem a benyújtott
ajánlatok bírálatával és értékelésével befejezi az eljárást. Ebben az esetben döntéséről
haladéktalanul - faxon vagy elektronikus úton - értesíti az ajánlattevőket, az ajánlattevő ajánlati
kötöttsége az értesítés ajánlatkérő általi megküldésével áll be, az ajánlatkérő által - a (4) bekezdésben
foglalt maximális időtartamok alkalmazásával - meghatározott időre.
23.h) Ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy az ajánlattételi szakaszban a Kbt. 84. § (6) bekezdése alapján az
első ajánlattételre 10 napnál rövidebb határidőről rendelkező megállapodást fog kezdeményezni a
jelentkezőkkel.
23.i) A részvételi felhívás 13.) és 14.) pontok kiegészítéseként Ajánlatkérő előírja, hogy a nem forintban
megadott árbevétel és referenciában szereplő adatok eredeti devizanemben kerüljenek
feltüntetésre azzal, hogy a különböző devizák forintra történő átszámításával összefüggésben az
árbevétel tekintetében az érintett év utolsó napja, referenciák tekintetében a teljesítés időpontjában
érvényes MNB devizaárfolyam az irányadó.
23.j) Az ajánlatkérő felhívja a részvételre jelentkezők figyelmét, hogy az ajánlatukban, hiánypótlásukban,
valamint a Kbt. 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ide értve a
védett ismeretet is) [Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:47. §] tartalmazó iratok
nyilvánosságra hozatalát megtilthatja, figyelemmel a Kbt. 44. § (2) bekezdése szerinti korlátozásra. Az
üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra
hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. A
gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz az ajánlatban, hiánypótlásban és a
Kbt. 72. § szerinti indokolásban indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy
az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára
aránytalan sérelmet. A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az
általánosság szintjén kerül megfogalmazásra. [Kbt. 44. §]
23.k) Az Ajánlatkérő felhívja a Részvételre jelentkező(k) figyelmét, hogy a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet
30. § (4) bekezdése alapján, hogy a minősített ajánlattevők jegyzéke tekintetében
meghatározottakhoz képest szigorúbban állapítja meg az Ajánlattevők gazdasági és pénzügyi,
valamint a műszaki és szakmai alkalmassági feltételeit, azok igazolását, a részvételi felhívás 13.a) és
14.a) pontjaiban foglaltak szerint.
23.l) Az ajánlatkérő a szerződés teljesítése érdekében nem teszi lehetővé gazdálkodó szervezet
(projekttársaság) létrehozását. [Kbt. 35. § (9)]
23.m) A Kbt. 85.§ (1) szerint az eljárás részvételi szakaszában jelentkező nem tehet ajánlatot.
23.n) Ajánlatkérő nem alkalmazza a Kbt. 75. § (2) e) pontja szerinti eredménytelenségi okot [Kbt. 75. § (6)]

16/66
23.o) Jelen eljárásban nem kerül sor azonban dinamikus beszerzési rendszer illetőleg elektronikus árlejtés
alkalmazására.
23.p) Az ajánlat benyújtásával kapcsolatos összes költség az Ajánlattevőt terheli. Az eljárást megindító
felhívásban nem szabályozott kérdések vonatkozásában a Kbt. és annak végrehajtási rendeletei,
illetőleg a Közbeszerzési Hatóság tájékoztatói és ajánlásai szerint kell eljárni.
23.q) Az ajánlattételi felhívás megküldésének tervezett napja: 2017. május 26.
23.r) Valamennyi időpont/határidő tekintetében az ajánlatkérő a közép-európai idő (CET) szerinti
időpontokat tekinti irányadónak.
23.s) Az eljárás lefolytatásához igénybe vett független felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók
(név/lajstromszám): dr. Daczuk Balázs/00313, dr. Illényi Péter Tamás/00316.


17/66
2. TÁJÉKOZTATÓ JELLEGŰ MŰSZAKI LEÍRÁS
A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG RÉSZÉRE RÁDIÓS KÖZÖNSÉGMÉRÉSEK
TELJES KÖRŰ LEBONYOLÍTÁSA TÁRGYÚ ELJÁRÁHOZ
A részvételi felhívás 4.) pontjában meghatározott feladatok tájékoztató jellegű leírását a közbeszerzési
dokumentumok jelen fejezete tartalmazza.
A szerződés meghatározása/tárgya
Jelen dokumentum célja a hazai Rádiós Hallgatottságmérés (továbbiakban RHM) egységes módszertanának
kialakítása országos, budapesti és lokális szinteken. A projekt célja, hogy sikerüljön megvalósítani egy
egységes, átlátható és fenntartható mérési módszertan megvalósulását a hazai rádiós szektorban.
A rádiós közönségmérés időtartama a szerződéskötéstől kezdődően három év (36 hónap).
A rádiós piac szereplőivel lefolytatott többkörös szakmai egyeztetés után az a kompromisszumos megoldás
született, hogy a rádiók hallgatottságmérését két mérési komponensre bontva, két mintán, két különböző
módszertannal kell elvégezni. Így tehát a magyarországi hallgatottságmérés – a korábbi hazai (és némely
nemzetközi) gyakorlatnak megfelelően – kétkomponensű mérés lesz.
Az első mérési komponensbe az országos, a budapesti és a megyeszékhelyeken, megyei jogú városokban
működő, továbbá a 100 ezer főnél népesebb vételkörzettel rendelkező hálózatos rádiók vételkörzetei
(összesen 31 darab) tartoznak. A vételkörzeteket a rádiók és az Ajánlatkérő NMHHH (a továbbiakban: NMHH)
közösen határozzák meg, felülvizsgálatukra negyedévente van lehetőség. Ezen csoportba tartozó rádiók
esetében a Megrendelő igénye szerint folyamatosan vagy havi egy hét leforgása alatt kell a mérést biztosítani
úgy, hogy az országos és a budapesti rádiók esetében havonta, míg a megyeszékhelyek, megyei jogú városok,
valamint a 100 ezer főnél népesebb hálózatos vételkörzetek vonatkozásában negyedévente kell adatokat
szolgáltatni.
Az első komponens esetében az alkalmazandó módszertan a DAR, vállalva azt, hogy l 2018. január 1-től naplós
módszertanra kell áttérni. Az átállás előtt három hónapig párhuzamos (DAR és napló) mérést kell biztosítani.
A második mérési komponensbe azon vételkörzetek kerülnek, amelyek nem tartoznak az első komponensbe.
A második mérési komponens esetében félévente kell a kutatást elvégezni DAR módszerrel. A második
mérési komponensbe 25 település, illetve annak vételkörzete tartozik. A vételkörzeteket a rádiók és az NMHH
közösen határozzák meg, felülvizsgálatukra negyedévente van lehetőség. (Az egyes módosítások publikált
adatokban való érvényesítésére legkésőbb a módosítás végrehajtását követő első komplett mérési ciklus
végeztével kerül sor. Tehát az első komponens „A” csoportot érintő módosítás esetében DAR módszertannál
a bejelentés hónapját követő mérési hónap adatainak leszállításakor; az első komponens „A” csoportot érintő
változtatás naplós módszertannál, továbbá „B” csoportot érintő változtatás esetében a bejelentés
negyedévét követő negyedév eredményeinek leszállításakor; a második komponenst érintő módosítás
esetében pedig a bejelentés félévét követő félév adatainak leszállításakor.)
A mérési komponensek szerinti csoportosítást az alábbi táblázat foglalja össze. (Az egyes rádiók mérési
komponensek szerinti tételes megoszlását tárgyaló részt szintén az alábbi táblázat tartalmazza. A táblázat
tartalmát a rádiókkal egyeztetve az NMHH aktualizálja a kutatás megkezdésétől fogva negyedévi
rendszerességgel.)

