2. • Székhelye: 1011 Bp. Szilágyi Dezső tér 6
• Működési területe: Magyar Köztársaság
területe
• Jogállása: A Szövetség önálló jogi személy.
A szövetséget mint jogi személyt hatóságok
és 3. személy előtt az Elnök, Alelnök
képviseli.
• Jellegét tekintve: érdek egyeztető és
érdekképviselő szakmai kulturális szövetség.
3. • A szövetség a küldöttgyűlés által megállapított –
elfogadott alapszabály szerint működik.
• A szövetség székhelye Budapesten a rakpart
közelében található egy impozáns
műemléképület 1. emeletén.
• 28 éve a megalakulás ezen a helyen látja el a
feladatát. A szervezet irodáinak és halljának az
alapterülete kb. 100 m2.
• Tömegközlekedéssel és gyalogosan, autóval is
jól megközelíthető a Batthyány tértől 200 m.-re
található az épület mellett parkolási
lehetőséggel.
4. • Tevékenységi köréhez kapcsolódóan is
megfelelőnek tekinthető a székhely, hiszen a
közvetlen kapcsolatban álló másik 3 szervezet a
szomszédságában található.
/ Népi Iparművészeti Múzeum kiállító terme,
Hagyományok Háza, és a Galéria. /.
Környezete, s helyzete stabilnak tekinthető,
hiszen 28 éve üzemel itt, és nem várható a
közeljövőben olyan esemény, vagy körülmény ,
mely a székhely áthelyezését követelné meg.
5. A Szövetség célja:
• nemzeti tárgykultúrértékeire épített szakmai és
esztétikai szempontból egyaránt hiteles
kézműves, iparművészeti, népi iparművészeti
tevékenység szolgálata és képviselete
Közhasznú tevékenységek:
• tudományos tevékenység, kutatás
• nevelés és oktatás képességfejlesztés,
ismeretterjesztés
• kulturális tevékenység
6. • kulturális örökség megóvása
• a magyarországi nemzeti és etnikai
kisebbségekkel, s a határon túli magyarsággal
kapcsolatos tevékenysége
• rehabilitációs foglalkoztatás
• munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek
képzésének, foglalkoztatásának elősegítése
A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet
nem folytat, azoknak támogatást nem nyújt.
Befektetési tevékenységet a közgyűlés által
elfogadott befektetési szabályzat alapján folytat
7. A Szövetség feladatai:
• összehangolás
• tájékoztatás
• innovációs tevékenység segítése
• tagjainak képviselete
• tagszervezetek belső munkájának
segítése
8. A SZÖVETSÉG TAGJAI:
• Rendes tagok: bejegyzett, önálló jogi
személyiséggel rendelkező belföldi és
külföldi, népi kézművességgel foglalkozó
szervezetek
• Pártoló tagok: intézmények, társadalmi
és gazdálkodó szervezetek,
magánszemélyek jogi személyiséggel
nem rendelkező közösségei
• Új tagok belépése önkéntes
A tagoknak jogai és kötelezettségei vannak.
9. A SZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSA
• Társadalmi szervezetként működik és
gazdálkodik.
• Vállalkozási tevékenységet folytathat,
mellyel nem veszélyezteti a közhasznú
tevékenységet.
• Azt a meghatározott célra fordítja.
• Pályázathoz köti a cél szerinti juttatást.
• A bevételeket és ráfordításokat
elkülönülten tartja nyilván
10. FŐBB RENDEZVÉNYEI:
• Mesterségek Ünnepe-Budai Vár
• Vörösmarty téri Húsvéti és Karácsonyi
Vásár
• Országos Táncháztalálkozó és
Kirakodóvásár
11. A NESZ szervezeti felépítése
Küldöttgyüllés
51 tagszervezet
küldöttei
Elnökség
Elnök: Pál Miklósné
A Küldöttgyüllés által
Alelnökök:Borbély Jolán,
létrehozott testületek
Komjáthi Tamásné,
Skrabut Éva, Török János
Ellenőrző Bizottság: Debreceni János, Nagy Vincéné,
Török Istvánné
Szervezet munkavállalói /alkalmazottak
Igyartó Gebriella ügyvezetőm igazgató
Stock Johanna irodavezető
12. A Szervezet SWOT analízise
Elemzés szempontjai:
• szervezeti struktúra,
• irányítási és kommunikációs folyamatok,
• információ áramlás, döntéshozatal,
• infrastruktúra, felszereltség, kapcsolatrendszer,
• gazdasági tényezők és szakmai munka
13. SZERVEZETI STRUKTÚRA
Erősségek:
• Egész országot és a határon kívüli
Magyarokat felölelő magas létszámú
tagszervezetek.