18/66
első mérési komponens
második mérési
komponens
„A” csoport „B” csoport
terület
országos és budapesti
rádiók
megyeszékhelyek és megyei
jogú városok vételkörzetei
(31 db)
Az első mérési
komponensbe nem tartozó
települések vételkörzetei
(25 db)
módszertan DAR (2018. 01.01-től napló) DAR (2018. 01.01-től napló) DAR
mintanagyság 4900/hó 500/vételkörzet/negyedév 500/vételkörzet/félév
adatpublikálás
tartalma és
gyakorisága
havi adatok, havonta
publikálva
negyedéves adatok,
negyedévente publikálva
félévente felvett adatok,
félévente publikálva
rádiók
Bartók Rádió
Civil Rádió
Dankó Rádió
Rádió 1Duna World Rádió
Első Pesti Egyetemi Rádió
Híd Rádió
Inforádió
Jazzy Rádió
Karc FM
Klasszik Rádió
Klubrádió
Kontakt Rádió
Kossuth Rádió
Lánchíd Rádió
Magyar Katolikus Rádió
Mária Rádió
MUSIC FM
Nemzetiségi Rádió
Parlamenti Rádió
Petőfi Rádió
Rádió 1
Rádió Q
Rádió Rock
Sláger FM
Tilos Rádió
Trend FM
Aktív Rádió,
Amadeus Rádió,
Best FM Rádió,
Csaba Rádió,
Debrecen Rádió FM95,
Egerszeg Rádió,
Érd FM 101,3,
Európa Rádió,
Fehérvár Rádió,
FM1 Rádió,
FM7,
FM90 Campus Rádió, Forrás
Rádió,
FrissFM 97,7,
Gong FM,
Győr Plusz Rádió,
Helikon Rádió,
Kék Duna Rádió,
Mega Rádió,
Méz Rádió,
Sopron Rádió,
103,1 Rádió 1,
96,3 Rádió 1,
Rádió 1 Békéscsaba
Rádió 1 Pécs
Rádió 24,
Rádió 7,
Rádió 88,
Rádió Antritt,
Rádió Eger,
Rádió Focus,
Rádió FM 87,8 MHz, Rádió
M,
Rádió Most Kaposvár, 91,1
Rádió 1,
Retro FM,
Sopron Rádió,
99,4 Sunshine FM,
Szent István Rádió,
Vörösmarty Rádió
Bajai Rádió
Berettyó Rádió
Budaörs Rádió
Cegléd Rádió
Code FM 88,7
Credo Rádió
Dabas Rádió
Fortuna Rádió Paks
ISIS Rádió
Korona FM 100
Kunság Rádió
Lakihegy Rádió
MaxiRádió
Megafon Rádió
Balassagyarmat 95.7
Part FM
Pont Rádió
Rábaköz Rádió FM94,5
Rádió 451
Rádió Balaton
Rádió Smile
Rádió Som
Rádió Sun
Rádió Szarvas
Rádió Szentendre
Rádió TOP
Rádió Törökszentmiklós
Sárrét FM
Sirius Rádió
Tamási Rádió
Táska Rádió
Tisza-tó Rádió
Torony Rádió
Trió Rádió

19/66
1. Első mérési komponens
Az első mérési komponenst felölelő közönségmérés során törekedni kell arra, hogy az országosan működő
legalább 120 rádió bekerüljön a mérésbe úgy, hogy az adatbázisban az országos, illetve budapesti, valamint
a 100 ezer főnél nagyobb vételkörzetű hálózatos és a megyeszékhelyeken, megyei jogú városok
vételkörzetében működő rádiókat önállóan is értékelni lehessen.
1.1. DAR mérés
Az adatfelvétel megkezdése előtt a mintavételi tervet a megrendelővel egyeztetni kell.
A mérés - 2017. december 31-ig – telefonos „tegnap” (Day After Recall, DAR) módszeren alapul. Ennek
lényege, hogy a lekérdezés során sor kerül az interjúalany előző napi tevékenységének felidézésére, és ennek
kapcsán az egyes tevékenységek közben történő rádióhallgatások rögzítésére. A rádióhallgatási adatokat
negyedórás bontásban (slots) kell felvenni és rögzíteni. A hallgatott csatornák azonosításában támogatott
módon kell eljárni (rákérdezni a mérésben szereplő rádiókra) úgy, hogy a sorrend-hatást alkalmasan
választott kérdezéstechnikai megoldásokkal (randomizáció vagy rotáció) ki kell küszöbölni. Arra is
lehetőséget kell teremteni, hogy a megkérdezett olyan rádiót is mondjon, ami eredendően nem szerepel a
kérdezési listán.
Országos szinten havonta legalább 4 900 interjút kell elkészíteni a 15 évnél idősebb korosztály körében.
A havi minta három részből tevődik össze:
 15-59 éves népességre reprezentatív országos legalább 3 714 fős minta
 Budapesti boost minta: annak érdekében, hogy mélyebben elemezhető legyen a budapesti alminta,
havonta legalább 390 boost interjú elkészítése a 15-59 éves budapestiek körében
 60 évesek és idősebbek kiegészítő mintája: országos reprezentatív, legalább 796 fős minta
A 15-59 éves korosztály esetében az interjúkat mobiltelefonon, míg a 60 év felettiek esetében mobil vagy
vezetékes telefonon kell felvenni. Ez utóbbi módszertan esetében a háztartáson belül a célszemélyt az ún. -
a 2010-es népszámlálás háztartási eloszlásaihoz illeszkedő - Leslie Kish-kulcs segítségével kell kiválasztani.
A mérés eredményeit az országos és a budapesti rádiók esetében (első mérési komponens „A” csoport)
havi gyakorisággal, a havi minta (legalább 4 900 fő) alapján kell publikálni.
A megyeszékhelyek, megyei jogú városok és a 100 ezer főnél nagyobb vételkörzettel rendelkező hálózatok
meghatározott vételkörzetei esetében (első komponens „B” csoport) a kutatásnak (szükség esetén
kiegészítő boost mintavétel révén) biztosítania kell, hogy a 15-59 éves korosztályra vételkörzetenként
negyedévente legalább 500 fős mintanagyság álljon rendelkezésre, melyből negyedévente mérési
eredményeket kell publikálni.
1.1.1 Demográfiai kvóták, súlyozáshoz használt változók és súlyértékek
A legfontosabb célcsoportokban a következő mintanagyságokat kell biztosítani:
 országos 15-59 éves alapminta, N= legalább 3 714 (havonta)
 Budapest 15-59 éves alapminta, N= legalább 1 061 (havonta)
 országos, 60 évnél idősebbek, N= legalább 796 (havonta)
 megyeszékhelyek és megyei jogú városok vételkörzetei, 15-59 éves alapminta, N= legalább 500
fő/vételkörzet (negyedévente)
Az adatfelvételi időszak kialakítása a Megrendelő szerződéskötéskor kinyilatkoztatott döntésén múlik.
Lehetőséget kell biztosítani (1) a brit rádiós közönségmérést alapul vevő, folyamatos adatfelvételre (amikor
minden héten kell adatokat felvenni), illetve (2) a Megrendelő ezirányú döntése esetén minden hónap
meghatározott egy hetén történő adatfelvételre. (A folyamatos adatfelvétel előnye, hogy az esetleges napi,
vagy heti hullámzásokat kontrollálva, valóban az adott hónap átlaghallgatottságáról kaphatunk információt.)