• Jól felépített, hierarchikus szervezeti
struktúra biztosítja a szakmai munka
sikerességét.
• Alulról jövő kezdeményezés is eljuthat a
megvalósulás szintjére.
14. • Ellenőrző Bizottság állandó kontrollt
gyakorol.
• A tagszervezetek tradicionális szemlélete
egységet alkot.
Gyengeség:
• A vezetőségbe bekerülhet oda nem illő
személy, aki a ciklus végéig marad.
• Sürgős döntéseket nem lehet meghozni.
15. INFORMÁCIÓ ÁRAMLÁS,
KOMMUNIKÁCIÓS FELADATOK
Erősségek:
• Képzett munkaerő látja el a feladatokat
napi 8 órában.
• Aktuális pályázatok szakszerű
megírása,elszámolása.
• Szövetséget érintő hírek, információk
begyűjtése, rendezése s továbbítása.
16. • Állandó személyes telefonos kapcsolat
tartása a tagszervezetekkel.
• Pályázati felhívások és felkérések
továbbítása.
Gyengeségek:
• Földrajzilag szerteágazó székhelyű
szervezetek hiányos e-kommunikációval
• Nem minden tag hajlandó a gyors együtt
működésre( kérdőívek kitöltése,
beszámolók megírása, információ
továbbítás)
17. DÖNTÉSHOZATAL
Erősségek:
• A tagok küldöttek útján részt vehetnek a
döntésben, javaslatokat és indítványokat
terjeszthetnek elő.
• A tagok testületek létrehozását
kezdeményezhetik.
• Demokratikus döntéshozatal.
Gyengeségek:
• Gyors, fontos döntéseknél meg kell várni a
közgyűlés időpontját.
18. INFRASTRUKTURÁLIS
ADOTTSÁGOK, FELSZERELTSÉG
Erősségek:
• magas színvonalú kommunikációs
infrastruktúra,
• fejlett információs technikai rendszer,
• központi helyen található jól
megközelíthető iroda,
• rendezvényekhez, vásárokhoz szükséges
eszközök megléte
19. KAPCSOLATRENDSZER
Erősségek:
• A Hagyományok Házával szoros
mindennapi kapcsolat tartás
• Nemzeti Erőforrás Minisztérium Népm.
Osztállyal kapcsolat
• Szoros kapcsolat a határon kívüli
Magyarokkal
20. • Országot behálózó szakmai kapcsolatok
• Külföldi: Belgium, Franciaország, Algéria,
Németország, Olaszország, Kanada
Gyengeség:
• Ahol nincs információfogadásra kiépített
elektronikus kapcsolatrendszer, nehezen
jut el az információ.
21. GAZDASÁG
• Bevételek nagy része pályázatokból
Galéria/üzlet/működtetése
• Saját szervezésű vásárok, rendezvények
bevételt hoznak
• Hírmondó folyóirat, Eseménynaptár
megjelentetése
• Szakmai Bizottságok létrehozása
Gyengeségek:
• Éves szinten minimális összeg marad/ 260
millióból 1millió körül/
• Kiadások nagy tétele
• Galéria veszteséges működtetése/3 millió
vesztesége is volt egy évben/
22. SZAKMAI MUNKA
Erősségek:
• Munkájával részt vállal a hazai
tárgykultúra és környezetkultúra
fejlesztésében.
• Kezdeményezései elősegítik a kulturális,
gazdasági együttműködést.
• Szakmai és gazdasági közösségek
létrehozása.
23. • Szakmai könyvek, kiadványok, folyóiratok
megjelentetése.
• Nemzetközi hírű országos rendezvények.