20/66
Valószínűségi véletlen, személyes kiválasztáson nyugvó mintavételt kell alkalmazni. Az interjúkat minden
hónapban napra arányos adatfelvétellel (naponta egyforma számú interjú) kell felvenni.
(1) A folyamatos heti adatfelvétel azt jelenti, hogy az adott hónap mindegyik hetére vonatkozólag heti
reprezentatív és így önsúlyozó mintáról beszélhetünk. A havi legalább 4 900 fős minta alapján hetente 1 225
interjút kell elkészíteni, azaz naponta legalább 175 interjút kell felvenni. Az alap 15-59 éves minta (ide értve
a budapesti és a megyeszékhelyeken és megyei jogú városok vételkörzetében levő boost mintát), illetve a
60 évnél idősebbek esetében is tartani kell a napi demográfiai kvótákat az összes alábbiakban felsorolt
demográfiai változó tekintetében.
(2) Az egy hét alatt lefolytatott adatfelvétel esetében is heti reprezentatív mintáról beszélhetünk. A havi
legalább 4 900 fős minta alapján a mérési időszak 7 egybefüggő napján összesen legalább 4 900 interjút kell
elkészíteni, azaz naponta legalább 700 interjút kell felvenni. Az alap 15-59 éves minta (ide értve a budapesti
és a megyeszékhelyeken és megyei jogú városok vételkörzetében levő boost mintát), illetve a 60 évnél
idősebbek esetében is tartani kell a napi demográfiai kvótákat az összes alábbiakban felsorolt demográfiai
változó tekintetében.
A kutatás és így a napi kvóták esetében is a következő demográfiai változókat kell használni mind a
folyamatos, mind az egyhetes adatfelvételi időszak esetében:
 nem
 korcsoport (15-17, 18-29, 30-39, 40-49, 50-59, 60-69, 70+)
 település típusa
 megye
 iskolai végzettség (8 általános, szakmunkás, érettségi, főiskola/egyetem)
 háztartás nagyság
A kvóták kialakításához a KSH jelenleg használatos népszámlálási adatait, illetve ezek éves továbbvezetett
aktualizált verzióit szükséges használni, illetve a jövőben majd a 2016-os mikrocenzus eredményeit is.
Annak érdekében, hogy a megyeszékhelyek, megyei jogú városok és a 100 ezer fő feletti hálózatok
vételkörzeteinek esetében (első mérési komponens „B” csoport) negyedévente 500 fő/város mintanagyság
álljon rendelkezésre az adott vételkörzetben élő 15-59 éves lakosság vonatkozásában, minden mérési
ciklusban nagyjából 8 600 boost interjút kell felvenni az adott mérési ciklus során. A megyeszékhelyek, megyei
jogú városok és a 100 ezer főt meghaladó hálózatok vételkörzetére vonatkozó negyedéves adatokat
vételkörzetenként kell elérhetővé tenni. A megyeszékhelyek, megyei jogú városok és a 100 ezer főt
meghaladó hálózatok vételkörzeteinek esetében a kutatás és így a napi kvóták esetében is a következő
demográfiai változókat kell használni:
 nem
 korcsoport (15-17, 18-29, 30-39, 40-49, 50-59)
Az adatfelvétel lezárása után, az adatfeldolgozás megkezdése előtt a mintában óhatatlanul is előforduló
torzulásokat ún. súlyozási eljárással kell kezelni. A súlyozási eljárásnak az ún. iterációs módszeren kell
alapulnia. Az eljárás során a fent meghatározott demográfiai változók (nem, korcsoport, település típus,
megye, KSH régió, iskolai végzettség) két-, illetve háromdimenziós megoszlásait kell felhasználni. Az iterációs
súlyozás ciklusai során lépésenként (célváltozónként) új súlyok képződnek, melyeket az előző lépésben
kapott súllyal kell megszorozni. Ezt a folyamatot addig kell ismételni, amíg végül az iterálások végén létre
nem jön az általános súlyváltozó. Az eljárás akkor tekinthető befejezettnek, amikor a súlyozott adatbázis az
összes fenti szempont szerint illeszkedik a népszámlálás aktualizált megoszlásaihoz. Záró lépésként szükséges
elvégezni a projektálást az alappopulációra, amely a népességre vetíti ki az eredményeket.
A súlyozáshoz a KSH jelenleg használatos népszámlálási adatait, illetve ezek éves továbbvezetett aktualizált
verzióit szükséges használni, illetve a jövőben majd a 2016-os mikrocenzus eredményeit is.
A (projektálás előtti) átlag súly nem haladhatja meg az 1,01-os értéket. A havi minta 92%-ának esetében a
súlyérték nem lehet kívül a 0,33 – 3,0 közötti intervallumon, de a maximális súly nem haladhatja meg a 4-et.

21/66
1.1.2 Rádiós mutatók, outputok
Az alapkutatás outputja minden hónapban (első mérési komponens „A” csoport) illetőleg minden
negyedévben (első mérési komponens „B” csoport) egy labelezett, tisztított, súlyozott SPSS adatfájl.
Lehetőséget kell biztosítani a megrendelő számára, hogy amennyiben igény merül fel, akkor többletköltség
nélkül .xls vagy .txt file-ban is átadásra kerülhessenek az adatok. A szolgáltatott adatfájlnak alkalmasnak kell
lennie arra, hogy a piac által elfogadott, média közönségmérések használatára alkalmazott elemző-tervező
szoftverbe is betölthető formátumú legyen. Annak érdekében, hogy ne csak a szoftverrel rendelkezők
tudjanak gyorsan és hatékonyan informálódni a rádiós közönségmérés eredményeiről, a súlyozott, formatált
SPSS adatokból MS Excel alapú eredmény bemutató megoldást is készíteni kell.
A megrendelő (NMHH) számára biztosítani kell a hozzáférést a súlyozatlan és a súlyozott anonimizált
válaszadó szintű adatbázisokhoz labelezett, formázott, missingelt .sav fájl és .txt fájl formátumban egyaránt.
A Vállalkozónak havonta közleményben kell tájékoztatnia a nyilvánosságot a felmérés alapadatairól,
eredményeiről. Negyedévente pedig összefoglaló tanulmányban kell elemeznie a piaci trendeket, kiemelve a
leglényegesebb folyamatokat és bemutatva a legmeghatározóbb adatokat.
Az alapmérés a következő rádiós mutatószámokat kell hogy biztosítsa:
 havi Reach N és %
 heti Reach N és %
 átlag napi Reach N és %
 átlag napi Share,
 átlag napi ATS/TSL,
 átlag napi Rating Minute
 affinitási Index
Az alapkutatásban a nemzetközi standardok alapján a rádióhallgatás legkisebb időegysége 15 perc. Az
adatokat átlag nap, átlag hétköznap és átlag hétvégi tartalommal is biztosítani kell.
A számított mutatószámokhoz hibabecslést (95%-os konfidencia intervallumok) kell biztosítani.
1.2 Naplós mérés
Az adatfelvétel megkezdése előtt a mintavételi tervet a megrendelővel egyeztetni kell.
Az első mérési komponens esetében legkésőbb 2018. január 1-től naplós panel módszertannal kell folytatni
a kutatást.
Az áttérés zavartalansága érdekében szükséges, hogy a váltás előtti évben legalább három hónapig
párhuzamos (DAR és naplós panel) mérés történjen.
A naplóban – angol mintára – az adott régióban elérhető rádiók neveit meg kell adni, de lehetőséget kell adni
arra is, hogy további rádiókat is meg lehessen nevezni. A rádiós naplóban csak a rádióhallgatást lehet
rögzíteni, további, a közönségmérésben szükséges illetve egyéb kérdéseket nem.
A naplós panelmérés az első mérési komponens „A” és „B” csoportjába tartozó rádiókra terjed ki. Évente
négy mérési hullámnak kell megvalósulnia, negyedévente egynek. A naplós mérés adatfelvétele a mérési
időszakot és a megkérdezetteket arányosan szétosztva 3×7 egybefüggő napon, azaz minden hónap
meghatározott egy hetén történik.
Az egyes adatfelvételi hullámok az alábbi számú, kompletten kitöltött naplót kell, hogy tartalmazzák:
 Budapest: legalább 2 000 db
 Megyei jogú városok és 100 ezer főt meghaladó hálózatok: 31 × legalább 500 db = 15 500 db
 Országos minta vidék (nem Budapest és nem megyei jogú város): legalább 4 000 db