Gyengeség:
• Nem tud hatásos intézkedést tenni a
piacon a „giccs” kiszorítására.
• Szakmai Bizottságoknak kevés döntési
joga/javaslati/.
• Tárgyak zsűrizésénél csak véleményezési
joga van.
24. LEHETŐSÉGEK:
• Uniós pályázatok bővülésével több
pályázati lehetőséggel
• Turizmus felé nagyobb nyitás
• Bevételek növelése tevékenységi körök
bővítésével
• Több rangos külföldi szereplés, mely
presztízsnövekedést hoz
• Meglévő kapcsolatrendszer jobb
kihasználása, bővítése
• Galéria nyereségessé tétele
25. VESZÉLYEK:
• Néhány pályázat sikertelensége
• Gazdasági válság következtében
csökkenő kereslet a termékek iránt
• Kínai áruk tömeges térhódítása
• Határon kívüli személyes kapcsolat
gyengülése a gazdasági körülmények
miatt
• Pénzügyi helyzet stabilitása csökkenhet
26. CSELEKVÉSI LEHETŐSÉGEK,
DÖNTÉSI JAVASLATOK
Szervezeti struktúra:
• Figyelni rá, hogy csak a megfelelő
emberek kerüljenek be a vezetésbe.
• Visszaszorítani az „érdekharcokat”.
• Vezetésben még összehangoltabb munka
folyjon.
27. Irányítási és kommunikációs
folyamatok:
• az 51 tagszervezet munkáját jobban
összehangolni,
• konkrét feladatokkal, munkafolyamatokkal
megbízni őket,
• hathatósabb segítséget nyújtani nekik a
pályázatírásoknál,
• több pályázati tréning tartása,
• fejletlenebb vidéki tagszervezeteknek
segítséget nyújtani a postai úton történő
infóküldéshez
28. Döntéshozatal:
• Szakmai Bizottságoknak tényleges döntési
jog adása - akár Alapszabály módosítással-
• Sürgős, fontos döntés jogát átruházni a
vezetésre
• Megalakult testületek munkáját
hatékonyabban koordinálni
29. Infrastruktúra, felszereltség:
• Segítséget nyújtani az „elmaradottabb”
tagoknak az e-kommunikációs rendszerek
kiépítésére.
• Ez elősegítené a gyors, célirányos
információáramlást.
• Alkotóházak létrehozásához forrásanyag
felkutatása.
• Vidékre több képzést, tanfolyamot
kihelyezni /felzárkóztatás/.
30. Kapcsolatrendszer:
• Külföldi kapcsolatok hatékonyabb
igénybevétele.
• Felsőbb szakmai szervekkel szorosabb,
hatékonyabb kapcsolatteremtés.
• Vidéki kapcsolati rendszer jobb kiépítése.
• Anyagi segítséget nyújtó szponzorok
felkutatása.
31. Gazdasági tényezők:
• Csökkenteni a kiadásokat /működés, beszerzés, stb./
• Növelni a bevételi oldalt
Javaslatok:
• Meglévő eszközkészlet bérbeadása
• Bevételt hozó szakmai előadások, kurzusok számának
növelése
• Piacképesebb népművészeti termékek forgalmazása
• Turizmust érintő piacok kialakítása
• Galéria /üzlet/ gazdaságossá tétele vagy
megszüntetése, ill. áthelyezése frekventáltabb helyszínre
• Több, gazdaságosabb saját kiadvány forgalmazása
32. Szakmai munka:
• Szakmai Bizottságoknak nagyobb befolyást
engedni
• Pályázatírás még hatékonyabbá tétele
• Külföldi programokba nagyobb bekapcsolódás
• Az igazi, értéket hordozó termékek védelme a
piacon
• Oktatás kiterjesztése a tagszervezetekre is
• Nagyobb presztízs kialakítására való törekvés
33. Összegzés:
Ha sikerül megvalósítani a Szervezetnek a
döntési javaslatokat, a jövőkép, egy
mindenképp rugalmasabb, jobban
működő, a célkitűzéseit hatékonyan
megvalósító, magas presztízsű Szervezet
képét fogja tükrözni, mely a szakmai és
gazdasági piacon is egyaránt helytáll.