22/66
Teljes országos minta: legalább 21 500 db/hullám (éves szinten legalább 86 000 db)
Az adatok közlése alapvetően negyedévente történik, külön adatbázisokban közölve az első mérési
komponens „A” (egyetlen adatbázis, N= legalább 8 250) és „B” (legfeljebb 31 adatbázis, N= legalább 500)
csoportjának eredményeit. Az Ajánlattevőnek továbbá vállalnia kell, hogy a Megrendelő kérésére, annak
aktuális igényei szerint alakítja az adatközlést.
A legfontosabb célcsoportokban a következő mintanagyságokat kell biztosítani. Az első mérési komponens
„A” csoportjának (országos és fővárosi rádiók) publikált adatbázisa a következő naplós panelminta-részekből
áll össze:
 országos 15-59 éves alapminta, N= legalább 6 254 (havonta egy hétig legalább 2 085 napló)
 Budapest 15-59 éves boost minta, N= legalább 1 787 (az országos alapmintán felül havonta egy
hétig legalább 219 napló)
 országos, 60 évnél idősebbek boost minta, N= legalább 1 340 (havonta egy hétig legalább 447 napló)
Az első mérési komponens „B” csoportjának (megyei jogú városok és 100 ezer főnél nagyobb hálózatok)
publikált adatbázisa esetében:
 megyeszékhelyek, megyei jogú városok és 100 ezer főnél nagyobb hálózatos vételkörzetek, N=500
fő/vételkörzet (negyedévente legalább 31×500 napló)
1.2.1 Demográfiai kvóták, súlyozáshoz használt változók és súlyértékek
A minta kialakítása, a reprezentált alapsokaság (Universe)
A rádióhallgatás megbízható becslése érdekében a kutatás alapjául szolgáló mintának optimális esetben meg
kell felelnie a reprezentativitás követelményeinek. Ez azt jelenti, hogy a mintavételnek valószínűségi véletlen
kiválasztáson kell alapulnia.
A minta forrása egy olyan válaszadói panel (panelminta), amely megfelelően reprezentálja a 15 éves vagy
annál idősebb (15+), Magyarországon élő és magyarul beszélő népességet.
A minta kialakítása során célszerű rétegzett mintát alkalmazni, ami akár diszproporcionálisan
felülreprezentálhat bizonyos társadalmi vagy területi szegmenseket módszertani és/vagy piaci okokból
egyaránt (boost minták alkalmazása).
Célszerű többlépcsős mintavételi eljárást alkalmazni. Ekkor első lépcsőben a települést, míg másodikban a
kérdezendő személyt szükséges kiválasztani.
A minták rétegzésekor minimum az alábbi egy- illetve többszempontú rétegképző dimenziókra kell rétegeket
képezni:
Településtípus, megye, Nem × életkor, Háztartásméret, Településtípus × életkor.
A válaszadás megtagadásából adódó mintatorzulásokat a súlyszámok szórásának csökkentése érdekében
kvóta előírások szigorú betartásával is csökkenteni kell. A kvóta előírások közé a rétegzési szempontokon
túlmenően az alábbi szempontokat is fel kell venni: Iskolai végzettség × életkor. (Az életkor szerinti rétegeknél
a következő beosztás alkalmazása előírt: 15-17, 18-29, 30-39, 40-49, 50-59, 60-69, 70+.)
Mind a rétegzési, mind a kvóta szempontok érvényesítése esetén a marginális eloszlásokra vonatkozó
előírásokat az elérhető legfrissebb hivatalos statisztikákból kell számítani. Ez konkrétan azt jelenti, hogy
mindenkor a KSH legutóbbi népszámlálási adatait kell használni, 2017-től pedig lehetőség szerint át kell térni
a 2016. évi Mikrocenzus adataira.
A lekérdezés időbeni lefutását úgy kell lebonyolítani, hogy a válaszadók megszakítás nélkül egy héten át
töltsék a rádióhallgatási naplót. A naplóban a főbb adókat rányomtatják a naplóra (online napló esetén
kötelezően feltüntetik a felkínált adók között) és üres helyeket hagynak a további állomásoknak.

23/66
A kiválasztott minta természetesen soha sem kérdezhető le 100%-ban. Emiatt nagy jelentősége van a
meghiúsult adatfelvételek pótlásának, és szükség van a meghiúsulások okának dokumentálására. A
meghiúsulás okainak összefoglaló jelentését a megrendelő felé minden kérdezési hullám után biztosítani kell.
A pótlás mechanizmusára több elfogadható eljárás is létezik, de az alkalmazott metódust előre deklarálni kell.
Annak érdekében, hogy a megyeszékhelyek, megyei jogú városok és a 100 ezer főnél népesebb hálózatos
vételkörzetek esetében negyedévente 500 fő/vételkörzet mintanagyság álljon rendelkezésre az adott
vételkörzetben élő 15-59 éves lakosság vonatkozásában szükséges egy-egy önálló, min. 500 fős panel
kiépítése.
A hallgatottság definíciói, a napló tartalmi kritériumai
A hallgatottságmérésénél – amennyiben nem műszeres megoldást alkalmazunk – maguk a megkérdezettek
deklarálják magukat egy adott rádió hallgatójának. A naplónak a naplót kitöltő lakóhelyén fogható rádiókat
előre nyomtatottan (online napló esetén a felkínált adók között kötelezően megjelenően) kell tartalmaznia.
A sorrendhatás kiküszöbölése érdekében rotálást kell alkalmazni. Lehetőséget kell ugyanakkor teremteni arra
is, hogy a kitöltő olyan rádiót is megnevezhessen, amely nem szerepel előre feltüntetve a naplóban. A naplót
a résztvevők egy hétig vezetik. A rádióhallgatást 15 perces sávokban kell rögzíteni 5 perces pontossággal. Ha
egy slotban több rádió van és az egyiknek minimum 8, vagy több perce van a slotban, a teljes 15 percet
megkapja. Ha slotban csak egy rádió van, de az nem éri el a 8 percet, viszont eléri az 5-öt, akkor ez a rádió
szintén megkapja a teljes 15 percet.
Biztosítani kell, hogy a naplót offline és online is vezetni lehessen. A naplók megoszlása a következő:
 15-59 év közötti csoportban minimum 20% offline napló
 60+ korcsoportban minimum 60% offline napló
Ösztönzők
Az adatfelvétel hatékonyságot nagyban javítja, ha a kérdezettek számára akár csak egy jelképes ajándékot is
biztosítani lehet. A nemzetközi módszertani vizsgálatok, illetve a hazai tapasztalatok is azt támasztják alá,
hogy egy kisebb mértékű ajándék is növeli a válaszadói hajlandóságot, ugyanakkor az ajándék értékének
növelése nem egyenes arányban fokozza a válaszadást. Ennek megfelelően a naplós kutatás végzése során
válaszadónként legalább nettó 1 000 Ft értékű ajándékot biztosítani szükséges. Az ösztönzők költségét a
kutatás költségvetésébe be kell építeni.
1.2.2 Rádiós mutatók, outputok
Az alapkutatás outputja minden negyedévben minden vételkörzetre egy-egy labelezett, tisztított súlyozott
SPSS adatfájl. Lehetőséget kell biztosítani a megrendelő számára, hogy amennyiben igény merül fel, akkor
többletköltség nélkül .xls vagy .txt file-ban is átadásra kerülhessenek az adatok. A szolgáltatott adatfájlnak
alkalmasnak kell lennie arra, hogy a piac által elfogadott, média közönségmérések használatára alkalmazott
elemző-tervező szoftverbe is betölthető formátumú legyen. Annak érdekében, hogy ne csak a szoftverrel
rendelkezők tudjanak gyorsan és hatékonyan informálódni a rádiós közönségmérés eredményeiről, a
súlyozott, formattált SPSS adatokból MS Excel alapú eredmény bemutató megoldást is készíteni kell.
A Vállalkozónak havonta közleményben kell tájékoztatnia a nyilvánosságot a felmérés alapadatairól,
eredményeiről. Negyedévente pedig összefoglaló tanulmányban kell elemeznie a piaci trendeket, kiemelve a
leglényegesebb folyamatokat és bemutatva a legmeghatározóbb adatokat.
Az alapkutatásban a nemzetközi standardok alapján a rádióhallgatás legkisebb időegysége 15 perc. Az
adatokat adott nap, átlag nap, átlag hétköznap és átlag hétvégi tartalommal is biztosítani kell.
Az alapmérés a következő rádiós mutatószámokat kell, hogy biztosítsa:

24/66
 adott napi Reach N és %
 adott napi Share,
 adott napi ATS/TSL,
 adott napi Rating Minute
1.3 Fogyasztás, életmód és egyéb kiegészítő adatok
A rádió piaci helyzetének javítása és a programing szempontok minél hatékonyabb érvényesíthetősége
érdekében szükséges a rádióhallgatókról a közönségmérésen túlmenő adatok begyűjtése is.
A közönségméréssel párhuzamosan a kérdőívben fel kell venni, illetve biztosítani kell olyan adatokat is,
amelyek felölelik a kitöltők alapvető demográfiai jellemzőit (nem, életkor, iskola, foglalkozás),
infokommunikációs eszközellátottságát (telefon, mobil, internet, analóg rádió, TV vételi módok), a
rádióhallgatás körülményeit (hol, kivel, háttér- vagy fő tevékenység), valamint az alábbi kiegészítő
információkat (ESOMAR státusz, vásárlóerő, életstílus, fogyasztási attitűdök, szabadidő, jövedelmi viszonyok,
média használat) is.
A közönségmérési kérdőívben kell lekérdezni és a publikált adatokkal együtt biztosítani – minden hónapban
– az alapvető demográfiai és ESOMAR státusszal kapcsolatos adatokat és változókat. A többi – fent
részletezett – fogyasztási, életmód és egyéb kiegészítő adatokat más módon és forrásból lehet és kell
biztosítani olyan módon és módszertannal, hogy negyedévente alkalmasak legyenek arra, hogy a
közönségméréssel együtt – megfelelően igazolt és elismert módon –, azzal összekapcsolva publikálhatóak
legyenek.
2. Második mérési komponens
A lokális mérés célja az országos, a budapesti és a megyeszékhelyek, megyei jogú városok és a 100 ezer főnél
népesebb hálózatok vételkörzetén kívül eső rádiók hallgatottságának mérése egy-egy városban vagy a rádió
vételkörzetén belül.
2.1 Módszertan
A lokális rádiós közönségmérés telefonos „tegnap” (Day After Recall, DAR) módszeren alapul. Ennek lényege,
hogy a lekérdezés során sor kerül az interjúalany előző napi tevékenységének felidézésére, és ennek kapcsán
az egyes tevékenységek közben történő rádióhallgatások rögzítésére. A rádióhallgatási adatokat negyedórás
bontásban (slots) kell felvenni és rögzíteni. A hallgatott csatornák azonosításában támogatott módon kell
eljárni (rákérdezni a mérésben szereplő rádiókra), úgy, hogy a sorrend hatást alkalmasan választott
kérdezéstechnikai megoldásokkal (randomizáció vagy rotáció) ki kell küszöbölni. Arra is lehetőséget kell
teremteni, hogy a megkérdezett olyan rádiót is mondjon, ami eredendően nem szerepel a kérdezési listán.
A lokális mérésben az adott városban vagy vételkörzetben élő 15-59 éves személyekkel kell interjút készíteni.
A lokális mérést évente két alkalommal kell elvégezni. Egy adatfelvételi hullám esetén 25 város vagy
vételkörzet mérését szükséges elkészíteni. Városonként/vételkörzetenként legalább 500 fős mintán kell
félévente elvégezni a kutatást, azaz félévente 25* legalább 500= legalább 12 500 interjút kell felvenni.

25/66
A vételkörzeteket a rádiók és az NMHH határozza meg, felülvizsgálatukra félévente van lehetőség. Az
interjúkat mobiltelefonos adatgyűjtéssel kell felvenni.
2.2 Demográfiai kvóták, súlyozáshoz használt változók és súlyértékek
Valószínűségi véletlen, személyes kiválasztáson nyugvó mintavételt kell alkalmazni. Az adatokat minden
félévben két héten keresztül kell felvenni. A kutatásban a következő demográfiai változókat kell használni:
 nem
 korcsoport (15-17, 18-29, 30-39, 40-49, 50-59)
 település típusa (adott rádió működési városa, illetve az agglomerációja) – csak vételkörzetes
vizsgálat esetén
A kvóták kialakításához a KSH jelenleg használatos népszámlálási adatait, illetve ezek éves továbbvezetett
aktualizált verzióit szükséges használni, illetve a jövőben majd a 2016-os mikrocenzus eredményeit is.
Egy adott városban vagy vételkörzetben egy adatfelvételi hullám során 500 (fős) interjút kell elkészíteni,
melyben tartani kell a demográfiai kvótákat az összes fent felsorolt demográfiai változó tekintetében.
Az adatfelvétel lezárása után, az adatfeldolgozás megkezdése előtt a mintában óhatatlanul is előforduló
torzulásokat súlyozási eljárással kell kezelni. A súlyozási eljárásnak az ún. iterációs módszeren kell alapulnia.
Az eljárás során a fent meghatározott demográfiai változók (nem, korcsoport, település típus (vételkörzeti
mérés esetében), iskolai végzettség) két-, illetve háromdimenziós megoszlásait kell felhasználni. A folyamatot
addig kell többször ismételni, amíg végül az iterálások végén létre nem jön az általános súlyváltozó. Az eljárás
akkor tekinthető befejezettnek, amikor a súlyozott adatbázis az összes fenti szempont szerint illeszkedik a
népszámlálás aktualizált megoszlásaihoz. Záró lépésként szükséges elvégezni a projektálást az
alappopulációra, amely a népességre vetíti ki az eredményeket.
A súlyozáshoz a KSH jelenleg használatos népszámlálási adatait, illetve ezek éves továbbvezetett aktualizált
verzióit szükséges használni, illetve a jövőben majd a 2016-os mikrocenzus eredményeit is.
A (projektálás előtti) átlag súly nem haladhatja meg az 1,01-os értéket. A havi minta 92%-ának esetében a
súlyérték nem lehet kívül a 0,33 – 3,0 közötti intervallumon, de a maximális súly nem haladhatja meg a 4-et.
2.3 Rádiós mutatók, outputok
A lokális rádiós közönségkutatás outputja félévente egy labelezett, tisztított súlyozott SPSS adatfájl.
Lehetőséget kell biztosítani a megrendelő számára, hogy amennyiben igény merül fel, akkor többletköltség
nélkül Excelben vagy .txt file-ban is megkaphassa az adatokat. A szolgáltatott adatfájlnak alkalmasnak kell
lennie arra, hogy a piac által elfogadott, média közönségmérések használatára alkalmazott elemző-tervező
szoftverbe is betölthető formátumú legyen.
A Vállalkozónak félévente összefoglaló tanulmányban kell elemeznie a piaci trendeket, kiemelve a
leglényegesebb folyamatokat és bemutatva a legmeghatározóbb eredményeket.
Az alapmérés a következő rádiós mutatószámokat kell, hogy biztosítsa:

26/66
A lokális rádiós közönségkutatásban a nemzetközi standardok alapján a rádióhallgatás legkisebb időegysége
15 perc.
3. Ügyfélszolgálat
A felmérést végzőnek vállalnia kell, hogy telefonos és online ügyfélszolgálatot működtet, amely munkaidőben
a Megrendelő és az Ügyfelek rendelkezésére áll, sofware-es támogatást nyújt és megválaszolja az esetleges
módszertani, technikai, valamint a hallgatottsági eredmények értelmezéséhez kapcsolódó kérdéseiket.
4. A mérési eredmények közzététele
A Vállalkozó az eredmények közzététele céljából honlapot hoz létre. A honlap célja kettős, egyrészt a felmérés
eredményeit összefoglaló közlemények, elemzések és tanulmányok bárki számára elérhetővé tétele,
másrészt a mért adatok rádiók, médiaügynökségek honlapon keresztül lesznek képesek letölteni regisztrációt
követően a teljes adatbázist.
5. Minőségbiztosítás (a naplós mérés előtti időszakban)
Egy minőségi közönségmérés esetén többszintű (adat) minőségbiztosításra is szükség van. A
minőségbiztosítási rendszer az országos és budapesti közönségmérés esetében az alapkutatás, illetve a
lokális rádiós közönségmérés esetében a következő főbb elemeket öleli fel:
 transzparencia (módszertan, kérdőív, adatok előállítása)
 logikai ellenőrzés – extrém válaszok és kérdőívek kiszűrése
 külső auditor – a kutatási folyamat hitelesítése
A telefonos CATI rendszerre felprogramozott kérdőívet a rádiók illetve az NMHH ellenőrizhetik és
tesztelhetik. Az adatvédelmi előírások betartásával a telefonos interjúk rögzíthetők, így azok
visszahallgathatók és ellenőrizhetők. Az elkészült interjúkat logikai ellenőrzésnek kell alávetni, így az
átlagostól extrém módon eltérő interjúkat ki kell szűrni és természetesen ezek nem kerülhetnek be a végső
adatbázisba. A teljes ellenőrzési és minőségbiztosítási folyamatot évente egyszer egy külső szakértő auditor
is áttekintheti és hitelesítheti.
Az ellenőrzések eredményéről negyedéves riportot kell készíteni. A jelentés főbb pontjai:
 minden kérdezés/minta feldolgozásra került-e, mekkora a törölt interjúk száma;
 szükséges interjúszám hullámonként és negyedéves aggregáltságban megvan-e?
 súlyfaktorok megoszlása, alapadatok (szocio-demográfiai változók) tekintetében a végső adatbázis
és nyers adatbázis egyezése;
 az adatfeldolgozás ellenőrzésének eredményei
 adatfeldolgozási hibák javításának menete
 kvótamenedzsment riport megléte
Minőségbiztosítás (a naplós mérés elindítása után)
A minőségbiztosítási eljárásokat célszerű négy csoportba sorolni, úgy mint: dokumentum ellenőrzés, adat
konzisztencia vizsgálat, direkt kontroll eljárások, kommunikatív eljárások.
Dokumentum ellenőrzés: Ezen eljárások során a kutatás előkészítése és lebonyolítása során keletkező
dokumentumok (mintavételi keret, mintavételi terv, minta meghiúsulások dokumentáltsága, pótlási
protokollok betartása, adatfelvételi protokollok betartása) átvizsgálása. Az adatfelvétel során keletkező meta

27/66
adatok (interjúk hossza, megszakadt interjúk eloszlása, kérdező szerinti variancia felbontás, adathiányok
eloszlása) statisztikai analízise.
Adat konzisztencia vizsgálat: Súlyszámok eloszlásának vizsgálata, csoportok összehasonlítása térben és
időben, „outlier” elemzés, logikai konzisztencia ellenőrzése.
Direkt kontroll eljárások: Az adatfelvételi folyamat szúrópróba szerű ellenőrzése, kis terjedelmű (100-200 fő)
fókuszált kontroll minta párhuzamos felvétele.
Kommunikatív eljárások: Utólagos Exit interjúk a mérésből kilépők egy részével, Workshop a kutatók, a
felhasználók és a megrendelők részvételével.

28/66
3. A RÉSZVÉTELI JELENTKEZÉSEK ELBÍRÁLÁSÁNAK MENETE
A részvételi jelentkezések érvényességének megállapítása
Az ajánlatkérő a részvételi szakaszban döntést hoz a részvételi jelentkezések érvényességéről. Az
ajánlatkérő először is megállapítja, hogy a részvételre jelentkezőkkel szemben fennállnak-e a kizáró okok,
illetőleg a részvételi jelentkezések érvényesek-e, azaz formailag és tartalmilag megfelelnek-e a közbeszerzési
törvényben, az eljárást megindító felhívásban (részvételi felhívásban) és a közbeszerzési dokumentumokban
meghatározott szempontoknak és feltételeknek.
A Kbt. 73. § (1) bekezdése alapján az ajánlat érvénytelen, ha
a) azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után nyújtották be;
b) az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt az eljárásból kizárták;
c) ha az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező alvállalkozója, vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő
szervezet a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja, vagy az adott eljárásban felmerült magatartása alapján j)
pontja szerinti kizáró ok miatt kizárásra került;
d) az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági
követelményeknek, vagy nem igazolta megfelelően a követelményeknek való megfelelést
e) egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési
dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi
jelentkezés és az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit;
f) az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező
fa) valamely adatot a Kbt. 44. § (2)-(3) bekezdésébe ütköző módon minősít üzleti titoknak és ezt az
ajánlatkérő hiánypótlási felhívását követően sem javítja; vagy
fb) a Kbt. 44. § (1) bekezdése szerinti indokolás a hiánypótlást követően sem megfelelő.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az ajánlat érvénytelen, ha aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást vagy
más teljesíthetetlen feltételt tartalmaz [72. §].
(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező
ajánlatot tesz. [85. § (1)]
A Kbt. 74. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt,
alvállalkozót vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet, aki
a) a kizáró okok [62. §, és ha az ajánlatkérő előírta 63. §] hatálya alá tartozik;
b) részéről a kizáró ok az eljárás során következett be.
A Kbt. 74. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő kizárhatja az eljárásból
a) azt az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt, aki számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [2. § (5)
bekezdés],
b) azt az ajánlattevőt, aki ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást
nyújtani [2. § (5) bekezdés].
Az ajánlatkérő a Kbt. 71. § rendelkezései alapján hiánypótlási lehetőséget biztosít azzal, hogy ajánlatkérő
nem rendel el újabb hiánypótlást, ha a hiánypótlással az ajánlattevő ajánlatban korábban nem szereplő
gazdasági szereplőt von be az eljárásba és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükség újabb
hiánypótlásra. Az ajánlatkérő a hiánypótlás lehetőségét teljes körben lehetővé teszi. A hiánypótlás során a
részvételi jelentkezés úgy módosítható és egészíthető ki, hogy megfeleljen a részvételi felhívás, a kiegészítő
irat vagy a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok előírásainak azzal, hogy a hiánypótlás nem járhat a Kbt. 2.
§ (1)-(4) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével.
A hiánypótlásnak elsősorban az ajánlatkérő (ajánlatkérő nevében eljáró szervezet) által az összes
részvételre jelentkezőnek egyidejűleg, közvetlenül, írásban (várhatóan faxon és/vagy e-mail-ben) küldött

Nmhh rádiós közönségmérés 2017 tender

Nmhh rádiós közönségmérés 2017 tender

Recommandé

Recommandé

Contenu connexe

Plus de Daniel Szalay

Plus de Daniel Szalay (20)

Nmhh rádiós közönségmérés 2017 tender